A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai

Átírás

1 A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai I-III. negyedév Budapest

2 Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch Irén Készítette: Székács Tamás 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Levelezési cím: 1476 Budapest, Pf. 75 Telefon: (1) Fax: (1)

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata I-III. negyedévben A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata terület szerint A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata a I-III. negyedévben A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata a szeptember 30-ai állapot alapján Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata terület szerint Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint A kiadott és az érvényben lévő EU Kék Kártya vizsgálata Jogszabályok melléklete Táblázatok melléklete

4 1. Bevezetés A munkaügyi központok a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásához kapcsolódóan a foglalkoztató által benyújtott munkaerőigény és engedély iránti kérelem alapján (16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet) engedélyezési eljárást folytatnak. Emellett a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, foglalkoztatásra kerülő, bejelentett de engedélyezésre nem kötelezett külföldi munkavállalókról nyilvántartást (355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet) vezetnek. A munkavállalási engedélyek és a bejelentett munkavállalók számának adatai egy központi adatbázisban kerülnek tárolásra. Az adatok rögzítése, az adatbázisban való megjelenítése folyamatos, az így rendelkezésre álló statisztikai adatokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal negyedévenként feldolgozza és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján közli ( Az EU Kék Kártya engedélyezési eljárását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal folytatja le, a 168/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet értelmében a megyei (fővárosi) kormányhivatal munkaügyi központjainak hatásköre az eljárás folyamatában csak szakhatósági állásfoglalás megtételére terjed ki. Tehát az illetékes munkaügyi központ nyilatkozik arról, hogy az adott EU Kék Kártya engedély kiadását a munkaerő-piaci helyzet figyelembevételével támogatja, vagy sem. A kiadott és érvényes EU Kék Kártyák adatai ettől függetlenül megjelennek, rendelkezésre állnak a nyilvántartásban. A statisztikai adatgyűjtéshez és feldolgozáshoz kapcsolódóan, a jogszabályi háttérnek, kötelezettségnek megfelelően, különböző fogalmak kidolgozására került sor a külföldi munkavállalók munkavállalási engedélyére, bejelentésére vonatkozóan, amelyek az alábbiakban kerülnek ismertetésre. A rendeletekben megjelölt egyes adatgyűjtési kötelezettségekhez tartozó főbb statisztikai megnevezések a következők: 1. harmadik országbeli állampolgár a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező külföldi állampolgár, aki nem hontalan, 2. kiadott munkavállalási engedélyek száma 1 adott időintervallumban kiadott munkavállalási engedélyek száma, 3. érvényes munkavállalási engedélyek száma adott időpontban érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkezők száma, 4. mezőgazdasági szezonális engedélyek száma az engedélyezési eljárás speciálisan a mezőgazdasági, szezonális engedélyezési eljárás alá vont külföldi állampolgárok munkavállalására vonatkozó (jogi értelemben) engedélyek, (statisztikai értelemben) kibocsátott engedélyek, ill. érvényes engedélyek száma, 1 A kiadott és a harmadik pontban szereplő érvényes munkavállalási engedélyek a nem mezőgazdasági, szezonális engedélyezési eljárás kategóriába tartozó, harmadik országbeli munkavállalók engedélyköteles munkavállalására vonatkozó (jogi értelemben) engedélyek, (statisztikai értelemben) kibocsátott engedélyek, ill. érvényes engedélyek száma (az egyszerűsített foglalkozás keretében foglalkoztatottakat is beleértve engedélyköteles munkavállalás esetén). 4

5 5. bejelentés (regisztráció) száma a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi állampolgárságú személyek Magyarországon történő foglalkoztatásának megkezdésére és befejezésére vonatkozóan közölt munkavállalók száma (az egyszerűsített foglalkozás keretében foglalkoztatottakat is beleértve bejelentési kötelezettség esetén), 6. érvényes bejelentések száma adott időpontban érvényesen bejelentett (korábban már foglalkoztatás megkezdésére bejelentett, de a foglalkoztatás megszűnésére még be nem jelentett) munkavállalók együttes száma. 7. kiadott EU Kék Kártyák száma 2 adott időintervallumban kiadott EU Kék Kártyák száma 8. érvényes EU Kék Kártyák száma adott időpontban érvényes EU Kék Kártyák száma A témával kapcsolatos a különböző engedélyezési eljárásokra és a bejelentési kötelezettségekre vonatkozó érvényes jogi szabályozást részletesen a Melléklet ismerteti. A fogalmak ismertetésének szükségességét az indokolja, hogy jól látható legyen az a két fő elemzési dimenzió, amelyek alapján adatainkat vizsgáljuk. Egyrészt tehát megfigyeljük az egy adott időszakra kiadott engedélyek (egyéni, illetve mezőgazdasági szezonális), EU Kék Kártyák illetve bejelentések számát, másrészt pedig az egy adott időpontban érvényes engedélyek (egyéni, illetve mezőgazdasági szezonális), illetve EU Kék Kártyák számát. Ezeket az adatokat állampolgárság, nemzetgazdasági ágak, foglalkozási főcsoportok és terület szerinti bontásban is megvizsgáljuk. 2. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata I-III. negyedévben Ha állampolgárság szerint kívánjuk elemezni a külföldiek foglalkoztatási viszonyait, akkor meg kell vizsgálnunk egyrészt azon országok állampolgárait, akiknek a foglalkoztatását megelőzően csak a foglalkoztatás tényét kell bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők, továbbá azokét, akik esetében harmadik országbeli állampolgárok munkavállalási engedélyre van szükség. Meg kell jegyeznünk, hogy néhány esetben azonban ezeknek az állampolgároknak a foglalkoztatása is csupán bejelentési kötelezettséget von maga után. (355/2007. (XII.23) Korm. rendelet és 355/2009 (XII.30) Korm. rendelet és 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet) I-III. negyedévben a kiadott munkavállalási engedélyek (egyéni illetve mezőgazdasági szezonális) száma db volt. Ezen belül db egyéni engedély és 168 db mezőgazdasági szezonális engedély került kiadásra I-III. negyedévhez képest a kiadott munkavállalási engedélyek együttes száma 6,0%-kal növekedett. Ezen belül az egyéni munkavállalási engedélyek számában emelkedés (9,0%-os), a mezőgazdasági szezonális engedélyek (55,8%-os) számában viszont csökkenés mutatkozott az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2 Fontos megjegyezni, hogy az EU Kék Kártyát speciális helyzete miatt külön kezeljük az egyéni munkavállalási és a mezőgazdasági, szezonális engedélyek csoportjától. 5

