Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fontosabb adatai

Átírás

1 Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fontosabb adatai A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK KÖDÉSE 2007-BEN Foglalkoztatási és Szociális Hivatal

2 2 Készült A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Statisztikai és Elemzési F osztályán osztályvezet : Busch Irén Készítette: Tajti József Számítógépes feldolgozások: Balogh Bertalan

3 3 Tartalomjegyzék AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK 2007-BEN...4 AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB VÁLTOZÁSAI...4 AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK MUNKAER PIACI HATÁSA..6 AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖKRE FORDÍTOTT KIADÁSOK...8 AZ AKTÍV ESZKÖZÖKBEN ÉRINTETTEK LÉTSZÁMÁNAK SZERKEZETE...11 AZ 2007-BEN AKTÍV ESZKÖZBE BELÉP K LÉTSZÁMÁNAK SZERKEZETE...13 TÁMOGATOTT MUNKAADÓK ÖSSZETÉTELE...14 AZ AKTÍV ESZKÖZÖK M KÖDÉSÉNEK F BB JELLEMZ I ÉVBEN...23 MUNKAER PIACI KÉPZÉS...23 A képzésben résztvev k nem, kor, iskolai végzettség szerinti összetétele...26 VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS TÁMOGATÁSA...27 ÖNFOGLALKOZTATÓVÁ VÁLÁS TÁMOGATÁSA...29 ÁLLÁSKERES K BÉRTÁMOGATÁSSAL TÖRTÉN FOGLALKOZTATÁSA...30 RÉSZMUNKAID S FOGLALKOZTATÁS TÁMOGATÁSA...32 KÖZHASZNÚ FOGLALKOZTATÁS...32 A közhasznú foglalkoztatásban résztvev k nem, kor, iskolai végzettség szerinti összetétele...34 A rehabilitációs alaprészb l nyújtott munkahelyteremtés támogatása...34 A foglalkoztatási alaprészb l finanszírozott központi munkahelyteremt beruházások...35 MUNKAHELY-MEG RZÉS TÁMOGATÁSA...36 MUNKÁBA JÁRÁSSAL KAPCSOLATOS UTAZÁSI KÖLTSÉGTÉRÍTÉS...36 MÓDSZERTAN...38 TÁBLÁZATOK...39 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE...39

4 4 Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök 2007-ben Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök fontosabb változásai A foglalkoztatás el segítésér l és a munkanélküliek ellátásáról szóló, többször módosított évi IV. törvény december 11-én elfogadott módosítása els sorban a foglalkoztatást el segít támogatások szabályait érintette. A módosítások az alábbi támogatásokat érintik els sorban: o foglalkoztatást el segít képzések támogatása. o vállalkozás indításának el segítése o a munkabér és járulékainak megtérítésére irányuló támogatások (bértámogatás), o munkahelyteremtés támogatása, o a munkaer -piaci program szabályai Képzések esetén a keresetpótló juttatás, a minimálbér 60%-ának megfelel összege helyett a minimálbér 100%-ának megfelel mérték támogatás megállapítása vált lehet vé. (Feltétele a munkaügyi központ által felajánlott, illet leg elfogadott, a legalább heti húsz órát elér (intenzív) képzésben való részvétel.) A képzési támogatásba beépül, és önálló támogatási formaként megsz nik o a pályakezd álláskeres k alanyi jogon nyújtható képzési támogatása, o a megváltozott munkaképesség álláskeres k képzési támogatása, o a vállalkozói tevékenység gyakorlásához szükséges tanfolyami képzés támogatása. Vállalkozóvá válás támogatásának módosítás alapján a korábbi két, eltér eljárással m köd támogatás részben megváltozott tartalommal nyújtható: o 3 millió forintig terjed támogatás visszatérítend és/vagy vissza nem térítend formában nyújtható, és o a vállalkozóvá váló álláskeres részére a minimálbér összegének megfelel, legfeljebb hat hónap id tartamig havonként folyósított támogatás állapítható meg, függetlenül attól, hogy az álláskeres részesül-e járadékban. A támogatások együttesen vagy külön is adhatók. Mindkét támogatás annak az álláskeres nek nyújtható: o akit a munkaügyi kirendeltség legalább három hónapja álláskeres ként nyilvántart, és o aki önmaga foglalkozatását egyéni vállalkozás keretében vagy társas vállalkozás személyesen közrem köd tagjaként (társas vállalkozás indításával vagy már m köd társas vállalkozáshoz csatlakozással) oldja meg. Bértámogatás területén történt a legnagyobb változás. Az eddigi bér-és járulék jelleg támogatások részben beolvadtnak az új támogatásba, részben pedig megsz ntek. Az eddigi több mint 10-féle bér és/vagy járulék alapú támogatásból egyetlen támogatás került kialakításra. A munkabér és járulékainak megtérítésén alapuló aktív eszközök változatlan tartalommal csak december 31-ig voltak nyújthatók, azonban a megkötött szerz dések áthúzódó hatásai a 2007-ben érintett létszám jelent s hányadát teszik ki. A munkaadó részére hátrányos helyzet személy foglalkoztatása esetén a munkabér és járulékai 50%-áig, megváltozott munkaképesség munkavállaló foglalkoztatása esetén 60%- áig terjed bértámogatás állapítható meg legfeljebb 12 hónapig.

5 5 A bértámogatás bevezetésével egyidej leg önálló támogatási formaként megsz nt: o a foglalkoztatás b vítését szolgáló támogatás, ezen belül a 45. életévüket betöltött személyek kedvez bb bértámogatása, o a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása, ezen belül az 50 év feletti álláskeres k, valamint a szabadságvesztésb l szabadultak és pártfogó felügyelet alatt állók kedvez bb járulékátvállalása, o a részmunkaid s foglalkoztatás támogatása, o a rehabilitációs foglalkoztatás b vítését szolgáló bér-és járulékátvállalás, valamint o a pályakezd álláskeres k munkatapasztalat szerzésének támogatása; o a pályakezd álláskeres k foglalkoztatási támogatása, o a munkaer -kölcsönzés keretében történ foglalkoztatás támogatása; Csak munkaer -piaci program keretében m ködtethet bérköltség támogatás a munkabér és járulékai legfeljebb 100%-os mértékben történ folyósítását lehet vé teszi, legfeljebb 3 éven át. Az új eszköz keretében nem csak a célcsoporthoz tartozó személyek, hanem a programmenedzsment foglalkoztatásával kapcsolatban felmerül bér-és járulék költségek is megtéríthet k. Munkahelyteremt támogatás január 1-jét l munkahelyteremt támogatást továbbra is két módon lehet igényelni (A két típusú támogatást ugyanahhoz a beruházáshoz nem lehet igénybe venni.): Regionális támogatásként (1628/2006/EK bizottsági rendelet szerint) a beruházás építési, tárgyi eszköz, immateriális javak költségeihez, valamint a létrehozott új munkahelyek személyi jelleg ráfordításaihoz, külön-külön, illetve együttesen, vagy Foglalkoztatási támogatásként (2204/2002/EK bizottsági rendelet szerint) a beruházáshoz köt en létrehozott új munkahelyek személyi jelleg ráfordításaihoz. A beruházás befejezését követ en regionális beruházási támogatás igénylése esetén bármilyen státuszú munkavállalót, foglalkoztatási támogatás igénylése esetén kizárólag hátrányos helyzet munkavállalót (pályakezd t, regisztrált álláskeres t, elbocsátásban érintett munkavállalót, munkahelye elvesztésével fenyegetett személyt) lehet munkaviszony keretében alkalmazni. Regionális beruházási támogatás esetén a támogatás ellenében o építési, tárgyi eszköz és immateriális javak költségeihez igényelt támogatás esetén a támogatással létrejött kapacitást 5 - KKV esetében 3 - évig, ezzel együtt o ha bérköltségek nem kerülnek elszámolásra, foglalkoztatási kötelezettséget a közösségi szabályok nem írnak el ; ett l függetlenül a magyar szabályozás 3 - KKV esetében 2 - évig tartó foglalkoztatási kötelezettséget rendel el, o személyi jelleg ráfordításokhoz igényelt támogatás esetén foglalkoztatási kötelezettséget 5 - KKV esetében 3 évig fenn kell tartani. Foglalkoztatási támogatás esetén a beruházáshoz köt en létrehozott új munkahelyek személyi jelleg ráfordításaihoz igényelt támogatás ellenében 3 - KKV esetén 2 - éves foglalkoztatási kötelezettséget kell vállalni. A mobilitási támogatások közül január 1-el megsz nt a lakhatási hozzájárulás. Szintén ekkor sz nt meg a toborzási támogatás is.

