Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Összefoglaló. a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről. Nógrád 5. Heves 6. Pest 35. Bács- Kiskun.

Átírás

1 Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Összefoglaló a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről Nógrád 5 Pest 35 Heves 6 Borsod-Abaúj- Zemplén Jász-Nagykun- Szolnok Hajdú- Bihar 21 Budapest 345 Győr-Moson-Sopron Komárom- Esztergom Vas Fejér 19 Veszprém Szabolcs- Szatmár-Bereg 6 Zala 24 Somogy 31 Tolna 7 Baranya 29 Bács- Kiskun 24 Csongrád 24 Békés (3) (7) (1) (6) 6-17 (3) A működő magán-munkaközvetítők száma (székhely és telephely együtt) megyénként a december 31-ei állapot alapján (db) Budapest május 1

2 Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Főosztályvezető: Tajti József Készítette: Kovács Petra 2

3 Tartalom I. Bevezetés... 4 II. A magán-munkaközvetítők szervezeti adatai... 4 III. A magán-munkaközvetítőkhöz forduló munkát keresők adatai... 8 IV. A magán-munkaközvetítő szervezetek közvetítéseinek alakulása a évben IV.1. A magyar állampolgárok közvetítéseinek alakulása IV.2. A külföldi állampolgárok közvetítéseinek alakulása

4 I. Bevezetés A magán-munkaközvetítők működését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló évi IV. törvény, valamint a törvény alapján kiadott, a munkaerőkölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza, továbbá az ezt módosító Korm. rendeletek: a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet, a 285/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet valamint a 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet. A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet alapján a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes kormányhivatal munkaügyi központja végzi. A nyilvántartás vezetésén kívül a munkaügyi központok látják el a feltételek fennállásával és a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos hatósági ellenőrzést is. A rendelet évenkénti adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a magán-munkaközvetítőknek éves tevékenységükre vonatkozóan, amely kötelezettséget a tárgyévet követő év január 31-éig kell teljesíteni. A évtől a munkaerő-kölcsönzőknek telephelyenként kell az illetékes kormányhivatal munkaügyi központjának a kormányrendeletben meghatározott adattartalmú adatlapokat eljuttatni. A megyei kormányhivatalok munkaügyi központjai a tárgyévet követő év március 31-éig továbbítják az összegyűjtött adatokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal illetékes munkatársa részére. II. A magán-munkaközvetítők szervezeti adatai december 31-én 515 db magán-munkaközvetítő székhelyként, 251 db pedig telephelyként működött, együttes számuk 766 db-ot tett ki. Ez utóbbi adat 4,4%-kal több az egy évvel korábbinál. A tárgyévben összesen 90 db székhely, 60 db telephely kérte nyilvántartásba vételét, 63 db székhely, 27 db telephely pedig törlésre került a nyilvántartásból. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő székhelyek száma 476 db, a telephelyek száma pedig 234 db volt, együttes számuk 710 db-ot tett ki. Az adatszolgáltató székhelyek közül 375 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, 51 db pedig jogi személyiséggel rendelkező nonprofit 4

5 szervezet volt. A telephelyek körében 206 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, illetve ezen belül 26 db nonprofit szervezet működött. A székhelyek közül 32 db jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozás volt, nonprofit szervezet pedig 7 db volt e körben. A telephelyeknél 1 db jogi személyiség nélküli vállalkozást találunk. Emellett 11 db székhely és 1 db telephely egyéni vállalkozás keretében folytatta tevékenységét. Fontos röviden arról is szót ejtenünk, hogy az 766 db adatszolgáltató magánmunkaközvetítőből 400 db végzett ténylegesen közvetítői tevékenységet a tárgyévben ben 396 db volt a számuk, mely tehát összességében kismértékben nőtt. Székhely és telephely szerint együttesen nézve, az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő magán-munkaközvetítők 51,4%-a csak belföldre folytatott közvetítést a tárgyévben, 33,6%-uk belföldre és külföldre is egyaránt. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy 2013-hoz képest kissé növekedett a csak belföldre munkaerőt közvetítők aránya. A korábbi évekhez hasonlóan a legtöbb magán-munkaközvetítő Közép-Magyarországon működött, illetve itt nyújtotta be adatszolgáltatását. Ebben a régióban meghatározó szerepe van a fővárosnak, hiszen az összes működő és adatszolgáltató magán-munkaközvetítők valamivel több mint 47%-a itt volt megtalálható. Pest megye esetében azonban 2,9% -os (működő) és 4,2%-os (adatszolgáltató) aránnyal találkozhatunk. Emellett az adatszolgáltató magán-munkaközvetítők szempontjából, a Nyugat-Dunántúl és a Közép-Dunántúl emelhető ki, ahol a közvetítők aránya meghaladja a 10%-ot. A közvetítési tevékenységet végzők esetében pedig Nyugat-Dunántúlon, és Dél-Dunántúlon beszélhetünk 10% fölötti arányról. Nyugat-Dunántúlon Győr-Moson-Sopron megyében, a Közép- Dunántúlon pedig Komárom-Esztergom és Fejér megyében volt a legtöbb adatszolgáltató, illetve működő magán-munkaközvetítő a december 31-ei állapot szerint. 5

