A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)

Átírás

1 A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Vas 100,1% 95,9% Zala Győr- Moson- Sopron 100,3% Veszprém 96,9% Somogy 97,8% Budapest 95,3% Komárom- Esztergom 99,0% Baranya 96,4% Fejér 97,0% Tolna 99,0% Nógrád 100,9% Pest 99,5% Bács- Kiskun 93,6% Heves 98,9% Csongrád Jász- Nagykun- Szolnok 96,9% 99,5% Borsod- Abaúj- Zemplén 96,7% Békés 96,6% Hajdú- Bihar 96,8% Szabolcs- Szatmár-Bereg 95,4% 100,0-100,9 (3) 97,0-99,5 (7) 93,6 96,9 (10) TERVEZETT LÉTSZÁMVÁLTOZÁS SZEPTEMBER DECEMBER 31. KÖZÖTT A JELENLEGI LÉTSZÁM SZÁZALÉKÁBAN (KÖZFOGLALKOZTATÁSSAL EGYÜTT) BUDAPEST

2 Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch Irén Készítette: Székács Tamás Számítógépes feldolgozások: Kiss János Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, informatikus 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Levelezési cím: 1476 Budapest, Pf. 75 Telefon: (1) Fax: (1)

3 TARTALOM I. Bevezetés... 5 II. Munkaerő-piaci helyzet a III. negyedévben... 6 III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői... 7 IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása a IV. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) IV. 3. A létszámadatok várható alakulása az IV. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) V. A munkaerőigény kielégítésére szolgáló források igénybevételének gyakorisága Táblázatok A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (2012. IV. negyedév) ágazati reprezentációja A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten (közfoglalkoztatással együtt) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak és megyék szerint (fő) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belül várható létszámmozgás foglalkozási csoportok (FEOR (2)) szerint (fő) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás december 31-ig, illetve szeptember 30-ig nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás december 31-ig, illetve szeptember 30-ig nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás december 31-ig, illetve szeptember 30-ig területi bontásban (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás december 31-ig nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a IV. negyedévben nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a IV. negyedévben nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a IV. negyedévben területi bontásban és létszámnagság-kategória szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a IV. negyedévben területi bontásban és létszámnagság-kategória szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámnövekedésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt)40 3

4 14.A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámnövekedésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámcsökkenésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A gazdálkodó szervezetek száma az adott munkaerőigény kielégítésére szolgáló forrás alkalmazásának gyakorisága és vállalati méret szerint, % A munkaerő-gazdálkodási felmérés adatlapja (2012. IV. negyedév)

5 I. Bevezetés A IV. negyedévben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban: NFSZ) harmincadik alkalommal készítette el negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérését. A megszólított szervezetek száma 14,3 ezer volt, a beérkezett adatlapok száma 10,4 ezer db-ot tett ki, amelyből a felmérés szempontjából érvényes adatlapok száma 10,3 ezer db volt. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és az NFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg ez az NFSZ egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, amely azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok elősegítése. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatfelvételének időszaka október 30. november 16. között volt. A kérdőívben a munkáltatók a szeptember 30-ai statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A IV. negyedéves felmérés eredményeit összesen munkáltató által helyesen kitöltött kérdőív adatai alapján ismertetjük. A rendelkezésünkre álló adatok alapján 3 hónapon belül összességében 2,4%-os létszámcsökkenés prognosztizálható. Ebben a létszámmozgásban a közfoglalkoztatottak adatai is szerepelnek. Közfoglalkoztatottak nélkül nézve a negyedév végéig 0,5%-os létszámcsökkenést jelezhetünk előre. Az országos elemzéssel párhuzamosan a fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal munkaügyi központjainak saját elemzéseit is elérhetővé tettük a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján. Az egyes kirendeltségek elemzéseit az érdeklődők az illetékes kirendeltségektől kérhetik. 5

6 II. Munkaerő-piaci helyzet a III. negyedévben A KSH munkaerő felmérése szerint III. negyedévben a éves népesség 57,4%-a bizonyult gazdaságilag aktívnak, 51,4%-os volt a foglalkoztatási ráta, a munkanélküliségi ráta értéke pedig 10,4%-ot tett ki. Az országban összesen 1 803,0 ezer volt a regisztrált gazdasági szervezetek száma október 31-én, ebből 1 663,5 ezer volt a vállalkozások száma (92,3%). A gazdasági szervezetek száma 13,5 ezerrel, a vállalkozások száma pedig 12,0 ezerrel emelkedett az elmúlt év hasonló időpontjához képest. Főbb országos munkaerő-piaci adatok Megnevezés III. negyedév III. negyedév ezer fő ezer fő Népesség száma , ,3 Gazdaságilag aktívak száma , ,9 Munkanélküliek száma 1 457,7 462,0 Foglalkoztatottak száma , ,9 Alkalmazásban állók száma , ,3 Inaktívak száma , ,4 Gazdasági szervezetek száma , ,5 ebből vállalkozások száma , ,5 Aktivitási arány 1 57,4 56,3 Foglalkoztatási ráta 1 51, Munkanélküliségi ráta 1 10,4 10,7 1 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés, III. negyedév (Az adatok a éves korcsoportra vonatkoznak) 2 Forrás: KSH, Intézményi munkaügyi-statisztikai adatgyűjtési rendszer, III. negyedév 3 Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint, október 31-én A KSH adatai alapján III. negyedévben, országosan a gazdaságilag aktívak száma 4 393,2 ezer főt tett ki, amely az egy évvel korábbinál 75,3 ezer fővel volt több. A foglalkoztatottak száma 3 millió 935,5 ezer fő volt a tárgyidőszakban, 79,6 ezer fővel több, mint az előző év hasonló időszakában. A munkanélküliek száma 457,7 ezer főt tett ki, 4,3 ezer fővel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A gazdaságilag inaktív népesség száma 3 259,8 ezer fő volt, 95,7 ezer fővel kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A munkanélküliségi ráta a legnagyobb Észak-Magyarországon (16,4%-os) és az Észak- Alföldön (13,1%), a legkisebb pedig a Nyugat-Dunántúlon (6,7%-os), Közép- Magyarországon (8,6%-os) valamint Közép-Dunántúlon (9.4%-os) volt III. negyedévben. 6

7 Munkanélküliségi ráta a éves népesség körében III. negyedévben Nyugat- Dunántúl Közép- Dunántúl 9,4% Közép- Magyarország 8,6% Észak- Magyarország 16,4% Észak- Alföld 13,1% 6,7% Dél- Dunántúl 11,4% Dél- Alföld 10,4% Munkanélküliségi ráta (%) 6,7-9,4 (3) 10,4-11,4 (2) 13,1-16,4 (2) Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés, III. negyedév III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői A IV. negyedéves felmérés eredményeként több 10,0 ezer munkáltató várható munkaerő-gazdálkodásáról kaptunk képet. A felmérésben résztvevő gazdálkodó szervezetek együttesen 658,8 ezer munkavállalót foglalkoztattak. Az adatfelvétel során a kiküldött kérdőívek visszaküldési aránya 72,4%-os volt. A válaszadási hajlandóság területileg egyenetlenül alakult, hiszen bizonyos megyékben 90,0% feletti válaszadási arányt tapasztaltunk, más megyékben ez az arány 50,0%-ot sem érte el. Az előbbi csoportba tartozik Zala, Tolna, Veszprém, Békés és Baranya megye, utóbbiba pedig Pest és a Főváros. A több mint 10,0 ezer érvényes választ adó gazdasági szervezet legnagyobb része, 76,0%-a a mikro- és kisvállalkozások közül került ki, amelyek az érintett munkavállalóknak 19,1%-át foglalkoztatták. A középvállalkozások a minta 19,6%-át teszik ki és az itt foglalkoztatottak jelentik az összlétszám 34,9%-át. A minta 4,4%-át alkotják a nagyvállalatok, amelyek a felmérésben szereplő vállalkozásoknál meglévő létszám 46,0%-át foglalkoztatták. A felmérésben szereplő gazdálkodó szervezetek 38,0 ezer munkavállalót alkalmaztak közfoglalkoztatás keretében a szeptember 30-ai állapot szerint, a legtöbb közfoglalkoztatott (43,4%-uk) középvállalkozásnál, a legkevesebb pedig (5,7%-uk) mikrovállalkozásnál rendelkezett közfoglalkoztatási jogviszonnyal a tárgyidőpontban. 7

