2009. évben befejezett f bb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonyságának vizsgálata

Átírás

1 2009. évben befejezett f bb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonyságának vizsgálata Foglalkoztatási Hivatal

2 Készült A Foglalkoztatási Hivatal Statisztikai és Elemzési F osztályán osztályvezet : Busch Irén Készítette: Tajti József 2

3 Tartalomjegyzék BEVEZET... 4 KÖDTETETT AKTÍV ESZKÖZÖK 2009-BEN... 5 AKTÍV ESZKÖZ PALETTA... 5 AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK MONITORING VIZSGÁLATÁBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK... 7 AZ AKTÍV ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGÁT VIZSGÁLÓ MONITORING-RENDSZER INFORMATIKAI RENDSZERREL TÁMOGATOTT MONITORING L... 9 A MONITORINGBAN BEKÖVETKEZETT LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSOK ÖSSZEGZÉSE BB MUNKAER -PIACI ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁG MUTATÓI ÖSSZEFOGLALÓAN BEFEJEZETT PROGRAMOK LÉTSZÁMA MUNKÁBAN ÁLLÓK ARÁNYA EGY F RE JUTÓ TÁMOGATÁS EGY MUNKÁBAN ÁLLÓRA JUTÓ TÁMOGATÁS EGYES AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE A MONITORING VIZSGÁLAT EREDMÉNYMUTATÓI ALAPJÁN MUNKAER -PIACI KÉPZÉS Terület Nem Életkor Iskolai végzettség Szakképzettség BÉRTÁMOGATÁS Terület Nem Életkor Iskolai végzettség Szakképzettség gazdasági szervezetek BÉRKÖLTSÉG TÁMOGATÁS Terület Nem Életkor Iskolai végzettség Szakképzettség gazdasági szervezetek VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS TÁMOGATÁSA Terület Nem Életkor Iskolai végzettség Szakképzettség KÖZHASZNÚ FOGLALKOZTATÁS Terület Nem Életkor Iskolai végzettség Szakképzettség gazdasági szervezetek TÁBLÁZATOK TÁBLAJEGYZÉK MELLÉKLET NYOMON KÖVETÉSBE BEVONT AKTÍV ESZKÖZÖK

4 Bevezet A munkaügyi szervezet a jelent sebb aktív eszközök m ködésének hatékonyságát, eredményességét 1994 óta vizsgálja az e célra kifejlesztett monitoring rendszer segítségével. A félévente kiértékelt felmérés a munkaer -piaci képzésekb l, a vállalkozóvá válási támogatásból, a bértámogatásból, valamint a közhasznú foglalkoztatásban érintett személyekre irányul. A monitoring módszertana 2009-t l megváltozott. Az Integrált Rendszer (IR) bevezetésével a régi informatikai programok használata megsz nt. Az IR-be a korábbi évek adatait áttöltötték, így az adatok visszamen leg is elérhet k. A korábbi években használt, nyilvántartáshoz közvetlenül nem kapcsolódó, de azok szolgáltatásait használó rendszerek mint a monitoring rendszer is nem kompatibilisek az új Integrált Rendszerrel, ezért az aktív eszközök monitoring rendszerét is meg kellett újítani. Az aktív eszköz monitoring 2009-t l nem csak az informatikai szolgáltatásaiban újult meg, hanem az eszközök után-követésének módszereit is korszer sítettük. A változtatásokat részletesen bemutatjuk a következ fejezetben. A változás néhány fontos elemét azonban meg kell említenünk: egyrészt a korábbi 3 hónapos követési id l áttértünk a 6 hónapos követési id re, másrészt a nyomon követésbe vont személyek elhelyezkedésér l az információkat alapvet en adminisztratív nyilvántartásokból szerezzük (kérd ívet csak az ezekben fel nem lelt személyek esetén küldünk ki.). A vizsgált eszközök monitoring és hatékonysági mutatóinak összehasonlításából nem vonhatók le minden szempontból helytálló következtetések, mivel jelent sen eltér módszerrel gy jtöttük az információkat. A bemutatott korábbi évvel összehasonlító táblázatokban mutatkozó eltérések nem csupán a mutatók különbségének, hanem a módszerben történt változásnak is köszönhet k, ezek tisztázása további vizsgálatokat igényel. 4

5 ködtetett aktív eszközök 2009-ben Aktív eszköz paletta évben a gazdasági válság átrajzolta az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök szerkezetét. A válságtól függetlenül a köz-jelleg foglalkoztatás is jelent sen átalakult, els sorban az aktív korúak szociális támogatási rendszerének megújítása következtében. A legfontosabb változások az el évhez képest: A bér-jelleg támogatásokban érintettek aránya az el évi létszám 80%-át érte el az év végéig A közhasznú foglalkoztatásban résztvev k aránya az el év kétharmadára, esett vissza, ugyanakkor az összes közjelleg foglalkoztatásban résztvev k száma megduplázódott ben az aktív eszközben lév k közel egyharmada köz-jelleg foglalkoztatásban volt (közhasznú, közmunka, közcélú munka) A munkahelymeg rzésben érintettek száma tizenhétszeresére emelkedett a válságkezelésre indított programok hatására A 2009-ben m köd aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök, illetve támogatási paletta: Közjelleg támogatások Közhasznú munkavégzés támogatása Közcélú foglalkoztatás Közmunka Munkaer -piaci képzés Foglalkoztatást el segít képzések támogatása Munkaviszonyban állók képzése Bér jelleg támogatások Foglalkoztatás b vítését szolgáló támogatás Bérköltség támogatás Járulékkedvezmény Távmunka Mobilitás támogatása Helyközi utazás támogatása Csoportos személyszállítás támogatása Munkahelymeg rz támogatások Munkahelymeg rzés támogatása (DEC FA) OFA Munkahelymeg rz támogatások Munkahelymeg rzés támogatása központi munkaer -piaci program (SZMM) Átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkaadók támogatására irányuló központi munkaer -piaci program (RMK) Vállalkozóvá válás támogatása Álláskeres k vállalkozóvá válását el segít támogatások Önfoglalkoztatás támogatása Munkahelyteremtés támogatása Munkaer -piaci programok Munkaer -piaci programok támogatása 5

6 Legfontosabb TÁMOP programok TÁMOP Decentralizált programok a hátrányos helyzet ek foglalkoztatásáért. TÁMOP Hátrányos helyzet ek foglalkoztatását ösztönz járulékkedvezmények. TÁMOP Megváltozott munkaképesség emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése. TÁMOP Lépj egyet el re! TÁMOP Munkahelymeg rz támogatás munkaid -csökkentéssel és képzéssel kombinálva. Aktív eszközökben, 2009-ben több mint 375,1 ezer f volt érintve, mintegy másfélszer annyian, mint az el évben (nem szerepel benne a Start kártya révén támogatott létszám). Az aktív eszközök között szerepel a dönt en uniós forrásból finanszírozott TÁMOP program Decentralizált programok a hátrányos helyzet ek foglalkoztatásáért keretében támogatott személyek, valamint a Lépj egyet el re program képzésein résztvev k létszáma is bb aktív eszközökben érintettek létszáma HEFOP 1.1 Közcélú foglalkoztatás Start Extra Start Plusz Lépj Egyet El re (LEE) Munkaer piaci képzés Közhasznú foglalkoztatás Bér-, és járulék alapú támogatások Vállalkozóvá válás támogatása Munkahelymeg rz támogatás Egyéb eszközök 2008 utolsó negyedévét l kibontakozó gazdasági válság eredményeképpen a küls és bels kereslet jelent sen visszaesett. Ennek hatására a vállalkozások részben az alkalmazotti létszám csökkentésében látták a talpon maradás lehet ségét. A legtöbb ország gyakorlatához hasonlóan a magyar a foglalkoztatás-politika is a munkahelyek meg rzését tekintette legfontosabbnak. A gazdasági válság kezelésére hozott intézkedések között számos képzést, szakképzést is érint t találunk. Ezek többsége a támogatott képzésekbe bevonható célcsoportok kiegészítése azokkal a személyekkel, akiket a válság következtében bocsátottak el. 6