6 A működő és az adatszolgáltató magán-munkaközvetítők fontosabb adatai megyénként a december 31-ei állapot szerint Régió/megye Az összes működő magánmunkaközvetítő (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Index, 2014/2013 (%) Az összes adatszolgáltató magán-munkaközvetítő (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Index, 2014/2013 (%) db % db % Budapest ,9 105, ,1 97,2 Pest 35 4,6 79,5 30 4,2 83,3 Közép-Magyarország ,5 102, ,3 95,7 Fejér 31 4,0 110,7 31 4,4 110,7 Komárom-Esztergom 37 4,8 119,4 35 4,9 120,7 Veszprém 21 2,7 150,0 18 2,5 163,6 Közép-Dunántúl 89 11,6 121, ,8 123,5 Győr-Moson-Sopron 40 5,2 95,2 40 5,6 97,6 Vas 19 2,5 76,0 19 2,7 76,0 Zala 24 3,1 133,3 23 3,2 127,8 Nyugat-Dunántúl 83 10,8 97, ,5 97,6 Baranya 29 3,8 120,8 29 4,1 126,1 Somogy 31 4,0 129,2 30 4,2 125,0 Tolna 7 0,9 100,0 7 1,0 100,0 Dél-Dunántúl 67 8,7 121,8 66 9,3 122,2 Borsod-Abaúj-Zemplén 38 4,9 108,6 35 4,9 100,0 Heves 6 0,8 66,7 6 0,8 66,7 Nógrád 5 0,7 125,0 5 0,7 125,0 Észak-Magyarország 49 6,4 102,1 46 6,5 95,8 Hajdú-Bihar 21 2,7 116,7 20 2,8 111,1 Jász-Nagykun-Szolnok 13 1,7 100,0 12 1,7 92,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg 6 0,8 66,7 6 0,8 66,7 Észak-Alföld 40 5,2 100,0 38 5,3 95,0 Bács-Kiskun 24 3,1 109,1 23 3,2 104,5 Békés 12 1,6 150,0 12 1,7 150,0 Csongrád 24 3,1 100,0 24 3,4 114,3 Dél-Alföld 60 7,8 111,1 59 8,3 115,7 Összesen ,0 105, ,0 102,2 Az adatszolgáltató magán-munkaközvetítők 2014-ben összesen 15,8 milliárd Ft-nak megfelelő összeget realizáltak. Az adminisztratív szolgáltatás (4,5 milliárd Ft), a feldolgozóipar (3,9 milliárd Ft) és az információ, kommunikáció (1,9 milliárd Ft) területén volt a legnagyobb a nettó árbevétel a 6

7 tárgyévben. E három nemzetgazdasági ágban csoportosult a évi nettó árbevétel 65,6%- a. A legalacsonyabb árbevételt az oktatás és közigazgatás ágakban találjuk. A feldolgozóiparban a legjelentősebb árbevételt a gép, gépi berendezés gyártása (1,15 milliárd Ft), az egyéb feldolgozóipari, ipari gép gyártása (0,45 milliárd Ft), a járműgyártás (0,43 milliárd Ft) és a fémfeldolgozási termék gyártása (0,35 milliárd Ft) ágazatokba közvetítő cégek realizálták. Az összes nettó bevétel legnagyobb hányada 66,7%-a a szellemi foglalkozásúakhoz, 33,3%-a pedig a fizikai foglalkozásúakhoz köthető. Ezzel kapcsolatban megállapítható, hogy az arányok az előző évhez képest kissé elmozdultak a szellemi foglalkozásúak közvetítésének javára. A szellemi foglalkozásokon belül a legnagyobb súllyal az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak rendelkeznek (6,56 milliárd Ft-os árbevétel), a fizikaiak között pedig a betanított szakmunkások (2,7 milliárd Ft-os árbevétel). A magán-munkaközvetítők nettó árbevétele állománycsoportonként (2014) Állománycsoport Nettó árbevétel (Ft) Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen

8 fő III. A magán-munkaközvetítőkhöz forduló munkát keresők adatai A rendelkezésünkre álló adatok alapján megállapítható, hogy a magánmunkaközvetítőkhöz forduló munkát keresők száma 2001 és 2010 között 2003, 2004 és 2009 kivételével növekedést mutatott ben számuk megközelítette az 1,5 millió főt. A 2010-et követő három évben a munkát keresők számának csökkenése figyelhető meg ben közel felére esett vissza a számuk, ezt követően 2011-ről 2012-re további 26,1%-os csökkenés következett be, 2013-ban pedig 25,6%-os csökkenést regisztráltunk előző évhez képest. A tárgyévre, vagyis 2014-re viszont 636,5 ezer fő munkakereső szerepelt a magánmunkaközvetítők regisztereiben, amely 43,4%-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva Munkát keresők számának alakulása (fő) A munkát keresők számának ily mértékű növekedése elsősorban a fővárosban (132,3 ezer fővel) és Veszprém (19,4 ezer fővel) megyében koncentrálódott 2014-ben. Ezzel párhuzamosan bizonyos megyékben kismértékű csökkenés zajlott le, így Bács-Kiskun megyében (2,8 ezer fővel), Jász-Nagykun-Szolnok megyében (1,9 ezer fővel), Zala megyében (1,1 ezer fővel), és Tolna megyében 100 fővel. 8

9 A korábbi évekhez hasonlóan a fővárosban jelenik meg a munkát keresők legnagyobb hányada, 2014-ben az összlétszám 66,2%-a (több mint 421 ezer fő) tartozott ide területileg. Budapestet Veszprém követi, ahol a közvetítőkkel kapcsolatba lépő munkavállalók aránya 7,1% (45,5 ezer fő) volt a vizsgált évben. A közvetítőkhöz forduló munkát keresők 46,1%-a (293,4 ezer fő) nem rendelkezett, 53,9%-uk (343,1 ezer fő) pedig rendelkezett munkaviszonnyal a jelentkezés időpontjában. A munkát keresőknek közel fele a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül került ki 2014-ben, a második pregnáns csoportot pedig azok alkották, akik szakiskolai, szakmunkásképző végzettséggel rendelkeztek. Ettől arányaiban alig elmaradva következnek a gimnáziumi végzettséggel rendelkezők és a szakközépiskolában végzettek, akik 11,1, illetve 11,3%-át tették ki az összlétszámnak. A technikumi végzettségűek aránya 4,5% volt, míg a legfeljebb 8 általánossal rendelkezőké 7,6%. A munkát keresők száma, megoszlása iskolai végzettségenként (2014) Iskolai végzettség Munkát keresők száma, fő Munkát keresők számának megoszlása, fő 8 általános vagy kevesebb ,6 Szakmunkásképző ,7 Szakiskola ,5 Szakközépiskola ,3 Gimnázium ,1 Technikum ,5 Főiskola ,4 Egyetem ,9 Összesen ,0 Az állománycsoportok szerinti összetétel vizsgálata alapján megállapítható, hogy ellentétben a korábban tapasztaltakkal a középfokú, vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkező munkát keresők dominanciájának következtében a szellemi foglalkozásúak arányában 16,4 százalékpontos mérséklődés tapasztalható. Mindemellett továbbra is érzékelhető, hogy a szellemi foglalkozásúak aránya a fizikai munkát végzők felett áll, bár nem oly mértékben, mint az előző években. Az összes magán-munkaközvetítőhöz forduló munkavállaló 56%-a volt férfi, 44%-a pedig nő, ami az előző évhez viszonyítva minimális változást jelent. 9