6 6 Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök munkaer piaci hatása A nyilvántartott álláskeres k számának 2000 és 2005 között tapasztalt növekedési tendenciája 2006-os megtorpanása után, 2007 folyamán tovább folytatódott. A munkaügyi kirendeltségek 2007-ben összesen 426,9 ezer álláskeres t regisztráltak, 8,5%-kal többet az el évinél. A nyilvántartott álláskeres k 9,5%-a - közel 40,4 ezer f - a pályakezd fiatalok közül került ki, számuk 1,6 ezer f vel, 4,3%-kal volt magasabb az el évinél. Tovább növekedett a különbség az álláskeres k száma és az aktív eszközökbe bevontak száma között ben az aktiválási arány, azaz nyilvántartott álláskeres k aktív eszközökben való részvételének aránya 10,2% volt, közel 3%-ponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Megjegyezzük, hogy az itt közölt aktiválási ráták a decentralizált foglalkoztatási alapból finanszírozott eszközök résztvev ire vonatkoznak, amelyek nem tartalmazzák a más forrásokból támogatott személyeket (pl. HEFOP 1.1 program keretében képzésben lév ket, a közmunkába és közcélú munkába bevontakat, a feln ttképzési célú központi keretb l képzetteket). Az aktiválási arány régiónként más és más. Az országos átlagtól kisebb mértékben sikerült aktív foglalkoztatáspolitikai eszközbe léptetni az álláskeres ket az Észak-Alföldön (8,7%) és Közép-Magyarországon (8,7%). Ugyanakkor Közép-Dunántúlon (11,7%) és a Dél-Alföldön (11,2%) sikerült legnagyobb mértékben bevonni aktív eszközökbe az álláskeres ket.

7 7 Aktiválási arány régiónként (%) Magyarország összesen Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország 0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 12,0 14,0 Az álláskeres kön belül a pályakezd k aktiválási aránya 3,2%-ponttal magasabb a nem pályakezd k aktiválási arányánál ben a nem pályakezd álláskeres k aktiválási aránya 9,9% volt, 2%-ponttal alacsonyabb, mint 2006-ban. Ezzel szemben a pályakezd k aktiválási aránya jelent sen lecsökkent (13,1%). Ez a közel 10%-pontos létszámcsökkenést jelent 2006-hoz viszonyítva. Ez a létszámcsökkenés a nem pályakezd k esetén mintegy 4,5 ezer f t, míg a pályakezd k esetén 3 ezer f t jelent. A nem pályakezd k aktivási aránya a régióban 8,2 és 11,5% között változik (az átlag 9,9%), nincsenek kiugróan sikeres, illetve sikertelen régiók. Közép-Dunántúlon sikerült leginkább bevonni (11,5%) az álláskeres ket az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökbe, míg az aktiválási ráta a Közép-Magyarországi és az Észak-Alföldi régióban a legalacsonyabb. Ezzel szemben a pályakezd k aktív eszközökbe való bevonásának mértéke jelent s regionális eltéréseket mutat. A két legsikeresebb régió a Nyugat-Dunántúli- (17,2%), és a Dél-Alföldi (14,9%) régió. A pályakezd k aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökbe vonásának mértéke a gazdaságilag kevésbé fejlett Észak-Alföldi- (12,3%), az Észak-Magyaroszági- (12,5%), és a Dél-Dunántúli régióban (12,9%) az országos átlag alatt marad. Az aktiválási ráta csökkenése két tényez re vezethet vissza, az egyik az álláskeres k átlagos létszámának mintegy 8,5%-os növekedése, a másik az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökbe belép k számának drasztikus 7,5%-os csökkenése. A növekv távolságot az álláskeres k számának növekedése és az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökbe vontak száma között csak részben tudja mérsékelni az ebben az elemzésben nem szerepl a HEFOP programok,

8 8 valamint más központi keretb l finanszírozott programok létszámai. Az aktív eszközöknek a munkanélküliséget csökkent közvetlen hatása az ezredforduló óta folyamatosan csökken ugyan, de még ma is jelent s ben a regisztrált álláskeres knek a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 9,7% volt, amely az aktív eszközökbe vontak létszámával 1,2%-ponttal magasabb lett volna. Aktív eszközökben átlagosan havi 51 ezer f vett részt, e programok nélkül az álláskeres k i 427 ezer f s létszáma havi átlagban ennyivel lett volna magasabb. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre fordított kiadások A követez kben összefoglalóan mutatjuk be a Munkaer piaci Alap decentralizált keretének kiadásait. A különböz programok finanszírozására a munkaügyi központok által felhasznált keret nem változott 2007-ben összesen közel 33,4 milliárd Ft-ot fordítottak a Munkaer piaci Alap Foglalkoztatási Alaprészének decentralizált keretéb l. Ebb l legnagyobb arányban az Észak- Alföldi és az Észak-Magyarországi régió felhasználása volt a legnagyobb, 7,8 illetve 7,4 milliárd forint. 13,3 14,4 13,6 15,2 16,9 15,9 6,9 7,3 7,6 8,2 9,5 9,3 10,9 9,1 8,7 24,5 20,4 23, ,3 21,8 Legkevesebbet a Nyugat-Dunántúli és a Közép-Magyarországi régió használt fel, 2,6 illetve 2,9 milliárd forintot.

