Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Összefoglaló. a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről. Budapest május

Átírás

1 Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Összefoglaló a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről Budapest május 1

2 Készült: A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Osztályvezető: Tajti József Készítette: Kovács Petra 2

3 Tartalom I. Bevezetés... 4 II. A magán-munkaközvetítők szervezeti adatai... 4 III. A magán-munkaközvetítőkhöz forduló munkát keresők adatai... 8 IV. A magán-munkaközvetítő szervezetek közvetítéseinek alakulása a évben. 11 IV.1. A magyar állampolgárok közvetítéseinek alakulása IV.2. A külföldi állampolgárok közvetítéseinek alakulása V. A magán-munkaközvetítők tevékenységének fajlagos mutatói VI. Táblázatok

4 I. Bevezetés A magán-munkaközvetítők működését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló évi IV. törvény, valamint a törvény alapján kiadott, a munkaerőkölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza, továbbá az ezt módosító Korm. rendeletek: a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet, a 285/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet valamint a 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet. A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet alapján a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes kormányhivatal munkaügyi központja végzi. A nyilvántartás vezetésén kívül a munkaügyi központok látják el a feltételek fennállásával és a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos hatósági ellenőrzést is. A rendelet évenkénti adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a magán-munkaközvetítőknek éves tevékenységükre vonatkozóan, amely kötelezettséget a tárgyévet követő év január 31-éig kell teljesíteni. A évtől a munkaerő-kölcsönzőknek telephelyenként kell az illetékes kormányhivatal munkaügyi központjának a kormányrendeletben meghatározott adattartalmú adatlapokat eljuttatni. A megyei kormányhivatalok munkaügyi központjai a tárgyévet követő év március 31-éig továbbítják az összegyűjtött adatokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal illetékes munkatársa részére. II. A magán-munkaközvetítők szervezeti adatai december 31-én 600 db magán-munkaközvetítő székhelyként, 268 db pedig telephelyként működött, együttes számuk 868 db-ot tett ki. Ez utóbbi adat 3,7%-kal több az egy évvel korábbinál. A tárgyévben 92 db székhely, 81 db telephely kérte nyilvántartásba vételét, 74 db székhely, 64 db telephely pedig törlésre került a nyilvántartásból. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő székhelyek száma 560 db, a telephelyek száma pedig 257 db volt, együttes számuk 817 db-ot tett ki. Az adatszolgáltató székhelyek közül 488 db jogi 4

5 személyiséggel rendelkező vállalkozás, 49 db pedig jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezet volt. A telephelyek körében 232 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, illetve ezen belül 26 db nonprofit szervezet működött. A székhelyek közül jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásról nem kaptunk adatot, nonprofit szervezet pedig mindössze 4 db volt e körben. A telephelyeknél jogi személyiség nélküli vállalkozást, és nonprofit szervezetet nem találunk. Emellett 20 db székhely és 1 db telephely egyéni vállalkozás keretében folytatta tevékenységét. Fontos röviden arról is szót ejtenünk, hogy a 868 db adatszolgáltató magánmunkaközvetítőből 473 db végzett ténylegesen közvetítői tevékenységet a tárgyévben ben a számuk 445 db volt, tehát összességében 6,3 százalékponttal emelkedett. Székhely és telephely szerint együttesen nézve, az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő magán-munkaközvetítők 59,1%-a csak belföldre folytatott közvetítést a tárgyévben, 28,8%-uk belföldre és külföldre is egyaránt. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy 2015-höz képest kissé növekedett a csak belföldre munkaerőt közvetítők aránya. A korábbi évekhez hasonlóan a legtöbb magán-munkaközvetítő Közép-Magyarországon működött, illetve itt nyújtotta be adatszolgáltatását. Ebben a régióban meghatározó szerepe van a fővárosnak, hiszen az összes működő és adatszolgáltató magán-munkaközvetítő valamivel több mint 42%-a itt volt megtalálható. Pest megye esetében 6,0% -os (működő) és 5,5%-os (adatszolgáltató) aránnyal találkozhatunk. Emellett az adatszolgáltató magán-munkaközvetítők szempontjából, a Nyugat-Dunántúl és a Közép-Dunántúl emelhető ki, ahol a szervezetek aránya meghaladja a 10%-ot. A közvetítési tevékenységet végzők esetében szintén Közép-Dunántúlon, és a Nyugat-Dunántúlon beszélhetünk 10% fölötti arányról. Közép-Dunántúlon Komárom-Esztergom megyében, a Nyugat-Dunántúlon pedig Győr-Moson-Sopron megyében volt a legtöbb adatszolgáltató, illetve működő magán-munkaközvetítő a december 31-ei állapot szerint. 5

6 A működő és az adatszolgáltató magán-munkaközvetítők fontosabb adatai megyénként a december 31-ei állapot szerint Az összes működő magánmunkaközvetítő (székhely és telephely együtt) Az összes adatszolgáltató magán-munkaközvetítő (székhely és telephely együtt) Régió/megye száma számának megoszlása Index, 2016/2015 (%) száma számának megoszlása Index, 2016/2015 (%) db % db % Budapest ,9 105, ,8 111,1 Pest 52 6,0 133,3 45 5,5 140,6 Közép-Magyarország ,9 108, ,3 113,8 Fejér 40 4,6 108,1 40 4,9 108,1 Komárom-Esztergom 47 5,4 102,2 42 5,1 100,0 Veszprém 18 2,1 85,7 18 2,2 94,7 Közép-Dunántúl ,1 101, ,2 102,0 Győr-Moson-Sopron 40 4,6 102,6 40 4,9 102,6 Vas 26 3,0 104,0 26 3,2 108,3 Zala 24 2,8 109,1 24 2,9 109,1 Nyugat-Dunántúl 90 10,4 104, ,0 105,9 Baranya 28 3,2 84,8 28 3,4 84,8 Somogy 25 2,9 96,2 25 3,1 96,2 Tolna 8 0,9 114,3 8 1,0 114,3 Dél-Dunántúl 61 7,1 92,4 61 7,5 92,4 Borsod-Abaúj-Zemplén 42 4,9 100,0 40 4,9 95,2 Heves 9 1,0 150,0 8 1,0 133,3 Nógrád 5 0,6 5 0,6 Észak-Magyarország 56 6,5 105,7 53 6,5 100,0 Hajdú-Bihar 37 4,3 94,9 35 4,3 89,7 Jász-Nagykun-Szolnok 16 1,8 123,1 15 1,8 115,4 Szabolcs-Szatmár-Bereg 7 0,8 50,0 7 0,9 53,8 Észak-Alföld 60 6,9 90,9 57 7,0 87,7 Bács-Kiskun 24 2,8 96,0 24 2,9 100,0 Békés 15 1,7 115,4 15 1,8 115,4 Csongrád 22 2,5 95,7 22 2,7 100,0 Dél-Alföld 61 7,1 100,0 61 7,5 103,4 Összesen ,0 103, ,0 105,7 6

