Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

Átírás

1 Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)

2 Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Készítette: Kovács Petra Nemzetgazdasági Minisztérium 1054 Budapest, Kálmán Imre u.2 2

3 TARTALOM I. Bevezetés... 5 II. Munkaerő-piaci helyzet a III. negyedévben... 6 III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői... 7 IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása a IV. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) IV. 3. A létszámadatok várható alakulása az IV. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) V. A munkaerőigény kielégítésére szolgáló források igénybevételének gyakorisága Táblázatok A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (2017. IV. negyedév) ágazati reprezentációja A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten (közfoglalkoztatással együtt) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak és megyék szerint (fő) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belül várható létszámmozgás foglalkozási csoportok (FEOR (2)) szerint (fő) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás december 31-ig, illetve szeptember 30-ig nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás december 31-ig, illetve szeptember 30-ig nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás december 31-ig, illetve szeptember 30-ig területi bontásban (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás december 31-ig, illetve 2017.szeptember 30-ig, nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a IV. negyedévben nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a IV. negyedévben nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a IV. negyedévben területi bontásban és létszámnagyság-kategória szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a IV. negyedévben területi bontásban és létszámnagyság-kategória szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámnövekedésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámnövekedésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül)

4 15. A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámcsökkenésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A gazdálkodó szervezetek száma az adott munkaerőigény kielégítésére szolgáló forrás alkalmazásának gyakorisága és vállalati méret szerint, % A munkaerő-gazdálkodási felmérés adatlapja (2017. IV. negyedév)

5 I. Bevezetés A IV. negyedévben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban: NFSZ) 50. alkalommal készítette el negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérését. A megszólított szervezetek közül a beérkezett, elemzésben felhasználható adatlapok száma 12,0 ezer db-ot tett ki. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja, a megszólított gazdasági szervezetek, és az NFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése, a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg ez az NFSZ egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, amely azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati, és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok elősegítése. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatfelvételének időszaka szeptember 29-e és október 19-e között volt. A kérdőívben a munkáltatók a szeptember 30-ai statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A IV. negyedéves felmérés eredményeit összesen munkáltató által helyesen kitöltött kérdőív adatai alapján ismertetjük. A rendelkezésünkre álló adatok alapján 3 hónapon belül összességében 1,0%-os létszámnövekedés prognosztizálható. Ebben a létszámmozgásban a közfoglalkoztatottak adatai is szerepelnek. Közfoglalkoztatottak nélkül nézve a negyedév végéig szintén 1,0%-os létszámemelkedést jelezhetünk előre. Éves távlatban 2,2%-os növekedést várnak a felmérésbe vont szervezetek; a közfoglalkoztatottak létszámát figyelmen kívül hagyva pedig 2,6%-os létszámbővüléssel számolnak szeptember végéig. Az országos elemzéssel párhuzamosan a fővárosi és a 19 i kormányhivatal munkaügyi központjainak saját elemzéseit is elérhetővé tesszük a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján. 5

6 II. Munkaerő-piaci helyzet a III. negyedévben A KSH munkaerő felmérése szerint III. negyedévben a éves népesség 62,3%-a bizonyult gazdaságilag aktívnak, 59,7%-os volt a foglalkoztatási ráta, a munkanélküliségi ráta értéke pedig 4,1%-ot tett ki. Az országban összesen 1866,9 ezer volt a regisztrált gazdasági szervezetek száma, ebből 1716,3 ezer volt a vállalkozások száma szeptemberben. Főbb országos munkaerő-piaci adatok Megnevezés III. negyedév ezer fő éves népesség száma ,1 Gazdaságilag aktívak száma ,2 Munkanélküliek száma 1 188,5 Foglalkoztatottak száma ,7 Alkalmazásban állók száma ,5 Inaktívak száma ,9 Gazdasági szervezetek száma ,9 ebből vállalkozások száma ,3 Aktivitási arány 1 62,3% Foglalkoztatási ráta 1 59,7% Munkanélküliségi ráta 1 4,1% 1 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés, III. negyedév (Az adatok a éves korcsoportra vonatkoznak) 2 Forrás: KSH, Intézményi munkaügyi-statisztikai adatgyűjtési rendszer, szeptember 3 Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint A munkanélküliségi ráta a legnagyobb Észak-Alföldön (7,2%-os), ezen belül Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében (7,8%), szintén magasabb az országos átlagtól Dél-Dunántúlon (6,4%), itt Baranya megyében kiemelkedő, 7,8% a ráta. Legalacsonyabb a Közép-Dunántúlon (2,3%-os), ezen belül pedig Veszprém megyében, ahol 1,4%. Közép-Magyarországon is jelentősen alacsonyabb a munkanélküliségi ráta az országos átlagnál, itt 2,8%. 6

