Összefoglaló a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről

Átírás

1 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Összefoglaló a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről Vas Győr- Moson- Sopron Zala 40 Veszprém Somogy Budapest 323 Jász- Nagykun- Szolnok 14 Komárom- Esztergom 25 Tolna Fejér 30 8 Nógrád Pest 46 Bács- Kiskun 18 5 Heves 8 Csongrád 21 Borsod- Abaúj- Zemplén 41 Békés 6 Hajdú- Bihar 19 Szabolcs- Szatmár- Bereg (4) 9-30 (11) Baranya 1-8 (5) 19 A működő magán-munkaközvetítők száma megyénként a december 31-ei állapot alapján (db) Budapest június 1 1 Módosítva: május ( A magán-munkaközvetítőkhöz forduló munkát keresők adatai és A magánmunkaközvetítők tevékenységének fajlagos mutatói fejezetek)

2 Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch Irén Készítette: Székács Tamás 2

3 Tartalom I. Bevezetés... 4 II. A magán-munkaközvetítők szervezeti adatai... 5 III. A magán-munkaközvetítőkhöz forduló munkát keresők adatai... 7 IV. A magán-munkaközvetítő szervezetek közvetítéseinek alakulása a évben IV.1. A magyar állampolgárok közvetítéseinek alakulása IV.2. A külföldi állampolgárok közvetítéseinek alakulása V. A magán munka-közvetítők tevékenységének fajlagos mutatói

4 I. Bevezetés A magán-munkaközvetítők működését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló évi IV. törvény, valamint a törvény alapján kiadott, a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza, valamint az ezt módosító Korm. rendeletek: a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet, a 285/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet valamint a 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet. A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet alapján a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes kormányhivatal munkaügyi központja végzi. A nyilvántartás vezetésén kívül a munkaügyi központok látják el a feltételek fennállásával és a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos hatósági ellenőrzést is. A rendelet évenkénti adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a magánmunkaközvetítőknek éves tevékenységükre vonatkozóan, amely kötelezettséget a tárgyévet követő január 31-éig kell teljesíteni. Ezzel kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy az adatszolgáltatás, adatgyűjtés módja a rendelet 2011-es módosítása következtében a korábbi évekhez képest megváltozott. Az eddigiekben a magán-munkaközvetítőknek székhely szerint, a telephelyek adatainak összesítésével az illetékes munkaügyi központ felé kellett teljesítenie adatszolgáltatási kötelezettségét. Az éves tevékenységről szóló adatokat, adatlapokat továbbra is az illetékes munkaügyi központ felé kell elküldenie a magán-munkaközvetítőknek. Változást jelent, hogy az adatszolgáltatás telephelyenként történik a területileg illetékes munkaügyi központ felé. Mindez azt jelenti, hogy az adott megyében minden telephely saját maga nyújtja be adatszolgáltatását ahhoz a munkaügyi központhoz, amelynek illetékességi területén a telephely működik, nem pedig a székhely gyűjti össze telephelyenként az adatokat és továbbítja. Felhívjuk a figyelmet, hogy ezen adatszolgáltatással kapcsolatos változások miatt az adatok csak egyes dimenziók mentén hasonlíthatók össze a korábbi évek adataival! A 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet értelmében a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet további lényeges változása, hogy bővült azoknak az adatoknak, információknak a köre, amelyről a magán-munkaközvetítőknek számot kell adniuk. Az új adatokról az elemzés során részletesen szólunk. 4

5 II. A magán-munkaközvetítők szervezeti adatai december 31-én 497 db magán-munkaközvetítő székhelyként, 217 db pedig telephelyként működött, együttes számuk 714 db-ot tett ki. A tárgyévben összesen 119 db székhely, 35 db telephely kérte nyilvántartásba vételét, 54 db székhely, 14 db telephely pedig törlésre került a nyilvántartásból. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő székhelyek száma 462 db, a telephelyek száma pedig 200 db volt, együttes számuk 662 db-ot tett ki. Az adatszolgáltató székhelyek közül 349 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, 51 db pedig jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezet volt. A telephelyek körében 172 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, illetve 20 db nonprofit szervezet működött. A székhelyek közül 45 db jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozás volt, a nonprofit szervezetek száma pedig 6 db-ot tett ki. A telephelyeknél 7 db jogi személyiség nélküli vállalkozást és 1 db nonprofit szervezetet találunk. Emellett 11 db székhely egyéni vállalkozás keretében folytatta tevékenységét. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő székhelyként működő magánmunkaközvetítők 40,3%-a csak belföldre, 39,2%-a EGT tagállamba, 4,3%-a nem EGT tagállamba, 16,2%-a pedig belföldre és külföldre is folytatott közvetítést. A telephelyeknél azt látjuk, hogy magasabb a mindkét irányba közvetítők aránya (23,5%-os), továbbá 48,0%-uk csak belföldre, 25%-uk EGT tagállamba, 3,5%-uk nem EGT tagállamba közvetít. Az adatok ismeretében azt látjuk, hogy a legtöbb közvetítő Közép-Magyarországon működött, illetve itt nyújtotta be adatszolgáltatását, arányuk mindkét esetben meghaladja az 50,0%-ot Emellett a Nyugat-Dunántúl és a Közép-Dunántúl emelhető ki, előbbi esetben a működő, illetve az adatszolgáltató magán-munkaközvetítők aránya meghaladja a 10,0%-ot, utóbbiban pedig a 9,0%-ot. Nyugat-Dunántúlon Győr-Moson-Sopron megyében, Közép- Dunántúlon Fejér megyében volt megtalálható a legtöbb adatszolgáltató, illetve működő magán-munkaközvetítő a december 31-ei állapot szerint. 5

