Bajka Gábor: A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-ben

Átírás

1 Bajka Gábor: A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-ben (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bajka Gábor (1992): A munkaerőpiaci helyzet változása ben in: Társadalmi riport 1992, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI,. Pp

2

3 A MUNKAERŐPIACI HELYZET VÁLTOZÁSA 1990-BEN I. AZ ÉS JANUÁRI HELYZET ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az elemzést az januári, az januári és az januári adatok, ill. megoszlásaik összehasonlításával végeztük el. Az adatok a munkaerőpiaci információs rendszer nyers, korrigálatlan adatai voltak, ezért elsősorban az arányokra, az arányok változására utalunk. 1. Álláshelyek 1991/1990. A bejelentett álláshelyek közel a harmadukra estek vissza. A visszaesés mértéke (1991/1990) eltérő volt a különböző népgazdasági ágakban. A legnagyobb visszaesés a közlekedés és hírközlés területén következett be, itt a tizedét sem érte el az álláshelyek száma az egy évvel korábbinak. Szintén átlagon felüli a csökkenés a vízgazdálkodásban és a kereskedelemben. Népgazdasági Bejelentett álláshelyek (%) Ág 1991/ /1991 Megoszl Ipar 42,2 72,3 50,9 Építőipar 52,3 50,0 9,2 Mezőgazdaság 28,9 46,1 4,5 Közl. hírközlés 8,8 140,1 7,9 Kereskedelem 21,8 114,1 6,3 Vízgazdálkodás 17,6 65,7 0,4 Egyéb anyagi tevékenység 40,7 122,4 7,6 Egészségügy és kultúra 42,8 88,3 7,6 Közösségi szolg. 37,2 464,3 5,7 Összesen 34,3 79,2 100,0 165

4 1992/1991. A bejelentett álláshelyek tovább csökkentek, 1992 januárjában alig haladták meg a tízezret. Ez nagyon alacsony szám mind a munkanélküliekhez, mind a feltételezett állásváltoztatásokhoz képest. Az ipar, építőipar, mezőgazdaság állásbejelentései az átlagot meghaladó mértékben csökkentek. Álláshelyek megoszlása megyénként 1991/1990. Megyénként is különböző volt a visszaesés mértéke. Az álláshelyek megyei megoszlásának alakulása mutatja, hogy az átlagot meghaladóan csökkentek a bejelentett álláshelyek Budapesten, Borsod, Fejér, Pest és Veszprém megyében. 1992/1991. Az átlagot meghaladó csökkenés volt Baranya, Fejér, Győr, Hajdú, Nógrád, Komárom, Szolnok és Veszprém megyében. Álláshelyek megoszlása Megye Bp. Baranya Bács Békés Borsod Csongrád Fejér ,9 5,4 4,9 2,2 4,1 6,4 7, ,9 8,8 4,7 2,5 3,1 7,9 6, ,4 3,5 4,1 2,9 3,1 7,9 3,7 Megye Győr Hajdú Heves Nógrád Somogy Komárom Pest ,2 2,9 4,5 3,2 2,3 8,4 8, ,4 4,7 4,9 3,2 3,5 7,9 5, ,4 3,3 7,8 1,8 3,0 3,2 9,9 Megye Vas Szolnok Tolna Zala Veszprém Szabolcs Össz ,4 5,6 1,6 2,7 4,2 6,4 100, ,5 8,7 1,4 2,5 1,8 7,9 100, ,8 7,4 1,5 5,3 1,0 10,8 100,0 Álláshelyek megoszlása iskolai végzettség szerint Az iskolai végzettséget tekintve az álláshelyek száma átlagot meghaladóan csökkent a 8 általánost és a szakközépiskolai végzettséget igénylő állások esetében. (1991/1990.) 1992 januárjára az álláshelyek számának csökkenése lelassult, és igen alacsony mértéket ért el. Ezen belül jelentés a 8. ált. alattiak iránti kereslet 166

