Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

Átírás

1 Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat A NEGYEDÉVES MUNKAER -GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS BB EREDMÉNYEI IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Tervezett létszámváltozás szeptember december 31. között a jelenlegi létszám százalékában (közfoglalkoztatással együtt) Vas 102,9% Veszprém 99,7% Komárom- Esztergom 100,6% Fejér 100,7% Nógrád 100,9% Budapest 96,4% Pest 100,4% Heves 100,8% Jász-Nagykun- Szolnok 98,5% Borsod-Abaúj- Zemplén 99,5% Gy r-moson- Sopron 100,1% Hajdú- Bihar 99,0% Szabolcs-Szatmár- Bereg 100,7% Zala 100,4% Somogy 99,2% Tolna 100,6% Bács- Kiskun 97,6% Csongrád 99,3% Békés 98,4% Baranya 100,1% 100,6 102,7 (5) 99,6 66,5 (7) 96,4 99,5 (8)

2 Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Készítette: Kovács Petra Nemzetgazdasági Minisztérium 1054 Budapest, Kálmán Imre u.2 2

3 TARTALOM I. Bevezetés...5 II. Munkaer -piaci helyzet a III. negyedévben...6 III. A felmérés adatfelvételének és mintájának f bb jellemz i...7 IV. A felmérés f bb eredményei...11 IV. 1. A létszámadatok várható alakulása a IV. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt)...11 IV. 2. A foglalkozási f csoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt)...14 IV. 3. A létszámadatok várható alakulása az IV. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül)...15 IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt)...19 IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül)...21 V. A munkaer igény kielégítésére szolgáló források igénybevételének gyakorisága...24 Táblázatok A Negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés (2014. IV. negyedév) ágazati reprezentációja A IV. negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten (közfoglalkoztatással együtt) A IV. negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérésben résztvev szervezetek által foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak és megyék szerint (f ) A IV. negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérésben résztvev szervezeteknél a 3 hónapon belül várható létszámmozgás foglalkozási csoportok (FEOR (2)) szerint (f ) A IV. negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás december 31-ig, illetve szeptember 30-ig nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvev k létszámadataival együtt) A IV. negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás december 31-ig, illetve szeptember 30-ig nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvev k létszámadatai nélkül) A IV. negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás december 31-ig, illetve szeptember 30-ig területi bontásban (Közfoglalkoztatásban résztvev k létszámadataival együtt) A IV. negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás december 31-ig, illetve 2015.szeptember 30-ig, nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvev k létszámadatai nélkül) A IV. negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a IV. negyedévben nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvev k létszámadataival együtt) A IV. negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a IV. negyedévben nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvev k létszámadatai nélkül) A IV. negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a IV. negyedévben területi bontásban és létszámnagyság-kategória szerint (Közfoglalkoztatásban résztvev k létszámadataival együtt) A IV. negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a IV. negyedévben területi bontásban és létszámnagyság-kategória szerint (Közfoglalkoztatásban résztvev k létszámadatai nélkül) A IV. negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérésben résztvev szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámnövekedésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvev k létszámadataival együtt)

4 14. A IV. negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérésben résztvev szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámnövekedésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvev k létszámadatai nélkül) A IV. negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérésben résztvev szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámcsökkenésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvev k létszámadatai nélkül) A gazdálkodó szervezetek száma az adott munkaer igény kielégítésére szolgáló forrás alkalmazásának gyakorisága és vállalati méret szerint, % A munkaer -gazdálkodási felmérés adatlapja (2014. IV. negyedév)

5 I. Bevezetés A IV. negyedévben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban: NFSZ) harmincnyolcadik alkalommal készítette el negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérését. A megszólított szervezetek közül a beérkezett, elemzésben felhasználható adatlapok száma 12,4 ezer db-ot tett ki. A negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés els dleges célja, a megszólított gazdasági szervezetek, és az NFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat er sítése, a cégek várható munkaer -keresletére történ gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók miel bbi munkába helyezése. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg ez az NFSZ egyik legnagyobb volumen saját adatgy jtése, amely azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati, és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaer -piaci folyamatok iránt érdekl pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok el segítése. A negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés adatfelvételének id szaka október 30. és november 16. között volt. A kérd ívben a munkáltatók a szeptember 30-ai statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A IV. negyedéves felmérés eredményeit összesen munkáltató által helyesen kitöltött kérd ív adatai alapján ismertetjük. A rendelkezésünkre álló adatok alapján 3 hónapon belül összességében 0,3%-os létszámcsökkenés prognosztizálható. Ebben a létszámmozgásban a közfoglalkoztatottak adatai is szerepelnek. Közfoglalkoztatottak nélkül nézve a negyedév végéig 0,6%-os létszámnövekedést jelezhetünk el re. Éves távlatban 0,7%-os növekedést várnak a felmérésbe vont szervezetek; a közfoglalkoztatottak létszámát figyelmen kívül hagyva pedig ugyanúgy, mint el negyedévben, 1,2%-os létszámb vüléssel számolnak június végéig. Az országos elemzéssel párhuzamosan a f városi és a 19 megyei kormányhivatal munkaügyi központjainak saját elemzéseit is elérhet vé tesszük a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján. 5

6 II. Munkaer -piaci helyzet a III. negyedévben A KSH munkaer felmérése szerint III. negyedévben a éves népesség 59,2%-a bizonyult gazdaságilag aktívnak, 54,8%-os volt a foglalkoztatási ráta, a munkanélküliségi ráta értéke pedig 7,4%-ot tett ki. Az országban összesen 1842,1 ezer volt a regisztrált gazdasági szervezetek száma, ebb l 1700,7 ezer volt a vállalkozások száma. bb országos munkaer -piaci adatok Megnevezés III. negyedév ezer f éves népesség száma ,6 Gazdaságilag aktívak száma ,1 Munkanélküliek száma 1 331,5 Foglalkoztatottak száma ,6 Alkalmazásban állók száma ,3 Inaktívak száma ,5 Gazdasági szervezetek száma ,1 ebb l vállalkozások száma ,7 Aktivitási arány 1 59,2% Foglalkoztatási ráta 1 54,8% Munkanélküliségi ráta 1 7,4% 1 Forrás: KSH, Munkaer -felmérés, III. negyedév (Az adatok a éves korcsoportra vonatkoznak) 2 Forrás: KSH, Intézményi munkaügyi-statisztikai adatgy jtési rendszer, szeptember 3 Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint A munkanélküliségi ráta a legnagyobb Észak-Alföldön (11,5%-os), ezen belül Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében (13,1%), szintén magasabb az országos átlagtól Észak- Magyarországon (11,5%), itt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kiemelked a ráta, 12,5%. Legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta a Nyugat-Dunántúlon (4,5%-os), ezen belül Vas megyében, 3,2%. Közép-Dunántúlon is jelent sen alacsonyabb a munkanélküliségi ráta az országos átlagnál, itt 5,1%. 6