6 A működő és az adatszolgáltató magán-munkaközvetítő cégek száma és megoszlása, valamint a közvetítői tevékenységet végzők és nem végzők száma és megoszlása Megye/régió A december 31-én működő magán-munkaközvetítő cégek (székhely és telephely együtt) száma, db megoszlása % Az adatszolgáltatást benyújtó magán-munkaközvetítő cégek (székhely és telephely együtt) száma, db megoszlása % évben közvetítői tevékenységet (székhely és telephely együtt) végzett nem végzett db megoszlása,% db megoszlása,% Budapest , , , ,7 Pest 46 6,4 36 5,4 14 3,5 22 8,3 Közép-Magyarország , , , ,0 Fejér 30 4,2 30 4,5 19 4,8 11 4,2 Komárom-Esztergom 25 3,5 18 2,7 14 3,5 4 1,5 Veszprém 16 2,2 14 2,1 10 2,5 4 1,5 Közép-Dunántúl 71 9,9 62 9, ,8 19 7,2 Győr-Moson-Sopron 40 5,6 40 6,0 23 5,8 17 6,4 Vas 22 3,1 22 3,3 8 2,0 14 5,3 Zala 23 3,2 23 3,5 13 3,3 10 3,8 Nyugat-Dunántúl 85 11, , , ,5 Baranya 19 2,7 19 2,9 9 2,3 10 3,8 Somogy 25 3,5 23 3,5 2 0,5 21 8,0 Tolna 8 1,1 8 1,2 4 1,0 4 1,5 Dél-Dunántúl 52 7,3 50 7,6 15 3, ,3 Borsod-Abaúj-Zemplén 41 5,7 38 5,7 21 5,3 17 6,4 Heves 8 1,1 8 1,2 2 0,5 6 2,3 Nógrád 5 0,7 5 0,8 3 0,8 2 0,8 Észak-Magyarország 54 7,6 51 7,7 26 6,5 25 9,5 Hajdú-Bihar 19 2,7 19 2,9 8 2,0 11 4,2 Jász-Nagykun-Szolnok 14 2,0 14 2,1 6 1,5 8 3,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 5 0,7 5 0,8 5 1,3 0 0,0 Észak-Alföld 38 5,3 38 5,7 19 4,8 19 7,2 Bács-Kiskun 18 2,5 18 2,7 9 2,3 9 3,4 Békés 6 0,8 6 0,9 3 0,8 3 1,1 Csongrád 21 2,9 19 2,9 9 2,3 10 3,8 Dél-Alföld 45 6,3 43 6,5 21 5,3 22 8, , , , ,0 Ebből A évtől kezdődően a jogszabályi változások következtében a közvetítéssel foglalkozó cégeknek többek között az adatszolgáltatási kötelezettségük keretében a nettó árbevételükről 2 is adatot kellett szolgáltatniuk. Az adatszolgáltató cégek 2011-ben összesen 27,9 milliárd forintnak megfelelő összeget realizáltak a kiközvetített munkaerő után. A nettó árbevétel a legnagyobb az adminisztratív szolgáltatás (12,4 milliárd Ft), az információ, kommunikáció (5,9 milliárd Ft) és a feldolgozóipar (3,0 milliárd Ft) területén 2 A közvetítő cég által, a kiközvetített munkavállalók után szerzett nettó árbevétel Ha a cég további jövedelemszerző tevékenységet is folytatott a munkaerő-közvetítés mellett, ezeket a további jövedelmeket ez az adat nem tartalmazza. 6

7 volt a tárgyévben. A feldolgozóiparban a legjelentősebb árbevételt a gép, gépi berendezés gyártása, az egyéb feldolgozóipari tevékenység valamint a fémfeldolgozási termék gyártása ágazatokba közvetítő cégeknél találjuk. A közvetítő cégek az összes nettó bevétel legnagyobb hányada 64,8%-a a szellemi foglalkozásúakhoz, 35,2%-a pedig a fizikai foglalkozásúakhoz köthető. A szellemi foglalkozásokon belül a legnagyobb súllyal ebben a tekintetben az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak rendelkeznek (13,0 milliárd Ft), a fizikaiak között pedig a szakmunkások (6,1 milliárd Ft). A közvetítő cégek az összes nettó árbevételének 48,3%-a (13,5 milliárd Ft) férfi, 51,7%-a (14,4 milliárd Ft) női munkavállaló után keletkezett. Mindez annak köszönhető, hogy nők után keletkező árbevétel a férfiakét a nagyvállalatok és a kisvállalatok esetében lényegesen meghaladta. III. A magán-munkaközvetítőkhöz forduló munkát keresők adatai 3 A rendelkezésünkre álló adatok azt mutatják, hogy a munkaerő-közvetítő cégekhez forduló magyar munkát keresők száma és 2011 között 2003, 2004 és 2009 kivételével növekedést mutatott ben számuk jelentős mértékben csökkent 1,5 millió főről 805,5 ezer főre, tehát közel felére esett vissza a munkát kereső munkavállalók száma. A közvetítőkhöz forduló munkát keresők 81,2%-a (654,0 ezer fő) nem rendelkezett munkaviszonnyal, 18,8%-a (151,5 ezer fő) pedig rendelkezett munkaviszonnyal a jelentkezés időpontjában. 3 E fejezet adatai a júniusban publikáltakhoz képest korrigálásra kerültek (2013. május). 4 A munkát keresők számánál szükséges figyelembe venni, hogy egy munkát kereső egy évben egy közvetítőhöz többször is bejelentkezhet, továbbá egy személy egy adott magán-munkaközvetítőt többször is felkereshet. 7

8 fő Munkát keresők számának alakulása (fő) A legtöbb munkát keresőt, aki 2011-ben munkaerő-közvetítő céghez fordult a Fővárosban, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében találjuk. A Fővárosban az összes munkát kereső 64,7%-a, Komárom-Esztergom megyében 12,7%-a, Győr-Moson-Sopron megyében 12,6%-a volt található. A legkevesebben Heves és Tolna megyékben kerestek fel munkaerő-közvetítőt. Az összes munkát kereső között 53,0%-os volt a férfiak, 47,0%-os pedig a nők aránya a tárgyévben, a évi adatokhoz képest kis mértékben nőtt a nők és csökkent a férfiak aránya. A munkaerő-közvetítők segítségét kérők közül a legtöbben szellemi foglalkozásúak voltak, arányuk 57,3%-os volt, a fizikaiak aránya pedig 42,7%-ot tett ki. A fizikai foglalkozásúak közül a legtöbben a betanított munkások, a szellemiek között pedig az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak fordultak magán-munkaközvetítőhöz ben a munkát keresők 20,1%-a külföldi munkavállalási szándékkal adta be jelentkezését, több mint háromnegyedük pedig belföldön kívánt kereső tevékenységet végezni. A 2010-es adatokhoz képest 7,7%-ponttal emelkedett azok aránya, akik belföldön kívántak munkát vállalni a magán-munkaközvetítők segítségével. 8