10 fő A korstruktúra eltérő jellegzetességeket követ, mint amilyeneket 2013-ban regisztrálhattunk az előző évhez képest. A tavalyi értékekhez viszonyítva emelkedett mind a nők, mind a férfiak aránya minden korcsoport tekintetében. A legdominánsabb korosztály a év közöttieké, ők tették ki a közvetítők klienseinek 62,4%-át. A legfiatalabb kategóriába a munkát keresők 22,4%-a tartozott, míg a legidősebb korkategóriába tartozók aránya (15,2%) lényegesen nem változott a tavalyi értékekhez képest. IV. A magán-munkaközvetítő szervezetek közvetítéseinek alakulása a évben A évben a magán munkaerő-közvetítők összesen több mint 154,4 ezer közvetítést (sikeres és sikertelen együtt) végeztek, ebből a sikeres közvetítések száma 50,6 ezer volt. Az előző évi adattal összehasonlítva megállapítható, hogy 2014-ben 25,8 ezer fővel több munkát keresőt sikerült elhelyezni A sikeres közvetítések számának alakulása, fő ( ) Az összes sikeres közvetítés 43,4%-a a fővárosban történt, itt összesen 21, 9 ezer főt sikerült elhelyezni. Ez a létszám az előző évinél 26,6%-kal több. Ugyanakkor az összes sikeres közvetítésen belül kisebb szeletet tudott a főváros kihasítani a tárgyévben, ugyanis míg ban a 24,8 ezer közvetítés 70,0%-a tartozott ide, idén ez az arány már csak 43,4% volt. A többi megyében az összes sikeres közvetítéshez viszonyítva az eredményesen munkához juttatott munkavállalók aránya egyedül Vas megyében haladta meg a 3%-ot. A legkisebb 10

11 arányszámokat pedig Tolna (0,5%), Nógrád (0,2%), és Jász-Nagykun-Szolnok (0,2%) megyékben találjuk. Érdemes továbbá megvizsgálni, hogy mely megyékben emelkedett/csökkent jelentősebb mértékben a sikeresen közvetítettek létszáma hoz képest elsősorban Vas, Heves, Baranya, Fejér és Hajdú-Bihar megyében emelkedett kiemelkedő mértékben a sikeresen munkához jutók száma. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor Békés megyében 61,7%-kal, Veszprém megyében 16,2%-kal, és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 11,4%-kal esett vissza a sikeresen kiközvetített munkavállalók száma. Összességében azt mondhatjuk, hogy a megyék többségében növekedés figyelhető meg. A sikeresen munkához juttatott munkát keresők között a tárgyévben a fizikai foglalkozásúak voltak többségben, közöttük is a szakmunkások, illetve a betanított munkások. Míg 2013-ban a szakmunkások létszáma több mint kétszerese volt a betanított munkásokénak, addig 2014-ben a betanított munkások voltak többségben. A szellemiek között továbbra is az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak voltak a pregnáns csoport. A sikeres közvetítések fontosabb adatai állománycsoportonként (2014) Sikeresen Sikeresen közvetített közvetített Állománycsoport munkavállalók munkavállalók számának száma, fő megoszlása, % Szakmunkás ,6 Betanított munkás ,9 Segédmunkás ,7 Fizikai összesen ,2 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító , ,9 Szellemi összesen ,8 Mindösszesen ,0 Az 50,6 ezer sikeres közvetítés során 27,5 ezer férfi (54,4%) és 23,1 ezer nő (45,6%) sikeres elhelyezése valósult meg a tárgyévben, amely növekedést jelent a nők arányában az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva. 11

12 A legtöbb elhelyezett munkavállaló szakközépiskolai (33,9%), felsőfokú (22,8%), szakmunkásképző és szakiskolai (18,2%) végzettségű, őket követik a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők (13,9%), a gimnáziumot végzők (7,9%), végül pedig a technikumi végzettségűek (3,3%). A évhez képest ezek az adatok a szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők arányának jelentős, 21,5%-pontos növekedését, míg a felsőfokú diplomával rendelkezők, 15,2%-pontos csökkenését jelentik. Amennyiben végzettségenként nézzük a közvetítettek számának változását, akkor azt mondhatjuk, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők esetében inkább csökkent a sikeresen közvetítettek száma, míg az alacsonyabb kvalifikációval rendelkezők számának alakulásában jelentősebb növekedés tapasztalható. Az életkori összetételt vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a legtöbb sikeresen közvetített munkavállaló (59,1%) a éves korcsoportba tartozott, 31,2%-a a 25 év alattiakhoz, 9,7%-a pedig az 50 év felettiekhez. A 2013-as évhez viszonyítva 5,0%-ponttal emelkedett a 25 év alattiak, és 1,6%-ponttal csökkent a éves korkategóriába tartozók aránya, továbbá 3,4%-pontos csökkenés következett be a legidősebb korcsoportban. Az egyes korcsoportokat nem csupán a fent említett arányok kapcsán érintette jelentős csökkenés és növekedés, hanem az egyes korcsoportokban a sikeres és sikertelen közvetítések száma is erősen megemelkedett. A 25 év alattiaknál például több mint duplájára nőtt a sikeresen közvetítettek száma. A magán-munkaközvetítőknek a legtöbb munkavállalót a korábbi évekhez hasonlóan a feldolgozóiparba sikerült kiközvetíteni, a tárgyévben a munkavállalók 39,9%-a volt ide sorolható (20,2 ezer fő). A évvel megegyezően a vendéglátás (19,6%) és az adminisztratív szolgáltatás (6,9%) területén történt meg a feldolgozóipar mellett a legtöbb munkavállaló elhelyezése ben az egy évvel korábbihoz képest a feldolgozóiparba sikeresen kiközvetített munkavállalók aránya erős növekedést mutatott (18,9%-pontos), és a vendéglátásban (6,7%- pont) is emelkedés valósult meg. Ezzel szemben az adminisztratív szolgáltatás területén viszonylag mérsékelt csökkenés volt jellemző (3,8%-pont). Jelentősebb csökkenés az egyéb szolgáltatások; az adminisztratív szolgáltatások; információ, kommunikáció; szállítás, raktározás; és a kereskedelem, gépjárműjavítás 12

