AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK M KÖDÉSE 2009-BEN

Átírás

1 AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK M KÖDÉSE 2009-BEN Foglalkoztatási és Szociális Hivatal

2 2 Készült A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Statisztikai és Elemzési F osztályán osztályvezet : Busch Irén Készítette: Tajti József

3 3 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 4 MUNKAHELYMEG RZ TÁMOGATÁSOK... 6 KÖZJELLEG TÁMOGATÁSOK... 9 MUNKAER PIACI KÉPZÉSEK TÁMOGATÁSA A képzésben résztvev k nem, kor, iskolai végzettség szerinti összetétele BÉRJELLEG TÁMOGATÁSOK VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS TÁMOGATÁSA MUNKAHELYTEREMT BERUHÁZÁSOK MOBILITÁSI TÁMOGATÁSOK TÁMOP DECENTRALIZÁLT PROGRAMOK A HÁTRÁNYOS HELYZET EK FOGLALKOZTATÁSÁÉRT PROGRAM MELLÉKLET: TÁMOGATÁSOK 2009-BEN TÁBLÁZATOK... 41

4 4 Bevezetés évben a gazdasági válság átrajzolta az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök szerkezetét. A válságtól függetlenül a köz-jelleg foglalkoztatás is jelent sen átalakult, els sorban az aktív korúak szociális támogatási rendszerének megújítása következtében. A legfontosabb változások az el évhez képest: A bér-jelleg támogatásokban érintettek aránya az el évi létszám 80%-át érte el az év végéig A közhasznú foglalkoztatásban résztvev k aránya az el év kétharmadára, esett vissza, ugyanakkor az összes közjelleg foglalkoztatásban résztvev k száma megduplázódott ben az aktív eszközben lév k közel egyharmada köz-jelleg foglalkoztatásban volt (közhasznú, közmunka, közcélú munka) A munkahelymeg rzésben érintettek száma tizenhétszeresére emelkedett a válságkezelésre indított programok hatására A 2009-ben m köd aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök, illetve támogatási paletta leírását a mellékletben mutatjuk be. Aktív eszközökben, 2009-ben több mint 375,1 ezer f volt érintve, mintegy másfélszer annyian, mint az el évben (nem szerepelnek benne a Startkártya keretében támogatást kapottak létszáma). Az aktív eszközök között szerepel a dönt en uniós forrásból finanszírozott TÁMOP program Decentralizált programok a hátrányos helyzet ek foglalkoztatásáért keretében támogatott személyek, valamint a Lépj egyet el re program képzésein résztvev k létszáma is bb aktív eszközökben érintettek létszáma HEFOP 1.1 Közcélú foglalkoztatás Start Extra Start Plusz Lépj Egyet El re (LEE) Munkaer piaci képzés Közhasznú foglalkoztatás Bér-, és járulék alapú támogatások Vállalkozóvá válás támogatása Munkahelymeg rz támogatás Egyéb eszközök

5 utolsó negyedévét l kibontakozó gazdasági válság eredményeképpen a küls és bels kereslet jelent sen visszaesett. Ennek hatására a vállalkozások részben az alkalmazotti létszám csökkentésében látták a talpon maradás lehet ségét. A legtöbb ország gyakorlatához hasonlóan a magyar a foglalkoztatás-politika is a munkahelyek meg rzését tekintette legfontosabbnak. A gazdasági válság kezelésére hozott intézkedések között számos képzést, szakképzést is érint t találunk. Ezek többsége a támogatott képzésekbe bevonható célcsoportok kiegészítése azokkal a személyekkel, akiket a válság következtében bocsátottak el. A válságból való kilábalásban a foglalkoztatáspolitika fontos szerepet szánt a képzésnek, hiszen olyan támogatások mellé is rendel képzési támogatási lehet séget, amely alapvet en nem azt célozta meg (mint például a Munkahelymeg rz támogatás). Munkahelyek meg rzéséért központi munkaer -piaci program A TÁMOP Munkahelymeg rz támogatás munkaid -csökkentéssel és képzéssel kombinálva A programok leírása a mellékletben található. Az aktív eszközök jelen elemzésében csak a hagyományos, a Munkaer -piaci Alap Decentralizált Foglalkoztatási Alaprészéb l finanszírozott eszközök jellemz it tudjuk részletesen bemutatni. A válságkezel programok mellett tovább m ködtek a hagyományos aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök is. A gazdasági válságkezelésére életre hívott programokkal, az Út a munkához keretében közcélú foglalkoztatottakkal, valamint az EU által társfinanszírozott programokban résztvev kkel és a TÁMOP Munkahelymeg rz támogatás munkaid -csökkentéssel és képzéssel kombinálva cím programmal együtt 330 ezer fölé emelkedett az érintettek létszáma.

6 6 Munkahelymeg rz támogatások A gazdasági válság közepette a döntéshozók számára els dlegessé vált a munkahelyek számának rohamos csökkenésének a megállítása, a munkahelymeg rzés. Ennek érdekében a foglalkoztatáspolitika több munkahelymeg rz támogatási konstrukciót alakított ki ben a munkahelymeg rzéssel közvetlenül érintett létszám több, mint 80 ezer f volt, természetesen a közvetve meg rzött létszám ennél magasabb volt. Az összes aktív eszközben érintett létszám 23,2%-a munkahelymeg rz támogatásban volt. Munkahely meg rzés támogatása DEC.FA Munkahelymeg rz támogatások érintett létszáma régiónként* 2009-ben Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél- Dunántúl Észak- Magyarország Észak- Alföld Dél- Alföld Összesen OFA Meg rzés OFA Munkába Munkahelymeg rzés támogatása központi munkahelymeg rz program Munkahelyek meg rzéséért központi program ebb l mikro vállalkozás kisvállalkozás középvállalkozás nagyvállalkozás TÁMOP kkv (képzéssel együtt) TÁMOP nagyvállalkozás (képzéssel együtt) Összesen * Egyes munkahelymeg rz támogatások esetében csak az országos összesen számok állnak rendelkezésre Az egyes munkahelymeg rz támogatási konstrukciók forrásai eltér nagyságúak, így a támogatott létszám ennek függvényében változik. 1. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány négy támogatási programot indított 9,3 milliárd forint keretösszeggel. A programok célja a gazdasági válság foglalkoztatási hatásainak mérséklése, az érintett munkavállalók munkahelyének, meg rzése, illetve foglalkoztathatóságuk fejlesztése, valamint a gazdasági visszaesésb l fakadóan átmenetileg megsz álláshelyek számának a minimalizálása volt. (a MEG RZÉS-9122/2009, MUNKÁBA-9124/2009, ÚJ KILÁTÁSOK-9111/2009, MEG RZÉS /2009 programok leírását lásd a mellékletben). A Meg rzés, a Meg rzés-2 és a Munkába programok keretében az 637 vállalkozásnál támogatták közvetlenül 19,5 ezer f munkahelymeg rzését, közvetve hozzájárult 37,4 ezer munkahelyek meg rzéséhez. Az ÚJ KILÁTÁSOK programra pályázat nem érkezett.

