A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)

Átírás

1 A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Vas 101,2% 102,6% Zala Komárom- Esztergom 101,2% Győr- Moson- Sopron 101,7% Veszprém 103,4% Somogy 101,6% Budapest 101,9% Baranya 100,9% Fejér 100,0% Tolna 101,1% Nógrád 101,2% Pest 101,3% Bács- Kiskun 101,0% Heves 102,4% Csongrád Jász- Nagykun- Szolnok 101,2% 101,1% Borsod- Abaúj- Zemplén 101,6% Békés 104,9% Hajdú- Bihar 101,4% Szabolcs- Szatmár-Bereg 104,0% 102,0-104,9 (5) 102,0-104,9% (13) 100,0 100,9% (2) TERVEZETT LÉTSZÁMVÁLTOZÁS MÁRCIUS JÚNIUS 30. KÖZÖTT A JELENLEGI LÉTSZÁM SZÁZALÉKÁBAN (KÖZFOGLALKOZTATÁSSAL EGYÜTT) BUDAPEST

2 Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch Irén Készítette: Székács Tamás Számítógépes feldolgozások: Kiss János Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, informatikus 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Levelezési cím: 1476 Budapest, Pf. 75 Telefon: (1) Fax: (1)

3 TARTALOM I. Bevezetés... 5 II. Munkaerő-piaci helyzet a I. negyedévben... 6 III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői... 7 IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása az II. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata IV. 3. A létszámadatok várható alakulása az II. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) V. A korábbi előrejelzések teljesülésének vizsgálata V.1. Az előző negyedévi 3 hónapos előrejelzés teljesülése (közfoglalkoztatással együtt) V.2. Az előző negyedévi 3 hónapos előrejelzés teljesülése (közfoglalkoztatás nélkül) V.3. Az egy évvel korábbi felmérés 12 hónapos előrejelzésének teljesülése (közfoglalkoztatással együtt) VI. A gazdálkodó szervezetek előrejelzése az atipikus foglalkoztatási formákkal kapcsolatban Grafikonok A II. negyedéves NMF szerinti munkaerő-felvétel és -csökkenés aránya a negyedév végéig nemzetgazdasági ágak szerint A II. negyedéves NMF szerinti munkaerő-felvétel és -csökkenés aránya a negyedév végéig megyék szerint A II. negyedéves NMF szerinti munkaerő-felvétel és -csökkenés aránya a negyedév végéig vállalati méret szerint Munkanélküliségi ráta a éves népesség körében I. negyedévben Táblázatok A II. negyedéves NMF ágazati reprezentációja A II. negyedéves NMF alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten A II. negyedéves NMF-ben résztvevő szervezetekben foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak és megyék szerint A II. negyedéves NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgása foglalkozási csoportok (FEOR (2)) szerint (fő) A II. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva ágazatok és vállalati méret szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A II. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva régiók, megyék és vállalati méret szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A II. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva régiók, megyék és vállalati méret szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A II. negyedéves NMF szerinti létszámváltozás 3 hónap múlva nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A II. negyedéves NMF szerinti létszámváltozás 3 hónap múlva nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A II. negyedéves NMF szerinti létszámváltozás 3 hónap múlva régiók és megyék szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt)

4 8.1. A II. negyedéves NMF szerinti létszámváltozás 3 hónap múlva régiók és megyék szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámcsökkenésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai) A korábbi felmérés 3 hónapos előre jelzésének teljesülése területi bontásban, vállalati méret és nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) Területi bontásban és vállalati méret szerint A korábbi felmérés 3 hónapos előre jelzésének teljesülése területi bontásban, vállalati méret és nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) Nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint A korábbi felmérés 3 hónapos előrejelzésének teljesülése nemzetgazdasági ágak, ágazatok, területi bontás és vállalati méret szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) Területi bontásban és vállalati méret szerint A korábbi felmérés 3 hónapos előrejelzésének teljesülése nemzetgazdasági ágak, területi bontás és vállalati méret szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) Nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint A korábbi felmérés 12 hónapos előrejelzésének teljesülése nemzetgazdasági ágak, ágazatok, területi bontás és vállalati méret szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) Területi bontásban és vállalati méret szerint A korábbi felmérés 12 hónapos előrejelzésének teljesülése nemzetgazdasági ágak, ágazatok, területi bontás és vállalati méret szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) Nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint Munkaerő-gazdálkodási adatlap

5 I. Bevezetés II. negyedéve során a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban: NFSZ) huszonnyolcadik alkalommal készítette el negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérését. A megszólított szervezetek száma ezer volt, a beérkezett adatlapok száma db-ot tett ki, amelyből a felmérés szempontjából érvényes adatlapok száma db volt. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és az NFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg ez az NFSZ egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, amely azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. Az országos elemzéssel párhuzamosan a fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal munkaügyi központjainak saját elemzéseit is elérhetővé tettük a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján. Az egyes kirendeltségek elemzéseit az érdeklődők az illetékes kirendeltségektől kérhetik. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatfelvételének időszaka április 11. április 25. között volt. A kérdőívben a munkáltatók a március 31-ei statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A rendelkezésünkre álló adatok alapján 3 hónapon belül összességében 1,8%-os növekedés, egy év távlatában pedig 1,4%-os csökkenés prognosztizálható a felmérésben részt vevő vállalkozások által foglalkoztatott munkaerő létszámában. Ebben a létszámmozgásban mindkét időintervallumban a közfoglalkoztatottak létszámadatai is szerepelnek. Közfoglalkoztatottak nélkül nézve a negyedév végéig 1,4%-os, március 31-ig pedig 0,8%-os létszámbővülés jelezhető előre a foglalkoztatottak számában. 5

6 II. Munkaerő-piaci helyzet a I. negyedévben A KSH munkaerő felmérése szerint I. negyedévben a éves népesség 56,0%-a bizonyult gazdaságilag aktívnak, 49,5%-os volt a foglalkoztatási ráta, a munkanélküliségi ráta értéke pedig 11,7%-ot tett ki. Az országban összesen 1 790,4 ezer volt a regisztrált gazdasági szervezetek száma március 31-én, ebből 1 651,4 ezer volt a vállalkozások száma (92,2%). A gazdasági szervezetek száma 38,6 ezerrel, a vállalkozások száma pedig 35,5 ezerrel emelkedett az elmúlt év hasonló időszakához képest. Míg a Munkaerő-felmérés adatai szerint a foglalkoztatottak száma a évesek körében 1,7%-kal emelkedett, addig az intézményi statisztika adatai szerint az alkalmazásban állók száma 1,1%-os csökkenést mutatott a negyedévben éves összehasonlításban. Főbb országos munkaerő-piaci adatok Megnevezés I. negyedév I. negyedév ezer fő ezer fő Népesség száma (15-74 éves) , ,5 Gazdaságilag aktívak száma , ,4 Munkanélküliek száma 1 504,1 489,8 Foglalkoztatottak száma , ,5 Alkalmazásban állók száma , ,5 Inaktívak száma , ,2 Gazdasági szervezetek száma , ,8 ebből vállalkozások száma , ,9 Aktivitási arány 1 56,0 55,0 Foglalkoztatási ráta 1 49,5 48,6 Munkanélküliségi ráta 1 11,7 11,6 1 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés, I. negyedév 2 Forrás: KSH, Intézményi munkaügyi-statisztikai adatgyűjtési rendszer, februárra vonatkozó adatok 3 Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint, március 31-én A KSH adatai alapján I. negyedévben országosan a gazdaságilag aktívak száma 4 295,4 ezer főt tett ki, amely az egy évvel korábbinál 73,0 ezer fővel volt több. A foglalkoztatottak száma 3 millió 791,3 ezer fő volt a tárgyidőszakban, 58,8 ezer fővel több, mint az előző év hasonló időszakában. A munkanélküliek száma 504,1 ezer főt tett ki, 14,3 ezer fővel többet, mint egy évvel korábban. A gazdaságilag inaktív népesség száma 3 371,2 ezer fő volt, 89,0 ezer fővel kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. 6

7 III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői A II. negyedéves felmérés lebonyolításában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 666 munkatársa vett részt, az adatfelvétel eredményeként pedig több mint 10,0 ezer munkáltató várható munkaerő-gazdálkodásáról kaptunk képet. A felmérésben résztvevő gazdálkodó szervezetek együttesen 652,7 ezer munkavállalót foglalkoztattak. Az adatfelvétel során a kiküldött kérdőívek visszaküldési aránya 72,1%-os volt. A válaszadási hajlandóság területileg egyenetlenül alakult, hiszen bizonyos megyékben 90,0% feletti válaszadási arányt tapasztaltunk, más megyékben ez az arány 50,0%-ot sem érte el. Az előbbi csoportba tartozik Tolna, Zala, Veszprém, Baranya és Békés megye, utóbbiba pedig Pest és a Főváros. A válaszadási hajlandóság relatív szórása a megyék tekintetében 18,0%-os volt. A 10,0 ezer érvényes választ adó gazdasági szervezet legnagyobb része, 76,0%-a a mikroés kisvállalkozások közül került ki, ezek az érintett munkavállalóknak 18,9%-át foglalkoztatták. A középvállalkozások a minta 19,6%-át teszik ki és az itt foglalkoztatottak jelentik az összlétszám 33,6%-át. A minta 4,4%-át alkotják a nagyvállalatok, amelyek a felmérésben szereplő vállalkozások által alkalmazott létszám 47,5%-át foglalkoztatták. A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés II. negyedévre vonatkozó mintájának főbb jellemzői Vállalati méret Érvényes adatlapok A foglalkoztatottak (statisztikai állományi létszám március 31-én) Ebből: a közfoglalkoztatottak száma megoszlása száma, fő megoszlása száma, fő megoszlása,% Mikro (0-9 fő) ,4% ,9% ,4% Kis (10-49 fő) ,6% ,9% ,8% Közép ( fő) ,6% ,6% ,6% Nagy (250 felett) 452 4,4% ,5% ,2% Összesen ,0% ,0% ,0% A felmérésben szereplő gazdálkodó szervezetek 33,2 ezer munkavállalót alkalmaztak közfoglalkoztatás keretében, a legtöbb közfoglalkoztatott (38,6%-uk) a közép vállalkozásoknál, míg a legkevesebb (5,4%-uk) a mikro-vállalkozásoknál állt alkalmazásban március 31-én. Nemzetgazdasági szinten a Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (továbbiakban: NMF) adatbázisa a gazdálkodó szervezetek 0,6%-át és a foglalkoztatottak 17,2%-át reprezentálja. A nemzetgazdasági ágankénti arányokat a következő táblázat mutatja: 7

8 A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben szereplő gazdasági szervezetek és az általuk foglalkoztatott munkavállalók számának megoszlása és a KSH hasonló adatai nemzetgazdasági áganként, % Foglalkoztatottak számának megoszlása (%) Gazdasági szervezetek számának megoszlása (%) KSH KSH NMF (2012.I.ne) NMF ( ) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 5,6 5,0 7,5 24,2 Bányászat 0,3 0,3 0,2 0,0 Feldolgozóipar 44,1 21,2 27,1 4,1 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 1,9 1,0 0,5 0,1 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 3,1 1,4 2,0 0,2 Építőipar 3,1 6,7 8,8 5,5 Kereskedelem, gépjárműjavítás 8,5 14,4 19,4 11,6 Szállítás, raktározás 4,9 7,0 3,1 2,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2,0 4,2 6,2 4,2 Információ, kommunikáció 0,4 2,4 1,0 2,9 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0,7 2,4 0,8 2,6 Ingatlanügyletek 1,1 0,5 2,0 14,1 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1,4 3,4 3,7 9,7 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 2,3 3,2 2,7 3,8 4,7 8,1 4,2 0,5 Oktatás 4,4 8,2 3,3 3,2 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 9,3 6,7 3,5 2,1 Művészet, szórakozás, szabad idő 0,7 1,7 1,1 3,3 Egyéb szolgáltatás 1,5 2,2 2,8 5,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés I. negyedév KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma március 31-én Jelentős eltérés tapasztalható gazdasági áganként a nemzetgazdaság egésze és a felmérés szerkezete között, mind a szervezetek számát, mind az ott foglalkoztatottak létszámát tekintve. Ebben a tekintetben különösen a feldolgozóipart kell kiemelnünk, e gazdasági ág mind a foglalkoztatottak, mind a gazdasági szervezetek száma esetében felülreprezentált a mintában. Emellett a kereskedelem, javítás gazdasági ág esetében láthatunk jelentős eltéréseket, ugyanis ez a gazdasági ág a foglalkoztatottak tekintetében alul, míg a gazdasági szervezeteknél felülreprezentáltnak tekinthető. A mezőgazdaság és az ingatlanügyletek esetében pedig azt látjuk, hogy a gazdasági szervezeteket tekintve jelentős alulreprezentáltság mutatkozik. Területi szempontból is jelentős eltéréseket láthatunk. Ezt dominánsan a Főváros és Pest megye valós súlyához képesti kisebb mértékű megjelenése okozza. A KSH adatai szerint Közép-Magyarországon a gazdálkodó szervezetek több mint harmada (34,3%-a) működik, 8