7 Az adatszolgáltató magán-munkaközvetítők 2016-ban 21,4 milliárd Ft-nak megfelelő összeget realizáltak. A feldolgozóipar (6,1 milliárd Ft), a vendéglátás (4,4 milliárd Ft), az adminisztráció (3,8 milliárd Ft), és a kereskedelem (1,2 milliárd Ft) területén volt a legnagyobb a nettó árbevétel a tárgyévben. E négy nemzetgazdasági ágban csoportosult a évi nettó árbevétel 72,3%-a. A feldolgozóiparban a legjelentősebb árbevételt a gép, gépi berendezés gyártása (2,68 milliárd Ft), a számítógép elektronikai, optikai termék gyártása (0,64 milliárd Ft), a fémfeldolgozási termék gyártása (0,47 milliárd Ft), és az élelmiszergyártás (0,38 milliárd Ft) ágazatokba közvetítő cégek realizálták. A legalacsonyabb árbevételt az ingatlanügyek és közigazgatás ágakban találjuk. Az összes nettó bevétel legnagyobb hányada 62,4%-a a szellemi foglalkozásúakhoz, 37,6%-a pedig a fizikai foglalkozásúakhoz köthető. Ezzel kapcsolatban megállapítható, hogy az arányok az előző évhez képest kissé elmozdultak a szellemi foglalkozásúak közvetítésének javára. A szellemi foglalkozásokon belül a legnagyobb súllyal az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak rendelkeznek (8,8 milliárd Ft-os árbevétel), a fizikaiak között pedig a betanított szakmunkások (5,3 milliárd Ft-os árbevétel). A magán-munkaközvetítők nettó árbevétele állománycsoportonként (2016) Állománycsoport Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi Mind Nettó árbevétel (Ft)

8 fő III. A magán-munkaközvetítőkhöz forduló munkát keresők adatai A rendelkezésünkre álló adatok alapján megállapítható, hogy a magánmunkaközvetítőkhöz forduló munkát keresők száma az utóbbi 10 évet vizsgálva eleinte emelkedést, majd csökkenést mutatott ban számuk 636,2 ezer fő volt, 2016-ban pedig 680,6 ezer álláskeresőt sikerült regisztrálnunk. A 2006-ot követő négy évben a munkát keresők számának jelentős emelkedése figyelhető meg. Mindezek után 2011-ben közel felére esett vissza a számuk ről 2012-re további 26,1%-os csökkenés következett be, 2013-ban pedig 25,6%-os visszaesést tapasztaltunk az előző évhez képest. A tárgyévre, vagyis 2016-ra 680,6 ezer fő munkakereső szerepelt a magán-munkaközvetítők regisztereiben, amely kismértékű 1,5%-os csökkenést jelent az előző évhez viszonyítva Munkát keresők számának alakulása (fő) Az előző évhez viszonyítva a munkát keresők számának jelentős mértékű növekedése elsősorban Komárom-Esztergom (30,7 ezer fővel), Pest (21,1 ezer fővel), és Borsod-Abaúj- Zemplén megyébe (17,3 ezer fővel) koncentrálódott 2016-ban. Ezzel párhuzamosan bizonyos megyékben nagyobb mértékű csökkenés zajlott le, így Jász-Nagykun-Szolnok megyében 57,4 ezer fővel, Fejér megyében 17,6 ezer fővel, és Veszprém megyében 9,2 ezer fővel esett vissza a számuk. 8

9 A korábbi évekhez hasonlóan a fővárosban jelenik meg a munkát keresők legnagyobb hányada, 2016-ban az összlétszám 47,6%-a tartozott ide területileg. Budapestet Veszprém követi, ahol a közvetítőkkel kapcsolatba lépő munkavállalók aránya 8,1% (55,1 ezer fő) volt a vizsgált évben. A közvetítőkhöz forduló munkát keresők 40,5%-a (275,8 ezer fő) nem rendelkezett, 59,5%-uk (404,8 ezer fő) pedig rendelkezett munkaviszonnyal a jelentkezés időpontjában. A munkát keresőknek valamivel több mint harmada felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül került ki 2016-ban, a második pregnáns csoportot pedig azok alkották, akik szakiskolai, szakmunkásképző végzettséggel rendelkeztek. Ettől arányaiban kissé elmaradva következnek a gimnáziumi végzettséggel rendelkezők és a szakközépiskolában végzettek, akik 17,8% illetve 13,5%-át tették ki az összlétszámnak. A technikumi végzettségűek aránya 6,0% volt, míg a legfeljebb 8 általánossal rendelkezőké 7,0%. A munkát keresők száma, megoszlása iskolai végzettségenként (2016) Iskolai végzettség Munkát keresők száma (fő) Munkát keresők számának megoszlása (fő) 8 általános vagy kevesebb ,0 Szakmunkásképző ,5 Szakiskola ,8 Szakközépiskola ,5 Gimnázium ,8 Technikum ,0 Főiskola ,6 Egyetem ,8 Összesen ,0 Az állománycsoportok szerinti összetétel vizsgálata alapján megállapítható, hogy a középfokú, vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkező munkát keresők száma az előző évekhez hasonlóan domináns, ugyanakkor 2016-ban a szellemi foglalkozásúak arányában 8,6 százalékpontos növekedés tapasztalható. Mindebből továbbra is érzékelhető, hogy a szellemi foglalkozásúak aránya a fizikai munkát végzők felett áll, méghozzá nagyobb mértékben, mint az előző években. 9