7 III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői A IV. negyedéves felmérés eredményeként több mint tízezer munkáltató várható munkaerő-gazdálkodásáról kaptunk képet. A felmérésben résztvevő gazdálkodó szervezetek együttesen 715,3 ezer munkavállalót foglalkoztattak. Az adatfelvétel során a kiküldött kérdőívek visszaküldési aránya 64,8%-os volt. A válaszadási hajlandóság területileg egyenetlenül alakult, hiszen bizonyos megyékben 90% feletti válaszadási arányt tapasztaltunk, míg van ahol az 50%-ot sem érte el. Az előbbi csoportba tartozik Tolna, Békés, Zala, Veszprém, és Baranya, az utóbbiba pedig Győr-Moson- Sopron, Hajdú-Bihar és Budapest. Az érvényes választ adó gazdasági szervezetek legnagyobb része, 79,2%-a, mikro- és kisvállalkozások közül került ki, amelyek az érintett munkavállalóknak 17,2%-át foglalkoztatták. A középvállalkozások a minta 16,6%-át teszik ki, és az itt foglalkoztatottak jelentik az összlétszám 29,5%-át. A minta 4,3%-át alkotják a nagyvállalatok, amelyek a felmérésben szereplő vállalkozásoknál meglévő létszám 53,3%-át foglalkoztatták. A felmérésben részt vevő gazdálkodó szervezetek 29,6 ezer munkavállalót alkalmaztak közfoglalkoztatás keretében a szeptember 30-ai állapot szerint. A legtöbb közfoglalkoztatott (49,0%) nagyvállalatoknál, a legkevesebb pedig (10,4%-uk) mikro-, és kisvállalkozásnál rendelkezett közfoglalkoztatási jogviszonnyal a tárgyidőpontban. A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés IV. negyedévre vonatkozó mintájának főbb jellemzői Érvényes adatlapok A foglalkoztatottak statisztikai állományi létszáma szeptember 30-án Ebből: közfoglalkoztatottak száma, db megoszlása, % száma, fő megoszlása, % száma, fő megoszlása, % Mikro (0-9 fő) , , ,4 Kis (10-49 fő) , , ,9 Közép ( fő) , , ,8 Nagy (250 felett) 533 4, , ,9 Összesen , , ,0 Nemzetgazdasági szinten a Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (továbbiakban: NMF) adatbázisa a gazdálkodó szervezetek 0,6%-át és a foglalkoztatottak 16,1%-át reprezentálja. A gazdálkodó szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlását nemzetgazdasági áganként a következő táblázat mutatja: 7

8 A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlása, % Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) Foglalkoztatottak számának megoszlása (%) NMF KSH (2017. III. negyedév) Gazdasági szervezetek számának megoszlása (%) NMF KSH ( ) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 5,0 5,1 7,3 27,5 Bányászat 0,2 0,2 0,3 0,0 Feldolgozóipar 44,5 22,3 25,4 4,3 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 1,0 0,8 0,3 0,1 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 3,1 1,2 1,4 0,2 Építőipar 2,8 7,1 9,7 5,4 Kereskedelem, gépjárműjavítás 10,9 12,7 22,2 10,8 Szállítás, raktározás 5,0 6,6 2,9 2,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2,3 4,2 7,3 4,2 Információ, kommunikáció 0,3 2,5 1,0 3,4 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0,7 2,2 0,6 2,1 Ingatlanügyletek 0,8 0,6 1,9 13,1 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 2,7 3,6 4,4 11,0 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 2,4 3,5 2,8 3,9 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 5,4 10,2 3,0 0,0 Oktatás 2,2 7,2 2,1 3,3 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 8,6 6,4 3,2 2,3 Művészet, szórakozás, szabad idő 0,6 1,6 1,4 2,9 Egyéb szolgáltatás 1,5 2,1 2,8 3,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés III. negyedév KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma szeptember 30-án Jelentős eltérés tapasztalható gazdasági áganként a nemzetgazdaság egésze és a felmérés szerkezete között, mind a szervezetek számát, mind az ott foglalkoztatottak létszámát tekintve. Ebben a tekintetben különösen a feldolgozóipart kell kiemelnünk, e gazdasági ág mind a foglalkoztatottak, mind a gazdasági szervezetek száma esetében felülreprezentált a mintában. Emellett a kereskedelem, gépjárműjavítás gazdasági ág esetében láthatunk jelentős eltéréseket, ugyanis ez a gazdasági ág a foglalkoztatottak tekintetében alul, míg a gazdasági szervezeteknél felülreprezentáltnak tekinthető. A mezőgazdaság és az ingatlanügyletek esetében a gazdasági szervezetek alulreprezentáltsága mutatkozik. Területi szempontból is jelentős eltéréseket láthatunk. Ezt dominánsan a Budapest és Pest valós súlyához képesti kisebb mértékű megjelenése okozza. A KSH adatai szerint Közép-Magyarországon a gazdálkodó szervezetek 34,8%-a működik, ahol a munkavállalók 32,2%-át foglalkoztatják. Ugyanakkor ebben a régióban a felmérésben részt vevő gazdálkodó szervezetek alig több mint tizedét találjuk (11,2%) és az általuk foglalkoztatott munkavállalók 7,5%-át alkotják a teljes mintának. Ezzel párhuzamosan azt látjuk, hogy Borsod-Abaúj Zemplén megyében a felmérésben résztvevő gazdálkodó szervezetek, valamint az általuk foglalkoztatottak kiemelkedően felülreprezentáltak a mintában. 8

9 A IV. negyedéves felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek és a reprezentált gazdasági szervezetek számának megoszlása megyénként*, (%) 25% 20% 15% 10% 5% 0% Gazdasági szervezetek aránya NMF Gazdasági szervezetek aránya KSH *Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma szeptember 30-án *Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés IV. negyedév 25% 20% 15% 10% 5% 0% A IV. negyedéves felmérésben résztvevő gazdasági szervezetekben foglalkoztatottak és az ILO definíció szerinti III. negyedévi foglalkoztatottak számának megoszlása megyénként*, (%) Foglalkoztatottak aránya NMF Foglalkoztatottak aránya KSH 9