9 9 Munkaer piaci Alap foglalkoztatási alaprésze i decentralizált keretének kiadási eszközönként (millió forintban) Egyéb költség 104,1 Munkaer -piaci szolgáltatások 513,5 Csoportos létszám-leépítés Munkaer -piaci programok támogatása Munkahelymeg rzés támogatása Mobilitási támogatás 2,3 1323,3 422,6 112 Közhasznú munkavégzés támogatása Foglalkoztatás b vítését szolgáló támogatások 9597, Önfoglalkoztatás támogatása 1087,4 Képzések el segítése A Munkaer piaci Alap decentralizált részéb l a közhasznú munkavégzés támogatására fordítottak legtöbbet 2007-ben, több mint 11 milliárd forintot. Képzések el segítésére 9,7 milliárd forintot költöttek, közel ugyanennyi volt a foglalkoztatás b vítését szolgáló (bér)támogatásokra fordított kiadás, 9,6 milliárd forint. Munkaer piaci programok támogatása 1,3 milliárd forintot fordítottak, a munkahelymeg rzés támogatására. A munkahelymeg rzés támogatására 422 millió forintot fordítottak, ez a os ráfordítás 57%-a. Munkaer piaci szolgáltatásokra viszont nagyobb összeget fordítottak 2007-ben, 514 millió forintot, ez 194 millióval magasabb összeg, mint az el évben.

10 10 Munkaer piaci Alap foglalkoztatási alaprésze i decentralizált keretének kiadási arányai régiónként (%) 100% Egyéb költség 90% 80% Munkaer -piaci szolgáltatások 70% Csoportos létszámleépítés 60% Munkaer -piaci programok támogatása 50% Mobilitási támogatás 40% Önfoglalkoztatás támogatása 30% Munkahely meg rzés támogatása 20% Foglalkoztatás b vítését szolgáló támogatások 10% Közhasznú munkavégzés támogatása 0% Középmagyarországi Középdunántúli Nyugatdunántúli Déldunántúli Északmagyarországi Északalföldi Délalföldi Képzések el segítése Az egyes régiók decentralizált keretének kiadási szerkezete eltér. Minden régióban a képzésre, közhasznú munkavégzésre és a bértámogatásra fordított kiadások aránya a legmagasabb, a Nyugat-Dunántúli, a Dél-dunántúli, és a Dél-alföldi régiók kivételével e három kiadási terület aránya meghaladja a régió decentralizált keretének 90%-át. A négy gazdaságilag elmaradottabb régióban a képzésre fordított kiadások aránya alacsonyabb, ezzel szemben a foglalkoztatás b vítését szolgáló (bér)támogatásokra fordított kiadások aránya magasabb, mint a három legfejlettebb régióban. A Közép-magyarországi és a Nyugat-dunántúli régiókban a bértámogatásra fordított kiadások aránya kisebb, mint a többi régióban. A Nyugat-magyarországi régió decentralizált keretének kiadási szerkezete különleges abból a szempontból, hogy itt a legmagasabb a képzésre fordított kiadások aránya, ugyanakkor a közhasznú munkavégzésre fordított kiadások aránya itt a legalacsonyabb. Munkaer piaci programok támogatására a Dél-alföldön fordítanak legnagyobb arányban. Munkaer piaci szolgáltatások nyújtására kifizetett támogatások aránya a Nyugat-dunántúli régióban a legmagasabb.

11 11 Az aktív eszközökben érintettek létszámának szerkezete Az aktív eszközökben résztvev k összlétszáma évr l áthúzódó létszám ben belép k száma i érintett létszám Az érintett létszám megoszlása Az érintett létszám változása évhez képest (f ) (f ) (f ) (%) (%) Munkaer piaci képzés ,9-11,3 Vállalkozóvá válás támogatása ,0-14,4 Bértámogatás ,9-26,2 Közhasznú foglalkoztatás ,1-5,0 Mobilitási támogatás ,5-37,1 Munkahely meg rzés támogatása ,4-48,0 Munkahely teremt beruházás támogatása* ,2-43,6 Összesen ,0-16,2 *Az év folyamán (a foglalkoztatási kötelezettségnek megfelel en) betöltött munkahelyek száma volt a résztvev k létszáma. Aktív eszközben érintettek létszámának megoszlása 2007-ben Bértámogatás 27% Vállalkozóvá válás támogatása 3% Közhasznú foglalkoztatás 39% Munkaer iaci képzés 26% Munkahely teremt beruházás támogatása (régi) 1% Munkahely meg rzés támogatása 2% Mobilitási támogatás 2% Aktív eszközökben, 2007-ben 161,4 ezer f volt érintve, 16%-kal kevesebben, mint az el évben. Az érintettek létszáma mindegyik aktív eszköz típusban csökkent 2007-ben. Legtöbben a közhasznú foglalkoztatásban vettek részt, 63 ezer f, az összes aktív eszközben érintett 39,1%-a. Az összes eszközt figyelembe véve egy f átlagosan 12,2 hónapot vett részt egy-egy programban.

12 12 Az érintett létszám csökkenése legkevésbé a közhasznú foglalkoztatást érintette, mindössze 5%-kal (1,5 ezer f vel) csökkent a közhasznú foglalkoztatásban érintettek száma. A közhasznú foglalkoztatásban átlagosan 3,7 hónapot töltöttek az érintettek. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök közül a bértámogatás jelleg eszközökben 43,5 f, az összes eszközben érintett 26,9%-a, részesült. (bértámogatás, járulék átvállalás, rehabilitációs bértámogatás, pályakezd k munkatapasztalat szerzési és foglalkoztatási támogatása) hoz viszonyítva a bértámogatás jelleg eszközökben érintettek száma kirívóan csökkent, 15 ezer f vel kevesebben részesültek bértámogatásban, mint az el évben. A korábbi feltételek mellett nyújtott bértámogatásban érintettek átlagos részvételi id tartama 16,1 hónap, míg az feltételek mellett 11,1 hónap. A járulékátvállalásban 13,5 hónap, a részmunkaid s foglalkoztatásban 13,7 hónap az átlagos részvételi id tartam. A pályakezd k átlagosan 11,5 hónapot részesültek munkatapasztalat szerzési, illetve foglalkoztatási támogatásban. (Ezek természetesen tartalmazzák a továbbfoglalkoztatás id tartamát t l a bértámogatásnál megsz nt a kötelez továbbfoglalkoztatás.) Az össze aktív eszközben érintettek egynegyede munkaer piaci képzésben vett részt, közel 42 ezer f, ebb l 14 ezer 2006-ról áthúzódó képzésben vettek részt ben a képzésben érintettek száma 11,3%-kal csökkent. A képzésben érintettek átlagosan 5,5 hónapot vettek részt valamely képzési programban. Vállalkozóvá válás támogatásában 4,9 ezer f volt érintve, ebb l 2,4 ezer f, aki 2006-ról áthúzódóan kapott támogatást Önfoglalkoztatóvá válás támogatás és a régi Vállalkozóvá válás támogatás keretében (ezek helyébe lépett az új Vállalkozóvá válás támogatása, január elsejét követ en új belép csak ebbe az eszközbe léphetett be). Az érintett létszám csökkenése 14,4%. Az önfoglalkoztatóvá válás támogatásában átlagosan 45,3 hónapot, a régi vállalkozóvá válás támogatásában 5,3 hónapot töltöttek a 2007-ben ezekben az eszközökben érintettek. A munkahely meg rzési támogatásban 3,8 ezer f érintett volt, az összes aktív eszközben érintettnek mindössze 2,4%-a, ez csupán fele az el évinek. A mobilitási támogatás csoportba a Csoportos személyszállítás támogatása, az helyközi utazás támogatása és a Lakhatási támogatás (2007. január 1-t l megsz nt) tartozik, ilyen típusú támogatásban 2,4 ezer f volt érintve. Az érintettek száma 1,4 ezer f vel kevesebb, mint az el évben 37,1%-os csökkenés). Mobilitási támogatásban átlagosan 9,1 hónapig részesültek az érintetek.

