Összefoglaló a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről

Átírás

1 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Összefoglaló a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről Vas Győr- Moson- Sopron Zala 42 Veszprém Somogy Budapest 328 Jász- Nagykun- Szolnok 13 Komárom- Esztergom 31 Tolna Fejér 28 7 Nógrád Pest 44 Bács- Kiskun 22 4 Heves 9 Csongrád 24 Borsod- Abaúj- Zemplén 35 Békés 8 Hajdú- Bihar 18 Szabolcs- Szatmár- Bereg 9 31 db - (5) 10 db 30 db (10) Baranya 1 db 9 db (5) 24 A működő magán-munkaközvetítők száma (székhely és telephely együtt) megyénként a december 31-ei állapot alapján (db) Budapest május

2 Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch Irén Készítette: Székács Tamás 2

3 Tartalom Tartalom... 3 I. Bevezetés... 4 II. A magán-munkaközvetítők szervezeti adatai... 4 III. A magán-munkaközvetítőkhöz forduló munkát keresők adatai... 7 IV. A magán-munkaközvetítő szervezetek közvetítéseinek alakulása a évben IV.1. A magyar állampolgárok közvetítéseinek alakulása IV.2. A külföldi állampolgárok közvetítéseinek alakulása V. A magán munka-közvetítők tevékenységének fajlagos mutatói

4 I. Bevezetés A magán-munkaközvetítők működését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló évi IV. törvény, valamint a törvény alapján kiadott, a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza, továbbá az ezt módosító Korm. rendeletek: a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet, a 285/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet valamint a 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet. A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet alapján a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes kormányhivatal munkaügyi központja végzi. A nyilvántartás vezetésén kívül a munkaügyi központok látják el a feltételek fennállásával és a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos hatósági ellenőrzést is. A rendelet évenkénti adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a magánmunkaközvetítőknek éves tevékenységükre vonatkozóan, amely kötelezettséget a tárgyévet követő január 31-éig kell teljesíteni. A évtől a munkaerő-kölcsönzőknek telephelyenként kell az illetékes kormányhivatal munkaügyi központjának a kormányrendeletben meghatározott adattartalmú adatlapokat eljuttatni. A megyei kormányhivatalok munkaügyi központjai a tárgyévet követő március 31-éig továbbítják az összegyűjtött adatokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal illetékes munkatársa részére. II. A magán-munkaközvetítők szervezeti adatai december 31-én 494 db magán-munkaközvetítő székhelyként, 233 db pedig telephelyként működött, együttes számuk 727 db-ot tett ki. Ez utóbbi adat 1,8%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A tárgyévben összesen 99 db székhely, 69 db telephely kérte nyilvántartásba vételét, 64 db székhely, 62 db telephely pedig törlésre került a nyilvántartásból. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő székhelyek száma 474 db, a telephelyek száma pedig 223 db volt, együttes számuk 697 db-ot tett ki. Az adatszolgáltató székhelyek közül 378 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, 59 db pedig jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezet volt. A telephelyek 4

5 körében 204 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, illetve 18 db nonprofit szervezet működött. A székhelyek közül 24 db jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozás volt, a nonprofit szervezetek száma pedig 1 db-ot tett ki. A telephelyeknél 1 db jogi személyiség nélküli nonprofit szervezetet találunk. Emellett 12 db székhely egyéni vállalkozás keretében folytatta tevékenységét. Fontos röviden arról is szót ejtenünk, hogy a 697 db adatszolgáltató magánmunkaközvetítőből 391 db végzett ténylegesen közvetítői tevékenységet a tárgyévben, 2011-ben pedig 398 db volt a számuk. Tehát összességében kis mértékben változott számuk. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő magán-munkaközvetítők székhely és telephely együttesen 38,6%-a csak belföldre folytatott közvetítést a tárgyévben, közel 40,0%-uk belföldre és külföldre is egyaránt. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy 2011-hez képest 21,3%-ponttal emelkedett a belföldre és külföldre egyaránt munkaerőt közvetítők aránya. A korábbi évekhez hasonlóan a legtöbb magán-munkaközvetítő Közép-Magyarországon működött, illetve itt nyújtotta be adatszolgáltatását, arányuk mindkét esetben meghaladja az 50,0%-ot. Ebben a régióban meghatározó szerepe van a Fővárosnak, hiszen az összes működő és adatszolgáltató valamivel több, mint 45,0%-a volt itt található, Pest megye esetében azonban 10,0% alatti arányokkal találkozhatunk. Emellett a Nyugat-Dunántúl és a Közép-Dunántúl emelhető ki, előbbi esetben a működő, illetve az adatszolgáltató magán-munkaközvetítők aránya meghaladja a 10,0%-ot, utóbbiban pedig a 9,0%-ot. Nyugat-Dunántúlon Győr-Moson-Sopron megyében, Közép- Dunántúlon pedig Komárom-Esztergom megyében volt megtalálható a legtöbb adatszolgáltató, illetve működő magán-munkaközvetítő a december 31-ei állapot szerint. 5