10 IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása a IV. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adniuk a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a szeptember 30-án meglévő statisztikai állományi létszám miként változik három hónapos időtávlatban. A mintában szereplő gazdasági szervezeteknél a közölt adatok szerint a felmérés negyedévében 1,0%-kal növekedhet a foglalkoztatottak száma. Ennél az adatnál figyelembe kell vennünk, hogy a közfoglalkoztatottak létszámadatait is tartalmazza. Ha figyelembe vesszük, hogy a három hónap alatti létszámváltozás milyen arányú munkaerőfelvétel és -csökkenés eredőjeként valósul meg, meghatározhatjuk, hogy a létszámmozgások a jelenlegi és a jövőbeni foglalkoztatottak mekkora hányadát érinthetik. A kiinduló létszámot alapul véve (715,3 ezer fő), az előrebecsült létszámnövekedés a létszám 0,6%-os mérséklődésével, és 1,6%-os bővülésével együtt valósul meg, vagyis a jelenlegi teljes létszám 2,2%-át érinthetik a rövid távú változások. E változások következtében, abszolút számokban kifejezve összességében 7203 fővel emelkedhet a foglalkoztatottak száma a negyedév végéig. A nemzetgazdasági ágak kapcsán kiemelhető, hogy a közfoglalkoztatottakat is magában foglaló létszámban a negyedév végéig a gazdasági ágak többségében növekedés prognosztizálható. A legnagyobb pozitív irányú változás a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (6,4%-os létszámnövekedés), és a pénzügyi, biztosítási tevékenység (2,5%-os létszámnövekedés) területén, a legnagyobb arányú csökkenés a művészet, szórakozás, szabadidő (-0,7%), az energiaipar (-0,4%), és az információ, kommunikáció (-0,4%) területén várható a negyedév végéig. (Diagram y tengelye) 7,0 6,4 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, IV. negyedév végéig,% 2,5 2,1 1,8 1,7 1,4 1,1 1,1 1,0 0,7 0,6 0,5 0,4-0,2-0,2-0,3-0,4-0,4-0,7 10

11 A vállalati méret dimenzióját vizsgálva azt látjuk, hogy mind a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások esetében optimista prognózis bontakozik ki a negyedik negyedév végére vonatkozó várakozásokban. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, IV. negyedév végéig, % 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 3,5 0,9 0,8 1,0 mikro kis közép nagy A mikro-vállalkozások körében a prognosztizált létszámnövekedés mértéke meghaladja a 3,0%-ot, emellett a kisvállalkozások 0,9%-os, a középvállalkozások 0,8%-os, a nagyvállalatok pedig 1,0%-os létszámemelkedést várnak. A területi dimenziót tekintve azt mondhatjuk, hogy túlsúlyban van azon megyék száma, amelyekben növekedhet a foglalkoztatottak mennyisége december 31-ig. Közülük legnagyobb létszámnövekedést várnak Nógrád megyében (2,6%-os növekedés), Győr-Moson- Sopron megyében (2,6%-os növekedés), és Zala megyében (1,9%-os növekedés). Két megyében a foglalkoztatott létszám csökkenésével számolnak a munkaadók, bár egyik sem kiemelkedő mértékű visszaesés. Ilyen irányú változások Pest megyében (-0,5%) és Fejér megyében (-0,5%) várhatóak. 3,0 2,6 2,6 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, IV. negyedév végéig, % 1,9 1,8 1,2 1,2 1,2 1,1 1,1 1,1 0,8 0,7 0,6 0,6 0,6 0,5 0,4 0,3-0,5-0,5 11

12 IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) Ahogy már korábban is láthattuk a létszámfelvétel és a létszámcsökkenés összesített egyenlege a negyedik negyedév végéig nézve pozitív. A jelenleg foglalkoztatott 715,3 ezer fő, esetében 7203 munkavállalóval lehet több a megkérdezett munkáltatóknál a foglalkoztatott létszám. A foglalkozási főcsoportok kapcsán megállapítható, hogy minden főcsoportban pozitívan alakul a létszámfelvétel és létszámcsökkenés egyenlege A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként a közfoglalkoztatásban résztvevők figyelembevételével (fő) A foglalkoztatottak létszámának növekedése a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők (2956 fő) körében lehet a legnagyobb, emellett a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások (1240), az ipari és építőipari foglalkozások (934), és az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások (917 fő) esetében jelentősebb mértékű növekedés várható. Fontos megjegyeznünk, hogy a foglalkozások jelentős részében a munkavállalók számát a szezonális hatás erőteljesen befolyásolja. A foglalkozásokat tekintve a létszámváltozás negatív eredője várhatóan a legnagyobb a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító (-393 fő), a szabó, varró (-383 fő), és az egyszerű mezőgazdasági foglalkozások (-76 fő) körében lesz. 12

13 IV. 3. A létszámadatok várható alakulása az IV. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók létszámadatait és várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban részt vevők létszámai is szerepeltek. Ebben a fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. Ezen adataink azt mutatják, hogy a vállalkozások 76,2%-a három hónapon belül stagnálással számol, míg 18,6%-uk növekedést, 5,2%-uk létszámcsökkenést jelez a negyedik negyedév végéig. A munkaadók számának megoszlása a 3 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatás nélkül), % 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 76,2 18,6 5,2 csökkenő növekvő stagnáló szeptember december 31. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint (közfoglalkoztatottak nélkül) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 3 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) ( ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen A felmérésben részt vevő foglalkoztatóknál közfoglalkoztatottak nélkül a munkavállalók száma 685,7 ezer fő volt, a negyedév végére prognosztizált létszám pedig 692,9 ezer fő, ennek alapján a létszámnövekedés a tárgyidőszak végéig 1,0%-os lehet. A közfoglalkoztatottak nélküli létszámok alapján az alábbi változások jelezhetők előre: 13