8 A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés IV. negyedévre vonatkozó mintájának főbb jellemzői V{llalati méret Érvényes adatlapok sz{ma, db megoszl{sa, % A foglalkoztatottak (statisztikai {llom{nyi létsz{m szeptember 30-{n) sz{ma, fő megoszl{sa, % Ebből: a közfoglalkoztatottak sz{ma, fő megoszl{sa, % Mikro (0-9 fő) ,1% ,0% ,7% Kis (10-49 fő) ,9% ,2% ,8% Közép ( fő) ,6% ,9% ,4% Nagy (250 felett) 457 4,4% ,0% ,1% Összesen ,0% ,0% ,0% Nemzetgazdasági szinten a Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (továbbiakban: NMF) adatbázisa a gazdálkodó szervezetek 0,6%-át és a foglalkoztatottak 16,7%-át reprezentálja. A gazdálkodó szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlását nemzetgazdasági áganként a következő táblázat mutatja: A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlása, % Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) Foglalkoztatottak számának megoszlása (%) KSH NMF (2012. III. negyedév) Gazdasági szervezetek számának megoszlása (%) KSH NMF ( ) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 6,0 5,3 7,6 24,7 Bányászat 0,3 0,2 0,2 0,0 Feldolgozóipar 42,4 20,6 27,3 4,0 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 1,6 0,9 0,5 0,1 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 3,5 1,7 1,8 0,2 Építőipar 3,4 6,3 8,8 5,4 Kereskedelem, gépjárműjavítás 8,3 13,8 19,2 11,5 Szállítás, raktározás 3,9 6,6 3,0 2,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2,2 4,3 6,8 4,2 Információ, kommunikáció 0,4 2,8 1,0 2,9 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0,7 2,4 0,8 2,4 Ingatlanügyletek 1,0 0,6 1,8 14,2 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1,4 3,5 4,0 9,7 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 2,3 3,5 2,8 3,7 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 5,7 8,6 3,9 0,5 Oktatás 5,4 7,9 3,2 3,3 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 9,6 6,9 3,4 2,1 Művészet, szórakozás, szabad idő 0,6 1,6 1,2 3,4 Egyéb szolgáltatás 1,5 2,5 2,7 5,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés III. negyedév KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma szeptember 30-án 8

9 % Jelentős eltérés tapasztalható gazdasági áganként a nemzetgazdaság egésze és a felmérés szerkezete között, mind a szervezetek számát, mind az ott foglalkoztatottak létszámát tekintve. Ebben a tekintetben különösen a feldolgozóipart kell kiemelnünk, e gazdasági ág mind a foglalkoztatottak, mind a gazdasági szervezetek száma esetében felülreprezentált a mintában. Emellett a kereskedelem, javítás gazdasági ág esetében láthatunk jelentős eltéréseket, ugyanis ez a gazdasági ág a foglalkoztatottak tekintetében alul, míg a gazdasági szervezeteknél felülreprezentáltnak tekinthető. A mezőgazdaság és az ingatlanügyletek esetében a gazdasági szervezetek alulreprezentáltsága mutatkozik. Területi szempontból is jelentős eltéréseket láthatunk. Ezt dominánsan a Főváros és Pest megye valós súlyához képesti kisebb mértékű megjelenése okozza. A KSH adatai szerint Közép-Magyarországon a gazdálkodó szervezetek több mint harmada (34,3%-a) működik, ahol a munkavállalók 32,8%-át foglalkoztatják. Ugyanakkor ebben a régióban az önkéntes felmérésben részt vevő gazdálkodó szervezetek alig több mint tizedét találjuk (10,8%) és az általuk foglalkoztatott munkavállalók 10,0%-át alkotják a teljes mintának. Ezzel párhuzamosan azt látjuk, hogy Borsod-Abaúj Zemplén megyében a felmérésben résztvevő gazdálkodó szervezetek, valamint az általuk foglalkoztatottak felülreprezentáltak a mintában. 25,0 A IV. negyedéves felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek és a reprezentált gazdasági szervezetek számának megoszlása megyéként *,% 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Gazdasági szervezetek aránya NMF Gazdasági szervezetek aránya KSH *Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma szeptember 30-án 9

10 % A IV. negyedéves felmérésben résztvevő szervezetekben foglalkoztatottak és az ILO-definíció szerinti, III. negyedévi foglalkoztatottak számának megoszlása megyénként*,% 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 Foglalkoztatottak aránya NMF Foglalkoztatottak aránya KSH *Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés III. negyedév 10

11 % IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása a IV. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adniuk a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a szeptember 30-án meglévő statisztikai állományi létszám miként változik három hónapos időtávlatban. A mintában szereplő gazdasági szervezeteknél a közölt adatok szerint a felmérés negyedévében 2,4%-kal csökkenhet a foglalkoztatottak száma. Ennél az adatnál figyelembe kell vennünk, hogy a közfoglalkoztatottak létszáma is figyelembevételre került. Ha figyelembe vesszük, hogy a három hónap alatti létszámváltozás milyen arányú munkaerő-felvétel és -csökkenés eredőjeként valósul meg, meghatározhatjuk, hogy a létszámmozgások a jelenlegi és a jövőbeni foglalkoztatottak mekkora hányadát érinthetik. A kiinduló létszámot alapul véve (658,8 ezer fő), az előrebecsült létszámnövekedés 5,8%-os létszámcsökkenéssel és 3,4%-os bővüléssel együtt valósul meg, vagyis a jelenlegi teljes létszám 9,2%-át érinthetik a rövid távú változások. E változások következtében, abszolút számokban kifejezve összességében 15,6 ezer fővel csökkenhet a foglalkoztatottak száma a negyedév végéig. A nemzetgazdasági ágak kapcsán kiemelhető, hogy a közfoglalkoztatottakat is magában foglaló létszámban a negyedév végéig a gazdasági ágak többségében csökkenés prognosztizálható. Tulajdonképpen pozitív irányú változás a kereskedelem (0,3%-os létszámnövekedés) és az egészségügyi szolgáltatás (0,1%-os létszámnövekedés) területeken várható, azonban a létszámnövekedés igen kismértékű. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként a IV. negyedév végéig, % 5,0 0,0 0,3 0,1 0,0-5,0-10,0-15,0-9,9-0,5-0,7-2,2-3,8-0,1-1,1-5,7-1,3-11,9-1,1-7,1-0,6-2,1-1,0-20,0-17,0 A gazdasági ágak közül a közigazgatás (17,0%-os), az ingatlanügyletek (11,9%-os), a mezőgazdaság (9,9%-os), az adminisztratív szolgáltatás (7,1%-os) az információ és 11

12 % kommunikáció (5,7%-os) és az építőipar (3,8%-os) területén pregnánsabb létszámcsökkenés jelezhető előre december 31-ig. A feldolgozóiparban összességében 0,5%-os csökkenésre számíthatunk a foglalkoztatottak számában. Az egyes ágazatokat tekintve egy százalékot meghaladó létszámbővülés csak a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása ágazatban jelezhető előre a feldolgozóipar területén. A fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység, a villamos berendezés gyártása, a járműgyártás és a gyógyszergyártás esetében a várható növekedés nem éri el az 1,0%-ot. A további feldolgozóipari ágazatokkal kapcsolatban elmondható, hogy várható létszámváltozásukat döntően stagnálás, kisebb részben pedig csökkenés jellemzi. A vállalati méret dimenzióját vizsgálva azt látjuk, hogy minden kategória esetében pesszimista prognózis bontakozik ki a IV. negyedév végéig tartó várakozásokban. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként IV. negyedév végéig, % 0,0-0,2-0,4-0,6-0,8-1,0-1,2-1,4-1,6-1,4-1,8-2,0-2,3-3,3-3,2 mikro kis közép nagy A kis- és közepes vállalkozások körében a prognosztizált létszámcsökkenés mértéke meghaladja a 3,0%-ot, a mikro-vállalkozások körében a 2,0%-ot, a nagyoknál pedig az 1,0%- ot. A területi dimenziót tekintve azt mondhatjuk, hogy mindösszesen három megyében növekedhet a foglalkoztatottak száma december 31-ig, e három megye a következő: Nógrád (0,9%-os növekedés), Győr-Moson-Sopron (0,3%-os növekedés) és Vas (0,1%-os növekedés). A megyék többségében a foglalkoztatotti létszám csökkenésével számolnak a munkaadók, a legnagyobb mértékű ilyen irányú változások Bács-Kiskun megyében, a Fővárosban, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyében várhatók. A Bács-Kiskun megyében prognosztizált negatív létszámváltozás elsődlegesen a közfoglalkoztatottak számában bekövetkező csökkenés következménye. 12