6 A működő és az adatszolgáltató magán-munkaközvetítők fontosabb adatai megyénként a december 31-ei állapot szerint Régió/megye Az összes működő magánmunkaközvetítő (székhely és telephely együtt) számának száma megoszlása Index, 2012/2011 (%) Az összes adatszolgáltató magán-munkaközvetítő (székhely és telephely együtt) számának száma megoszlása Index, 2012/2011 (%) db % db % Budapest ,1 101, ,3 106,4 Pest 44 6,1 95,7 36 5,2 100,0 Közép-Magyarország ,2 100, ,5 105,7 Fejér 28 3,9 93,3 28 4,0 93,3 Komárom-Esztergom 31 4,3 124,0 29 4,2 161,1 Veszprém 14 1,9 87,5 11 1,6 78,6 Közép-Dunántúl 73 10,0 102,8 68 9,8 109,7 Győr-Moson-Sopron 42 5,8 105,0 41 5,9 102,5 Vas 25 3,4 113,6 25 3,6 113,6 Zala 18 2,5 78,3 18 2,6 78,3 Nyugat-Dunántúl 85 11,7 100, ,1 98,8 Baranya 24 3,3 126,3 23 3,3 121,1 Somogy 24 3,3 96,0 24 3,4 104,3 Tolna 7 1,0 87,5 7 1,0 87,5 Dél-Dunántúl 55 7,6 105,8 54 7,7 108,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 35 4,8 85,4 35 5,0 92,1 Heves 9 1,2 112,5 9 1,3 112,5 Nógrád 4 0,6 80,0 4 0,6 80,0 Észak-Magyarország 48 6,6 88,9 48 6,9 94,1 Hajdú-Bihar 18 2,5 94,7 18 2,6 94,7 Jász-Nagykun-Szolnok 13 1,8 92,9 13 1,9 92,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg 9 1,2 180,0 9 1,3 180,0 Észak-Alföld 40 5,5 105,3 40 5,7 105,3 Bács-Kiskun 22 3,0 122,2 22 3,2 122,2 Békés 8 1,1 133,3 8 1,1 133,3 Csongrád 24 3,3 114,3 21 3,0 110,5 Dél-Alföld 54 7,4 120,0 51 7,3 118,6 Összesen ,0 101, ,0 105,3 Az adatszolgáltató magán-munkaközvetítők 2012-ben összesen 11,2 milliárd Ft-nak megfelelő összeget realizáltak 1. A nettó árbevétel a legnagyobb az adminisztratív szolgáltatás (3,1 milliárd Ft), a feldolgozóipar (2,9 milliárd Ft) és a vendéglátás (1,8 milliárd Ft) területén volt a tárgyévben. E három nemzetgazdasági ágban csoportosult a évi nettó árbevétel 69,0%-a. 1 A magán-munkaközvetítők által, a közvetített munkavállalók után realizált nettó árbevétel. Ha a cég további tevékenységet, tevékenységeket is folytatott a közvetítés mellett, ezeket a további jövedelmeket ez az adat nem tartalmazza. 6

7 A legalacsonyabb árbevételt a közigazgatás, az oktatás és a víz- és hulladékgazdálkodás ágakban találjuk. A feldolgozóiparban a legjelentősebb árbevételt a gép, gépi berendezés gyártása (1,1 milliárd Ft), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása, a járműgyártás (0,3 milliárd Ft) és a gyógyszergyártás (0,3 milliárd Ft) ágazatokba közvetítő cégeknél találjuk. Az összes nettó bevétel legnagyobb hányada 68,0%-a a szellemi foglalkozásúakhoz, 32,0%-a pedig a fizikai foglalkozásúakhoz köthető. A szellemi foglalkozásokon belül a legnagyobb súllyal ebben a tekintetben az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak rendelkeznek (4,5 milliárd Ft-os árbevétel), a fizikaiak között pedig a betanított szakmunkások (2,7 milliárd Ft-os árbevétel). A munkaerő-kölcsönzők nettó árbevétele állománycsoportonként (2012) Állománycsoport Nettó árbevétel (Ft) Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen III. A magán-munkaközvetítőkhöz forduló munkát keresők adatai A rendelkezésünkre álló adatok alapján megállapítható, hogy a magánmunkaközvetítőkhöz forduló munkát keresők száma és 2010 között 2003, 2004 és 2009 kivételével növekedést mutatott ben számuk elérte az 1,5 millió főt. A 2010-et követő mindkét évben a munkát keresők számának csökkenése figyelhető meg ben közel felére esett vissza számuk, ezt követően 2011-ről 2012-re további 2 A munkát keresők számánál szükséges figyelembe venni, hogy egy munkát kereső egy évben egy közvetítőhöz többször is bejelentkezhet, továbbá egy személy egy adott magán-munkaközvetítőt többször is felkereshet. 7

8 fő 26,1%-os csökkenés következett be. A tárgyévben összesen 595,0 ezer munkát keresőt regisztráltak rendszereikben a magán-munkaközvetítők Munkát keresők számának alakulása (fő) A munkát keresők számának ily mértékű csökkenése elsősorban a Fővárosban (191,5 ezer fővel) és Komárom-Esztergom (79,2 ezer fővel) megyében koncentrálódott 2012-ben. Ezen túlmenően Veszprém (4,7 ezer fővel), Csongrád (2,2 ezer fővel), Nógrád (1,6 ezer fővel) és Heves (0,1 ezer fővel) megyében csökkent a közvetítőkhöz fordulók száma. Ezzel párhuzamosan bizonyos megyékben jelentősebb mértékű növekedés zajlott le, így Somogy (29,8 ezer fővel), Fejér (13,9 ezer fővel) és Hajdú-Bihar (6,7 ezer fővel) megyében. A korábbi évekhez hasonlóan a Fővárosban jelenik meg a munkát keresők legnagyobb hányada, 2012-ben az összlétszám 55,4%-a (329,7 ezer fő) tartozott ide területileg. Budapestet Győr-Moson-Sopron követi, ahol a közvetítők segítségét kérők 17,5%-a (104,1 ezer fő) volt található a tárgyévben. A közvetítőkhöz forduló munkát keresők 41,9%-a (249,1 ezer fő) nem rendelkezett, 58,1%-uk (345,9 ezer fő) pedig rendelkezett munkaviszonnyal a jelentkezés időpontjában. A munkát keresők közel fele a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül került ki a tárgyévben, a második meghatározó csoportot pedig azok alkották, akik szakiskolai, 8