7 A válságból való kilábalásban a foglalkoztatáspolitika fontos szerepet szánt a képzésnek, hiszen olyan támogatások mellé is rendelt képzési támogatási lehet séget, amely alapvet en nem azt célozta meg (mint például a Munkahelymeg rz támogatás). Munkahelyek meg rzéséért központi munkaer -piaci program A TÁMOP Munkahelymeg rz támogatás munkaid -csökkentéssel és képzéssel kombinálva A programok leírása a mellékletben található. Az aktív eszközök jelen elemzésében csak a hagyományos, a Munkaer -piaci Alap Foglalkoztatási Alaprészéb l (valamint a TÁMOP 1.1 programból) finanszírozott eszközök jellemz it tudjuk részletesen bemutatni. A válságkezel programok mellett tovább m ködtek a hagyományos aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök is. A gazdasági válság kezelésére életre hívott programokkal, az Út a munkához keretében közcélú foglalkoztatottakkal, valamint az EU által társfinanszírozott programokban résztvev kkel és a TÁMOP Munkahelymeg rz támogatás munkaid -csökkentéssel és képzéssel kombinálva cím programmal együtt 375 ezer fölé emelkedett az érintettek létszáma. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök monitoring vizsgálatában bekövetkezett változások Az aktív eszközök m ködésének hatékonyságát, eredményességét mér monitoring rendszer évt l gyökeresen megváltozott. A változást több tényez is szükségessé tette. Az egyik az ÁFSZ informatikai rendszerének gyökeres megváltozása, az Integrált Rendszer (IR) bevezetése olyan feltételeket teremtett, amelyben a korábban kidolgozott monitoring rendszer már nem volt m ködtethet. A változás szükségességének másik fontos tényez je, hogy célszer volt igazodni az uniós programok monitoring gyakorlatához, azaz a 6 hónapos nyomon-követéshez a 3 hónap helyett. Janus évet azaz a három és hat hónapos is nem volt módunk végrehajtani, ennek következtében a monitoring mutatók (f ként az elhelyezkedési mutatók) csak korlátozottan illeszthet k az id sorba. A korlátozott összehasonlíthatóság két oka az adatgy jtési módszer gyökeres változása valamint a nyomon-követési id táv 3-ról 6 hónapra emelése. Az új monitoring m ködésének leírása el tt röviden összefoglaljuk a monitoring korábbi gyakorlatát. Az aktív eszközök hatékonyságát vizsgáló monitoring-rendszer A munkaer -piaci szervezet 1994-óta vizsgálja a munkanélküliség megel zését, mérséklését szolgáló f bb aktív munkaer -piaci programok hatékonyságát, eredményességét. A monitoring-vizsgálatok országos bevezetését az tette szükségessé, hogy a munkanélküliek számának gyors emelkedése, az aktív eszközök iránti igények növekedése és a rendelkezésre álló anyagi er források sz kössége miatt egyre sürget bbé vált, hogy széles kör en és folyamatosan értékelni lehessen az aktív programok eredményességét. A vizsgálat során az e célra kifejlesztett monitoring-rendszer segítségével a befejezett munkaer -piaci programok bruttó hatásairól szerezhettünk információt, vagyis arról, hogy hányan vettek részt ezekben a programokban, közülük a program befejezése után 3 hónappal milyen arányban tudtak normál (nem támogatott) állásban elhelyezkedni, vagy saját 7

8 vállalkozásban dolgozni, illetve elkerülni a munkanélküliséget. Megállapítható volt továbbá az is, hogy a különböz programokban való részvétel milyen ráfordításokat igényelt a munkaügyi központok részér l, és mennyi volt valójában a támogatás végs "eredményének" azaz a különböz programok befejezése utáni elhelyezkedésnek, munkahely megtartásnak, a vállalkozások fennmaradásának a költsége. A vizsgálathoz szükséges információk alapvet en két forrásból származtak: egyrészt a munkaügyi szervezetnél rendszeresen vezetett nyilvántartásokból, másrészt a programban résztvev k követéses vizsgálata során az egyénekt l és a munkáltatóktól begy jtött információkból. Ezekb l az adatokból állította el a monitoring számítógépes program rendszere az értékelés alapjául szolgáló egységes teljesítmény- és eredménymutatókat, amelyek megyei (id közben régiós szinttel egészült ki) és kirendeltségi szinten egyaránt tájékoztatást adtak. a munkaer -piaci programokban résztvev személyek körér l és különböz ismérvek (nem, kor, iskolai végzettség) szerinti összetételér l, a befejezett aktív programok eredményeir l és ráfordításairól A monitoring rendszerb l nyerhet eredménymutatók értékei alapján az aktív munkaer -piaci programokat akkor tekinthették sikeresnek, eredményesnek, ha az aktív programok az abban résztvev k munkába helyezését, vagy munkanélkülivé válásuk elkerülését minél nagyobb arányban, a legkisebb fajlagos ráfordítás mellett valósították meg. A programokban résztvev k követéses vizsgálatára a programból való kikerülést követ három hónap elteltével került sor. A támogatásból kikerül személyeket, illetve munkáltatókat postai úton kiküldött kérd ívvel keresték meg a munkaügyi központok. A vizsgálat a munkaer -piaci képzésb l, a bértámogatásból, a vállalakozói támogatásból és a pályakezd programokból kikerül kre irányul és a programokat befejezettek teljes körére kiterjedt. A közhasznú munkán foglalkoztatottak nem vettek részt a személyes megkérdezésben, a támogatott munkáltatónál normál munkaviszonyt létesít k arányaihoz a megyei (régiós) nyilvántartások biztosítottak adatot. A kérd ívekben többek között arra kerestek választ, hogy az érintetteknek sikerült-e a program befejezése után viszonylag rövid id n belül elhelyezkedniük, illetve sikerült-e megtartaniuk a munkahelyüket, továbbá azt, hogy ez az elhelyezkedés mennyiben köszönhet a programoknak. A kiküldött kérd íveket a képzést befejezett munkanélküliek és a támogatott vállalkozók egyénileg válaszolták meg, a többi eszköz esetében a támogatott munkáltatók szolgáltattak információt a programot befejezettekr l, így ezeknél csak arra a kérdésre kaphattunk választ, hogy a programban részt vett személyek a megkérdezéskor az adott munkáltatónál továbbra is munkaviszonyban álltak-e, már támogatás nélkül. A különböz programok résztvev it nem, életkor, iskolai végzettség szerinti csoportosításban is lehetett vizsgálni, kirendeltségi, megyei, (régiós) és országos szinten egyaránt. A mutatók alapján a regionális (megyei) munkaügyi központok félévente értékelték az aktív eszközök hatékonyságát, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (és jogel djei), pedig országos összefoglaló elemzést készített. 8