14 % A nemzetgazdasági ágak közül mindössze néhány ágazatban várható a foglalkoztatott létszám kismértékű csökkenése. Az ágak többségében a foglalkoztatott munkavállalók létszámának növekedése prognosztizálható. Minden közül kiemelhető a tudományos tevékenység 6,4%- kal, a pénzügyi tevékenység 2,6%-kal, és az adminisztratív tevékenység a maga 2,1%-os várható növekedésével. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, december 31-ig, % 7,0 6,4 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0 2,6 2,1 1,7 1,7 1,2 1,1 1,1 1,0 0,8 0,6 0,5 0,3 0,3-0,2-0,3-0,4-0,4-0,6 A feldolgozóiparon belül mindössze az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása gazdasági ágban várnak létszámcsökkenést a negyedév végéig. A legnagyobb létszámbővülés a gép, gépi berendezés gyártása (1,6%), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (1,5%), a vegyi anyag, termék gyártása (1,4%), és a járműgyártás (1.3%) ágazatban jelezhető előre. Vállalati méret szerint vizsgálva az adatokat, azt mondhatjuk, hogy a mikro-vállalkozások a legoptimistábbak, esetükben legmagasabb a várható létszám növekedés, mely 3,1%-ot jelent. A kisvállalatoknál 1,0%-os, a nagyvállalatoknál szintén 1,0%-os, és a középvállalkozások esetében 0,9%-os létszámemelkedés prognosztizálható a negyedév végére. Összességében elmondható, hogy létszámcsökkenéssel nem számolnak a negyedév végéig egyik vállalati típusnál sem. A közfoglalkoztatottakkal együtt figyelembe vett létszámadatokhoz viszonyítva, nélkülük is elég hasonló várakozásaik vannak a vállalatoknak. A mikro vállalatok kissé jelentősebb növekedésre számítanak a közfoglalkoztatottakat magában foglaló adatok esetében. 14

15 % % A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, december 31-ig, % 3,5 3,1 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 1,0 0,9 1,0 mikro kis közép nagy Területi aspektusból vizsgálva az adatokat azt láthatjuk, hogy a közfoglalkoztatottak adatainak figyelembevétele nélkül, két kivételével minden esetében létszámnövekedést regisztrálhatunk. Az emelkedés mértéke Nógrád és Győr-Moson-Sopron megyében a legmagasabb (2,6%), és Hajdú-Bihar megyében a legalacsonyabb (0,1%). A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, december 31-ig, % 3,0 2,6 2,6 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5 1,9 1,8 1,3 1,2 1,2 1,1 1,1 0,9 0,9 0,9 0,8 0,7 0,6 0,6 0,4 0,1-0,4-0,4 Ha megvizsgáljuk, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevő munkavállalók figyelmen kívül hagyásával melyek azok a foglalkozások, amelyekben a legnagyobb mértékben növekedhet a foglalkoztatottak száma, akkor az alábbi megállapításokat tehetjük: A létszámnövekedés által érintett összes foglalkozás nem sok átfedést mutat azzal a struktúrával, amelyet a közfoglalkoztatottakkal együtt látott létszámváltozáskor mutattunk be. Ennek egyik oka többek között a közfoglalkoztatottak jelentős száma. A nem közfoglalkoztatott állományba tartozó munkaerő körében az alábbi foglalkozásokban növekedhet legnagyobb mértékben a foglalkoztatottak száma: gépkezelők, összeszerelők, járművezetők (+2958 fő), a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások (

16 fő), az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások (+940 fő) és az ipari és építőipari foglalkozások (+939 fő). A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként a közfoglalkoztatásban résztvevők figyelembevétele nélkül (fő) A foglalkozási főcsoportokat nézve azt láthatjuk, hogy ha a közfoglalkoztatottak adatait nem vesszük figyelembe, akkor egyetlen főcsoportban sem prognosztizálható negatív létszánleg. 16

17 IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) A felmérésben résztvevő gazdálkodó szervezetek az éves létszámmozgás tekintetében fős létszámnövekedést jeleznek előre, amely 2,2%-os növekedésnek felel meg. Nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva az adatokat, kiemelhetjük, hogy a foglalkoztatottak számának legnagyobb mértékű bővülése a tudományos, műszaki tevékenység (7,3%), a pénzügyi tevékenység (4,8%), az adminisztráció (4,6%), az építőipar (3,7%), és a feldolgozóipar (3,2%) területén következhet be. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, szeptember 30-ig, % 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0-2,0-4,0-6,0 7,3 4,8 4,6 3,7 3,2 2,9 2,8 2,6 2,0 1,7 1,7 0,8 0,8 0,5 0,4 0,4 0,0-1,1-4,9 Létszámcsökkenés a közigazgatás ágban lehet a legjelentősebb, ahol 4,9%-kal csökkenhet a foglalkoztatottak száma, ezen kívül még a mezőgazdaság (-1,1%) területe tartozik ide. Itt meg kell jegyeznünk, hogy e gazdasági ágak várható létszámbeli változásának előrejelzését a közfoglalkoztatás előre nem ismert előirányzata predesztinálja. A feldolgozóipar munkáltatói összességében 3,2%-os létszámnövekedést jeleznek előre. A legnagyobb mértékben emelkedhet a foglalkoztatottak száma, a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás (8,9%-kal), a járműgyártás (4,3%-kal), az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (4,2%), és az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (3,8%) területen. Létszámcsökkenés egyik gazdasági ágazatban sem várható szeptember 30-ig. A létszámnagyság-kategóriák kapcsán azt tapasztaltuk, hogy a mikro-vállalkozások várják a legnagyobb létszámnövekedést, 6,8%-ot, egy éves időtávban. A kisvállalatok 2,7%-os, a középvállalatok 2,3%-os, és a nagyvállalatok 1,7%-os létszámnövekedést prognosztizálnak. 17

18 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, szeptember 30-ig, % 7,0 6,8 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 2,7 2,3 1,7 1,0 0,0 mikro kis közép nagy Területileg vizsgálva az éves prognózist, Nógrád, Komárom-Esztergom és Heves munkáltatói a legoptimistábbak, az általuk jelzett létszámnövekedés 6,1% és 4,4%. A legtöbb 0,2% és 4,0% közötti emelkedéssel számol. Mindemellett Fejér (-1,4%) esetében mutattak visszaesést a létszámadatok tekintetében a felmérésben résztvevő foglalkoztatók.. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, szeptember 30-ig, % 7,0 6,1 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0 4,4 4,4 4,0 3,6 3,6 3,3 2,8 2,6 2,3 2,2 1,8 1,3 1,2 1,2 1,1 0,5 0,3 0,2-1,4 18