9 szakmunkásképző végzettséggel rendelkeztek. A gimnáziumi végzettséggel rendelkezők 12,2%-át, a szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők pedig 11,6%-át tették ki az összlétszámnak. A technikumi végzettségűek és a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők aránya 4,0-5,0% között mozgott. A munkát keresők száma, megoszlása iskolai végzettségenként (2012) Iskolai végzettség Munkát keresők száma, fő Munkát keresők számának megoszlása, fő 8 általános vagy kevesebb ,3 Szakiskola, szakmunkásképző ,9 Szakközépiskola ,6 Gimnázium ,2 Technikum ,9 Egyetem, főiskola ,0 Összesen ,0 Az iskolai végzettség mellett az állománycsoport szerinti összetételt is érdemes megvizsgálni, hiszen a két tényező szoros kapcsolatban áll egymással. Így a felsőfokú végzettséggel rendelkezők dominanciájának következtében a szellemi foglalkozásúak vannak túlsúlyban az állománycsoportokat illetően, arányuk a tárgyévben 66,5%-os volt hez képest 9,2%-ponttal magasabb ez az arány, a növekedés az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak aránynövekedésének köszönhető. A munkát keresők állománycsoport szerinti összetételében ugyanakkor csökkent a fizikai foglalkozásúak súlya (12,0%-ponttal), amely elsősorban a betanított munkások, másodsorban pedig a segédmunkások aránycsökkenésével magyarázható. Az összes magán-munkaközvetítőhöz forduló munkavállaló 58,8%-a volt férfi, 41,2%-a pedig nő, az előző évhez viszonyítva ez azt jelenti, hogy 5,8%-ponttal emelkedett a férfiak aránya. A korstruktúrával kapcsolatban is változást tapasztalhatunk 2011-hez képest, ugyanis 9,3%-pontos növekedés mellett 59,1%-ra nőtt a éves korcsoport aránya, ezzel párhuzamosan 32,2%-ról 24,0%-ra csökkent a 25 év alattiaké. A legidősebb korkategóriába tartozók aránya lényegesen nem változott, a tárgyévben 16,9%-os volt. 9

10 fő IV. A magán-munkaközvetítő szervezetek közvetítéseinek alakulása a évben A évben a magán munkaerő-közvetítők összesen 118,0 ezer közvetítést (sikeres és sikertelen együtt) végeztek, ebből a sikeres közvetítések 3 száma 33,3 ezer volt. Az előző év adatával összehasonlítva megállapítható, hogy 2012-ben 13,4 ezer fővel (28,7%-os csökkenés) kevesebb munkát keresőt sikerült elhelyezni A sikeres közvetítések számának alakulása, fő ( ) Az összes sikeres közvetítés több mint háromnegyede (76,3%-a) a Fővárosban történt, összesen 25,4 ezer főt sikerült elhelyezni. Ez a létszám az előző évinél 34,3%-kal kevesebb. Emellett az összes sikeres közvetítésen belül is kisebb szeletet tudott a Főváros kihasítani a tárgyévben, ugyanis a 33,3 ezer közvetítés 76,3%-a tartozott ide 2012-ben, egy évvel korábban viszont 82,8%-os volt ez az arány. A többi megyében az összes sikeres közvetítéshez viszonyítva az adott megyében sikeresen munkához juttatott munkavállalók aránya nem érte el az 5,0%-ot. Egyedül Győr- Moson-Sopron megye közelítette meg ezt az arányt (4,7%), a legkisebb arányszámokat pedig Heves (0,1%), Zala (0,2%) és Tolna (0,2%) megyében találjuk. Érdemes továbbá megvizsgálni, hogy mely megyékben emelkedett/csökkent jelentősebb mértékben a sikeresen közvetítettek létszáma hez képest Somogy megyében közel 3 Egy munkavállaló annyiszor kerül figyelembe vételre, ahányszor az adott év folyamán sikeresen kiközvetítésre került. 10

11 négyszeresére, Nógrád megyében több mint háromszorosára, Győr-Moson-Sopron megyében közel kétszeresére, Zala megyében pedig közel másfélszeresére emelkedett a sikeresen munkához jutók száma. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor Hajdú-Bihar megyében 77,8%-kal, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 54,5%-kal, Heves megyében 46,3%-kal, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 37,5%-kal esett vissza a sikeresen kiközvetített munkavállalók száma. Összességében azt mondhatjuk, hogy a megyék többségében a csökkenés folyamata volt a mérvadó. A sikeresen munkához juttatott munkát keresők között a tárgyévben a fizikai foglalkozásúak voltak többségben, közöttük is a szakmunkások, illetve a betanított munkások. A szellemiek között az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak voltak a meghatározóak. A sikeres közvetítések fontosabb adatai állománycsoportonként (2012) Sikeresen Sikeresen közvetített közvetített Állománycsoport munkavállalók munkavállalók számának száma, fő megoszlása, % Szakmunkás ,4 Betanított munkás ,2 Segédmunkás ,5 Fizikai összesen ,1 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott ,2 Vezető, felső vezető, irányító ,7 Szellemi összesen ,9 Mindösszesen ,0 A 33,3 ezer sikeres közvetítés során 19,1 ezer férfi (57,6%) és 14,1 ezer nő (42,4%) sikeres elhelyezése valósult meg a tárgyévben, amely a nemek egymáshoz viszonyított arányát tekintve nem tér el pregnánsan az egy évvel korábbitól. A legtöbb elhelyezett munkavállaló szakiskolai, szakmunkásképző (27,0%), felsőfokú (25,9%) és szakközépiskolai (24,2%) végzettséggel rendelkezett 4. A legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők valamivel több, mint 10,0%-os arányt képviseltek az összes elhelyezetthez viszonyítva, a gimnáziumi érettségizettek aránya 9,3%-os volt. 4 Az adatok összehasonlítását csak bizonyos iskolai végzettség szerinti kategóriákban vizsgáljuk meg az adatlapok változása miatt. 11