10 Az összes magán-munkaközvetítőhöz forduló munkavállaló 59,2%-a volt férfi, 40,8%-a pedig nő, az előző évhez viszonyítva ez kis változást jelent. A korstruktúra eltérő jellegzetességeket követ, mint amilyeneket 2015-ben regisztrálhattunk az előző évhez képest. A tavalyi értékekhez viszonyítva emelkedett a nők aránya, míg a férfiaké kis mértékben csökkent. A legdominánsabb korosztály a év közöttieké, ők tették ki a közvetítők klienseinek 56,7%-át. A legfiatalabb kategóriába a munkát keresők 25,2%-a tartozott, míg a legidősebb korkategóriába tartozók aránya (18,1%) lényegesen nem változott a tavalyi értékekhez képest. 10

11 fő IV. A magán-munkaközvetítő szervezetek közvetítéseinek alakulása a évben A évben a magán munkaerő-közvetítők több mint 156,0 ezer közvetítést ( és sikertelen együtt) végeztek, ebből a közvetítések száma 71,9 ezer volt. Az előző év adatával összehasonlítva megállapítható, hogy 2016-ban 16,1 ezer fővel több munkát keresőt sikerült elhelyezni A közvetítések számának alakulása között (fő) Az összes közvetítés 55,0%-a a fővárosban történt, 39,6 ezer főt sikerült elhelyezni. Ez a létszám az előző évinél 17,6 százalékponttal nagyobb. Mindemellett az összes közvetítésen belül is nagyobb szeletet tudott a főváros kihasítani a tárgyévben, ugyanis míg 2015-ben az 55,8 ezer közvetítés 37,4%-a tartozott ide, idén ez az arány 55,0% volt. A többi megyében az összes közvetítéshez viszonyítva az eredményesen munkához juttatott munkavállalók aránya egyedül Vas megyében haladta meg a 3%-ot. A legkisebb arányszámokat pedig Békés (0,1%), Nógrád (0,1%), és Szabolcs-Szatmár-Bereg (0,2%) megyékben találjuk. 11

12 Érdemes továbbá megvizsgálni, hogy mely megyékben emelkedett/csökkent jelentősebb mértékben a en közvetítettek létszáma hoz képest elsősorban Heves, Komárom- Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, és Budapesten emelkedett kiemelkedő mértékben a en munkához jutók száma. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor Békés megyében 68,4%-kal, Nógrád megyében 42,4%-kal, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 37,0%-kal esett vissza a en kiközvetített munkavállalók száma. Összességében azt mondhatjuk, hogy a megyék többségében a növekedés folyamata volt a mérvadó. A en munkához juttatott munkát keresők között a tárgyévben a fizikai foglalkozásúak voltak többségben, közöttük is a betanított munkások, illetve a szakmunkások. E két csoport számai között, hasonlóan, mint 2015-ben a betanított munkások voltak többen, létszámukban növekedés tapasztalható. A szellemiek között továbbra is az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak a pregnáns csoport. A közvetítések fontosabb adatai állománycsoportonként (2016) Állománycsoport Sikeresen közvetített munkavállalók száma, fő Sikeresen közvetített munkavállalók számának megoszlása, % Szakmunkás ,5 Betanított munkás ,0 Segédmunkás ,3 Fizikai ,8 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott ,5 Vezető, felső vezető, irányító ,7 Szellemi ,2 Mind ,0 A 71,9 ezer közvetítés során 39,2 ezer férfi (54,5%) és 32,7 ezer nő (45,5%) elhelyezése valósult meg a tárgyévben, amely a létszámot tekintve növekedést jelent mindkét csoportban. Ezzel együtt a nők aránya magasabb értéket mutat az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva. A legtöbb elhelyezkedett munkavállaló szakközépiskolai (38,4%), szakmunkásképző és szakiskolai (17,4%) végzettségű, őket követik a legfeljebb nyolc általános iskolai (17,3%), a felsőfokú (15,8%), a gimnáziumi (8,6%), és végül a technikumi végzettségűek (2,4%). 12

13 A évhez képest ezek az adatok arányaiban nem sokat változtak. A legjelentősebb növekedést a nyolc általános vagy annál alacsonyabb végzettségűeknél látjuk (5,2%-pont), míg a felsőfokú diplomával rendelkezőknél 2,2%-pontos csökkenés jelentkezik. Amennyiben végzettségenként a közvetítettek számának változását nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők esetében inkább csökkent a en közvetítettek száma, míg az alacsonyabb kvalifikációval rendelkezők számának alakulásában jelentősebb növekedés tapasztalható az előző évhez hasonlóan. Az életkori összetételt vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a legtöbb en közvetített munkavállaló (57,1%) a éves korcsoportba tartozott, 36,0%-a a 25 év alattiakhoz, 7,0%-a pedig az 50 év felettiekhez. A 2015-ös évhez viszonyítva 0,9%-ponttal emelkedett a 25 év alattiak, és 1,2%-ponttal nőt a éves korkategóriába tartozók aránya, továbbá 2,2%-pontos csökkenés következett be a legidősebb korcsoportban. Az egyes korcsoportokat nem csupán a fent említett arányok kapcsán érintette jelentős csökkenés és növekedés, hanem a en és sikertelen közvetítések száma is erősen megemelkedett mindhárom csoportban. A magán-munkaközvetítőknek a legtöbb munkavállalót a korábbi évekhez hasonlóan a feldolgozóiparba sikerült kiközvetíteni, a tárgyévben a munkavállalók 44,6%-a volt ide sorolható (32,1 ezer fő). Ezen kívül a vendéglátás (22,7%) és a szállítás, raktározás (4,9%) területén történt meg a feldolgozóipar mellett a legtöbb munkavállaló elhelyezése ban az egy évvel korábbihoz képest a feldolgozóiparba en kiközvetített munkavállalók aránya 7,8%-pontos növekedést mutatott, a vendéglátás területén 1,3%-pontos, a szállítás, raktározás ágban pedig 1,6%-pontos növekedés volt jellemző. Jelentősebb, 10,8%-pontos csökkenés egyedül az adminisztráció területén mutatkozott, emellett a kereskedelem, az információ, kommunikáció, az egészségügy, és a művészet, szórakozás, szabadidő területeken látunk minimális visszaesést. Összességében azt mondhatjuk, hogy a nemzetgazdasági ágak többségében 2016-ben több munkavállalót sikerült kiközvetíteni, mint egy évvel korábban. 13