5 további csökkenése, és a szakmunkásképzőt végzettek iránti átlagot meghaladó keresletcsökkenés. Iskolai Álláshelyek megoszlása, % Állásh. visszaesése, % Végzettség / / ált. alatt 2,7 3,9 1,0 48,4 20,6 8 ált. 41,0 35,0 42,6 29,3 96,6 Szakm. kép. 45,7 50,0 38,7 37,6 61,3 Szakiskola 1,6 1,8 2,8 40,6 120,3 Szakközép. 3,5 2,9 6,3 28,7 168,4 Technikum 0,3 0,5 0,5 50,9 89,8 Gimnázium 2,6 2,9 5,0 38,7 135,1 Faiskola 1,4 1,7 1,9 42,6 86,6 Egyetem 1,2 1,2 1,2 36,1 76,3 Összesen 100,0 100,0 100,0 34,3 79,2 1991/1990. A bejelentett üres álláshelyeknek csak töredéke volt alkalmas megváltozott munkaképességűek fogadására. Bár számuk kevésbé csökkent, mint az álláshelyek általában (52,9%-ra, szemben az átlagos 34,3%-ra való csökkenéssel) és így az arányuk is nőtt ugyan az álláshelyeken belül (2,2%- ról 3,4%-ra),a lényeges azonban a nagyon kis számuk, és hogy ez is a felére esett vissza januárra részarányuk 4,3%-ra nőtt, de összességében alig haladta meg a 400 álláshelyet. 2. Munkaviszonyban nem állók A munkaviszonyban nem állók száma a munkanélkülieken kívül tartalmazza az első ízben munkát keresők, a pályakezdők és az álláskereső nyugdíjasok számát is. Ezek aránya azonban nem jelentős (1990 januárjában 5 6%, 1991 januárjában 3%) és ők is megjelennek a regisztrált keresletben, ezért ezzel a kategóriával számoltunk. 167

6 Munkaviszonyban nem állók állománycsoportonként (megoszlás, %) Szakm. Bet. m. Segédm. Fizikai össz. Nem fizikai Mind össz ,2 17,6 35,5 79,3 20,7 100, ,8 23,2 30,4 81,3 18,7 100, ,2 24,4 25,4 83,9 16,1 100,0 1991/1990. A munkaviszonyban nem állók száma négyszeresére nőtt egy év alatt. Valamivel gyorsabban nőtt a fizikaiak száma és ezen belül is elsősorban a betanított munkásoké. Megyénként is jelentősen eltérő volt a növekedési ütem. 1991/ januárjára a munkaviszonyban nem állók száma közel négy és félszeresére emelkedett és meghaladta a 440 e főt. Tovább növekedett a betanított munkások aránya és jelentősen emelkedett a szakmunkások aránya, ami azt jelenti, hogy a munkanélküliség ezt a réteget is elérte, tömegesen válnak munkanélkülivé. Az átlagot jelentősen túlszárnyaló megyék a következők: 1991/1990. Baranya megye 5,3-szeresére nőtt a munkaviszonyban Békés megye 12,4-szeresére nem állók száma 1992/1991. Budapest 8,2-szeresére Bács 6,6-szeresére nőtt a munkaviszonyban Komárom 6,6-szeresére nem állók száma Vas 1 9,2-szeresére 1 Nagyon alacsony volt a munkanélküliek száma 1991 januárjában (kevesebb, mint ezer fő). 168

7 1991/1990. A munkaviszonyban nem állók munkaerőpiaci részvétele azt mutatja, hogy több mint felére csökkent a részt nem vevők aránya, míg a segélyen levők aránya megduplázódott. Az átképzésen részt vevők aránya nem változott, míg a közhasznú munkavégzésen levők aránya jelentősen, az újrakezdési kölcsönt igénybevevők pedig drasztikusan csökkentek. Nem részt vevő Közhasznú Végkielégítés Segély Átképzés Újrakezdés Egyéb Összesen ,3 6,4 0,1 36,5 1,7 11,6 100, ,3 2,2 0,2 76,3 1,8 1,1 0,1 100,1 Iskolai végzettség Az átlagot meghaladó mértékben nőtt a 8 általánost végzettek és a szakmunkásképzősök száma és csökkent a 8 általános alatti, a gimnáziumot végzettek és a főiskolások aránya: 1991-ben ezek a tendenciák folytatódtak, erre utalnak az januári részarányok. Az egyetemet végzettek részaránycsökkenése a négy és félszeres növekedés mellett következett be, számuk meghaladta a négyezer főt. 8. ált. 8 ált. Szakmunkközép Szakisk. Szak- Techn. Gimn. Főisk. Egyetem Összesen kev ,3 33,2 24,4 1,4 8,5 3,3 9,2 3,2 1,5 100, ,3 35,9 27,4 1,3 7,5 3,2 7,3 2,6 1,4 100, ,9 36,5 32,0 1,3 7,5 3,1 6,8 1,9 1,0 100,0 Elhelyezkedési nehézségek 1991/1990. Az álláskeresők számának négyszeresére való emelkedése mellett jelentősen csökkent az elhelyezkedési nehézségekkel nem számolók aránya. 169