9 % % ahol a munkavállalók 33,4%-át foglalkoztatják. Ugyanakkor ebben a régióban az önkéntes felmérésben részt vevő gazdálkodó szervezetek alig több mint tizedét találjuk (10,4%) és az általuk foglalkoztatott munkavállalók 9,8 %-át alkotják a teljes mintának. Ezzel párhuzamosan azt látjuk, hogy Borsod-Abaúj Zemplén megyében a felmérésben résztvevő gazdálkodó szervezetek, valamint az általuk foglalkoztatottak felülreprezentáltak a mintában. 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 A II. negyedéves felmérésben résztvevő szervezetekben foglalkoztatottak számának megoszlása és a KSH adatai területi bontásban, % 10,0 8,0 6,0 4,0 Foglalkoztatottak aránya NMF Foglalkoztatottak aránya KSH 2,0 0,0 Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés I. negyedév 25,0 A II. negyedéves felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek számának megoszlása és a KSH hasonló adatai területi bontásban, % 20,0 15,0 10,0 5,0 Gazdasági szervezetek aránya NMF Gazdasági szervezetek aránya KSH 0,0 Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma március 31-én 9

10 IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása az II. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adniuk a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a március 31-én meglévő statisztikai állományi létszám miként változik három hónapos időtávlatban. A mintában szereplő gazdasági szervezeteknél a közölt adatok szerint a felmérés negyedévében 1,8%-kal növekedhet a foglalkoztatottak száma. Jelen adatok esetében fel kell hívnunk a figyelmet, hogy adataink a közfoglalkoztatottak létszámadatait is tartalmazzák! A vállalkozások 64,5%-a három hónapon belül stagnálással számol, míg 25,3%-uk növekedést, 10,2%-uk létszámcsökkenést jelez. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérés adataihoz képest azt láthatjuk, hogy nőtt azon gazdálkodó szervezetek aránya (3,6%-ponttal), amelyek stagnálást várnak a negyedév végéig, ezzel párhuzamosan csökkent a növekedést prognosztizálók aránya (3,7%-ponttal). A munkaadók számának megoszlása a 3 hónap alatti létszám várakozásaik szerint, % 70,0% 60,0% 59,5% 57,6% 60,9% 64,5% 50,0% 40,0% 30,0% 24,9% 32,3% 29,0% 25,3% 20,0% 10,0% 15,5% 10,1% 10,1% 10,2% 0,0% március június március június március június március június 30. válaszadók aránya, % csökkenő stagnáló növekedő 10

11 A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint Vállalati méret Csökkenő Stagnáló Növekvő Összesen 3 hónap múlva várható létszám választ adók száma (2012. június 30-án) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 felett) Összesen Amennyiben az aktuális negyedév adatait nem az elmúlt év azonos időszakával, hanem az elmúlt öt egymást követő negyedév adataival együtt vizsgáljuk, megállapítható, hogy a felmérés adatai jól tükrözik a szezonális hatásokat. Ez jól kivehető a létszámnövekedést és a létszámcsökkenést prognosztizáló cégek adataiból. A legnagyobb arányban az I. negyedévben, míg a legkisebb arányban a IV. negyedévben találunk létszámnövekedést prognosztizáló cégeket. Emellett viszont az is jól látható, hogy a gazdálkodó szervezetek jelentős része a meglévő munkaerő megtartására törekszik, arányuk 60,0% körüli, s az utóbbi 5 negyedévben nőtt az e kategóriába tartozó cégek aránya. A munkaadók számának megoszlása a 3 hónap alatti létszám várakozásaik szerint, % 70,0 60,0 60,9 61,8 62,4 62,0 64,5 50,0 40,0 30,0 29,0 25,6 26,9 25,3 20,0 10,0 10,1 12,7 18,2 19,3 11,1 10,2 0, március június június szeptember szeptember december december március március június 30. válaszadók aránya, % csökkenő stagnáló növekedő Ha figyelembe vesszük, hogy a három hónap alatti létszámváltozás milyen arányú munkaerő-felvétel és -csökkenés eredőjeként valósul meg, meghatározhatjuk, hogy a létszámmozgások a jelenlegi és a jövőbeni foglalkoztatottak mekkora hányadát érinthetik. A kiinduló létszámot alapul véve (652,7 ezer fő), az előrebecsült létszámnövekedés 2,4%-os 11

12 létszámcsökkenéssel és 4,2%-os bővüléssel együtt valósul meg, vagyis a jelenlegi teljes létszám 6,6%-át érinthetik a rövid távú változások. E változások következtében, abszolút számokban kifejezve összességében 11,8 ezer fővel növekedhet a foglalkoztatottak száma a negyedév végéig. A nemzetgazdasági ágak kapcsán kiemelhető, hogy a negyedév végéig öt ágban növekedhet nagyobb mértékben a foglalkoztatottak száma: az információ, kommunikáció (7,4%), az építőipar (7,0%), a mezőgazdaság (5,9%), a művészet és szabadidő (4,3%) és a vendéglátás (4,1%) területeken. A feldolgozóiparban pozitív tényezőként említhető ahol összességében 1,3%-os növekedés várható, hogy kokszgyártás, kőolajfeldolgozás kivételével minden ágazatban létszámnövekedést jeleztek a munkáltatók három hónapos időtávlatban, a legnagyobb mértékben az élelmiszer, ipar, dohánytermék gyártása (2,4%), a villamos berendezés gyártása (2,2%), a járműgyártás (1,9%) és az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (1,8%) ágazatokban. Létszámcsökkenést csak az oktatás területén működő gazdálkodó szervezetek várnak, ennek mértéke 0,9%-os lehet, a feldolgozóiparban egyedüliként pedig a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás említhető, ahol 1,0%-os csökkenést prognosztizálhatunk. Jelen adatok esetében fel kell hívnunk a figyelmet, hogy adataink a közfoglalkoztatottak létszámadatait is tartalmazzák! Ha területileg vizsgáljuk meg a felmérés adatait, azt látjuk, hogy a negyedév végéig minden megyében létszámbővülésre lehet számítani. A foglalkoztatottak száma a leginkább Békés (4,9%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (4,0%), Veszprém (3,4%), Zala (2,6%) és Heves (2,4%) megyében nőhet a legnagyobb mértékben a tárgynegyedévben. A vállalati méret dimenzióját vizsgálva szintén azt látjuk, hogy mindegyik vállalati körben létszámnövekedéssel számolnak a munkáltatók. A foglalkoztatottak létszámának várható változása a negyedév végéig, létszámnagyság-kategóriánként, % 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 11,1 2,9 1,3 1,2 mikro kis közép nagy 12

13 A legoptimistábbnak a mikro- és kisvállalkozásokat tekinthetjük, a közép- és nagyvállalkozások körében pedig 1,0%-ot meghaladó létszámnövekedés prognosztizálható. A kisvállalkozások körében a vendéglátás ágban bővülhet legnagyobb mértékben a foglalkoztatotti létszám, 7,0%-kal, emellett az építőipar, az egészségügyi szolgáltatás, és a művészet és szabadidő területeken a növekedés mértéke meghaladhatja az 5,0%-ot. A feldolgozóiparban minden ágazatban a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás kivételével létszámnövekedés várható, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása területen 5,9%- os emelkedést várnak a munkáltatók, amely a legoptimistább várakozást jelenti egyben. A középvállalkozások körében az információ, kommunikáció ágban prognosztizálhatunk pregnánsabb növekedést, 14,1%-os bővülést jeleztek előre a vállalkozások. Kiemelhetjük még az adminisztratív szoláltatás (4,8%) és az építőipar (4,6%) nemzetgazdasági ágakban várható létszámbővülést. A feldolgozóiparban a középvállalkozások a járműgyártás és az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazatokban tekinthetők leginkább optimistának, hiszen 4,0%-os, illetve afeletti létszámnövekedést jeleztek előre. A nagyvállalkozásoknál két ágat emelhetünk ki, ahol jelentős mértékben nőhet a foglalkoztatottak létszáma. Egyrészt a mezőgazdaságot szükséges kiemelnünk, ahol 14,9%-os növekedés várható, másrészt pedig az egyéb szolgáltatást, amelyben pedig 9,1%-os bővülés prognosztizálható. A vállalati méret és a gazdasági ágak tekintetében a létszámcsökkenést jelző cégekkel kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy az egyes vállalati körökön belül egy gazdasági ágnál sem említhető kiemelkedően magas leépítési szándék a mintában szereplő cégek esetében. IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata Ahogy már korábban láthattuk a létszámfelvétel és létszámcsökkenés összesített egyenlege pozitív. A jelenleg foglalkoztatott 652,7 ezer fő esetében 11,8 ezer munkavállalóval lehet több a megkérdezett munkáltatóknál az alkalmazottak száma. A foglalkozási főcsoportok szerint vizsgálva jól látható, hogy mindegyik főcsoport esetében a negyedév végéig várhatóan pozitívan alakul az említett egyenlegmutató. A foglalkoztatottak létszámának legnagyobb mértékű növekedése a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű), az ipari és építőipari, a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások, a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők és a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások körében prognosztizálható. Ezen főcsoportok mindegyikében a várható növekedés mértéke meghaladja az 1000 főt. Ezzel párhuzamosan meg kell jegyeznünk, hogy a foglalkozások egy jelentős részében az alkalmazottak számát a szezonális hatás erőteljesen befolyásolja. 13

14 fő A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként (fő) A foglalkozásokat tekintve a létszámváltozás pozitív eredője várhatóan a legnagyobb fő feletti az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás (1 296 fő) és a szántóföldinövény-termesztő (1 007 fő) foglalkozások körében lesz. Emellett kiemelhetjük még ebben a tekintetben az egyszerű ipari, az egyszerű erdészeti, vadászati és halászati, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító valamint az egyéb egyszerű építőipari foglalkozásokat. IV. 3. A létszámadatok várható alakulása az II. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók létszámadatait és várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban részt vevők létszámai is szerepeltek. Jelen fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. A felmérésben részt vevő foglalkoztatóknál közfoglalkoztatottak nélkül a munkavállalók száma 619,4 ezer fő volt, a negyedév végére prognosztizált létszám pedig 628,0 ezer fő, ennek alapján a létszámnövekedés a tárgyidőszak végéig 1,4%-os lehet. A várható létszámnövekedés a közfoglalkoztatottakkal együtt figyelembe vett, várható létszámváltozáshoz (1,8%) viszonyítva tehát kisebb mértékű. 14