14 fő A közvetítések száma nemzetgazdasági áganként, fő (2016) A feldolgozóiparon belül a gép, gépi berendezés gyártása ágazatba sikerült a legtöbb személyt kiközvetíteni, az összes közvetítés 68,4%-a sorolható ide, amely az előző évhez képest növekedést jelent az ágazat szempontjából. Továbbá fontos kiemelni, hogy minden feldolgozóipari ágazatban nőtt, - még ha kis mértékben is -, a kiközvetített munkavállalók száma 2015-höz viszonyítva. A foglalkozási csoportok szerinti megoszlást figyelve kiderül számunkra, hogy az előző évhez képest visszaesett (7,3%-ponttal) a korábban még nagymértékű növekedést mutató kereskedelmi és szolgáltatási területen dolgozók aránya ban a legtöbb munkavállalót a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők esetében közvetítették ki en a magánmunkaközvetítők, az összes közvetített 37,1%-a sorolható be ebbe a foglalkozási főcsoportba. Emellett a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokban jutott kereső tevékenységhez a munkavállalók 26,7%-a, továbbá felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozáshoz a kiközvetítettek 10,1%-a. 14

15 Az említett három foglalkozási főcsoportba 53,2 ezer közvetítés történt, amely az összes közvetítés 73,9%-át jelenti. A közvetítések száma és megoszlása foglalkozási főcsoportonként (2016) Foglalkozási főcsoport (FEOR'08) Sikeresen közvetített munkavállalók száma (fő) Sikeresen közvetített munkavállalók számának megoszlása (%) Fegyveres szervek foglalkozásai 5 0,0 Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók ,2 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások ,1 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások ,2 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások ,4 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások ,1 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 39 0,1 Ipari és építőipari foglalkozások ,1 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők ,1 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások ,7 Összesen ,0 A tárgyévben az összes közvetítés 87,3%-a belföldre (62,8 ezer fő), 12,7%-a (9,1 ezer fő) pedig külföldre történt. A évi adatokkal összehasonlítva ez azt jelenti, hogy 2016-ban fokozódott a belföldre történt közvetítések aránya. A korábbi évek viszonylatában eléggé hullámzó változásokat tapasztalhattunk között 16,1%- pontos növekedést regisztráltunk a belföldi közvetítésekben, viszont között 2,1%-pontos csökkenés történt. Ezen kívül még egy dologra szükséges rávilágítanunk. Jelen fejezet elején már említettük, hogy 28,9%-kal növekedett a közvetítések száma 2016-ban. Az említett emelkedés elsősorban a belföldre történő közvetítéseknek köszönhető, miszerint a munkavállalók belföldre irányuló munkához juttatásának aránya az előző év 2,1%-pontos csökkenése után újból emelkedni kezdett 4,2%- ponttal. 15

16 IV.1. A magyar állampolgárok közvetítéseinek alakulása december 31-ig 151,9 ezer magyar állampolgár közvetítéséről számoltak be a magán-munkaközvetítők, amelyből eddig az időpontig 69,9 ezer bizonyult nek (46,0%) és 82,0 ezer volt sikertelen (54,0%). Az előző év adataihoz viszonyítva azt a következtetést vonhatjuk le, hogy emelkedett a magyar állampolgárok közvetítéseinek aránya 43,3%-ról 46,0%-ra, a sikertelen közvetítéseké pedig 56,7%-ról lecsökkent 54,0%-ra ban 61,6 ezer magyar munkavállalót belföldre, 8,3 ezer munkavállalót pedig külföldre sikerült kiközvetíteni. A belföldre en közvetített magyarok száma 33,6%-kal emelkedett, a külföldre közvetítetteké pedig 4,7%-kal csökkent 2015-höz képest. Magyar állampolgárok közvetítéseinek száma, fő ( ) A közvetítés iránya Sikertelen Sikeres Összesen Sikertelen Sikeres Összesen Belföldre történt közvetítések Külföldre történt közvetítések Összes közvetítés A magyar állampolgárok közvetítéseinek 54,6%-a a fővároshoz köthető. Akár a belföldre, akár a külföldre való közvetítést nézzük, mindkét tekintetben a főváros meghatározó szerepét kell kiemelnünk. A belföldre történő közvetítés több mint 50%-a a fővároshoz kapcsolható. A külföldre történő közvetítésnél mindez 61,9%-ot tett ki, ami az előző évinél nagyobb arányt jelent. A tavalyi évhez hasonlóan megállapítható, hogy a külföldre történő közvetítésekből Győr-Moson-Sopron, Somogy, Komárom-Esztergom, és Pest megye együttesen igen jelentős részesedéssel rendelkezett 2016-ban is. 16

17 A magyar állampolgárok közvetítéseinek száma és megoszlása megyénként magyar/külföldi állampolgár szerinti bontásban a közvetítés irányának megadásával (2016) Régió/megye Magyar állampolgár Magyar állampolgár belföldre külföldre belföldre külföldre történt közvetítéseinek száma, fő történt közvetítéseinek számának megoszlása, % Budapest ,6 61,9 54,6 Pest ,8 3,7 1,2 Közép-Magyarország ,5 65,7 55,8 Fejér ,4 0,0 2,2 Komárom-Esztergom ,6 3,4 1,8 Veszprém ,7 0,2 0,6 Közép-Dunántúl ,7 3,7 4,6 Győr-Moson-Sopron ,6 9,5 1,7 Vas ,9 0,0 29,9 Zala ,6 2,3 0,8 Nyugat-Dunántúl ,1 11,9 32,4 Baranya ,3 2,0 1,4 Somogy ,2 9,5 1,3 Tolna ,3 0,2 0,3 Dél-Dunántúl ,9 11,7 3,0 Borsod-Abaúj-Zemplén ,0 1,3 1,0 Heves ,7 0,1 0,6 Nógrád ,0 0,4 0,1 Észak-Magyarország ,7 1,8 1,7 Hajdú-Bihar ,3 1,1 0,4 Jász-Nagykun-Szolnok ,6 0,1 0,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,1 1,0 0,2 Észak-Alföld ,1 2,2 1,2 Bács-Kiskun ,6 1,0 0,6 Békés ,0 0,9 0,1 Csongrád ,5 1,2 0,5 Dél-Alföld ,1 3,1 1,3 Összesen ,0 100,0 100,0 17