9 Informatikai rendszerrel támogatott monitoring 2009-t l A korszer sített aktív foglalkoztatási eszközök nyomon-követési rendszere a HEFOP 1.2. Monitoring Pilot Program keretében kidolgozott eljárásokra és programokra alapozva készült el. A program bevezetését aktuálissá tette az IR bevezetése, illetve az adattárház és a Cognos általános használata, emellett jelent s mértékben lecsökken a kiküldend kérd ívek mennyisége. A monitoring folyamata a következ : Az adatok vizsgálata alapján a program leválogatja azokat a személyeket, akiknek a vizsgált id szakban fejez dött be a támogatása, illetve lejárt a továbbfoglalkoztatási kötelezettsége. A monitoring vizsgálatot a támogatás lejárta, illetve a tovább foglalkoztatási kötelezettség lejárta után 180 nappal végezzük el. A leválogatott adatállományban szerepl személyek elérhet ségi adatait a program az IR-b l frissíti. A program (informatikus felügyelete mellett) automatikusan megvizsgálja, hogy az érintett személy a támogatás és a továbbfoglalkoztatási kötelezettség lejárta után került-e be (újra) az ÁFSZ munkaügyi nyilvántartásába. Továbbá megvizsgálja, hogy az adott személy szerepel-e az APEH biztosítottak bejelentésének adatbázisában. A vizsgálatok eredményeit berögzíti a program a saját adatállományába. A program ellen rz vizsgálata eredményeképpen létrejön azon személyek listája, akik nem szerepelnek sem az APEH biztosítottak bejelentésének adatbázisában (azaz nem állnak munka-, vagy más jogviszonyban), sem az ÁFSZ nyilvántartásába nem jelentkeztek be a vizsgált id szakban. Ezeket a személyeket kérd íves módszerrel kérdezzük meg. A kérd íves lekérdezéshez elkészült adatbázisból a régiók eszközönként legenerálják a kiküldend kérd ívet az erre a célra fejlesztett program segítségével. A végeredmény a kiküldend kérd ívek fejléccel, névvel, címmel, azonosítókkal és kísér levéllel ellátva egy nyomtatható fájlban. A régióközpontokban kinyomtatják a kérd íveket és a válaszborítékkal együtt postázzák A visszaérkezett kérd íveket a pilot programban elkészített (de a módosított kérd ívekre átalakított) web-es rögzít felületen keresztül kell berögzíteni. A rögzítési feladatokat végz munkatársakat a régiók jelölik ki. Lehet ség van arra is, hogy a kérdezett személy közvetlenül a web-es rögzítse a válaszait. A visszaküldött kérd íves adatok, az IR-b l és APEH biztosítottak bejelentésének adatbázisából kinyert adatokkal kiegészítve adattárházas feldolgozáson mennek keresztül. A kialakítására kerül adatkockában a monitoring vizsgálat eredményein túl az eszközöket és az azokat befejez egyéneket jellemz dimenziók is szerepelnek, megteremtve a monitoring eredmények széleskör elemzésének alapjait. (Jelenleg az adatkocka teszt verziója készült el. A monitoring folyamat havonta ismétl dik. Minden hónap utolsó hetében leválogatásra kerülnek a vizsgálandó ügyek adatai. A rendelkezésre álló informatikai rendszerek (IR, APEH biztosítottak bejelentésének adatbázis) segítségével meghatározásra kerülnek a megkérdezend személyek adatai és átadásra kerülnek a monitoring kérdez rendszernek. 9

10 Minden hónap els hetében a regionális központok legenerálják az aktuális kérd íveket, és a válaszborítékokkal együtt postázzák azokat. A következ két hétben van lehet ség a kérd ívek beérkezésére, esetleg sürgetésére, telefonálásra. A kérd ív rögzítésére az adott hónap végéig van lehet ség, kés bbi felrögzítés utólagosan nem lehetséges (a határid után beérkezett kérd íveket vissza nem érkezettnek kell tekinteni.) A hónap utolsó munkanapján átadásra kerülnek az adattárház részére a begy jtött adatok és betöltésre kerülnek a megkérdezend személyek adatai. A régiók (2010-t l a megyék) és az FSZH (FH) félévente készítenek jelentést az eszközök hatékonyságáról. A monitoringban bekövetkezett legfontosabb változások összegzése A korábbi 3 hónapról 6 hónapra emelkedett az után-követés ideje (a támogatást és a továbbfoglalkoztatást követ en) Bértámogatás esetén a vizsgálat alapja nem a támogatott munkaadó, hanem a támogatásban érintett egyén, így nem arról lesz információnk, hogy az adott egyén a támogatásban részesült vállalkozásnál dolgozik-e, hanem, arról hogy dolgozik-e bárhol az után-követés idején. Adminisztratív adatbázisok vizsgálatával nézzük, hogy a támogatást befejez egyén a monitoring id pontjában dolgozik-e A korábbi teljes kör kérd ív kiküldés helyett csak az elektronikus nyilvántartásokban nem szerepl egyének részére küldünk ki kérd ieket (APEH biztosítottak bejelentésének adatbázisa, ÁFSZ álláskeres k nyilvántartása) Új, rövidebb, könnyebben kitölthet kérd ívek készültek, amelyekben az egyénekt l kérdezünk. Az új rendszer gyorsabb, az adott hónapban a monitoring vizsgálatba bevonandó egyének vizsgálata a következ hónap végére elkészül (mind az adminisztratív nyilvántartások, mind a kérd íves vizsgálat). A kidolgozott új rendszer olcsóbb, mint a korábbi rendszer, ahol minden egyes támogatást befejez egyénnek kérd ívet küldtünk, jelenleg csak az adminisztratív nyilvántartásokban nem szerepl k kapnak kérd ívet (csökken a postaköltség, munkaid ). További, alaposabb vizsgálatot igényel az APEH biztosítottak bejelentésének adatbázis foglalkoztatási adatainak megbízhatósága. 10