12 A évhez képest ezek az adatok a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának 3,1%-pontos növekedését, továbbá a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők arányának 6,7%-pontos csökkenését jelentik. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy ha végzettségenként a közvetítettek számának változását nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők esetében lényegesen kisebb a sikeresen közvetítettek számának visszaesése. Az életkori összetételt vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a legtöbb sikeresen közvetített munkavállaló (60,8%-uk) a éves korcsoportba tartozott, 28,3%-uk a 25 év alattiakhoz, 10,9%-a pedig az 50 év felettiekhez hez viszonyítva 9,2%-ponttal csökkent az 25 év alattiak, és 3,7%-ponttal nőtt a éves korkategóriába tartozók aránya, továbbá 5,4%-pontos növekedés következett be a legidősebb korcsoportban. A legfiatalabb korcsoportot nem csupán a fent említett arányok kapcsán érintette a legnagyobb csökkenés, hanem az egyes korcsoportokban a sikeresen közvetítettek száma is itt mérséklődött a leginkább. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az 50 év felettieknél több munkavállalót sikerült kiközvetíteni. A magán-munkaközvetítőknek a legtöbb munkavállalót a korábbi évekhez hasonlóan a feldolgozóiparba sikerült kiközvetíteni, a tárgyévben a munkavállalók 33,7%-a volt ide sorolható (11,2 ezer fő). A évvel megegyezően a vendéglátás (18,7%) és az adminisztratív szolgáltatás (8,5%) területén történt meg a feldolgozóipar mellett a legtöbb munkavállaló elhelyezése ben az egy évvel korábbihoz képest a feldolgozóiparba sikeresen kiközvetített munkavállalók aránya kismértékű növekedést mutatott (3,6%-pontos), viszont a vendéglátásban (10,7%-pont) és az adminisztratív szolgáltatás (1,4%-pont) területeken csökkenés valósult meg. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy ezekbe az ágakba kiközvetített munkavállalók száma ugyanakkor csökkent 2011-ről 2012-re, növekedés csak az energiaiparban, az egyéb szolgáltatás területén, az építőiparban, a víz- és hulladékgazdálkodás, a szállítás, raktározás és a pénzügyi szolgáltatás területeken történt. Összességében azt mondhatjuk, hogy a nemzetgazdasági ágak többségében 2012-ben kevesebb munkavállalót sikerült kiközvetíteni, mint egy évvel korábban. 12

13 fő A sikeres közvetítések száma nemzetgazdasági áganként, fő (2012) A feldolgozóiparon belül a gépi, gépi berendezés gyártása ágazatba sikerült a legtöbb személyt kiközvetíteni, az összes sikeres közvetítés 20,1%-a sorolható ide, amely az előző évhez képest növekedést jelent az ágazat szempontjából. 5 Továbbá fontos kiemelni, hogy a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység, a járműgyártás és a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása ágazatokban nőtt a tárgyévben kiközvetített munkavállalók száma 2011-hez viszonyítva. Minden további ágazatban csökkent a sikeresen kiközvetített létszám. A legtöbb munkát keresőt a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők foglalkozásokba közvetítették sikeresen a magán-munkaközvetítők, az összes sikeres közvetített 26,5%-a sorolható be ebbe a foglalkozási főcsoportba. Emellett a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokban jutott kereső tevékenységhez a munkavállalók 23,3%-a, továbbá felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozáshoz a kiközvetítettek 13,1%-a. Az említett három foglalkozási főcsoportba összesen 21,0 ezer sikeres közvetítés történt, amely az összes sikeres közvetítés 63,0%-át jelenti. 5 Az összes sikeres közvetítés %-ában nézve. 13

14 A sikeres közvetítések száma és megoszlása foglalkozási főcsoportonként (2012) Sikeresen Foglalkozási főcsoport (FEOR'08) Sikeresen közvetített munkavállalók száma, (fő) közvetített munkavállalók számának megoszlása, (%) Fegyveres szervek foglalkozásai.... Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók ,8 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások ,1 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások ,2 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások ,6 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások ,7 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 99,3 Ipari és építőipari foglalkozások ,4 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők ,5 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások ,3 Összesen ,0 A tárgyévben az összes sikeres közvetítés 80,5%-a belföldre (26,8 ezer fő), 19,5%-a (6,5 ezer fő) pedig külföldre történt. A évi adatokkal összehasonlítva ez azt jelenti, hogy 6,9%-ponttal nőtt a külföldre történt sikeres közvetítések aránya. Ehhez hasonló mértékű és azonos irányú változás már 2010 és 2011 között is megfigyelhető volt, akkor 6,6%-pontos növekedést regisztráltunk. Emellett még egy dologra szükséges rávilágítanunk. Jelen fejezet elején már említettük, hogy összesen 28,7%-kal csökkent a sikeres közvetítések száma 2012-ben. Ez a csökkenés kizárólag a belföldre történő sikeres közvetítéseknek a mérséklődéséből fakad, hiszen a külföldre történt sikeres közvetítések száma nőtt, 10,4%-kal. Ezzel párhuzamosan a munkavállalók belföldre irányuló sikeres munkához juttatásának száma 44,4%-kal csökkent. 14

15 IV.1. A magyar állampolgárok közvetítéseinek alakulása december 31-ig összesen 116,4 ezer magyar állampolgár közvetítéséről számoltak be a magán-munkaközvetítők, amelyből eddig az időpontig 32,5 ezer bizonyult sikeresnek (27,9%) és 84,0 ezer volt sikertelen (72,1%). 6 Az előző év adataihoz viszonyítva azt a következtetést vonhatjuk le, hogy lecsökkent a magyar állampolgárok sikeres közvetítéseinek aránya 42,0%-ról 27,9%-ra, a sikertelen közvetítéseké pedig 54,9%-ról felszökött 72,1%-ra ben összesen 26,6 ezer munkavállalót belföldre, 5,8 ezer munkavállalót pedig külföldre sikerült kiközvetíteni. A belföldre sikeresen közvetített magyarok száma 34,5%-kal csökkent, a külföldre közvetítetteké ugyanakkor 6,5%-kal emelkedett 2011-hez képest. A közvetítés iránya Belföldre történt közvetítések Külföldre történt közvetítések Magyar állampolgárok közvetítéseinek száma, fő ( ) Sikertelen Sikeres Összesen Sikertelen Sikeres Összesen Összes közvetítés A magyar állampolgárok sikeres közvetítéseinek 76,6%-a a Fővároshoz köthető, továbbá akár a belföldre, akár a külföldre való közvetítést nézzük, mindkét tekintetben a Főváros meghatározó szerepét kell kiemelnünk. A belföldre történő sikeres közvetítés több mint 80,0%-a a Fővároshoz kapcsolható, ellenben a külföldre történő közvetítésnél ez az arány mindösszesen 51,1%-ot tett ki. A külföldre történő közvetítésekből ugyanis Győr-Moson-Sopron, Somogy, Borsod-Abaúj- Zemplén és Komárom-Esztergom megye együttesen jelentősebb részesedéssel rendelkezett 2012-ben. Szemben a évi adatokkal, ahol a külföldre történő közvetítések is Budapesten koncentrálódtak. 6 A december 31-ig folyamatban lévő közvetítéseket itt figyelmen kívül hagyjuk, hiszen eredményük nem ismert. 15