19 IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók éves várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban részt vevők létszámai is szerepeltek. Jelen fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. A vállalkozások 67,7%-a egy éves időtávlatban stagnálással számol, míg 27,0%-uk növekedést, 5,3%-uk létszámcsökkenést jelez. A felmérésben szereplő gazdálkodó szervezetek számának megoszlása a 12 hónap alatti létszám várakozásai szerint (közfoglalkoztatás nélkül),% 67,7 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 27,0 5,3 csökkenő növekvő stagnáló szeptember szeptember 30. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint (közfoglalkoztatás nélkül) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 12 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) ( ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen

20 A közfoglalkoztatottak nélküli létszámok alapján az alábbi változások prognosztizálhatók: A munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatók körében közfoglalkoztatottak nélkül összességében 2,6%-os létszámnövekedés várható szeptember 30-ig. Az összes nemzetgazdasági ágban egy éves időtávlatban a foglalkoztatottak számának növekedése prognosztizálható szeptember 30-ig a foglalkoztatottak számának bővülése a tudományos, műszaki tevékenység (7,2%-os), az adminisztratív tevékenység (5,0%-os), a pénzügyi tevékenység (4,9%), az építőipar (3,7%), és a feldolgozóipar (3,1%-os) területeken lehet a legnagyobb mértékű. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, szeptember 30-ig, % 8,0 7,2 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 5,0 4,9 3,7 3,1 2,9 2,7 2,6 2,2 2,0 1,7 1,2 1,1 0,8 1,0 0,4 0,4 0,4 0,2 0,1 0,0 A feldolgozóiparban összességében 3,1%-kal dolgozhatnak többen, és minden ágazat esetében létszámnövekedés várható. A kokszgyártás, kőolajfeldolgozás (8,9%), a járműgyártás (4,3%), az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (3,8%), az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (3,7%), és a gumi-, műanyag és nemesfém, ásványi termék gyártása (3,4%) ágazatban jelentős létszámbővülés jelezhető előre szeptember 30-ig. A vállalati méretet vizsgálva azt láthatjuk, hogy minden vállalti körben létszámnövekedést prognosztizálnak a gazdálkodó szervezetek. A legnagyobb mértékű pozitív irányú változásokkal a mikro vállalkozások (+6,3%), majd a kisvállalkozások (+2,9%), és középvállalkozások (+2,6%), végül a nagyvállalatok (+2,4%) számolnak. 20

21 % A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyságkategóriánként, szeptember 30-ig, % 7,0 6,3 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 2,9 2,6 mikro kis közép nagy 2,4 Területi szempontból Nógrád (6,1%), Komárom-Esztergom (4,4%), Heves (4,4%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (3,6%), Zala (3,6%), és Budapest (6,0%) munkáltatói jelezték előre a legjelentősebb létszámbővülést. Ezt követően a vállalatok többsége 3,3% és 1,3% közötti növekedést prognosztizált minden megyében. Egyedül Fejér számol kismértékű létszámcsökkenéssel egy év távlatában.. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, szeptember 30-ig, 7,0 6,0 5,0 4,0 6,1 6,0 4,4 4,4 3,6 3,6 3,3 3,2 2,7 2,5 2,4 3,0 2,0 2,1 2,1 2,0 1,9 1,8 1,5 1,5 1,3 1,0 0,0-1,0-2,0-1,2 21

22 V. A munkaerőigény kielégítésére szolgáló források igénybevételének gyakorisága A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretében a negyedik negyedévben a munkáltatókat arról kérdeztük, hogy milyen csatornákon keresztül elégítik ki munkaerőigényüket. A felmérésben résztvevő gazdálkodó szervezeteknek az adatlapon szereplő forrásokat egy háromfokú skála segítségével kellett értékelniük aszerint, hogy milyen gyakorisággal alkalmazzák az adott csatornát. A gazdálkodó szervezetek megoszlása az adott munkaerőigény kielégítésére szolgáló forrás alkalmazásának gyakorisága szerint, % IV. negyedév IV. negyedév 2014.IV. negyedév 2015.IV. negyedév 2016.IV. negyedév 2017.IV. negyedév Hirdetés útján Pályázatokkal Munkaügyi kirendeltségek segítségével Informális csatornákon keresztül (család, rokonok, kollégák) Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül Interneten keresztül Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással Egyéb forrásból alkalmanként 42,5 44,3 43,5 42,8 30,3 43,2 gyakran 18,1 19,4 22,9 25,3 26,5 30,3 soha 39,4 36,3 33,7 31,9 43,2 26,5 alkalmanként 36,2 35,7 38,2 35,6 28,7 37,5 gyakran 9,5 10,2 9,1 9,8 8,1 10,5 soha 54,3 54,1 52,7 54,6 63,2 52,0 alkalmanként 48,4 45,6 47,4 46,2 19,1 46,7 gyakran 46,3 47,9 44,6 44,2 19,7 43,4 soha 5,3 6,5 8,1 9,6 61,2 9,8 alkalmanként 56,0 53,8 53,6 52,7 72,7 51,6 gyakran 28,0 31,6 32,7 34,1 27,3 34,7 soha 15,9 14,5 13,7 13,2 0,0 13,6 alkalmanként 10,4 10,5 11,1 11,4 0,0 14,4 gyakran 3,5 3,4 3,3 4,2 92,1 4,4 soha 86,1 86,0 85,6 84,4 7,9 81,2 alkalmanként 22,6 25,1 27,6 30,3 94,9 34,7 gyakran 6,5 6,9 8,1 10,0 0,0 16,2 soha 70, ,2 59,7 5,1 49,1 alkalmanként 44 41,4 41,3 39,8 16,2 40,7 gyakran 11,3 10,5 9,1 8,8 49,1 10,7 soha 44,7 48,1 49,6 51,4 34,7 48,6 alkalmanként 11,4 16,4 10,1 15,7 29,0 12,0 gyakran 4,1 2,5 3,6 7,7 7,6 20,2 soha 84,4 81,1 86,2 76,6 63,4 67,8 A rendelkezésünkre álló adatok jól mutatják, hogy a munkaerőigények kielégítésének egyik legfontosabb forrását a munkaügyi kirendeltségek adják. A második legfontosabb forrást az informális csatornák jelentik, amelyet a hirdetés használata, majd pedig az egyéb forrás, az internet, a belső meghirdetés, a pályázatok, és végül a munkaközvetítők és kölcsönző cégek, követ. A fent említett csatornáknál a legmagasabb az adott forrást gyakran használó gazdálkodó szervezeteknek az aránya, de nem elhanyagolhatóak azon cégek sem, amelyek alkalmanként veszik igénybe ezeket az eszközöket. 22