11 bb munkaer -piaci eszközök hatékonyság mutatói összefoglalóan A monitoring eredménymutatóinak ismeretében néhány megállapítást kell tennünk. Az egyik, hogy meglep dve tapasztaltuk, hogy a bérköltség támogatásban részesültek elhelyezkedési mutatói nem különböznek az önálló támogatásként megjelen bértámogatás mutatóitól, s t egyes dimenziók mentén alatta maradnak annak. Ez azért is meglep, hogy a munkaer -piaci program keretében rendszerint valamilyen tanácsadás, szolgáltatás, esetleg képzés el zi meg a bérköltség támogatást, valamint a programon belül gyakran mentorok, animátorok segítik a résztvev ket. A másik fontos megállapítás a közhasznú foglalkoztatás monitoring eredménymutatóinak a korábbi évekhez képest kiemelked sen magas volta. Ennek egyik magyarázata, hogy a közhasznú foglalkoztatás monitoringjában a legfontosabb változás, hogy míg az el években csak azt tekintettük sikeresen elhelyezkedésnek, ha a támogatásból kilép a normál munkaer piacon helyezkedett el, addig 2009-ben végzettek esetén a közfoglalkoztatás keretében való foglalkoztatás (másodlagos munkaer -piac) tényét is elhelyezkedésnek tekintettük. A másik lehetséges magyarázat, az APEH biztosítottak bejelentésének adatbázisának megbízhatóságában keresend, (feltételezzük, hogy míg a foglalkoztatás bejelentése minden esetben megtörténik, addig a foglalkoztatás bejelentése nem minden esetben). A módszertani változások miatt a 2009-es eredmények korrekt összehasonlítása a korábbi évek eredményével csak korlátozott lehet, mégis fontosnak tartjuk az eredmények egymás mellé helyezését. A monitoring eredmények összehasonlítását az is nehezíti, hogy a módszertani változás egybeesett a gazdasági válsággal. Így nem lehet eldönteni, hogy a módszertan változása, vagy a válság okozta a megfigyelhet mutatóbeli eltéréseket, illetve ténylegesen javultak vagy romlottak a monitoring mutatók. Mindezek kiderítése nem fér bele a jelen monitoring vizsgálat kereteibe, ennek megállapításához külön vizsgálatokra van szükség. Befejezett programok létszáma A korábban leírt eszközök közül a évet értékel monitoring vizsgálatba a munkaer piaci képzés, a bértámogatás, a bérköltség támogatás, a közhasznú munkavégzés támogatása, valamint a vállalkozóvá válás támogatása került be. A évben befejezett és a vizsgálat tárgyát képez aktív programok létszáma 82 ezer f volt, melynek 39,8%-a képzésben vett részt, további 36%-a bértámogatás vagy bérköltség támogatás révén dolgozott. A programot befejez k egyötöde volt közhasznú foglalkoztatott, szemben az el évvel, amikor a programot befejez k több mint kétharmada fejezte be a közhasznú foglalkoztatást. A módszertani változásnak köszönhet en a programot befejez k 11

12 közül a vizsgálatba vontak aránya 30 %-ponttal n tt 2008-hoz képest, 2009-ben a támogatást befejez k 95,4%-a került a vizsgálatba. Aktív programokat befejezettek közül vizsgálatba vontak száma Programot befejezettek száma Azok aránya, akikr l érdemi (f ) információval rendelkezünk (%) Munkaviszonyban nem állók képzése összesen Munkaviszonyban állók képzése Index,% 2008= változás (%-pont) ,2 57,8 89,6 31, ,0 88,0 87,7-0,3 Képzés összesen ,9 60,1 89,6 29,5 vállalkozók ,1 64,2 100,0 35,8 Bértámogatással foglalkoztatottak ,3 71,8 100,0 28,2 Bérköltség támogatás ,0 100,0 Közhasznú foglalkoztatás ,3.. 87,3 87,3 Összesen ,0 65,4 95,4 30,0 A monitoring vizsgálatba vont különböz programokat 2009-ben befejez k arányának összetétele az egyes régiókban eltér. Képzést a legnagyobb arányban Nyugat-Dunántúl régióban (58,8%) és Közép-Magyarország régióban (50,7%) fejezték be, az országos átlag 39,1% volt 2009-ben. A képzést befejez k aránya Észak-Magyarországon (30,3%) és Dél- Dunántúlon (30,7%) volt a legalacsonyabb. Vállalkozóvá válás támogatását befejez k aránya országosan 4,6% volt, részesedésük kiemelked a Nyugat-Dunántúl régióban (7,7%). Ezzel szemben Észak-Alföldön csupán 2,7% a támogatást befejez k aránya. Bértámogatást befejez k aránya országosan 19,6% volt, Észak-Magyarországon (26,5%) és Dél-Alföldön (24,3%) a legmagasabb az arányuk. Ugyanakkor Közép-Magyarországon (7,5%) és Nyugat-Dunántúlon (8,2%) a legalacsonyabb az aránya azoknak, akiknek évben fejez dött be a bértámogatása, az arányuk kevesebb, mint az országos átlag fele. Bérköltség támogatás munkaer -piaci programokhoz köt dik, e támogatási formát befejez k aránya országosan 16,4% volt. Nyugat-Dunántúlon volt a legmagasabb az arányuk, 21,0%. Közép-Magyarországon mindössze 10,8% volt a bérköltség támogatást befejez k aránya a vizsgálatba vont programok között. 12

13 2009-ben aktív programokat befejezettek aránya régiónként Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyar-ország Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyar-ország 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Munkaer -piaci képzés Bértámogatással foglalkoztatottak Közhasznú foglalkoztatás vállalkozók Bérköltség támogatás A közhasznú foglalkoztatást befejez k aránya 19,6% volt országosan, a legmagasabb Észak- Magyarországon (25,5%) és Közép-Magyarországon (24,8%) volt a közhasznú foglalkoztatást befejez k aránya, ezzel szemben Nyugat-Dunántúlon mindössze 3,3%. Munkaviszonyban nem állók képzése összesen Munkaviszonyban állók képzése 2009-ben aktív programokat befejezettek aránya régiónként Közép- Észak- Közép- Nyugat- Dél- Észak- Dél- Magyarország Magyarország Dunántúl Dunántúl Dunántúl Alföld Alföld Összesen 50,7 45,5 58,8 30,7 30,3 45,8 32,5 39,1 0,0 0,6 1,1 2,8 0,2 0,6 0,2 0,7 Képzés összesen 50,7 46,2 59,9 33,5 30,5 46,4 32,7 39,8 vállalkozók 6,2 4,2 7,7 5,8 2,7 5,1 4,1 4,6 Bértámogatással foglalkoztatottak 7,5 13,5 8,2 19,7 26,5 19,5 24,3 19,6 Bérköltség támogatás 10,8 13,3 21,0 19,3 14,9 16,3 19,7 16,4 Közhasznú foglalkoztatás 24,8 22,9 3,3 21,7 25,5 12,6 19,2 19,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Programot befejez k száma (f )