6 db db Ha országok szerinti csoportosítás alapján vizsgáljuk adatainkat, azt mondhatjuk, hogy az Európai Unióhoz nem tartozó, európai országok állampolgárainak részére kiadott engedélyek száma lényegében nem változott I-III. negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Ezzel párhuzamosan viszont az Európai Unióhoz nem tartozó, de Magyarországgal szomszédságban lévő országok állampolgárai részére kiadott engedélyek száma csökkenést mutatott, ennek mértéke 15,3%-os volt. Ezzel szemben az Európán kívüli országok állampolgárai részére kiadott engedélyek száma 10,5%-kal emelkedett. A kiadott egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek száma országcsoportonként, I-III. negyedév I-III. negyedév (db) Nem EU-s európai Nem EU-s szomszédos országok Európán kívüli országok I-III. negyedév I-III. negyedév A kiadott engedélyek száma a legmagasabb a kínai (2 371 db), az ukrán (1 876 db) és a szerb (583 db) állampolgárok esetében volt I-III. negyedévben. Mindez azt jelenti, hogy a tárgyidőszakban kiadott engedély 27,6%-a kínai, 21,8%-a ukrán, 6,8%-a pedig szerb állampolgárok részére került kiadásra. A kínaiak részére kiadott engedélyek száma 1,7%-kal emelkedett I-III. félévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, ezzel szemben az ukránok körében 15,5%-os, a szerbek esetében pedig 9,6%-os csökkenés volt tapasztalható. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma országonként, I-III. negyedév I-III. negyedév (db)* Kína Ukrajna Szerbia Vietnám Koszovó Thaiföld India I-III. negyedév I-III. negyedév *A diagram csak azoknak az országokat tartalmazza, amely állampolgárainak részére I-III. negyedévben a kiadott munkavállalási engedélyek száma meghaladta a 300 db-ot. 6

7 Összességében elmondhatjuk, hogy azon nem Európai Uniós, de európai államok állampolgárai körében 3, amelyek jelentős súllyal rendelkeznek Magyarországon, csökkenés következett be a kiadott engedélyek számában I-III. negyedévben az elmúlt év azonos időszakához képest. Ennek eklatáns példája Ukrajna és Szerbia. Mindezt azt mutatja a rendelkezésre álló adataink alapján, hogy tovább mérséklődött azon ukrán és szerb állampolgárok száma, akik Magyarországra kívánnak jönni munkavállalási céllal. Az Európai Unióhoz nem tartozó több európai országban növekedést mutatott a kiadott engedélyek száma a tárgyidőszakban, többek között említhetjük Moldovát vagy Oroszországot, azonban ezek a munkavállalási engedélyek számosságát tekintve nem tekinthetők kiemelkedően jelentősnek. Megjegyzendő továbbá, hogy ebben az országcsoportban összességében stagnált a kiadott engedélyek száma. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a munkavállalási engedélyeken belül a mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma csökkent. Azonban, ha a szezonális engedélyeket nem vesszük figyelembe, akkor a kiadott engedélyeknél 7,1%-os növekedést tapasztalhatunk az EU-hoz nem tartozó európai országok körében. Igaz ugyan, hogy a koszovói állampolgárok adatai nem hasonlíthatók össze a korábbi adatokkal, azonban feltételezésként megfogalmazható, hogy ez a növekedés az orosz, moldovai valamint döntően a koszovói állampolgárok számának emelkedéséből adódhat. A munkavállalási engedélyek számának jelentősebb növekedését másrészt az Európán kívüli, ezen belül is az ázsiai tagállamokból érkező állampolgárok érkezése okozza. Ezt igazolja, hogy I-III. negyedévben az előző év azonos időszakához képest több mint másfélszeresére nőtt a vietnámi állampolgárok részére kiadott engedélyek száma, a thaiföldiek esetében az emelkedés mértéke pedig közel másfélszeres. Emellett a mongolok körében tapasztalható egy 32,8%-os, a japánok körében 18,8%-os, az indiaiak esetében pedig 15,8%-os növekedés. Ettől függetlenül a legtöbb engedélyt a tárgyidőszakban is a kínai állampolgárok részére adták ki, azonban a növekedés az előző év azonos időszakához képest 1,7%-ot tett ki A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata terület szerint A legtöbb engedély kiadására I-III. negyedévben a Fővárosban került sor, amely az összes kiadott egyéni és mezőgazdasági szezonális engedély 61,9%-át jelenti, ezt követően Pest (7,7%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét (5,4%) emelhetjük ki. A legkisebb arányszámokat Somogy és Nógrád megyében találjuk. 3 A változások vizsgálatánál Koszovót figyelmen kívül hagytuk, ugyanis I. félév végén vált lehetővé erre az állampolgárságra vonatkozóan az adatok rögzítése, emiatt a változások adatai nem értékelhetők I-III. negyedévben összesen 498 db koszovói állampolgár részére került engedély kiadásra. 7