13 13 Az 2007-ben aktív eszközbe belép k létszámának szerkezete Az aktív eszközökbe belép k száma és megoszlása Aktív eszközök 2007-ben belép k Belép k megoszlása, Belép k arány az érintett Változás évhez képest száma % létszámban % Munkaer piaci képzés ,4 66, ,4 Vállalkozóvá válás támogatása ,2 49, ,9 Bértámogatás ,3 50, ,8 Közhasznú foglalkoztatás ,5 83, ,7 Mobilitási támogatás ,3 58, ,2 Munkahely meg rzés támogatása ,3 64, ,0 Összesen ,0 67, ,4 Mint azt az el táblázat mutatja a 2007-ben aktív eszközben érintett létszám egyharmada (52 ezer f ) 2006-ban kötött megállapodások alapján részesült támogatásban ben az érintett létszám 67,5%-a volt új belép (109 ezer f ). A vállalkozóvá válás támogatása és a munkaer piaci képzés kivételével minden eszköz esetén jelent sen alacsonyabb volt az újonnan belép k száma, mint 2006-ban. Aktív eszközben érintettek szerkezete (f ) 2007 Munkahely meg rzés támogatása Mobilitási támogatás ebb l új belép érintettek létszáma Közhasznú foglalkoztatás Bértámogatás Vállalkozóvá válás támogatása Munkaer iaci képzés

14 14 Az új belép k legnagyobb számban a közhasznú foglalkoztatásban jelentek meg, az érintett létszám 83,7%-a 2007-ben lépett be a közhasznú foglalkoztatásba. Az új belép k száma 2006-hoz képest 3,7%-kal (2 ezer f vel) alacsonyabb. E magas belépési arány részben azzal magyarázható, hogy a közhasznú foglalkoztatásban átlagosan eltöltött hónapok száma ben csupán 3,7 hónap volt. A munkaer piaci képzésbe belép k száma 27,6 ezer f volt, ez az össze belép létszám egynegyed része. A képzésben érintett létszám 66%-a 2007-ben kezdte el a képzést, ez 3,4%- kal kevesebb képzésben résztvev t jelent. Bér jelleg támogatásba 22 ezer f lépett be, 3,5 ezer f vel kevesebb, mint egy évvel korábban, ez jelent s, 13,8%-os csökkenésnek felel meg. A bértámogatásba belép k az összes belép egyötödét teszi ki. Az összes bérjelleg támogatásban részesül fele számít új belép nek a másik fele 2006-ban kötött szerz dések alapján részesül támogatásokban. A 2007-ben belép k 2,3%-a munkahelymeg rzés programban vett részt. Munkahelymeg rzés támogatása program érintettek 65%-ának (2,5 ezer f ) 2007-ben kezd dött a támogatása. A belép k száma 34%-kal alacsonyabb, mint 2006-ban volt. A vállalkozóvá válás támogatási programba 2,4 ezer f lépett be, közel 24%-kal (467 f ) többen, mint az el évben. A programban résztev k fele 2007-ben kötött szerz dések alapján kapta a támogatást. A 2007-ben foglalkoztatási eszközökbe belép k között csupán 1,3% volt azoknak a részaránya, akik valamilyen mobilitási támogatást kaptak. Az 1,4 ezer f új belép 34%-kal kevesebb, mint ahányan a korábbi években beléptek ebbe az eszközbe. A csökkenésben közrejátszott, hogy ebben az eszköz csoportban 2007 január 1-t l megsz nt a lakhatási hozzájárulás és a munkaer toborzás támogatása. Támogatott munkaadók összetétele A bértámogatás, a közhasznú munka, a pályakezd k munkatapasztalat szerzés támogatása (2007-t l kifutó támogatási forma) és a vállalkozóvá válás támogatása keretében közel 34 ezer vállalkozás 1 kapott támogatást, 55%-a kevesebb, mint 5 f t foglalkoztat, a mikro 2 vállalkozások aránya együtt 71%. A támogatott vállalkozások között a kis-, és közepes 3 vállalkozások aránya kevesebb, mint 9%, a támogatott nagy vállalatok 4 aránya alig haladja meg az 1%-ot. A vizsgált aktív eszközök keretében vállalkozásonként átlagosan 2,1 f t alkalmaznak támogatás keretében. A legtöbb vállalkozás bértámogatással foglalkoztatott álláskeres ket, szám szerint 21,6 ezer ilyen cég volt. A bértámogatásban érintett vállalkozások 60%-a 5 f alatti mikro vállalkozás. Az egy vállalkozásra jutó bértámogatással foglalkoztatottak száma 2,1 f volt. 1 Megjegyezzük: azok a vállalkozások, amelyek több támogatási formában is részesül, támogatásonként egyszer szerepel az adatok között, azonban az ilyen vállalkozások száma nem számottev 2 Mikro vállalkozásnak tekintjük a 10 f alatti foglalkoztatottal rendelkez vállalkozást 3 Kis-, és közepes vállalkozásnak tekintjük a f s vállalkozásokat 4 Nagyvállalatnak tekintjük a legalább 300 f t foglalkoztató vállalkozást

15 15 Támogatott munkaadók számának megoszlása az aktív eszközök között (2007-ben) Munka tapasztalat szerzés Vállalkozóvá válás támogatása Közhasznú munka Bértámogatás Támogatott munkaadók száma létszám nagyság szerint aktív eszközönként 2007-ben 0-4 f 5-9 f f f 300 f és felette Összesen Bértámogatás Közhasznú munka Munkatapasztalat szerzés Vállalkozóvá válás támogatása Összesen ben pályakezd k munkatapasztalat szerzési támogatása kapcsán 6,5 ezer vállalkozás kapott támogatást, e cégek fele 5 f alatti mikro vállalkozás, a további 18%-a cégeknek 5-9 f t foglalkoztat. A támogatott közép-vállalatok aránya 8,5%, míg a nagyvállalatoké csupán 1,7%. A közhasznú foglalkoztatás keretében támogatott munkaadók az el bb említett két eszközzel ellentétben egyenletesebben oszlanak el az egyes létszámnagyság kategóriák között. Csupán 32%-a tartozik az 5 f alatti kategóriába, további negyedrészük 5-9 f t foglalkoztató intézmény. A vállalkozóvá válás támogatása 5 keretében csak 5 f alatti vállalkozásokról van szó. Gyakorlatilag e támogatott vállalkozások f leg egyéni vállalkozások, bár a jogszabályok lehet séget adnak társas vállalkozásokhoz való csatlakozásra, azonban az ilyen típusú támogatások száma elenyész. 5 Jelen vizsgálat keretében csak a 2007-ben kifutó, azaz az egy évvel korábban kötött szerz dések alapján támogatott vállalkozásokat tudtuk bemutatni.