14 Munkában állók aránya Amikor a követéskor a munkában állók arányáról beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk a vizsgálat módszerének jelent s változásáról, így a 2008-as elhelyezkedési arányok csak tájékoztató jelleg ek. Nem állnak rendelkezésre kontroll vizsgálatok arra, hogy az el évhez viszonyított eltérésben mely tényez k játszanak nagyobb szerepet: a módszertani változások, vagy a gazdaságot és a munkaer piacot is megrenget válság. Ugyanakkor az el év adatainak szerepeltetése kapaszkodót nyújt a számok értelmezéséhez. A monitoring 2009-t l a program befejezése után 6 hónappal vizsgálja, hogy az egyénnek van-e munkaviszonya ben legmagasabb elhelyezkedési mutatója a vállalkozóvá válás támogatását befejez knek volt, 71,3%-ának m ködött a vállalkozása a befejezést, illetve a tovább m ködési kötelezettséget követ 6. hónapban. Ugyancsak sikeresek voltak 2009-ben elhelyezkedési szempontból a bérjelleg támogatások: a bértámogatást követ en a munkában állók aránya 63,9%, míg a bérköltség támogatás befejezését követ en 64,0%-uk állt munkában. A választ adók közül követéskor munkában állók aránya a befejezett programoknál 2008 (3 hónapos követés) 2009 (6 hónapos követés) Munkaviszonyban nem állók képzése összesen 43,2 41,6 Munkaviszonyban állók képzése 93,9 46,2 Képzés összesen.. 41,7 vállalkozók 83,6 71,3 Bértámogatással foglalkoztatottak 65,0 63,9 Bérköltség támogatás 64,0 Közhasznú foglalkoztatás 0,8 40,5* *alacsony megbízhatóságú adat, további vizsgálatot igényel A bértámogatást befejez knek sem a nagyságrendje sem az elhelyezkedési aránya nem változott az el évhez viszonyítva. Az után-követéses vizsgálatba újonnan került be a bérköltség támogatás, mely jellegét tekintve a bértámogatáshoz hasonlítható (csak munkaer piaci program keretében adható), elhelyezkedési aránya is közel azonos, 64% (annak ellenére, hogy a támogatás mértéke jóval kedvez bb). A munkaviszonyban nem állók képzésében résztvev k elhelyezkedési aránya 41,6% volt a 2009-ben befejezett programoknál (csak 1,6 %-ponttal marad el az el évi eltér módszerrel megfigyelt eredményt l). A támogatott munkaviszonyos képzést befejez k létszáma kevesebb, mint a fele volt az el évinek, az elhelyezkedési arány is csupán fele az el évinek, erre az elhelyezkedési arány csökkenésre csak részben ad magyarázatot az után- 14

15 követés módszertani változása, feltételezzük, hogy a gazdasági válságnak sokkal nagyobb volt a szerepe. 100,0 A választ adók közül követéskor munkában állók aránya a befejezett programoknál 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 Nincs állásban Elhelyezkedett 0, Munkaviszonyban Munkaviszonyban nem állók állók képzése képzése vállalkozók Bértámogatással foglalkoztatottak Bérköltség támogatás Közhasznú foglalkoztatás A közhasznú foglalkoztatást befejez k elhelyezkedési mutatójának (40,5%) emelkedése viszont egyértelm en annak a következménye, hogy 2008-ban csak az els dleges munkaer piacon történt elhelyezkedéseket tekintettük pozitívnak, míg 2009-ben a befejezett programok esetében a közfoglalkoztatás különböz típusaiban foglalkoztatottakat is elhelyezkedettnek tekintettük. A munkaviszonyban állók képzését befejez k elhelyezkedési aránya Észak-Magyarországon (52,6%) és Észak-Alföldön (51,9%) volt a legmagasabb, legkisebb elhelyezkedési arányuk a Közép-, és Nyugat-Dunántúlon volt a munkaviszonyos képzést befejez knek, 32,6 % és 33,9%. Ez azt jelenti, hogy a hat hónappal képzés befejezése után közel 70%-uk már nem dolgozott annál a vállalkozásnál, ahol a képzést folytatta, s t nem dolgozott sehol. A munkaer -piaci képzések közül létszámát tekintve a munkaviszonyban nem állók képzése a meghatározó, e képzésb l kikerültek 41,6% helyezkedett el évben. Ez azt jelenti, hogy a képzésben résztvev k közel hattizedének a képzés közvetlenül nem segített abban, hogy munkát találjon. A képzés esetében legmagasabb elhelyezkedési arányt mutató Észak- Magyarország is mindössze 6,1 %-ponttal magasabb az országos átlagtól. Közép- 15

16 Magyarországon legkisebb a munkaviszonyban nem állók képzéséb l kikerültek elhelyezkedési aránya, 35,1%. A választ adók közül követéskor munkában állók aránya régiónként a 2009-ben befejezett programok esetében Közép- Észak- Közép- Nyugat- Dél- Észak- Dél- Magyarorszáország Magyar- Dunántúl Dunántúl Dunántúl Alföld Alföld Összesen Munkaviszonyban nem 35,1 38,2 43,1 38,8 47,5 43,0 41,4 41,6 állók képzése összesen Munkaviszonyban állók képzése.. 32,6 33,9 47,8 52,6 51,9 45,8 46,2 Képzés összesen 35,1 38,2 42,9 39,5 47,6 43,1 41,4 41,7 vállalkozók 70,4 71,5 68,3 70,3 70,5 73,0 73,5 71,3 Bértámogatással foglalkoztatottak 73,8 64,9 71,5 69,2 61,4 62,1 63,2 63,9 Bérköltség támogatás 65,8 66,8 66,1 70,1 54,7 65,8 64,9 64,0 Közhasznú foglalkoztatás 28,4 37,1 49,1 51,0 35,2 52,2 42,7 40,5 Összesen 41,9 46,7 52,3 55,5 49,7 53,2 52,9 50,9 A vállalkozóvá válás támogatásánál a követéskor, a támogatás befejezése után 6 hónappal még m köd vállalkozások aránya 71,3% országos átlagban, ett l árnyalatnyival kedvez bb a gazdasági szervezetek helyzete a Dél-Alföldön (73,5%) és Észak-Alföldön (73,0%), Nyugat-Dunántúlon viszont az országos átlagtól 3 %-ponttal elmarad a talpon maradó vállalkozások aránya. 80 A választ adók közül követéskor munkában állók aránya régiónként a 2009-ben befejezett programok esetében Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen Képzés összesen Bértámogatással foglalkoztatottak Közhasznú foglalkoztatás vállalkozók Bérköltség támogatás Összesen A bértámogatásban részesül k 63,9%-a volt állásban a támogatás, illetve a tovább foglalkoztatási kötelezettség lejárta utáni 6. hónap végén. A bértámogatást befejez k közül legnagyobb arányban a Közép-Magyarországon voltak állásban, 73,8%. A legalacsonyabb a 16