13 % A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként IV. negyedév végéig, % 1,0 0,0 0,9 0,3 0,1-1,0-0,5-0,5-1,0-1,0-1,1-2,0-3,0-2,2-4,0-3,0-3,1-3,1-3,2-3,3-3,4-3,6-5,0-4,1-4,6-4,7-6,0-7,0-6,4-8,0 IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) Ahogy már korábban is láthattuk a létszámfelvétel és a létszámcsökkenés összesített egyenlege a IV. negyedév végéig nézve negatív. A jelenleg foglalkoztatott 658,8 ezer fő esetében 15,6 ezer munkavállalóval lehet kevesebb a megkérdezett munkáltatóknál a foglalkoztatotti létszám. A foglalkozási főcsoportok kapcsán megállapítható, hogy az ipari és építőipari valamint a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások kivételével minden főcsoportban negatívan alakul a létszámfelvétel és létszámcsökkenés egyenlege. 13

14 fő A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként a közfoglalkoztatásban résztvevő figyelembevételével (fő) A foglalkoztatottak létszámának legnagyobb mértékű csökkenése a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) és a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások körében lehet a legnagyobb. Fontos megjegyeznünk, hogy a foglalkozások egy jelentős részében a munkavállalók számát a szezonális hatás erőteljesen befolyásolja. A foglalkozásokat tekintve a létszámváltozás pozitív eredője várhatóan a legnagyobb a szabó, varró (126 fő), a ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó (119 fő) és a cipőgyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó (107 fő) körében lesz. E három foglalkozásban haladhatja meg a létszámbővülés mértéke a 100 főt. A felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozások közül a legkeresettebbek ebben a negyedévben a gépészmérnökök és az általános orvosok lehetnek. IV. 3. A létszámadatok várható alakulása az IV. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók létszámadatait és várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban részt vevők létszámai is szerepeltek. Jelen fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. Ezen adataink azt mutatják, hogy a vállalkozások 63,6%-a három hónapon belül stagnálással számol, míg 19,1%-uk növekedést, 17,3%-uk létszámcsökkenést jelez a negyedik negyedév végéig. 14

15 % A munkaadók számának megoszlása a 3 hónap alatti létszámvárakozásaik szerint (közfoglalkoztatottak nélkül), % 70,0 60,0 50,0 63,6 40,0 30,0 17,3 19,1 20,0 10,0 0, szeptember december 31. Csökkenő Stagnáló Növekvő A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint (közfoglalkoztatottak nélkül) Vállalati méret Csökkenő Stagnáló Növekvő Összesen 3 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) (2012. december 31-én) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen A felmérésben részt vevő foglalkoztatóknál közfoglalkoztatottak nélkül a munkavállalók száma 620,9 ezer fő volt, a negyedév végére prognosztizált létszám pedig 617,9 ezer fő, ennek alapján a létszámcsökkenés a tárgyidőszak végéig 0,5%-os lehet. A közfoglalkoztatottak nélküli létszámok alapján az alábbi változások jelezhetők előre: A nemzetgazdasági ágak közül az adminisztratív szolgáltatás ágban haladja meg a negyedév végéig a foglalkoztatotti létszám növekedése az 1,0%-ot, az egészségügyi szolgáltatás területen ennek mértéke 0,6%-os, míg a kereskedelemben 0,4%-os lehet. Az ágak többségében a foglalkoztatott munkavállalók létszámának csökkenése prognosztizálható, ezek közül kiemelhető az építőipar, ahol 3,8%-kal csökkenhet a munkaerő-állomány, 1,0%-ot meghaladó mértékben pedig a mezőgazdaság, a művészet és szabadidő, a közigazgatás, az ingatlanügyletek és a vendéglátás területeken mérséklődhet a foglalkoztatotti létszám. 15

16 % A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként IV. negyedév végéig 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0-3,0-1,8 0,0-0,5-0,8 0,0 0,4-0,1-1,1-0,7 0,0-1,2-1,0 1,1-0,5-1,3 0,6-1,7-0,6-4,0-5,0-3,8 A feldolgozóiparban 0,5%-os csökkenést várnak a megkérdezett munkáltatók. Egy százalékot meghaladó létszámbővülés csak a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása ágazatban jelezhető előre a feldolgozóipar területén. A fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység, a villamos berendezés gyártása, a járműgyártás és a gyógyszergyártás esetében a növekedés mértéke nem éri el az 1,0%-ot. A feldolgozóipari ágazatok közül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása esetében csökkenhet leginkább a munkavállalók létszáma IV. negyedév végéig, 3,2%-kal. Vállalati méret szerint vizsgálva az adatokat, azt mondhatjuk, hogy a mikro-vállalkozások optimisták egyedül a létszámvárakozásokat illetően, a kis-, közép- és nagyvállalkozások viszont csökkenést várnak. A közfoglalkoztatottakkal együtt figyelembe vett létszámadatokhoz képest csak a mikrovállalkozások előrejelzése fordult át pozitív irányú várakozásba, minden további esetben közfoglalkoztatás nélkül is csökkenést várnak a felmérésben résztvevő gazdálkodó szervezetek. 16

17 % % A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként a IV. negyedév végéig, % 2,0 1,8 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-0,7-0,7-0,4-1,0 mikro kis közép nagy Területi aspektusból vizsgálva az adatokat azt láthatjuk, hogy a közfoglalkoztatottak adatainak figyelembevétele nélkül több megye esetében regisztrálhatunk létszámcsökkenés helyett létszámnövekedést. Igaz a növekedés mértéke egy megyében sem haladja meg az 1,0%-ot. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva IV. negyedév végéig, % 1,0 0,9 0,8 0,5 0,5 0,3 0,3 0,2 0,2 0,0 0,0-0,5-1,0-0,1-0,1-0,2-0,2-0,3-0,5-0,7-1,5-2,0-2,5-3,0-1,4-1,5-1,5-1,7-3,5-4,0-3,5 17

18 fő Ezzel párhuzamosan azonban fontos kiemelni, hogy a foglalkoztatotti létszám csökkenése a közfoglalkoztatásban résztvevők nélkül is eléri Zala megyében a 3,5%-ot, továbbá Szabolcs- Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Baranya és Veszprém megye esetében meghaladja az 1,0%-ot. Ha megvizsgáljuk, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevő munkavállalók figyelmen kívül hagyásával melyek azok a foglalkozások, amelyekben a legnagyobb mértékben növekedhet a foglalkoztatottak száma, akkor az alábbi megállapításokat tehetjük. A létszámnövekedés által érintett foglalkozások jelentős átfedést mutatnak azzal a struktúrával, amelyet a közfoglalkoztatottakkal együtt látott létszámváltozáskor mutattunk be. Ennek egyik oka többek között a közfoglalkoztatottak alacsony száma. A nem közfoglalkoztatotti állományba tartozó munkaerő körében is az alábbi foglalkozásokban növekedhet legnagyobb mértékben a foglalkoztatottak száma: szabó, varró, egyéb takarító és kisegítő, ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó, cipőgyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó. A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként a közfoglalkoztatásban résztvevől figyelembevétele nélkül (fő) A foglalkozási főcsoportokat nézve azt láthatjuk, hogy ha a közfoglalkoztatottak adatait nem vesszük figyelembe, akkor csak a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások esetében prognosztizálható pozitív létszámegyenleg és az ipari és építőipari foglalkozások esetében pedig pozitív egyenleg helyett negatív várható. 18