16 A magyar állampolgárok sikeres közvetítéseinek száma és megoszlása megyénként magyar/külföldi állampolgár szerinti bontásban a közvetítés irányának megadásával (2012) Régió/megye Magyar állampolgár Magyar állampolgár belföldre külföldre összesen belföldre külföldre összesen történt sikeres közvetítéseinek száma, fő történt sikeres közvetítéseinek számának megoszlása, % Budapest ,2 51,1 76,6 Pest ,7 0,6 2,3 Közép-Magyarország ,9 51,7 78,9 Fejér ,7 0,2 1,5 Komárom-Esztergom ,2 6,6 2,2 Veszprém ,4 0,3 0,4 Közép-Dunántúl ,4 7,0 4,0 Győr-Moson-Sopron ,2 13,0 4,1 Vas ,5 0,2 0,4 Zala ,3 0,0 0,2 Nyugat-Dunántúl ,0 13,2 4,8 Baranya ,7 1,2 0,8 Somogy ,7 10,1 2,4 Tolna ,3 0,2 0,2 Dél-Dunántúl ,7 11,5 3,5 Borsod-Abaúj-Zemplén ,9 8,7 3,1 Heves ,0 0,2 0,1 Nógrád ,1 4,2 0,9 Észak-Magyarország ,1 13,1 4,0 Hajdú-Bihar ,4 0,0 0,3 Jász-Nagykun-Szolnok ,3 0,2 0,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,4 0,2 0,4 Észak-Alföld ,1 0,3 1,0 Bács-Kiskun ,4 0,8 0,5 Békés ,7 0,0 2,2 Csongrád ,9 2,5 1,1 Dél-Alföld ,9 3,2 3,8 Összesen ,0 100,0 100,0 A közvetítéseket nemzetgazdasági áganként nézve azt mondhatjuk, hogy a magyar állampolgárok belföldre történő sikeres közvetítéseinek adatai nagymértékben hasonlítanak a már korábban látott eredményekre. Gondolunk itt arra, hogy a magyar állampolgárok legnagyobb részét ahogyan összességében is láttuk a feldolgozóipar, a vendéglátás, az adminisztratív szolgáltatás ágakban sikerült elhelyezni. A feldolgozóiparban az összes sikeresen közvetített 38,5%-a, a vendéglátás területén 17,0%-a, az adminisztratív szolgáltatások területén 9,4%-a található hez képest a sikeresen elhelyezett munkavállalók aránya a feldolgozóiparban nőtt (5,0%-ponttal), a 16

17 vendéglátásban ugyanakkor nagyobb mértékben csökkent (10,4%-ponttal), míg az adminisztratív szolgáltatások esetében lényeges változás nem következett be. A külföldre közvetített magyar állampolgároknál a vendéglátásnak volt a legkiemelkedőbb szerepe, az összes sikeresen külföldre közvetített magyar állampolgár 27,1%-a kapott ebben a gazdasági ágban állást. Ez az arány az egy évvel korábbihoz képest 18,8%-ponttal alacsonyabb. Emellett arról is szót kell ejtenünk, hogy 2011-ben a szállítás, raktározás volt a második legfontosabb gazdasági ág, viszont a tárgyévben már az építőipar vette át a helyét, a kiközvetítettek 16,5%-át sikerült ebben az ágban elhelyezni. Harmadikként említhetjük a szállítás, raktározást továbbá az egyéb szolgáltatás területeket. A foglalkozási főcsoportok szerinti struktúra szintén eltérést mutat a külföldre és a belföldre közvetített munkavállalók tekintetében. Ezt jól mutatja, hogy a külföldre sikeresen közvetített magyar állampolgárok között a legtöbben a kereskedelmi és szolgáltatási, az ipari és építőipari és a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokban tudtak munkát vállalni. Ezzel szemben a belföldi közvetítéseknél a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők, a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) valamint a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokat kell megemlítenünk. A magyar állampolgárok esetében a belföldre és külföldre történt sikeres közvetítések számának megoszlása foglalkozási főcsoportonként (2012) Magyar állampolgárok esetében a Foglalkozási főcsoport külföldre történt belföldre történt sikeres (FEOR'08) sikeres közvetítések közvetítések számának számának megoszlása, megoszlása, % % Fegyveres szervek foglalkozásai.... Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók 4,5 0,9 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 14,0 9,6 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 9,8 5,7 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 7,9 0,9 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 5,1 24,4 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 0,1 1,1 Ipari és építőipari foglalkozások 4,4 24,3 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 29,4 13,7 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 24,7 19,4 Összesen 100,0 100,0 17