15 A közfoglalkoztatottak nélküli létszámok alapján az alábbi változások prognosztizálhatók: A nemzetgazdasági ágak többségében a negyedév végéig a foglalkoztatotti létszám növekedésére számíthatunk. A legnagyobb mértékű növekedés a mezőgazdaság (5,1%), az építőipar (5,0%), a vendéglátás (4,1%) területeken prognosztizálható. Az oktatás, az energiaipar és a közigazgatás területén működő gazdálkodó szervezetek létszámcsökkenést jeleznek, igaz ennek mértéke az 1,0%-ot sem éri el, tehát inkább stagnálásról beszélhetünk. A feldolgozóiparban 1,3%-os létszámbővülést várnak a megkérdezett munkáltatók, a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás ágazaton kívül minden területen pozitív irányú létszámváltozást jelezhetünk előre, az egyes ágazatok közül az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (2,5%), a villamos berendezés gyártása (2,2%) és a járműgyártás (1,9%) munkáltatói prognosztizálják a legnagyobb létszámbővülést. A negyedév végéig minden vállalati méret munkaadói létszámnövekedést terveznek a tárgynegyedév végéig. A mikro-vállalkozásoknál 8,9%-os, a középvállalkozásoknál 2,1%-os, a középvállalkozásoknál 0,9%-os, a nagyvállalkozásoknál pedig 1,1%-os létszámnövekedés prognosztizálható. A kisvállalkozásoknál a vendéglátás (7,0%), a művészet és szabadidő (4,4%) valamint az ingatlanügyletek (3,6%) területeken jelezhetjük előre a legnagyobb létszámnövekedést. A középvállalkozásoknál ebből a szempontból az információ és kommunikáció ágat emelhetjük ki, ahol 5,6%-os létszámbővülés várható. A nagyvállalkozásoknál pedig a mezőgazdaságban (16,4%) és az egyéb szolgáltatásokban (9,1%) emelkedhet kiemelkedően a foglalkoztatotti létszám. A vállalati méret és a gazdasági ágak tekintetében a létszámcsökkenést jelző cégekkel kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy az egyes vállalati körökön belül egy gazdasági ágnál sem említhető kiemelkedően magas leépítési szándék a mintában szereplő cégek esetében. A területi aspektust nézve azt láthatjuk, hogy a legoptimistábbak a Békés és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében működő cégek voltak, ugyanis 3,0%-ot meghaladó várható létszámbővülésről számoltak be a munkáltatók. Továbbá Veszprém megyében 2,6%-os létszámbővülést várnak a gazdálkodó szervezetek, a megyék többségében 1,0-2,0% közötti létszámnövekedést prognosztizálhatunk. Ezzel párhuzamosan pedig Fejér megye munkáltatói adtak negatív prognózist a három hónapon belüli létszámváltozás tekintetében. 15

16 % A II. negyedév végéig várható létszámváltozás mértéke megyénként a jelenlegi létszám %-ában 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5 4,5 3,7 2,6 1,8 1,6 1,6 1,6 1,3 1,2 1,1 1,0 1,0 1,0 0,9 0,8 0,8 0,8 0,6 0,6-0,4 Ha megvizsgáljuk, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevő munkavállalókon kívül melyek azok a foglalkozások, amelyekben a legnagyobb mértékben növekedhet a foglalkoztatottak száma, akkor az alábbi megállapításokat tehetjük. A létszámnövekedés által érintett foglalkozások jelentős átfedést mutatnak azzal a struktúrával, amelyet a közfoglalkoztatottakkal együtt látott létszámváltozáskor mutattunk be. Ezt igazolja, hogy a nem közfoglalkoztatotti állományba tartozó munkaerő körében is jelentősen növekedhet a szántóföldinövény-termesztő, egyszerű ipari foglalkozású, gyümölcsés zöldségfeldolgozó, -tartósító, az egyszerű építőipari foglalkozású valamint a villamosberendezés-összeszerelő foglalkozásokban kereső tevékenységet végzők száma a negyedév végéig. IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) Az éves létszámmozgás 9,1 ezer fős létszámcsökkenést vetít előre, amely 1,4%-os csökkenésnek felel meg a felmérésben résztvevő munkáltatók körében. A vállalkozások 61,3%-a egy éven belül stagnálással számol, 26,6%-uk növekedést, 12,1%-uk létszámcsökkenést jelez. Az elmúlt év hasonló időszakában ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 55,3%-a egy éven belül stagnálással számolt, míg 31,2%-a növekedést és 13,5% létszámcsökkenést prognosztizált. Ha a legutóbbi négy, II. negyedévben készült felmérés adatait összehasonlítjuk, jól látható, hogy folyamatosan mérséklődött a csökkenést prognosztizáló cégek aránya, ugyanakkor növekedett a stagnálást jelzőké, különösen II. negyedévről II. negyedévre, hiszen 6,0%-pontos növekedés következett be. Emellett azt is kiemelhetjük, hogy a II. negyedévben még a gazdálkodó szervezetek 32,6%-a számított növekedésre egy éves 16

17 időtávlatban, 2011 hasonló időszakában ez az arány 31,2%-os volt, II. negyedévében további csökkenés zajlott le, az említett arány már 26,6%-ot tett ki. Mindez azt mutatja, hogy a válaszadók egy éves időtávra adott előrejelzésének optimizmusa mérséklődött a két legutóbbi, II. negyedévben készült felmérés alkalmával. A munkaadók sz{m{nak megoszl{sa a 12 hónap alatti létsz{m v{rakoz{saik szerint, % 70,0% 60,0% 53,6% 53,1% 55,3% 61,3% 50,0% 40,0% 30,0% 20,5% 25,9% 32,6% 31,2% 26,6% 20,0% 14,3% 13,5% 12,1% 10,0% 0,0% m{rcius 31-ig m{rcius 31-ig m{rcius 31-ig m{rcius 31-ig v{laszadók ar{nya, % csökkenő stagn{ló növekedő A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint Vállalati méret Csökkenő Stagnáló Növekvő Összesen választ adók száma 12 hónap múlva várható létszám (2013. március 31-én) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 felett) Összesen Nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva az adatokat, kiemelhetjük, hogy a foglalkoztatottak számának legnagyobb mértékű bővülése a bányászat (3,3%), a vendéglátás (2,3%) és a tudományos és műszaki tevékenység (2,3%) területeken következhet be. Létszámcsökkenést két nemzetgazdasági ágat érinthet pregnánsabban egy éves időtávlatban. Az egyik terület a közigazgatás, ahol 26,0%-kal csökkenhet a foglalkoztatottak száma, a másik pedig a mezőgazdaság, ahol 5,5%-os csökkenés prognosztizálható. Megemlíthető még az építőipar, amelyben 3,7%-os csökkenés várható, valamint az információ, kommunikáció, ahol 3,0%-os létszámcsökkenés jelezhető előre. 17

18 % Itt meg kell jegyeznünk, hogy a közigazgatás várható létszámbeli változásának előrejelzését a közfoglalkoztatás előre nem ismert előirányzata, valamint az új járási rendszer kialakítása predesztinálja. A feldolgozóipar munkáltatói összességében 1,4%-os létszámnövekedést jeleznek előre, az ágazatok döntő többségében a foglalkoztatottak száma növekedhet, a legnagyobb mértékben a járműgyártás (4,1%) és a villamos berendezés gyártása (2,8%) területeken. Területi aspektusban vizsgálva az egy év múlva várható létszámadatokat, azt mondhatjuk, hogy a megyék többségében a foglalkoztatotti létszám csökkenése, illetve stagnálása prognosztizálható. A csökkenés mértéke Békés (8,1%), Borsod-Abaúj Zemplén (5,8%), Hajdú-Bihar (4,6%) és Bács-Kiskun (4,5%) megyében lehet a legnagyobb. A foglalkoztatottak létszámának növekedése ezzel párhuzamosan Győr-Moson-Sopron (3,9%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (1,8%) és Jász-Nagykun-Szolnok (1,5%) megyében növekedhet a legnagyobb mértékben. A létszámnagyság-kategóriák kapcsán azt láthatjuk, hogy a mikro-vállalkozások várnak létszámnövekedést egy éves időtávban (5,4%), a kis- és középvállalkozások viszont 2,0%-ot meghaladó csökkenést jeleztek előre, a nagyvállalkozásoknál ez az arány 0,8%-ot tett ki. A foglalkoztatottak létszámának várható változása március 31-ig a jelenlegi létszám %-ában létszámnagyság-kategóriánként (%) 6,0 5,4 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0-3,0-0,8-2,2-2,5 mikro kis közép nagy A kisvállalatok körében egy éves időtávlatban az adminisztratív szolgáltatás (2,6%) és az energiaipar (2,0%) területén lehet a legnagyobb létszámnövekedésre számítani, nagymértékű csökkenés jelezhető előre a közigazgatás (12,9%), az építőipar (10,2%) és az oktatás területén (4,5%). 18

19 A feldolgozóiparban a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (9,0%), a gép, gépi berendezés gyártása (4,6%) és a villamos berendezés gyártása (4,3%) ágazatokban bővülhet leginkább a foglalkoztatottak száma. A középvállalkozásoknál a tizenkét hónapos előrejelzés azt mutatja, hogy a bányászat (7,2%) és a pénzügyi szolgáltatás (3,2%) ágban várható a legnagyobb mértékben a foglalkoztatottak számának növekedése március 31-ig. A csökkenés mértéke ugyanakkor a közigazgatásban (26,1%) lehet a legnagyobb, valamint az információ, kommunikáció (6,9%) területén. Ebben a vállalati körben a kisvállalkozásokhoz hasonlóan kiemelhetjük a feldolgozóiparon belül a villamos berendezés gyártása és a gép, gépi berendezés gyártása ágazatokat, ahol több mint 3,0%-kal emelkedhet a foglalkoztatottak száma. A 250 főnél több foglalkoztatottal rendelkező gazdálkodó szervezetek körében a vendéglátás területén működő vállalkozások 8,5%-os létszámnövekedést jeleztek, emellett kiemelhető még ebből a szempontból a tudományos és műszaki tevékenység (4,8%), a víz- és hulladékgazdálkodás (3,6%) valamint az adminisztratív szolgáltatás (2,3%). IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók éves várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban részt vevők létszámai is szerepeltek. Jelen fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. A felmérésben részt vevő foglalkoztatóknál közfoglalkoztatottak nélkül a munkavállalók száma 619,4 ezer fő volt, az éves időtávra vonatkozó létszám pedig 624,6 ezer fő, ennek alapján a létszámnövekedés a tárgyidőszak végéig 0,8%-os lehet. A várható létszámváltozás a közfoglalkoztatottakkal együtt figyelembe vett, várható létszámváltozáshoz (-1,4%) viszonyítva létszámnövekedést mutat. A közfoglalkoztatottak nélküli létszámok alapján az alábbi változások prognosztizálhatók: A nemzetgazdasági ágak többségében a negyedév végéig a foglalkoztatotti létszám növekedésére számíthatunk. A legnagyobb mértékű növekedés az építőipar (2,7%) és a vendéglátás (2,3%) területeken prognosztizálható. A közigazgatás, az energiaipar, az oktatás, a szállítás, raktározás és az egyéb szolgáltatás területeken működő gazdálkodó szervezetek létszámcsökkenést jeleznek. A feldolgozóiparban 1,4%-os létszámbővülést várnak a megkérdezett munkáltatók, az ágazatok döntő többségében létszámnövekedés várható, a járműgyártás ágazatban ennek mértéke 4,1%-os is lehet. A negyedév végéig minden vállalati méret szerinti kategória munkaadói létszámnövekedést terveznek. A mikro-vállalkozásoknál 8,0%-os, a kisvállalkozásoknál 0,8%-os, a 19

20 középvállalkozásoknál 0,3%-os, a nagyvállalkozásoknál pedig 0,8%-os létszámnövekedés prognosztizálható. A kisvállalatok körében egy éves időtávlatban az ingatlanügyletek (2,8%), az adminisztratív szolgáltatás (2,7%), a pénzügyi szolgáltatás (2,1%) és az energiaipar (2,0%) területén lehet a legnagyobb létszámnövekedésre számítani. A feldolgozóiparban a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (9,0%), a gép, gépi berendezés gyártása (4,6%) és a villamos berendezés gyártása (4,3%) ágazatokban bővülhet leginkább a foglalkoztatottak száma. A középvállalkozásoknál a tizenkét hónapos előrejelzés azt mutatja, hogy a bányászat (7,2%) és a pénzügyi szolgáltatás (3,2%) ágban várható a legnagyobb mértékben a foglalkoztatottak számának növekedése március 31-ig. A negatív irányú változások kapcsán kiemelhető, hogy a közigazgatásban 3,8%-os csökkenést várnak a gazdálkodó szervezetek, a szállítás, raktározás területén működő cégek pedig 2,4%-os csökkenéssel számolnak. A 250 főnél több foglalkoztatottal rendelkező gazdálkodó szervezetek körében a vendéglátás területén működő vállalkozások 8,5%-os létszámnövekedést jeleztek, emellett kiemelhető még ebből a szempontból a tudományos és műszaki tevékenység (4,8%), a víz- és hulladékgazdálkodás (3,7%) valamint az adminisztratív szolgáltatás (2,3%). Területi aspektusból nézve a Győr-Moson-Sopron megyében működő cégek a legoptimistábbak, 4,1%-os létszámbővülést prognosztizálnak. Megemlíthető még Jász- Nagykun-Szolnok és Veszprém megye, ahol a bővülés mértéke meghaladja a 2,0%-ot, valamint Komárom-Esztergom megye, ahol pedig 1,9%-os a várható növekedés mértéke. A létszámcsökkenés prognózisa a Fővárosban és Zala megyében a legkedvezőtlenebb, előbbi esetében 1,9%-os, utóbbi esetében 1,8%-os foglalkoztatotti létszámcsökkenést prognosztizálnak a gazdálkodó szervezetek. V. A korábbi előrejelzések teljesülésének vizsgálata V.1. Az előző negyedévi 3 hónapos előrejelzés teljesülése (közfoglalkoztatással együtt) I. negyedévre (2011. december 30. és március 31. közötti időszakra vonatkozóan) az akkori felmérésben szereplő munkaadók 3,3%-os létszámnövekedést progosztizáltak. Ha megvizsgáljuk azokat a munkáltatókat, akik részt vettek mind a I. negyedéves, mind a II. negyedéves felmérésben (8 580 céget jelent), megállapíthatjuk, hogy ebben a vállalati körben szintén 3,3%-os foglalkoztatotti létszámcsökkenést prognosztizáltak a gazdálkodó szervezetek I. negyedévre vonatkozóan. A december 31-ei és a március 31-ei ténylétszámok azt mutatják, hogy ebben a vállalati körben az előrejelzéshez képest nagyobb mértékű, 3,7%-os létszámnövekedés 20