7 7 2. Átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkaadók támogatására irányuló a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által indított Munkahelyek meg rzéséért központi munkaer -piaci program keretében támogatták a legtöbb közvetlenül meg rzött munkahelyet, 30,4 ezret. A program f ként a munkahelyek meg rzésével, továbbá munkaer piaci szolgáltatások, képzések, valamint másik munkáltatónál történ foglalkoztatás esetén annak támogatásával kívánta a problémát kezelni. A program megvalósításában közrem ködött a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, közvetlen végrehajtói a regionális munkaügyi központok voltak. A központi munkaer -piaci program lehet séget biztosított az 50 f t meghaladó létszám-leépítési szándékot bejelent, gazdasági válság következtében átmenetileg nehéz helyzetbe került munkáltatók csoportos létszámleépítésének megel zésére a munkahelyek meg rzésének révén. A program a következ támogatási formákat és elemeket tartalmazhatja: Munkahelymeg rz bérköltség támogatás Munkahelymeg rzést célzó kereset-kiegészítés csökkentett idej foglalkoztatás esetén Újra elhelyezkedést segít bérköltség támogatás (párhuzamosan a START, START PLUSZ, START EXTRA kártyák kedvezménye is igénybe vehet ) Munkaer -piaci szolgáltatás Munkaer -piaci képzés Munkába járással összefügg költségek támogatása (Helyközi utazás támogatása, Csoportos személyszállítás támogatása) A program keretében 921 munkáltató pályázatát támogatták. A programban 2009-ben 10,2 milliárd forintot használtak fel, mellyel közvetlenül 30,4 ezer f, közvetve több mint 53 ezer f munkahelyének meg rzését segítették. A program keretében támogatott munkahelyek többsége (56,6%-a) a nagyvállalkozásoknál rz dött meg. Mikró vállalkozásoknál 770 munkahely meg rzését támogatták. 3. Munkahelymeg rzés támogatása központi munkaer -piaci program (SZMM) keretében további 2,2 ezer f munkahelyének megtartását támogatták közvetlenül, ezzel közel 5 ezer munkahely meg rzését segítették el mintegy 650 millió forint támogatással. A központi munkaer -piaci program lehet séget biztosított az 50 f t meghaladó létszámleépítési szándékot bejelent, gazdasági válság következtében átmenetileg nehéz helyzetbe került munkáltatók csoportos létszámleépítésének megel zésére (ez a speciális forrás a korábbi válság nélküli - években is elkülönítésre került.). 4. TÁMOP Munkahelymeg rz támogatás munkaid -csökkentéssel és képzéssel kombinálva cím program keretében 2009-ben összesen 23,4 ezer f munkahelyének közvetlen meg rzését támogatták (15,4 ezer KKV, 8,0 ezer f nagyvállalkozás). A közvetve meg rzött munkahelyek száma f (25240 f KKV, f nagyvállalkozás). A program 2009-ben 2,7 milliárd forintot használt fel munkahelymeg rzésre (képzéssel együtt) ben a közel 1,2 ezer vállalkozás pályázott a támogatásra, melyb l 761 db pályázatot támogatott az irányító hatóság ebb l 714 kkv volt, 30 nagyvállalat és 17 közép-magyarországi mikro vállalkozás. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt programot az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft m ködteti. A program célja a munkavállalók képzésben való részvételének támogatásával a munkanélkülivé válás megel zése, a munkahelyek meg rzése, illetve a munkaid átszervezésével, az alkalmazottak munkában töltött idejének csökkentésével a vállalkozások foglalkoztatási potenciáljának megtartása. A program két komponensében folytak támogatások: A.) komponensben pályázhatnak mikro-, kis-, és középvállalkozások.

8 8 B.) komponensben pályázhatnak a legalább 250 f t foglalkoztató vállalkozások A harmadik C.) komponens (közép-magyarországi mikro vállalkozások) iránt nem mutatkozott érdekl dés. A program 2010-ben tovább folytatódik. 5. A gazdasági válság következményeinek enyhítésére létrehozott munkahelymeg rz programokon kívül a munkaügyi központok m ködtették a Munkaer piaci Alap foglalkoztatási alaprész decentralizált keretéb l a hagyományos munkahelymeg rz támogatást. A munkaügyi központok által 418 új munkáltató került támogatásra 3798 f munkahelyének meg rzésével a 2008-as évr l áthúzódó támogatott létszámmal együtt az érintett létszám 5,1 ezer f volt. A támogatások a központi források kiegészítését szolgálták a helyi, valamint a kistérségi foglalkoztatási válsághelyzetek kezelését biztosították.

9 9 Közjelleg támogatások Közjelleg, támogatott foglalkoztatásnak tekintjük a közhasznú foglalkoztatást, a közcélú foglalkozatást, valamint a támogatott közmunka keretében való munkát, e három eszközben együtt 139,4 ezer f foglalkoztatását támogatatták. A különböz közjelleg foglalkoztatások szerkezete és szabályai jelent s átalakuláson ment keresztül 2009-ben. Közjelleg támogatatásban érintettek létszáma régiónként 2009-ben Közép- Közép- Nyugat- Dél- Észak- Észak- Dél- Magyarország Dunántúl Dunántúl Dunántúl Magyarország Alföld Alföld Összesen Közmunka Közcélú foglalkoztatás Közhasznú foglalkoztatás ebb l RÁT-os Összesen A közcélú foglalkoztatást a módosított a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (Szt.) 36. -a szabályozza. Ennek értelmében közcélú munkát a települési önkormányzat az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek munkaer -piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmez igényjogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani. A közcélú munka alatt az olyan állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátását kell érteni, amelynek teljesítésér l jogszabály alapján a települési önkormányzat gondoskodik. A közcélú munka megszervezését a települési önkormányzat társulás vagy más szervezet útján is végezheti. Közcélú munka keretében foglalkoztathatók az aktívkorúak ellátására jogosult (vagy az ellátást kérelmez ) személy valamint az álláskeres ként nyilvántartott szociális segélyben részesül k. A közcélú unkavégzésre legalább hatórás napi munkaid t, valamint legalább évi kilencven munkanap munkavégzési id tartamot el kell érnie. A közjelleg munkák közül az Út a munkához program keretében közcélú foglalkoztatásban résztvev k voltak a legtöbben, 2009 év folyamán összesen 103,2 ezer f foglalkoztatását támogatták. A program komplex több intézkedés egymásra épülésével kívánta elérni azt, hogy a munkára képes, tartós munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, annak érdekében, hogy rendszeres jövedelemhez jussanak. Az Út a munkához program résztvev i közül az ÁFSZ nyilvántartástartásában 279,3 ezer f szerepelt 2009-ben, közülük 36,9% vett részt közcélú foglalkoztatásban. A közcélú foglalkoztatáson túl az érintettek 2,8%-a (7952 f ) került képzésbe, ezen belül december 31-ig 3735 f 35 év alatti általános iskolai végzettséggel nem rendelkez személyt vontak képzésbe. További 10,1 ezer f pedig a hagyományos aktív foglalkoztatási eszközökkel (bérjelleg támogatások, közhasznú munka) támogatott munkahelyeken, valamint a Közmunkatanács által bonyolított közmunkaprogramokon dolgozott (4,1 ezer f ). 2. Közmunkaprogramokat a munkanélküliség csökkentésére alkalmas fejlesztési, felújítási, különösen infrastrukturális és környezetvédelmi, továbbá az elmaradott térségek felzárkóztatását célzó közfeladatok ellátására szerveznek, melyek a regisztrált álláskeres k számára határozott idej, átmeneti foglalkoztatást biztosítanak. A programok támogatása pályázatok útján történik. A munkanélkülieket a területileg illetékes munkaügyi központok