7 Munkanélküliségi ráta a éves népesség körében 2014.III. negyedévében Borsod-Abaúj- Zemplén Vas 3,2 Gy r-moson- Komárom- Sopron Esztergom 3,5 4,1 Veszprém Fejér 4,7 Nógrád 9,3 Budapest 5,3 Pest 5,8 Heves 10,7 Jász-Nagykun- Szolnok 7,6 12,5 Hajdú- Bihar 12,6 Szabolcs-Szatmár- Bereg 13,1 Kunhegyesi Zala 7,2 Somogy 7,8 6,1 Tolna 5,2 Bács- Kiskun 8,9 Csongrád 6,6 Békés 9,3 Baranya 8,5 Forrás: KSH, Lakossági munkaer -felmérés, III. negyedév III. A felmérés adatfelvételének és mintájának f bb jellemz i A IV. negyedéves felmérés eredményeként több mint tízezer munkáltató várható munkaer -gazdálkodásáról kaptunk képet. A felmérésben résztvev gazdálkodó szervezetek együttesen 694,5 ezer munkavállalót foglalkoztattak. Az adatfelvétel során a kiküldött kérd ívek visszaküldési aránya 74,31%-os volt. A válaszadási hajlandóság területileg egyenetlenül alakult, hiszen bizonyos megyékben 90% feletti válaszadási arányt tapasztaltunk, két megyében pedig az 50%-ot sem érte el. Az el bbi csoportba tartozik Tolna, Vas, Veszprém, Csongrád, Zala és Békés megye, utóbbiba pedig Gy r-moson-sopron megye és Budapest. Az érvényes választ adó gazdasági szervezetek legnagyobb része, 79%-a, mikro- és kisvállalkozások közül került ki, amelyek az érintett munkavállalóknak 18%-át foglalkoztatták. A középvállalkozások a minta 17%-át teszik ki, és az itt foglalkoztatottak jelentik az összlétszám 32,2%-át. A minta 4,1%-át alkotják a nagyvállalatok, amelyek a felmérésben szerepl vállalkozásoknál meglév létszám 49,6%-át foglalkoztatták. A felmérésben részt vev gazdálkodó szervezetek 44 ezer munkavállalót alkalmaztak közfoglalkoztatás keretében a szeptember 30-ai állapot szerint. A legtöbb közfoglalkoztatott (61,9%) nagyvállalatoknál, a legkevesebb pedig (6,9%-uk) mikro-, és kisvállalkozásnál rendelkezett közfoglalkoztatási jogviszonnyal a tárgyid pontban. 7

8 A Negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés IV. negyedévre vonatkozó mintájának f bb jellemz i Vállalati méret Érvényes adatlapok száma, db megoszlása, % A foglalkoztatottak statisztikai állományi létszáma szeptember 30-án száma, f megoszlása, % Ebb l: közfoglalkoztatottak száma, megoszlása, % Mikro (0-9 f ) , , ,3 Kis (10-49 f ) , , ,6 Közép ( f ) , , ,3 Nagy (250 felett) 508 4, , ,9 Összesen , , ,0 Nemzetgazdasági szinten a Negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés (továbbiakban: NMF) adatbázisa a gazdálkodó szervezetek 0,7%-át és a foglalkoztatottak 17%-át reprezentálja. A gazdálkodó szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlását nemzetgazdasági áganként a következ táblázat mutatja: A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlása, % Foglalkoztatottak számának Gazdasági szervezetek megoszlása (%) számának megoszlása (%) Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) KSH KSH NMF NMF (2014. III. negyedév) ( ) Mez gazdaság, erd gazdálkodás, halászat 5,9 4,7 7,9 27,2 Bányászat 0,2 0,3 0,2 0,0 Feldolgozóipar 43,8 21,7 25,8 4,3 Villamos energia, gáz-, g zellátás, légkondicionálás 1,5 0,9 0,4 0,1 Vízellátás; szennyvíz gy jtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyez désmentesítés 3,2 1,4 1,5 0,2 Épít ipar 3,2 6,5 9,0 5,5 Kereskedelem, gépjárm javítás 8,3 13,4 21,2 12,2 Szállítás, raktározás 5,3 6,2 3,1 2,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2,0 4,1 6,6 4,4 Információ, kommunikáció 0,7 2,4 1,2 3,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0,6 2,3 0,8 2,3 Ingatlanügyletek 1,0 0,5 1,8 13,0 Szakmai, tudományos, m szaki tevékenység 1,3 3,7 4,5 10,5 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 2,1 3,6 2,7 4,0 Közigazgatás, védelem, kötelez társadalombiztosítás 6,3 9,9 3,1 0,0 Oktatás 4,3 7,9 2,6 3,1 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 7,9 6,4 3,4 2,1 vészet, szórakozás, szabad id 1,0 1,5 1,3 2,6 Egyéb szolgáltatás 1,5 2,4 3,0 3,1 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH, Munkaer -felmérés III. negyedév KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma szeptember 30-án 8

9 Jelent s eltérés tapasztalható gazdasági áganként a nemzetgazdaság egésze és a felmérés szerkezete között, mind a szervezetek számát, mind az ott foglalkoztatottak létszámát tekintve. Ebben a tekintetben különösen a feldolgozóipart kell kiemelnünk, e gazdasági ág mind a foglalkoztatottak, mind a gazdasági szervezetek száma esetében felülreprezentált a mintában. Emellett a kereskedelem, javítás gazdasági ág esetében láthatunk jelent s eltéréseket, ugyanis ez a gazdasági ág a foglalkoztatottak tekintetében alul, míg a gazdasági szervezeteknél felülreprezentáltnak tekinthet. A mez gazdaság és az ingatlanügyletek esetében a gazdasági szervezetek alulreprezentáltsága mutatkozik. Területi szempontból is jelent s eltéréseket láthatunk. Ezt dominánsan a Budapest és Pest megye valós súlyához képesti kisebb mérték megjelenése okozza. A KSH adatai szerint Közép-Magyarországon a gazdálkodó szervezetek 35%-a m ködik, ahol a munkavállalók 31,8%-át foglalkoztatják. Ugyanakkor ebben a régióban a felmérésben részt vev gazdálkodó szervezetek alig több mint tizedét találjuk (12,3%) és az általuk foglalkoztatott munkavállalók 11,5%-át alkotják a teljes mintának. Ezzel párhuzamosan azt látjuk, hogy Borsod-Abaúj Zemplén megyében a felmérésben résztvev gazdálkodó szervezetek, valamint az általuk foglalkoztatottak kiemelked en felülreprezentáltak a mintában. 25% A IV. negyedéves felmérésben résztvev gazdasági szervezetek és a reprezentált gazdasági szervezetek számának megoszlása megyénként*, (%) 20% 15% 10% 5% 0% Gazdasági szervezetek aránya NMF Gazdasági szervezetek aránya KSH *Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma szeptember 30-án 9