23 A legutolsó hat negyedév adatait nézve jól látható, hogy összességében nem változott a munkaerőigény kielégítésére szolgáló lehetőségek fontossági sorrendje. Az egyes, munkaerő-igény kielégítésére szolgáló forrásokkal kapcsolatban a következő megállapításokat tehetjük: Hirdetés alkalmazása A hirdetéseket a felmérésben szereplő, gazdálkodó szervezetek 30,3%-a használja gyakran, a legutolsó felmérés adatai szerint. A korábbi negyedévek adataival összehasonlítva azt látjuk, hogy a gyakran alkalmazók aránya nem sokat változott, viszont mostanra érte el a legmagasabb szintet. Mindemellett a hirdetések eseti használói körében egy kis emelkedés figyelhető meg. Azon cégek aránya, amelyek viszont soha nem éltek ezzel a toborzási lehetőséggel, az előző évhez képest 16,7 százalékponttal csökkent, és a korábbi évekhez viszonyítva ekkor a legalacsonyabb. Ha vállalati méret szerint vizsgáljuk meg a szóban forgó eszközt, akkor azt mondhatjuk, hogy minél nagyobb cégről beszélünk, annál nagyobb az esélye, hogy a hiányzó munkaerő állomány feltöltése érdekében állást hirdessen az adott gazdálkodó szervezet. Jó példa erre, hogy a mikro-vállalkozásoknak csak 17,7%-a használja gyakran a hirdetéseket, addig a nagyvállalkozásoknál ez az arány már 63,3%-ot tesz ki. Ugyanakkor mindegyik kategóriában jelentősen használják alkalmanként a hirdetéseket a munkaerő megtalálására. Pályázatok alkalmazása A pályázatok lehetőségének segítségével a cégek 10,5%-a gyakran, 37,5%-a pedig alkalmanként él a tárgynegyedévi adatok szerint. Lényegi változás nem következett be az utóbbi öt negyedév adatait tekintve a cégek arányaiban. A hirdetésekhez hasonlóan a pályázatoknál is megfigyelhető, hogy a vállalati méret növekedésével egyre jellemzőbb e csatorna alkalmazása az álláshelyek meghirdetésénél. A mikro-vállalkozásoknál a pályáztatást gyakran használók aránya 7,0%-ot, az alkalmanként használóké 31,4%-ot tett ki, míg a nagyvállalkozásoknál 19,2%-a gyakran, 48,0% pedig alkalmanként használja ezt a forrást. A pályázatok szerepe területi szempontból Közép-Magyarországon, és Dél-Dunántúlon tekinthető a legfontosabbnak. Közép-Magyarországon a cégek 12,4%-a gyakran, 42,1%-a alkalmanként él a pályáztatás lehetőségével, Dél-Dunántúlon pedig 12,2%-uk gyakran, 38,7%-uk alkalmanként alkalmazza ezt a csatornát. A nemzetgazdasági ágakat vizsgálva a pályáztatás szerepe leginkább a kereskedelem, a közigazgatás, a szociális ellátás, a vendéglátás, az építőipar, és a mezőgazdaság ágakban jelenik meg. Munkaügyi kirendeltségek A munkaügyi kirendeltségek segítségét gyakran és alkalmanként kérő cégek aránya az utóbbi három vizsgált időszakban lényegében nem változott. 23