10 10 közvetítik a programokba a támogatás rendjét szabályozó 49/1999. (III. 26.) Korm. rendelet el írásai szerint. A közmunka programok 3-8 hónapos id tartamúak. A közmunka programok keretében több mint 15,6 ezer f dolgozott a központi költségvetési szervek, a regionális területfejlesztési tanácsok, valamint a települési önkormányzatok és azok jogi személyiséggel rendelkez társulásai, az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott gazdálkodó szervezetek, és a nonprofit gazdasági társaságok által szervezett támogatott közmunka programokban. A közmunka programokban résztvev k 26,1%-a volt kapott a foglalkozatást megel en rendelkezésre állási támogatást. A közmunkaprogramok keretében a hátrányos helyzet álláskeres k foglalkoztatására f ként a Nemzeti parkok, az Erd vel a Vasút-tisztasági, az Autópálya az Ár- és belvíz elleni megel zést megvalósító és az Idegenforgalmi közmunkaprogramok keretében került sor. A 2009-es év folyamán került el ször meghirdetésre a képzést is magában foglaló kórházi közmunka program, amely szintén minden régiót érintett. 3. A közhasznú munkavégzés támogatás nyújtásának feltételeit foglalkoztatás el segítésér l és a munkanélküliek ellátásáról szóló, évi IV. tv. 16/A. -a és a 6/1996. (VII. 16.) MÜM rendelet 12. szabályozza. A közhasznú foglalkoztatás célja a munkaer piaci feszültségek csökkentése, az átmeneti vagy tartós elhelyezkedési gondokkal küzd munkanélküliek munkába helyezésének el segítése oly módon, hogy a lakosságot vagy települést érint feladat ellátása, vagy közhasznú tevékenység folytatása érdekében a munkaadó a foglalkoztatottak létszámát növelje. A vissza nem térítend támogatás mértéke a foglalkoztatásból ered közvetlen költségek százalékáig terjedhet. A támogatás alanyai lehetnek: - a települési önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, - többcélú kistérségi társulások, - közfeladatot ellátó intézmények és szervezetek, (így különösen óvodák, iskolák, könyvtárak, múzeumok, kórházak, egészségügyi intézmények), - civil szervezetek (alapítványok, egyesületek), - non-profit gazdasági társaságok, ha a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatására nem üzletszerz gazdasági tevékenység keretében kerül sor, A decentralizált foglalkoztatási alapból finanszírozott közhasznú foglalkoztatásban résztvev k száma 2009-ben az el évi létszám egyharmadára csökkent. A korábban közcélú munka keretében foglalkoztatottak többsége jogosulttá vált aktív korúak ellátására, s az Út a munkához program keretében közcélú foglalkoztatásban vettek részt. Az aktív eszközök közötti aránya is jelent sen csökkent, 20,5 ezer f vel a harmadik legnépesebb eszköz, ban még a legnépesebb eszköz volt. A 2009-ben aktív eszközökben érintettek 15,5%-a volt közhasznú foglalkoztatott.

11 11 Közjelleg támogatásban résztvev k és a regisztrált álláskeres k érintett létszámának regionális összetétele 2009-ben Közhasznú Közmunka Közcélú munka Közjelleg munkák összesen Regisztrált álláskeres k Közép-Magyarország 13,3 2,2 5,1 8,3 12,9 Közép-Dunántúl 14,2 3,2 5,9 7,2 10,4 Nyugat-Dunántúl 0,8 8,1 5,1 4,1 8,1 Dél-Dunántúl 15,3 32,7 12,8 14,6 12,4 Észak-Magyarország 25,4 16,4 26,5 24,1 19,1 Észak-Alföld 13,7 28,0 29,1 26,9 22,5 Dél-Alföld 17,4 9,4 15,7 14,9 14,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Az összes regisztrált álláskeres 22,5%-a az Észak-Alföld régióban volt regisztrálva 2009-ben, a közjelleg munkában résztvev k száma is ebben a régióban volt a legmagasabb, ezen belül itt volt a legtöbb közcélú foglalkoztatott, viszont a közhasznú foglalkoztatottak számában csak a negyedik. Közhasznú foglalkoztatásban, legnagyobb számban (az összes közhasznú egynegyede) az Észak-Magyarország régióban voltak, a közcélú munkában alkalmazottak számában a második helyen szerepelt a régiók között (a közcélú foglalkoztatottak 26,5%-a ebben a régióban dolgozott). Közjelleg munkában résztvev k aránya a három, legfejlettebb régióban a legalacsonyabb, közülük is Nyugat-Dunántúlon foglalkoztattak legkevesebbet (4,1%-ot) közjelleg munkában, a regisztrált álláskeres k száma is itt volt a legalacsonyabb. A közmunka programok regionális eloszlása nem egyenletes, így a közmunkában érintettek regionális aránya nem mutat szignifikáns összefüggést a regisztrált álláskeres k regionális összetételével Közjelleg támogatásban résztvev k és a regisztrált álláskeres k érintett létszámának életkor szerinti összetétele 2009-ben Közhasznú Közmunka Közcélú munka Regisztrált álláskeres k 25 év alatt 14,7 13,2 15,5 16, éves) 45,0 52,8 54,4 52, éves 29,2 28,0 26,8 23,2 55 éves és felette 11,2 6,0 3,3 8,3 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 A közjelleg munkában résztvev k életkor szerinti összetétele némileg eltér a regisztrált álláskeres k korösszetételét l. A 25 év alatti fiatalok aránya egy-két százalék ponttal alacsonyabb, mint az álláskeres k között. A évesek aránya a regisztrált álláskeres k között 52,2% volt, e korosztály aránya a közcélú munkában résztvev k között 2,2 %-ponttal magasabb, míg a közhasznú foglalkoztatásban lév k aránya, pedig 7,2 %-ponttal alacsonyabb. A évesek aránya a közjelleg munkák esetén a magasabb, különösen a közhasznú foglalkoztatás keretében támogatott évesek aránya volt magas, 29,2% (6 %-ponttal magasabb a regisztrált álláskeres kön belüli arányuknál).