9 A munkát keresők megoszlása a keresés iránya szerint állománycsoportonként a évben (%) Állománycsoport Belföldi munkát keresők Külföldi munkát keresők Szakmunkás 57,0 43,0 Betanított munkás 76,3 23,7 Segédmunkás 66,7 33,3 Fizikai összesen 68,1 31,9 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 91,4 8,6 Vezető, felső vezető, irányító 83,9 16,1 Szellemi összesen 88,6 11,4 79,9 20,1 A fizikai foglalkozásúak között jelenik meg a külföldi munkavállalás leginkább releváns célként, elsődlegesen a szakmunkásoknál. A szellemieknél viszont a belföldi munkavállalás elsődlegesen a meghatározó. A munkát keresők korösszetétele 2011-ben a következőképpen alakult: a legtöbben a évesek korcsoportjába tartoztak (49,8%), a második releváns csoportot a 25 év alattiak jelentették, hiszen több mint harmadát (32,2%) alkották az összes munkát keresőnek. A legkevesebben az 50 év felettiek közül keresték fel a közvetítőket, arányuk 18,0%-os volt. A évi adatokkal összehasonlítva ezeket az arányokat, azt mondhatjuk, hogy kis mértékben csökkent a legfiatalabb korkategória aránya, a éveseké viszont nőtt. 9

10 fő IV. A magán-munkaközvetítő szervezetek közvetítéseinek alakulása a évben évben a magán munkaerő-közvetítők összesen 107,5 ezer közvetítést (sikeres és sikertelen együtt) végeztek, ebből a sikeres közvetítések száma 46,7 ezer volt. A sikeres közvetítések száma közel két és félszeresére emelkedett 2010-hez képest. A 107,5 ezer közvetítés mellett 3,4 ezer közvetítés eredményessége december 31-ig nem volt ismert. A sikeres közvetítések számának alakulása, fő ( ) Az összes sikeres közvetítés 82,8%-át (38,7 ezer fő) a Fővárosban található magán- munkaközvetítői végezték, amely 20,1%-pontos növekedést jelent 2010-hez viszonyítva. A tárgyévben az összes sikeres közvetítés 87,4%-a belföldre (40,8 ezer fő), 12,6%-a (5,9 ezer fő) pedig külföldre történt. Fontos kiemelnünk, hogy 2010-ben a belföldre történt közvetítések aránya 80,8%-os volt, a külföldre történteké pedig 19,2%-os. Mindez a külföldre történt sikeres közvetítések részesedésének növekedését mutatja 2011-ben (6,6%-pontos). A sikeres közvetítés 72,7%-a fizikai foglalkozásokba, 27,3%-a szellemi foglalkozásokba történt. A fizikai foglalkozások közül a szakmunkások elhelyezése volt a legsikeresebb, a szellemiek közül pedig az ügyintéző, ügyviteli alkalmazottaké. 10

11 A sikeres közvetítések megoszlása állománycsoportonként nemek szerint 2011-ben, (%) Állománycsoport Férfi Nő Szakmunkás 42,8 42,1 42,5 Betanított munkás 22,7 24,6 23,5 Segédmunkás 6,6 6,9 6,7 Fizikai összesen 72,1 73,5 72,7 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 21,8 22,6 22,1 Vezető, felső vezető, irányító 6,1 3,9 5,2 Szellemi összesen 27,9 26,5 27,3 100,0 100,0 100, hez képest a fizikai foglalkozásokba történő sikeres közvetítések száma közel három és félszeresére, a szellemi foglalkozásokba történőké pedig 28,8%-kal emelkedett. A 46,7 ezer sikeres közvetítés során 27,4 ezer férfi (58,7%) és 19,3 ezer nő (41,3%) sikeres elhelyezése valósult meg a tárgyévben. A legtöbb munkavállaló szakközépiskolai, gimnáziumi, technikumi (31,9%) és szakmunkásképző, szakiskolai (27,9%) végzettséggel rendelkezett, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 22,9%-át, a maximum 8 általános iskolai képesítéssel rendelkezők 17,3%-át tették ki a sikeresen közvetítetteknek. A évhez képest 17,1%-ponttal csökkent a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, ugyanakkor 8,4%-ponttal nőtt a szakmunkásképző, szakiskolai, és 7,6%-ponttal a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők aránya. Az életkori összetételt vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a legtöbb sikeresen közvetített munkavállaló (57,1%-uk) a éves korcsoportba tartozott, 37,5%-uk a 25 év alattiakhoz, 5,4%-a pedig az 50 év felettiekhez hez viszonyítva 6,0%-ponttal csökkent az 50 év felettiek, és 5,1%-ponttal a éves korkategóriába tartozók aránya, ugyanakkor 11,1%-pontos növekedés következett be a legfiatalabb korcsoportban. A magán-munkaközvetítők a legtöbb munkavállalót a feldolgozóiparba (14,1 ezer fő) és a vendéglátás területére (13,7 ezer fő) közvetítették, az összes sikeresen közvetített 30,1%-a került az előbbi, 29,4%-a pedig az utóbbi gazdasági ágba. Megemlíthető még az adminisztratív szolgáltatás, hiszen a sikeresen elhelyezettek aránya megközelítette az 10,0%-ot. 11