10 A IV. negyedéves felmérésben résztvev gazdasági szervezetekben foglalkoztatottak és az ILO definíció szerinti III. negyedévi foglalkoztatottak számának megoszlása megyénként*, (%) 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% Foglalkoztatottak aránya NMF Foglalkoztatottak aránya KSH *Forrás: KSH, Lakossági munkaer -felmérés IV. negyedév 10

11 IV. A felmérés f bb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása a IV. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adniuk a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a szeptember 30-án meglév statisztikai állományi létszám miként változik három hónapos id távlatban. A mintában szerepl gazdasági szervezeteknél a közölt adatok szerint a felmérés negyedévében 0,3%-kal csökkenhet a foglalkoztatottak száma. Ennél az adatnál figyelembe kell vennünk, hogy a közfoglalkoztatottak létszámadatait is tartalmazza. Ha figyelembe vesszük, hogy a három hónap alatti létszámváltozás milyen arányú munkaer felvétel és -csökkenés ered jeként valósul meg, meghatározhatjuk, hogy a létszámmozgások a jelenlegi és a jöv beni foglalkoztatottak mekkora hányadát érinthetik. A kiinduló létszámot alapul véve (694,5 ezer f ), az el rebecsült létszámcsökkenés a létszám 1,8%-os mérsékl désével, és 1,5%-os b vülésével együtt valósul meg, vagyis a jelenlegi teljes létszám 3,3%-át érinthetik a rövid távú változások. E változások következtében, abszolút számokban kifejezve összességében 1856 f vel csökkenhet a foglalkoztatottak száma a negyedév végéig. A nemzetgazdasági ágak kapcsán kiemelhet, hogy a közfoglalkoztatottakat is magában foglaló létszámban a negyedév végéig a gazdasági ágak többségében csökkenés prognosztizálható. A legnagyobb pozitív irányú változás az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (1,6%-os létszámnövekedés) és a feldolgozóipar (1,0%-os létszámnövekedés), legnagyobb arányú csökkenés a közigazgatás, védelem, kötelez társadalombiztosítás (-3,8%), a szállítás, raktározás (-3,2%), és a mez gazdaság, erd gazdálkodás, halászat (-2,6%) területén várható a negyedév végéig. (Diagram y tengelye) % 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0-3,0-4,0 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, IV. negyedév végéig, % -2,6 0,6 1,0-0,4-1,3-2,1 0,0-3,2-1,2-2,2 0,0 0,0 0,6 1,6-3,8 0,1-0,3-2,4-0,2 11

12 A vállalati méret dimenzióját vizsgálva azt látjuk, hogy a mikro- és kisvállalkozások esetén pozitív, míg a közepes és nagyvállalatok esetében pesszimista prognózis bontakozik ki a IV. negyedév végéig tartó várakozásokban. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, IV. negyedév végéig, % % 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0-1,5-2,0 2,6 0,1-0,1-0,7 mikro kis közép nagy A mikro-vállalkozások körében a prognosztizált létszámnövekedés mértéke meghaladja a 2,0%-ot, emellett a kisvállalkozások 0,1%-os növekedést, a közepes vállalkozások 0,1%-os, a nagyvállalkozások pedig 0,7%-os létszámcsökkenést várnak. A területi dimenziót tekintve azt mondhatjuk, hogy a megyék többségében növekedhet a foglalkoztatottak száma december 31-ig. Közülük legnagyobb létszámnövekedést várnak Vas (2,9%-os növekedés), Nógrád (0,9%-os növekedés) és Heves (0,8%-os növekedés) megyében. Kilenc megyében a foglalkoztatott létszám csökkenésével számolnak a munkaadók, a legnagyobb mérték, ilyen irányú változások Budapesten (-3,6%), Bács-Kiskun megyében (- 2,4%) és Békés megyében (-1,6%) várhatók. 12

13 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, IV. negyedév végéig, % % 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0-3,0-4,0-5,0 2,9 0,9 0,8 0,7 0,6 0,6 0,4 0,4 0,4 0,1 0,1-0,3-0,5-0,7-0,8-1,0-1,5-1,6-2,4-3,6 13

14 IV. 2. A foglalkozási f csoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) Ahogy már korábban is láthattuk a létszámfelvétel és a létszámcsökkenés összesített egyenlege a IV. negyedév végéig nézve negatív. A jelenleg foglalkoztatott 694,5 ezer f, esetében 1856 munkavállalóval lehet kevesebb a megkérdezett munkáltatóknál a foglalkoztatott létszám. A foglalkozási f csoportok kapcsán megállapítható, hogy a szakképzettséget nem igényl (egyszer ) foglalkozások (-3388 f ), és az ipari és épít ipari foglalkozások (-921 f ) kivételével, minden f csoportban pozitívan alakul a létszámfelvétel és létszámcsökkenés egyenlege. A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási csoportonként a közfoglalkoztatásban résztvev k figyelembevételével (f ) A foglalkoztatottak létszámának növekedése a gépkezel k, összeszerel k, járm vezet k (1776 f ) körében lehet a legnagyobb, emellett az egyéb fels fokú vagy középfokú képzettséget igényl foglalkozások (280 f ), és a fels fokú képzettséget, önálló alkalmazást igényl foglalkozások (270 f ) esetében jelent sebb mérték növekedés várható Fontos megjegyeznünk, hogy a foglalkozások jelent s részében a munkavállalók számát a szezonális hatás er teljesen befolyásolja. A foglalkozásokat tekintve a létszámváltozás negatív ered je várhatóan a legnagyobb az egyszer szolgáltatási és szállítási (-2433 f ), az egyéb ipari és épít ipari (-1311 f ) foglalkozások körében lesz. E két foglalkozásban a létszámcsökkenés mértéke meghaladja az 1000 f t. 14