12 12 Az 55 évnél id sebbek aránya a regisztrált munkanélküliek között 8,3%, ugyanakkor a közhasznú foglalkoztatásban résztvev k között 3,1 %-ponttal magasabb, a közcélú foglalkoztatásban és a közmunkaprogramokban e korosztály aránya alacsony. Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a közhasznú foglalkoztatásban, 2009-ben dolgozók aránya magasabb volt mind a regisztrált álláskeres k, mind a közcélú, illetve közmunka programokban résztvev kénél. Közjelleg támogatásban résztvev k és a regisztrált álláskeres k érintett létszámának nemek szerinti összetétele 2009-ben Közhasznú Közmunka Közcélú munka Regisztrált álláskeres k Férfi 51,0 65,8 58,7 53,3 49,0 34,2 41,3 46,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 A férfiak aránya mind a regisztrált álláskeres k, mind a közjelleg munkában lév k között magasabb volt. A közjelleg munkák közül a közmunka programokban résztvev k között a legmagasabb a férfiak aránya, (31,6 %-ponttal magasabb, mint a n ké). A közhasznú foglalkoztatásban lév 20,5 ezer f 51,0% férfi, ez az arány 6,5 %-ponttal alacsonyabb, mint évben volt. A közcélú munkában résztvev k körében 17,4 %-ponttal magasabb a férfiak aránya, mint a n ké. Közjelleg támogatásban résztvev k és a regisztrált álláskeres k érintett létszámának iskolai végzettség szerinti összetétele 2009-ben Közhasznú Közmunka Közcélú munka Regisztrált álláskeres k Legfeljebb 8 általános 46,1 61,7 59,6 39,8 Szakmunkásképz, szakiskola 28,6 27,5 26,5 32,5 Szakközépiskola, gimn., tech. 19,8 9,5 12,1 23,2 Fels fokú 5,4 1,3 1,7 4,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 A közjelleg foglalkoztatásban résztvev k között 2009-ben a regisztrált álláskeres khöz viszonyítva 6,3-21,9 %-ponttal magasabb volt a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkez k aránya. A közmunka programokban résztvev k között legmagasabb az alacsony iskolai végzettség ek aránya, 61,7%. A szakmunkás végzettség ek aránya a közjelleg foglalkozatásban résztvev k körében alacsonyabb, mint a regisztrált álláskeres k körében 3,4-13,7 %-ponttal. A fels fokú végzettség ek aránya a közhasznú foglalkoztatásban részvev k között a legmagasabb 5,4%, ez 1,2 %-ponttal magasabb, mint a diplomások aránya a regisztrált álláskeres k között. A közhasznú foglalkoztatottak körében n tt az iskolázottsági szint 2008-hoz viszonyítva, csökkent képzetlen rétegek aránya, s ezzel együtt a magasabb iskolai végzettséggel rendelkez k aránya n tt.

13 13 Munkaer piaci képzések támogatása 2009 év folyamán munkaer piaci képzést több program keretében támogattak, 2009-ben a TÁMOP Lépj egyet el re program (LEE) 18,8 ezer f képzését támogatta, a munkaviszonyban állók képzésében 53,6 ezer f vett részt (ez tartalmazza a TÁMOP Decentralizált programok a hátrányos helyzet ek foglalkoztatásáért program, továbbá a MPA decentralizált foglalkoztatási alaprészéb l támogatott, álláskeres k képzését) és a 884 f munkaviszonyban állók képzésével együtt 73,3 ezer f részesült támogatott képzésben. E programokon kívül Munkahelyek meg rzéséért központi munkaer -piaci program keretében 190 f képzését támogatták. Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Képzési támogatásban résztvev k érintett létszáma régiónként között Lépj egyet el re! (LEE) Munkaviszonyban nem állók képzése* Munkaviszonyban állók képzése** Összesen Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen * Tartalmazza a TÁMOP Decentralizált programok a hátrányos helyzet ek foglalkoztatásáért program keretében képzési támogatásban részesültek létszámadatait is. ** Nem tartalmazza a munkahelymeg rz programok keretében képzésben résztvev k létszámát 1. TÁMOP Lépj egyet el re! program keretében 2009-ben 18,8 ezer f képzését támogatták, ez az összes képzési támogatásban részesült 25,7%-a. A programban képzési támogatásban részesültek 60,3%-a munkaviszonyban állt, a regisztrált álláskeres k aránya a programban 22,1% volt. További 17,6%-uk olyan munkanélküli (állásnélküli) volt, aki nem regisztráltatta magát a munkaügyi kirendeltségeken ben a program keretében képzésben résztvev k aránya országosan 25,7% volt, Nyugat- Dunántúlon 6,7 %-ponttal, Dél-Dunántúlon 4,0 %-ponttal, és Észak-Alföldön 2,8 %-ponttal kisebb volt a programban résztvev k aránya az átlagtól. A régión belüli képzésben a LEE program keretében képzésben lév k aránya Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 11,4%. A program alapvet célja a szakképzetlen vagy alacsony iskolai végzettség feln ttek munkaer piaci esélyeinek javítása. A program keretében támogathatók voltak a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkez k, az (érettségizett) szakképzetlenek, az elavult szakmával rendelkez k, továbbá a olyan szakképzettek, akik szakmájukra ráépül magasabb szint képzettséget szerezhetnek. A program keretében támogatták képzésben résztvev k képzési költségeit, valamint a képzés, illetve a sikeres befejezés követ en pénzbeli juttatást kaphattak. Támogatták továbbá a képz intézmények tananyag kidolgozását is.