12 A feldolgozóiparon belül a gépi, gépi berendezés gyártása ágazatba sikerült a legtöbb személyt kiközvetíteni, az összes sikeres közvetítés 16,1%-a sorolható ide. 5 Összességében elmondhatjuk, hogy a legtöbb gazdasági ágban emelkedést mutatott a sikeres közvetítések száma 2010-ről 2011-re. Ezek közül is kiemelendő a vendéglátás, ahol több mint 7-szeresére, az ingatlanügyleteknél közel 7-szeresére, a mezőgazdaságban több mint 4-szeresére, a művészet és szabadidő területen közel 3-szorosára, az adminisztratív szolgáltatásnál több mint két és félszeresére, az információ, kommunikáció területen több mint kétszeresére emelkedett a sikeres közvetítések száma. A feldolgozóiparban a gép, gépi berendezés gyártása emelhető ki, ahol több mint 13- szorosára nőtt a sikeres közvetítések száma. A legtöbb munkát keresőt a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokba közvetítették sikeresen a cégek, az összes sikeres közvetített 34,3%-a tartozik ebbe a foglalkozási főcsoportba. A gépkezelők, összeszerelők, járművezetők foglalkozásokhoz a sikeres közvetítések 18,7%-a, az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozásokhoz 12,2%-a tartozott a tárgyévben. Az említett három foglalkozási főcsoportba összesen 30,4 ezer sikeres közvetítés történt, amely az összes sikeres közvetítés 65,2%-át jelenti. A sikeres közvetítések száma és megoszlása foglalkozási főcsoportok szerint 2011-ben Sikertelen Sikeres Sikertelen Sikeres Foglalkozási főcsoport FEOR'08 közvetítések számának közvetítések száma, fő megoszlása, % Fegyveres szervek foglalkozásai ,0 0,1 0,1 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók ,3 4,6 8,4 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások ,0 9,4 22,7 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások ,4 7,9 14,9 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások ,0 12,2 10,4 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások ,5 34,3 20,8 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások ,4 0,2 0,3 Ipari és építőipari foglalkozások ,1 4,2 4,7 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők ,8 18,7 11,4 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások ,5 8,5 6, ,0 100,0 100,0 5 Az összes sikeres közvetítés %-ában nézve. 12

13 Ha csak a belföldre sikeresen elhelyezett munkavállalókat nézzük, több mint harmaduk, 33,4%-uk a feldolgozóiparba került közvetítésre, ezen belül is a gép, gépi berendezés gyártása jelentette a legkiemelkedőbb területet. A feldolgozóipar mellett a vendéglátás emelhető ki, ahová a közvetítések 27,3%-át sorolhatjuk, valamint az adminisztratív szolgáltatás (10,8%) és a kereskedelem (7,2%) ágakba történt nagyobb mértékű eredményes közvetítés. Belföldön a munkavállalók 97,9%-át munkaviszonyba, 1,5%-át megbízási jogviszonyba, 0,4%-át vállalkozói jogviszonyba, 0,3%-át pedig közalkalmazotti jogviszonyba sikerült elhelyezni a tárgyévben. A legtöbb munkavállalót a kereskedelem és szolgáltatási foglalkozások, gépkezelők, összeszerelők, járművezetők és az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások területére közvetítették belföldön. IV.1. A magyar állampolgárok közvetítéseinek alakulása december 31-ig összesen 109,9 ezer magyar állampolgár közvetítéséről számoltak be a magán-munkaközvetítők, amelyből eddig az időpontig 46,1 ezer bizonyult sikeresnek (42,0%), 60,3 ezer volt sikertelen (54,9%) és 3,4 ezer (3,1%) esetben még nem lehetett tudni a közvetítés sikerességéről ben összesen fő magyar állampolgár sikeres közvetítése valósult meg, amely a év eredményét figyelembe véve, közel két és félszeres emelkedést jelent. Emellett az adatok ismeretében az is kijelenthető, hogy mind a belföldre mind a külföldre történt sikeres közvetítések száma emelkedést mutatott 2010-hez képest ben összesen 40,6 ezer munkavállalót belföldre, 5,5 ezer munkavállalót pedig külföldre sikerült kiközvetíteni. A magyar állampolgárok közvetítéseinek száma 2011-ben A közvetítés iránya Sikertelen Folyamatban lévő Sikeres Belföldre történt közvetítések Külföldre történt közvetítések Összes közvetítés

14 A magyar állampolgárok közvetítéseinek több mint 80,0%-a a Fővároshoz köthető, továbbá akár a belföldre, akár a külföldre való közvetítést nézzük, mindkét tekintetben a Főváros meghatározó szerepét kell kiemelnünk. Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy a külföldre történő közvetítések meghatározó hányadát a Főváros közvetítői bonyolítják le, hiszen más megyékben a sikeres közvetítések száma nem éri el a 1,0 ezer főt, ezzel szemben a tárgyévben a Fővárosban működő magán-munkaközvetítők 4,2 ezer fő munkavállalót juttattak munkához külföldön 2011-ben. A magyar állampolgárok sikeres közvetítéseinek száma és megoszlása a közvetítés iránya szerint 2011-ben Megye/régió Magyar állampolgár Magyar állampolgár belföldre külföldre összesen belföldre külföldre összesen történt sikeres közvetítéseinek száma, fő történt sikeres közvetítéseinek megoszlása, % Budapest ,6 77,3 82,8 Pest ,3 5,0 1,7 Közép-Magyarország ,9 82,2 84,5 Fejér ,9 0,2 1,7 Komárom-Esztergom ,6 3,4 1,8 Veszprém ,1 0,8 0,2 Közép-Dunántúl ,6 4,4 3,7 Győr-Moson-Sopron ,3 4,4 1,7 Vas ,3 0,9 0,4 Zala ,1 0,0 0,1 Nyugat-Dunántúl ,8 5,4 2,2 Baranya ,5 0,8 0,6 Somogy ,5 0,1 0,4 Tolna ,1 0,2 0,1 Dél-Dunántúl ,1 1,0 1,1 Borsod-Abaúj-Zemplén ,4 3,8 3,5 Heves ,1 0,1 0,1 Nógrád ,2 0,3 0,2 Észak-Magyarország ,7 4,2 3,8 Hajdú-Bihar ,1 0,0 0,9 Jász-Nagykun-Szolnok ,4 0,8 0,4 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,4 0,2 0,4 Észak-Alföld ,8 1,0 1,7 Bács-Kiskun ,3 1,7 0,5 Békés ,6 0,0 1,4 Csongrád ,2 0,1 1,1 Dél-Alföld ,1 1,8 2, ,0 100,0 100,0 A közvetítéseket nemzetgazdasági áganként nézve azt mondhatjuk, hogy a magyar állampolgárok belföldre történő sikeres közvetítéseinek adatai nagymértékben hasonlítanak 14