8 Nőtt a korábban túltelített szakmákban dolgozók aránya és a szakképzettlenség miatt hátrányba kerültek aránya is ben tovább nőtt a túltelített szakmákból munkanélkülivé váltak aránya és a munkanélküliek fele került szembe ezzel a nehézséggel. Az egyéb rétegproblémával küzdők (egészség, család, büntetett előélet, gyakori munkahelyváltás) részaránya csökkent ugyan, de így is elérik a 8%-ot és számuk egy év alatt megduplázódott januárjára részarányuk 3,7%-ra esett vissza, de létszámuk 1991-ben is megduplázódott. Megoszlás Növekedés, % / /1991 Nincs nehézség 13,5 5,8 7, Túltelített 32,6 42,0 50, Egészségi ok 6,8 4,0 2, Családi ok 3,5 1,9 0, Munkahelyváltás 4,0 1,8 0, Büntetett előélet 0,7 0,2 0, Szakképzetlen 26,4 29,4 24, Megjelenés 1,3 0,5 0, Egyéb 11,1 14,3 14, Összesen 100,0 100,0 100, Az egészséget, mint elhelyezkedési nehézséget megnéztük megyénként is. Az átlagosnál magasabb részarányú megyék a következők voltak: Részarány (megye összesen: 100 %) Baranya 6,7 6,5 4,6 Fejér 9,2 5,2 2,9 Győr 9,1 5,1 Nógrád 14,9 6,6 3,4 Pest 9,2 5,8 2,9 Vas 10,0 9,9 3,5 Zala 3,5 Borsod-Abaúj-Z. 3,5 Csongrád - 3,5 Ország összességében az arány 6,8 4,0 2,5 170

9 Jelentkezés óta eltelt idő A munkaviszonyban nem állók négyszeresére történt növekedése (mindkét évben) önmagában is jelentős helyzetromlást mutat, azonban ezt még súlyosbítja, hogy a szerkezet eltolódott az egyre több időt ebben az állapotban töltők felé januárjára, a munkanélküliség tömegessé válásával drasztikusan romlott a helyzet, a munkanélküliek fele már több mint 6 hónapja munkanélküli. Jelentkezés óta eltelt idő Megoszlás Növekedés / / nap 44,3 27,0 8, nap 25,4 23,9 18, nap 14,1 20,3 20, nap 16,1 28,8 52, Összesen 100,0 100,0 100, Megyénként is jelentős az eltérés, a legmagasabb 180 napon túli létszámarányok a következő megyékben találhatók: Megoszlás (megye összesen: 100 %) (%) Borsod 17,9 36,3 Heves 9,7 37,5 Nógrád 13,5 38,0 Ország összességében az arány 16,1 28,8 52,6 Nemek és állománycsoportok Az elmozdulások nem olyan látványosak, de ha figyelembe vesszük, hogy ez egy év alatt következett be, akkor az 5 10%-os eltolódásokat (négyszeres létszámnövekedés mellett) is jelentősnek tartjuk. A férfiak részaránya jelentősen nőtt a szakmunkások között, és folyamatosan csökkent a nem fizikai területen. 171