21 következett be a I. negyedévben, vagyis a vártnál nagyobb mértékben bővült a foglalkoztatottak létszáma A mindkét felmérésben részt vevő munkáltatók minden megyében az I. negyedév végéig a foglalkoztatottak létszámának növekedését jelezték előre, a legnagyobb mértékű emelkedést Békés (8,8%), Hajdú-Bihar (6,5%), Baranya (5,6%) és Veszprém (5,6%) megye munkáltatói prognosztizálták. A korábbi felmérés (2012. I. negyedév) 3 hónapos előrejelzésének teljesülése megyénként, % % -2,0 0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád március 31-re előre jelzett létszám/2011. december 31-ei tény létszám március 31-ei tény létszám/2011. december 31-ei tény létszám Amennyiben a tényadatokat vizsgáljuk meg, azt látjuk, hogy az előrejelzésekhez képest négy megyében csökkent a foglalkoztatottak létszáma, ez a négy megye Nógrád (1,5%), Tolna (1,2%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (0,6%) és Zala (0,4%) volt. Ténylegesen a foglalkoztatottak számának növekedése a legnagyobb Hajdú-Bihar (9,4%), Csongrád (7,7%), Békés (7,3%), Baranya (6,9%) és Borsod-Abaúj-Zemplén (6,6%) megyében volt. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy a létszámadatok tényleges növekedése ezekben a megyékben mindenhol meghaladta az prognosztizált növekedést. A vállalati méret szerinti változások kapcsán kiemelhetjük, hogy minden vállalati körben növekedett a foglalkoztatottak létszáma a december 31-ei és március 31-ei időpont között. Ehhez hasonlóan alakultak a prognózisok is, ugyanis minden vállalati kör növekedést várt a munkavállalók létszámában. 21

22 A korábbi felmérés 3 hónapos előrejelzésének tény létszámváltozása vállalati méret szerint, % 14,0 12,0 10,0 % 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 felett) március 31-re előre jelzett létszám/2011. december 31-ei tény létszám március 31-ei tény létszám/2011. december 31-ei tény létszám A mikro-vállalkozásoknál a prognosztizált 13,1%-os létszámnövekedés helyett 11,6%-kal emelkedett foglalkoztatottak létszáma. A középvállalkozások 2,9%-os bővülést vártak, ennél a tényleges létszámváltozás kisebb 0,4%-ponttal. Ezzel párhuzamosan viszont a többi vállalati körben az előre jelzett létszámnövekedéshez képest nagyobb mértékben növekedett a munkavállalók száma. A kisvállalatoknál a jelzett 5,1%-hoz képest 5,4%-kal, a nagyvállalatoknál a prognosztizált 2,5%-hoz viszonyítva 3,7%-kal nőtt a foglalkoztatottak száma. A nemzetgazdasági ágakat vizsgálva azt látjuk, hogy a gazdasági ágak döntő többségében létszámnövekedést prognosztizáltak március 31-ig a mindkét felmérésben szereplő vállalkozások. Csökkenést az energiaipar, az oktatás, a bányászat, a tudományos és műszaki tevékenység és a pénzügyi szolgáltatás területeken jeleztek a munkáltatók. A legoptimistábbak az információ, kommunikáció (22,3%-os létszámnövekedés), az építőipar (19,7%-os létszámnövekedés), a közigazgatás (19,6%-os létszámnövekedés) és a mezőgazdaság (13,5%-os létszámnövekedés) területén működő cégek voltak I. negyedévben. Az előrejelzésekhez képest a közigazgatásban a foglalkoztatottak létszáma 46,8%-kal növekedett ami az előre jelzettnél lényegesen magasabb, az információ és kommunikáció területén 17,7%-os, az építőiparban 11,7%-os, a mezőgazdaságban 13,1%-os létszámnövekedés következett be. A közigazgatással kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy az előrejelzések teljesülését meghatározta az adott időszakban a közfoglalkoztatásban résztvevők létszáma. 22

23 A tényadatok azt mutatják, hogy a foglalkoztatottak létszáma az egyéb szolgáltatás (11,2%-kal), a tudományos és műszaki tevékenység (3,1%-kal) és az adminisztratív szolgáltatás (2,5%-kal) nemzetgazdasági ágakban nagyobb mértékben csökkent. E gazdasági ágakban a tudományos és műszaki tevékenység terület kivételével a mindkét felmérésben résztvevő cégek létszámnövekedést jeleztek. A feldolgozóiparban 1,6%-os létszámnövekedést jeleztek előre I. negyedévben, ehhez képest 1,1%-os bővülés valósult meg. A gép, gépi berendezés gyártása, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása és a járműgyártás ágazatokban 2,0%-ot meghaladó létszámnövekedést prognosztizáltak a munkáltatók. Ezekben az ágazatokban ténylegesen nőtt a foglalkoztatotti létszám, a gép, gépi berendezés gyártása ágazatban 3,0%-kal, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása területen 1,4%-kal, a járműgyártásban 2,6%-kal. A legnagyobb mértékű tényleges létszámbővülés ugyanakkor a gumi, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása ágazatban valósult meg, melynek mértéke 4,0%-os volt. Kismértékű létszámcsökkenés következett be a tényadatok alapján a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása, a vegyi anyag, termék gyártása és az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazatokban. V.2. Az előző negyedévi 3 hónapos előrejelzés teljesülése (közfoglalkoztatás nélkül) Az előző fejezetben a korábbi előrejelzések teljesülését úgy vizsgáltuk, hogy a létszámadatok a közfoglalkoztatásban résztvevőket is tartalmazták. Jelen fejezetben a közfoglalkoztatásban résztvevők nélkül vizsgáljuk meg adatainkat az előző negyedéves felmérés előrejelzésének teljesülése szemszögéből I. negyedévre (2011. december 30. és március 31. közötti időszakra vonatkozóan) az akkori felmérésben szereplő munkaadók 1,5%-os létszámnövekedést progosztizáltak a közfoglalkoztatottak figyelembe vétele nélkül. Ha megvizsgáljuk azokat a munkáltatókat, akik részt vettek mind a I. negyedéves, mind a II. negyedéves felmérésben (8 580 céget jelent), megállapíthatjuk, hogy ebben a vállalati körben 1,7%-os foglalkoztatotti létszámnövekedést prognosztizáltak a gazdálkodó szervezetek I. negyedévre vonatkozóan. A december 31-ei és a március 31-ei tény létszámok azt mutatják, hogy ebben a vállalati körben az előrejelzéshez képest lényegesen kisebb mértékű, 0,2%-os létszámnövekedés következett be a I. negyedévben, amely lényegében a foglalkoztatotti létszám stagnálását jelenti. Vállalati méret szerint nézve azt láthatjuk, hogy az első negyedévben minden vállalati kör a foglalkoztatotti létszám növekedését várta. A mikro-vállalkozások 10,7%-os növekedést prognosztizáltak, ténylegesen 7,9%-os növekedés következett be. A kisvállalkozások 2,0%-os emelkedést vártak, e helyett mindösszesen 0,3%-os emelkedés valósult meg. 23

24 A középvállalkozások szintén optimisták voltak, növekedést jeleztek előre (1,3%-os), azonban kismértékű csökkenés (0,4%-os) valósult meg. Nagyon hasonlóan alakultak a változások a nagyvállalatoknál is, hiszen 1,4% létszámnövekedést prognosztizáltak, viszont a tényleges létszámváltozás mértéke 0,2%-ot tett ki. 12,0 A korábbi felmérés 3 hónapos előrejelzésének tény létszámváltozása vállalati méret szerint (közfoglalkoztatás nélkül), % 10,0 8,0 % 6,0 4,0 2,0 0,0-2,0 Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 felett) március 31-re előre jelzett létszám/2011. december 31-ei tény létszám március 31-ei tény létszám/2011. december 31-ei tény létszám Megyei bontásban a közfoglalkoztatást figyelmen kívül hagyva azt mondhatjuk, hogy a Főváros (-0,3%) és Fejér (-0,1%) megye kivételével minden megyében a foglalkoztatottak létszámnövekedését várták a munkáltatók. A legnagyobb mértékű növekedést Veszprém (3,6%), Borsod-Abaúj-Zemplén (3,5%) és Győr-Moson-Sopron (2,8%) megye vállalkozásai jelezték. A prognózishoz képest a megyék több mint felében a pozitív várakozások ellenére a foglalkoztatotti létszám csökkenése valósult meg, a legnagyobb mértékben Békés (2,7%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (2,4%), Tolna (2,0%) és Zala (1,3%) megyében valósult meg a foglalkoztatottak számának negatív irányú változása. A létszámnövekedés mértéke a legkedvezőbb Komárom-Esztergom (3,5%), Baranya (2,4%) és Csongrád (2,3%) megyében volt. Itt fontos említést tenni arról is, hogy az említett területeken a létszámbővülés meghaladta a prognózis során adott értéket. 24

25 A korábbi felmérés (2012. I. negyedév) 3 hónapos előrejelzésének teljesülése megyénként (közfoglalkoztatás nélkül), % % -3,0-2,0-1,0 0,0 1,0 2,0 3,0 4,0 Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád március 31-re előre jelzett létszám/2011. december 31-ei tény létszám március 31-ei tény létszám/2011. december 31-ei tény létszám A nemzetgazdasági ágakat tekintve elmondható, hogy a legtöbb ágban stagnált, illetve kis mértékben csökkent a foglalkoztatottak létszáma március 31. és március 31. között. Több mint 11,0%-kal csökkent az egyéb szolgáltatás területen a munkavállalók száma, 3,6%-kal a pénzügyi szolgáltatás, 3,1%-kal az információ, kommunikáció, 3,0%-kal a tudományos és műszaki tevékenység, 2,4%-kal pedig az építőipar területén dolgoztak kevesebben. A közigazgatásban 2,5%-kal vállaltak többen munkát, az energiaiparban 1,8%-os növekedés következett be, a feldolgozóiparban pedig 1,0%-os. A feldolgozóipar ágazatai közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása (4,0%), a gyógyszergyártás (3,6%), a gép, gépi berendezés gyártása (3,0%) és a járműgyártás (2,6%) területén nőtt pregnánsabban a foglalkoztatottak létszáma. 25