18 A belföldre sikeresen közvetített magyar munkavállalók közül 14,5 ezer főt (54,3%) fizikai foglalkozásokba, 12,2 ezer főt pedig (45,7%) szellemi foglalkozásokba sikerült elhelyezni. A belföldre közvetített munkavállalóknál az ügyintéző, ügyviteli alkalmazott (9,3 ezer fő) mellett a betanított munkások száma volt a meghatározó (7,6 ezer fő). A külföldre közvetítettek körében a korábbi évekhez hasonlóan a fizikaiak aránya lényegesen magasabb volt a tárgyévben (85,5%-os), itt elsősorban szakmunkás és segédmunkás foglalkozásokról beszélhetünk. A szellemi foglalkozásokba közvetítettek aránya mindösszesen 14,5%-ot tett ki. Mind a belföldre mind a külföldre közvetített magyar állampolgároknál a legtöbben a éves korcsoportba tartoztak, előbbiek aránya 61,3%-ot, utóbbiak aránya 57,6%-ot tett ki 2012-ben. A 25 év alattiak aránya mindkét közvetítési irányt figyelembe véve 27,0% és 33,0% között mozgott, az 50 évesek és ennél idősebbek aránya 10,0-11,0% között alakult hez képest a belföldre (9,8%-ponttal) és a külföldre (7,5%-ponttal) sikeresen közvetített 25 év alatti korcsoportba tartozók aránya egyaránt csökkenést mutatott, ezzel szemben a korkategóriába tartozók és az 50 évesek és ennél idősebbek aránya emelkedett. A évesek aránya a külföldre közvetítettek, míg az 50 évesek és ennél idősebbek aránya a belföldi közvetítettek körében nőtt jelentősebben. A belföldre sikeresen közvetített magyar állampolgárok 54,0%-a volt férfi, 46,0%-a nő, a külföldön eredményesen munkába helyezetteknél a férfiak aránya 70,7%-ot, a nők aránya 29,3%-ot tett ki. Ebben a tekintetben annyi változást emelhetünk ki, hogy a külföldre történt közvetítések esetében 6,3%-ponttal nőtt a férfiak aránya, viszont a belföldre történt közvetítéseknél a nők aránya emelkedett 3,7%-ponttal. Iskolai végzettség tekintetében lényegi jellemzőként emelhető ki, hogy a 2012-ben külföldre kiközvetített magyar állampolgárok jelentős hányada (40,5%-a) szakiskolai, szakmunkásképző végzettséggel rendelkezett, másodsorban szakközépiskolai érettségivel (21,7%-uk), a gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya 18,2%-os volt, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké pedig 14,5%-os. Kiemelendő, hogy a szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkezők aránya a belföldre közvetítetteknél lényegesen alacsonyabb (16,5%-ponttal), de ugyanezt mondhatjuk el a gimnáziumi érettségivel rendelkezők esetében is. Ezzel szemben a felsőfokú iskolai 18

19 fő végzettséggel rendelkezők között lényegesen magasabb sikeresen elhelyezettek aránya a belföldön kiközvetítettek körében (28,5%-os) a külföldön munkát vállalókéhoz (14,5%-os) képest. A szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkező munkavállalók aránya 2011-ben még a belföldre sikeresen kiközvetítettek között volt lényegesen magasabb a külföldre közvetítettek köréhez viszonyítva, azonban 2012-ben éppen ennek ellenkezőjét tapasztaltuk. A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők esetében pedig 2011-ben volt magasabb a külföldre ilyen végzettséggel kiközvetített munkavállalók aránya a belföldre közvetítettek köréhez képest, majd 2012-ben megfordultak az arányok. Fontos végül röviden arról említést tenni, hogy a külföldre közvetített magyar állampolgárokat mely országokba sikerült elhelyezni. Az 5,8 ezer külföldre közvetített állampolgár közül 4,7 ezer főt az Európai Unió valamely tagállamába, 0,1 ezer főt valamely egyéb európai országba, 1,1 ezer főt pedig Európán kívüli országba sikerült kiközvetíteni. A legtöbb magyar munkavállalónak Ausztriában, Hollandiában, az Amerikai Egyesült Államokban és Németországban sikerült munkát találnia a magán-munkaközvetítők segítségével A külföldre kiközvetített magyar állampolgárok száma, fő (100 főt meghaladó esetek) Az egyéb európai országok közül említhetjük Svájcot és Norvégiát, az Európán kívüli országok közül további példaként pedig Kazahsztánt, Izraelt és Hongkongot. Összességében azt mondhatjuk, hogy 2011-hez képest a közvetítések legfontosabb célországai nem változtak, azonban egymáshoz viszonyított helyzetükre érdemes röviden 19

20 kitérni. Ausztriába például 2011-ben 0,6 ezer főt sikerült kiközvetíteni, 2012-ben viszont már 1,1 ezer főt, tehát közel kétszer annyit. E növekedésnek eredményeképpen átvette az Amerikai Egyesült Államok 2011-ben még elfoglalt első helyét. Hollandia 2011-ben is a második helyet foglalta el a sikeresen kiközvetítettek célországainak listáján, amelyen Németország a harmadik helyet foglalta el ben 14,8%-kal emelkedett az előző évhez képest az Európai Unió valamely tagállamába sikeresen kiközvetített magyar munkavállalók száma. Ebben a növekedésben jelentős szerepe van azokat a tagállamokat figyelembe véve, amelyek az eddigiekben is relevánsnak bizonyultak az Ausztriába, Ciprusra, Hollandiába, Németországba történt közvetítések növekedésének. De ide sorolhatjuk még Görögországot vagy Romániát is, amely országokba hirtelen megugrott a kiközvetített magyar állampolgárok száma ben, azonban az e két országba történt közvetítések száma még így is jelentősen elmarad a legfontosabb célországok adataitól. Végül meg kell említenünk az Egyesült Királyságot, ahol 61,2%-kal, valamint Franciaországot, ahol 39,1%-kal csökkent a sikeresen kiközvetített magyar munkavállalók száma, amelyek viszont a korábbi években releváns célországnak bizonyultak. IV.2. A külföldi állampolgárok közvetítéseinek alakulása A magán-munkaközvetítők 2012-ben összesen 0,8 ezer fő külföldi állampolgárt közvetítettek sikeresen, amely a évi adathoz képest 42,9%-os növekedést jelent, amely növekmény elsődlegesen a külföldre történt sikeres közvetítésekből táplálkozik. A sikeresen közvetített külföldi állampolgárok több mint 80,0%-át külföldre sikerült eredményesen elhelyezni, 17,4%-uk pedig belföldi foglalkoztatóhoz került. A belföldre kiközvetített legtöbb külföldi munkavállaló az adminisztratív szolgáltatás és a pénzügyi szolgáltatás területen került elhelyezésre, e gazdasági ágak 2011-ben is meghatározónak bizonyultak. Ezzel szemben a külföldre sikeresen kiközvetítettek a szállítás, raktározás területén és az építőiparban jutottak munkához. A foglalkozási főcsoportok közül a belföldre sikeresen közvetítettek meghatározó hányada az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő e főcsoport 2011-ben is a legfontosabb volt és a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokba kerültek kiközvetítésre. Ezzel szemben a külföldre sikeresen kiközvetített 20