10 Állománycsoport Férfiak részaránya, % Szakmunkás 73,1 80,0 79,4 Betanított m. 50,3 48,5 47,0 Segédmunkás 62,8 64,6 60,9 Fizikai 63,4 65,3 64,4 Nem fizikai 45,4 41,7 38,1 Összesen 59,7 60,9 60,2 Férfiak és nők megoszlása állománycsoportonként Állománycsoport Férfiak Nők Szakmunkás 32,1 36,5 45,0 17,3 14,0 17,7 Betanított m. 14,9 18,5 19,0 21,8 30,7 32,4 Segédmunkás 37,3 32,2 25,7 32,0 27,6 24,9 Fizikai 84,3 87,2 89,8 72,2 72,3 75,1 Felső vezető 0,1 0,2 0,2 0,0 0,0 0,0 Vezető 3,0 2,8 2,4 1,6 1,6 1,4 Irányító 3,2 2,6 2,5 1,1 1,2 1,4 Ügyintéző 6,3 4,7 4,2 9,4 10,9 11,5 Ügyviteli 3,1 2,5 0,9 15,6 14,0 10,6 Nem fizikai 15,7 12,8 10,2 27,7 27,7 24,9 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A férfiaknál nőtt a szakmunkások és betanított munkások aránya. A nőknél a fő arányok (fizikai nem fizikai) nem változtak, de kategórián belül már jelentős volt a mozgás. A fizikaiaknál jelentősen csökkent a segédmunkások aránya, míg a betanított munkásoké nagyon jelentősen nőtt, ami tendenciájában hasonló a férfiakéhoz. 172

11 II ELSŐ FÉLÉVÉNEK MUNKANÉLKÜLISÉGI JELLEMZŐI Bejelentett üres álláshelyek A januári mélypont (10259 álláshely) után folyamatos, jelentős javulás mutatkozik döntően a vállalati kapcsolattartó tevékenység javulása miatt. álláshelyek száma növekedés % január ,0 február ,4 március ,4 április ,3 május ,9 június ,1 Megyénként igen eltérő a helyzet. A látványos javulás néhány megye kiemelkedő, és jónéhány megye átlagos javulásának eredménye. A növekedési ütem mellett fontos az álláshelyek száma is, ezt az álláshelyekből való megyei részesedés mértéke mutatja. Megyék Bejelentett álláshelyek megoszlása Növekedés júniusra (januári 100%) Budapest 12,6 249 Baranya 8,8 608 Bács-Kiskun 5,6 340 Békés 5,1 437 Borsod-Abaúj-Zemplén 4,2 338 Csongrád 5,0 156 Fejér 2,8 188 Győr-Moson-Sopron 2,5 182 Hajdú-Bihar 4,9 366 Heves 4,9 157 Jász-Nagykun-Szolnok 6,5 217 Komárom-Esztergom 2,2 177 Nógrád 1,8 245 Pest 11,6 289 Somogy 4,6 381 Szabolcs-Szatmár-Bereg 6,9 157 Tolna 1,6 256 Vas 2,6 170 Veszprém 1,2 298 Zala 4,3 202 Összesen 100,

12 A munkaerőkereslet és kínálat (amelyre jellemző, hogy kb. 4 álláshely jut 100 regisztrált munkanélkülire) strukturális megoszlása állománycsoportok szerint a következő volt (májusi adat): Állománycsoport Bejelentett álláshely Regisztrált munkanélküli Szakmunkás 39,2 33,3 Betanított munkás 30,3 24,2 Segédmunkás 16,2 26,6 Fizikai összes 85,7 84,2 Vezető, irányító 1,6 4,0 Ügyintéző 9,8 7,1 Ügyviteli alk. 2,9 4,7 Szellemi összesen 14,3 15,8 ÖSSZESEN 100,0 100,0 Regisztrált munkanélküliek Az év végi növekedési ütem (az utolsó három hónapban 8,5; 10,6; 15,6% volt a növekedés) lassult. Száma Regisztrált munkanélküliek növekedése január=100% előző hónap=100% január ,0 109,0 február ,7 102,7 március ,0 105,1 április ,4 105,0 május ,1 104,1 június ,5 104,6 174