8 Megye A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek fontosabb adatai (2011. I-III. negyedév, I-III. negyedév) Kiadott egyéni engedélyek száma, db I-III. negyedév I-III. negyedév Kiadott egyéni engedélyek számának megoszlása, db Index, % I-III. negyedév I-III. negyedév I-III. negyedév/ I-III. negyedév Közép-Magyarország ,6 71,6 103,0 Budapest ,9 64,9 101,0 Pest ,7 6,7 122,4 Közép-Dunántúl ,7 5,0 121,8 Fejér ,5 2,4 111,5 Komárom-Esztergom ,4 1,5 168,5 Veszprém ,8 1,1 78,2 Nyugat-Dunántúl ,5 7,5 105,2 Győr-Moson-Sopron ,0 4,8 110,3 Vas ,0 0,8 136,9 Zala ,5 1,9 79,7 Dél-Dunántúl ,7 1,4 127,6 Baranya ,6 0,5 109,1 Somogy ,3 0,3 113,0 Tolna ,9 0,6 151,0 Észak-Magyarország ,1 2,1 103,5 Borsod-Abaúj- Zemplén ,0 1,1 94,6 Heves ,4 0,6 68,9 Nógrád ,7 0,4 173,5 Észak-Alföld ,7 7,4 110,8 Hajdú-Bihar ,4 2,7 55,6 Jász-Nagykun-Szolnok ,9 1,1 86,0 Szabolcs-Szatmár- Bereg ,4 3,5 162,1 Dél-Alföld ,7 5,0 122,6 Bács-Kiskun ,0 2,2 97,2 Békés ,5 0,4 133,3 Csongrád ,3 2,4 144,3 Összesen ,0 100,0 106, I-III. negyedévben a kiadott engedélyek száma minden régióban növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest. A Dél-Dunántúlon, a Dél-Alföldön és a Közép- Dunántúlon a növekedés mértéke meghaladta a 20,0%-ot. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy az említett régiókban a nagyobb százalékos növekedés abszolút számokban nézve alacsony. A megyék közül Nógrád, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár és Tolna megyékben nőtt a legnagyobb mértékben a kiadott munkavállalási engedélyek száma, minden esetben másfélszeres növekedés volt regisztrálható. Ezzel párhuzamosan a kulcspozíciót betöltő Fővárosban mindösszesen 1,0%-os növekedés következett be, Pest megyében ugyanakkor ennek mértéke 22,4%-os volt. Hét megyében kevesebb engedélyt adtak ki a tárgyidőszakban, mint egy évvel korábban, a legnagyobb visszaesés Hajdú-Bihar és Heves megyében következett be. 8

9 2.2. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint I-III. negyedévben az összes kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedély 25,4%-át a kereskedelem, 19,3%-át a feldolgozóipar, 15,2%-át a vendéglátás, 9,6%-át pedig az építőipar nemzetgazdasági ágakra vonatkozóan adták ki. Összességében ez azt jelenti, hogy a kiadott engedélyek 69,5%-a ebben a négy gazdasági ágban összpontosult a tárgyidőszakban. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma, megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint I-III. negyedévben Nemzetgazdasági ág (TEAOR 08) Kiadott engedélyek száma, db Kiadott engedélyek számának megoszlása, % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 392 4,6 Bányászat, kőfejtés 80 0,9 Feldolgozóipar ,3 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0 0,0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 40 0,5 szennyeződésmentesítés Építőipar 824 9,6 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,4 Szállítás, raktározás 197 2,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,2 Információ, kommunikáció 265 3,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 48 0,6 Ingatlanügyletek 117 1,4 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 584 6,8 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 86 1,0 8 0,1 Oktatás 73 0,8 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 58 0,7 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 48 0,6 Egyéb szolgáltatás 391 4,5 Ismeretlen 238 2,8 Összesen ,0 A feldolgozóiparban az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása, a járműgyártás, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása ágazatokban került kiadásra a legtöbb munkavállalási engedély. A legtöbb mezőgazdasági, szezonális engedély a feldolgozóiparban került kiadásra, az összes 41,1%-a. Két további ághoz kapcsolhatók még a kiadott engedélyek, egyrészt a mezőgazdasághoz (szezonális engedélyek több mint harmada), továbbá a kereskedelemhez (szezonális engedélyek negyede). 9