19 % IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) Az felmérésben résztvevő gazdálkodó szervezetek az éves létszámmozgás tekintetében 0,4 ezer fős létszámnövekedést jeleznek előre, amely 0,1%-os növekedésnek felel meg. Nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva az adatokat, kiemelhetjük, hogy a foglalkoztatottak számának legnagyobb mértékű bővülése a pénzügyi szolgáltatás (8,8%-os), az ingatlanügyletek (5,0%-os) és az egyéb szolgáltatás (2,8%-os) területeken következhet be. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként szeptember 30-ig, % 8,8 5,0 5,0 1,5 1,1 1,8 1,8 1,4 0,0-1,7-0,1-0,2-1,2-0,7-0,2-2,6-2,5-5,0-3,4-2,7 2,8-10,0-15,0-12,5-20,0 Létszámcsökkenés a víz és hulladékgazdálkodás ágban lehet a legjelentősebb, ahol 12,5%-kal csökkenhet a foglalkoztatottak száma, ezen kívül kiemelhető az adminisztratív szolgáltatás, ahol 3,4%-os csökkenés prognosztizálható, valamint a közigazgatás, itt a foglalkoztatott munkavállalók száma 2,7%-kal mérséklődhet. Itt meg kell jegyeznünk, hogy e gazdasági ágak várható létszámbeli változásának előrejelzését a közfoglalkoztatás előre nem ismert előirányzata predesztinálja. A feldolgozóipar munkáltatói összességében 1,5%-os létszámnövekedést jeleznek előre, az ágazatok döntő többségében a foglalkoztatottak száma növekedhet, a legnagyobb mértékben a járműgyártás (4,5%-kal), az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (3,7%-kal) és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (1,7%-kal) területeken. A létszámnagyság-kategóriák kapcsán azt tapasztaltuk, hogy a mikro- (7,3%-os) és kisvállalkozások (1,8%-os) várnak létszámnövekedést egy éves időtávban, a közép- és 19

20 % % nagyvállalkozások viszont létszámcsökkenést prognosztizálnak, ennek várható mértéke nem haladja meg az 1,0%-ot. A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként szeptember 30-ig, % 8,0 7,3 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,8 1,0 0,0-1,0-0,4-0,6 mikro kis közép nagy Területileg vizsgálva az éves prognózist, Győr-Moson-Sopron és Baranya megye munkáltatói a legoptimistábbak, az általuk jelzett létszámnövekedés az 5,0%-ot is meghaladja. A kelet-magyarországi megyék közül Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyében prognosztizálhatjuk a legnagyobb létszámbővülést. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként szeptember 30-ig, % 8,0 6,0 6,1 5,4 4,0 3,0 2,6 1,4 1,3 1,2 0,9 0,8 0,4 0,3 2,0 0,0-2,0-0,2-0,7-0,7-1,2-1,6-1,6-1,7-4,0-6,0-8,0-4,1-5,7 20

21 % Ezzel párhuzamosan Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mutattak leginkább pesszimizmust a létszámadatok tekintetében a felmérésben résztvevő foglalkoztatók, hiszen előbbi megye munkáltatói közel 6,0%-os, utóbbi megye gazdálkodó szervezetei pedig több mint 4,0%-os létszámcsökkenést várnak egy éves időtávlatban. IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók éves várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban részt vevők létszámai is szerepeltek. Jelen fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. A jelen fejezetben közigazgatás adatainál figyelembe kell vennünk, hogy január 1-től bevezetésre kerül a járási rendszer, továbbá bizonyos oktatási intézmények állami átvételére is sor kerül, amelyeknek egyik következménye a közigazgatás bizonyos intézményei közötti nagyobb munkaerő-mozgás. E folyamatok végrehajtásának részleteiben még történhetnek változások, amelyek a közigazgatás létszámváltozását bizonytalanná teszik. Ezek a tényezők a gazdálkodó szervezetek várakozásait is befolyásolja, ezért az alábbi adatokat ennek figyelembe vételével szükséges értelmezni. A vállalkozások 57,4%-a egy éves időtávlatban stagnálással számol, míg 25,5%-uk növekedést, 17,1%-uk létszámcsökkenést jelez. A munkaadók számának megoszlása a 12 hónap alatti létszámvárakozásaik szerint (közfoglalkoztatás nélkül), % 57,4 60,0 50,0 40,0 25,5 30,0 17,1 20,0 10,0 0, szeptember szeptember 30. Csökkenő Stagnáló Növekvő 21

22 % A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint (közfoglalkoztatás nélkül) Vállalati méret Csökkenő Stagnáló Növekvő Összesen választ adók száma (db) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen A közfoglalkoztatottak nélküli létszámok alapján az alábbi változások prognosztizálhatók: A munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatók körében közfoglalkoztatottak nélkül összességében 0,6%-os létszámnövekedés várható szeptember 30-ig. A nemzetgazdasági ágak többségében egy éves időtávlatban a foglalkoztatottak számának növekedése prognosztizálható szeptember 30-ig a foglalkoztatottak számának bővülése az adminisztratív szolgáltatás (3,2%-os), a pénzügyi szolgáltatás (3,0%-os), a víz és hulladékgazdálkodás (2,9%-os) és az ingatlanügyletek (2,4%-os) területeken lehet a legnagyobb mértékű. 4,0 2,0 0,0-2,0-4,0-6,0-8,0-10,0-12,0-14,0-16,0 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként szeptember 30-ig 0,2-0,1 1,3-2,6 2,9-0,6 0,9-0,2 2,0-3,7 3,0 2,4 1,5 3,2-12,4-0,9 1,0-1,0 2,0 Létszámcsökkenés mértéke a legnagyobb a közigazgatás (12,4%-os) az információ, kommunikáció (3,7%-os) és az energiaipar (2,6%-os) területén lehet, a művészet és szabadidő. az oktatás, az építőipar, a szállítás, raktározás és a bányászat esetében viszont várhatóan a munkaerő-állomány csökkenése nem haladja meg az 1,0%-ot. 22

23 % A feldolgozóiparban összességében 1,3%-kal dolgozhatnak többen, az ágazatok döntő többségében létszámnövekedés várható, a járműgyártás ágazatban ennek mértéke 4,5%-os is lehet. Továbbá kiemelhetjük még az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése ágazatot, ahol 3,6%-os létszámbővülés várható. A foglalkoztatottak száma a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás és az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazatokban csökkenhet szeptember 30-ig. A vállalati méretet vizsgálva azt láthatjuk, hogy a középvállalkozások kivételével minden vállalti körben létszámnövekedést prognosztizálnak a gazdálkodó szervezetek. A legnagyobb mértékű pozitív irányú változásokkal a mikro-vállalkozások, majd a nagyvállalkozások, végül a kisvállalkozások számolnak. Ezzel szemben a középvállalkozások 0,5%-os csökkenést várnak. A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként szeptember 30-ig, % 7,0 6,5 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,5 1,0 0,0-1,0-0,5 mikro kis közép nagy Területi szempontból Győr-Moson-Sopron megye munkáltatói jelezték előre a legnagyobb létszámbővülést (6,0%-os), ezt követően Baranya megyében (3,2%-os), a Fővárosban (2,6%-os) és Heves megyében 2,6%-os). Létszámcsökkenés tekintetében Zala megyében számíthatunk nagyobb létszámcsökkenésre, ennek mértéke több mint 2,0%-os lehet, továbbá Pest, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében haladhatja meg a csökkenés mértéke az 1,0%-ot. V. A munkaerőigény kielégítésére szolgáló források igénybevételének gyakorisága A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretében a IV. negyedévben a munkáltatókat arról kérdeztük, hogy milyen csatornákon keresztül elégítik ki munkaerőigényüket. 23