13 A regisztrált munkanélküliek megoszlása iskolai végzettség szerint: összesen Budapest Kevesebb mint 8 ált. 9,6 3,7 Általános isk. 37,2 31,9 Szakmunkásképző 32,1 27,5 Szakiskola 1,4 2,4 Szakközépiskola 7,4 10,4 Technikum 3,1 6,1 Gimnázium 6,6 10,6 Főiskola 1,7 3,8 Egyetem 0,9 3,5 Összesen 100,0 100,0 Nagyon magas az általános iskolát vagy még azt sem végzettek száma, arányuk közel a felét teszi ki a regisztrált munkanélkülieknek. Nagyon magas (60% feletti) ez a mutató Borsod, Bács, Szabolcs és Tolna megyében. Budapestet azért emeltük ki, mert szinte minden egyes kategóriában eltérő jellemzőkkel rendelkezik. A munkanélküli-ellátásban részesülők (ez a fogalom tartalmazza a munkanélküli-segélyben részesülő pályakezdőket is). Száma Ellátásban részesülő munkanélküliek növekedése január=100% előző hó=100% január ,0 110,1 február ,4 97,4 március ,2 112,1 április ,2 104,6 május ,2 103,5 június ,2 102,5 A járadékosok és segélyesek számának növekedése is lassult. A februári-márciusi ingadozás a mezőgazdasági munkanélküliek kizárásával, illetve részbeni visszakerülésével kapcsolatos. A növekedés lassulása akkor is jelentős, ha figyelembe vesszük azt, hogy ez kb. 100 ezer fővel magasabb bázison történik, mint év vége körül. Ebben jelentős szerepet játszik a javuló munkaközvetítési tevékenység, és ennek mellékterméke a növekvő kizárások. 175

14 Május hónapban az ellátásból kikerült közel fő, ebből elhelyezkedett fő, és kizártak 1356 főt. Jellemző adatok 1992 májusában az ellátott munkanélküliekről: Megye Érintett létszám % Segélyezés átlagos időtartama nap/fő Átlagos havi segély Budapest 8, Baranya 4, Bács-Kiskun 7, Békés 5, Borsod-Abaúj- Zemplén 10, Csongrád 4, Fejér 4, Győr-Moson-Sopron 2, Hajdú-Bihar 5, Heves 4, Jász-Nagykun- Szolnok 5, Komárom-Esztergom 3, Nógrád 3, Pest 7, Somogy 2, Szabolcs-Szatmár- Bereg 9, Tolna 3, Vas 1, Veszprém 4, Zala 2, Összesen 100, Férfi Nő

15 Korcsoport szerinti összetétel: Év % 20 5, , , , , , , ,9 56 3,1 Összesen 100,0 Az átlagosnál magasabb a fiatalok ( 30 év) aránya Baranya, Szabolcs és Veszprém megyében. A középkorúak (30 50 év) aránya nagyon magas Budapesten, szinte minden idetartozó korcsoportban jóval magasabb, mint az átlag. Az idősek (50 évtől) aránya pedig Tolna, Vas, Zala valamint Békés és Borsod megyében magasabb az átlagnál. Napok Az ellátás időtartama szerinti megoszlása % Az ellátásból kikerülők ellátásban töltött napok szerinti megoszlás % ,7 10, ,9 13, ,1 19, ,0 24, ,9 9, ,9 7, ,0 5, ,2 3, ,2 1, ,8 1, l,2 1, ,1 2,4 Összesen 100,0 100,0 177

16 Az ellátás időtartamát figyelembe véve az átlagosnál magasabb a rövid ideje ellátásban részesülők aránya (240 nap) Budapesten, Fejér, Pest és Vas megyében. A hosszabb ideje ellátásban részesülők ( 480 nap) aránya pedig Borsod, Nógrád, Szabolcs és Tolna megyében magasabb az átlagosnál. Az ellátásból a 60 napon belül kikerülőknél az átlagosnál magasabb Budapesten, Fejér; Győr, Komárom, Vas és Zala megye aránya. A leggyakoribb kikerülési csoportban ( nap) pedig Csongrád, Hajdú, Heves, Somogy és Szabolcs megye átlag feletti. A bruttó járadék mértéke szerinti megoszlás: Ft % , , , , , , , , , , ,9 100, Ft alatt az átlagosnál lényegesen magasabb a munkanélküliek száma Bács, Somogy, Szabolcs megyében, 5000 és 7000 Ft között pedig Borsod, Hajdú, Somogy és Szabolcs megyében és Ft között Budapest, Komárom, Győr, Fejér megyében nőtt jelentősen a munkanélküli-ellátásban részesülők aránya az átlagosnál. Budapesten, valamint Komárom és Fejér megyében a magasabb járadékkategóriákban is több ellátásban részesülő munkanélkülit fogadnak, mint a többi megye, illetve a megyék átlaga. Bajka Gábor 178