10 A foglalkozási főcsoportokat vizsgálva láthatjuk, hogy a legtöbb kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedély a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások körében került kiadásra, db, amely az összes kiadott engedély harmadát teszi ki. Második releváns főcsoportnak a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokat tekinthetjük, ezt követően pedig azokat a munkaköröket, amelyek egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő, továbbá felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások közé sorolhatók. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma, megoszlása foglalkozási főcsoportok szerint I-III. negyedévben Foglalkozási főcsoport (FEOR 08) Kiadott engedélyek száma, db Kiadott engedélyek számának megoszlása, % Fegyveres szervek foglalkozásai 0 0,0 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 348 4, , ,9 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 140 1,6 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások ,3 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 266 3,1 Ipari és építőipari foglalkozások 822 9,6 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 490 5,7 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások ,8 Ismeretlen 33 0,4 Összesen , A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint A kiadott engedélyek legnagyobb része (37,8%-a) a éves korcsoportba tartozó harmadik országbeli állampolgárok köréhez volt kapcsolható I-III. negyedévben, összesen db engedélyt adtak ki e korcsoportba tartozó külföldi munkavállalók részére. A második és harmadik releváns korkategóriának a éves és a éves korcsoport nevezhető, míg a 19 év alattiak és az 55 év felettiek súlya a legkisebbnek tekinthető. 10

11 db db A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek korcsoportok szerint I-III. negyedévben (db) éves és ezalatt éves éves éves éves 55 éves és afelett Az iskolai végzettség kapcsán elmondható, hogy a legtöbb kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedély a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok részére (3 740 db) került kiadásra, amely az összes engedély 43,5%-át fedi le. Ezen túlmenően két további iskolai végzettség szerinti kategória releváns szerepe emelhető ki, egyrészt a szakiskolai, szakmunkásképzőé (együttesen) és a felsőfokú végzettségé. Indokolható ez azzal, hogy az összes kiadott egyéni és szezonális engedély 23,1%-a (1 989 db) tartozik az előbbi, míg 16,4%-a (1 410 db) az utóbbi kategóriába. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma iskolai végzettség szerint I-III. negyedévben (db) Mind az életkor mind pedig az iskolai végzettség szerinti struktúrával kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy a tárgyidőszakban nem történt lényegi változás az előző év hasonló időszakának adataihoz képest. 11

12 3. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata a I-III. negyedévben Az eddigiekben azt vizsgáltuk, hogy azon állampolgárok körében miként alakult a kiadott engedélyek száma, akiknek foglalkoztatása engedélyhez kötött. A külföldi munkavállalók másik nagy csoportját azok az állampolgárok alkotják, akiknek foglalkoztatása nem engedélyköteles, csak a foglalkoztatás tényét szükséges bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elsősorban a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok és bizonyos jogszabályi esetekben harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának feltétele. Mivel a bejelentések szerepe és súlya elsődlegesen az Európai Unió tagállamai esetében jelentkezik, ezért az állampolgárságok esetében csak e tagállamokat vizsgáljuk meg részletesen I-III. negyedévben a munkaadók összesen fő foglalkoztatásának megkezdését jelentették be, amely I-III. negyedévhez képest 21,9%-os csökkenést jelent. Az Európai Unió 27 tagállama közül mindössze hat ország állampolgárai esetében haladta meg a bejelentettek száma a 100 főt. A bejelentett román állampolgárok (3 968 fő) száma volt a legnagyobb, amely az összes bejelentett 60,8%-át tette ki, ezt követően a szlovák állampolgárokat emelhetjük ki, esetükben az iménti arány 9,3%-ot tett ki I-III. negyedévben. Harmadikként pedig Németországot említhetjük, ahol a bejelentett személyek aránya az összes bejelentetthez viszonyítva 4,2%-ot tett ki. A bejelentett szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi állampolgárok száma I-III. negyedévben (fő) (100 főnél több) Olaszország Lengyelország Egyesült Királyság Németország Szlovákia 609 Románia Az előző év azonos időszakához képest a román állampolgárok körében 21,8%-kal csökkent a bejelentett külföldi állampolgárok száma, a szlovákok esetében ez az arány 54,2%-ot tett ki, a németeknél 11,5%-ot. A bejelentett külföldi állampolgárok számának csökkenése elsősorban annak köszönhető, hogy a magyar munkaerő-piac szempontjából a legnagyobb súllyal rendelkező országokból érkező bejelentettek száma csökkent. Ezt jól mutatja a románok, szlovákok és a németeknél látott csökkenés mértéke. 12 fő