26 V.3. Az egy évvel korábbi felmérés 12 hónapos előrejelzésének teljesülése (közfoglalkoztatással együtt) A II. negyedéves felmérésben részt vevő munkáltatók egy éves időtávlatban március 31-ig 1,6%-os létszámbővülést prognosztizáltak. Ha megvizsgáljuk azokat a munkáltatókat, akik a II. negyedéves és a II. negyedéves felmérésben is szerepeltek (3 388 céget jelent), azt mondhatjuk, hogy 1,4%-os létszámnövekedést jeleztek előre ezen gazdálkodó szervezetek. A március 31-ei és a március 31-ei ténylétszámok vizsgálata azt mutatja, hogy ehhez képest magasabb 3,5%-os létszámnövekedés valósult meg. A mindkét felmérésben résztvevő munkáltatók I. negyedévben a március 31-ig tartó időszakig előrejelzéseikben területi szempontból összességében optimizmust mutattak. Ez alól kivétel Fejér és Komárom-Esztergom megye, ugyanis előbbi megyében 2,4%-os, utóbbiban pedig 0,4%-os csökkenést prognosztizáltak. Ugyanekkor Győr-Moson-Sopron valamint Zala megye vállalkozásai voltak a legoptimistábbak, előbbi megyében 6,0%-os, utóbbiban pedig 3,2%-os létszámnövekedést vártak. A többi megyében a cégek várakozásai azt mutatták, hogy sehol nem várnak 2,0%-nál nagyobb létszámbővülést. A március 31-ei és a március 31-ei tény létszámadatok alapján elmondható, hogy a Főváros (8,2%), Nógrád (5,3%), Baranya (2,9%), Tolna (2,4%) és Pest (0,3%) megye kivételével minden megyében nőtt a foglalkoztatotti létszám a mindkét felmérésben résztvevők körében. Az említett megyék mindegyikében, illetve a Fővárosban is, a prognózisok pozitív változásokat vetítettek előre. A foglalkoztatottak száma Békés (15,0%-kal) és Bács-Kiskun megyében (11,3%-kal) növekedett kiemelkedő mértékben, emellett említést tehetünk még Győr-Moson-Sopron megyéről, ahol 7,7%-os bővülés következett be, valamint Hajdú-Bihar megyéről, ahol 5,9%-os növekedés következett be ebben a tekintetben. Az említett megyékben a létszámnövekedés értéke minden esetben meghaladta a prognosztizált értéket. 26

27 Az egy évvek korábbi (2011. I. negyedév) felmérés 12 hónapos előrejelzésének teljesülése megyénként, % Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád -9,0-4,0 1,0 6,0 11,0 16, március 31-re előre jelzett létszám/2011. március 31-ei tény létszám március 31-ei tény létszám/2011. március 31-ei tény létszám % Vállalati méret szerint vizsgálva adatainkat, azt látjuk, hogy mindegyik vállalati kör a foglalkoztatottak létszámának növekedését prognosztizálta, a legoptimistábbak a mikrovállalkozások voltak, 10,1%-os létszámbővülést vártak éves időtávlatban. A kisvállalatok 2,0%-os, a közép- és nagyvállalatok több mint 1,0%-os létszámnövekedést jeleztek egy éves időtávlatban. A ténylétszámokat vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a nagyvállalatok kivételével ahol lényegében a létszámváltozások stagnálása következett be egy év alatt ténylegesen emelkedett a mindkét felmérésben résztvevő cégek által foglalkoztatottak száma. A mikro-vállalkozásoknál 37,3%-kal nőtt a foglalkoztatotti létszám, amely az előre jelzett növekedési volumennél lényegesen nagyobb (10,1%), a kisvállalkozásoknál 11,3%-os emelkedés zajlott le, amely szintén nagyobb a prognózisbeli értéknél (2,0%). A középvállalkozásoknál az előre jelzett növekedés mértéke 1,1%-ot tett ki, ténylegesen viszont 3,5%-os emelkedés következett be a foglalkoztatotti létszámban. 27

28 % A korábbi felmérés 12 hónapos előrejelzésének tény létszámváltozása vállalati méret szerint, % 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 felett) március 31-re előre jelzett létszám/2011. március 31-ei tény létszám március 31-ei tény létszám/2011. március 31-ei tény létszám Nemzetgazdasági áganként vizsgálva az adatainkat, elmondható, hogy a mindkét felmérésben szereplő munkáltatók egy éves időtávlatban március 31-ig a legtöbb gazdasági ágban a foglalkoztatotti létszám növekedését jelezték előre. A legnagyobb növekedést a művészet és szabadidő (3,0%), a feldolgozóipar (2,9%) a szálláshely, szolgáltatás (2,4%), az adminisztratív szolgáltatás (2,4%) és az egyéb szolgáltatás (2,4%) területeken működő cégek jelezték. A ténylétszámok vizsgálatakor azonban azt látjuk, hogy az előrejelzésekhez képest lényegesen több gazdasági ágban csökkent a foglalkoztatottak száma, mint azt a prognózisok esetében, itt kiemelhető az információ, kommunikáció (54,0%), a tudományos és műszaki tevékenység (9,3%), az egyéb szolgáltatás (8,6%), a művészet és szabadidő (6,2%) és a pénzügyi szolgáltatás (5,2%) nemzetgazdasági ágak. A foglalkoztatottak száma a közigazgatás területén nőtt kiemelkedően egy év alatt, 79,5%-kal, emellett még megemlíthető az építőipar, ahol 9,6%-os bővülés következett be a tényadatok alapján. Itt fontos megjegyeznünk, hogy a közigazgatás létszámváltozását a közfoglalkoztatásban résztvevők száma meghatározta. A feldolgozóiparban ugyan 2,9%-os bővülést vártak a munkáltatók, ténylegesen 2,3%-kal nőtt a foglalkoztatotti létszám. A munkavállalók létszáma legnagyobb mértékben a járműgyártás területén növekedett, 7,3%-kal, továbbá kiemelhetjük még a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása ágazatot (6,6%), a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártását (4,6%) és a gép, gépi berendezés gyártását (4,1%) 28

29 VI. A gazdálkodó szervezetek előrejelzése az atipikus foglalkoztatási formákkal kapcsolatban A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretében a II. negyedévben a munkáltatókat az atipikus foglalkoztatási formákról kérdezzük. A korábbi felmérések során foglalkoztatóknak az előre meghatározott listából ki kellett választaniuk, hogy mely atipikus formát alkalmazzák és a felmérés időpontjában pontosan hány munkavállaló dolgozik az egyes típusokban. Ebben a negyedévben módosítottuk a kérdés szerkezetét és a válaszadás módját, ezzel pedig az előrejelzés funkcióját erősítve a kérdésnek. A gazdálkodó szervezeteket arra kértük, hogy az atipikus foglalkoztatási formák közül válasszák ki azokat, amelyeket várhatóan a következő negyedévben alkalmazni fognak. Mindezt úgy, hogy háromfokú skálán volt szükséges a válaszadó cégeknek megválaszolni, mekkora az esélye az adott típus alkalmazásának: 1 biztosan alkalmazná, 2 talán alkalmazná, 3 biztosan nem alkalmazná az adott foglalkoztatási formát. Az atipikus foglalkoztatási kérdésforma megváltoztatásának következményeképp nincs lehetőség a korábbi adatokkal való összevetésre. Adataink azt mutatják, hogy három olyan atipikus forma nevezhető meg, amely fontos szerepet játszhat a következő negyedévben a gazdálkodó szervezetek munkaerőgazdálkodásában. Ez a három típus a határozott idejű, a részmunkaidős és az alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás. Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásának előrejelzése biztosan alkalmazná talán alkalmazná biztosan nem alkalmazná nem tudja/ nem válaszolt Részmunkaidős foglalkoztatás 19,9 30,1 17,9 32,2 Távmunka 1,0 3,9 58,6 36,5 Bedolgozói jogviszony 1,0 4,6 57,7 36,7 Alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatási forma 18,6 24,3 24,7 32,4 Határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás/állami támogatással létrejött 30,0 25,8 13,6 30,6 határozott idejű munkaviszony Munkaerő-kölcsönzés 3,8 9,1 51,1 36,0 Önfoglalkoztatás 2,6 5,8 54,2 37,4 Megbízási szerződés 6,6 21,6 35,9 35,9 Ezt támasztja alá, hogy e három atipikus forma esetében a biztosan alkalmazók és a talán alkalmazók aránya lényegesen magasabb a többi típushoz viszonyítva. Ezek közül is ki kell emelnünk a határozott idejű foglalkoztatást, hiszen e típus esetében a vállalkozások 30,0%-a jelezte, hogy biztosan élni fog ezzel a foglalkoztatási formával, 25,8%-uk pedig talán alkalmazni fogja ezt az atipikus foglalkoztatási formát. A részmunkaidős és az alkalmi, szezonális foglalkoztatásnál pedig a biztosan alkalmazók aránya megközelíti a 20,0%-ot. 29

30 Ezzel párhuzamosan a távmunka valamint a bedolgozói jogviszony alkalmazását, illetve ennek esélyét jelezték a legkisebb mértékben előre a válaszadó gazdálkodó szervezetek. A részmunkaidős foglalkoztatás kapcsán kiemelhető, hogy a vállalati méret növekedésével emelkedik a foglalkoztatási típust biztosan alkalmazók, valamint az alkalmazni tervezők aránya is. Mindkét kategóriában a nagyvállalkozásoknak több mint harmadát találjuk, addig például a részmunkaidős foglalkoztatást biztosan alkalmazó cégek aránya a mikrovállalkozásoknál mindösszesen 14,5%-ot tesz ki. Területileg vizsgálva azt mondhatjuk, hogy Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyében a legnagyobb azon cégek aránya 25,0%-ot meghaladó, akik várhatóan biztosan élni fognak a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségeivel, a legalacsonyabb pedig Komárom- Esztergom (13,9%) és Baranya (14,3%) megyében. Nemzetgazdasági ágakat tekintve a közigazgatásban (33,5%), az egészségügyi szolgáltatásban (29,4%) és az egyéb szolgáltatás (28,5%) területeken fogják várhatóan alkalmazni a részmunkaidős foglalkoztatás eszközét, míg a biztosan alkalmazók aránya a 10,0%-ot sem éri el az energiaiparban. Láthattuk, hogy a távmunka munkaerő-gazdálkodásban várható súlya meglehetősen csekély. Azok a cégek, akik mégis a következő negyedévben nem zárkóztak el egyértelműen e foglalkoztatási formától, elsősorban a nagyvállalkozásokhoz tartoznak, legnagyobb arányban a Fővárosban működnek, az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban. Az alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatás szerepe a vállalati méret növekedésével csökken, ugyanis elsődlegesen a mikro- és kisvállalkozások tervezik, illetve jelezték, hogy fognak biztosan élni ezzel a foglalkoztatási formával, arányuk mindkét esetben meghaladja a 20,0%-ot. A nagyvállalkozásoknak mindössze 5,5%-a nyilatkozott úgy, hogy biztosan alkalmazza majd ezt a foglalkoztatási típust, 18,4%-a pedig valószínűsítette ezt. Területileg nézve Nógrád, Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Veszprém megyében várható a következő negyedévben az alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás meghatározó relevanciája. A gazdasági ágak kapcsán pedig a mezőgazdaságot és a vendéglátást kell kiemelnünk, ahol a gazdálkodó szervezetek több mint harmada válaszolta, hogy biztosan fog olyan munkavállalót foglalkoztatni, aki alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatás keretében fog dolgozni. A határozott idejű foglalkoztatás kapcsán elmondható, hogy szerepe a vállalati méret növekedésével emelkedik, hiszen minél nagyobb cégekről beszélünk, annál nagyobb közöttük azok aránya, kik élni kívánnak ezzel a lehetőséggel. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy a mikrovállalkozásoknál sem elhanyagolható azon válaszadó cégek aránya (26,7%), akik biztosan fogják alkalmazni a következő negyedévben a határozott idejű foglalkoztatás eszközét. A nagyvállalkozásoknál ez az arány 38,3%-ot tett ki. A gazdasági ágakat tekintve a közigazgatásban jelezte a legtöbb cég (61,7%), hogy határozott idejű foglalkoztatás keretében fog munkavállalót foglalkoztatni, ezt követően a művészet és szabadidő, az egészségügyi szolgáltatás, az egyéb szolgáltatás, az oktatás, a vízés hulladékgazdálkodás, a vendéglátás, az adminisztratív szolgáltatás és az építőipar területét 30