14 14 A képzések kizárólag az egyes régiók hiányszakmáiban indultak, illetve megszerezhet k voltak a szakképzés megkezdéséhez szükséges közismereti és szakmai kompetenciák. A képzési kínálatból szabadon választhat képességei, és lehet ségei szerint a program támogatására pályázó. A program indulása óta a képzésben résztvev k létszáma 2008-ban volt a legmagasabb, több mint 93 ezer f. A program szeptember 30-ig m ködik, TÁMOP B Lépj egyet el re!- ápolási díjban részesül k képzési támogatása elnevezéssel. Ebben az ápolási díjban részesül év közötti feln ttek számára kínálnak képzési lehet séget, amellyel a hozzátartozó szakszer gondozása mellett részmunkaid s foglalkoztatás, távmunka vagy bedolgozói tevékenység keretében munkát is vállalhatnak. 2. Munkaviszonyban nem állók képzését a foglalkoztatás el segítésér l és a munkanélküliek ellátásáról szóló, évi IV. tv a és a 6/1996. (VII. 16.) MÜM rendelet 1. szabályozza. A képzés támogatás célja, hogy a törvényben meghatározott, a munkaviszonyban nem álló személyeknek a képzését biztosítsa, ha rendszeres foglalkoztatásuk képzés nélkül nem valósítható meg. A támogatás formája lehet, keresetpótló juttatás, a képz intézmény által megállapított képzési költség és vizsgadíj, valamint képzéshez kapcsolódó szállás, élelmezés és a helyi illet leg helyközi utazás költsége. A hagyományos munkaviszonyban nem állók képzésben az év folyamán összesen 53,6 ezer vett részt (TÁMOP vel együtt), ez közel háromnegyede, 73,1%-a az összes képzési támogatásban részesültnek hez viszonyítva az érintettek létszáma 39,1%-kal emelkedett a TÁMOP programban képzési támogatásban részesülteknek köszönhet en. Ugyanakkor 2008-hoz képest 2009-ben a képzésben résztvev k száma 4,5%-kal csökkent. Ezen belül a TÁMOP program keretében képzésben résztvev k száma 19,7 ezer f volt. A pályakezd k létszámcsökkenése kisebb volt, 2,6%-kal vettek részt képzésben kevesebben, mint évben. Az összes munkaviszonyban nem állók képzésében résztvev k 77,2%-a ajánlott képzésben vett részt, ez az arány 2008-ban 17 %-ponttal magasabb volt ben 12,3 ezer pályakezd fiatal vett részt munkaer -piaci képzésben, amely háromszáz vel kevesebb az el évi létszámnál. Ebben az évben a munkaviszonyban nem állók képzési programjában részt vettek 22,9%-a került ki a pályakezd k közül, ez az arány csupán fél százalékponttal alacsonyabb az el évinél ben a nyilván tartott álláskeres k körében a pályakezd k aránya 8,8% volt ben a munkaviszonyban nem állók képzésében résztvev k aránya Közép-Dunántúlon volt a legnagyobb, a vizsgált képzési programok közül 87,9%-ának ebb l a képzési keretb l finanszírozták a képzését. Ezzel szemben Nyugat-Dunántúlon (66,7%) és Dél-Dunántúlon (67,0%) az országos átlagtól alacsonyabb a munkaviszonyban nem állók képzésében résztvev k aránya. 3. Munkaviszonyban állók képzését a foglalkoztatás el segítésér l és a munkanélküliek ellátásáról szóló, évi IV. tv a és a 6/1996. (VII. 16.) MÜM rendelet 1. szabályozza. A munkáltatói képzés támogatásának célja a munkaviszony megszüntetésének elkerülése abban az esetben, ha a munkavállalók további foglalkoztatása csak akkor biztosítható, ha újabb ismeretek elsajátításával képesek alkalmazkodni a munkáltató tevékenységi körének megváltozásához. A képzést a munkaadó akkreditált feln ttképzést folytató intézmény közrem ködésével valósíthatja meg. A képzés támogatás célja, hogy a munkaviszonyban álló személyeknek a képzését biztosítsa A

15 15 támogatás formája lehet kereset kiegészítés, a képz intézmény által megállapított képzési költség és vizsgadíj, valamint képzéshez kapcsolódó szállás, élelmezés és a helyi illet leg helyközi utazás költsége. E képzésben 2009-ben csupán 884 f, az összes képzésben érintett 1,6%-a vett részt (a munkahelymeg rz támogatás keretében képzésben résztvev k nélkül). Az el évhez képest a munkaviszonyban állók képzésében résztvev k létszáma az el év negyedrészére esett vissza. A munkaviszonyban állók képzésében résztvev k száma 2009-ben csekély a Lépj egyet el re! program keretében és a munkaviszonyban nem állók képzése keretében képzési támogatásban részesültekhez viszonyítva. Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön nagyobb a szerepe a munkaviszonyban állók képzésének, a régió képzésben érintett létszámából 3,2%-ot, illetve 2,4%-ot képvisel. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Közép- Magyarország Képzési programokban résztvev k érintett létszámának aránya régiónként 2009-ben Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen Lépj egyet el re! (LEE) Munkaviszonyban állók képzése Munkaviszonyban nem állók képzése A következ kben az alábbi részletességgel a Munkaer -piaci Alap DEC Fa keretéb l és a TÁMOP programból finanszírozott munkaviszonyban nem állók képzési támogatásának létszámait vizsgáljuk meg.

16 16 60,0 Munkaviszonyban nem állók képzésében résztvev k aránya az aktív eszközökben résztvev k között év (Munkaer -piaci Alap DEC Fa keretéb l és a TÁMOP programból finanszírozott) 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen A képzésben résztvev k száma régiónként jelent s eltérést mutat, az eltérések okai az adott terület munkaer -piaci helyzetében, az aktív eszközök bels struktúrájában, a régióban érvényesül prioritásokban, a képz intézmények és a képzésbe kerül k kiválasztásában keresend k. Legtöbben az Észak-Alföldön voltak képzésben, míg legkisebb számban Nyugat- Dunántúlon. A képzésben résztvev k aránya a Munkaer -piaci Alap DEC Fa keretéb l és a TÁMOP programból finanszírozott eszközben résztvev k létszámához viszonyítva átlagosan 40,5%-os volt. Ett l magasabb volt a Nyugat-Dunántúlon (58%), és a Közép-Dunántúlon (45,5%). Az aktív eszközök közül a képzésben való részvétel aránya Dél-Alföldön volt a legalacsonyabb, csupán 32,4%. Abszolút számban az Észak-Alföldön és Észak- Magyarországon vettek részt képzésben legtöbben, 12 és 7,2 ezer f. A képzésben résztvev pályakezd k száma 12,3 ezer f volt, számuk az Észak-Alföldön a legnagyobb, 3,4 ezer f. Szintén magas a pályakezd k száma Észak-Magyarország régióban (2,5 ezer f ). Ugyanakkor Közép-Magyarországon csak 942 f ben az el évhez képest a munkaviszonyban nem állók képzésben résztvev k száma kiemelked en n tt az Közép-Magyarország régióban, a létszámnövekedés 62,5%- os, a pályakezd k esetében a növekedés 35,3%-os. Észak-Alföldön szintén magas a képzésben résztvev k létszámának emelkedése, 19,8%, a pályakezd k esetén a létszámnövekedés aránya 12,5%. A képzésben résztvev k száma három régióban csökkent, Közép-Dunántúlon (-26%), Észak-Magyarországon (-22,8%) és Dél-Alföldön, a pályakezd k létszáma Dél-Alföldön (- 26,3%) és Dél-Dunántúlon (-25,6%) csökkent legnagyobb mértékben. Munkaviszonyban nem állók képzésben való részvétele a képzés jellege szerint, év Ajánlott képzés Elfogadott képzés nem ismert Összesen % % % % OKJ szerinti képzési programok , , , ,6 Nem OKJ szerinti képzési programok , , , ,4 Nyelvi képzésben résztvev k , ,3 37 0, ,0 Összesen , , , ,0