13 fő területeken történt. Összességében pedig azt mondhatjuk, hogy a nemzetgazdasági ágak többségében 2014-ben több munkavállalót sikerült kiközvetíteni, mint egy évvel korábban A sikeres közvetítések száma nemzetgazdasági áganként, fő (2014) A feldolgozóiparon belül a gépi berendezés gyártása ágazatba sikerült a legtöbb személyt kiközvetíteni, az összes sikeres közvetítés 58,8%-a sorolható ide, amely az előző évhez képest növekedést jelent az ágazat szempontjából. 1 Továbbá fontos kiemelni, hogy minden feldolgozóipari ágazatban nőtt, - még ha kis mértékben is -, a kiközvetített munkavállalók száma 2013-hoz viszonyítva. A foglalkozási csoportok szerinti megoszlást figyelve kiderül számunkra, hogy az előző évhez képest erősen csökkent (13,1%-ponttal) a korábban még leginkább közvetített kereskedelmi és szolgáltatási területen dolgozók aránya ben a legtöbb munkavállalót a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők esetében közvetítették ki sikeresen a magánmunkaközvetítők, az összes sikeres közvetített 28,7%-a sorolható be ebbe a foglalkozási 1 Az összes sikeres közvetítés %-ában nézve. Azonban arányaiban a terület veszített jelentőségéből. 13

14 főcsoportba. Emellett a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokban jutott kereső tevékenységhez a munkavállalók 27,2%-a, továbbá felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozáshoz a kiközvetítettek 12,1%-a. Az említett három foglalkozási főcsoportba összesen 34,4 ezer sikeres közvetítés történt, amely az összes sikeres közvetítés 68,0%-át jelenti. A sikeres közvetítések száma és megoszlása foglalkozási főcsoportonként (2014) Foglalkozási főcsoport (FEOR'08) Sikeresen közvetített munkavállalók száma, fő Sikeresen közvetített munkavállalók számának megoszlása, % Fegyveres szervek foglalkozásai 1 0,0 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók ,3 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások ,1 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások ,4 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások ,2 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások ,0 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 71,1 Ipari és építőipari foglalkozások ,0 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők ,7 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások ,2 Összesen ,0 A tárgyévben az összes sikeres közvetítés 85,21%-a belföldre (43,1 ezer fő), 14,8%-a (7,6 ezer fő) pedig külföldre történt. A évi adatokkal összehasonlítva ez azt jelenti, hogy jelentősen nőtt a belföldre történt sikeres közvetítések aránya. Korábban ezzel ellentétes irányú változás volt megfigyelhető között 6,9%-os, között 11,3%-kos csökkenést regisztráltunk. Emellett még egy dologra szükséges rávilágítanunk. Jelen fejezet elején már említettük, hogy összesen 103,8%-kal növekedett a sikeres közvetítések száma 2014-ben. Ez az emelkedés elsősorban a belföldre történő sikeres közvetítéseknek köszönhető, hiszen a külföldre történt sikeres közvetítések száma csökkent, 16,1%-kal. Ezzel párhuzamosan a munkavállalók belföldre irányuló sikeres munkához juttatásának száma az előző évi 11,3%-os csökkenés után erősen megemelkedett (16,1%-kal). 14

15 IV.1. A magyar állampolgárok közvetítéseinek alakulása december 31-ig összesen 143,2 ezer magyar állampolgár közvetítéséről számoltak be a magán-munkaközvetítők, amelyből eddig az időpontig 49,7 ezer bizonyult sikeresnek (34,7%) és 93,5 ezer volt sikertelen (65,3%). 2 Az előző év adataihoz viszonyítva azt a következtetést vonhatjuk le, hogy emelkedett a magyar állampolgárok sikeres közvetítéseinek aránya 21,8%-ról 34,7,%-ra, a sikertelen közvetítéseké pedig lecsökkent 72,8%-ról 65,3%-ra ben összesen 42,8 ezer munkavállalót belföldre, 6880 munkavállalót pedig külföldre sikerült kiközvetíteni. A belföldre sikeresen közvetített magyarok száma 14,1%-kal nőt, a külföldre közvetítetteké pedig 3,1%-kal emelkedett 2013-hoz képest. Magyar állampolgárok közvetítéseinek száma, fő ( ) A közvetítés iránya Sikertelen Sikeres Összesen Sikertelen Sikeres Összesen Belföldre történt közvetítések Külföldre történt közvetítések Összes közvetítés A magyar állampolgárok sikeres közvetítéseinek 42,6%-a a fővároshoz köthető. Akár a belföldre, akár a külföldre való közvetítést nézzük, mindkét tekintetben a főváros meghatározó szerepét kell kiemelnünk. A belföldre történő sikeres közvetítések több mint 39,4%-a a fővároshoz kapcsolható. A külföldre történő közvetítésnél ez az arány 62,7%-ot tett ki, ami az előző évinél nagyobb arányt jelent. A tavalyi év után ismét megállapítható, hogy a külföldre történő közvetítésekből Győr-Moson-Sopron, Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén, és Komárom-Esztergom megye együttesen igen jelentős részesedéssel rendelkezett 2014-ben is. A magyar állampolgárok sikeres közvetítéseinek száma és megoszlása megyénként magyar/külföldi állampolgár szerinti bontásban a közvetítés irányának megadásával (2014) Régió/megye Magyar állampolgár Magyar állampolgár belföldre külföldre összesen belföldre külföldre összesen 2 A december 31-ig folyamatban lévő közvetítéseket itt figyelmen kívül hagyjuk, hiszen eredményük nem ismert. 15