15 IV. 3. A létszámadatok várható alakulása az IV. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók létszámadatait és várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban részt vev k létszámai is szerepeltek. Ebben a fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. Ezen adataink azt mutatják, hogy a vállalkozások 77,5%-a három hónapon belül stagnálással számol, míg 15,8%-uk növekedést, 6,2%-uk létszámcsökkenést jelez a negyedik negyedév végéig. 80,0 60,0 A munkaadók számának megoszlása a 3 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatás nélkül), % 77,9 40,0 20,0 6,2 15,9 0,0 csökken növeked stagnáló szeptember december 31. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint (közfoglalkoztatottak nélkül) Vállalati méret Csökken Növekv Stagnáló Összesen 3 hónap múlva várható létszám (f ) választ adók száma (db) ( én ) Mikro (0-9 f ) Kis (10-49 f ) Közép ( f ) Nagy (250 f és felette) Összesen A felmérésben részt vev foglalkoztatóknál közfoglalkoztatottak nélkül a munkavállalók száma 650,5 ezer f volt, a negyedév végére prognosztizált létszám pedig 654,3 ezer f, ennek alapján a létszámnövekedés a tárgyid szak végéig 0,6%-os lehet. A közfoglalkoztatottak nélküli létszámok alapján az alábbi változások jelezhet k el re: A nemzetgazdasági ágak közül mindössze két ágazatban haladja meg a negyedév végéig a foglalkoztatott létszám csökkenése az 1,0%-ot, ezek az ágazatok az információ, 15

16 kommunikáció (-2,9%.), és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (-1,4%). Ez utóbbi ágazatnál már érzékelhet a szezonalitás hatása. Az ágak többségében a foglalkoztatott munkavállalók létszámának növekedése prognosztizálható, a várható növekedések alacsonyak, kiemelhet az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 1,7%-kal, a szállítás, raktározás (+1,5%), vagy a feldolgozóipar a maga 1%-os várható növekedésével. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, IV. negyedév végéig, % 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0-1,5-2,0-2,5-3,0-0,3 0,6 1,0-0,2 0,0 0,0 0,0 1,5 0,0 0,5 0,6-1,4-2,9 1,7 0,3 0,1 0,5-0,5 0,0 A feldolgozóiparon belül az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása területén várnak létszámcsökkenést, de mindössze 0,1%-ot. A legnagyobb létszámb vülés a villamos berendezés gyártása (+1,8%), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (+1,6%), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (+1,3%), és a járm gyártás (+1,3%) ágazatban jelezhet el re. A feldolgozóipari ágazatok közül a kokszgyártás, k olaj feldolgozás esetén stagnálás várható. Vállalati méret szerint vizsgálva az adatokat, azt mondhatjuk, hogy a mikro-vállalkozások a legoptimistábbak, esetükben legmagasabb a várható létszám növekedés, 4,6%, a kisvállalatoknál 1,3%-os, a nagyvállalatoknál 0,8%-os, és a közepes vállalkozások esetén 0,7%-os létszámnövekedés várható a negyedév végére. Összességében elmondható, hogy létszámcsökkenés nem várható a negyedév végére egyik vállalati típusnál sem. A közfoglalkoztatottakkal együtt figyelembe vett létszámadatokhoz képest a közepes és a nagyvállalatok el rejelzése átfordult pozitív irányú várakozásba. 16

17 A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, IV. negyedév végéig, % 5 4, ,3 0,7 0,8 0 Mikro Kis Közép Nagy Területi aspektusból vizsgálva az adatokat azt láthatjuk, hogy a közfoglalkoztatottak adatainak figyelembevétele nélkül több megye esetében regisztrálhatunk létszámnövekedést, mint létszámcsökkenést. A növekedés mértéke Budapesten kívül (2,1%), egy megyében haladja meg az 1,0%-ot; Komárom-Esztergom megyében (+1,3%). A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, IV. negyedév végéig, % 2,5 2,0 1,5 1,0 2,1 1,3 0,9 0,9 0,9 0,9 0,8 0,8 0,8 0,8 0,6 0,6 0,5 0,4 0,5 0,3 0,1 0,1 0,0 0,0-0,5-0,2-1,0-1,5-1,4 17

18 Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatott létszám csökkenése a közfoglalkoztatásban résztvev k nélkül Jász-Nagykun-Szolnok megyében haladja meg az 1%-ot (-1,4%). Ha megvizsgáljuk, hogy a közfoglalkoztatásban résztvev munkavállalók figyelmen kívül hagyásával melyek azok a foglalkozások, amelyekben a legnagyobb mértékben növekedhet a foglalkoztatottak száma, akkor az alábbi megállapításokat tehetjük. A létszámnövekedés által érintett összes foglalkozás nem sok átfedést mutat azzal a struktúrával, amelyet a közfoglalkoztatottakkal együtt látott létszámváltozáskor mutattunk be. Ennek egyik oka többek között a közfoglalkoztatottak magas száma. A nem közfoglalkoztatott állományba tartozó munkaer körében az alábbi foglalkozásokban növekedhet legnagyobb mértékben a foglalkoztatottak száma: gépkezel k, összeszerel k, járm vezet k (+1761 f ), ipari és épít ipari foglalkozások (+946 f ), fels fokú képzettséget igényl (+345 f ), és egyéb fels fokú vagy középfokú képzettséget igényl (+314 f ) foglalkozások. A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási csoportonként a közfoglalkoztatásban résztvev k figyelembevétele nélkül (f ) A foglalkozási f csoportokat nézve azt láthatjuk, hogy ha a közfoglalkoztatottak adatait nem vesszük figyelembe, akkor egyik f csoportban sem prognosztizálható negatív létszámegyenleg. 18

19 IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) A felmérésben résztvev gazdálkodó szervezetek az éves létszámmozgás tekintetében közel 4800 f s létszámnövekedést jeleznek el re, amely 0,7%-os növekedésnek felel meg. Nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva az adatokat, kiemelhetjük, hogy a foglalkoztatottak számának legnagyobb mérték b vülése az épít ipar (9,6%), az információ és kommunikáció (5,2%), és a feldolgozóipar (2,8%) területén következhet be. % 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0-2,0-4,0-6,0-8,0-10,0 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, 2015 szeptember 30-ig, % 9,6 5,2 2,8 2,1 1,2 1,1 0,3 0,1-0,8-0,4 0,0-1,8-1,2-0,6-1,6-4,4-5,0-5,8-9,8 Létszámcsökkenés a m vészet és szabadid ágban lehet a legjelent sebb, ahol 9,8%-kal csökkenhet a foglalkoztatottak száma, ezen kívül kiemelhet a közigazgatás (-5,8%), az energiaipar (-5,0%), és a mez gazdaság (-4,4%) területe. Itt meg kell jegyeznünk, hogy e gazdasági ágak várható létszámbeli változásának el rejelzését a közfoglalkoztatás el re nem ismert el irányzata predesztinálja. A feldolgozóipar munkáltatói összességében 2,8%-os létszámnövekedést jeleznek el re. Az ágazatok dönt többségében, a legnagyobb mértékben növekedhet a foglalkoztatottak száma, a gumi-, m anyag és nemesfém ásványi termék gyártása (5,1%-kal), és a járm gyártás (4,2%- kal) területeken. Mindössze a vegyi anyag, termék gyártása területén (-0,9%) várható létszámcsökkenés szeptember 30-ig. 19