13 Ez alól némileg lengyelek tekinthetők kivételnek, akik körében 10,6%-kal több állampolgárt jelentettek be a tárgyidőszakban az előző év azonos időszakához képest. A munkáltatók a legtöbb külföldi állampolgárt a Fővárosban jelentették be, a bejelentett összlétszám 36,3%-a tartozott ide területileg. Ezt követően Bács-Kiskun megyét emelhetjük ki, ahol az iménti arány 17,9%-ot tett ki, Békés megyében 7,9%-ot, Győr-Moson-Sopron megyében 6,5%-ot, Pest megyében pedig 6,4%-ot. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok fontosabb adatai megyei bontásban (2011. I-III. negyedév, I-III. negyedév) Megye A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma, fő I-III. negyedév I-III. negyedév A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % I-III. negyedév I-III. negyedév Index, % I-III. negyedév/ I-III. negyedév Közép-Magyarország ,7 45,1 65,5 Budapest ,3 36,3 69,2 Pest ,4 8,8 50,4 Közép-Dunántúl ,1 13,3 36,7 Fejér ,3 1,9 116,9 Komárom-Esztergom ,4 10,0 16,6 Veszprém ,4 1,4 69,5 Nyugat-Dunántúl ,3 10,2 83,2 Győr-Moson-Sopron ,5 3,9 114,9 Vas ,1 4,7 73,9 Zala ,8 1,6 33,1 Dél-Dunántúl ,9 1,0 63,2 Baranya ,2 0,3 33,3 Somogy ,5 0,4 94,6 Tolna ,2 0,3 53,6 Észak-Magyarország ,7 2,0 58,3 Borsod-Abaúj-Zemplén ,9 1,0 57,6 Heves ,4 0,5 63,0 Nógrád ,4 0,4 54,8 Észak-Alföld ,2 3,7 59,5 Hajdú-Bihar ,9 2,2 58,6 Jász-Nagykun-Szolnok ,5 0,5 65,4 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,8 0,9 58,1 Dél-Alföld ,1 24,7 89,7 Bács-Kiskun ,9 14,7 84,0 Békés ,9 5,0 109,5 Csongrád ,2 4,9 86,8 Összesen ,0 100,0 69,1 Három megye kivételével minden megyében mérséklődött a bejelentett külföldi állampolgárok száma. Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében a növekedés mértéke a 10,0%-ot is meghaladja, Békés megyében pedig közel ekkora a növekmény. Azok közül a megyék közül ahol kevesebb külföldit jelentettek be, mint egy évvel korábban, leginkább Komárom-Esztergom megyét emelhetjük ki, elsősorban azért, mert 13

14 83,4%-kal csökkent a bejelentett munkavállalók száma. Megjegyzendő, hogy a megye egy azon területek közül, ahol korábban a legtöbb külföldit jelentették be. A tapasztalt változás eredményeképpen I-III. negyedévben 945 fő bejelentése történt meg a megyében, a tárgyidőszakban viszont már csak 157 főé. Komárom-Esztergom mellett Pest megyében, a Fővárosban, Vas, Bács-Kiskun és Csongrád megyében szintén csökkent a bejelentett külföldiek száma. Ezekben a megyékben szintén jelentősebb szerepe van a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők bejelentésének A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A bejelentett külföldi állampolgárok száma négy nemzetgazdasági ágban bizonyult kiemelkedően magasnak: a mezőgazdaság, a kereskedelem, a feldolgozóipar és az információ, kommunikáció területeken. Ebben a négy nemzetgazdasági ágban jelentették be az összes külföldi állampolgár 61,2%-át. A külföldi állampolgárok 32,3%-át a mezőgazdaság, 10,6%-át a kereskedelem, 9,2%-át a feldolgozóipar, 9,1%-át pedig az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágak területén jelentették be a foglalkoztatók. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma, megoszlása nemzetgazdasági áganként I-III. negyedévben Nemzetgazdasági ág (TEAOR 08) Bejelentett külföldi állampolgárok száma, fő 14 Bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,3 Bányászat, kőfejtés 6 0,1 Feldolgozóipar 604 9,2 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 9 0,1 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 17 0,3 szennyeződésmentesítés Építőipar 301 4,6 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,6 Szállítás, raktározás 396 6,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 184 2,8 Információ, kommunikáció 591 9,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 84 1,3 Ingatlanügyletek 51 0,8 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 324 5,0 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 452 6,9 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 43 0,7 Oktatás 253 3,9 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 60 0,9 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 73 1,1 Egyéb szolgáltatás 245 3,8 Ismeretlen 35 0,5 Összesen ,0

15 Ha foglalkozási főcsoportok szerint vizsgáljuk a bejelentéseket, jól látható, hogy jelen esetben is a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokban jelentették be a legtöbb külföldi állampolgárt (2 991 fő), az összes bejelentett külföldi 45,8%-a tartozik ebbe a főcsoportba. Ugyanez az arány a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásoknál 16,8%-ot, az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásoknál 9,1%-ot, a gépkezelők, összeszerelők, járművezetőknél pedig 7,4%-ot tett ki I-III. negyedévben. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma, megoszlása foglalkozási főcsoportok szerint I-III. negyedévben Foglalkozási főcsoport (FEOR 08) Bejelentett külföldi állampolgárok száma, db Bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % Fegyveres szervek foglalkozásai 0 0,0 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 206 3, , ,1 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 334 5,1 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 385 5,9 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 211 3,2 Ipari és építőipari foglalkozások 234 3,6 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 481 7,4 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások ,8 Ismeretlen 0 0,0 Összesen , A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint A munkavállalók részére kiadott engedélyeknél látottakhoz hasonlóan a bejelentett külföldi munkavállalóknál is a éves korcsoport tekinthető dominánsnak, hiszen a főből fő (33,1%) ebbe a kategóriába tartozott I-III. negyedévben. További egyezőséget jelent, hogy a második és a harmadik jellegadó korcsoport szintén a éves, illetve a éves korkategória, az előbbi csoportba a bejelentettek 28,1%-a, utóbbi csoportba pedig 15,1%-a tartozott a tárgyidőszakban. Az előző év azonos időszakának adaival összehasonlítva kiemelhető, hogy 6,3%-ponttal növekedett a éves korkategóriába tartozók száma, ezzel párhuzamosan viszont 3,3%-ponttal csökkent a évesek és 1,6%-ponttal a évesek korcsoportjába tartozók 15