16 16 Támogatott munkaadók összetétele létszám nagyság szerint (2007-ben) f 300 f és felette f 5-9 f 0-4 f A támogatott munkaadók száma régiónként eltér, az összes támogatott vállalkozás közel negyed része az Észak-Magyarországi régióban volt 2007-ben, további 23% az Észak- Alföldön. A prosperáló gazdasággal rendelkez régiókban kevesebb munkaadó kapott támogatást, arányuk a közép-magyarországi régióban a legalacsonyabb, 5%. A támogatott munkaadók létszámnagyság szerkezete az egyes régiókban nem tér el szignifikánsan e vállalkozások országos összetételét l. Támogatott munkaadók száma létszám nagyság szerint régiónként 2007-ben 0-4 f 5-9 f f f 300 f és felette Összesen Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen A támogatott vállalkozások dönt többsége, 63,7%-a bértámogatásban részesült. Közép- Magyarországon a legmagasabb a bértámogatásban részesül munkaadók aránya, közel 69% az összes támogatásban részesül vállalkozásnak, ezzel szemben, Nyugat-Dunántúlon a támogatott cégek csupán 56%-a részesül bértámogatásban. Munkatapasztalat szerzés támogatása keretében országosan a támogatott vállalkozások 19,2%-a részesül támogatásban. Jellemz en a gazdaságilag kevésbé fejlett régiókban magasabb az aránya azoknak a vállalkozásoknak, amelyek munkatapasztalat szerzés támogatás keretében foglalkoztatnak pályakezd ket.

17 17 Aktív eszközben érintett munkaadók számának megoszlása az aktív eszközök között régiónként (2007-ben) Vállalkozóvá válás támogatása Munka tapasztalat szerzés Közhasznú munka Bértámogatás Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közhasznú munkavégzési támogatást országosan a támogatott munkaadók 15,7%-a kapott. Megfigyelhet, hogy azokban a régiókban magasabb a közhasznú munkavégzés keretében támogatott munkaadók aránya, amelyekben a gazdasági mutatók jobbak, Nyugat- Dunántúlon a támogatott cégek közel 28%-a közhasznú foglalkoztatásban érintett. Támogatott munkaadók számaránya létszám nagyság szerint régiónként 2007-ben Bértámogatás Közhasznú munka Munka tapasztalat szerzés Vállalkozóvá válás támogatása Összesen Közép Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen A 2007 el tt kötött szerz dések alapján vállalkozóvá válás támogatása keretében támogatott vállalkozások az összes támogatott munkaadó 1,5%-át teszik ki. Szembet Nyugat- Dunántúlon az álláskeres k vállalkozó kedve, a régióban támogatott vállalkozások 6%-a vállalkozóvá válás támogatásban részesül.

18 18 A támogatott munkaadók ágazati hovatartozása támogatás típusonként Bértámogatás Közhasznú Munka Vállalkozóvá Összesen munka tapasztalat szerzés válás támogatása mez gazdaság, élelmiszeripar energiahordozó-, és ásványbányászat könny ipar fa-,papír-, nyomda ipar vegyipar, épít anyag ipar fém-, gépipar villamos gép, m szer gyártása épít ipar kereskedelem, javítás szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szállítás, raktározás, posta, távközlés ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás közigazgatás, védelem, TB oktatás egészségügyi, szociális ellátás egyéb közösségi, személyi szolgáltatás egyéb Összesen A legkülönböz bb tevékenységi körbe tartozó vállalkozások, intézmények kaptak támogatást az elmúlt évben. Szembet azonban, hogy a támogatott munkaadók 55%-a négy ágazatcsoportból került ki. Ezek az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (9,4%), ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (10%), közigazgatás, védelem; kötelez társadalombiztosítás (14,3%), kereskedelem, javítás (21,2%). Az egyéb közösségi, személyi szolgáltatásba tartozó vállalkozások többsége (46%-a) bértámogatást kap, közhasznú munkavégzés támogatást 30%-uk, míg munka tapasztalatszerz támogatást 22%-uk kap. Igen jelent s ebben a tevékenységi körben a vállalkozóvá válás támogatása, 3%-a a támogatott munkaadóknak. (Ennél csak a pénzügyi közvetítés tevékenység csoportban magasabb vállalkozóvá válási támogatást kapó vállalkozások aránya, 20%.). Az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásba tartozó vállalatok f ként bértámogatásban részesülnek (70%), negyedrészük pedig pályakezd k munka tapasztalatszerzési támogatása keretében kap támogatást. A közigazgatás, védelem; kötelez társadalombiztosítás ágazatcsoportba tartozó vállalkozások intézmények 64%-a közhasznú munka keretében kap támogatást, ezek jelent s része önkormányzat. A bértámogatásban részesül intézmények aránya jelent sen elmarad a többi ágazatban tapasztalttól, mindössze 20%. Pályakezd ket munka tapasztalatszerzés támogatása keretében az ágazatcsoportba tartozó intézmények 12%-a foglalkoztatott, vállalkozóvá válás támogatása az ágazat jellegéb l adódóan nincs.

19 19 A támogatott munkaadók ágazati hovatartozása aktív eszközönként kereskedelem, javítás közigazgatás, védelem, TB ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás egyéb közösségi, személyi szolgáltatás épít ipar szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás mez gazdaság, élelmiszeripar oktatás egészségügyi, szociális ellátás fém-, gépipar fa-,papír-, nyomda ipar szállítás, raktározás, posta, távközlés egyéb vegyipar, épít anyagipar könny ipar villamos gép, m szer gyártása Bértámogatás Közhasznú munka Munka tapasztalat szerzés Vállalkozóvá válás támogatása energiahordozó-, és ásványbányászat A kereskedelem, javítás ágazatcsoportból kerül ki a legtöbb támogatott munkaadó, az összes támogatott cég 21,2%-a. A támogatott kereskedelmi vállalkozások többsége (79,4%) bértámogatásban részesül. E vállalkozások 19%-a pályakezd ket alkalmaz munkatapasztalat szerzés támogatása keretében. Másfél százaléka a támogatott cégeknek vállalkozóvá válás támogatása keretében dolgozik, kereskedelmi, illetve lakossági javító-szolgáltató tevékenységet lát el.