24 A felmérésben résztvevő gazdálkodó szervezeteknek az adatlapon szereplő forrásokat egy háromfokú skála segítségével kellett értékelniük aszerint, hogy milyen gyakorisággal alkalmazzák az adott csatornát. A gazdálkodó szervezetek megoszlása az adott munkaerőigény kielégítésére szolgáló forrás alkalmazásának gyakorisága szerint, % Hirdetés útján Pályázatokkal Munkaügyi kirendeltségek segítségével Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül Informális csatornákon keresztül (család, rokonok, kollégák) Interneten keresztül Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással Egyéb forrásból IV IV IV IV. negyedév negyedév negyedév negyedév soha 35,9 35,2 35,7 39,4 alkalmanként 44,1 44,9 44,9 42,5 gyakran 20,0 19,9 19,4 18,1 soha 53,3 54,6 54,7 54,3 alkalmanként 36,5 34,9 34,7 36,2 gyakran 10,2 10,4 10,5 9,5 soha 6,2 5,0 4,9 5,3 alkalmanként 50,4 48,8 47,6 48,4 gyakran 43,4 46,2 47,5 46,3 soha 86,5 85,9 85,3 86,1 alkalmanként 9,8 10,3 10,1 10,4 gyakran 3,7 3,8 4,6 3,5 soha 15,4 14,2 15,9 15,9 alkalmanként 57,9 55,3 56,0 56,0 gyakran 26,7 30,5 28,1 28,0 soha 75,9 73,0 71,4 70,9 alkalmanként 19,2 19,6 22,0 22,6 gyakran 5,0 7,4 6,6 6,5 soha 36,4 36,9 36,2 44,7 alkalmanként 50,2 48,9 50,3 44,0 gyakran 13,4 14,1 13,4 11,3 soha 84,5 83,7 87,7 84,4 alkalmanként 9,7 11,0 9,1 11,4 gyakran 5,8 5,3 3,2 4,1 A rendelkezésünkre álló adatok jól mutatják, hogy munkaerőigények kielégítésének egyik legfontosabb forrását a munkaügyi kirendeltségek adják. A második legfontosabb forrást az informális csatornák jelentik, amelyet a hirdetés használata, majd pedig a belső meghirdetés, átcsoportosítás követ. Ezeknél az említett csatornáknál a legmagasabb az adott forrást gyakran használó gazdálkodó szervezeteknek az aránya, de nem elhanyagolható azon cégek aránya sem, amelyek alkalmanként veszik igénybe ezeket az eszközöket. A legutolsó négy negyedév adatait nézve jól látható, hogy összességében nem változott a munkaerőigény kielégítésére szolgáló lehetőségek fontossági sorrendje. Az egyes, munkaerő-igény kielégítésére szolgáló forrásokkal kapcsolatban a következő megállapításokat tehetjük: 24

25 Hirdetés alkalmazása A hirdetéseket a felmérésben szereplő gazdálkodó szervezetek 18,1%-a használja gyakran a legutolsó felmérés adatai szerint. A korábbi negyedévek adataival összehasonlítva azt látjuk, hogy a gyakran alkalmazók aránya, ha kismértékben is, de mérséklődött. Ehhez hasonlóan a hirdetések eseti használói körében is csökkenés regisztrálható. Azon cégek aránya, amelyek viszont soha nem éltek ezzel a toborzási lehetőséggel, 3,7%-ponttal nőtt IV. negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Ha vállalati méret szerint vizsgáljuk meg a szóban forgó eszközt, akkor azt mondhatjuk, hogy minél nagyobb cégről beszélünk, annál nagyobb az esélye, hogy a hiányzó munkaerő állomány feltöltése érdekében állást hirdessen az adott gazdálkodó szervezet. Jól példa erre, hogy a mikro-vállalkozásoknak csak 8,1%-a használja a hirdetéseket, addig a nagyvállalkozásoknál ez az arány már közel 40,0%-ot tesz ki. Ugyanez érvényes a hirdetéseket alkalmanként használó cégekre is. Pályázatok alkalmazása A pályázatok lehetőségének segítségével a cégek 9,5%-a gyakran, 36,2%-a pedig alkalmanként él a tárgynegyedévi adatok szerint. Lényegi változás nem következett be az utóbbi négy negyedév adatait tekintve a cégek arányaiban. A hirdetésekhez hasonlóan a pályázatoknál is megfigyelhető, hogy a vállalati méret növekedésével egyre jellegadóbb e csatorna alkalmazása az álláshelyek meghirdetésénél. A mikro-vállalkozásoknál a pályáztatást gyakran használók aránya 6,0%-ot, az alkalmanként használóké 18,2%-ot tett ki, míg a nagyvállalkozásoknál 31,0%-ot és 48,5%-ot. A pályázatok szerepe területi szempontból Észak-Magyarországon, azon belül is Borsod- Abaúj-Zemplén megyében tekinthető a legfontosabbnak. Észak-Magyarországon a cégek 19,3%-a gyakran, 18,0%-a alkalmanként él a pályáztatás lehetőségével. A nemzetgazdasági ágakat vizsgálva kiemelhető, hogy a feldolgozóipar és a kereskedelem mellett pályáztatás szerepe leginkább a közigazgatás és az oktatás ágakban jelenik meg. Munkaügyi kirendeltségek A munkaügyi kirendeltségek segítségét gyakran és alkalmanként segítségét kérő cégek arány az utóbbi három negyedévben lényegében nem változott. A felmérésben szereplő cégek több mint 40,0%-a gyakran, illetve alkalmanként él a munkaügyi kirendeltségek révén történő munkaerő kereséssel. A munkaügyi kirendeltségekkel ebből a szempontból aktív kapcsolatot tartó cégek között a mikro-, kis- és középvállalkozások arányuk 45,0% feletti a meghatározóak, de a nagyvállalkozások több mint harmada is megpróbálja a hiányzó munkaerőt ebből a forrásból feltölteni. Megjegyzendő, hogy a munkaügyi szervezethez csupán esetenként fordulók között a nagyvállalkozások aránya a legmagasabb. 25

26 Területi szempontból vizsgálva a munkaügyi kirendeltségek szerepét, azt mondhatjuk, hogy elsősorban a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű régióban magasabb a szervezethez forduló cégek aránya. Elsőként emelhetjük ki ebből a szempontból Észak-Magyarországot, továbbá a Dél-Alföldet, az Észak-Alföldet és a Dél-Dunántúlt. Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül A munkaerő-kölcsönzők és a magán-munkaközvetítők, mint munkaerőigény forrást kielégítő csatorna a kevésbé releváns eszközök közé sorolható a válaszadó cégek körében. Ezekhez a cégekhez gyakran forduló gazdálkodó szervezetek aránya IV. negyedévben mindösszesen 3,5%-ot tett ki ez IV. negyedévhez képest 0,9%-pontos csökkenést jelent, azok aránya, akik pedig alkalmanként teszik meg ezt, 10,4%-ot. Azon cégek aránya, akik még sosem fordultak kölcsönző és közvetítő cégekhez, 86,1%-os volt. A munkaerő-kölcsönző és a magán-munkaközvetítő cégeken keresztüli munkaerőigény kielégítés esélye a vállalati méret növekedésével nő. A mikro-vállalkozások 1,5%-a fordul gyakran ezekhez a cégekhez, alkalmanként pedig 6,8%-a, a nagyvállalkozásoknál ezek az arányok 17,0% és 28,8% voltak. Területi dimenzióban vizsgálva elmondható, hogy a kölcsönző és közvetítő cégek szerepe elsődlegesen Közép-Magyarországon mutatkozik meg, azon belül is a Fővárosban. Informális csatornákon keresztül (család, rokonok, kollégák) Az informális csatornák szerepe a második legmeghatározóbb tényező a munkaügyi kirendeltségeket követően. A felmérésben szereplő munkáltatók 28,0%-a gyakran, 56%-a pedig alkalmanként használta az informális lehetőségeket a tárgyidőszakban. Szerepe a gazdasági válság kitörését követően megnövekedett, IV. negyedévről IV. negyedévre tovább erősödött, az ezt követő negyedévben csökkent, a tárgyévben pedig nem mutatkozott változás a IV. negyedévhez képest. Az informális csatornák esetében ugyanazt mondhatjuk el a vállalati mérettel kapcsolatban, mint a korábbi forrásoknál, tehát a vállalati méret növekedésével nő az informális lehetőségek szerepe a munkaerőigény kielégítésében. Azonban itt már a mikro-vállalkozásoknál is jelentős ezeknek a csatornáknak az alkalmazása, a gyakran alkalmazóknál 26,1%-os arány, az alkalmanként használóknál 55,2%-os arány mutatkozott IV. negyedévben. A nemzetgazdasági ágakkal kapcsolatban elmondható, hogy a feldolgozóipar és a kereskedelem mellett az informális csatornák súlya a mezőgazdaságban és az építőiparban is relevánsnak tekinthető. Interneten keresztül Az interneten keresztüli toborzás szintén a kevésbé használt források közé tartozik, de az utóbbi negyedévek adatai a folyamatos növekedés felé mutatnak, IV. negyedév és