17 17 Az ajánlott képzéseken történ részvétel els sorban a munkaer piacon keresett szakképzettségek megszerzését teszik lehet vé. Az ajánlott képzések keretében az OKJ szerinti képzettséget a résztvev k 66,5%-a szerzett, az elfogadott képzések keretében 56,1%. A nem OKJ végzettséget adó, többnyire valamilyen betanító tanfolyamon képesítést szerz k aránya az elfogadott képzés esetén magasabb, 31,6% (ajánlott képzés esetén csupán 23,8%). Nyelvi képzésben részesül k aránya szintén az elfogadott képzésben résztvev k között volt a magasabb, 12,3%-os (ajánlott képzés esetén 9,8%). Az ajánlott illetve az elfogadott képzésben résztvev k arányai regionálisan különböznek. Az ajánlott képzésben résztvev k aránya Észak-Alföldön (98,8%) és Dél-Dunántúlon (90%) a legmagasabb. Az elfogadott képzések aránya Dél-Alföldön (32,1%) és Közép- Magyarországon (27,9%) magas, ami azt jelenti, hogy ezekben a régiókban nagyobb szerepe van az egyéni kezdeményezés képzéseknek. A képzésben résztvev munkaviszonyban nem állók száma és megoszlása a képzés típusa szerint A képzés típusa 2009 Változás évhez képest Megoszlás (%) %-pont OKJ , ,0 nem OKJ , ,5 Nyelvi , ,5 Összesen , A munkaviszonyban nem állók képzésében érintettek 63,6%-a az Országos Képzési Jegyzékben szerepl, államilag elismert szakképesítést adó képzésben vett részt, ez az arány 2008-ban 2%-ponttal magasabb volt. A nem OKJ-s képzésben tanulók aránya 26,4%, ez 3,5 %-ponttal emelkedett 2008-hoz képest. A nyelvi képzésben részt vettek aránya 1,5 %- pontos csökkenéssel 11,5%-ra változott ben legnagyobb számban képzett szakmák aránya az összes OKJ-s képzésben résztvev között (%) Élelmiszer- és vegyiáru-eladó 13,3 Szociális gondozó és ápoló 5,1 Biztonsági r 3,9 Szakács Ruházati eladó Fogyóelektródás hegeszt CNC-forgácsoló Takarító Logisztikai ügyintéz 3,4 3,3 3,0 3,0 2,9 2,9 Pénzügyi-számviteli ügyintéz Keresked, boltvezet 2,1 2,1 0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 12,0 14,0

18 18 A 11 legnagyobb számban képzett OKJ-ben szerepl szakma az összes OKJ-s képzés résztvev inek 45,1%-át jelenti. A munkaviszonyban nem állók képzése keretében képzett szakmák közül kiemelkedik az élelmiszer- és vegyi áru eladó, az össze OKJ-s végzettséget szerz 13,3%-a e területen szerzett bizonyítványt. A képzésben résztvev k nem, kor, iskolai végzettség szerinti összetétele Munkaviszonyban nem állók képzési támogatásában résztvev k és a regisztrált álláskeres k érintett létszámának nemek szerinti összetétele 2009-ben Regisztrált álláskeres k Képzés résztvev i Férfi 53,3 47,8 46,7 52,2 Összesen 100,0 100,0 A munkaer piaci képzésben résztvev k nemek szerinti összetételét továbbra is a n k relatív túlsúlya jellemzi ben a képzésben részt vettek 52,2%-át a n k tették ki, arányuk az eltelt egy év alatt 0,4 %-ponttal csökkent. A regisztrált álláskeres kben mért arányhoz képest a képzésben a n k aránya magasabb 4,4 %-ponttal, mint a férfiak aránya. 25,0 20,0 Munkaviszonyban nem állók képzési támogatásában résztvev k és a regisztrált álláskeres k érintett létszámának régiók szerinti összetétele 2009-ben Regisztrált álláskeres k Képzésben résztvev k 15,0 10,0 5,0 0,0 Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld évben a munkaviszonyban nem állók képzésében résztvev k aránya Közép-Dunántúl (+1,0 %-pont) és Nyugat-Dunántúl (+1,9 %-pont) kivételével kisebb a regisztrált álláskeres k régióban mért arányánál.

19 19 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Munkaviszonyban nem állók képzési támogatásában résztvev k és a regisztrált álláskeres k érintett létszámának életkor szerinti összetétele 2009-ben Regisztrált álláskeres k Képzésben résztvev k 25 év alatt éves éves 55 éves és felette A munkaviszonyban nem állók képzésében túlreprezentáltak a 25 év alatti fiatalok, míg a regisztrált álláskeres k között 16,3% a 25 év alattiak aránya, addig a képzésben ennek duplája, 33,0%. Az id sebb korosztályok esetében, pedig a képzésben kisebb a létszámarányuk.

20 20 Munkaviszonyban nem állók képzési támogatásában résztvev k és a regisztrált álláskeres k érintett létszámának életkor szerinti összetétele 2009-ben Regisztrált álláskeres k Képzés résztvev i 25 év alatt 16,3 33, éves) 52,2 50, éves 23,2 14,6 55 éves és felette 8,3 2,3 Összesen 100,0 100,0 A korcsoportos adatok azt mutatják, hogy a képzések résztvev inek egyharmada a fiatalabb 25 év alatti korosztályokba tartozik (33,0%). A képzésben résztvev n k 27,2%-a, a férfiak 39,5%-a a 25 évnél fiatalabbak közül került ki. A létszám felét a év közöttiek tették ki, míg a 45 évnél id sebbek aránya együttesen 16,9% volt. Az el évhez képest a 25 év alattiak aránya 2,0 %-ponttal csökkent, ugyanakkor a évesek aránya 1,7 %-ponttal emelkedett. Munkaviszonyban nem állók képzési támogatásában résztvev k és a regisztrált álláskeres k érintett létszámának iskolai végzettség szerinti összetétele 2009-ben Regisztrált álláskeres k Képzés résztvev i Legfeljebb 8 általános 39,7 29,7 Szakmunkásképz, szakiskola 32,5 21,6 Szakközépiskola, gimn., tech. 23,2 40,5 Fels fokú 4,6 8,3 Összesen 100,0 100, ben a munkaviszonyban nem állók képzésében érintettek között legnagyobb arányban (40,5%) érettségivel rendelkez álláskeres ket találunk, ez 17,3 %-ponttal magasabb, mint a regisztrált álláskeres k között ennek az iskolázottsági csoportnak az aránya. Ugyancsak túlreprezentáltak a képzésben a diplomások a regisztrált álláskeres diplomások arányához viszonyítva. Ezzel szemben az alacsonyabb iskolázottsági csoportok aránya kisebb a képzésben, a legfeljebb 8 általánossal rendelkez k aránya 10,0 %-ponttal, a szakmunkás végzettséggel rendelkez k aránya 9,1 %-ponttal kisebb, mint a regisztrált álláskeres k közötti arányuk. 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Munkaviszonyban nem állók képzési támogatásában résztvev k és a regisztrált álláskeres k érintett létszámának életkor szerinti összetétele 2009-ben Legfeljebb 8 általános Szakmunkásképz, szakiskola Szakközépiskola, gimn., tech. Regisztrált álláskeres k Képzésben résztvev k Fels fokú Az iskolai végzettséget tekintve a képzések résztvev inek 29,7%-a legfeljebb 8 általános iskolát végzett, szakmunkásképz iskolai, szakiskolai végzettséggel 21,6%, középiskolai végzettséggel 40,5%, fels fokú végzettséggel pedig 9,8% rendelkezett. Kismértékben, 0,6 %-