31 kell kiemelnünk, ahol 30,0%-nál nagyobb azon cégek aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy ezt a foglalkoztatási formát a következő negyedévben biztosan használni fogják. A munkaerő-kölcsönzés elsősorban a nagyvállalkozásoknál jelenik meg alternatívaként a következő negyedévben. Mind a biztosan alkalmazók, mind a munkaerő-kölcsönzést lehetséges alternatívaként megjelölő cégek aránya ebben a vállalati körben a legmagasabb. Területi szempontból a munkaerő-kölcsönzést a következő negyedévben biztosan alkalmazók aránya a Fővárosban, Győr-Moson-Sopron és Zala megyében a legmagasabb. A nemzetgazdasági ágakat tekintve pedig az energiaipar (9,4%), a feldolgozóipar (7,7%) és az adminisztratív szolgáltatás (6,7%) területeken prognosztizálható a munkaerő-kölcsönzés biztos alkalmazása. A megbízási szerződéssel kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy minél nagyobb cégről van szó, annál nagyobb azok aránya, akik a következő negyedévben biztosan vagy talán alkalmazni fogják ezt az atipikus foglalkoztatási formát. A mikro-cégek 4,2%-a, a nagyvállalkozások 15,0%-a biztosan, előbbiek 15,1%-a, utóbbiak 33,0%-a pedig a talán alkalmazná kategóriába tartozik. Területileg Veszprém, Hajdú-Bihar, Vas és Jász-Nagykun-Szolnok megyei cégek jelezték a legnagyobb arányban, hogy megbízási szerződéssel foglalkoztatnak munkavállalót. A nemzetgazdasági ágaknál pedig az oktatás, egészségügyi szolgáltatás, művészet és szabadidő valamint az egyéb szolgáltatás emelhető ki ebből a szempontból. 31

32 Grafikonok 1. A II. negyedéves NMF szerinti munkaerő-felvétel és -csökkenés aránya a negyedév végéig nemzetgazdasági ágak szerint (2012. március június 30. között) -11,0-6,0-1,0 4,0 9,0 14,0 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat -1,4 5,9 7,3 Bányászat -1,0 1,9 0,9 Feldolgozóipar -1,9 1,3 3,2 Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás -0,7 1,1 0,3 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés -2,4 1,6 4,1 Építőipar -2,0 7,0 9,0 Kereskedelem, gépjárműjavítás -2,3 0,9 3,2 Szállítás, raktározás -2,3 0,6 2,9 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás -3,7 4,1 7,8 Információ, kommunikáció -2,0 7,4 9,5 Pénzügyi, biztosítási tevékenység -2,1 0,4 2,4 Ingatlanügyletek -4,0 0,4 4,4 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység -2,1 2,2 4,2 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység -3,6 2,9 6,5 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás -8,8 3,3 12,0 Oktatás -1,7-0,9 0,9 Humán-egészségügyi, szociális ellátás -1,6 1,2 2,8 Művészet, szórakozás, szabad idő -1,9 4,3 6,2 Egyéb szolgáltatás -3,6 3,5 7,1 Munkaerő-felvétel Munkaerő-csökkenés Létszámváltozás 32

33 2. A II. negyedéves NMF szerinti munkaerő-felvétel és -csökkenés aránya a negyedév végéig megyék szerint (2012. március június 30. között) -6,0-4,0-2,0 0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád -2,1-2,0-1,5-2,4-2,2-1,6-1,8-2,3-2,3-2,3-1,7-3,4-2,0-2,5-3,2-3,2-3,7-2,5-4,1-2,1 0,0 4,0 1,9 3,3 1,3 1,6 3,6 1,2 5,6 3,4 3,3 1,7 3,0 1,2 4,9 2,6 3,3 0,9 3,9 1,6 2,8 1,1 5,0 1,6 4,4 2,4 3,7 1,2 4,6 1,4 4,4 1,2 4,0 3,4 1,0 4,9 3,2 1,1 7,7 9,0 Munkaerő-felvétel Munkaerő-csökkenés Létszámváltozás 33

34 3. A II. negyedéves NMF szerinti munkaerő-felvétel és -csökkenés aránya a negyedév végéig régiók szerint (2012. március június 30. között) -5,0-3,0-1,0 1,0 3,0 5,0 7,0 Közép-Magyarország -2,0 1,5 3,5 Közép-Dunántúl -2,1 1,8 3,9 Nyugat-Dunántúl -1,9 1,8 3,7 Dél-Dunántúl -2,1 1,3 3,4 Észak-Magyarország -2,9 1,7 4,6 Észak-Alföld -3,3 2,1 5,4 Munkaerő-felvétel Munkaerő-csökkenés Létszámváltozás 4. A II. negyedéves NMF szerinti munkaerő-felvétel és -csökkenés aránya a negyedév végéig vállalati méret szerint (2012. március június 30. között) -7,0-2,0 3,0 8,0 13,0 Mikro (0-9 fő) -4,7 11,1 15,7 Kis (10-49 fő) -3,4 2,9 6,3 Közép ( fő) -2,9 1,3 4,2 Nagy (250 fő felett) -1,6 1,2 2,9 Munkaerő-felvétel Munkaerő-csökkenés Létszámváltozás 34

35 5. Munkanélküliségi ráta a éves népesség körében I. negyedévben Nyugat- Dunántúl Közép- Dunántúl 10,2% Közép- Magyarország 9,3% Észak- Magyarország 18,0% Észak- Alföld 15,7% 7,8% Dél- Dunántúl 13,7% Dél- Alföld 11,6% Munkanélküliségi ráta (%) 7,8-9,3 (2) 10,0-13,7 (3) 14,0-18,0 (2) Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés, I. negyedév 35

36 Táblázatok 1. A II. negyedéves NMF ágazati reprezentációja száma megoszlása nyitó létszám megoszlása A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,0% ,8% 20,3% B Bányászat ,2% ,3% 22,2% C Feldolgozóipar ,1% ,6% 34,7% Ebből: CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ,3% ,3% 27,7% CB Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása ,6% ,5% 37,6% CC Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység ,4% ,0% 25,1% CD Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás ,2% 102 0,0% 1,4% CE Vegyi anyag, termék gyártása ,4% ,2% 56,0% CF Gyógyszergyártás ,6% ,5% 13,8% CG Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása ,9% ,4% 39,7% CH Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása ,5% ,5% 38,5% CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ,2% ,9% 45,2% CJ Villamos berendezés gyártása ,3% ,5% 33,1% CK Gép, gépi berendezés gyártása ,2% ,0% 56,9% CL Járműgyártás ,8% ,9% 36,6% Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés CM üzembe helyezése, javítása Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, D légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, E hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ,9% ,0% 18,2% ,0% ,5% 25,3% ,5% ,0% 33,4% F Építőipar ,3% ,2% 8,7% G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,3% ,4% 10,1% H Szállítás, raktározás ,9% ,6% 11,6% I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,3% ,9% 7,7% J Információ, kommunikáció ,5% ,3% 2,1% K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,3% ,6% 4,8% L Ingatlanügyletek ,6% ,1% 32,7% M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,4% ,3% 6,3% N O Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás I. negyedévben a foglalkoztatottak száma* Az NMF-ben szereplő szervezeteknél a foglalkoztatottak száma II. negyedév** Reprezentációs arány ,3% ,3% 12,0% ,3% ,4% 13,3% P Oktatás ,2% ,7% 12,0% Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,9% ,4% 23,5% R Művészet, szórakozás, szabad idő ,7% ,6% 6,6% S-U Egyéb szolgáltatás ,2% ,1% 8,3% A - U Összesen ,0% ,0% 17,2% * Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés I. negyedév ** március 31-ei statisztikai állományi létszám

37 2. A II. negyedéves NMF alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten március 31- én (tényadat) március 31- én (előrejelzés) A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,3% B Bányászat ,2% 243 C Feldolgozóipar ,7% Ebből: CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ,7% 455 CB Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása ,6% 333 CC Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység ,1% 527 CD Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás ,4% -347 CE Vegyi anyag, termék gyártása ,0% 114 CF Gyógyszergyártás ,8% 159 CG Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása ,7% CH Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása ,5% CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ,2% -699 CJ Villamos berendezés gyártása ,1% CK Gép, gépi berendezés gyártása ,9% 301 CL Járműgyártás ,6% CM D E Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ,2% ,3% ,4% 957 F Építőipar ,7% G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,1% H Szállítás, raktározás ,6% -621 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,7% J Információ, kommunikáció ,1% K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,8% -954 L Ingatlanügyletek ,7% 242 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,3% N O Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás I. negyedévben a foglalkoztatottak száma* Az NMF-ben szereplő szervezeteknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány Becsült létszámváltozás nemzetgazdasági szinten egy éven belül ,0% ,3% P Oktatás ,0% Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,5% 469 R Művészet, szórakozás, szabad idő ,6% 91 S-U Egyéb szolgáltatás ,3% 109 A - U Összesen ,2% * Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés I. negyedév 37

38 Budapest Pest Fejér Komárom- Esztergom Veszprém Győr-Moson- Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- Szolnok Szabolcs-Szatmár- Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen 3. A II. negyedéves NMF-ben résztvevő szervezetekben foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak és megyék szerint (fő) (2012. március 31-ei statisztikai állományi létszám) Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat C Feldolgozóipar D E Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N O Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakozás, szabad idő S-U Egyéb szolgáltatás A - U Összesen

39 4. A II. negyedéves 1 NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgása foglalkozási csoportok (FEOR (2)) szerint (fő) Foglalkozási csoportok (FEOR08) belépő fő Összesen kilépő fő egyenleg Szociális gondozási és munkaerő-piaci szolgáltatás Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Egészségügyi foglalkozások Üzleti jellegű szolgáltatások ügyintézői, hatósági ügyintézők, ügynökök Szakmai irányítók, felügyelők Művészeti, kulturális, sport- és vallási foglalkozások Egyéb ügyintézők Oktatási asszisztensek Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Kulturális, sport-, művészeti és vallási foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Egészségügyi foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Gazdálkodási jellegű foglalkozások Oktatók, pedagógusok Egyéb magasan képzett ügyintézők Jogi és társadalomtudományi foglalkozások Szociális szolgáltatási foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Kézműipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Élelmiszer-ipari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezetői Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői Törvényhozók, igazgatási és érdek-képviseleti vezetők Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Összeszerelők Helyhez kötött gépek kezelői Járművezetők és mobil gépek kezelői Irodai, ügyviteli foglalkozások Ügyfélkapcsolati foglalkozások Erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási és halászati foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Összesen március június 30. között várható létszámmozgás 39

40 5. A II. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva ágazatok és vállalati méret szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) mikro jelenlegi létszám három hónap múlva várható létszám tizenkét hónap múlva várható létszám összesen kis közép nagy mikro kis közép nagy összesen mikro kis közép nagy összesen fő fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , , , , , , , , , ,5 Bányászat , , , , , , , , , ,3 Feldolgozóipar , , , , , , , , , ,4 Ebből: Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása , , , , , , , , , ,4 Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása , , , , , , , , , ,5 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység , , , , , , , , , ,0 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás , , , ,9 Vegyi anyag, termék gyártása , , , , ,0 48-2, , , , ,8 Gyógyszergyártás , , , , , , , ,8 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása , , , , , , , , , ,8 Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása , , , , , , , , , ,3 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása , , , ,0 58 1, , , , ,8 Villamos berendezés gyártása , , , , , , , , , ,8 Gép, gépi berendezés gyártása , , , , , , , , , ,7 Járműgyártás , , , , ,9 47 9, , , , ,1 Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása , , , , , , , , , ,8 Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás , , , , ,3 25-3, , , , ,8 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés , , , , , , , , , ,7 Építőipar , , , , , , , , , ,7 Kereskedelem, gépjárműjavítás , , , , , , , , , ,2 Szállítás, raktározás , , , , , , , , , ,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , , , , , , , , , ,3 Információ, kommunikáció , , , , , , , ,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , , , , , , , , , ,1 Ingatlanügyletek , , , , , , , , , ,1 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , , , , , , , , , ,3 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , , , , , , , , , ,5 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás , , , , , , , , , ,0 Oktatás , , , , , , , , , ,2 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , , , , , , , , , ,2 Művészet, szórakozás, szabad idő , , , , , , , ,1 Egyéb szolgáltatás , , , , , , , , ,1 Összesen , , , , , , , , , ,4 40