20 20 A támogatott munkaadók ágazati hovatartozásának összetétele régiónként Közép- Közép- Nyugat- Dél- Észak- Észak- Dél- Összesen Magyarország Dunántúl Dunántúl Dunántúl Magyarország Alföld Alföld mez gazdaság, élelmiszeripar 3,1 4,1 5,8 6,8 6,0 6,9 8,2 6,4 energiahordozó-, és ásványbányászat 0,1 0,3 0,2 0,3 0,3 0,5 0,3 0,4 könny ipar 0,7 1,5 1,5 1,5 1,1 1,1 1,2 1,2 fa-,papír-, nyomda ipar 3,2 3,8 3,4 2,7 2,5 3,0 2,8 2,9 vegyipar, épít anyag ipar 1,2 1,3 0,8 0,7 1,6 1,0 1,4 1,2 fém-, gépipar 3,2 3,6 3,1 3,3 3,7 2,6 2,5 3,1 villamos gép, m szer gyártása 1,2 0,7 0,6 0,6 0,6 0,4 0,7 0,6 épít ipar 6,2 9,4 6,8 7,3 9,6 8,1 8,6 8,4 kereskedelem, javítás 18,9 20,4 15,1 17,8 21,9 22,1 24,8 21,2 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 3,6 6,0 6,9 6,5 7,7 6,1 7,6 6,8 szállítás, raktározás, posta, távközlés 2,9 3,2 2,4 2,3 2,5 2,4 3,1 2,6 ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 16,3 10,2 9,9 9,0 9,5 9,6 10,0 10,0 közigazgatás, védelem; kötelez társadalombiztosítás 16,0 15,8 22,8 19,3 14,3 12,9 8,4 14,3 oktatás 5,8 5,5 4,0 6,0 5,9 7,8 5,3 6,1 egészségügyi, szociális ellátás 6,0 4,4 3,4 4,1 3,5 3,9 3,9 4,0 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 10,4 8,9 11,1 10,2 7,9 10,1 9,5 9,4 egyéb 1,1 0,9 2,1 1,2 1,3 1,3 1,6 1,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A földrajzi elhelyezkedés szerint nincs jelent s különbség a támogatott munkaadók ágazati arányai között. Ki kell azonban emelni a Nyugat-, és Dél-Dunántúlon támogatott vállalkozásokat, amelyek közül a kereskedelemmel, javítással foglalkozók aránya 4-5%- ponttal alacsonyabb, mint az átlag. Az ingatlan ügyletek és gazdasági szolgáltatás területén a támogatott vállalkozások aránya Észak-Magyarországon a legmagasabb 19,3%, ugyancsak átlag feletti az arányuk a Közép- Magyarországi régióban. A közigazgatás, védelem területén (többnyire közhasznú munka támogatása keretében) támogatott vállalkozások aránya a Nyugat-Dunántúli régióban a legmagasabb, közel 23%. Ebbe a tevékenységi körbe tartozó támogatott vállalkozások aránya az átlagos 14,3%- kal szemben a Dél-Alföldön csupán 8,4%.

21 21 A támogatott munkaadók ágazati hovatartozása létszámnagyság szerint kereskedelem, javítás közigazgatás, védelem; kötelez társadalom biztosítás ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás egyéb közösségi, személyi szolgáltatás épít ipar szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás mez gazdaság, hal-, vad-, erd gazdálkodás oktatás egészségügyi, szociális ellátás fém-, gépipar fa-,papír-, nyomda ipar szállítás, raktározás, posta, távközlés egyéb vegyipar, épít anyagipar könny ipar villamos gép, m szer gyártása energiahordozó-, és ásványbányászat 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100 % mikró vállalkozás kis- és közepes vállalkozás nagyvállalat A támogatott munkaadók között magas a mikro vállalkozások aránya, különösen magas a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (86,2%), az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (83,8%) és a kereskedelem, javítás területén (82,6%). A kis- és közepes méret támogatott munkaadók aránya az oktatás (60,4%), egészségügy, szociális ellátás (48,7%), a energiahordozó-, és ásványbányászat (57,5%) területén kimagasló. A közigazgatás, védelem; kötelez társadalombiztosítás tevékenységi területen támogatott kis- és közepes méret intézmények, vállalkozások aránya szintén magas, 47,5%. Jelent s számú támogatott nagyvállalattal (illetve intézménnyel) az egészségügy, szociális

22 22 ellátás (72 munkaadó), közigazgatás, védelem (51 munkaadó), és az oktatás (50 munkaadó) területén találkozhatunk. A támogatott munkaadók ágazati hovatartozása létszámnagyság szerint 0-4 f 5-9 f f f 300 f és felette Összesen mez gazdaság, hal-, vad-, erd gazdálkodás energiahordozó-, és ásványbányászat könny ipar fa-,papír-, nyomda ipar vegyipar, épít anyagipar fém-, gépipar villamos gép, m szer gyártása épít ipar kereskedelem, javítás szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szállítás, raktározás, posta, távközlés ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás közigazgatás, védelem; kötelez társadalom biztosítás oktatás egészségügyi, szociális ellátás egyéb közösségi, személyi szolgáltatás egyéb Összesen

23 23 Az aktív eszközök m ködésének f bb jellemz i ben Munkaer piaci képzés Munkaer piaci képzésben az év folyamán összesen 41,8 ezer f vett részt, e létszám többsége álláskeres volt, csupán 7,9%-a (3,3ezer f ) állt munkaviszonyban. A képzésben érintett létszám 11%-kal (5,4 ezer f vel) csökkent az el évhez képest. A képzésben részt vett munkaviszonyban nem állók száma 12%-kal csökkent, míg a munkaviszonyban állóké 8,3%-kal lett kevesebb. Az összes képzésben résztvev 85%-a ajánlott képzésben vett részt, ez az arány 2006-ban 2%-ponttal alacsonyabb volt. Munkaviszonyban nem állók képzésben való részvétele a képzés jellege szerint. Ajánlott képzés Elfogadott képzés Összesen % % % OKJ szerinti képzési programok , , ,6 Nem OKJ szerinti képzési programok , , ,6 Nyelvi képzésben résztvev k , , ,8 Összesen , , ,0 A képzések 85%-a a munkaügyi központok által ajánlott képzés volt, az ajánlott képzések aránya mintegy 2%-ponttal emelkedett 2006-hoz képest. Az ajánlott képzések keretében az OKJ szerinti képzetséget a résztvev k 69%-a szerzett, az elfogadott képzések keretében ez az arány 4%-ponttal alacsonyabb. A nem OKJ végzettséget adó, többnyire valamilyen betanító tanfolyamon képesítést szerz k aránya viszont az elfogadott képzés esetén magasabb, 24,3%. Az elfogadott képzésben résztvev k között a nyelvi képzésben részesül k aránya 4,5%-ponttal magasabb, mint az ajánlott képzés esetén. Az ajánlott illetve az elfogadott képzésben résztvev k arányai regionálisan különböznek. Az ajánlott képzésben résztvev k aránya az Észak-Alföldön a legmagasabb, a képzésben résztvev k több mint 96%-a ajánlott képzésben vett részt. Közép-Magyarországon ez az arány csupán 72%, ami azt jelenti, hogy a központi régióban sokkal nagyobb szerepe van az egyéni kezdeményezés képzéseknek. A vizsgált id szakban 9,5 ezer pályakezd fiatal vett részt munkaer piaci képzésben, ami 1,4 ezer f vel alacsonyabb létszám az egy évvel korábbinál. Ebben az évben a munkaviszonyban nem állók képzési programjában részt vettek 24,7%-a került ki a pályakezd k közül, ez az arány nem változott 2006-hoz viszonyítva. A képzésben résztvev k száma régiónként jelent s eltérést mutat az eltérések okai az adott terület munkaer piaci helyzetében, az aktív eszközök bels struktúrájában, a régióban érvényesül prioritásokban, a képz intézmények és a képzésbe kerül k kiválasztásában keresend k.