20 A létszámnagyság-kategóriák kapcsán azt tapasztaltuk, hogy a mikro-vállalkozások várják a legnagyobb létszámnövekedést, 7,0%-ot, egy éves id távban. A kisvállalatok 1,0%-os, a középvállalatok 0,2%-os, és a nagyvállalatok 0,5%-os létszámnövekedést prognosztizálnak. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, 2015 szeptember 30-ig, % % 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0 7,0 1,0 0,5 0,2 Mikro Kis Közép Nagy Területileg vizsgálva az éves prognózist, Békés megye munkáltatói a legoptimistábbak, az általuk jelzett létszámnövekedés 6%, mely a többi megyéhez mérten kiugróan magas. 7,0 6,0 5,0 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, szeptember 30 -ig, % 3,0 3,4 3,1 2,6 2,3 2,2 2,2 % 1,0 1,5 1,5 0,8 0,3-1,0-3,0-0,1-0,2-0,5-0,5-0,7-1,5-1,9-2,1-2,6-5,0 Ezzel párhuzamosan Baranya (-2,6%), Veszprém (-2,1%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (-1,9%) megyében mutattak leginkább pesszimizmust a létszámadatok tekintetében a felmérésben résztvev foglalkoztatók, egy éves id távlatban. 20

21 IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók éves várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban részt vev k létszámai is szerepeltek. Jelen fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. A vállalkozások 69,3%-a egy éves id távlatban stagnálással számol, míg 23,6%-uk növekedést, 7,0%-uk létszámcsökkenést jelez. A felmérésben szerepl gazdálkodó szervezetek számának megoszlása a 12 hónap alatti létszám várakozásai szerint (közfoglalkoztatás nélkül),% 70,0 60,0 69,3 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 7,0 23,6 0,0 Csökken Növekv Stagnáló A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint (közfoglalkoztatás nélkül) Vállalati méret Csökken Növekv Stagnáló Összesen választ adók száma (db) 12 hónap múlva várható létszám (f ) ( án) Mikro (0-9 f ) Kis (10-49 f ) Közép ( f ) Nagy (250 f és felette) Összesen

22 A közfoglalkoztatottak nélküli létszámok alapján az alábbi változások prognosztizálhatók: A munkaer -gazdálkodási felmérésben résztvev munkáltatók körében közfoglalkoztatottak nélkül összességében 1,2%-os létszámnövekedés várható szeptember 30-ig. A nemzetgazdasági ágak többségében egy éves id távlatban a foglalkoztatottak számának növekedése prognosztizálható szeptember 30-ig a foglalkoztatottak számának b vülése az információ és kommunikáció (4,4%-os), feldolgozóipar (2,8%-os), vendéglátás (1,9%-os) területeken lehet a legnagyobb mérték. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, szeptember 30-ig, % 6,0 4,0 2,0 0,0-2,0-4,0-0,3 0,3 2,8 0,2 1,3 0,1-1,1 1,9 4,4-0,1 0,9-0,9 1,8-0,8 0,0 0,6-0,7-6,0-8,0-10,0-5,1-8,4 Létszámcsökkenés mértéke a legnagyobb a m vészet és szabadid (-8,4%-os), az energiaipar (-5,1%-os), és a szállítás és raktározás (-1,1%-os) területén lehet. A mez gazdaság, a pénzügyi szolgáltatás, a tudományos és m szaki tevékenység, a közigazgatás, és az egyéb szolgáltatások esetében viszont várhatóan a munkaer -állomány csökkenése nem haladja meg az 1,0%-ot. A feldolgozóiparban összességében 2,8%-kal dolgozhatnak többen, az ágazatok dönt többségében létszámnövekedés várható, a gumi-, m anyag és nemesfém ásványi termék gyártása (+5,0%), a járm gyártás (+4,2%) és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (+3,8%) ágazatban jelent s létszámb vülés várható. A foglalkoztatottak számának csökkenése egyedül a vegyi anyag, termék gyártása ágazatban várható szeptember 30- ig. A vállalati méretet vizsgálva azt láthatjuk, hogy minden vállalti körben létszámnövekedést prognosztizálnak a gazdálkodó szervezetek. A legnagyobb mérték pozitív irányú változásokkal a mikro vállalkozások (+6,7%), majd a kisvállalkozások (+1,2%), végül a 22

23 közepes vállalkozások (+0,8%) számolnak. A nagyvállalkozások 1,1%-os létszámnövekedést várnak. A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, szeptember 30-ig, % ,7 1,2 1,1 0,8 Mikro Kis Közép Nagy Területi szempontból Nógrád és Vas megye munkáltatói jelezték el re a legnagyobb létszámb vülést (3,4%-os), ezt követ en Zala megyében (2,8%-os), Komárom-Esztergom megyében (2,4%-os) és Heves megyében (2,2%-os). Létszámcsökkenés tekintetében Baranya megyében számíthatunk nagyobb létszámcsökkenésre, ennek mértéke 2,9%-os lehet. Budapesten, Veszprém, Jász-Nagykun- Szolnok, és Csongrád megyében kismérték, 1% alatti csökkenésre számíthatunk. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, szeptember 30-áig, % 4,0 3,4 3,4 2,8 3,0 2,4 2,2 2,1 2,0 1,9 1,8 1,7 1,5 2,0 1,0 0,9 0,8 0,7 0,7 0,0-1,0-0,1-0,2-0,4-0,4-2,0-3,0-2,9 23