18 A közvetítéseket nemzetgazdasági áganként nézve azt mondhatjuk, hogy a magyar állampolgárok belföldre történő közvetítéseinek adatai nagymértékben hasonlítanak a már korábban látott eredményekhez. A magyar állampolgárok legnagyobb részét ahogyan összességében is láttuk a feldolgozóipar, a vendéglátás, a pénzügyi tevékenység, az információ, kommunikáció, és a szállítás, raktározás ágakban sikerült elhelyezni. A feldolgozóiparban az összes közvetítés 45,2%-a, a vendéglátásban a 23,3%-a, a pénzügyi területen 4,2%-a, a kommunikáció területén 4,2%-a, a szállítás, raktározás területén pedig 4,5%-a található höz képest a en elhelyezett munkavállalók aránya a feldolgozóipar területén emelkedett legnagyobb mértékben (7,9%-ponttal), a többi gazdasági ágban 2%-pont alatti növekedést tapasztalhatunk. Emellett említésre méltó az adminisztráció területére közvetítettek jelentősebb, 11,1%-pontos visszaesése a tavalyi évhez viszonyítva. A külföldre közvetített magyar állampolgároknál a szálláshely, vendéglátásnak volt a legkiemelkedőbb szerepe, az összes en külföldre közvetített magyar állampolgár 28,8%-a kapott ebben a gazdasági ágban állást. Ez az arány az egy évvel korábbi értékhez képest 6,5%-ponttal magasabb. Emellett arról is szót kell ejtenünk, hogy 2016-ban a második legfontosabb gazdasági ágként a feldolgozóipar szerepelt, 2015-ben pedig a vendéglátás töltötte be ezt a szerepet. A foglalkozási főcsoportok szerinti struktúra szintén eltérést mutat a külföldre és a belföldre közvetített munkavállalók tekintetében. Ezt jól mutatja, hogy a külföldre en közvetített magyar állampolgárok között a legtöbben a kereskedelmi és szolgáltatási (29,8%), az ipari és építőipari (28,6%) és a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokban (26,3%) tudtak munkát vállalni. Ezzel szemben a belföldi közvetítéseknél a gépkezelők, összeszerelők (41,1%) mellett jelentős a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű (27,3%), és a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő (11, 2%) foglalkozások aránya is 18

19 A magyar állampolgárok esetében a belföldre és külföldre történt közvetítések számának megoszlása foglalkozási főcsoportonként (2016) Magyar állampolgárok Foglalkozási főcsoport külföldre történt belföldre történt (FEOR'08) közvetítések közvetítések számának számának megoszlása, megoszlása, % % Fegyveres szervek foglalkozásai 0,0 0,0 Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók 3,6 0,7 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 11,2 0,9 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 4,1 4,6 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 4,4 0,7 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 4,1 29,8 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 0,0 0,3 Ipari és építőipari foglalkozások 4,2 28,6 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 41,1 8,1 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 27,3 26,3 Összesen 100,0 100,0 A belföldre en közvetített magyar munkavállalók közül 35,4 ezer főt (57,4%) fizikai foglalkozásokba, 26,2 ezer főt pedig (42,6%) szellemi foglalkozásokba sikerült elhelyezni. A belföldre közvetített munkavállalóknál a betanított munkások (26,1 ezer fő) mellett az ügyintéző, ügyviteli alkalmazottak száma volt a meghatározó (21,8 ezer fő). A külföldre közvetítettek körében a korábbi évekhez hasonlóan a fizikai foglalkozásúak aránya lényegesen magasabb volt a tárgyévben (94,7%-os), itt elsősorban szakmunkás és segédmunkás foglalkozásokról beszélhetünk. A szellemi foglalkozásokba közvetítettek aránya mind 5,3%-ot tett ki. Mind a belföldre, mind a külföldre közvetített magyar állampolgároknál a legtöbben a éves korcsoportba tartoztak, előbbiek aránya 57,6%-ot, utóbbiak aránya 51,6%-ot tett ki 2016-ban. A 25 év alattiak esetében 1,7%-ponttal több közvetítés történt külföldre, mint belföldre. Az 50 évesek és ennél idősebbek aránya 6,3%-ot és 10,7%-ot tett ki höz képest a belföldre en közvetített 25 év alatti korcsoportba tartozók aránya 1,8%-pontos növekedést mutatott, míg a külföldre közvetítettek esetében a legfiatalabbak aránya 3,2%-ponttal visszaesett. Ezen kívül csökkenést az 50 év felettiek belföldi közvetítésének arányában látunk, ugyanis 2,5%-ponttal mérséklődött a számuk. 19

20 A belföldre en közvetített magyar állampolgárok 52,5%-a volt férfi, 47,5%-a nő. A férfiak aránya a belföldre történt közvetítéseknél 2,3%-pontot csökkent a tavalyihoz képest. A külföldön eredményesen munkába helyezett férfiak aránya 5,1%-ponttal emelkedett, így részesedésük 66,7%-ot tett ki. Mindebből következik, hogy a külföldre történt közvetítések esetében a nők aránya kissé visszaesett. Iskolai végzettség tekintetében lényegi jellemzőként emelhető ki, hogy a 2016-ban külföldre kiközvetített magyar állampolgárok jelentős hányada (41,4%-a) szakiskolai, szakmunkásképző végzettséggel rendelkezett. A gimnáziumi és szakközépiskolai érettségivel rendelkezők aránya 19,7% és 17,5% volt, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké pedig 13,1%-ot tett ki. Megemlítendő, hogy a belföldre közvetített nyolc általános vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők arányában történt egyedül növekedés (3,8%-pont) a 2015-ös adatokhoz viszonyítva. A felsőfokú és a szakiskolai, szakmunkásképző végzettséggel rendelkezők esetében az arány visszaesett 3,8 és 3,0%-ponttal. A többi kategóriánál ugyanúgy csökkenés történt, de kisebb mértékű. Az a motívum, amely az utóbbi években jelentkezett, miszerint a szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkező munkavállalók aránya a belföldre en kiközvetítettek között alacsonyabb volt a külföldre közvetítettek köréhez viszonyítva, idén is megfigyelhető. A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők esetében pedig 2016-ban akárcsak egy évvel korábban magasabb volt a belföldre ilyen végzettséggel kiközvetített munkavállalók aránya a külföldre közvetítettek köréhez képest. Fontos végül röviden arról említést tenni, hogy a külföldre közvetített magyar állampolgárokat mely országokba sikerült elhelyezni. A 8,3 ezer külföldre közvetített állampolgár túlnyomó részét az Európai Unió valamely tagállamába, 125 főt valamely egyéb európai országba, és 1589 főt pedig Európán kívüli országba sikerült kiközvetíteni. A legtöbb magyar munkavállalónak Németországban, Kazahsztánban, Ausztriában, az Egyesült Királyságban és Hollandiában sikerült munkát találnia a magán-munkaközvetítők segítségével. A tavalyi évben Hollandia a negyedik legnépszerűbb ország volt a közvetítések szempontjából, idén kissé hátrébb került a sorban. 20