24 A felmérésben szereplő cégek 43,4%-a gyakran, illetve 46,7%-a alkalmanként él a munkaügyi kirendeltségek révén történő munkaerő kereséssel. A munkaügyi kirendeltségekkel ebből a szempontból aktív kapcsolatot tartó cégek között a kis- (46,3%) és középvállalkozások (44,4%) a meghatározóak, a nagyvállalkozások 39,5%-a, és a mikro-vállalkozások 40,5%-a is megpróbálja a hiányzó munkaerőt ebből a forrásból feltölteni. Megjegyzendő, hogy a munkaügyi szervezethez csupán esetenként fordulók között a microvállalkozások aránya a legmagasabb, 48,4%. Területi szempontból vizsgálva a munkaügyi kirendeltségek szerepét, az elsők között emelhetjük ki a hátrányos helyzetű régiókhoz tartozó Dél-Alföldet, ahol a vállalatok 53,3%-a gyakran veszi igénybe a munkaügyi kirendeltségeket. Továbbá Észak-Magyarországon (46,3%), és Nyugat-Dunántúlon (46,1%) a legnagyobb arányú a gyakran válasz. Informális csatornákon keresztül (család, rokonok, kollégák) Az informális csatornák szerepe a második legmeghatározóbb tényező a munkaügyi kirendeltségeket követően. A felmérésben szereplő munkáltatók 34,7%-a gyakran, 51,6%-a pedig alkalmanként használta az informális lehetőségeket a tárgyidőszakban. Szerepe a gazdasági válság kitörését követően növekedett meg igazán, mely azóta minden évben tartósan kiemelkedő jelentőségű maradt. Az informális csatornák esetében elmondhatjuk, hogy alkalmazásának gyakorisága a vizsgált negyedévben egyenesen arányos a vállalati mérettel. Leggyakrabban a nagyvállalkozások (39,3%) alkalmazzák ezt a módszert munkaerőigényük kielégítésére. Őket követik a középvállalatok (37,6%), a kisvállalkozások (36,3%) és a mikro-vállalkozások (31,0%). A nemzetgazdasági ágakkal kapcsolatban elmondható, hogy a kereskedelem (19,2%), a mezőgazdaság (10,0%), az építőipar (9,5%), a vendéglátás (8,5%), és az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (7,5%) területén a legdominánsabb az informális csatornák súlya. Munkaközvetítőkön, kölcsönző cégeken keresztül A munkaerő-kölcsönzők és a magán-munkaközvetítők, mint munkaerőigény forrást kielégítő csatorna a kevésbé releváns eszközök közé sorolható a válaszadó cégek körében. Ezekhez a cégekhez gyakran forduló gazdálkodó szervezetek aránya IV. negyedévben mindösszesen 4,4%-ot tett ki, mely valamivel alacsonyabb az előző évi mutatónál. Azon cégek aránya, amelyek alkalmanként használják ezt a módszert, 14,4%-ot, amelyek pedig még sosem fordultak kölcsönző és közvetítő cégekhez, 81,2%-ot mutat. A munkaerő-kölcsönző és a magán-munkaközvetítő cégeken keresztüli munkaerőigény kielégítés esélye a vállalati méret növekedésével erőteljesen nő. A mikro-vállalkozások 1,8%- a fordul gyakran ezekhez a cégekhez, alkalmanként pedig 8,5%-a, a nagyvállalkozásoknál ezek az arányok 24,2% és 29,3% voltak. Területi dimenzióban vizsgálva elmondható, hogy a kölcsönző és közvetítő cégek szerepe elsődlegesen a Nyugat-Dunántúlon mutatkozik meg, ahol a cégek 7,2%-a gyakran választ adott. 24

25 Interneten keresztül Az interneten keresztüli toborzás szintén a kevésbé használt források közé tartozik, de az utóbbi negyedévek adatai a folyamatos növekedés felé mutatnak IV. negyedévtől lényegében nem sokat változott;- lassan emelkedett -, azon gazdálkodó szervezetek aránya, amelyek gyakran erre a célra használják az internetet. Az alkalmankénti használat aránya 2,5 százalékponttal magasabb az előző évinél. A munkaerőigény effajta kielégítésére is igaz, hogy a nagyobb cégek sokkal inkább, és gyakrabban alkalmazzák ezt a lehetőséget, mint a mikro- és kisvállalkozások. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy az internetet alkalmanként használók aránya vállalati méretenként lényegesen magasabb, mint azoké, akik gyakran ebben a formában próbálják meg kielégíteni munkaerőigényüket. A nagyvállalatok 39,6%-a gyakran használja az internetet a munkaerőigény kielégítésre, ez az arány a mikro-vállalkozásoknál csak 11,1%. Az internet használatának súlya kiemelkedően magasnak tekinthető Nyugat-Dunántúlon, ezen belül is Győr-Moson-Sopron megyében, itt a cégek 39,9%-a keres ilyen formában munkaerőt rendszeres gyakorisággal. A három keleti régióban ez az arány 11% alatt marad. Belső meghirdetés, átcsoportosítás A belső meghirdetés, átcsoportosítás a hatodik legfontosabb eszköz a munkáltatók válaszai alapján a munkaerőigény kezelését tekintve, a cégek 10,7%-a alkalmazza gyakran és 40,7%-a alkalmanként ezt a lehetőséget. E jelentős szerep ellenére meg kell említenünk, hogy a gyakran alkalmazó cégek aránya negyedik negyedévéig folyamatosan csökkent tól viszont minimális pozitív irányú változást mutatnak a számok. Továbbá az esetenkénti átszervezést alkalmazók aránya szintén emelkedett az előző évekhez képest. Az átcsoportosítást gyakran a nagyvállalkozások alkalmazták a leginkább (27,4%), ezzel szemben a mikro-vállalkozásoknak csupán az 5,9%-a. A belső meghirdetést, átcsoportosítást alkalmanként használók a tárgynegyedévi adatok szerint leginkább a nagy (58,5%) és a középvállalkozások (57,7%) közül kerül ki. Az interneten keresztül történő munkaerőigény kielégítéshez hasonlóan a belső átszervezések, hirdetések is a gazdaságilag fejlettebb régiók esetén rendelkeznek nagyobb súllyal, ugyanakkor Dél-Alföldön is elég magas mértéket mutatnak, 11,5%-ot. Egyéb forrás A munkáltatóknak lehetőségük volt megnevezni a kérdőív felsorolásában nem szereplő, de általuk használt munkaerő kiválasztási módszert. Ezeknek az egyéb forrásoknak a munkaerőigény kielégítésben szerepet játszó súlya alacsonynak nevezhető, hiszen a válaszadó cégeknek a 12,0%-alkalmanként, 20,2%-a pedig gyakran él az ebbe a kategóriába tartozó lehetőségekkel. A tavalyi évhez képest viszont jelentősen megnövekedett az egyéb forrást gyakran alkalmazó szervezetek aránya. 25