16 fő fő aránya. Ezen változások ellenére kijelenthető, hogy a bejelentett személyek korcsoportok szerinti struktúrája nem változott meg gyökeresen. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma korcsoportok szerint I-III. negyedévben (fő) éves és ezalatt éves éves éves éves 55 éves és afelett Az iskolai végzettséggel kapcsolatban elsőként szintén a kiadott engedélyek jellemzőihez való hasonlóság említhető, hiszen a bejelentett munkavállalók legnagyobb része, 46,7%-a (3 047 fő) legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett I-III. negyedévben. Eltérést jelent viszont, hogy míg a munkavállalók részére kiadott engedélyeknél a második domináns kategóriát a szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkezők alkották, jelen esetben az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezők tekinthetők meghatározónak, az első félévben bejelentett külföldi munkavállalók 25,6%-a (1 674 fő) tartozott ebbe a csoportba. A szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek aránya 10,8%-os (703 fő) volt. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma iskolai végzettség szerint I-III. negyedévben (fő)

17 db Ha összehasonlítjuk a I-III. negyedév és a I-III. negyedév adatainak iskolai végzettség szerinti megoszlását, összességében azt mondhatjuk, hogy az egyes iskolai végzettséghez tartozó arányszámok tekintetében nem található kiemelendő eltérés. 4. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata a szeptember 30-ai állapot alapján szeptember 30-án az érvényes munkavállalási (egyéni, illetve mezőgazdasági szezonális) engedélyek együttes száma db volt. Ezen belül db egyéni engedély, 103 db szezonális engedély volt érvényben. Az előző év azonos időpontjához képest a munkavállalási engedélyek együttes száma 2,2%-kal növekedett, ezen belül az érvényes egyéni engedélyek száma 2,7%-kal nőtt, a mezőgazdasági, szezonális engedélyeké viszont 47,4%-kal csökkent. Ha országok szerinti csoportokat nézzük, azt tapasztaljuk, hogy egyedül az Európán kívüli országok esetében nőtt az érvényes munkavállalási engedélyek száma, 10,3%-kal. Ezzel szemben az Európai Unióhoz nem tartozó, de Európában található országok állampolgárai körében 7,8%-kal, a Magyarországgal szomszédos, de nem EU tagállamoknál pedig 17,5%-kal csökkent az érvényben lévő engedélyek száma a szeptember 30-ai állapot szerint, az előző év azonos időpontjához viszonyítva. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma szeptember 30-án (db) Nem EU-s európai Nem EU-s szomszédos országok Európán kívüli országok szeptember szeptember 30. Az érvényes engedélyek száma a legmagasabb a kínai (5 858 db), az ukrán (4 111 db), a szerb (1 627 db) és a vietnámi (1 111 db) állampolgárok körében volt szeptember 30- án. Az Európai Uniós tagsággal nem rendelkező, de Európához sorolandó 4 országok közül a legtöbb állam polgárai esetében az érvényes engedélyek száma csökkent a tárgyidőpontban az előző év azonos időpontjához viszonyítva. Itt elsősorban azon országok állampolgárairól van szó, amelyek körében a legmagasabb az érvényben lévő engedélyek száma. Tehát a 4 Jelen esetben sem célszerű Koszovó adatait a változások vizsgálatánál figyelembe venni a már korábban említett informatikai, adminisztratív változások miatt szeptember 30-án 668 koszovói állampolgár rendelkezett érvényes engedéllyel. 17

18 db csökkenés mértékének sorrendjében a horvátok (19,9%-os), az ukránok (19,2%-os), a szerbek (12,4%-os), a törökök (4,7%-os) érvényes engedélyeinek száma csökkenést mutatott az imént említett időszakban Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma szeptember 30-án, db (500 db-ot meghaladó) Kína Ukrajna Szerbia Vietnám Thaiföld Koszovó Mongólia India Az európai országokkal szemben az Európán kívüli államok körében összességében az érvényes engedélyek számának növekedését tapasztaltuk. Főként ez annak köszönhető, hogy a külföldi munkavállalás szempontjából releváns országok állampolgárai esetében nőtt az érvényes engedélyek száma. Ebben a tekintetben a vietnámi állampolgárokat szükséges kiemelnünk, akik esetében 26,4%-kal emelkedett az érvényes engedélyek száma, a kínaiaknál ez az arány 16,6%-ot tett ki, az indiaiaknál 12,4%-ot. Emellett említést tehetünk még az iráni állampolgárokról is, ugyanis a munkavállalási engedélyek száma 44,0%-kal növekedett a tárgyidőpontban az előző év azonos időszakához viszonyítva, igaz még így is mindösszesen 131 db engedély volt érvényben Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata terület szerint A legtöbb érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedély szeptember 30-án a Fővárosban és Pest megyében volt található. A Fővárosban db engedély volt érvényben, Pest megyében pedig db, előbbi az összes engedély 67,6%-át, utóbbi pedig 7,8%-át tette ki. A többi megyében ez az érték a 4,0%-ot sem éri el szeptember 30-ai állapothoz viszonyítva a legtöbb megyében növekedett az érvényes engedélyek száma. A legnagyobb növekedés Nógrád (55,2%-kal), Szabolcs-Szatmár-Bereg (25,1%-al), Veszprém (22,0%-kal), Csongrád (17,7%-kal) volt megfigyelhető. Az érvényes engedélyek számának csökkenése Heves, Hajdú-Bihar, Somogy és Baranya megyében volt a legnagyobb. 18