17 munkában állók aránya Észak-Magyarországon, a monitoring idején a támogatásban részesül knek csak az 61,4%-a volt állásban. A bérköltség támogatás valamely munkaer -piaci program keretében adható, tehát általában más szolgáltatás, képzés vagy aktív eszköz el zi meg, ennek ellenére az elhelyezkedési arányok szinte azonosak a csak bértámogatásban részesül k elhelyezkedési arányaival. Dél- Dunántúlon voltak legnagyobb arányban állásban a nyomon követéskor, 70,1%, Észak- Magyarországon viszont alig több, mint a felének (54,7%) sikerült munkában maradni. Ennek az eszköznek a támogatási költségei lényegesen magasabbak a bértámogatásnál. A kétféle támogatás eredményei akkor hasonlíthatók össze igazán, ha megvizsgáljuk és összehasonlítjuk a célcsoportok különböz jellemz it és nagyságrendjét is. A közhasznú foglalkoztatást befejez k Észak-Alföldön voltak legnagyobb arányban állásban a követéskor, 52,2%, Közép-Magyarországon a közhasznú foglalkoztatást befejez k 28,4%-a volt állásban 6 hónappal az eszköz befejezése után. Egy f re jutó támogatás Aktív eszközönként eltér az egy f re jutó támogatások mértéke. A bértámogatás keretében 2008-ban átlagosan adott 622 ezer forinttal szemben 2009-ben 377 ezer forintra csökkent az egy f re jutó támogatása. Ugyanakkor látni kell, hogy a bérjelleg támogatásokon belül a bérköltség támogatás egy f re jutó költsége magas volt 2009-ben, 633 ezer forint. A képzés átlagos fajlagos költsége 394 ezer forint volt, ez mindössze 9 ezer forinttal kevesebb, mint 2008-ban volt. Egy munkaviszonyban álló képzésére 2008-ban 115 ezer forint támogatás jutott, 2009-ben viszont csak 45 ezer forint. (Megjegyezzük, hogy a támogatásban részesül k száma is az el év kétötödére esett vissza). Egy f re jutó támogatás összege a évben befejezett programoknál Munkaviszonyban nem állók képzése Munkaviszonyban állók képzése vállalkozók Bértámogatással foglalkoztatottak Bérköltség támogatás Közhasznú munkán foglalkoztatottak A vállalkozóvá válás támogatása esetén évben az egy f re jutó támogatás 367 ezer forint volt, 2009-ben 510 ezer forintra emelkedett. Ez az emelkedés annak köszönhet, hogy 2009-ben vállalkozóvá válás támogatását befejez k között n tt azoknak a száma, akik nem (vagy nem csak) minimálbér összeg támogatást kaptak, hanem 3 millió forint összegig terjed (visszatérítend vagy vissza nem térítend ) t ketámogatást kaptak. 17

18 A közhasznú foglalkoztatás esetén 2009-ben az egy f re jutó támogatás átlagosan 295 ezer forint volt. A támogatás emelkedésének oka dönt en a támogatásban eltöltött átlagos id tartam növekedésének tudható be, amit egy jelent s lesz kült munkáltatói körnél való foglakoztatást tette lehet vé. Egy f re jutó támogatás összege a évben befejezett programoknál, régiónként Közép- Észak- Közép- Nyugat- Dél- Észak- Dél- Magyarorszáország Magyar- Dunántúl Dunántúl Dunántúl Alföld Alföld Összesen Foglalkoztatást el segít képzés támogatása Munkaviszonyban állók képzésének támogatása * Álláskeres k vállalkozóvá válását el segít támogatások Bértámogatás Bérköltség támogatás Közhasznú munkavégzés támogatása * a munkaviszonyban állók képzésének alacsony elemszáma miatt a fajlagos költségadatok nem hasonlíthatók össze, azok tájékoztató jelleg Az egy f re jutó támogatások mértéke aktív eszközönként eltér, ugyanakkor eszközökön belül is jelent s eltéréseket tapasztalhatunk. A bértámogatásnak 2009-ben átlagosan 377 ezer forint a fajlagos költsége. Ez a régiók közül Közép-Magyarországon a legmagasabb, 467 ezer forint, ezzel szemben Közép-Dunántúlon csupán 325 ezer forint. A bérköltség támogatásban részesül k egy f re jutó támogatása 2009-ben Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb, 771 ezer forint, szintén hétszáz ezer forint felett volt az egy f re jutó támogatás Nyugat-Dunántúlon, Észak-Alföldön és Közép-Magyarországon. Észak-Magyarországon ezzel szemben csupán 484 ezer forint volt, ami közel 150 ezer forinttal marad el az országos átlagtól. Mind a bértámogatás, mind a bérköltség támogatás költsége függ a támogatott által betöltött munkakört l, a térségben elfogadott átlagos bérszínvonaltól, a támogatás id tartamától és mértékét l, valamint a bérköltség támogatás esetén attól is függ, hogy milyen munkaer -piaci program keretén belül alkalmazták. A munkanélküliek képzésének átlagos, egy f re jutó költsége 393 ezer forint, az átlagtól való jelent s régiónkénti eltéréseket egyrészt az eltér képzési struktúra, másrészt az egyes képzési típusok eltér költsége és f ként a támogatás mértéke magyarázza. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy az egyes térségekben az azonos képzések költsége is különböz lehet. A munkaviszonyban nem állók képzésének egy f re jutó költsége Közép- 18

19 Dunántúlon a legmagasabb, 514 ezer forint, ugyanakkor a Nyugat-Dunántúlon a legkisebb, 335 ezer forint. A munkaviszonyban állók képzésének egy f re jutó költsége 2009-ben átlagosan 45 ezer forint volt. Dél-Alföldön ennek a többszöröse, 399 ezer forint, viszont Nyugat- és Dél- Dunántúlon alig több mint hét ezer forint. A munkaviszonyban állók képzési támogatásának mértékénél figyelembe kell venni azt a tényt, hogy nagyon alacsony volt a támogatást befejezettek száma, országosan alig több mint 500 f. A vállalkozóvá válás támogatás egy f re jutó költségeinek regionális eltéréseit a különböz számban (és mértékben) megítélt t ketámogatások okozzák els sorban. Ebben támogatási fajtában legmagasabb egy f re jutó támogatás Észak-Alföldön jutott a támogatást befejez knek, 834 ezer forint. Közép-Magyarországon az egy f re jutó támogatás csak 268 ezer forintot volt 2009-ben. A közhasznú foglalkoztatás esetén az egy f re jutó támogatás átlagosan 295 ezer forint volt. Dél-Dunántúlon 83 ezer forinttal magasabb az egy f re jutó támogatás összege, mint az országos átlag. Ezzel szemben Közép-Magyarországon csupán 235 ezer forint volt 2009-ben az egy közhasznú foglalkoztatottra jutó támogatás összege. Egy munkában állóra jutó támogatás Egy-egy aktív eszköz pénzügyi hatékonyságát is vizsgálni kell. A munkaer -piaci eszközöknek alapvet en az álláskeres k munkaer piacra való visszavezetése a feladata. A következ kben a követéskor munkában állókra számított egy f re jutó támogatási költségek alakulását mutatjuk be a vizsgált eszközök esetében régiónként. Munkaviszonyban nem állók képzésében résztvev k közül az egy munkában állóra jutó képzési támogatás költsége 946 ezer forint volt évben. Egy képzésb l kikerült ember munkaer -piaci elhelyezésére Közép-Dunántúlon (1344 ezer forint) kellett legtöbbet költeni. Észak-Magyarországon a legolcsóbb, egy képzésb l kikerül ember elhelyezése, 755 ezer forint, szintén kevesebbe kerül az országos átlaghoz viszonyítva egy ember képzés utáni munkába helyezése Nyugat-Dunántúlon, (777 ezer forint). Az egy munkában állóra jutó támogatás 6%-kal csökkent 2008-hoz képest. A munkaviszonyban állók képzése esetében a korábbi évek tendenciája az volt, hogy magas volt a munkában maradási arány, azonban a gazdasági válság hatására és a 3 hónapról 6 hónapra felemelt nyomon-követési id nek a képzés utáni elhelyezkedés aránya csupán 4,6 %- ponttal el zi meg a munkaviszonyban nem állók képzését befejez k elhelyezkedési arányát. Az egy munkában állóra jutó támogatás 22,1%-kal csökkent az el évhez viszonyítva. Az egy követéskor munkában állóra jutó támogatás Dél-Alföldön volt a legmagasabb, 871 ezer forint, ugyanakkor Dél-Dunántúlon 16 ezer forint volt. Megjegyezzük azonban, hogy a támogatottak alacsony száma miatt (országosan 571 f ) nem vonhatunk le minden tekintetben helytálló következtetéseket. 19