16 történt sikeres közvetítéseinek száma, fő történt sikeres közvetítéseinek számának megoszlása, % Budapest ,4 62,7 42,6 Pest ,3 0,7 0,4 Közép-Magyarország ,7 63,4 43,0 Fejér ,0 0,1 1,8 Komárom-Esztergom ,3 2,6 1,5 Veszprém ,7 1,2 0,7 Közép-Dunántúl ,0 3,8 4,0 Győr-Moson-Sopron ,9 13,6 2,6 Vas ,7 0,7 38,6 Zala ,2 0,1 1,1 Nyugat-Dunántúl ,8 14,4 42,3 Baranya ,0 7,4 1,9 Somogy ,8 4,0 1,2 Tolna ,6 0,0 0,5 Dél-Dunántúl ,4 11,4 3,7 Borsod-Abaúj-Zemplén ,7 4,6 2,1 Heves ,2 0,0 0,2 Nógrád ,1 0,3 0,2 Észak-Magyarország ,1 4,9 2,5 Hajdú-Bihar ,6 0,1 0,5 Jász-Nagykun-Szolnok ,2 0,0 0,2 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,4 0,0 0,3 Észak-Alföld ,1 0,1 1,0 Bács-Kiskun ,7 1,4 1,6 Békés ,1 0,2 1,0 Csongrád ,0 0,5 0,9 Dél-Alföld ,8 2,1 3,5 Összesen ,0 100,0 100,0 A közvetítéseket nemzetgazdasági áganként nézve azt mondhatjuk, hogy a magyar állampolgárok belföldre történő sikeres közvetítéseinek adatai nagymértékben hasonlítanak a már korábban látott eredményekhez. A magyar állampolgárok legnagyobb részét ahogyan összességében is láttuk a feldolgozóipar, a vendéglátás, a pénzügyi tevékenység, az információ, kommunikáció, és az adminisztratív szolgáltatás ágakban sikerült elhelyezni. A feldolgozóiparban az összes sikeres közvetítés 40,6%-a, a vendéglátásban a 19,8%-a, a pénzügyi területen 6,66%-a, a kommunikáció területén 5,59%-a, az adminisztratív szolgáltatások területén pedig 6,8%-a található hoz képest a sikeresen elhelyezett munkavállalók aránya a feldolgozóiparban emelkedett legnagyobb mértékben (19,5%- ponttal), a vendéglátás területén pedig kisebb növekedés tapasztalható (6,9%-ponttal). Emellett a pénzügyi terület változása minimális, míg a kommunikáció (2,7%-pontos) és adminisztráció (3,9%-pontos) esetében csökkenés következett be. 16

17 A külföldre közvetített magyar állampolgároknál a vendéglátásnak volt a legkiemelkedőbb szerepe, az összes sikeresen külföldre közvetített magyar állampolgár 30,5%-a kapott ebben a gazdasági ágban állást. Ez az arány az egy évvel korábbihoz képest 5,4%-ponttal alacsonyabb. Emellett arról is szót kell ejtenünk, hogy 2014-ben a második legfontosabb gazdasági ágként a feldolgozóipart kell említenünk, 2013-ban az egyéb szolgáltatásokat, 2012-ben pedig az építőipar töltötte be ezt a szerepet. A foglalkozási főcsoportok szerinti struktúra szintén eltérést mutat a külföldre és a belföldre közvetített munkavállalók tekintetében. Ezt jól mutatja, hogy a külföldre sikeresen közvetített magyar állampolgárok között a legtöbben a kereskedelmi és szolgáltatási (27,1%), az ipari és építőipari (29,5%) és a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokban (25,0%) tudtak munkát vállalni. Ezzel szemben a belföldi közvetítéseknél a gépkezelők, összeszerelők (32,1%) mellett jelentős a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű (28,1%), és a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő (13, 7%) foglalkozások aránya is A magyar állampolgárok esetében a belföldre és külföldre történt sikeres közvetítések számának megoszlása foglalkozási főcsoportonként (2013) Magyar állampolgárok Foglalkozási főcsoport külföldre történt belföldre történt sikeres (FEOR'08) sikeres közvetítések közvetítések számának számának megoszlása, megoszlása, % % Fegyveres szervek foglalkozásai 0,0 0,0 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók 4,9 0,4 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 13,7 0,8 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 6,1 7,5 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 6,7 0,9 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 3,7 27,1 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 0,2 0,1 Ipari és építőipari foglalkozások 4,5 29,5 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 32,1 8,6 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 28,1 25,0 Összesen 100,00 100,00 A belföldre sikeresen közvetített magyar munkavállalók közül 22,6 ezer főt (52,9%) fizikai foglalkozásokba, 20,1 ezer főt pedig (47,1%) szellemi foglalkozásokba sikerült elhelyezni. A 17