21 21 ponttal csökkent a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya, a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkez képzésben résztvev k aránya 0,8 %-ponttal csökkent. A középiskolai végzettséggel rendelkez k aránya 1,7 %-ponttal emelkedett.008-hoz képest. A képzésben résztvev legfeljebb 8 általánost végzettek férfiak 29,6%-a a 25 évesnél fiatalabbak közül került ki, a n k közül csak 13,7% a 25 év alattiak aránya ebben az iskolázottsági csoportban. A szakmunkás végzettséggel képzésben résztvev k esetében fordított a helyzet, itt a n k aránya magasabb a férfiakénál a fiatalabb korosztályokban. A évesek körében mind a szakmunkás, mind a legfeljebb 8 általános iskolázottsági kategóriában a n k aránya a magasabb. A f iskolai, egyetemi végzettséggel rendelkez n k 16,2%-a 25 évesnél fiatalabb volt a képzésben résztvev k között, a férfiaknak csak 3,9%-a. Diplomások legnagyobb arányban mind a két nem esetében a éves korosztályból vettek részt képzéseken. A éves korcsoportból képzésben résztvev a szakmunkások aránya a férfiak esetében 8,8 %-ponttal magasabb, mint a n k aránya.

22 22 Bérjelleg támogatások Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök közül a bértámogatás jelleg eszközökben (bértámogatás, járulék átvállalás, bérköltség támogatás, és a távmunka) összesen 71,5 ezer f, a teljes magyarországi támogatási paletta összes eszközében érintett 18,9%-a, részesült. Bérjelleg támogatásban érintett létszám 2009-ben 29,7%-kal több, mint 2007-ben, és 5,4%- kal kevesebb mint 2008-ban volt A bérjelleg támogatásokon belül a Bértámogatásban érintett létszám 20,4 ezer f volt, kevesebb, mint a fele a 2008-as érintett létszámnak. Bérköltség támogatás érintett létszáma a többszörösére emelkedett 2008-hoz képest, s különösen 2007-hez képest emelkedett a létszám, e jelent s létszámnövekedésnek a TÁMOP program keretében 15,5 ezer f bérköltség támogatásban részesül nek tudható be. Járulék átvállalás 2007-t l csak munkaer piaci program keretében volt adható, 2009-ben a munkaer piaci programok hatására a 2008-as létszámcsökkenés után ismét emelkedett résztvev k létszáma (688 f ). Távmunka támogatásban érintett létszám 2007 óta folyamatosan n, 2007-ben 428 f távmunkáját támogatták, ez 2008-ban 40,4%-kal n tt, 2009-ben tovább emelkedett a létszám ezer f fölé. A Start Plusz program keretében 2009-ben 16,8 ezer f rendelkezett érvényes kártyával, ez 5,5%-kal több, mint 2008-ban volt ben Start Extra kártyával rendelkez k száma 11,2 ezer f volt, 75,4%-kal több, mint 2008-ban. Bérjelleg támogatásban érintettek létszáma régiónként 2009-ben Közép- Közép- Nyugat- Dél- Észak- Észak- Dél- Magyarország Dunántúl Dunántúl Dunántúl Magyarország Alföld Alföld Összesen Bértámogatás Bérköltség támogatás Járulék átvállalás Távmunka Start Plusz Start Extra Összesen Álláskeres k foglalkoztatásának b vítését szolgáló bértámogatást a évi IV. törvény 16. és a 6/1996. (VII.16.) MüM rendelet 11. szabályozza. A bértámogatás célja, hogy el segítse a hátrányos helyzet személyek foglalkoztatását, vagyis azoknak a személyeknek a munkához jutását, akik olyan csoportokhoz tartoznak, amelyeknek nehézségekkel kell szembenézniük, amikor be akarnak kerülni a munkaer -piacra; akik a friss munkatapasztalat hiányából, a megváltozott munkaképességb l, vagy más tartós hátrányból adódó valós vagy vélt alacsonyabb termelékenységük miatt a támogatás nélkül nem, vagy csak a többi munkavállalóhoz képest sokkal nehezebben találnak munkát.

23 23 Azoknak a munkaadóknak nyújtható, amelyek a fenti személyek foglalkoztatását vállalják, valamint amely olyan hátrányos helyzet személy (munkavállaló) tovább-foglalkoztatására vállal kötelezettséget, akit munkahelyének elvesztése fenyeget. A bérjelleg támogatások közül létszámát tekintve egyik legjelent sebb a bértámogatás, melyben, 2009-ben 20,4 ezer f volt érintve, az aktív eszközök között a negyedik legnépesebb aktív eszköz A bértámogatásban résztvev k közül 95,7% volt hátrányos helyzet és 4,3% megváltozott munkaképesség. A bértámogatásban részesül hátrányos helyzet ek között az alacsony iskolai végzettséggel rendelkez k aránya 15%. Az 50 év feletti álláskeres k aránya 18,3%. A pályakezd jogcímen támogatottak 10,9%-a volt. A bértámogatásban részesül k között a tartós munkanélküliek vannak legtöbben, arányuk az összes bértámogatott között 40,6%, több mint 8,2 ezer f. A foglalkoztatás b vítését szolgáló bértámogatással összefügg foglalkoztatásban résztvev k száma, 2009-ban Megnevezés létszám % álláskeres k (legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel) ,0 álláskeres (foglalkoztatáskor betöltötte az 50. életévét) ,3 álláskeres (25. életévét be nem töltött pályakezd ) ,9 álláskeres *(foglalkoztatást megel 16 hónapban 12 hónapig, vagy *25. életévét be nem töltött nem álláskeres pályakezd, foglalkoztatást megel 8 hónapban 6 hónapig nyilvántartott volt) ,6 álláskeres (legalább egy 18 évnél fiatalabb gyereket egyedül nevel) 709 3,5 álláskeres (foglalkoztatást megel 12 hónapon belül GYES-, GYET-, GYED-, ápolási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben részesült) 687 3,4 álláskeres (foglalkoztatást megel 12 hónapon belül el zetes letartóztatásban volt, szabadságvesztés vagy elzárás büntetését töltötte) 23 0,1 Egyéb hátrányos helyzet 767 3,8 Hátrányos helyzet álláskeres k összesen ,6 munkavállaló (foglalkoztatáskor betöltötte az 50. életévét) 21 0,1 munkavállaló (legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel) 3 0,0 Hátrányos helyzet munkavállaló (munkában álló) összesen 24 0,1 Hátrányos helyzet összesen ,7 Megváltozott munkaképesség min. 40% 862 4,2 Megváltozott munkaképesség nem igazolt 17 0,1 Megváltozott munkaképesség álláskeres összesen 879 4,3 Mindösszesen ,0 A bértámogatás szerepe Közép-Magyarországon volt a leger sebb, itt az aktív eszközök 18,9%-a volt bértámogatás (Munkaer -piaci Alap DEC Fa keretéb l és a TÁMOP programból finanszírozott eszközökön belül). Szintén jelent s a bértámogatásban résztvev k arány Észak-Magyarországon (17,2%) és a Dél-Alföldön (17,7%). Nyugat-Dunántúlon és Közép-Dunántúlon volt a bértámogatás érintett létszáma a legkisebb a hagyományos aktív eszközökön belül, 6,0% és 9,5%.