41 5.1. A II. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva ágazatok és vállalati méret szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) kis közép nagy mikro összesen fő fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % Mezőgazdas{g, erdőgazd{lkod{s, hal{szat , , , , , , , , , ,0 B{ny{szat , , , , , , , , , ,3 Feldolgozóipar , , , , , , , , , ,4 Ebből: Nemzetgazdas{gi {g, {gazat (TEÁOR '08) jelenlegi létsz{m h{rom hónap múlva v{rható létsz{m mikro kis közép Élelmiszer, ital, doh{nytermék gy{rt{sa , , , , , , , , , ,3 Textília, ruh{zat, bőr, és bőrtermék gy{rt{sa , , , , , , , , , ,7 Fafeldolgoz{s, papírtermék gy{rt{sa, nyomdai tevékenység , , , , , , , , , ,0 Kokszgy{rt{s, kőolajfeldolgoz{s , , , ,9 Vegyi anyag, termék gy{rt{sa , , , , ,0 48-2, , , , ,8 Gyógyszergy{rt{s , , , ,0 0 0,0 90 2, , , ,8 Gumi-, műanyag és nemfém {sv{nyi termék gy{rt{sa , , , , , , , , , ,8 Fémalapanyag és fémfeldolgoz{si termék gy{rt{sa , , , , , , , , , ,4 Sz{mítógép, elektronikai, optikai termék gy{rt{sa , , , ,0 58 1, , , , ,8 Villamos berendezés gy{rt{sa , , , , , , , , , ,8 Gép, gépi berendezés gy{rt{sa , , , , , , , , , ,7 J{rműgy{rt{s , , , , ,9 47 9, , , , ,1 Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe , , , , , , , , , ,9 Villamosenergia, g{z-, gőzell{t{s, légkondicion{l{s , , , , ,2 25-3, , , , ,9 Vízell{t{s; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazd{lkod{s, szennyeződésmentesítés , , , , , , , , , ,8 Építőipar , , , , , , , , , ,7 Kereskedelem, gépj{rműjavít{s , , , , , , , , , ,2 Sz{llít{s, rakt{roz{s , , , , , , , , , ,2 Sz{ll{shely-szolg{ltat{s, vendégl{t{s , , , , , , , , , ,3 Inform{ció, kommunik{ció , , , , , , , ,0 Pénzügyi, biztosít{si tevékenység , , , , , , , , , ,8 Ingatlanügyletek , , , , , , , , , ,9 Szakmai, tudom{nyos, műszaki tevékenység , , , , , , , , , ,2 Adminisztratív és szolg{ltat{st t{mogató tevékenység , , , , , , , , , ,3 Közigazgat{s, védelem, kötelező t{rsadalombiztosít{s , , , , , , , , , ,9 Oktat{s , , , , , , , , , ,7 Hum{n-egészségügyi, szoci{lis ell{t{s , , , , , , , , , ,2 Művészet, szórakoz{s, szabad idő , , , , , , , , ,1 Egyéb szolg{ltat{s , , , , , , , , , ,3 Összesen , , , , , , , , , ,8 nagy összesen tizenkét hónap múlva várható létszám mikro kis közép nagy összesen 41

42 6. A II. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva régiók, megyék és vállalati méret szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) Régió, megye kis közép nagy fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % mikro összesen Budapest , , , , , , , , , ,8 Pest , , , , , , , , , ,4 Közép- Magyarország , , , , , , , , , ,9 Fejér , , , , , , , , , ,0 Komárom- Esztergom , , , , , , , , , ,4 Veszprém , , , , , , , , , ,7 Közép- Dunántúl , , , , , , , , , ,0 Győr-Moson- Sopron , , , , , , , , , ,9 Vas , , , , , , , , , ,3 Zala , , , , , , , , , ,8 Nyugat- Dunántúl , , , , , , , , , ,3 Baranya , , , , , , , , , ,5 Somogy , , , , , , , , , ,1 Tolna , , , , , , , , , ,1 Dél-Dunántúl , , , , , , , , , ,3 Borsod-Abaúj , , , , , , , , , ,8 Zemplén Heves , , , , , , , , , ,3 Nógrád , , , , , , , , , ,4 Észak- Magyarország jelenlegi létszám három hónap múlva várható létszám tizenkét hónap múlva várható létszám fő mikro kis közép nagy összesen mikro kis közép nagy , , , , , , , , , ,1 Hajdú-Bihar , , , , , , , , , ,6 Jász-Nagykun , , , , , , , , , ,5 Szolnok Szabolcs , , , , , , , , , ,8 Szatmár-Bereg Észak-Alföld , , , , , , , , , ,5 Bács-Kiskun , , , , , , , , , ,5 Békés , , , , , , , , , ,1 Csongrád , , , , , , , , , ,9 Dél-Alföld , , , , , , , , , ,3 Összesen , , , , , , , , , ,4 összesen 42

43 6.1. A II. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva régiók, megyék és vállalati méret szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) Jász-Nagykun-Szolnok , , , , , , , , , ,8 jelenlegi létszám három hónap múlva várható létszám tizenkét hónap múlva várható létszám Régió, megye mikro kis közép nagy összesen mikro kis közép nagy összesen mikro kis közép nagy összesen fő fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % Budapest , , , , , , , , , ,9 Pest , , , , , , , , , ,2 Közép- Magyarország , , , , , , , , , ,9 Fejér , , , , , , , , , ,2 Komárom-Esztergom , , , , , , , , , ,9 Veszprém , , , , , , , , , ,1 Közép-Dunántúl , , , , , , , , , ,2 Győr-Moson-Sopron , , , , , , , , , ,1 Vas , , , , , , , , , ,5 Zala , , , , , , , , , ,8 Nyugat-Dunántúl , , , , , , , , , ,4 Baranya , , , , , , , , , ,9 Somogy , , , , , , , , , ,7 Tolna , , , , , , , , , ,8 Dél-Dunántúl , , , , , , , , , ,3 Borsod-Abaúj- Zemplén , , , , , , , , , ,9 Heves , , , , , , , , , ,6 Nógrád , , , , , , , , , ,5 Észak- Magyarország , , , , , , , , , ,2 Hajdú-Bihar , , , , , , , , , ,6 Szabolcs-Szatmár , , , , , , , , , ,2 Bereg Észak-Alföld , , , , , , , , , ,7 Bács-Kiskun , , , , , , , , , ,4 Békés , , , , , , , , , ,1 Csongrád , , , , , , , , , ,3 Dél-Alföld , , , , , , , , , ,3 Összesen , , , , , , , , , ,8 43

44 7. A II. negyedéves NMF szerinti létszámváltozás 3 hónap múlva nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Ebből: Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Jelenlegi létszám Létszámcsökkenés Létszámfelvétel Három hónap múlva várható létszám Létszámváltozás 3 hónap múlva fő fő % fő % fő fő % , , , ,0 31 1, , , , , , , , , , , , , , ,0 0 0, , , , , ,5 15 0, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,8 Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabad idő Egyéb szolgáltatás , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,5 Összesen , , ,8 44

45 7.1. A II. negyedéves NMF szerinti létszámváltozás 3 hónap múlva nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Építőipar Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Oktatás Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) Szakmai, tudományos, műszaki Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen Jelenlegi létszám Létszámcsökkenés Létszámfelvétel Három hónap múlva várható létszám Létszámváltozás 3 hónap múlva fő fő % fő % fő fő % , , , ,0 31 1, , , , , , , , , , , , , , ,0 0 0, , , , , ,5 15 0, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,5 35 0, , , , , , , , , , , , , , , , , ,3 89 5, , ,9 57 1, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,4 45

46 8. A II. negyedéves NMF szerinti létszámváltozás 3 hónap múlva régiók és megyék szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) Régió, megye fő fő % fő % fő fő % Budapest , , ,9 Pest , , ,3 Közép-Magyarország , , ,5 Fejér , , ,0 Komárom-Esztergom , , ,2 Veszprém , , ,4 Közép-Dunántúl , , ,8 Győr-Moson-Sopron , , ,7 Vas , , ,2 Zala , , ,6 Nyugat-Dunántúl , , ,8 Baranya , , ,9 Somogy , , ,6 Tolna , , ,1 Dél-Dunántúl , , ,3 Borsod-Abaúj-Zemplén , , ,6 Heves , , ,4 Nógrád , , ,2 Észak-Magyarország , , ,7 Hajdú-Bihar , , ,4 Jász-Nagykun-Szolnok , , ,2 Szabolcs-Szatmár-Bereg , , ,0 Észak-Alföld , , ,1 Bács-Kiskun , , ,0 Békés , , ,9 Csongrád , , ,1 Dél-Alföld Régiók összesen Jelenlegi létszám Létszámcsökkenés Létszámfelvétel Három hónap múlva várható Létszámváltozás létszám , , , , , ,8 46

47 8.1. A II. negyedéves NMF szerinti létszámváltozás 3 hónap múlva régiók és megyék szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) Régió, megye Jelenlegi létszám Létszámcsökkenés Létszámfelvétel Három hónap múlva várható létszám Létszámváltozás fő fő % fő % fő fő % Budapest , , ,6 Pest , , ,8 Közép-Magyarország , , ,7 Fejér , , ,4 Komárom-Esztergom , , ,0 Veszprém , , ,6 Közép-Dunántúl , , ,3 Győr-Moson-Sopron , , ,8 Vas , , ,8 Zala , , ,6 Nyugat-Dunántúl , , ,4 Baranya , , ,8 Somogy , , ,0 Tolna , , ,0 Dél-Dunántúl , , ,9 Borsod-Abaúj-Zemplén , , ,3 Heves , , ,6 Nógrád , , ,1 Észak-Magyarország , , ,3 Hajdú-Bihar , , ,6 Jász-Nagykun-Szolnok , , ,2 Szabolcs-Szatmár-Bereg , , ,7 Észak-Alföld , , ,0 Bács-Kiskun , , ,6 Békés , , ,5 Csongrád , , ,9 Dél-Alföld , , ,8 Régiók összesen , , ,4 47

48 9. A II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) Foglalkozások (FEOR08 (4)) Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás (bővülő) fő fő fő Szántóföldinövény-termesztő Egyszerű ipari foglalkozású Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású Kubikos Egyéb takarító és kisegítő Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozású Kőműves Villamosberendezés-összeszerelő Gépészmérnök Lakatos Bolti eladó Forgácsoló Egyéb termék-összeszerelő Intézményi takarító és kisegítő Pincér Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Hegesztő, lángvágó Húsfeldolgozó Erdészeti foglalkozású Egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari foglalkozású Szemétgyűjtő, utcaseprő Műanyagtermék-gyártó gép kezelője Fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője Szakács Rakodómunkás Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gépkezelő Kézi csomagoló Bolti pénztáros, jegypénztáros Egyéb növénytermesztési foglalkozású Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója Egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gép kezelője Dísznövény-, virág- és faiskolai kertész, csemetenevelő Általános irodai adminisztrátor Targoncavezető Vezeték- és csőhálózat-szerelő (víz, gáz, fűtés) Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású Összesen Teljes FEOR08 (4) bontásban

49 10. A II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) Foglalkozások (FEOR08 (4)) Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás (bővülő) fő fő fő Szántóföldinövény-termesztő Egyszerű ipari foglalkozású Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Villamosberendezés-összeszerelő Kőműves Gépészmérnök Lakatos Bolti eladó Forgácsoló Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozású Egyéb termék-összeszerelő Intézményi takarító és kisegítő Pincér Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Hegesztő, lángvágó Húsfeldolgozó Műanyagtermék-gyártó gép kezelője Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású Fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője Szakács Egyéb takarító és kisegítő Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelő Kézi csomagoló Rakodómunkás Bolti pénztáros, jegypénztáros Egyéb növénytermesztési foglalkozású Egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gép kezelője Targoncavezető Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Pultos Vezeték- és csőhálózat-szerelő (víz, gáz, fűtés) Gépésztechnikus Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő Dísznövény-, virág- és faiskolai kertész, csemetenevelő Pék, édesiparitermék-gyártó Kereskedelmi ügyintéző Földmunkagép és hasonló könnyű- és nehézgép kezelője Üveget és üvegterméket gyártó gép kezelője Összesen Teljes FEOR08 (4) bontásban