18 belföldre közvetített munkavállalóknál az ügyintéző, ügyviteli alkalmazott (17 ezer fő) mellett a betanított munkások száma volt a meghatározó (14,2 ezer fő). A külföldre közvetítettek körében a korábbi évekhez hasonlóan a fizikaiak aránya lényegesen magasabb volt a tárgyévben (91,7%-os), itt elsősorban szakmunkás és segédmunkás foglalkozásokról beszélhetünk. A szellemi foglalkozásokba közvetítettek aránya mindösszesen 8,3%-ot tett ki. Mind a belföldre, mind a külföldre közvetített magyar állampolgároknál a legtöbben a éves korcsoportba tartoztak, előbbiek aránya 59, 8%-ot, utóbbiak aránya 53,9%-ot tett ki 2014-ben. A 25 év alattiak esetében 5,9%-ponttal több sikeres közvetítés történt külföldre, mint belföldre. Az 50 évesek és ennél idősebbek aránya mindkét esetben 9,5% körül alakult hoz képest a belföldre sikeresen közvetített 25 év alatti korcsoportba tartozók aránya 8%-os növekedést mutatott, míg a külföldre közvetítettek esetében a legfiatalabb korcsoport aránya 4%-ponttal csökkent, emellett a külföldre közvetített évesek, és az 50 év felettiek aránya mérséklődött 2014-ben. A belföldre sikeresen közvetített magyar állampolgárok 51,7%-a volt férfi, 48,3%-a nő. A külföldön eredményesen munkába helyezetteknél a férfiak aránya a tavalyihoz képest 5,1%- ponttal több (68,0%) Anők aránya 32,0%-ot tett ki. A külföldre történt közvetítések esetében a nők aránya 5,1%-ponttal csökkent. A férfiak aránya a belföldre történt közvetítéseknél csökkent. Iskolai végzettség tekintetében lényegi jellemzőként emelhető ki, hogy a 2014-ben külföldre kiközvetített magyar állampolgárok jelentős hányada (38,3%-a) szakiskolai, szakmunkásképző végzettséggel rendelkezett. A gimnáziumi és szakközépiskolai érettségivel rendelkezők aránya 22,1 és 17,1%-pont volt, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké pedig 14,2%-pont. Kiemelendő, hogy a belföldre közvetített szakközépiskolai és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya tekintetében markáns növekedés (26,5%-pontos), illetve csökkenés (24,0%-pontos) történt. A gimnáziumi érettségivel, és a szakiskolai, szakmunkásképző végzettséggel rendelkezők esetében az arány mérséklődött (7,0, és 5,6%-ponttal). Mindemellett lényegesebb változás történt még a 8 általános vagy kevesebb kategóriában, itt 10,3%-pontos emelkedés történt 2014-ben. 18

19 fő Az a motívum, amely 2012-ben jelentkezett, miszerint a szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkező munkavállalók aránya a belföldre sikeresen kiközvetítettek között alacsonyabb volt a külföldre közvetítettek köréhez viszonyítva, idén is megfigyelhető. A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők esetében pedig 2014-ben akárcsak egy évvel korábban magasabb volt a belföldre ilyen végzettséggel kiközvetített munkavállalók aránya a külföldre közvetítettek köréhez képest. Fontos végül röviden arról említést tenni, hogy a külföldre közvetített magyar állampolgárokat mely országokba sikerült elhelyezni. Az 5,2 ezer külföldre közvetített állampolgár túlnyomó részét az Európai Unió valamely tagállamába, mindössze 33 főt valamely egyéb európai országba, 6 főt pedig Európán kívüli országba sikerült kiközvetíteni. A legtöbb magyar munkavállalónak Ausztriában, Németországban, az Egyesült Királyságban és Cipruson sikerült munkát találnia a magán-munkaközvetítők segítségével. A tavalyi évben Hollandia még a hatodik legnépszerűbb ország volt a közvetítések szempontjából, idén viszont ennél több magyar munkavállalót közvetítettek ide A külföldre kiközvetített magyar állampolgárok száma, (100 főt meghaladó) Az egyéb európai országok közül egyedül Svájcot, az Európán kívüli országok közül pedig Izraelt említhetjük. Összességében azt mondhatjuk, hogy 2013-hoz képest a közvetítések legfontosabb célországai nem sokat változtak, azonban egymáshoz viszonyított helyzetükre érdemes röviden kitérni. Korábban már említettük, hogy Hollandia az előző évhez képest idén több 19

20 munkaerő számára volt célállomás. Németországba 2012-ben 0,9 ezer főt, 2013-ban 1,1 ezer főt sikerült kiközvetíteni, idén ez a szám pedig kis mértékben tovább emelkedett. Az Amerikai Egyesült Államok 2012 után az élen zárt a kiközvetített munkaerő számát illetően ban 2,3 ezer főt sikerült kiközvetíteni, viszont idén nem történt közvetítés az USA-ba ben az Európai Unió valamely tagállamába sikeresen kiközvetített magyar munkavállalók aránya az összes kiközvetített állampolgár 90,3%-át tette ki. Ez az eredmény az arányokat tekintve az előző évhez képest 26,7%-pontos emelkedést jelent. Összességében elmondható, hogy jelentősen nőtt az Unióba történő közvetítések száma 2013-hoz képest, ugyanakkor az egyéb európai és az Európai Unión kívüli közvetítések rendkívül megcsappantak. IV.2. A külföldi állampolgárok közvetítéseinek alakulása A magán-munkaközvetítők 2014-ben összesen 0,96 ezer fő külföldi állampolgárt közvetítettek sikeresen, amely a évi adathoz képest 22,4%-os mérséklődést jelent, mindez elsődlegesen a belföldre történt közvetítések csökkenéséből táplálkozik. Az előző évhez képest ugyanis, míg a sikeresen külföldre közvetített külföldi állampolgárok száma sokat nem változott (kissé emelkedett), addig a belföldre történő közvetítések több mint háromszorosára estek vissza a évinek. A sikeresen közvetített külföldi állampolgárok 36,8%-át belföldre sikerült eredményesen elhelyezni, 63,2%-uk pedig külföldi foglalkoztatóhoz került. Ez jelentős különbség 2013-hoz képest. A belföldre kiközvetített legtöbb külföldi munkavállaló az információ, kommunikáció területen került elhelyezésre (37,9%), e gazdasági ág már 2013-ban is a második legmeghatározóbbnak bizonyult. Emellett az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (29,9%) és pénzügyi, biztosítási tevékenység (24,2%) terén helyezkedett el a legtöbb külföldi munkavállaló. Ezzel szemben a külföldre sikeresen kiközvetítettek a szállítás, raktározás, a humán-egészségügyi, szociális ellátás és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén jutottak munkához. Ezek az ágak, arányaikat tekintve, az előző évben is hasonló súllyal szerepeltek. A foglalkozási főcsoportok közül a belföldre sikeresen közvetítettek nagy hányada az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati), és felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő 20