24 V. A munkaer igény kielégítésére szolgáló források igénybevételének gyakorisága A Negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés keretében a IV. negyedévben a munkáltatókat arról kérdeztük, hogy milyen csatornákon keresztül elégítik ki munkaer igényüket. A felmérésben résztvev gazdálkodó szervezeteknek az adatlapon szerepl forrásokat egy háromfokú skála segítségével kellett értékelniük aszerint, hogy milyen gyakorisággal alkalmazzák az adott csatornát. A gazdálkodó szervezetek megoszlása az adott munkaer igény kielégítésére szolgáló forrás alkalmazásának gyakorisága szerint, % Hirdetés útján Pályázatokkal Munkaügyi kirendeltségek segítségével Informális csatornákon keresztül (család, rokonok, kollégák) Munkaközvetít kön, -kölcsönz cégeken keresztül Interneten keresztül Bels meghirdetéssel, átcsoportosítással Egyéb forrásból IV. negyedév IV. negyedév IV. negyedév IV. negyedév IV. negyedév 2014.IV. negyedév soha 35,9 35,2 35,7 39,4 36,3 33,7 alkalmanként 44,1 44,9 44,9 42,5 44,3 43,5 gyakran 20 19,9 19,4 18,1 19,4 22,9 soha 53,3 54,6 54,7 54,3 54,1 52,7 alkalmanként 36,5 34,9 34,7 36,2 35,7 38,2 gyakran 10,2 10,4 10,5 9,5 10,2 9,1 soha 6,2 5 4,9 5,3 6,5 8,1 alkalmanként 50,4 48,8 47,6 48,4 45,6 47,4 gyakran 43,4 46,2 47,5 46,3 47,9 44,6 soha 15,4 14,2 15,9 15,9 14,5 13,7 alkalmanként 57,9 55, ,8 53,6 gyakran 26,7 30,5 28, ,6 32,7 soha 86,5 85,9 85,3 86, ,6 alkalmanként 9,8 10,3 10,1 10,4 10,5 11,1 gyakran 3,7 3,8 4,6 3,5 3,4 3,3 soha 75, ,4 70, ,2 alkalmanként 19,2 19, ,6 25,1 27,6 gyakran 5 7,4 6,6 6,5 6,9 8,1 soha 36,4 36,9 36,2 44,7 48,1 49,6 alkalmanként 50,2 48,9 50, ,4 41,3 gyakran 13,4 14,1 13,4 11,3 10,5 9,1 soha 84,5 83,7 87,7 84,4 81,1 86,2 alkalmanként 9,7 11 9,1 11,4 16,4 10,1 gyakran 5,8 5,3 3,2 4,1 2,5 3,6 A rendelkezésünkre álló adatok jól mutatják, hogy a munkaer igények kielégítésének egyik legfontosabb forrását a munkaügyi kirendeltségek adják. A második legfontosabb forrást az informális csatornák jelentik, amelyet a hirdetés használata, majd pedig a bels meghirdetés, átcsoportosítás, és a pályázatok követ. Ezeknél az említett csatornáknál a legmagasabb az adott forrást gyakran használó gazdálkodó szervezeteknek az aránya, de nem elhanyagolhatóak azon cégek sem, amelyek alkalmanként veszik igénybe ezeket az eszközöket. 24

25 A legutolsó hat negyedév adatait nézve jól látható, hogy összességében nem változott a munkaer igény kielégítésére szolgáló lehet ségek fontossági sorrendje. Az egyes, munkaer -igény kielégítésére szolgáló forrásokkal kapcsolatban a következ megállapításokat tehetjük: Hirdetés alkalmazása A hirdetéseket a felmérésben szerepl, gazdálkodó szervezetek 22,9%-a használja gyakran, a legutolsó felmérés adatai szerint. A korábbi negyedévek adataival összehasonlítva azt látjuk, hogy a gyakran alkalmazók aránya nem sokat változott, viszont mostanra érte el a legmagasabb szintet. Ehhez hasonlóan a hirdetések eseti használói körében is hasonló tendencia figyelhet meg. Azon cégek aránya, amelyek viszont soha nem éltek ezzel a toborzási lehet séggel, az el évhez képest 2,6 százalékponttal csökkent, és a korábbi évekhez viszonyítva ekkor a legalacsonyabb. Ha vállalati méret szerint vizsgáljuk meg a szóban forgó eszközt, akkor azt mondhatjuk, hogy minél nagyobb cégr l beszélünk, annál nagyobb az esélye, hogy a hiányzó munkaer állomány feltöltése érdekében állást hirdessen az adott gazdálkodó szervezet. Jól példa erre, hogy a mikro-vállalkozásoknak csak 12,4%-a használja a hirdetéseket, addig a nagyvállalkozásoknál ez az arány már 48,1%-ot tesz ki. Ugyanakkor mindegyik vállalatméretben használják alkalmanként a hirdetéseket a munkaer megtalálására. Pályázatok alkalmazása A pályázatok lehet ségének segítségével a cégek 9,1%-a gyakran, 38,2%-a pedig alkalmanként él a tárgynegyedévi adatok szerint. Lényegi változás nem következett be az utóbbi öt negyedév adatait tekintve a cégek arányaiban. A hirdetésekhez hasonlóan a pályázatoknál is megfigyelhet, hogy a vállalati méret növekedésével egyre jellemz bb e csatorna alkalmazása az álláshelyek meghirdetésénél. A mikro-vállalkozásoknál a pályáztatást gyakran használók aránya 5,7%-ot, az alkalmanként használóké 31,8%-ot tett ki, míg a nagyvállalkozásoknál 22,8%-ot. A pályázatok szerepe területi szempontból Közép-Magyarországon, Észak-, és Dél-Alföldön tekinthet a legfontosabbnak. Közép-Magyarországon a cégek 13,6%-a gyakran, 29,4%-a alkalmanként él a pályáztatás lehet ségével. Észak-, és Dél-Alföldön pedig 10,3% és 10,4%- uk alkalmazza ezt a csatornát. A nemzetgazdasági ágakat vizsgálva a pályáztatás szerepe leginkább a közigazgatás a tudományos kutatás, fejlesztés, és a humán-egészségügyi ellátás ágakban jelenik meg. Munkaügyi kirendeltségek A munkaügyi kirendeltségek segítségét gyakran és alkalmanként kér cégek aránya az utóbbi három negyedévben lényegében nem változott. 25