15 a már korábban látott eredményekre. Gondolunk itt arra, hogy a magyar állampolgárok legnagyobb részét ahogyan összességében is láttuk a feldolgozóipar, a vendéglátás, az adminisztratív szolgáltatás ágakban sikerült elhelyezni. A feldolgozóiparban az összes sikeresen közvetített 33,5%-a, a vendéglátás területén 27,4%-a, az adminisztratív szolgáltatások területén 10,8%-a található hez képest a vendéglátás területére történő sikeres közvetítések száma kiemelkedő mértékben megnövekedett ben a vendéglátás területére mindösszesen 358 magyar állampolgárt közvetítettek belföldön, 2011-ben viszont már több mint főt. A külföldre közvetített magyar állampolgároknál a vendéglátásnak és a szállítás, raktározásnak van kiemelkedő szerepe. Ezt bizonyítja, hogy a vendéglátás területén a külföldre eredményesen kiközvetített munkavállalók 45,9%-át találjuk, a szállítás, raktározás ágban pedig a közvetítettek 15,7%-át. Ehhez hozzátehetjük, hogy ezek az arányok nem mutatnak lényegi eltérést a évi adatokhoz képest. Ugyanezt mondhatjuk el a foglalkozási főcsoportok tekintetében is, tehát a külföldre közvetített munkavállalók összetétele kiemelendő eltérést mutat a belföldre közvetített munkavállalókétól. Ezt jól mutatja, hogy a külföldre sikeresen közvetített magyar állampolgárok között a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokba (31,4%) közvetítettek aránya is magas a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokban (29,4%) elhelyezett munkavállalóké mellett. A belföldre sikeresen közvetített munkavállalóknál szintén a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások alkotják a legfontosabb csoportot, azonban itt a szakképzettséget igénylő foglalkozások szerepe csekély. A kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokat követően a gépkezelő, összeszerelő, járművezető (19,6%) és az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozásokba (13,8%) helyezték el a legtöbb munkavállalót a magán-munkaközvetítők. A belföldre sikeresen közvetített magyar munkavállalók közül 28,6 ezer főt (70,5%) fizikai foglalkozásokba, 12,0 ezer főt pedig (29,5%) szellemi foglalkozásokba sikerült elhelyezni. A belföldre közvetített munkavállalóknál a szakmunkások mellett a sikeresen közvetített betanított munkások száma a meghatározó (10,0 ezer fő). 15

16 A magyar állampolgárok sikeres közvetítéseinek száma állománycsoport, a közvetítés iránya és életkor szerint a évben Állománycsoport Belföldre történt közvetítések 25 év alatti éves 50 év feletti Külföldre történt közvetítések 25 év alatti éves 50 év feletti Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen A külföldre közvetítettek körében a fizikaiak aránya lényegesen magasabb, 90,2%-os, itt elsősorban szakmunkás és segédmunkás foglalkozásokról beszélhetünk. Megemlítendő, hogy 2010-ben a belföldre közvetített magyar állampolgárok között a szellemi foglalkozásokba elhelyezett munkavállalók alkották a kiközvetítettek többségét, a külföldre sikeresen elhelyezettek körében viszont már akkor is 80,0%-ot meghaladta a fizikai foglalkozásúak aránya. Mind a belföldre mind a külföldre közvetített magyar állampolgároknál a legtöbben a éves korcsoportba tartoztak, előbbiek aránya 57,9%-ot, utóbbiak aránya 50,7%-ot tett ki 2011-ben. A 25 év alattiak aránya mindkét közvetítési irányt figyelembe véve 35,0% és 40,0% között mozgott, az 50 év felettiek aránya pedig nem érte el a 10,0%-ot hez képest a belföldre közvetített éves korkategóriába tartozók aránya 6,8%-ponttal csökkent, a legidősebb korcsoport aránya szintén csökkenést mutatott, ennek mértéke 7,5%-pontos volt. Ezzel párhuzamosan viszont 14,3%-ponttal emelkedett a sikeresen közvetített 25 év alattiak aránya. A külföldre közvetített magyar állampolgárok korösszetétele lényegesen nem változott 2011-ben 2010-hez viszonyítva. A belföldre sikeresen közvetített magyar állampolgárok 57,8%-a volt férfi, 42,2%-a nő, a külföldön eredményesen munkába helyezetteknél a férfiak aránya 64,3%-ot, a nők aránya 35,7%-ot tett ki. Iskolai végzettség tekintetében azt mondhatjuk, hogy a belföldre közvetített magyarok esetében a legfeljebb 8 általánossal, valamint a szakmunkás, szakiskolai végzettséggel rendelkezők aránya lényegesen magasabb a külföldre közvetítettekénél. 16

17 % Ezzel szemben a szakközépiskolai, gimnáziumi, technikumi és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a külföldre közvetített munkavállalók esetében tekinthető magasabbnak. Szembetűnő a különbség az előbbi iskolai végzettség esetében, hiszen a belföldön sikeresen elhelyezettek aránya 29,7%-os, addig a külföldön elhelyezetteknél ez az arány 47,5%-ot tett ki. A belföldre és a külföldre kiközvetített magyar állampolgárok megoszlása iskola végzettség szerint, % 50,0 47,5 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 19,2 29,1 29,7 19,1 22,1 27,9 15,0 10,0 5,5 5,0,0 Legfeljebb 8 általános Szakmunkásképző, szakiskola Szakközépiskola, gimnázium, technikum Főiskola, egyetem Belföldre közvetített magyar állampolgárok Külföldre közvetített magyar állampolgárok Az iskolai végzettség kapcsán elmondható, hogy 2010-hez képest belföldre 22,4%- ponttal kevesebb felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar állampolgár került kiközvetítésre, ezzel párhuzamosan viszont 9,9%-ponttal több szakmunkásképző, szakiskolai, 7,7%-ponttal több legfeljebb 8 általánossal rendelkező és 4,8%-ponttal több szakközépiskolai, gimnáziumi, technikumi végzettséggel rendelkező munkavállalót sikerült elhelyezniük a munka-közvetítőknek. A külföldre közvetített magyarok körében 7,9%-ponttal emelkedett a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél a kiközvetítettek aránya, emellett 9,4%-ponttal csökkent a szakközépiskolai, gimnáziumi, technikumi végzettségűek, 1,3%-ponttal pedig a szakmunkásképző, szakiskolai végzettséggel rendelkezők aránya. Az 5,5 ezer külföldre közvetített állampolgár közül a legtöbbet (1,3 ezer fő) a magánmunkaközvetítőknek az Amerikai Egyesült Államokba sikerült kiközvetíteni. Az EU tagállamokban a legtöbb sikeres közvetítés Hollandiába (0,9 ezer fő), Németországba (0,8 ezer fő), az Egyesült Királyságba (0,7 ezer fő) és Ausztriába (0,6 ezer fő) történt. 17