24 24 Munkaviszonyban nem állók képzésében résztvev k aránya az aktív eszközökben résztvev k között 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen A képzésben résztvev k aránya az összes eszközben résztvev k létszámához viszonyítva az átlagosnál (23,9%) lényegesen magasabb volt a kedvez munkaer piaci helyzet régiókban (Nyugat-Dunántúlon 41,7%, Közép-Dunántúlon 34,8%, Vas megyében 41,2%.). Az aktív eszközök közül a képzésben való részvétel aránya Észak-Magyarországon volt a legalacsonyabb, csupán 16,3%. Abszolút számban az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön vettek részt képzésben legtöbben, 6,8 és 6,1 ezer f. A képzésben részt vev pályakezd k száma az Észak-Alföldön a legnagyobb, 2129 f. Az összes képzésben résztvev között szintén itt a legmagasabb a pályakezd k aránya, 31,3%. Szintén magas a pályakezd k aránya a Dél-Dunántúli régióban, 26,2%. Ugyanakkor Közép- Magyarországon csak 16,1%, ami 84 pályakezd t jelent ben a képzésben résztvev k száma 11,5%-kal csökkent. A több mint 5 ezer f s csökkenés a képzésre fordított kiadások jelent s, 3 milliárd forintos növekedése mellett következett be ban 6,6 milliárd forintot költöttek képzések támogatására, 2007-ben 9,6 milliárd forintot. A létszámcsökkenés mögött els sorban a képzési támogatások, ezen belül a kereset pótló juttatás mértékének jelent s, jogszabály által rendezett megemelése áll. A képzésben résztvev k száma drasztikusan csökkent a Nyugat-Dunántúli régióban, a csökkenés 30,7%-os, a létszámcsökkenés egyötödét a pályakezd k létszámának csökkenése teszi ki. Észak-Alföldön szintén kiemelked en magas a képzésben résztvev k létszámának csökkenése, 22,6%, ebb l a pályakezd k aránya 28%. A képzésben résztvev k száma csak a Nyugat-Dunántúli régióban n tt 2,8%-kal, itt a létszámnövekedés a pályakezd k jelent s létszámcsökkenése mellett következett be.

25 25 Külön vizsgálva a pályakezd k képzésben való részvételét, azt tapasztaljuk, hogy létszámuk 12,5%-kal csökkent az elmúlt évhez képest, 1%-ponttal dinamikusabban, mint az átlagos csökkenés. Leger teljesebb a képzésben résztvev pályakezd k számának csökkenése a Közép-Magyarországi-, a Nyugat-Dunántúli-, és az Észak-Alföldi régióban, itt 20-27% között marad. Az általános létszámcsökkenéssel szemben Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön stagnált a képzésben résztvev pályakezd k száma. Régiók Pályakezd k részvétele a munkaer piaci képzésben Változás 2006 évhez képest ebb l: Képzésben részt vett Pályakezd k munkaviszonyban Képzésben részt vett munkaviszonyban nem állók száma * száma aránya (%) nem állók* száma (%) száma (%) ebb l: pályakezd k arányának változása (%-pont) Közép- Magyarország ,1-6,5 59,4-2,8 Közép-Dunántúl ,5 2,8-70,6-2,5 Nyugat-Dunántúl ,0-30,7 20,9 1,3 Dél-Dunántúl ,2-3,5 51,8-0,9 Észak- Magyarország ,0-9,1-0,7 2,5 Észak-Alföld ,3-22,6 28,4 0,7 Dél-Alföld ,4-4,6 8,2 0,8 Összesen ,7-11,5 27,1-0,3 * A munkaer -piaci képzésben részt vett Gyes-en, Gyed-en stb. lév kkel és a nem regisztrált pályakezd kkel együtt. A folyamán összesen 27,6 ezren kapcsolódtak be munkaer piaci képzésekbe, közel ezer f vel (3,4%-kal) kevesebben az el évinél. A képzések érintett létszámának mérsékl dése az áthúzódók számának jelent s csökkenésének is következménye. Az el évr l áthúzódók mintegy 14,2 ezer f s létszáma 4,4 ezer f vel (23,5%-kal) kisebb a évben tapasztalt áthúzódó létszámnál. A munkar piaci képzésben résztvev k számának alakulása 2007-ban az el évhez képest A munkaer piaci képzés 2007 Változás 2006 évhez képest (%) résztvev i áthúzódók belép k érintett áthúzódók belép k érintett Munkaviszonyban nem állók ,5-4,5-11,5 Munkaviszonyban állók ,9 11,5-8,3 Összesen ,5-3,4-11,3 ebb l: pályakezd k ,8-6,6-12,5 Gyes-en, Gyed-en, Gyet-en stb. lev k ,7-87,5-91,6 Ajánlott képzés résztvev i ,8-1,1-9,7 Elfogadott képzés résztvev i ,7-1,8-21,4 A csökken létszámú képzésbe való belépés és az el évr l áthúzódó létszám változása az érintett létszámban a következ változásokat eredményezte:

26 26 11,5%-kal (5026 f vel) kevesebb munkaviszonyban nem álló 8,3%-kal (299 f vel) kevesebb munkaviszonyban álló 12,5%-kal (1362 f vel) kevesebb pályakezd Megjegyezzük azonban, hogy az általános létszámcsökkenés mellett a munkaviszonyban állók képzésébe belép k száma 2006-hoz képest 233 f vel (11,5%-kal) emelkedett. A munkaügyi központok által támogatott képz szervezetek 2007-ben több mint 1,8 ezer tanfolyamot indítottak (az ajánlott képzési formában), több mint 22 ezer f részvételével. Az indított tanfolyamok száma 16,5%-kal több mint 2006-ban volt, a beiskolázottak létszáma csupán 800 f vel csökkent. Az elfogadott képzésekbe történ belépés, az el évinél 10,3%- kal (423 f vel) kevesebb ben az ajánlott és elfogadott képzési formákban együttesen 26,6 ezren fejezték be tanulmányaikat, 2,6 ezer f vel (9,1%-kal) kevesebben az el évinél. A menet közben lemorzsolódók aránya 5,4%, ez közel azonos az el évivel. A lemorzsolódási arány a munkaviszonyban nem állók képzésében részt vev pályakezd knél átlagosan 14,5%, ami több mint háromszorosa az el évinek. Ez a mutatószám a nem pályakezd knél 5,4%, a munkaviszonyban állóknál 4,3% volt. A képzésben résztvev munkaviszonyban nem állók száma és megoszlása a képzés típusa szerint A képzés típusa 2007 Változás évhez képest Megoszlás (%) %-pont OKJ , ,8 nem OKJ , ,6 Nyelvi , ,3 ebb l: pályakezd , ,2 gyes-en, gyed-en lév k 38 0,1-20 0,0 nem pályakezd , ,5 Összesen , A munkaviszonyban nem állók képzésében érintettek 68,7%-a az Országos Képzési Jegyzékben szerepl, államilag elismert szakképesítést adó képzésben vett részt, ez az arány 2006-ban 2,8%-ponttal magasabb volt. A nem OKJ-s képzésben tanulók aránya 19,5%, a korábbi évek növekedési ütemének megfelel en 2,6%-ponttal emelkedett 2006-hoz képest. A nyelvi képzésben részt vettek aránya csekély 0,3%-pontos növekedéssel 11,8%-ra változott. Az év folyamán idegennyelvi képzésen belül a pályakezd k aránya 24,5% volt, kis mértékben csökkent az elmúlt évhez képest. A nem pályakezd munkaviszonyban nem állók aránya a nyelvi képzésen belül 75,4%, fél százalékponttal magasabb mint az el évben. A képzésben résztvev k nem, kor, iskolai végzettség szerinti összetétele A munkaer piaci képzésben résztvev k nemek szerinti összetételét továbbra is a n k relatív túlsúlya jellemzi ben a képzésben részt vettek 56,3%-át a n k tették ki, arányuk az eltelt egy év alatt 1%-ponttal n tt.