26 A felmérésben szerepl cégek 44,6%-a gyakran, illetve 47,4%-a alkalmanként él a munkaügyi kirendeltségek révén történ munkaer kereséssel. A munkaügyi kirendeltségekkel ebb l a szempontból aktív kapcsolatot tartó cégek között a kis- (47,2%) és középvállalkozások (47,3%) a meghatározóak, a nagyvállalkozások 39,5%-a, és a mikro-vállalkozások 41,3%-a is megpróbálja a hiányzó munkaer t ebb l a forrásból feltölteni. Megjegyzend, hogy a munkaügyi szervezethez csupán esetenként fordulók között a nagyvállalkozások aránya a legmagasabb, 52,4%. Területi szempontból vizsgálva a munkaügyi kirendeltségek szerepét, azt mondhatjuk, hogy els sorban a hátrányos munkaer -piaci helyzet keleti régióban magasabb a szervezethez forduló cégek aránya. Az els k között emelhetjük ki ebb l a szempontból Dél-Alföldet (59,4%), és Észak-Magyarországot (47,2%). Továbbá Közép-Dunántúlon (43,8%), és Dél- Dunántúlon (42,5%) a legnagyobb arányú a gyakran válasz. Informális csatornákon keresztül (család, rokonok, kollégák) Az informális csatornák szerepe a második legmeghatározóbb tényez a munkaügyi kirendeltségeket követ en. A felmérésben szerepl munkáltatók 32,7%-a gyakran, 53,6%-a pedig alkalmanként használta az informális lehet ségeket a tárgyid szakban. Szerepe a gazdasági válság kitörését követ en megnövekedett, IV. negyedévr l IV. negyedévre tovább er södött, az ezt követ két vizsgált negyedévben csökkent, IV. negyedévét l kezdve a tárgyévig újra emelkedést mutatkozott a változás. Az informális csatornák esetében elmondhatjuk, hogy alkalmazásának gyakorisága nem egyenesen arányos a vállalati mérettel. Leggyakrabban a kisvállalkozások (34,7%) alkalmazzák ezt a módszert munkaer igényük kielégítésére. ket követik a nagyvállalatok (32%), a mikro-vállalkozások (31,5%) és a középvállalkozások (31,2%). A nemzetgazdasági ágakkal kapcsolatban elmondható, hogy a kiadói tevékenység, hang- és filmfelvétel készítése, m sorszolgáltatás területén (50%), és a tudományos kutatás, fejlesztés területen (46,2%) a legdominánsabb az informális csatornák súlya. Munkaközvetít kön, kölcsönz cégeken keresztül A munkaer -kölcsönz k és a magán-munkaközvetít k, mint munkaer igény forrást kielégít csatorna a kevésbé releváns eszközök közé sorolható a válaszadó cégek körében. Ezekhez a cégekhez gyakran forduló gazdálkodó szervezetek aránya IV. negyedévben mindösszesen 3,3%-ot tett ki, ez közel azonos az el évi mutatóval, viszont a IV. negyedévhez képest 1,3 százalékpontos csökkenést jelent. Azon cégek aránya, akik alkalmanként használják ezt a módszert, 11,1%-ot, akik pedig még sosem fordultak kölcsönz és közvetít cégekhez, 85,6%-ot mutat. A munkaer -kölcsönz és a magán-munkaközvetít cégeken keresztüli munkaer igény kielégítés esélye a vállalati méret növekedésével er teljesen n. A mikro-vállalkozások 0,7%- 26

27 a fordul gyakran ezekhez a cégekhez, alkalmanként pedig 8,2%-a, a nagyvállalkozásoknál ezek az arányok 21% és 28,2% voltak. Területi dimenzióban vizsgálva elmondható, hogy a kölcsönz és közvetít cégek szerepe els dlegesen Közép-Dunántúlon mutatkozik meg, 47% a gyakran alkalmazza válasz. Interneten keresztül Az interneten keresztüli toborzás szintén a kevésbé használt források közé tartozik, de az utóbbi negyedévek adatai a folyamatos növekedés felé mutatnak, IV. negyedévt l lényegében nem változott azon gazdálkodó szervezetek aránya, amelyek gyakran erre a célra használják az internetet. Az alkalmankénti használat aránya 2,5 százalékponttal magasabb az el évinél. A munkaer igény effajta kielégítésére is igaz, hogy a nagyobb cégek sokkal inkább, és gyakrabban alkalmazzák ezt a lehet séget, mint a mikro- és kisvállalkozások. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy az internetet alkalmanként használók aránya vállalati méretenként lényegesen magasabb, mint azok között, akik gyakran ebben a formában próbálják meg kielégíteni munkaer igényüket. A nagyvállalatok 23,4%-a gyakran használja az internetet a munkaer igény kielégítésre, ez az arány a mikro vállalkozásoknál 4,3%. Az internet használatának súlya kiemelked en magasnak tekinthet Közép-Magyarországon, ezen belül is Budapesten. Itt a cégek 22,7%-a keres ilyen formában munkaer t rendszeres gyakorisággal. A három keleti régióban ez az arány 4% alatt marad. Bels meghirdetés, átcsoportosítás A bels meghirdetés, átcsoportosítás a negyedik legfontosabb eszköz a munkáltatók válaszai alapján a munkaer igény kezelését tekintve, a cégek 9,1%-a alkalmazza gyakran és 41,3%-a alkalmanként ezt a lehet séget. E jelent s szerep ellenére meg kell említenünk, hogy a gyakran alkalmazó cégek aránya IV. negyedév és IV. negyedév között folyamatosan csökkent, 14,1%-ról 9,1%-ra. Továbbá az esetenkénti átszervezést alkalmazók aránya is jelent sen mérsékl dött IV. negyedévt l kezd en. Az átcsoportosítást gyakran a nagyvállalkozások alkalmazták a legtöbbször, 23,7%-uk, ezzel szemben a mikro-vállalkozásoknak csupán a 4,3%-uk. A bels meghirdetést, átcsoportosítást alkalmanként használók a tárgynegyedévi adatok szerint leginkább a nagy (64,8%) és a középvállalkozások (59,6%-uk) közül kerül ki. Az interneten keresztül történ munkaer igény kielégítéshez hasonlóan a bels átszervezések, hirdetések is a gazdaságilag fejlettebb régiók esetén rendelkeznek nagyobb súllyal, ugyanakkor Dél-Alföldön is elég magas mértéket mutatnak, 12,8%-ot. Egyéb forrás 27

28 A munkáltatóknak lehet ségük volt megnevezni a kérd ív felsorolásában nem szerepl, de általuk használt munkaer kiválasztási módszert. Ezeknek az egyéb forrásoknak a munkaer igény kielégítésben szerepet játszó súlya alacsonynak nevezhet, hiszen a válaszadó cégek 10,1%-alkalmanként, 3,6%-a pedig gyakran él az ebbe a kategóriába tartozó lehet ségekkel. A legfontosabb egyéb csatornák a szöveges válaszok alapján: a végzett tanulók felvétele, ajánlások alapján történ felvétel, önkéntes jelentkez k közüli kiválasztás, beleértve a beadott önéletrajzok alapján történ kiválasztást, saját adatbázis használata alapján. 28