21 külföldi munkavállalók meghatározó része az ipari és építőipari valamint a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők főcsoportjába sorolható. A belföldre került munkavállalók döntő többsége valamely ügyintéző, ügyviteli alkalmazotti állománycsoportba került kiközvetítésre a tárgyévben. A külföldre közvetítetteknél a évhez hasonlóan szakmunkásokból, segédmunkásokból és vezető, felső vezető, irányítóból került ki a legtöbb egykori munkát kereső. Az állománycsoporttal szoros összefüggésben lévő iskolai végzettségnél az előbbiekből következik, hogy a belföldre közvetített külföldiek jelentős része felsőfokú végzettséggel rendelkezett, a külföldre sikeresen közvetítetteknél pedig a szakiskolai, szakmunkásképző valamint a szakközépiskolai végzettség volt a meghatározó. A belföldre közvetített külföldi állampolgárokat a évesek (68,8%) és a 25 év alattiak (30,5%) korcsoportjának dominanciája jellemzi, a évhez képest előbbi korkategória súlya tovább nőtt (25,1%-ponttal), utóbbié pedig csökkent (10,6%-ponttal). A legidősebb korcsoport aránya rendkívül alacsonynak tekinthető, 1,0% alatti, csak a külföldre kiközvetítettek között növekszik súlyuk közel 15,0%-ra. A külföldön munkához jutottak esetében is azt látjuk, hogy a évesek a domináns korcsoport. Ha a külföldre történt közvetítéseket vesszük szemügyre a célországok szempontjából, akkor azt mondhatjuk, hogy nagyfokú hasonlóság figyelhető meg a magyar állampolgároknál látottakkal. Jelen esetben is elsődlegesen az Európai Unió valamely tagállamába történt a tárgyévben a legtöbb sikeres közvetítés, ezen belül is Ausztriába (0,3 ezer fő), Németországba (0,1 ezer fő). Minden más EU-s tagállamban 100 fő alatti sikeres közvetítés történt a tárgyévben, ezek közül kiemelhetjük Ciprust, Franciaországot vagy Romániát. Az egyéb európai országok közül említhetjük Svájcot és Oroszországot (a közvetítések száma 5 fő alatti volt mindkét esetben), Európán kívüli országként pedig az Amerikai Egyesült Államokat (mindösszesen 90 fő közvetítése történt meg). Ausztria esetében ugyanaz következett be, mint a magyar állampolgároknál láthattuk, tehát 2011-hez képest ugrásszerűen megnőtt a kiközvetített külföldi állampolgárok száma és ezzel Németország átadta első pozícióját Ausztriának. 21

22 fő/közvetítő V. A magán munka-közvetítők tevékenységének fajlagos mutatói 2012-ben összesen 595,0 ezer 7 munkát kereső kereste fel a tárgyévben tevékenységet végző 391 magán-munkaközvetítőt. Egy közvetítő cég átlagosan 1,5 ezer esettel (fő/közvetítő) foglalkozott. Kiemelkedően magas volt ez a mutató Győr-Moson-Sopron (5,0 ezer fő/közvetítő), Somogy (3,5 ezer fő/közvetítő) és Hajdú-Bihar (2,7 ezer fő/közvetítő) megyében, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszont a legalacsonyabb értékeket találjuk 2012-re vonatkozóan. Összességében a évhez viszonyítva csökkenés következett ebben a mutatóban (24,8%-os), az országos szintű változásban kulcsszerepe volt többek között a Komárom- Esztergom megyei, a fővárosi valamint a Nógrád megyei hasonló irányú változásoknak. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor bizonyos megyékben jelentősen megnőtt az egy közvetítőre jutó munkát keresők száma, mint például Somogy vagy Hajdú-Bihar megyében. Egy-egy közvetítő átlagosan 85,1 sikeres közvetítést végzett. Egy közvetítőre a legtöbb sikeres közvetítés Békés megyében jutott (177,5 fő/ közvetítő), emellett magas volt még ez a mutató a Fővárosban (120,9 fő/közvetítő), Nógrád (94,3 fő/közvetítő) és Somogy megyében (86,3 fő/közvetítő). 200,0 180,0 160,0 177,5 Az egy közvetítőre jutó sikeres közvetítések száma az összes munkát kereső körében (fő/közvetítő) 140,0 120,0 100,0 120,9 94,3 86,3 74,3 80,0 60,0 40,0 69,1 59,1 48,5 48,1 30,9 29,3 25,4 23,0 19,8 17,9 16,0 14,5 13,1 20,0 0,0 5,2 4,4 7 Egy személy az év során több közvetítőhöz, több alkalommal bejelentkezhet. 22

23 2011-hez képest a megyék döntő többségében miként országos szinten is (27,4%-kal) csökkenés jellemezte ezt a mutatót, a megyék közül kivétel Nógrád, Győr- Moson-Sopron, Veszprém, Pest, Tolna és Zala megye. Ezzel párhuzamosan az egy magánmunkaközvetítőre jutó sikeres közvetítések a leginkább a Fővárosban, Hajdú-Bihar, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. 100 munkát keresőre 2012-ben összesen 5,6 fő/közvetítés jutott, amely 3,6%-kal jelent alacsonyabb értéket a évinél. Ebben a tekintetben a legjobban a Békés, Pest, Nógrád és Csongrád megyei magán-munkaközvetítők teljesítettek. E megyékben 10,0-20,0 fő/közvetítő között volt a mutató a tárgyévben, Békés megye kivételével (58,4 fő/közvetítő), ahol lényegesen magasabb volt ez az érték. 23