26 Táblázatok 1. A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (2017. IV. negyedév) ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) III. negyedévben a foglalkoztatottak* száma (fő) megoszlása Az NMF-ben szereplő szervezeteknél a foglalkoztatottak (2017. IV. negyedév**) nyitó létszáma megoszlása (fő) Reprezentációs arány Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 226,2 5,1% 35,8 5,0% 15,8% Bányászat 10,5 0,2% 1,4 0,2% 13,2% Feldolgozóipar 991,6 22,3% 318,1 44,5% 32,1% Ebből: 0,0 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 146,0 3,3% 43,2 6,1% 29,6% Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 52,3 1,2% 19,9 2,8% 38,1% Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 54,1 1,2% 15,9 2,2% 29,5% Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 7,5 0,2% 0,9 0,1% 12,1% Vegyi anyag, termék gyártása 27,3 0,6% 9,7 1,4% 35,5% Gyógyszergyártás 28,2 0,6% 2,2 0,3% 7,9% Gumi-, műanyag és nemesfém ásványi termék gyártása 91,8 2,1% 38,6 5,4% 42,1% Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 122,6 2,8% 44,8 6,3% 36,6% Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 75,4 1,7% 40,2 5,6% 53,3% Villamos berendezés gyártása 67,2 1,5% 20,2 2,8% 30,0% Gép, gépi berendezés gyártása 70,4 1,6% 24,3 3,4% 34,5% Járműgyártás 164,9 3,7% 40,1 5,6% 24,3% Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 83,8 1,9% 17,9 2,5% 21,4% Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 34,6 0,8% 7,1 1,0% 20,7% Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 54,6 1,2% 22,2 3,1% 40,7% Építőipar 317,0 7,1% 19,7 2,8% 6,2% Kereskedelem, gépjárműjavítás 563,0 12,7% 78,1 10,9% 13,9% Szállítás, raktározás 291,7 6,6% 35,6 5,0% 12,2% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 186,1 4,2% 16,7 2,3% 9,0% Információ, kommunikáció 112,6 2,5% 2,2 0,3% 1,9% Pénzügyi, biztosítási tevékenység 95,9 2,2% 5,3 0,7% 5,5% Ingatlanügyletek 24,8 0,6% 5,6 0,8% 22,7% Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 159,0 3,6% 19,6 2,7% 12,3% Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 154,4 3,5% 17,3 2,4% 11,2% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 455,3 10,2% 38,5 5,4% 8,5% Oktatás 319,2 7,2% 15,9 2,2% 5,0% Humán-egészségügyi, szociális ellátás 285,6 6,4% 61,2 8,6% 21,4% Művészet, szórakozás, szabad idő 73,2 1,6% 4,6 0,6% 6,3% Egyéb szolgáltatás, területen kívüli szervezet 95,5 2,1% 10,5 1,5% 11,0% Összesen 4450,7 100,0% 715,3 100,0% 16,1% * Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés III. negyedév ** szeptember 30-ai statisztikai állományi létszám 26

27 2. A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten (közfoglalkoztatással együtt) Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) III. negyedévben a foglalkoztatottak száma* (fő) Az NMF-ben szereplő szervezeteknél foglalkoztatottak száma (fő) szeptember 30-án (tényadat) szeptember 30-án (előrejelzés) Reprezentációs arány Becsült létszámváltozás nemzetgazdasági szinten egy éven belül (fő) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 226,2 35,8 35,4 15,8% -2,57 Bányászat 10,5 1,4 1,4 13,2% 0,20 Feldolgozóipar 991,6 318,1 328,2 32,1% 31,42 Ebből: 0,0 0,0 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 146,0 43,2 44,9 29,6% 5,58 Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 52,3 19,9 20,4 38,1% 1,37 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 54,1 15,9 16,3 29,5% 1,08 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 7,5 0,9 1,0 12,1% 0,67 Vegyi anyag, termék gyártása 27,3 9,7 9,9 35,5% 0,54 Gyógyszergyártás 28,2 2,2 2,2 7,9% 0,28 Gumi-, műanyag és nemesfém ásványi termék gyártása 91,8 38,6 39,9 42,1% 3,08 Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 122,6 44,8 46,1 36,6% 3,51 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 75,4 40,2 41,3 53,3% 2,05 Villamos berendezés gyártása 67,2 20,2 20,8 30,0% 2,06 Gép, gépi berendezés gyártása 70,4 24,3 24,8 34,5% 1,57 Járműgyártás 164,9 40,1 41,8 24,3% 7,02 Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 83,8 17,9 18,7 21,4% 3,53 Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 34,6 7,1 7,2 20,7% 0,15 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 54,6 22,2 22,6 40,7% 0,90 szennyeződésmentesítés Építőipar 317,0 19,7 20,4 6,2% 11,85 Kereskedelem, gépjárműjavítás 563,0 78,1 80,3 13,9% 15,67 Szállítás, raktározás 291,7 35,6 36,2 12,2% 5,10 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 186,1 16,7 17,2 9,0% 5,36 Információ, kommunikáció 112,6 2,2 2,2 1,9% 0,47 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 95,9 5,3 5,5 5,5% 4,61 Ingatlanügyletek 24,8 5,6 5,8 22,7% 0,64 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 159,0 19,6 21,0 12,3% 11,55 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 154,4 17,3 18,1 11,2% 7,17 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 455,3 38,5 36,6 8,5% -22,52 Oktatás 319,2 15,9 16,1 5,0% 2,44 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 285,6 61,2 61,7 21,4% 2,34 Művészet, szórakozás, szabad idő 73,2 4,6 4,6 6,3% 0,02 Egyéb szolgáltatás, területen kívüli szervezet 95,5 10,5 10,5 11,0% 0,48 Összesen 4450,7 715,3 730,8 16,1% 96,54 * KSH Munkaerő-felmérés III. negyedév 27

28 Közép-Magyarors Főváros Pest Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Eszterg Veszprém Nyugat-Dunántú Győr-Moson-Sop Vas Zala Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Észak-Magyarors Borsod-Abaúj-Zem Heves Nógrád Észak-Alföld Hajdú-Bihar megy Szabolcs-Szatmár-B Jász-Nagykun-Szol Dél-Alföld Bács-Kiskun megy Békés Csongrád Összes 3. A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak és megyék szerint (fő) Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat C Feldolgozóipar Ebből: CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása CB Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása CC Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység CD Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás CE Vegyi anyag, termék gyártása CF Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék CG gyártása CH Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása CJ Villamos berendezés gyártása CK Gép, gépi berendezés gyártása CL Járműgyártás CM D E Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N O Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakozás, szabad idő S-U Egyéb szolgáltatás A - U Összesen