24 24 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 Bértámogatásban részesül k aránya az aktív eszközben érintettek között 2009-ban (Munkaer -piaci Alap DEC Fa keretéb l és a TÁMOP programból finanszírozott eszköz) 18,9 Közép- Magyarország 9,5 6,0 14,4 17,2 Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország 15,7 17,7 15,4 Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen 2009-ben e támogatási formában 17 ezer f nek 2008-ban kezd dött a támogatása, így az érintett létszámnak mindössze 16,6%-a volt új belép 2009-ben. Az érintett létszám 2010-re áthúzódó aránya 34,6%. Régió Bértámogatásban részesül k száma régiónként 2009-ben Tárgyév I. 1-én támogatásban részesül k száma Tárgyév els és utolsó napja között Tárgyévi összes létszám Tárgyévi záró létszám belép k száma kilép k száma Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen Bérköltség támogatást a 6/1996. (VII.16.) MüM rendelet 11/A. szabályozza. Bérköltség támogatás csak munkaer -piaci program keretében m ködtethet támogatás a munkabér és járulékai legfeljebb 100%-os mértékben történ folyósítását lehet vé teszi, legfeljebb 3 éven át. Az új eszköz keretében nem csak a célcsoporthoz tartozó személyek, hanem a programmenedzsment foglalkoztatásával kapcsolatban felmerül bér-és járulék költségek is megtéríthet k. Bérköltség támogatásban érintett 21,3 ezer f 79,4%-a a TÁMOP program finanszírozásában részesült bérköltség támogatásban.

25 25 Bérköltség támogatás évben MPA decentralizált foglalkoztatási alaprészéb l finanszírozott TÁMOP program keretében finanszírozott Bérköltség támogatás összesen Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen A bérköltség támogatás aránya az aktív eszközök között országosan 16,1%. A bérköltség támogatás szerepe a Nyugat-Dunántúl régióban a legnagyobb, itt az aktív eszközökben érintettek 23,1%-át teszik ki az ebben a támogatásban részesül k száma. Ezzel szemben Közép-Magyarországon (12,5%) és Közép-Dunántúlon (12,9%) volt a bérköltség támogatásban részesül k aránya az aktív eszközökben résztvev k között. 3. A járulékátvállalás a bérköltség támogatáshoz hasonlóan csak munkaer -piaci program keretében m ködtethet támogatás. Munkaer piaci programok keretében járulékátvállalás támogatását 688 f re folyósították (a munkaadó részére). 4. Távmunka támogatás keretében bértámogatást nyújtható a távmunkahelyeket létesít vállalkozások és a közfeladatokat ellátó intézmények számára. A létrehozott távmunkahelyeken lehetséges a munkaadónál már alkalmazásban állók (amennyiben hagyományos munkahelyet alakít át távmunkahellyé) és új belép munkavállalók foglalkoztatása is. A bérköltség támogatás összege minden távmunkás munkahely esetében hat hónapig, -a távmunkás bruttó munkabére-, de legfeljebb ,- forint/f /hó és annak járulékai (TB járulék: 27 %), azaz összesen Ft /f összeg. A távmunka támogatásában érintettek évi 1061 f s létszáma 56,6%-kal volt magasabb az el évit l. A támogatottak közel a negyede 2008-ban kötött szerz dés alapján kapott támogatást, a résztvev k 76,9%-a volt új belép. A távmunkások aránya Közép-Magyarországon a legnagyobb, a távmunka támogatásban részesül k 71,3% itt található, ezzel szemben Közép-, és Nyugat-Dunántúlon csak néhány f távmunkáját támogatták. Távmunkában résztvev k, évben Érintett létszám % Közép-Magyarország ,3 Közép-Dunántúl 4 0,4 Nyugat-Dunántúl 9 0,8 Dél-Dunántúl 23 2,2 Észak-Magyarország ,3 Észak-Alföld 104 9,8 Dél-Alföld 44 4,1 Összesen ,0

26 26 5. START PLUSZ program a TÁMOP Hátrányos helyzet ek foglalkoztatását ösztönz járulékkedvezmények cím program támogatásával valósul meg. A támogatás két éves id tartamú, alanyi jogon járó járulékkedvezmény, amely azt a munkáltatót illeti meg, aki a program jogosultjait munkaviszonyban foglalkoztatja. Támogatásra jogosult, aki gyes, gyed, gyet, ápolási díj folyósításának megsz nését követ en vagy a gyermek egy éves korának betöltését követ en, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni vagy tartósan álláskeres személy. START PLUSZ kártyák összesítése 2009-ben Kiadott kártyák Összes Érvényes dec. 31.-én Lejárt Ebb l álláskeres Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen A 16,8 ezer, 2009-ben érvényben lév Start Plusz kártyából 4,2 ezer lejárt az év folyamán, így december 31-én 12,6 ezer kártya volt érvényben. A kártyák 37%-a álláskeres k foglalkoztatását segítette ben legtöbb Start Plusz kártya a Dél-Alföldön volt, 3,5 ezer, legkevesebb, pedig Nyugat- Dunántúlon, 1,3 ezer. 6. START EXTRA program a TÁMOP Hátrányos helyzet ek foglalkoztatását ösztönz járulékkedvezmények cím program támogatásával valósul meg. A támogatás két éves id tartamú, alanyi jogon járó járulékkedvezmény, amely azt a munkáltatót illeti meg, aki a program jogosultjait munkaviszonyban foglalkoztatja. Támogatásra jogosult az, aki tartósan álláskeres, aki az igénylés id pontját megel 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeres ként volt nyilvántartva és az 50. életévét betöltötte, vagy legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, valamint a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskeres, akit az igénylés id pontjában az állami foglalkoztatási szerv álláskeres ként nyilvántart, és rendelkezésre állási támogatásban részesül. START EXTRA kártyák összesítése 2009-ben Kiadott kártyák Összes Érvényes dec. 31.-én Lejárt Ebb l álláskeres Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen A Start Extra programon belül 2009-ben 11,2 ezer kártya volt legalább egy napot érvényben, melyb l 2,2 ezer érvényessége lejárt. A Start Extra kártyák 34,7%-át álláskeres k használták. A kártyák száma Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb 2009-ben, 2,5 ezer, ezzel szemben Nyugat-Dunántúlon csupán 632 volt, Közép-Dunántúlon is mindössze 705 volt érvényben 2009-ben.