27 IV. negyedév között volt egy 4,0%-ponttal nőtt azon gazdálkodó szervezetek aránya, amelyek gyakoriságtól függetlenül erre a célra használják az internetet. A munkaerőigény effajta kielégítésére is igaz, hogy a nagyobb cégek sokkal inkább és gyakrabban alkalmazzák ezt a lehetőséget, mint a mikro- és kisvállalkozások. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy az internetet alkalmanként használók aránya vállalati méretenként lényegesen magasabb, mint azok között, akik gyakran ebben a formában próbálják meg kielégíteni munkaerőigényüket. Az internet használatának súlya kiemelkedően magasnak tekinthető a Fővárosban és Pest megyében. A budapesti cégek 27,9%-a keres ilyen formában munkaerőt rendszeres gyakorisággal, Pest megyében ez az arány 10,8%-ot tett ki. Továbbá ezekben a megyékben azon cégek aránya sem elhanyagolható, amelyek csak alkalomszerűen használják ezt az eszközt. Belső meghirdetés, átcsoportosítás A belső meghirdetés, átcsoportosítás a harmadik legfontosabb eszköz a munkáltatók válaszai alapján a munkaerőigény kezelését tekintve, a cégek 55,3%-a alkalmazza gyakran vagy alkalmanként ezt a lehetőséget. E meghatározó szerep ellenére meg kell említenünk, hogy a gyakran alkalmazó cégek aránya IV. negyedév és IV. negyedév között csökkent, 14,1%-ról 11,3%-ra. Továbbá az esetenkénti átszervezést alkalmazók aránya is jelentősen mérséklődött IV. negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, 6,3%-ponttal. Ezzel párhuzamosan pedig 8,4%-ponttal nőtt azok aránya, akik nem alkalmazták még a belső meghirdetést, átcsoportosítást. Az átcsoportosítást esetenként a középvállalkozások alkalmazták a legtöbbször a tárgynegyedévi adatok szerint (62,1%-uk), ezt követően a nagyvállalkozások (58,5%-uk) és a kisvállalkozások (45,9%-uk), majd pedig a mikro-vállalkozások (26,5%-uk). Az interneten keresztül történő munkaerőigény kielégítéshez hasonlóan a belső átszervezések, hirdetések is a Fővárosban rendelkeznek nagyobb súllyal a többi megyéhez képest. Egyéb forrás A munkáltatóknak lehetőségük volt megnevezni a kérdőív felsorolásában nem szereplő, de általuk használt munkaerő kiválasztási módszert. Ezeknek az egyéb forrásoknak a munkaerőigény kielégítésben szerepet játszó súlya alacsonynak nevezhető, hiszen a válaszadó cégek 11,4%-alkalmanként, 4,1%-a pedig gyakran él ebbe a kategóriába tartozó lehetőségekkel. A legfontosabb egyéb csatornák a szöveges válaszok alapján: önkéntes jelentkezők közüli kiválasztás, beleértve a beadott önéletrajzok alapján történő kiválasztást, továbbá ide sorolható még a saját adatbázis használata valamint a gyakornokként alkalmazott fiatalok továbbfoglalkoztatása. 27

28 Táblázatok 1. A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (2012. IV. negyedév) ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Összesen Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató Közigazgatás, védelem, kötelező Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabad idő Egyéb szolgáltatás * Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés III. negyedév ** szeptember 30-ai statisztikai állományi létszám III. negyedévben a foglalkoztatottak* száma (fő) megoszlása Az NMF-ben szereplő szervezeteknél a foglalkoztatottak, IV. negyedév** nyitó létszáma (fő) megoszlása Reprezentációs arány ,3% ,0% 19,0% ,2% ,3% 19,2% ,6% ,4% 34,4% ,3% ,0% 30,8% ,6% ,2% 35,0% ,3% ,0% 25,2% ,1% 67 0,0% 1,2% ,5% ,1% 40,6% ,6% ,3% 9,2% ,8% ,7% 43,1% ,5% ,5% 36,9% ,9% ,7% 41,9% ,3% ,8% 36,1% ,2% ,3% 60,6% ,9% ,7% 33,1% ,7% ,0% 19,5% ,9% ,6% 30,0% ,7% ,5% 34,9% ,4% ,4% 9,1% ,8% ,3% 10,0% ,6% ,9% 9,8% ,3% ,2% 8,5% ,8% ,4% 2,2% ,4% ,7% 5,1% ,6% ,0% 27,6% ,5% ,4% 6,6% ,6% ,3% 10,7% ,6% ,7% 11,1% ,9% ,5% 11,5% ,9% ,6% 23,3% ,6% ,6% 6,3% ,5% ,5% 10,0% ,0% ,0% 16,7% 28

29 2. A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten (közfoglalkoztatással együtt) Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Ebből: Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Közigazgatás, védelem, kötelező Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató Járműgyártás Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Összesen *KSH, Munkaerő-felmérés III. negyedév III. negyedévben a foglalkoztatottak száma* (fő) Az NMF-ben szereplő szervezeteknél foglalkoztatottak száma (fő) szeptember 30-án (tényadat) szeptember 30-án (előrejelzés) Reprezentációs arány Becsült létszámváltozás nemzetgazdasági szinten egy éven belül (fő) ,0% ,2% ,4% ,8% ,0% ,2% ,2% ,6% ,2% ,1% ,9% ,9% ,1% ,6% ,1% ,5% ,0% ,9% ,1% ,0% ,8% ,5% ,2% ,1% ,6% ,6% ,7% ,1% ,5% ,3% ,3% ,0% ,7%

30 Budapest Pest Fejér Komárom- Esztergom Veszprém Győr-Moson- Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- Szolnok Szabolcs-Szatmár- Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen 3. A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak és megyék szerint (fő) Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen

31 4. A IV. negyedéves 1 munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belül várható létszámmozgás foglalkozási csoportok (FEOR (2)) szerint (fő) (közfoglalkoztatással együtt) Foglalkozási csoportok (FEOR'08) belépő fő kilépő fő egyenleg Szociális gondozási és munkaerő-piaci szolgáltatás Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Egészségügyi foglalkozások Üzleti jellegű szolgáltatások ügyintézői, hatósági ügyintézők, ügynökök Szakmai irányítók, felügyelők Művészeti, kulturális, sport- és vallási foglalkozások Egyéb ügyintézők Oktatási asszisztensek Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Kulturális, sport-, művészeti és vallási foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Egészségügyi foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Gazdálkodási jellegű foglalkozások Oktatók, pedagógusok Egyéb magasan képzett ügyintézők Jogi és társadalomtudományi foglalkozások Szociális szolgáltatási foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Kézműipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Élelmiszer-ipari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezetői Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői Törvényhozók, igazgatási és érdek-képviseleti vezetők Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Összeszerelők Helyhez kötött gépek kezelői Járművezetők és mobil gépek kezelői Irodai, ügyviteli foglalkozások Ügyfélkapcsolati foglalkozások Erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási és halászati foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Összesen szeptember december 31. között várható létszámmozgás 31

32 5. A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás december 31-ig, illetve szeptember 30-ig nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) mikro jelenlegi létszám három hónap múlva várható létszám ( án) tizenkét hónap múlva várható létszám ( án) összesen kis közép nagy mikro kis közép nagy összesen mikro kis közép nagy fő összesen fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , , , , , , , , , ,7 Bányászat , , , , , , , , , ,1 Feldolgozóipar , , , , , , , , , ,5 Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása , , , , , , , , , ,4 Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása , , , , , , , , , ,5 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai , , , , , , , , , ,0 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás , , , ,4 Vegyi anyag, termék gyártása , , , , ,0 50 0, , , , ,0 Gyógyszergyártás , , , , , , , ,6 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása , , , , , , , , , ,2 Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása , , , , , , , , , ,0 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása , , , , ,2 40 2, , , , ,7 Villamos berendezés gyártása , , , , , , , , , ,2 Gép, gépi berendezés gyártása , , , , , , , , , ,3 Járműgyártás , , , , , , , , , ,5 Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása , , , , , , , , , ,7 Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás , , , , ,7 24 9, , , , ,6 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés , , , , , , , , , ,5 Építőipar , , , , , , , , , ,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás , , , , , , , , , ,1 Szállítás, raktározás , , , , , , , , , ,5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , , , , , , , , , ,8 Információ, kommunikáció , , , , , , , , , ,2 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , , , , , , , , , ,8 Ingatlanügyletek , , , , , , , , , ,0 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , , , , , , , , , ,8 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , , , , , , , , , ,4 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás , , , , , , , , , ,7 Oktatás , , , , , , , , , ,7 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , , , , , , , , , ,4 Művészet, szórakozás, szabad idő , , , , , , , ,2 Egyéb szolgáltatás , , , , , , , , , ,8 Összesen , , , , , , , , , ,1 32