27 27 A korcsoportos adatok azt mutatják, hogy a képzések résztvev i között viszonylag magas a fiatalabb korosztályok aránya, 60,4% a 25 év alattiak részesedése. A képzésben résztvev k 27,8%-a, a férfiak 38,2%-a a 25 évnél fiatalabbak közül került ki. A létszám több 31,3%- át év közöttiek tették ki, míg a 45 évnél id sebbek aránya együttesen 15,6% volt. Az el évhez képest a 25 év alattiak aránya 27%-ponttal emelkedett, minimálisan (0,7%- ponttal) n tt az 50 évnél id sebbek aránya. Az iskolai végzettséget tekintve a képzések résztvev inek 23,4%-a legfeljebb 8 általános iskolát végzett, szakmunkásképz iskolai, szakiskolai végzettséggel 23,2%, középiskolai végzettséggel 39,8%, fels fokú végzettséggel pedig 9,1% rendelkezett. Az el évhez képest valamelyest (2,7%-ponttal) csökkent a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkez képzésben résztvev k aránya. A képzésben résztvev diplomások aránya kis mértékben (0,6%-ponttal) tt az el évhez képest. A legfeljebb 8 általánost végzettek 60%-a a 25 évesnél fiatalabbak közül került ki. Az alacsonyan iskolázott n knek 27,6%-a, a férfiaknak pedig 46,6%-a volt 25 évesnél fiatalabb. A évesek aránya 29,3%, az ennél id sebbeké pedig mindössze 10,3% a legfeljebb 8 általánost végzettek körében. A f iskolai, egyetemi végzettséggel rendelkez k közel fele (48,6%-a) 25 évesnél fiatalabb volt, ez 24%-pontos emelkedés 2006-hoz képest, ami azt jelenti, hogy fels fokú képzésb l kikerül k egyre nagyobb részének van szüksége azonnali korrekcióra. A éves korcsoportba a diplomások 20,2%-a tartozott. Az id sebb korcsoportok aránya a fels fokú végzettség ek körében 15% volt. Nemek szerint vizsgálva az iskolatípusonkénti részvételi arányokat, a korábbi évekhez hasonlóan jelent s eltérések mutatkoznak. A képzésben résztvev n k körében magasabb az érettségivel, illetve diplomával rendelkez k aránya, mint a férfiak esetében. Vállalkozóvá válás támogatása A régi feltételekkel nyújtott vállalkozóvá válás támogatása 2006-tal bezárólag megsz nt, a 2006-ban kötött szerz dések áthúzódó hatásaként 2007-ben még 473 f nek nyújtottak ilyen támogatást. E támogatások mindegyike lezárult 2007-ben. A régi vállalkozóvá válásban érintettek ágazati szerkezete, 2007-ben Nemzetgazdasági ág Létszám arány Változás 2006-hoz képest (%-pont) Mez gazdaság 2,7-0,5 Feldolgozóipar 4,4-0,5 Épít ipar 9,3-5,0 Kereskedelem 22,6 0,2 Szálláshely szolg. vendéglátás 5,7 1,6 Közlekedés 3,2 0,6 Szolgáltatás 31,3 1,3 Egyéb 20,7 2,2 Összesen 100 0

28 28 A régi vállalkozóvá válás támogatása keretében a legtöbben a szolgáltatás területén kezdték meg a tevékenységüket, a támogatásban részesül k 31,3%-a. A kereskedelem a másik kiemelten népszer vállalkozási terület, s támogatásban részesül k 22,6%-a kereskedelmi tevékenységbe fogott. Említésre méltó még az épít ipar területe, ahol a vállalkozóvá válás támogatásában részesül k 9,3%-a kezdett ilyen tevékenységbe. A vállalkozóvá válási támogatásban résztvev k többsége 2007-ban a n k közül került ki, a férfiak aránya ebben a támogatási formában 46,1% volt. A támogatott vállalkozók kétharmada (67,8%-a) a éves korcsoportba tartozott. A 25 évnél fiatalabbak aránya 11,9% volt, ez az arány minden más aktív eszköz esetén magasabb. A támogatottak 37,6%-a szakmunkásképz iskolai, szakiskolai végzettséggel, 30%-a pedig középiskolai végzettséggel rendelkezett, ez utóbbi arány 17%-ponttal elmarad az el évit l. A támogatást igénybe vetteknek 6,7%-a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezett, míg a diplomások aránya ennek a duplája 12,8. A vállalkozások indításának támogatása feltételei január 1-t l megváltoztak. Az új vállalkozóvá válás támogatása a korábbi két (álláskeres k vállalkozóvá válásának és az önfoglalkoztatóvá válásnak a támogatása), eltér eljárással m köd támogatás részben megváltozott tartalommal nyújtható: 3 millió forintig terjed támogatás visszatérítend és/vagy vissza nem térítend formában nyújtható, és a vállalkozóvá váló álláskeres részére a minimálbér összegének megfelel, legfeljebb hat hónap id tartamig havonként folyósított támogatás állapítható meg, függetlenül attól, hogy az álláskeres részesül-e járadékban. A támogatások együttesen vagy külön is adhatók. Mindkét támogatás annak az álláskeres nek nyújtható: akit a munkaügyi kirendeltség legalább három hónapja álláskeres ként nyilvántart, és aki önmaga foglalkozatását egyéni vállalkozás keretében vagy társas vállalkozás személyesen közrem köd tagjaként (társas vállalkozás indításával vagy már m köd társas vállalkozáshoz csatlakozással) oldja meg. Az új feltételekkel nyújtott vállalkozóvá válását segít támogatásban 2007-ben mintegy 2,3 ezer f vett részt. A támogatásba belép k közül 882 f nek még 2007-ben befejez dött a támogatása, 1,4 ezer f nek a támogatása átnyúlik 2008-ra. Vállalkozóvá válás támogatása különböz formában nyújtható, 2,1 ezer f (a támogatásban részesül k 91%-a) legfeljebb 6 hónapra minimálbér összeg támogatást kapott. (Leginkább ez a forma hasonlít a régi bértámogatásra). Vissza nem térítend, maximum 3 millió forint t kejuttatást a támogatásban részesül k 4,5%-a kapott (105 f ). Visszatérítend kejuttatásban 24 f részesült. Visszatérítend t kejuttatásban és minimálbér összeg támogatásban 51 f részesült. A t kejuttatásban is részesül k aránya összesen 9%. Minimálbér összeg támogatást is kap az összes vállalkozóvá válás támogatásában részesül 94,4%-a.