21 fő A külföldre kiközvetített magyar állampolgárok száma, (100 főt meghaladó) Az egyéb európai országokba nem jelentős a kiközvetítettek száma, az Európán kívüli országok közül pedig egyedül Kazahsztán-t említhetjük, ahová nagyobb számú magyar munkavállalót közvetítettek. Összességében azt mondhatjuk, hogy 2015-höz képest a közvetítések legfontosabb célországai nem sokat változtak, azonban egymáshoz viszonyított helyzetükre érdemes röviden kitérni. Korábban már említettük, hogy Hollandia az előző évhez képest idén kevesebb munkaerő számára volt célállomás. Németországba 2015-ben 2,2 ezer főt, 2016-ban 1,4 ezer főt sikerült kiközvetíteni, idén ez a szám kismértékben visszaesett ben a közvetített munkavállalók sorát Franciaország vezette, majd 2016-ra a számuk körülbelül harmadával csökkent. Mindemellett az Amerikai Egyesült Államok 2015-ben a második helyen zárt a kiközvetített munkaerő számát illetően, 2016-ban végül jóval kevesebb közvetítés történt az USA-ba ban az Európai Unió valamely tagállamába en kiközvetített magyar munkavállalók aránya az összes kiközvetített állampolgár 79,4%-át tette ki. Ez az eredmény az arányokat tekintve az előző évhez képest 1,4%-pontos visszaesést jelent. Összességében 21

22 elmondható, hogy mérséklődött az Unióba történő közvetítések száma 2015-höz képest, emellett az egyéb európai és az Európai Unión kívüli közvetítések kissé megugrottak. IV.2. A külföldi állampolgárok közvetítéseinek alakulása A magán-munkaközvetítők 2016-ban 2,0 ezer fő külföldi állampolgárt közvetítettek en, amely a évi adathoz képest jelentős, több mint 100%-os emelkedést jelent, mindez elsődlegesen a belföldre történt közvetítések növekedéséből táplálkozik. Az előző évhez képest ugyanis, a en külföldre közvetített külföldi állampolgárok száma gyarapodott, addig a belföldre történő közvetítések száma visszaesett. A en közvetített külföldi állampolgárok 59,9%-át belföldre sikerült eredményesen elhelyezni, 40,1%-uk pedig külföldi foglalkoztatóhoz került. Mindez annyiban tér el a ös év adatitól, hogy kiegyenlítettebb az arány a külföldre és belföldre közvetített állampolgárok között. A belföldre kiközvetített legtöbb külföldi munkavállaló a feldolgozóipar területen került elhelyezésre (32,0%), e gazdasági ág jelentősége 2015-höz képest visszaesett. Emellett a pénzügyi, biztosítási tevékenység (24,5%) és az adminisztráció (12,0%) területén helyezkedett el a legtöbb külföldi munkavállaló. Ezzel szemben a külföldre en kiközvetítettek a szállítás, raktározás, az adminisztráció, az egészségügy, szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás és az építőipar területén jutottak munkához. Ezek az ágak, arányaikat tekintve, az előző évben is hasonló súllyal szerepeltek. A foglalkozási főcsoportok szerint, a belföldre en közvetítettek nagy hányada az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati), a gépkezelő, összeszerelő, járművezető, és a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokba kerültek kiközvetítésre. Emellett a külföldre en kiközvetített külföldi munkavállalók meghatározó része a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők, és az ipari és építőipari foglalkozások főcsoportjába sorolható. A külföldre közvetítetteknél 2016-ban szakmunkásokból, és vezető, felső vezető, irányító állománycsoportokból került ki a legtöbb egykori munkát kereső, ugyanúgy, mint 2015-ben. Az állománycsoporttal szoros összefüggésben lévő iskolai végzettségnél az előbbiekből következik, hogy a belföldre közvetített külföldiek jelentős része felsőfokú végzettséggel rendelkezett, a külföldre en közvetítetteknél pedig a szakiskolai, szakmunkásképző 22