20 Követéskor egy munkában állóra jutó támogatás összege a évben befejezett programoknál, régiónként Közép- Észak- Közép- Nyugat- Dél- Észak- Dél- Magyarorszáország Magyar- Dunántúl Dunántúl Dunántúl Alföld Alföld Összesen Foglalkoztatást el segít képzés támogatása Munkaviszonyban állók képzésének támogatása Álláskeres k vállalkozóvá válását el segít támogatások Bértámogatás Bérköltség támogatás Közhasznú munkavégzés támogatása A vállalkozóvá válás támogatása esetén az egy a követéskor is m köd vállalkozásra es támogatás 715 ezer forint volt. Észak-Alföldön volt a legmagasabb az egy követéskor köd vállalkozásra jutó támogatás összege, 1141 ezer forint. Ezzel szemben Közép- Magyarországon csak 381 ezer forint volt. A régiónkénti eltérés abból következik, hogy egyes régiókban nagyobb számban voltak olyanok, akik a vállalkozásukhoz t ketámogatást is kaptak (nem csupán 6 hónapig minimálbér összeg támogatást). Részben ez is magyarázza, azt, hogy követéskor az egy m köd vállalkozásra jutó támogatás 63%-kal n tt 2008-hoz viszonyítva, továbbá a továbbm ködési mutató 12,3 %-pontos csökkenése is jelent sen hozzájárul a fajlagos mutató ugrásszer növekedéséhez. A bértámogatás befejezése után, egy munkában állóra es támogatás országos átlagban 589 ezer forint volt 2009-ben. A bértámogatás pénzügyi hatékonysága Közép-Dunántúlon volt a legjobb, itt a legalacsonyabb a bértámogatás után is munkában lév re jutó támogatás összege, 501 ezer forint, ugyanakkor Észak-Magyarországon a legmagasabb ez az összeg, 651 ezer forint. Egy bértámogatás után munkában állóra jutó támogatás 38,4%-kal csökkent 2008-hoz viszonyítva, els sorban a támogatási feltételek megváltoztatása miatt. A követéskor egy munkában állóra jutó támogatás összegének alakulása évben évhez képest (%) Index, év=100% Foglalkoztatást el segít képzés támogatása 94,0 Munkaviszonyban állók képzésének támogatása 77,9 Álláskeres k vállalkozóvá válását el segít támogatások 163,0 Bértámogatás 61,6 20

21 Bérköltség támogatást befejez k közül a követéskor egy munkában állóra jutó támogatás Dél- Dunántúlon volt a legmagasabb (1099 ezer forint), szintén magasabb az országos átlagnál a fajlagos mutató Észak-Alföldön, Nyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon. Közép- Dunántúlon, azonban 162 ezer forinttal alacsonyabb, mint az országos átlag. 21

22 Egyes aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonyságának értékelése a monitoring vizsgálat eredménymutatói alapján Munkaer -piaci képzés Részletes bontásban a Munkaer -piaci Alapból támogatott a munkaviszonyban nem állók számára biztosított ajánlott és elfogadott képzések monitoring mutatóit vizsgáljuk. (A munkaviszonyban állók képzésében résztvev k alacsony elemszáma nem teszi lehet vé a részletes elemzést.). A munkaviszonyban állók képzési programja keretében olyan személyek képzését támogatják, akiknek a foglalkoztatása képzés nélkül nem oldható meg, nem megfelel szaktudással rendelkeznek, illetve az egy éven belül várhatóan elbocsátásra kerül dolgozók átképzését. A munkaviszonyban nem állók számára biztosított ajánlott képzések keretében a munkaügyi központok által javasolt képzéseket vehetik igénybe az álláskeres k. Az elfogadott képzések résztvev i egyéni igényeiknek megfelel tanfolyamok elvégzéséhez kaphatnak támogatást. A támogatást a munkaügyi központok mérlegelik s csak az általuk jóváhagyott képzésre kap támogatást az egyén. Megjegyezzük, hogy a képzést befejezettek 2,4%-ról nem tudjuk, hogy ajánlott, vagy elfogadott képzésben vett-e részt, k els sorban a regionális képz központok által lebonyolított képzések résztvev ib l kerülnek ki. A képzésben résztvev k 82,4%-a ajánlott képzésben és 15,1%-a elfogadott képzésben vett részt 2009-ben. Terület Munkaer -piaci képzést befejezettek száma, összetétele, régiók szerint 2009-ben ajánlott elfogadott összesen ajánlott elfogadott összesen Álláskeres k (f ) (f ) (f ) (%) (%) (%) aránya (%) Közép-Magyarország ,2 20,9 13,2 12,7 Közép-Dunántúl ,1 12,9 10,1 10,3 Nyugat-Dunántúl ,6 16,3 9,5 8,0 Dél-Dunántúl ,0 7,6 10,3 12,4 Észak-Magyarország ,7 9,5 18,4 19,2 Észak-Alföld ,5 1,7 23,7 22,7 Dél-Alföld ,0 31,1 14,7 14,7 Összesen ,0 100,0 100,0 100,0 Munkaer -piaci képzést befejez k régiós összetétele a régiók többsége esetében alig tér el a regisztrált álláskeres k arányától, azonban Nyugat-Dunántúlon 1,5 %-ponttal kisebb a képzést befejez k régióra es aránya, mint a regisztrált álláskeres k aránya. Dél-Dunántúlon fordított a helyzet, itt valamivel kisebb mértékben vettek részt képzésben, mint a regisztrált álláskeres k aránya indokolná. Az ajánlott képzést befejez k száma Észak-Alföldön volt a 22