24 VI. Táblázatok 24

25 jogi személy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság Egyéni vállalkozó évben közvetítési tevékenységet nem folytatók száma munkaerőkölcsönzést is végző cégek száma csak belföldre EGT tagállamba nem EGT tagállamba belföldre és külföldre is 1. A magán-munkaközvetítők főbb adatai 2012-ben Régió/megye Adatszolgáltató magánmunkaközvetítők (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Az adatszolgáltatást benyújtó magán-munkaközvetítők közül (székhely és telephely együtt) A évben közvetítési tevékenységet végzők (székhely és telephely együtt) számának folytat munkaerő-közvetítést száma db % megoszlása db db db % Budapest , ,7 Pest 36 5, ,8 Közép-Magyarország , ,5 Fejér 28 4, ,1 Komárom-Esztergom 29 4, ,8 Veszprém 11 1, ,0 Közép-Dunántúl 68 9, ,0 Győr-Moson-Sopron 41 5, ,4 Vas 25 3, ,6 Zala 18 2, ,8 Nyugat-Dunántúl 84 12, ,8 Baranya 23 3, ,8 Somogy 24 3, ,3 Tolna 7 1, ,0 Dél-Dunántúl 54 7, ,1 Borsod-Abaúj-Zemplén 35 5, ,3 Heves 9 1, ,3 Nógrád 4 0, ,8 Észak-Magyarország 48 6, ,4 Hajdú-Bihar 18 2, ,5 Jász-Nagykun-Szolnok 13 1, ,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 9 1, ,8 Észak-Alföld 40 5, ,3 Bács-Kiskun 22 3, ,8 Békés 8 1, ,0 Csongrád 21 3, ,0 Dél-Alföld 51 7, ,9 Összesen , ,0 25

26 2. Az adatszolgáltató magán-munkaközvetítő szervezetek száma és indexei 8 megyénként ( ) Az adatszolgáltató magán munkaerő-közvetítők száma (db) Az adatszolgáltató magán munkaerő-közvetítők számának indexei Régió/megye években az előző év %-ában Budapest ,9 113,4 116,3 117,2 113,5 72,8 97,1 113, ,4 Pest ,3 112,5 133,3 116,7 116,1 101,5 74,2 110, ,0 Közép-Magyarország ,1 113,3 118,5 117,1 113,8 77,0 92,7 112, ,7 Fejér ,0 104,3 133,3 106,3 97,1 115,2 118,4 126,7.. 93,3 Komárom-Esztergom ,0 155,6 117,9 97,0 96,9 112,9 42,9 340, ,1 Veszprém ,5 133,3 91,7 118,2 115,4 106,7 250,0 40,0.. 78,6 Közép-Dunántúl ,0 128,0 118,8 103,9 100,0 112,7 112,4 124, ,7 Győr-Moson-Sopron ,6 166,7 90,0 133,3 83,3 115,0 78,3 105, ,5 Vas ,7 200,0 130,0 100,0 115,4 66,7 110,0 81, ,6 Zala ,2 145,5 106,3 147,1 68,0 123,5 119,0 44,0.. 78,3 Nyugat-Dunántúl ,6 164,3 104,3 129,2 83,9 103,8 100,0 72,2.. 98,8 Baranya ,3 147,1 128,0 93,8 90,0 114,8 100,0 35, ,1 Somogy ,0 141,7 100,0 111,8 89,5 94,1 81,3 69, ,3 T olna ,0 450,0 111,1 110,0 145,5 112,5 111,1 15,0.. 87,5 Dél-Dunántúl ,2 164,5 115,7 101,7 100,0 108,3 98,5 35, ,0 Borsod-Abaúj-Zemplén ,0 146,2 115,8 122,7 92,6 144,0 105,6 57,9.. 92,1 Heves ,7 114,3 125,0 110,0 136,4 106,7 87,5 21, ,5 Nógrád ,0 700,0 142,9 120,0 108,3 84,6 100,0 9,1.. 80,0 Észak-Magyarország ,5 161,9 123,5 119,0 106,0 118,9 100,0 41,3.. 94,1 Hajdú-Bihar ,5 118,2 84,6 100,0 163,6 105,6 89,5 47,1.. 94,7 Jász-Nagykun-Szolnok ,7 78,6 109,1 125,0 120,0 133,3 87,5 90,5.. 92,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,1 133,3 125,0 85,0 82,4 100,0 150,0 23, ,0 Észak-Alföld ,6 108,1 107,5 100,0 116,3 114,0 103,5 54, ,3 Bács-Kiskun ,0 91,7 100,0 172,7 105,3 100,0 40,0 75, ,2 Békés ,0 180,0 155,6 78,6 100,0 127,3 21,4 200, ,3 Csongrád ,0 133,3 133,3 90,6 103,4 110,0 84,8 100, ,5 Dél-Alföld ,7 125,7 129,5 103,5 103,4 109,8 58,2 94, ,6 Ö sszesen ,1 124,4 117,5 112,9 107,5 92,2 94,4 92, ,3 8 A év és a év adatai nem hasonlíthatók össze, mert 2011-től az adatok gyűjtése telephelyenként történik. 26

27 3. A sikeres közvetítések számának alakulása (fő) ( ) Év Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen A sikeres közvetítések számának indexei az előző év %-ában ( ) Év Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen ,3 68,3 83,8 75, ,3 79, ,5 139,0 113,3 126, ,4 117, ,0 96,8 58,2 82, ,2 81, ,4 103,6 86,0 95, ,9 92, ,6 197,6 110,6 165, ,9 157, ,2 54,8 226,2 80, ,3 93, ,6 198,9 69,6 143, ,0 134, , , ,4 103,1 72,5 86, ,9 98, ,7 302,8 184,9 345, ,8 236, ,3 76,4 90,8 58,9 97,2 133,1 104,1 71,3 27

28 A munkát keresők számának alakulása állománycsoportonként nemek szerint (fő) ( ) Állománycsoport év munkát keresők száma (fő) Férfiak Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Sosem dolgozott még Mindösszesen Nők Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Sosem dolgozott még Mindösszesen Együtt Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Sosem dolgozott még Mindösszesen

29 5. A munkát keresők száma állománycsoportonként, korcsoportok és nemek szerint (fő) (2012) Állománycsoport 25 év alatti éves 50 éves és afeletti Összesen Szakmunkás Férfi Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Sosem dolgozott még Mindösszesen Nő Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Sosem dolgozott még Mindösszesen Együtt Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Sosem dolgozott még Mindösszesen

30 6. A munkaviszonnyal nem rendelkező munkát keresők száma állománycsoportonként, korcsoportok és nemek szerint (fő) (2012) Állománycsoport 25 év alatti éves 50 év és afeletti Összesen Férfi Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Sosem dolgozott még Mindösszesen Szakmunkás Nő Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Sosem dolgozott még Mindösszesen Együtt Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Sosem dolgozott még Mindösszesen