23 valamint a szakközépiskolai végzettség volt a meghatározó, de magas volt a felsőfokú képzettségűek aránya is (14,8%). A belföldre en közvetített külföldi állampolgárokat a évesek (60,3%) korcsoportjának dominanciája jellemzi, a évhez képest a 25 év alattiakat tömörítő korkategória súlya kis mértékben visszaesett. A legidősebb korcsoport aránya viszonylag alacsonynak tekinthető (8,1%), a külföldre kiközvetítettek között 13,6%-ra emelkedett a súlyuk. A külföldön munkához jutottak esetében is azt látjuk, hogy a évesek a domináns korcsoport. Ha a külföldre történt közvetítéseket vesszük szemügyre a célországok szempontjából, akkor azt mondhatjuk, hogy hasonlóság figyelhető meg a magyar állampolgároknál látottakkal. Jelen esetben is elsődlegesen az Európai Unió valamely tagállamába történt a legtöbb közvetítés, ezen belül is Ciprusra (0,3 ezer fő) és Ausztriába (0,1 ezer fő). Minden más EU-s tagállamban 50 fő alatti közvetítés történt a tárgyévben, melyek közül kiemelhetjük az Egyesült Királyságot és Németországot. Az egyéb európai országokon belül mindössze egy-egy főről, az Európán kívüli országoknál pedig Kazahsztánba történt 50 fő közvetítése. A külföldiek közvetítésének tekintetében Ausztria megelőzi Németországot, míg a magyar állampolgároknál ez a jelenség fordított. V. A magán-munkaközvetítők tevékenységének fajlagos mutatói 2015-ben 691,5 ezer 1 munkát kereső kereste fel a tárgyévben tevékenységet végző 445 magán-munkaközvetítőt. Ez a szám 2016-ban 680,6 ezer munkavállalót és 473 magán-munkaközvetítőt jelentett. Egy közvetítő cég átlagosan 1,44 ezer esettel (fő/közvetítő) foglalkozott. Kiemelkedően magas volt ez a mutató Veszprém (5,0 ezer fő/közvetítő), Somogy (3,1 ezer fő/közvetítő) és Győr-Moson-Sopron (2,4 ezer fő/közvetítő) megyében. Hasonlóan az előző évi adattól, Nógrád megyében találjuk a legalacsonyabb értéket 2016-ra vonatkozóan. Összességében a évhez viszonyítva hasonlóan alakult az egy közvetítőre jutó közvetítések száma. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor bizonyos megyékben jelentősebben 1 Egy személy az év során több közvetítőhöz, több alkalommal bejelentkezhet. 23

24 fő/közvetítő emelkedett, illetve csökkent az egy közvetítőre jutó munkát keresők száma, mint például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, és Veszprém megyében. Egy-egy közvetítő átlagosan 152,1 közvetítést végzett. Egy közvetítőre a legtöbb közvetítés Vas megyében jutott (1905,4 fő/ közvetítő), emellett magas volt még ez a mutató a fővárosban is (162,8 fő/közvetítő) ,0 Az egy közvetítőre jutó közvetítések száma az összes munkát kereső körében 2 000, , , , , ,0 750,0 500,0 250,0 162,8 108,8 86,6 78,3 63,2 62,6 62,5 56,7 48,9 42,9 41,5 39,5 38,8 37,0 34,4 29,9 25,3 24,5 18,4 0, höz képest a megyék döntő többségében miként országos szinten is (38,3%-ponttal) növekedés jellemezte ezt a mutatót. A megyék közül kivétel Békés, Bács- Kiskun, Tolna, Csongrád és Győr-Moson-Sopron megye, ahol visszaesést látunk az arányokban. 100 munkát keresőre 2016-ban 10,6 fő/közvetítés jutott, amely 3,2%-ponttal jelent magasabb értéket a évinél. Ebben a tekintetben, legjobban Nógrád, Vas, Zala megye, és Budapest megye magán-munkaközvetítői teljesítettek. Az említett megyékben, a tárgyévben 8-91 fő/közvetítő között volt a mutató értéke. Mindemellett megemlítendő egyes megyék kevésbé pozitív mutatója, mely szerint, 4-19 fő/közvetítő közti értékekkel Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Csongrád megye szerepelt. 24

25 VI. Táblázatok 25

26 jogi személy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság Egyéni vállalkozó évben közvetítési tevékenységet nem folytatók munkaerőkölcsönzést is száma végző cégek száma csak belföldre EGT tagállamba nem EGT tagállamba belföldre és külföldre is 1. A magán-munkaközvetítők főbb adatai 2016 Régió/megye Adatszolgáltató magánmunkaközvetítők (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Az adatszolgáltatást benyújtó magán-munkaközvetítők közül (székhely és telephely együtt) A évben közvetítési tevékenységet végzők (székhely és telephely együtt) db % folytat munkaerő-közvetítést száma számának megoszlása db db db % Budapest , ,4 Pest 45 5, ,6 Közép ,3 Magyarország ,0 Fejér 40 4, ,8 Komárom- 42 5,1 Esztergom ,9 Veszprém 18 2, ,3 Közép ,2 Dunántúl ,0 Győr-Moson- 40 4,9 Sopron ,4 Vas 26 3, ,3 Zala 24 2, ,4 Nyugat ,0 Dunántúl ,1 Baranya 28 3, ,4 Somogy 25 3, ,5 Tolna 8 1, ,1 Dél-Dunántúl 61 7, ,0 Borsod-Abaúj- 40 4,9 Zemplén ,6 Heves 8 1, ,1 Nógrád 5 0, ,4 Észak- 53 6,5 Magyarország ,1 Hajdú-Bihar 35 4, ,4 Jász-Nagykun- 15 1,8 Szolnok ,5 Szabolcs- 7 0,9 Szatmár-Bereg ,8 Észak-Alföld 57 7, ,7 Bács-Kiskun 24 2, ,2 Békés 15 1, ,8 Csongrád 22 2, ,1 Dél-Alföld 61 7, ,1 Összesen , ,0 26