23 legmagasabb, az összes ajánlott képzésben résztvev k 28,5%-a ebben a régióban volt képzésben. Az elfogadott képzéseket befejez k száma és aránya két régióban, Dél-Alföldön (31,1%) és Közép-Magyarországon (20,9%) a legnagyobb ben a képzést befejez k 41,6% volt állásban hat hónappal a befejezés után. Országosan az elhelyezkedés szempontjából nincs jelent s különbség az ajánlott és az elfogadott képzések között. (Megjegyezzük, hogy a képzést befejez k 2,4%-át kitev képzés jellege szempontjából ismeretlen típusú képzést befejez k elhelyezkedési aránya több mint 60%, azonban országosan csupán 781 f l nem tudjuk, hogy ajánlott vagy elfogadott képzésben vett-e részt.) Munkaer -piaci képzést befejezettek elhelyezkedési aránya régiók szerint 2009-ben Ajánlott képzés % Elfogadott képzés % Ismeretlen típus % Képzés összesen (%) Közép-Magyarország 34,0 38,9 5,6 35,1 Közép-Dunántúl 37,4 40,7 40,4 38,2 Nyugat-Dunántúl 42,7 44,2.. 43,1 Dél-Dunántúl 39,4 31,4 63,9 38,8 Észak-Magyarország 45,4 45,7 71,0 47,5 Észak-Alföld 42,9 56,1 0,0 43,0 Dél-Alföld 41,4 41,2 47,4 41,4 Összesen 41,2 41,1 60,2 41,6 A képzésb l kikerül k elhelyezkedési mutatója Észak-Magyarországon volt a legmagasabb, 47,5%, az országos átlagtól szintén magasabb az elhelyezkedési arány a képzésb l kikerül k körében Nyugat-Dunántúlon (43,1%) és Észak-Alföldön (43,0%). A 2009-ben képzést befejez k elhelyezkedési mutatója Közép-Magyarországon volt a legalacsonyabb, 35,1%, ami 6,5 %-ponttal marad el az országos átlagtól. Nehéz lenne meghatározni a képzésb l kikerül k elhelyezkedési arányainak regionális eltérésének okait, ehhez vizsgálat alá kellene vonni azt is, hogy mely képzéseket követte támogatott, vagy közjelleg foglalkoztatás. Ezen túl feltétlenül meg kell vizsgálnunk, a munkaer igények szakmai szerkezetét, az ezekre válaszoló képzési kibocsátást. Mindezekre jelenleg nincs lehet ség, így a tények leírására kell szorítkoznunk. (A monitoring vizsgálatunkat egyre több dimenzió mentén kívánjuk megvalósítani a közeljöv ben). Nem 2009-ben a regisztrált álláskeres k 53%-a volt férfi, s 47%-a n, a képzést befejez k között ez éppen a fordítottja volt, csupán 46,4% volt a férfi. Az elfogadott képzéseket befejez k között kiemelked en magas a n k aránya, 58,5%, ez 11,5 %-ponttal magasabb, mint a n k regisztrált álláskeres k között mért aránya. 23

24 Munkaer -piaci képzést befejezettek száma, összetétele, nemek szerint 2009-ben ajánlott (f ) elfogadott (f ) összesen (f ) ajánlott (%) elfogadott (%) összesen (%) álláskeres k aránya (%) Férfi ,1 41,5 46,4 53, ,9 58,5 53,6 47,0 Összesen ,0 100,0 100,0 100,0 Az elhelyezkedési arány a képzés befejezését követ en a n k esetében magasabb, országosan 42,0%, ett l alig kisebb a férfiak elhelyezkedési aránya (41,3%). Ajánlott képzések esetén a n k helyezkednek el sikeresebben, míg az elfogadott képzések esetén a férfiak, igaz a különbség csupán néhány tized százalékpont. Munkaer -piaci képzést befejezettek elhelyezkedési aránya régiók szerint 2009-ben Ajánlott képzés % Elfogadott képzés % Ismeretlen típus % Képzés összesen (%) Férfi 40,8 41,3 53,8 41,3 41,5 40,9 67,9 42,0 Összesen 41,2 41,1 60,2 41,6 Életkor A munkaer -piaci képzést befejez 32 ezer f háromnegyede a éves korosztályból került ki 2009-ben, ebb l 16,8 ezer f ajánlott képzésben vett részt. Bár a képzésben ez a legnagyobb létszámú korcsoport, az álláskeres k közötti arányukhoz képest alulreprezentáltak. Szintén alulreprezentáltak a képzést befejez k között az 55 év felettiek, a képzést befejez k között 2,8 % az arányuk, viszont az álláskeres k között 8,4%. Munkaer -piaci képzést befejezettek száma, összetétele, életkor szerint 2009-ben ajánlott (f ) elfogadott (f ) összesen (f ) ajánlott (%) elfogadott (%) összesen (%) álláskeres k aránya (%) 25 év alatt ,6 28,3 32,7 15, év ,6 68,7 64,4 75,7 55 év és felette ,8 3,0 2,9 8,4 Összesen ,0 100,0 100,0 100,0 A munkaer -piaci képzésben 10,4 ezer f 25 év alatti álláskeres vett részt 2009-ben, közülük 8,9 ezer f ajánlott képzésben vett részt ben az összes képzést befejez egyharmada volt 25 év alatti, ugyanakkor az álláskeres k között ennek kevesebb, mint a fele, 15,9% a fiatalok aránya (Közülük is minden második pályakezd volt.) 24

25 Munkaer -piaci képzést befejezettek elhelyezkedési aránya életkor 2009-ben Ajánlott képzés % Elfogadott képzés % Ismeretlen típus % Képzés összesen (%) 25 év alatt 42,6 40,6 66,5 42, év 40,6 41,7 57,5 41,2 55 év és felette 37,8 29,7 61,4 38,0 Összesen 41,2 41,1 60,2 41, ben képzést befejez k sikeres elhelyezkedése függ az életkortól, de nem progresszíven. A 25 év alatti és az 55 év feletti korcsoport elhelyezkedési mutatója közötti különbség nem éri el az 5 %-pontot. Az 55 éves és az id sebb korosztály elhelyezkedési aránya 8,1 %-ponttal kisebb az elfogadott képzések befejezése után, mint az ajánlott képzések után. A éves korosztály létszáma a legnagyobb a képzést befejez k között, az elhelyezkedési arányuk alig tér el az átlagostól. A korosztály képzést befejez tagjai az elfogadott képzést követ en 1,1 %-ponttal nagyobb eséllyel helyezkednek el, mint az ajánlott képzésb l. A 25 év alattiak elhelyezkedési aránya a képzést követ en 42,8%, ami 1,2 %-ponttal magasabb, mint a képzésre vonatkozó teljes elhelyezkedési mutató. A korosztály számára elhelyezkedési szempontból az ajánlott képzések a sikeresebbek, 2 %-ponttal nagyobb arányban helyezkedtek el, mint az elfogadott képzést befejez k. A részletesebb korcsoportok szerinti mutatókat és adatokat a táblázat mellékletben bemutatjuk. Iskolai végzettség A munkaer -piaci képzést befejez k között az általános iskolai végzettséggel rendelkez k aránya legnagyobb, 26,0%, ugyanakkor az álláskeres k közötti arányukhoz (34,5%) viszonyítva alulreprezentáltak, különösen az elfogadott képzést befejez k között alulreprezentáltak. Az álláskeres k között a második legnagyobb csoport a szakmunkás végzettséggel rendelkez ké, azonban a képzést befejezettek közötti arányuk csupán 19,6%, 10,7 %-ponttal kisebb, mint az álláskeres k közötti arányuk. Munkaer -piaci képzést befejezettek száma, összetétele, iskolai végzettség szerint 2009-ben ajánlott (f ) elfogadott (f ) összesen (f ) ajánlott (%) elfogadott (%) összesen (%) álláskeres k aránya (%) általános iskolai végzettség nélküli ,7 1,6 0,9 5,6 általános iskola ,9 22,0 26,0 34,5 szakiskola ,0 1,7 2,0 2,2 szakmunkásképz ,8 19,1 19,6 30,3 gimnázium ,5 21,1 20,7 8,5 szakközépiskola ,1 14,2 16,6 11,6 technikum ,0 4,0 4,1 2,8 iskola ,0 13,0 8,0 3,2 egyetem ,9 3,3 2,2 1,3 Összesen ,0 100,0 100,0 100,0 25