50 11. A II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámcsökkenésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) Foglalkozások (FEOR08 (4)) Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás (csökkenő) fő fő fő Munkaerő-piaci szolgáltatási ügyintéző Autóbuszvezető Konyhai kisegítő Fém- és egyéb tartószerkezet-szerelő Általános iskolai tanár, tanító Cipész, cipőkészítő, -javító Köztisztasági, településtisztasági gép kezelője Cipőgyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Középiskolai tanár Informatikai és telekommunikációs technológiai termékek értékesítését tervező, szervező Ifjúságsegítő Egyéb magasan képzett ügyintéző Egyetemi, főiskolai oktató, tanár Tűzoltó Zenetanár (iskolarendszeren kívül) Üveggyártó Optometrista Szociális segítő Középfokú nevelési-oktatási intézményi szakoktató, gyakorlati oktató Mechanikaigép-összeszerelő Egyéb igazgatási és jogi asszisztens Tejfeldolgozó, tejtermékgyártó Pénzügyi ügyintéző (a pénzintézeti ügyintéző kivételével) Egyéb ügyintéző Oktatási asszisztens Szilárdásvány-kitermelő gép kezelője (szén, kő) Hivatalsegéd, kézbesítő Építményszerkezet-szerelő Bíró Energetikai gép kezelője Könyvelő (analitikus) Munka- és termelésszervező Gazdasági, költségvetési szervezet vezetője (igazgató, elnök, ügyvezető igazgató) Munkavédelmi és üzembiztonsági foglalkozású Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású Gyermekfelügyelő, dajka Borász és egyéb szeszesital-gyártó, szikvízkészítő Fémöntőminta-készítő Egyéb építési szakipari foglalkozású Fotó- és mozgófilmlaboráns Összesen Teljes FEOR08 (4) bontásban

51 12. A II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai) Foglalkozások (FEOR08 (4)) Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás (bővülő) fő fő fő Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású Kubikos Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású Egyéb takarító és kisegítő Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Erdészeti foglalkozású Szemétgyűjtő, utcaseprő Egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari foglalkozású Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozású Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója Általános irodai adminisztrátor Köztisztasági, településtisztasági gép kezelője Egyéb ügyintéző Munka- és termelésszervező Kőműves Vagyonőr, testőr Dísznövény-, virág- és faiskolai kertész, csemetenevelő Háztartási takarító és kisegítő Szociális gondozó, szakgondozó Építőipari szakmai irányító, felügyelő Építőipari tevékenységet folytató egység vezetője Idegenvezető Rakodómunkás Egyéb építési szakipari foglalkozású Gépjármű- és motorkarbantartó, -javító Ápoló, szakápoló Bolti pénztáros, jegypénztáros Segédápoló, műtőssegéd Egyszerű ipari foglalkozású Épületgondnok Egyéb számviteli foglalkozású Postai szolgáltató (kézbesítő, válogató) Házi gondozó Vezeték- és csőhálózat-szerelő (víz, gáz, fűtés) Egyéb építési, szerelési foglalkozású Egyéb növénytermesztési foglalkozású Humánpolitikai adminisztrátor Egyéb, humánegészségügyhöz kapcsolódó foglalkozású Összesen Teljes FEOR08 (4) bontásban

52 13. A korábbi felmérés 3 hónapos előre jelzésének teljesülése területi bontásban, vállalati méret és nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) 13.1 Területi bontásban és vállalati méret szerint Régió / megye december 31-ei tény létszám (fő) március 31-re előre jelzett létszám (fő) március 31-re előre jelzett létszám/ december 31-ei tény létszám (%) március 31-ei tény létszám (fő) március 31-ei tény létszám/ december 31-ei tény létszám (%) Válaszadók száma (db) Budapest , ,3 325 Pest , ,8 471 Közép-Magyarország , ,6 796 Fejér , ,2 250 Komárom-Esztergom , ,3 474 Veszprém , ,7 439 Közép-Dunántúl , , Győr-Moson-Sopron , ,4 214 Vas , ,8 359 Zala , ,4 387 Nyugat-Dunántúl , ,2 960 Baranya , ,9 285 Somogy , ,8 389 Tolna , ,2 376 Dél-Dunántúl , , Borsod-Abaúj-Zemplén , ,6 976 Heves , ,1 421 Nógrád , ,5 258 Észak-Magyarország , , Hajdú-Bihar , ,4 295 Jász-Nagykun-Szolnok , ,5 407 Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,6 511 Észak-Alföld , , Bács-Kiskun , ,8 714 Békés , ,3 520 Csongrád , ,7 509 Dél-Alföld , , Régiók összesen , , Vállalati méret december 31-ei tény létszám (fő) március 31-re előre jelzett létszám (fő) március 31-re előre jelzett létszám/ december 31-ei tény létszám (%) március 31-ei tény létszám (fő) március 31-ei tény létszám/ december 31-ei tény létszám (%) Válaszadók száma (db) Mikro (0-9 fő) , , Kis (10-49 fő) , , Közép ( fő) , , Nagy (250 felett) , ,7 372 Összesen , ,

53 13. A korábbi felmérés 3 hónapos előre jelzésének teljesülése területi bontásban, vállalati méret és nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) 13.2 Nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) december 31-ei tény létszám (fő) március 31-re előre jelzett létszám (fő) március 31-re előre jelzett létszám/ december 31-ei tény létszám (%) március 31-ei tény létszám (fő) március 31-ei tény létszám/ december 31-ei tény létszám (%) Válaszadók száma (db) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , ,1 689 Bányászat , ,7 22 Feldolgozóipar , , Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása , ,5 519 Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység , , , ,0 247 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás* 0 0 0,0 0 0,0 0 Vegyi anyag, termék gyártása , ,8 42 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Gyógyszergyártás , , , , , , , ,3 75 Villamos berendezés gyártása , ,4 74 Gép, gépi berendezés gyártása , ,0 142 Járműgyártás , ,6 83 Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása , ,5 179 Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás , ,3 49 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, , ,2 179 szennyeződésmentesítés Építőipar , ,7 727 Kereskedelem, gépjárműjavítás , , Szállítás, raktározás , ,2 266 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,5 506 Információ, kommunikáció , ,7 86 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,3 66 Ingatlanügyletek , ,3 168 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , ,1 306 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , ,5 228 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás , ,8 348 Oktatás , ,4 292 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,2 308 Művészet, szórakozás, szabad idő , ,0 97 Egyéb szolgáltatás , ,2 217 Összesen , , *Ezen az ágazaton belül nem volt olyan cég, amely II. negyedévben, valamint 2012.I. negyedévben egyaránt szerepelt volna a felmérés mintájában. 53

54 14. A korábbi felmérés 3 hónapos előrejelzésének teljesülése nemzetgazdasági ágak, ágazatok, területi bontás és vállalati méret szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) 14.1 Területi bontásban és vállalati méret szerint Régió / megye december 31-ei tény létszám (fő) március 31-re előre jelzett létszám (fő) március 31-re előre jelzett létszám/ március 31-ei december 31-ei tény létszám (fő) tény létszám (%) március 31-ei tény létszám/ december 31-ei tény létszám (%) Válaszadók száma (db) Budapest , ,1 325 Pest , ,1 471 Közép-Magyarország , ,5 796 Fejér , ,5 250 Komárom-Esztergom , ,5 474 Veszprém , ,4 439 Közép-Dunántúl , , Győr-Moson-Sopron , ,7 214 Vas , ,8 359 Zala , ,3 387 Nyugat-Dunántúl , ,6 960 Baranya , ,4 285 Somogy , ,5 389 Tolna , ,0 376 Dél-Dunántúl , , Borsod-Abaúj-Zemplén , ,6 976 Heves , ,5 421 Nógrád , ,4 258 Észak-Magyarország , , Hajdú-Bihar , ,9 295 Jász-Nagykun-Szolnok , ,2 407 Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,4 511 Észak-Alföld , , Bács-Kiskun , ,2 714 Békés , ,7 520 Csongrád , ,3 509 Dél-Alföld , , Régiók összesen , , Vállalati méret december 31-ei tény létszám (fő) március 31-re előre jelzett létszám (fő) március 31-re előre jelzett létszám/ március 31-ei december 31-ei tény létszám (fő) tény létszám (%) március 31-ei tény létszám/ december 31-ei tény létszám (%) Válaszadók száma (db) Mikro (0-9 fő) , , Kis (10-49 fő) , , Közép ( fő) , , Nagy (250 felett) , ,2 372 Összesen , ,

55 14. A korábbi felmérés 3 hónapos előrejelzésének teljesülése nemzetgazdasági ágak, területi bontás és vállalati méret szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) 14.2 Nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) december 31-ei tény létszám (fő) március 31-re előre jelzett létszám (fő) március 31-re előre jelzett létszám/ december 31-ei tény létszám (%) március 31-ei tény létszám (fő) március 31-ei tény létszám/ december 31-ei tény létszám (%) Válaszadók száma (db) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , ,5 689 Bányászat , ,7 22 Feldolgozóipar , , Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása , ,0 519 Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység , , , ,9 247 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás* 0 0 0,0 0 0,0 0 Vegyi anyag, termék gyártása , ,8 42 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Gyógyszergyártás , , , , , , , ,3 75 Villamos berendezés gyártása , ,4 74 Gép, gépi berendezés gyártása , ,0 142 Járműgyártás , ,6 83 Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása , ,4 179 Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás , ,8 49 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, , ,4 179 szennyeződésmentesítés Építőipar , ,4 0 Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,5 0 Szállítás, raktározás , ,1 0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,6 0 Információ, kommunikáció , ,1 0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,6 66 Ingatlanügyletek , ,5 168 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , ,0 0 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , ,9 228 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás , ,5 348 Oktatás , ,1 292 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,0 308 Művészet, szórakozás, szabad idő , ,0 97 Egyéb szolgáltatás , ,6 217 Összesen , ,

56 15. A korábbi felmérés 12 hónapos előrejelzésének teljesülése nemzetgazdasági ágak, ágazatok, területi bontás és vállalati méret szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) 15.1 Területi bontásban és vállalati méret szerint Régió / megye március 31-ei tény létszám (fő) március 31-re előre jelzett létszám (fő) március 31-re előre jelzett létszám/ március 31-ei tény létszám (%) március 31-ei tény létszám (fő) március 31-ei tény létszám/ március 31-ei tény létszám (fő) Válaszadók száma (db) Budapest , ,2 156 Pest , ,3 92 Közép-Magyarország , ,8 248 Fejér , ,8 77 Komárom-Esztergom , ,2 116 Veszprém , ,8 171 Közép-Dunántúl , ,0 364 Győr-Moson-Sopron , ,7 108 Vas , ,4 184 Zala , ,2 101 Nyugat-Dunántúl , ,0 393 Baranya , ,9 150 Somogy , ,7 145 Tolna , ,4 168 Dél-Dunántúl , ,4 463 Borsod-Abaúj-Zemplén , ,3 240 Heves , ,0 140 Nógrád , ,3 112 Észak-Magyarország , ,5 492 Hajdú-Bihar , ,9 169 Jász-Nagykun-Szolnok , ,4 168 Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,4 179 Észak-Alföld , ,6 516 Bács-Kiskun , ,3 385 Békés , ,0 252 Csongrád , ,3 275 Dél-Alföld , ,0 912 Régiók összesen , , Vállalati méret március 31-ei tény létszám (fő) március 31-re előre jelzett létszám (fő) március 31-re előre jelzett létszám/ március 31-ei tény létszám (%) március 31-ei tény létszám (fő) március 31-ei tény létszám/ március 31-ei tény létszám (fő) Válaszadók száma (db) Mikro (0-9 fő) , ,3 769 Kis (10-49 fő) , , Közép ( fő) , ,5 941 Nagy (250 felett) , ,1 199 Összesen , ,

57 15. A korábbi felmérés 12 hónapos előrejelzésének teljesülése nemzetgazdasági ágak, ágazatok, területi bontás és vállalati méret szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) 15.2 Nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) március 31-ei tény létszám (fő) március 31-re előre jelzett létszám (fő) március 31-re előre jelzett létszám/ március 31-ei tény létszám (%) március 31-ei tény létszám (fő) március 31-ei tény létszám/ március 31-ei tény létszám (fő) Válaszadók száma (db) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , ,3 307 Bányászat , ,9 11 Feldolgozóipar , , Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása , ,5 264 Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása , ,9 145 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység , ,8 88 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás , ,5 1 Vegyi anyag, termék gyártása , ,0 20 Gyógyszergyártás , ,4 2 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása , , , , , ,4 13 Villamos berendezés gyártása , ,9 35 Gép, gépi berendezés gyártása , ,1 57 Járműgyártás , ,3 36 Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása , ,6 63 Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás , ,9 21 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés , ,2 59 Építőipar , ,6 223 Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,5 537 Szállítás, raktározás , ,9 107 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,5 194 Információ, kommunikáció , ,0 25 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,2 29 Ingatlanügyletek , ,9 41 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás , , , , , ,5 231 Oktatás , ,0 155 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,7 142 Művészet, szórakozás, szabad idő , ,2 43 Egyéb szolgáltatás , ,6 82 Összesen , ,

58 MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI ADATLAP 58