21 foglalkozásokba kerültek kiközvetítésre. A belföldre került munkavállalók döntő többsége az előző évtől eltérően nem a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások állománycsoportba, hanem az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások csoportjába került kiközvetítésre a tárgyévben. Emellett a külföldre sikeresen kiközvetített külföldi munkavállalók meghatározó része a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők, és a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások főcsoportjába sorolható. A külföldre közvetítetteknél 2014-ben szakmunkásokból, és ügyintéző, ügyviteli alkalmazottakból került ki a legtöbb egykori munkát kereső, míg 2013-ban a legtöbb sikeres közvetítés segédmunkásokból fakadt. Az állománycsoporttal szoros összefüggésben lévő iskolai végzettségnél az előbbiekből következik, hogy a belföldre közvetített külföldiek jelentős része felsőfokú végzettséggel rendelkezett, a külföldre sikeresen közvetítetteknél pedig a szakiskolai, szakmunkásképző valamint a szakközépiskolai végzettség volt a meghatározó, de magas volt a felsőfokú képzettségűek aránya is (20,7%). A belföldre sikeresen közvetített külföldi állampolgárokat a évesek (69,5%) korcsoportjának dominanciája jellemzi, a évhez képest a 25 év alattiakat tömörítő korkategória súlya markánsan emelkedett. A legidősebb korcsoport aránya rendkívül alacsonynak tekinthető, 1% alatti, csak a külföldre kiközvetítettek között növekszik súlyuk közel 31%-ra. A külföldön munkához jutottak esetében is azt látjuk, hogy a évesek a domináns korcsoport. Ha a külföldre történt közvetítéseket vesszük szemügyre a célországok szempontjából, akkor azt mondhatjuk, hogy hasonlóság figyelhető meg a magyar állampolgároknál látottakkal. Jelen esetben is elsődlegesen az Európai Unió valamely tagállamába történt ben a legtöbb sikeres közvetítés, ezen belül is Ciprusra (0,3 ezer fő) és Németországba (kevesebb, mint 0,1 ezer fő). Ezen kívül Ausztriába is sok munkavállalót közvetítettek (0,07 ezer fő). Minden más EU-s tagállamban 50 fő alatti sikeres közvetítés történt a tárgyévben, ezek közül kiemelhetjük Írországot vagy az Egyesült Királyságot. Az egyéb európai országok közül említhetjük Svájcot (a közvetítések száma 2 fő), Európán kívüli országként pedig Hong Kong-ot, és az Amerikai Egyesült Államokat (mindösszesen 53 fő közvetítése történt meg). 21

22 Németország itt megelőzi Ausztriát a közvetítések tekintetében, míg a magyar állampolgárok közvetítésénél ez fordított. V. A magán-munkaközvetítők tevékenységének fajlagos mutatói 2013-ban összesen 443,9 ezer 3 munkát kereső kereste fel a tárgyévben tevékenységet végző 283 magán-munkaközvetítőt. Ez a szám 2014-ben 636,5 ezer munkavállalót és 400 magán-munkaközvetítőt jelentett. Egy közvetítő cég átlagosan 1,59 ezer esettel (fő/közvetítő) foglalkozott. Kiemelkedően magas volt ez a mutató Veszprém (4,6 ezer fő/közvetítő), Fejér (2,6 ezer fő/közvetítő) és Győr-Moson-Sopron (1,6 ezer fő/közvetítő) megyében. Eltérően az előző évi adattól, Jász-Nagykun-Szolnok megyében találjuk a legalacsonyabb értéket 2014-re vonatkozóan. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az előző évhez hasonlóan 2014-ben sem működött magán-munkaközvetítő. Összességében a évhez viszonyítva hasonlóan alakult az egy közvetítőre jutó sikeres közvetítések száma. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor bizonyos megyékben jelentősen nőtt, illetve csökkent az egy közvetítőre jutó munkát keresők száma, mint például Vas megyében, és Békés megyében. Egy-egy közvetítő átlagosan 126,5 sikeres közvetítést végzett. Egy közvetítőre a legtöbb sikeres közvetítés Vas megyében jutott (1916,3 fő/ közvetítő), emellett magas volt még ez a mutató a fővárosban is (113,7 fő/közvetítő). 3 Egy személy az év során több közvetítőhöz, több alkalommal bejelentkezhet. 22

23 fő/közvetítő 2 250, , , , , , ,0 750,0 500,0 250,0 Az egy közvetítőre jutó sikeres közvetítések száma az összes munkát kereső körében 0,0 113,7 83,0 66,0 62,1 57,4 54,8 53,8 50,8 49,8 39,2 36,8 34,4 34,0 33,1 31,0 28,6 22, hoz képest a megyék döntő többségében miként országos szinten is (38,8%-ponttal) növekedés jellemezte ezt a mutatót. A megyék közül kivétel Somogy, Veszprém, Bács-Kiskun, Békés, és Csongrád megye. 100 munkát keresőre 2014-ben összesen 8 fő/közvetítés jutott, amely 2,4%-kal jelent magasabb értéket a évinél. Ebben a tekintetben, legjobban Zala, Tolna, Jász-Nagykun- Szolnok, és Békés megye magán-munkaközvetítői teljesítettek. E megyékben fő/közvetítő közötti volt a mutató értéke a tárgyévben, Vas megye kivételével (126,5 fő/közvetítő), ahol lényegesen magasabb volt ez az érték. 23

24 VI. Táblázatok 24

25 jogi személy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság Egyéni vállalkozó évben közvetítési tevékenységet nem folytatók száma munkaerőkölcsönzést is végző cégek száma csak belföldre EGT tagállamba nem EGT tagállamba belföldre és külföldre is 1. A magán-munkaközvetítők főbb adatai 2014 Régió/megye Adatszolgáltató magánmunkaközvetítők (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Az adatszolgáltatást benyújtó magán-munkaközvetítők közül (székhely és telephely együtt) A évben közvetítési tevékenységet végzők (székhely és telephely együtt) számának folytat munkaerő-közvetítést száma db % megoszlása db db db % Budapest , ,3 Pest 30 4, ,3 Közép-Magyarország , ,5 Fejér 31 4, ,0 Komárom-Esztergom 35 4, ,3 Veszprém 18 2, ,5 Közép-Dunántúl 84 11, ,8 Győr-Moson-Sopron 40 5, ,3 Vas 19 2, ,5 Zala 23 3, ,0 Nyugat-Dunántúl 82 11, ,8 Baranya 29 4, ,8 Somogy 30 4, ,5 Tolna 7 1, ,3 Dél-Dunántúl 66 9, ,5 Borsod-Abaúj-Zemplén 35 4, ,3 Heves 6 0, ,8 Nógrád 5 0, ,8 Észak-Magyarország 46 6, ,8 Hajdú-Bihar 20 2, ,3 Jász-Nagykun-Szolnok 12 1, ,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 6 0, ,0 Észak-Alföld 38 5, ,0 Bács-Kiskun 23 3, ,0 Békés 12 1, ,5 Csongrád 24 3, ,3 Dél-Alföld 59 8, ,8 Összesen , ,0 25