27 Az adatszolgáltató magán-munkaközvetítő szervezetek száma és indexei 2 megyénként ( ) Az adatszolgáltató magán munkaerő-közvetítők száma (db) Az adatszolgáltató magán munkaerő-közvetítők számának indexei Régió/megye Budapest ,2 113,5 72,8 97,1 113,4 106,4 104,3 100,9 102,6 111,1 Pest ,7 116,1 101,5 74,2 110,2 100,0 72,7 109,4 106,7 140,6 Közép ,1 113,8 77,0 92,7 112,9 105,7 100,5 101,6 103,0 113,8 Magyarország Fejér ,3 97,1 115,2 118,4 126,7 93,3 103,6 106,9 119,4 108,1 Komárom ,0 96,9 112,9 42,9 340,0 161,1 100,0 119,4 120,0 100,0 Esztergom Veszprém ,2 115,4 106,7 250,0 40,0 78,6 150,0 100,0 105,6 94,7 Közép ,9 100,0 112,7 112,4 124,0 109,7 111,0 109,9 116,7 102,0 Dunántúl Győr-Moson ,3 83,3 115,0 78,3 105,6 102,5 95,2 100,0 97,5 102,6 Sopron Vas ,0 115,4 66,7 110,0 81,8 113,6 84,0 90,5 126,3 108,3 Somogy ,8 89,5 94,1 81,3 69,2 104,3 70,8 182,4 86,7 96,2 Tolna ,0 145,5 112,5 111,1 15,0 87,5 100,0 100,0 100,0 114,3 Zala ,1 68,0 123,5 119,0 44,0 78,3 133,3 100,0 95,7 109,1 Nyugat ,2 83,9 103,8 100,0 72,2 98,8 100,0 97,6 103,7 105,9 Dunántúl Baranya ,8 90,0 114,8 100,0 35,5 121,1 95,8 126,1 113,8 84,8 Dél-Dunántúl ,7 100,0 108,3 98,5 35,9 108,0 85,5 142,6 100,0 92,4 Borsod-Abaúj ,7 92,6 144,0 105,6 57,9 92,1 105,7 102,7 120,0 95,2 Zemplén Heves ,0 136,4 106,7 87,5 21,4 112,5 111,1 60,0 100,0 133,3 Nógrád ,0 108,3 84,6 100,0 9,1 80,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Észak ,0 106,0 118,9 100,0 41,3 94,1 97,9 104,3 115,2 100,0 Magyarország Hajdú-Bihar ,0 163,6 105,6 89,5 47,1 94,7 127,8 91,3 195,0 89,7 Jász-Nagykun ,0 120,0 133,3 87,5 90,5 92,9 92,3 108,3 108,3 115,4 Szolnok Szabolcs ,0 82,4 100,0 150,0 23,8 180,0 66,7 100,0 216,7 53,8 Szatmár-Bereg Észak-Alföld ,0 116,3 114,0 103,5 54,2 105,3 102,5 97,6 171,1 87,7 Bács-Kiskun ,7 105,3 100,0 40,0 75,0 122,2 95,5 114,3 104,3 100,0 Békés ,6 100,0 127,3 21,4 200,0 133,3 112,5 133,3 108,3 115,4 Csongrád ,6 103,4 110,0 84,8 100,0 110,5 116,7 85,7 91,7 100,0 Dél-Alföld ,5 103,4 109,8 58,2 94,9 118,6 107,4 103,4 100,0 103,4 Összesen ,9 107,5 92,2 94,4 92,2 105,3 100,8 104,8 108,6 105,7 2 A év és a év adatai nem hasonlíthatók össze, mert 2011-től az adatok gyűjtése telephelyenként történik. 27

28 Év Szakmunkás 3. A közvetítések számának alakulása (fő) ( ) Betanított munkás Segédmunkás Fizikai Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi Mind Év Szakmunkás 4. A közvetítések számának indexei az előző év %-ában Betanított munkás Segédmunkás ( ) Fizikai Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi Mind ,2 54,8 226,2 80, ,3 93, ,6 198,9 69,6 143, ,0 134, , , ,4 103,1 72,5 86, ,9 98, ,7 302,8 184,9 345, ,8 236, ,3 76,4 90,8 58,9 97,2 133,1 104,1 71, ,0 40,3 101,3 70,8 82,0 76,0 80,5 74, ,4 462,7 136,1 208,1 214,9 142,1 198,2 203, ,4 120,5 92,4 118,8 99,6 92,0 98,4 110, ,8 148,8 125,5 127,1 128,7 150,4 132,0 128,9 28

29 5. A magyar állampolgárságú munkát keresők számának alakulása állománycsoportonként nemek szerint, fő ( ) Állománycsoport Férfiak Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi Sosem dolgozott még Mind Nők Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi Sosem dolgozott még Mind Együtt Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi Sosem dolgozott még Mind

30 6. A munkát keresők száma állománycsoportonként, korcsoportok és nemek szerint (fő) (2016) Állománycsoport 25 év alatti éves 50 éves és afeletti Összesen Férfi Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi Sosem dolgozott még Mind Nő Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi Sosem dolgozott még Mind Együtt Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi Sosem dolgozott még Mind

31 7. A munkaviszonnyal nem rendelkező munkát keresők száma állománycsoportonként, korcsoportok és nemek szerint (fő) 2016 Állománycsoport 25 év alatti éves 50 év és afeletti Összesen Férfi 1.Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai (1+2+3) Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi (5+6) Összesen (4+7) Nő 1.Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai (1+2+3) Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi (5+6) Összesen (4+7) Együtt 1.Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai (1+2+3) Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi (5+6) Összesen (4+7)

32 8. A magán-munkaközvetítőknél az adott évben jelentkező munkát keresők fontosabb adatai megyénként (2016) Munkát keresők (érintett létszám) Ebből a jelentkezéskor munkaviszonnyal Régió/megye száma (fő) megoszlása, % nem rendelkezett fő rendelkezett nem rendelkezett rendelkezett aránya az összes álláskereső %-ában nem rendelkezett megoszlása, % rendelkezett Budapest , ,1 62,9 43,5 50,3 Pest , ,3 51,7 4,8 3,5 Közép-Magyarország , ,0 62,0 48,3 53,8 Fejér , ,2 57,8 3,9 3,6 Komárom-Esztergom , ,5 67,5 3,8 5,3 Veszprém , ,8 64,2 7,1 8,7 Közép-Dunántúl , ,3 63,7 14,8 17,7 Győr-Moson-Sopron , ,9 66,1 6,2 8,2 Vas , ,2 40,8 4,9 2,3 Zala , ,0 63,0 0,9 1,0 Nyugat-Dunántúl , ,4 58,6 12,0 11,6 Baranya , ,6 60,4 2,7 2,8 Somogy , ,4 37,6 8,4 3,5 Tolna , ,5 22,5 0,3 0,1 Dél-Dunántúl , ,1 44,9 11,4 6,3 Borsod-Abaúj-Zemplén , ,4 58,6 2,6 2,5 Heves , ,7 57,3 1,2 1,1 Nógrád 130 0, ,0 0,0 Észak-Magyarország , ,0 58,0 3,8 3,6 Hajdú-Bihar , ,9 44,1 5,0 2,7 Jász-Nagykun-Szolnok , ,6 67,4 0,8 1,2 Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,2 41,8 1,2 0,6 Észak-Alföld , ,9 48,1 7,0 4,4 Bács-Kiskun , ,8 49,2 1,2 0,8 Békés , ,6 65,4 0,3 0,3 Csongrád , ,3 63,7 1,2 1,4 Dél-Alföld , ,6 58,4 2,7 2,5 Összesen , ,5 59,5 100,0 100,0 32