18 fő A külföldre kiközvetített magyar állampolgárok száma, fő (100 főt meghaladó esetek) A legfontosabb célországok a évhez képest lényegében nem változtak, hiszen abban az évben is a legtöbb munkavállalót az Amerikai Egyesült Államokba, Hollandiába, az Egyesült Királyságba sikerült kiközvetíteni. Megemlíthető, hogy 2010-ben a Németországba történő sikeres közvetítések száma lényegesen alacsonyabb volt a évinél, 2010-ben a 300 főt sem érte el a eredményesen elhelyezettek száma, ben viszont már meghaladta a 800 főt. IV.2. A külföldi állampolgárok közvetítéseinek alakulása A magán-munkaközvetítők 2011-ben összesen 566 fő külföldi állampolgárt közvetítettek sikeresen, amely a évi adathoz képest 29,8%-os növekedést jelent. A sikeresen közvetített külföldi állampolgárok közel háromnegyedét (72,1%-át) külföldre sikerült eredményesen elhelyezni, 27,9%-uk pedig belföldi foglalkoztatókhoz került. A külföldi állampolgárok mindegyikét munkaviszonyba közvetítették Magyarország területére. A belföldre közvetítettek több mint harmada (36,7%) az információ, kommunikáció területén jutott munkához, ezen túlmenően kiemelhető még a pénzügyi, biztosítási tevékenység (14,6%), a szállítás, raktározás (11,4%) és az adminisztratív szolgáltatás (10,1%). A legtöbben egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő és irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozásokba kerültek kiközvetítésre. Iskolai végzettség tekintetében a következőket emelhetjük ki: 47,5%-uk főiskolai, egyetemi, 18

19 fő 31,0%-uk szakmunkásképző, szakiskolai, 21,5%-uk pedig szakközépiskolai, gimnáziumi, technikumi végzettséggel rendelkezett. A belföldre közvetített külföldi állampolgárok döntően két korcsoportba sorolhatók, az első a évesek, a második pedig a 25 év alattiak kategóriája. Az első csoportba a szóban forgó külföldi állampolgárok 43,7%-a, utóbbiba pedig 41,1%-a tartozott a tárgyévben. A nemek szerinti megoszlás azt mutatja, hogy nincs lényeges eltérés a kiközvetítettek között ebben a dimenzióban, hiszen 51,9%-uk volt férfi, 48,1%-uk nő. Ezzel szemben 2010-ben lényegesen nagyobb volt a férfiak aránya a nőkénél, ebben az évben arányuk 66,7%-ot tett ki. A külföldre közvetített külföldi állampolgárok közül a legtöbbet (368 fő) valamelyik Európai Uniós tagállamba sikerült munkához juttatni a magán-munkaközvetítőknek. A legtöbb munkavállalót Németországba, Ausztriába, Dániába, Ciprusra és az Amerikai Egyesült Államokba sikerült eredményesen kiközvetíteni. Egyéb, Európai Unión kívüli európai országba, Szerbia és Horvátország területére történt sikeres közvetítés, Európán kívülre pedig Izraelbe és az Amerikai Egyesült Államokba. A külföldre közvetített külföldi állampolgárok száma országonként (fő) A külföldre közvetített külföldi állampolgár közül a legtöbben fizikai foglalkozásúak voltak, 72,5%-uk, közülük is a szakmunkások a meghatározóak. A szellemi foglalkozásúak aránya 27,5%-ot tett ki, körükben pedig a vezető, felső vezető, irányító foglalkozásúak voltak jellegadóak. 19

20 A legtöbb munkavállalót (31,9%) a gépkezelő, összeszerelők, járművezetők foglalkozásokba közvetítették ki, második releváns foglalkozási főcsoportként az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásokat említhetjük, ahová a közvetítést kérők 19,6%-a került, harmadikként pedig a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások emelhetők ki, ahol az iménti arány 14,2%-ot tett ki. A nemzetgazdasági ágak tekintetében a szállítás, raktározás ág szerepe a meghatározó, hiszen a közvetítettek mintegy felét (49,5%-át) találjuk ezen a területen. Ehhez hasonlóan 2010-ben is ez a nemzetgazdasági ág rendelkezett a legnagyobb relevanciával. A külföldre közvetített külföldiek 66,9%-a a éves korcsoportba tartozott, a második domináns csoportot az 50 év felettiek alkották (23,3%), a 25 év alattiak aránya viszont mindösszesen 9,8%-ot tett ki ben a legidősebb korkategória aránya 8,7%-ot tett ki, a éves korkategóriába tartozóké pedig 81,3%-ot, a legfiatalabbaké 10,0%-ot. Jól látható, hogy a legidősebb korcsoport aránya nőtt, a éveseké csökkent, a legfiatalabbaké pedig tulajdonképpen nem változott. Az előbbiekben láthattuk, hogy a belföldre közvetített külföldi állampolgárok esetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők voltak dominánsak. Ezzel szemben a külföldre közvetítettek közül a legnagyobb arányban a szakközépiskolával, gimnáziumi, technikumi végzettséggel rendelkezőket találjuk (47,8%), a szakmunkásképzővel, szakiskolával rendelkezők aránya 27,0%-ot tett ki, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké pedig 25,2%-ot. V. A magán munka-közvetítők tevékenységének fajlagos mutatói ben összesen 805,5 ezer fő 7 magyar állampolgárságú munkát kereső kereste fel az országban, a tárgyévben tevékenységet végző 398 magán-munkaközvetítőt. Egy közvetítő cég átlagosan esettel foglalkozott. Kiemelkedően magas volt ez a mutató Komárom-Esztergom (7,3 ezer eset), Győr-Moson-Sopron (4,4 ezer eset) megyében és a Fővárosban (2,4 ezer eset) megyében, Tolna és Zala megyében viszont a legalacsonyabb értékeket találjuk 2011-re vonatkozóan. 6 E fejezet adatai a júniusban publikáltakhoz képest korrigálásra kerültek (2013. május). 7 Egy személy az év során több közvetítőhöz, több alkalommal bejelentkezhet. 20