26 2. Az adatszolgáltató magán-munkaközvetítő szervezetek száma és indexei 4 megyénként ( ) Az adatszolgáltató magán munkaerő-közvetítők száma (db) Az adatszolgáltató magán munkaerő-közvetítők számának indexei Régió/megye években az előző év %-ában Budapest ,9 113,4 116,3 117,2 113,5 72,8 97,1 113, ,4 104,3 100,9 Pest ,3 112,5 133,3 116,7 116,1 101,5 74,2 110, ,0 72,7 109,4 Közép-Magyarország ,1 113,3 118,5 117,1 113,8 77,0 92,7 112, ,7 100,5 101,6 Fejér ,0 104,3 133,3 106,3 97,1 115,2 118,4 126,7.. 93,3 103,6 106,9 Komárom-Esztergom ,0 155,6 117,9 97,0 96,9 112,9 42,9 340, ,1 100,0 119,4 Veszprém ,5 133,3 91,7 118,2 115,4 106,7 250,0 40,0.. 78,6 150,0 100,0 Közép-Dunántúl ,0 128,0 118,8 103,9 100,0 112,7 112,4 124, ,7 111,0 109,9 Győr-Moson-Sopron ,6 166,7 90,0 133,3 83,3 115,0 78,3 105, ,5 95,2 100,0 Vas ,7 200,0 130,0 100,0 115,4 66,7 110,0 81, ,6 84,0 90,5 Zala ,2 145,5 106,3 147,1 68,0 123,5 119,0 44,0.. 78,3 133,3 100,0 Nyugat-Dunántúl ,6 164,3 104,3 129,2 83,9 103,8 100,0 72,2.. 98,8 100,0 97,6 Baranya ,3 147,1 128,0 93,8 90,0 114,8 100,0 35, ,1 95,8 126,1 Somogy ,0 141,7 100,0 111,8 89,5 94,1 81,3 69, ,3 70,8 182,4 Tolna ,0 450,0 111,1 110,0 145,5 112,5 111,1 15,0.. 87,5 100,0 100,0 Dél-Dunántúl ,2 164,5 115,7 101,7 100,0 108,3 98,5 35, ,0 85,5 142,6 Borsod-Abaúj-Zemplén ,0 146,2 115,8 122,7 92,6 144,0 105,6 57,9.. 92,1 105,7 102,7 Heves ,7 114,3 125,0 110,0 136,4 106,7 87,5 21, ,5 111,1 60,0 Nógrád ,0 700,0 142,9 120,0 108,3 84,6 100,0 9,1.. 80,0 0,0 0,0 Észak-Magyarország ,5 161,9 123,5 119,0 106,0 118,9 100,0 41,3.. 94,1 97,9 104,3 Hajdú-Bihar ,5 118,2 84,6 100,0 163,6 105,6 89,5 47,1.. 94,7 127,8 91,3 Jász-Nagykun-Szolnok ,7 78,6 109,1 125,0 120,0 133,3 87,5 90,5.. 92,9 92,3 108,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,1 133,3 125,0 85,0 82,4 100,0 150,0 23, ,0 66,7 100,0 Észak-Alföld ,6 108,1 107,5 100,0 116,3 114,0 103,5 54, ,3 102,5 97,6 Bács-Kiskun ,0 91,7 100,0 172,7 105,3 100,0 40,0 75, ,2 95,5 114,3 Békés ,0 180,0 155,6 78,6 100,0 127,3 21,4 200, ,3 112,5 133,3 Csongrád ,0 133,3 133,3 90,6 103,4 110,0 84,8 100, ,5 116,7 85,7 Dél-Alföld ,7 125,7 129,5 103,5 103,4 109,8 58,2 94, ,6 107,4 103,4 Ö sszesen ,1 124,4 117,5 112,9 107,5 92,2 94,4 92, ,3 100,8 104,8 4 A év és a év adatai nem hasonlíthatók össze, mert 2011-től az adatok gyűjtése telephelyenként történik. 26

27 3. A sikeres közvetítések számának alakulása (fő) ( ) Betanított munkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Év Szakmunkás Segédmunkás Szellemi Mindösszesen összesen A sikeres közvetítések számának indexei az előző év %-ában ( ) Betanított munkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Év Szakmunkás Segédmunkás Szellemi Mindösszesen összesen ,3 68,3 83,8 75, ,3 79, ,5 139,0 113,3 126, ,4 117, ,0 96,8 58,2 82, ,2 81, ,4 103,6 86,0 95, ,9 92, ,6 197,6 110,6 165, ,9 157, ,2 54,8 226,2 80, ,3 93, ,6 198,9 69,6 143, ,0 134, , , ,4 103,1 72,5 86, ,9 98, ,7 302,8 184,9 345, ,8 236, ,3 76,4 90,8 58,9 97,2 133,1 104,1 71, ,0 40,3 101,3 70,8 82,0 76,0 80,5 74, ,4 462,7 136,1 208,1 214,9 142,1 198,2 203,8 27

28 5. A magyar állampolgárságú munkát keresők számának alakulása állománycsoportonként nemek szerint (fő) ( ) Állománycsoport év munkát keresők száma (fő) Férfiak Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Sosem dolgozott még Mindösszesen Nők Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Sosem dolgozott még Mindösszesen Együtt Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Sosem dolgozott még Mindösszesen

29 6. A munkát keresők száma állománycsoportonként, korcsoportok és nemek szerint (fő) (2014) Állománycsoport 25 év alatti éves 50 éves és afeletti Összesen Szakmunkás Férfi Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Sosem dolgozott még Mindösszesen Nő Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Sosem dolgozott még Mindösszesen Együtt Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Sosem dolgozott még Mindösszesen