33 6. A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás december 31-ig, illetve szeptember 30-ig nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) Nemzetgazdas{gi {g, {gazat (TEÁOR '08) jelenlegi létsz{m kis közép nagy mikro összesen mikro három hónap múlva várható létszám ( án) kis közép nagy tizenkét hónap múlva várható létszám ( án) összesen mikro kis közép nagy összesen fő fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % Mezőgazdas{g, erdőgazd{lkod{s, hal{szat , , , , , , , , , ,2 B{ny{szat , , , , , , , , , ,1 Feldolgozóipar , , , , , , , , , ,3 Ebből: Élelmiszer, ital, doh{nytermék gy{rt{sa , , , , , , , , , ,8 Textília, ruh{zat, bőr, és bőrtermék gy{rt{sa , , , , , , , , , ,7 Fafeldolgoz{s, papírtermék gy{rt{sa, nyomdai tevékenység , , , , , , , , , ,6 Kokszgy{rt{s, kőolajfeldolgoz{s , , , ,4 Vegyi anyag, termék gy{rt{sa , , , , ,0 50 0, , , , ,4 Gyógyszergy{rt{s , , , , , , , ,6 Gumi-, műanyag és nemfém {sv{nyi termék gy{rt{sa , , , , , , , , , ,2 Fémalapanyag és fémfeldolgoz{si termék gy{rt{sa , , , , , , , , , ,7 Sz{mítógép, elektronikai, optikai termék gy{rt{sa , , , , ,2 40 2, , , , ,7 Villamos berendezés gy{rt{sa , , , , , , , , , ,1 Gép, gépi berendezés gy{rt{sa , , , , , , , , , ,3 J{rműgy{rt{s , , , , , , , , , ,5 Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe , , , , , , , , , ,6 Villamosenergia, g{z-, gőzell{t{s, légkondicion{l{s , , , , ,8 24 9, , , , ,6 Vízell{t{s; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazd{lkod{s, szennyeződésmentesítés , , , , , , , , , ,9 Építőipar , , , , , , , , , ,6 Kereskedelem, gépj{rműjavít{s , , , , , , , , , ,9 Sz{llít{s, rakt{roz{s , , , , , , , , , ,2 Sz{ll{shely-szolg{ltat{s, vendégl{t{s , , , , , , , , , ,0 Inform{ció, kommunik{ció , , , , , , , , , ,7 Pénzügyi, biztosít{si tevékenység , , , , ,0 75 7, , , , ,0 Ingatlanügyletek , , , , , , , , , ,4 Szakmai, tudom{nyos, műszaki tevékenység , , , , , , , , , ,5 Adminisztratív és szolg{ltat{st t{mogató tevékenység , , , , , , , , , ,2 Közigazgat{s, védelem, kötelező t{rsadalombiztosít{s , , , , , , , , , ,4 Oktat{s , , , , , , , , , ,9 Hum{n-egészségügyi, szoci{lis ell{t{s , , , , , , , , , ,0 Művészet, szórakoz{s, szabad idő , , , , , , , ,0 Egyéb szolg{ltat{s , , , , , , , , , ,0 Összesen , , , , , , , , , ,6 33

34 7. A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás december 31-ig, illetve szeptember 30-ig területi bontásban (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) Régió/megye kis közép nagy fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % mikro összesen Budapest , , , , , , , , , ,6 Pest , , , , , , , , , ,2 Közép- Magyarország , , , , , , , , , ,3 Fejér , , , , , , , , , ,3 Komárom- Esztergom , , , , , , , , , ,9 Veszprém , , , , , , , , , ,6 Közép- Dunántúl , , , , , , , , , ,3 Győr-Moson- Sopron , , , , , , , , , ,1 Vas , , , , , , , , , ,2 Zala , , , , , , , , , ,7 Nyugat- Dunántúl , , , , , , , , , ,5 Baranya , , , , , , , , , ,4 Somogy , , , , , , , , , ,4 Tolna , , , , , , , , , ,4 Dél-Dunántúl , , , , , , , , , ,2 Borsod-Abaúj , , , , , , , , , ,1 Zemplén Heves , , , , , , , , , ,0 Nógrád , , , , , , , , , ,3 Észak- Magyarország jelenlegi létszám három hónap múlva várható létszám ( án) tizenkét hónap múlva várható létszám ( án) fő mikro kis közép nagy összesen mikro kis közép nagy összesen , , , , , , , , , ,2 Hajdú-Bihar , , , , , , , , , ,7 Jász-Nagykun- Szolnok , , , , , , , , , ,6 Szabolcs- Szatmár-Bereg , , , , , , , , , ,2 Észak-Alföld , , , , , , , , , ,4 Bács-Kiskun , , , , , , , , , ,7 Békés , , , , , , , , , ,7 Csongrád , , , , , , , , , ,8 Dél-Alföld , , , , , , , , , ,1 Összesen , , , , , , , , , ,1 34

35 8. A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás december 31-ig nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) Jász-Nagykun-Szolnok , , , , , , , , , ,7 jelenlegi létszám három hónap múlva várható létszám ( án) tizenkét hónap múlva várható létszám ( án) Régió/megye mikro kis közép nagy összesen mikro kis közép nagy összesen mikro kis közép nagy összesen fő fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % Budapest , , , , , , , , , ,6 Pest , , , , , , , , , ,9 Közép- Magyarország , , , , , , , , , ,3 Fejér , , , , , , , , , ,0 Komárom-Esztergom , , , , , , , , , ,6 Veszprém , , , , , , , , , ,1 Közép-Dunántúl , , , , , , , , , ,1 Győr-Moson-Sopron , , , , , , , , , ,0 Vas , , , , , , , , , ,3 Zala , , , , , , , , , ,4 Nyugat-Dunántúl , , , , , , , , , ,2 Baranya , , , , , , , , , ,2 Somogy , , , , , , , , , ,3 Tolna , , , , , , , , , ,4 Dél-Dunántúl , , , , , , , , , ,2 Borsod-Abaúj- Zemplén , , , , , , , , , ,3 Heves , , , , , , , , , ,6 Nógrád , , , , , , , , , ,4 Észak- Magyarország , , , , , , , , , ,7 Hajdú-Bihar , , , , , , , , , ,4 Szabolcs-Szatmár- Bereg , , , , , , , , , ,1 Észak-Alföld , , , , , , , , , ,1 Bács-Kiskun , , , , , , , , , ,6 Békés , , , , , , , , , ,7 Csongrád , , , , , , , , , ,6 Dél-Alföld , , , , , , , , , ,2 Összesen , , , , , , , , , ,6 35

36 9. A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a IV. negyedévben nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Jelenlegi létszám Létszámcsökkenés Létszámfelvétel Három hónap múlva várható létszám Létszámváltozás 3 hónap múlva fő fő % fő % fő fő % , , , ,1 35 2, , , , , , , , , , , , , , ,4 0 0, , ,3 92 1, , ,4 37 1, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,1 Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabad idő Egyéb szolgáltatás ,3 71 0, , , , , , , , , , , , , , , , , ,9 54 2, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,0 Összesen , , ,4 36

37 10. A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a IV. negyedévben nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Építőipar Oktatás Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Ingatlanügyletek Egyéb szolgáltatás Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás Szállítás, raktározás Vegyi anyag, termék gyártása Információ, kommunikáció Összesen Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Humán-egészségügyi, szociális ellátás Járműgyártás Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Szakmai, tudományos, műszaki Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Művészet, szórakozás, szabad idő Jelenlegi létszám Létszámcsökkenés Létszámfelvétel Három hónap múlva várható létszám Létszámváltozás 3 hónap múlva fő fő % fő % fő fő % , , , ,1 35 2, , , , , , , , , , , , , , ,4 0 0, , ,3 92 1, , ,4 37 1, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,2 49 0, , , , , , , , , , , , , , , , , ,0 49 2, , ,9 86 1, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,2 58 1, , , , , , , ,5 37