19 Az érvényben lévő egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek fontosabb adatai területi bontásban (2011. szeptember 30., szeptember 30.) Megye Érvényes engedélyek száma, db szeptember szeptember 30. Érvényes engedélyek számának megoszlása, % szeptember szeptember 30. Index, I szeptember 30./ szeptember 30. Közép-Magyarország ,4 75,3 102,3 Budapest ,6 67,6 102,2 Pest ,8 7,7 103,6 Közép-Dunántúl ,2 5,3 101,0 Fejér ,2 2,2 100,5 Komárom-Esztergom ,1 2,2 93,5 Veszprém ,0 0,9 122,0 Nyugat-Dunántúl ,7 6,3 92,7 Győr-Moson-Sopron ,5 3,7 96,7 Vas ,8 1,0 84,3 Zala ,3 1,5 88,3 Dél-Dunántúl ,6 1,8 90,0 Baranya ,5 0,6 79,6 Somogy ,3 0,5 75,0 Tolna ,8 0,7 108,3 Észak-Magyarország ,1 2,2 99,3 Borsod-Abaúj-Zemplén ,1 1,0 105,8 Heves ,5 0,8 66,7 Nógrád ,5 0,4 155,2 Észak-Alföld ,6 4,5 105,8 Hajdú-Bihar ,0 1,4 73,4 Jász-Nagykun-Szolnok ,1 1,0 112,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,5 2,0 125,1 Dél-Alföld ,3 4,7 115,8 Bács-Kiskun ,1 1,8 116,1 Békés ,4 0,4 103,8 Csongrád ,9 2,5 117,7 Összesen ,0 100,0 102, Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A legtöbb, június 30-án érvényben lévő engedély négy nemzetgazdasági ágban csoportosult: a kereskedelem, a feldolgozóipar, a vendéglátás és az építőipar területén. Ezek közül a kereskedelem rendelkezik a legnagyobb súllyal, az összes érvényes engedély 25,6%-a ebben az ágban volt található a tárgyidőpontban, a feldolgozóiparban ez az arány 19,1%-ot tett ki, a vendéglátásban 17,0%-ot, az építőiparban 10,9%-ot. 19

20 Az érvényben lévő egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek száma, megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint szeptember 30-án Nemzetgazdasági ág (TEAOR 08) Érvényes engedélyek száma, db Érvényes engedélyek számának megoszlása, % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 420 2,2 Bányászat, kőfejtés 137 0,7 Feldolgozóipar ,1 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 0 0,0 31 0,2 Építőipar ,9 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,6 Szállítás, raktározás 687 3,6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,0 Információ, kommunikáció 425 2,2 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 97 0,5 Ingatlanügyletek 319 1,7 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,8 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 188 1,0 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 11 0,1 Oktatás 159 0,8 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 155 0,8 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 101 0,5 Egyéb szolgáltatás 938 4,9 Ismeretlen 461 2,4 Összesen ,0 A feldolgozóiparban az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazatban volt érvényben a legtöbb engedély, összesen db, második releváns területként a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (472 db), majd a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása (293 db) és a járműgyártás (281 db) emelhető ki. A foglalkozási főcsoportok tekintetében azt látjuk, hogy a legtöbb engedély a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások körében volt érvényben (5 722 db), majd a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások körében (4 814 db). Az előbbi főcsoportba az összes engedély harmada (30,1%), utóbbiba pedig 25,3%-a tartozik. Ezen túlmenően három olyan főcsoport nevezhető meg, amely nem elhanyagolható relevanciával rendelkezik: az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő, a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő és az ipari és építőipari foglalkozások. 20

21 Az érvényben lévő egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek száma, megoszlása foglalkozási főcsoportok szerint szeptember 30-án Foglalkozási főcsoport (FEOR 08) Egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek száma, db Egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek számának megoszlása, % Fegyveres szervek foglalkozásai 0 0,0 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 785 4, , ,6 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 340 1,8 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások ,3 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 225 1,2 Ipari és építőipari foglalkozások ,7 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők ,5 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások ,1 Ismeretlen 74 0,4 Összesen , Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint Az érvényes engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár legnagyobb része, fő a éves korcsoportba tartozott a vizsgált időpontban, amely az összes engedéllyel rendelkező 38,3%-át tette ki. Ezt követően emelhetjük ki a éves korkategóriát, ahová a külföldi állampolgárok több mint negyede sorolható, továbbá a éveseket, akik 16,1%-át (3 063 fő) tették ki az összlétszámnak. 21

22 db db Az érvényes egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek száma korcsoportok szerint szeptember 30-án (db) éves és ezalatt éves éves éves éves 55 éves és afelett Az iskolai végzettség esetében azt látjuk, hogy az érvényben lévő engedélyek jelentős része (44,5%) legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező külföldi állampolgárhoz kapcsolható (8 458 fő), közel negyedük (24,3%) pedig szakiskolát, szakmunkásképzőt végzett (4 626 fő) a magyar nómenklatúra szerint. Az érvényes engedéllyel rendelkező állampolgárok harmadik pregnáns csoportját azok alkotják, akik valamilyen felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, arányuk 16,1%-ot (3 066 fő) tett ki a szeptember 30-ai állapot szerint. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma iskolai végzettség szerint szeptember 30-án (db)