21 fő/közvetítő Egy-egy közvetítő cég átlagosan 117,2 sikeres közvetítést végzett. Egy közvetítőre a legtöbb sikeres közvetítés Békés megyében jutott (210,0 fő/ közvetítő), emellett magas volt még ez a mutató a Fővárosban (179,0 fő/közvetítő) és Somogy megyében (98,0 fő/közvetítő). Az egy közvetítőre jutó sikeres közvetítések száma az összes munkát kereső körében (fő/közvetítő) 250,0 200,0 210,0 179,0 150,0 100,0 98,0 76,5 60,3 59,7 55,8 54,1 50,0 40,2 37,0 34,8 33,7 28,9 28,7 24,6 21,9 20,5 16,3 10,2 4,4 0,0 A 100 munkát kereső személyre átlagosan 5,8 sikeres közvetítés jutott. A legjobb mutatókat a Békés (67,4), Tolna (26,3) és Pest (22,2) megye területén működő munkaközvetítők produkálták. A fajlagos mutatók kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy a korábbi évekkel nem hasonlíthatók össze a év adatai az adatgyűjtés módjának megváltozása miatt. 21

22 VI. Táblázatok 22

23 1. A magán-munkaközvetítő szervezetek adatai a évben Megye/régió A december 31-én működő magán-munkaközvetítő cégek (székhely és telephely együtt) száma, db megoszlása % Az adatszolgáltatást benyújtó magán-munkaközvetítő cégek (székhely és telephely együtt) száma, db megoszlása % évben közvetítői tevékenységet (székhely és telephely együtt) végzett nem végzett db megoszlása,% db megoszlása,% Budapest , , , ,7 Pest 46 6,4 36 5,4 14 3,5 22 8,3 Közép-Magyarország , , , ,0 Fejér 30 4,2 30 4,5 19 4,8 11 4,2 Komárom-Esztergom 25 3,5 18 2,7 14 3,5 4 1,5 Veszprém 16 2,2 14 2,1 10 2,5 4 1,5 Közép-Dunántúl 71 9,9 62 9, ,8 19 7,2 Győr-Moson-Sopron 40 5,6 40 6,0 23 5,8 17 6,4 Vas 22 3,1 22 3,3 8 2,0 14 5,3 Zala 23 3,2 23 3,5 13 3,3 10 3,8 Nyugat-Dunántúl 85 11, , , ,5 Baranya 19 2,7 19 2,9 9 2,3 10 3,8 Somogy 25 3,5 23 3,5 2 0,5 21 8,0 Tolna 8 1,1 8 1,2 4 1,0 4 1,5 Dél-Dunántúl 52 7,3 50 7,6 15 3, ,3 Borsod-Abaúj-Zemplén 41 5,7 38 5,7 21 5,3 17 6,4 Heves 8 1,1 8 1,2 2 0,5 6 2,3 Nógrád 5 0,7 5 0,8 3 0,8 2 0,8 Észak-Magyarország 54 7,6 51 7,7 26 6,5 25 9,5 Hajdú-Bihar 19 2,7 19 2,9 8 2,0 11 4,2 Jász-Nagykun-Szolnok 14 2,0 14 2,1 6 1,5 8 3,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 5 0,7 5 0,8 5 1,3 0 0,0 Észak-Alföld 38 5,3 38 5,7 19 4,8 19 7,2 Bács-Kiskun 18 2,5 18 2,7 9 2,3 9 3,4 Békés 6 0,8 6 0,9 3 0,8 3 1,1 Csongrád 21 2,9 19 2,9 9 2,3 10 3,8 Dél-Alföld 45 6,3 43 6,5 21 5,3 22 8, , , , ,0 Ebből 23

24 2. A magán-munkaközvetítő szervezetek szervezeti formája és tevékenységének iránya a évben Megye/régió Az adatszolgáltató munkaerő-közvetítő cégek közül (székhely és telephely együtt) jogi személyiséggel rendelkező nem rendelkező gazdasági társulás egyéni vállalkozó munkaerő kölcsönzést is végző Az adatszolgáltatást benyújtó cégek közül a közvetítés iránya (székhely és telephely együtt) csak belföld EGT tagállamba nem EGT tagállamba belföldre és külföldre egyaránt Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld

25 3. Az adatszolgáltató magán-munkaközvetítő szervezetek száma és indexei 8 a években Megye/régió Az adatszolgáltató magán munkaerő-közvetítő cégek száma (db) Az adatszolgáltató magán munkaerő-közvetítő cégek számának indexei években az előző év %-ában Budapest ,9 113,4 116,3 117,2 113,5 72,8 97,1 113,4 Pest ,3 112,5 133,3 116,7 116,1 101,5 74,2 110,2 Közép-Magyarország ,1 113,3 118,5 117,1 113,8 77,0 92,7 112,9 Fejér ,0 104,3 133,3 106,3 97,1 115,2 118,4 126,7 Komárom-Esztergom ,0 155,6 117,9 97,0 96,9 112,9 42,9 340,0 Veszprém ,5 133,3 91,7 118,2 115,4 106,7 250,0 40,0 Közép-Dunántúl ,0 128,0 118,8 103,9 100,0 112,7 112,4 124,0 Győr-Moson-Sopron ,6 166,7 90,0 133,3 83,3 115,0 78,3 105,6 Vas ,7 200,0 130,0 100,0 115,4 66,7 110,0 81,8 Zala ,2 145,5 106,3 147,1 68,0 123,5 119,0 44,0 Nyugadt-Dunántúl ,6 164,3 104,3 129,2 83,9 103,8 100,0 72,2 Baranya ,3 147,1 128,0 93,8 90,0 114,8 100,0 35,5 Somogy ,0 141,7 100,0 111,8 89,5 94,1 81,3 69,2 Tolna ,0 450,0 111,1 110,0 145,5 112,5 111,1 15,0 Dél-Dunántúl ,2 164,5 115,7 101,7 100,0 108,3 98,5 35,9 Borsod-Abaúj-Zemplén ,0 146,2 115,8 122,7 92,6 144,0 105,6 57,9 Heves ,7 114,3 125,0 110,0 136,4 106,7 87,5 21,4 Nógrád ,0 700,0 142,9 120,0 108,3 84,6 100,0 9,1 Észak-Magyarország ,5 161,9 123,5 119,0 106,0 118,9 100,0 41,3 Hajdú-Bihar ,5 118,2 84,6 100,0 163,6 105,6 89,5 47,1 Jász-Nagykun-Szolnok ,7 78,6 109,1 125,0 120,0 133,3 87,5 90,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,1 133,3 125,0 85,0 82,4 100,0 150,0 23,8 Észak-Alföld ,6 108,1 107,5 100,0 116,3 114,0 103,5 54,2 Bács-Kiskun ,0 91,7 100,0 172,7 105,3 100,0 40,0 75,0 Békés ,0 180,0 155,6 78,6 100,0 127,3 21,4 200,0 Csongrád ,0 133,3 133,3 90,6 103,4 110,0 84,8 100,0 Dél-Alföld ,7 125,7 129,5 103,5 103,4 109,8 58,2 94,9 Ö sszesen ,1 124,4 117,5 112,9 107,5 92,2 94,4 92,2 8 A év adatai nem hasonlíthatók össze a korábbi évek adataival, mert ettől az évtől az adatok gyűjtése telephelyenként, 2011 előtt viszont székhely szerint történt. A táblában szereplő, évre vonatkozó adatok a székhelyként és a telephelyként működő magán-munkaközvetítők számát is tartalmazzák. 25