38 11. A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a IV. negyedévben területi bontásban és létszámnagság-kategória szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) Régió/megye fő fő % fő % fő fő % Budapest , , ,7 Pest , , ,5 Közép-Magyarország , , ,0 Fejér , , ,0 Komárom-Esztergom , , ,0 Veszprém , , ,1 Közép-Dunántúl , , ,5 Győr-Moson-Sopron , , ,3 Vas , , ,1 Zala , , ,1 Nyugat-Dunántúl , , ,2 Baranya , , ,6 Somogy , , ,2 Tolna , , ,0 Dél-Dunántúl , , ,3 Borsod-Abaúj-Zemplén , , ,3 Heves , , ,1 Nógrád , , ,9 Észak-Magyarország , , ,0 Hajdú-Bihar , , ,2 Jász-Nagykun-Szolnok , , ,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg , , ,6 Észak-Alföld , , ,6 Bács-Kiskun , , ,4 Békés , , ,4 Csongrád , , ,5 Dél-Alföld Összesen Jelenlegi létszám Létszámcsökkenés Létszámfelvétel Három hónap múlva várható létszám Létszámváltozás , , , , , ,4 V{llalati méret Jelenlegi létsz{m Létsz{mcsökkenés Létsz{mfelvétel H{rom hónap múlva v{rható Létsz{mv{ltoz{s 3 hónap múlva Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 felett) Összesen fő fő % fő % fő fő % , , , , , , , , , , , , , , ,4 38

39 12. A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a IV. negyedévben területi bontásban és létszámnagság-kategória szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) Régió/megye Jelenlegi létszám Létszámcsökkenés Létszámfelvétel Három hónap múlva várható létszám Létszámváltozás fő fő % fő % fő fő % Budapest , , ,3 Pest , , ,1 Közép-Magyarország , , ,0 Fejér , , ,2 Komárom-Esztergom , , ,3 Veszprém , , ,4 Közép-Dunántúl , , ,6 Győr-Moson-Sopron , , ,5 Vas , , ,2 Zala , , ,5 Nyugat-Dunántúl , , ,9 Baranya , , ,5 Somogy , , ,2 Tolna , , ,8 Dél-Dunántúl , , ,3 Borsod-Abaúj-Zemplén , , ,5 Heves , , ,2 Nógrád , , ,9 Észak-Magyarország , , ,1 Hajdú-Bihar , , ,5 Jász-Nagykun-Szolnok , , ,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg , , ,7 Észak-Alföld , , ,2 Bács-Kiskun , , ,3 Békés , , ,1 Csongrád , , ,0 Dél-Alföld , , ,1 Régiók összesen , , ,5 V{llalati méret Jelenlegi létsz{m Létsz{mcsökkenés Létsz{mfelvétel H{rom hónap múlva v{rható Létsz{mv{ltoz{s 3 hónap múlva fő fő % fő % fő fő % Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 felett) Összesen , , , , , , , , , , , , , , ,5 39

40 13. A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámnövekedésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) Foglalkozások (FEOR08 (4)) Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás (bővülő) fő fő fő Szabó, varró Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Cipőgyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Gépészmérnök Műanyagtermék-gyártó gép kezelője Forgácsoló Húsfeldolgozó Ápoló, szakápoló Villamosberendezés-összeszerelő Általános orvos Kereskedelmi ügyintéző Csomagoló-, palackozó- és címkézőgép kezelője Mechanikaigép-összeszerelő Gumitermékgyártó gép kezelője Kárpitos Fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője Szociális gondozó, szakgondozó Fémfeldolgozó gép kezelője Vegyi alapanyagot és terméket gyártó gép kezelője Bútorasztalos Tűzoltó Anyaggazdálkodó, felvásárló Egyéb kézműipari foglalkozású Segédápoló, műtőssegéd Vagyonőr, testőr Textilipari gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Egyéb, máshova nem sorolható kereskedelmi foglalkozású Papír- és cellulóztermék-gyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Gyógyszerész, szakgyógyszerész Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker Házi gondozó Kazángépkezelő Kohó- és anyagmérnök Pénzügyi elemző és befektetési tanácsadó Üzemanyagtöltő állomás kezelője Szakorvos Mezőgazdasági mérnök Szociális munkás és tanácsadó Informatikai és kommunikációs rendszerek felhasználóit támogató technikus Titkár(nő) Összesen Teljes FEOR08 (4) bontásban

41 14. A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámnövekedésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) ú Foglalkozások (FEOR08 (4)) Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás (bővülő) fő fő fő Szabó, varró Egyéb takarító és kisegítő Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Cipőgyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Gépészmérnök Műanyagtermék-gyártó gép kezelője Ápoló, szakápoló Forgácsoló Húsfeldolgozó Villamosberendezés-összeszerelő Általános orvos Kereskedelmi ügyintéző Csomagoló-, palackozó- és címkézőgép kezelője Mechanikaigép-összeszerelő Gumitermékgyártó gép kezelője Szociális gondozó, szakgondozó Segédápoló, műtőssegéd Bútorasztalos Kárpitos Fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője Konyhai kisegítő Fémfeldolgozó gép kezelője Vegyi alapanyagot és terméket gyártó gép kezelője Tűzoltó Anyaggazdálkodó, felvásárló Textilipari gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Vagyonőr, testőr Egyéb kézműipari foglalkozású Egyéb, máshova nem sorolható kereskedelmi foglalkozású Papír- és cellulóztermék-gyártó gép kezelője és gyárósor mellett dolgozó Gyógyszerész, szakgyógyszerész Házi gondozó Szemétgyűjtő, utcaseprő Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker Kohó- és anyagmérnök Pénzügyi elemző és befektetési tanácsadó Szociális munkás és tanácsadó Üzemanyagtöltő állomás kezelője Mezőgazdasági mérnök Szakorvos Összesen Teljes FEOR08 (4) bontásban

42 15. A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámcsökkenésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) Foglalkozások (FEOR08 (4)) Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás (csökkenő) fő fő fő Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító Egyéb termék-összeszerelő Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelelője Informatikai és telekommunikációs berendezések műszerésze, javítója Kőműves Minőségbiztosítási technikus Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású Egyszerű ipari foglalkozású Lakatos Élelmiszer-, italgyártó gép kezelője Egyéb ügyintéző Egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gép kezelője Pincér Szántóföldinövény-termesztő Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész) Kubikos Intézményi takarító és kisegítő Targoncavezető Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású Bőrkikészítő- és -feldolgozó gépkezelő és gyártósor mellett dolgozó Portás, telepőr, egyszerű őr Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója Készlet- és anyagnyilvántartó Festő és mázoló Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Rakodómunkás Ipari tevékenységet folytató egység vezetője Általános irodai adminisztrátor Pék, édesiparitermék-gyártó Egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari foglalkozású Bolti eladó Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozású Szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyésztő Műtrágya- és növényvédőszer-gyártó gép kezelője Egyetemi, főiskolai oktató, tanár Szakács Energetikus Egyéb, máshova nem sorolható technikus Összesen Teljes FEOR08 (4) bontásban

43 16. A gazdálkodó szervezetek száma az adott munkaerőigény kielégítésére szolgáló forrás alkalmazásának gyakorisága és vállalati méret szerint, % Hirdetés útján Pályázatokkal Munkaügyi kirendeltségek segítségével Munkaközvetítőkön, - kölcsönző cégeken keresztül Informális csatornákon keresztül (család, rokonok, kollégák) Interneten keresztül Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással Egyéb forrásból IV. negyedév IV. negyedév Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen soha alkalmanként gyakran Összesen soha alkalmanként gyakran Összesen soha alkalmanként gyakran Összesen soha alkalmanként gyakran Összesen soha alkalmanként gyakran Összesen soha alkalmanként gyakran Összesen soha alkalmanként gyakran Összesen soha alkalmanként gyakran Összesen

44 17. A munkaerő-gazdálkodási felmérés adatlapja (2012. IV. negyedév) 44