23 Az érvényben lévő engedélyekkel kapcsolatban szintén elmondhatjuk, hogy mind a kor szerinti mind pedig az iskolai végzettség szerinti struktúrában nem következett be lényeges változás a szeptember 30-ai állapot szerint az előző év azonos időpontjához képest. 5. A kiadott és az érvényben lévő EU Kék Kártya vizsgálata I-III. negyedévben egy EU Kék Kártya kiadására került sor egy kínai állampolgár részére a Fővárosban, amely a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ághoz, továbbá a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások főcsoportjához kapcsolható szeptember 30-án az említett kiadott engedéllyel együtt két darab érvényben lévő EU Kék Kártya szerepelt a nyilvántartásban. A másik engedély 2011-ben egy iráni állampolgársággal rendelkező külföldi állampolgár részére került kiadásra Hajdú-Bihar megyében. Az engedély nemzetgazdasági ág szerint az oktatáshoz, foglalkozási főcsoport szerint nézve pedig a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokhoz tartozik 23

24 6. Jogszabályok melléklete A külföldi állampolgárok Magyarországon történő foglalkoztatásával kapcsolatos, érvényes engedélyezési eljárásokról és bejelentési kötelezettségéről (A) Jogszabályok A külföldi állampolgárok Magyarországon történő foglalkoztatásával kapcsolatban a főbb jogszabályok a következők: - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. tv. (Flt.) - 355/2007. (XII.23.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról, - 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok Magyar Köztársaság területén történő engedélymentes foglalkoztatásának szabályairól - 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről (2010.V. 28.) - 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról A fenti jogszabályok a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezését is szabályozzák. Az EU Kék Kártya kiadásának főbb szabályait - a megyei (fővárosi) kormányhivatal munkaügyi központjának az EU Kék Kártya kiadásával kapcsolatos szakhatósági állásfoglalása kialakításának szabályairól, valamint az egyes migrációs tárgyú és egyéb kormányrendeletek módosításáról szóló 168/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet tartalmazza További fontosabb jogszabályok, amelyek kapcsolódnak a külföldi állampolgárok magyarországi foglalkoztatásához: évi CV. törvény az egyes munkaügyi tárgyú és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról - 27/2011. (VIII. 24.) BM rendelet az egyes migrációs tárgyú miniszteri rendeleteknek az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló évi CV. törvény végrehajtásához szükséges módosításáról - 3/1996. (IV. 5.) MüM rendelet a rendbírságról évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról - 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi II. törvény végrehajtásáról 24

25 (B) Alapfogalmak EGT államnak kell tekinteni az Európai Unió tagállamát, továbbá az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot, valamint azt az államot, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek: a) a magyar állampolgár kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgárának, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személynek (a továbbiakban együtt: EGTállampolgár), b) az EGT-állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, az EGT-állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagja (a továbbiakban: EGT-állampolgár családtagja), c) a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagja (a továbbiakban: a magyar állampolgár családtagja) d) az EGT-állampolgárt vagy a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó személy, aki a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve akiről súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik, abban az országban, ahonnan érkeznek az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele legalább egy évig egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik, és a hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi Harmadik országbeli állampolgár a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendeletben meghatározott harmadik országbeli állampolgár, azaz a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek kivételével, a nem magyar állampolgár és a hontalan. A munkaerő-piaci helyzet vizsgálata azt jelenti, hogy az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző nappal a munkaadónak be kell jelentenie a munkaerőigényét és a munkaügyi központ kirendeltségeinek ezen idő alatt meg kell kísérelnie hazai (ill. EU-s) munkaerővel kielégíteni az igényt. Az engedély akkor adható ki, ha ez nem sikerül. (C) külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó főszabályok Harmadik országbeli állampolgárhoz kapcsolódó főszabály: - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 7. -nak (1) bekezdése értelmében harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgár) a Magyarország területén a 2. (2) 25

26 bekezdésében, valamint a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a munkavállalási engedély, vagy a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedély (a továbbiakban: EU Kék Kártya) alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. - a 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet szerint, ha a foglalkoztatás engedélyköteles, munkaszerződés csak az engedély beszerzését követően köthető - az engedélyezési eljárás alól való mentességi esetek 355/2009. (XII.30.) Kormányrendelet szerint A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre vonatkozó főszabályok: - a 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. -nak (1) bekezdése alapján A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatását. - a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén történő engedélymentes foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatásához a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet 2. szerinti esetekben (1-25 pontok, a 7-8. pontok kivételével) a foglalkoztató köteles bejelenteni a foglalkoztatást - az évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2. (2) alapján a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismertek, illetve a bevándorolt és letelepedett személyek (őket a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik) bejelentése - a évi LXXV. törvényben fogalmazottak alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott külföldi állampolgárt bizonyos esetekben be kell jelenteni (D) külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó jogszabályok a statisztika tükrében A külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó szabályozási rendszer alapja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (Flt) 2. és 7. -a. Az Flt. szerint egyrészről a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. (Törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól eltérően külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg.) Másrészről a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén egyes kivételekkel az állami foglalkoztatási szerv által kiállított engedély alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt augusztus 1-jét követően a harmadik országbeli állampolgárok nem csak az állami foglalkoztatási szerv által kiállított engedélyeken keresztül, hanem a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által kiállított EU Kék Kártya birtokában is munkát vállalhatnak. 26