26 4. A sikeres közvetítések számának alakulása a években Állománycsoport év közvetítések száma (fő) Férfiak Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Nők Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Együtt Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen

27 5. A sikeres közvetítések számának indexe a években Állománycsoport év (az előző év %-ában) Férfiak Szakmunkás 81,4 121,4 80,9 98,3 123,0 87,5 133, ,9 366,1 Betanított munkás 62,8 136,1 96,3 74,1 263,3 51,3 210, ,5 364,5 Segédmunkás 101,3 111,9 46,9 94,0 120,0 181,0 82, ,7 198,1 Fizikai összesen 79,4 122,7 76,0 87,4 171,9 80,7 144, ,2 339,4 Szellemi összesen 98,4 100,0 83,4 91,0 144,5 133,6 121, ,5 148,1 84,0 116,3 77,8 88,4 164,6 93,1 136,5 89,1 65,2 98,0 249,4 Nők Szakmunkás 73,5 127,1 83,9 72,6 169,3 84,1 132, ,2 615,2 Betanított munkás 73,6 141,3 97,3 126,4 167,9 57,3 191, ,2 247,8 Segédmunkás 61,0 116,2 82,0 76,4 96,8 308,5 55, ,5 169,5 Fizikai összesen 70,6 132,0 90,7 104,0 159,7 80,6 142, ,0 353,2 Szellemi összesen 82,5 100,7 77,9 82,3 130,8 131,1 117, ,4 107,8 75,4 118,2 85,9 96,6 151,4 93,2 133,3 70,2 61,9 100,1 220,4 Együtt Szakmunkás 78,3 123,5 82,0 88,4 137,6 86,2 132, ,4 438,7 Betanított munkás 68,3 139,0 96,8 103,6 197,6 54,8 198, ,1 302,8 Segédmunkás 83,8 113,3 58,2 86,0 110,6 226,2 69, ,5 184,9 Fizikai összesen 75,4 126,6 82,5 95,5 165,5 80,7 143, ,2 345,0 Szellemi összesen 88,3 100,4 80,2 85,9 136,9 132,3 119, ,9 128,8 79,6 117,2 81,7 92,6 157,5 93,2 134,8 79,4 63,7 98,9 236,5 27

28 6. A magyar állampolgárságú munkát keresők számának alakulása a években nem, kor-, és állománycsoport szerint Állománycsoport év munkát keresők száma (fő) Férfiak Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Nők Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Együtt Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen

29 7. A magyar állampolgárságú munkát keresők számának változása a években nem, kor-, és állománycsoport szerint Állománycsoport év (az előző év %-ában) Férfiak Szakmunkás 960,0 87,8 119,7 175,0 122,9 119,3 235,9 103,9 125,6 104,9 Betanított munkás 697,6 118,5 108,9 161,8 326,5 110,3 187,3 114,3 108,4 100,8 Segédmunkás 541,4 55,2 125,8 102,5 204,3 139,9 281,6 130,0 114,6 119,0 Fizikai összesen 716,5 86,3 116,8 155,1 209,2 116,9 217,0 114,3 114,9 106,5 Szellemi összesen 7 893,1 94,2 89,6 139,7 154,5 122,9 156,3 81,0 134,5 106, ,1 92,2 96,0 144,1 171,3 120,6 178,3 95,7 124,1 106,5 Nők Szakmunkás 757,8 103,4 85,7 172,0 175,4 99,6 220,5 103,9 112,5 136,5 Betanított munkás 552,6 145,6 105,2 162,0 207,8 109,9 167,3 147,8 94,4 120,9 Segédmunkás 584,2 76,7 137,0 120,5 167,9 99,9 141,4 184,5 88,5 138,4 Fizikai összesen 620,3 116,3 103,2 157,3 192,9 106,0 177,7 137,4 97,9 127,0 Szellemi összesen 5 481,3 88,7 96,0 121,9 162,2 106,5 161,6 87,6 129,9 102, ,5 93,3 97,5 129,5 170,3 106,3 166,4 103,4 116,4 111,0 Együtt Szakmunkás 874,4 93,5 105,9 174,0 139,9 111,2 230,3 103,9 121,0 115,2 Betanított munkás 614,8 132,4 106,8 161,9 260,4 110,1 178,4 128,2 101,7 109,7 Segédmunkás 553,9 61,8 130,1 109,8 188,2 124,1 237,1 140,3 108,1 122,9 Fizikai összesen 674,5 98,4 110,3 156,1 201,9 112,2 201,1 122,6 108,1 113,9 Szellemi összesen 6 395,4 91,3 92,9 130,2 158,4 114,5 158,8 84,2 132,2 104, ,8 92,8 96,7 136,6 170,8 113,7 172,9 99,1 120,6 108,5 29

30 8. A magyar állampolgárságú munkát keresők száma nem, kor-, és állománycsoport szerint (fő) a évben Állománycsoport Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Belföldi munkát keresők száma Külföldi munkát keresők száma Munkát keresők száma összesen 25 év alatti éves 50 év 50 év 50 év 25 év alatti éves 25 év alatti éves feletti feletti feletti Férfiak Nők Együtt