29 Táblázatok 1. A Negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés (2014. IV. negyedév) ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) III. negyedévben a foglalkoztatottak* száma (f ) megoszlása Az NMF-ben szerepl szervezeteknél a foglalkoztatottak (2014.IV. negyedév**) nyitó létszáma megoszlása (f ) Reprezentációs arány Mez gazdaság, erd gazdálkodás, halászat ,7% ,9% 21,0% Bányászat ,3% ,2% 15,3% Feldolgozóipar ,7% ,8% 33,7% Ebb l: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ,5% ,9% 28,1% Textília, ruházat, b r, és b rtermék gyártása ,4% ,4% 41,0% Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység ,4% ,2% 25,7% Kokszgyártás, k olajfeldolgozás ,2% 888 0,1% 13,7% Vegyi anyag, termék gyártása ,7% ,0% 23,9% Gyógyszergyártás ,5% ,3% 12,6% Gumi-, m anyag és nemfém ásványi termék gyártása ,9% ,3% 39,1% Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása ,5% ,4% 36,1% Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ,8% ,8% 44,5% Villamos berendezés gyártása ,4% ,2% 40,2% Gép, gépi berendezés gyártása ,4% ,7% 43,2% Járm gyártás ,3% ,4% 37,8% Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása ,0% ,1% 18,3% Villamosenergia, gáz-, g zellátás, légkondicionálás ,9% ,5% 27,7% Vízellátás; szennyvíz gy jtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyez désmentesítés ,4% ,2% 37,5% Épít ipar ,5% ,2% 8,4% Kereskedelem, gépjárm javítás ,4% ,3% 10,4% Szállítás, raktározás ,2% ,3% 14,2% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,1% ,0% 8,3% Információ, kommunikáció ,4% ,7% 4,5% Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,3% ,6% 4,3% Ingatlanügyletek ,5% ,0% 32,6% Szakmai, tudományos, m szaki tevékenység ,7% ,3% 5,7% Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,6% ,1% 9,6% Közigazgatás, védelem, kötelez társadalombiztosítás ,9% ,3% 10,7% Oktatás ,9% ,3% 9,1% Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,4% ,9% 20,6% vészet, szórakozás, szabad id ,5% ,0% 10,4% Egyéb szolgáltatás, területen kívüli szervezet ,4% ,5% 10,4% Összesen ,0% ,0% 16,7% * Forrás: KSH, Munkaer -felmérés III. negyedév ** szeptember 30-ai statisztikai állományi létszám 29

30 2. A IV. negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten (közfoglalkoztatással együtt) Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) III. negyedévben a foglalkoztatottak száma* (f ) Az NMF-ben szerepl szervezeteknél foglalkoztatottak száma (f ) szeptember 30-án (tényadat) szeptember 30-án (el rejelzés) Reprezentációs arány Becsült létszámváltozás nemzetgazdasági szinten egy éven belül (f ) Mez gazdaság, erd gazdálkodás, halászat ,4% Bányászat ,4% -26 Feldolgozóipar ,1% Ebb l: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ,0% Textília, ruházat, b r, és b rtermék gyártása ,4% 822 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység ,0% 992 Kokszgyártás, k olajfeldolgozás ,7% 80 Vegyi anyag, termék gyártása ,0% -355 Gyógyszergyártás ,6% -16 Gumi-, m anyag és nemfém ásványi termék gyártása ,4% Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása ,6% 271 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ,3% Villamos berendezés gyártása ,9% Gép, gépi berendezés gyártása ,6% 73 Járm gyártás ,3% Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása ,5% Villamosenergia, gáz-, g zellátás, légkondicionálás ,6% Vízellátás; szennyvíz gy jtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, ,0% -252 szennyez désmentesítés Épít ipar ,2% Kereskedelem, gépjárm javítás ,4% 460 Szállítás, raktározás ,7% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,2% Információ, kommunikáció ,4% Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,3% -393 Ingatlanügyletek ,6% 242 Szakmai, tudományos, m szaki tevékenység ,7% Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,7% -804 Közigazgatás, védelem, kötelez társadalombiztosítás ,3% Oktatás ,2% -579 Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,5% -760 vészet, szórakozás, szabad id ,2% Egyéb szolgáltatás, területen kívüli szervezet ,3% Összesen ,7% * KSH Munkaer -felmérés III. negyedév 30

31 Nemzetgazdasági ág (TEÁOR '08) 3. A IV. negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérésben résztvev szervezetek által foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak és megyék szerint (f ) Budapest Pest Fejér Komárom- Esztergom Veszprém Gy r-moson-sopron Vas Mez gazdaság, erd gazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia, gáz-, g zellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gy jtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyez désmentesítés Zala Baranya Somogy Épít ipar Kereskedelem, gépjárm javítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, m szaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelez társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás vészet, szórakozás, szabad id Egyéb szolgáltatás Összesen Tolna Borsod-Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- Szolnok Szabolcs-Szatmár- Bereg Bács-Kiskun Békés

32 4. A IV. negyedéves 1 munkaer -gazdálkodási felmérésben résztvev szervezeteknél a 3 hónapon belül várható létszámmozgás foglalkozási csoportok (FEOR (2)) szerint (f ) (közfoglalkoztatással együtt) Foglalkozási csoportok (FEOR (2)) belép (f ) kilép (f ) egyenleg Fegyveres szervek fels fokú képesítést igényl foglalkozásai Fegyveres szervek középfokú képesítést igényl foglalkozásai Fegyveres szervek középfokú képesítést nem igényl foglalkozásai 0 Gazdasági tevékenységet segít egységek vezet i Gazdasági, költségvetési szervezetek vezet i Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezet i Törvényhozók, igazgatási, érdek-képviseleti vezet k Egészségügyi foglalkozások (fels fokú képzettséghez kapcsolódó) Egyéb magasan képzett ügyintéz k Gazdálkodási jelleg foglalkozások Jogi és társadalomtudományi foglalkozások Kulturális,sport-,m vészeti és vallási foglalkozások (fels fokú képzettséghez kapcsolódó) szaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Oktatók, pedagógusok Szociális szolgáltatási foglalkozások (fels fokú képzettséghez kapcsolódó) Egészségügyi foglalkozások Egyéb ügyintéz k vészeti, kulturális, sport- és vallási foglalkozások Oktatási asszisztensek Szakmai irányítók, felügyel k Szociális gondozási és munkaer -piaci szolgáltatási foglalkozások Technikusok és hasonló m szaki foglalkozások Üzleti jelleg szolgáltatások ügyintéz i, hatósági ügyintéz k, ügynökök Irodai, ügyviteli foglalkozások Ügyfélkapcsolati foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Erd gazdálkodási,vadgazdálkodási és halászati foglalkozások Mez gazdasági foglalkozások Egyéb ipari és épít ipari foglalkozások Élelmiszer-ipari foglalkozások Épít ipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Kézm ipari foglalkozások Könny ipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezel i Helyhez kötött gépek kezel i Járm vezet k és mobil gépek kezel i Összeszerel k Egyszer ipari, épít ipari, mez gazdasági foglalkozások Egyszer szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Takarítók és hasonló jelleg egyszer foglalkozások Összesen szeptember december 31. között várható létszámmozgás 32

33 Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) 5. A IV. negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás december 31-ig, illetve szeptember 30-ig nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvev k létszámadataival együtt) mikro jelenlegi létszám ( ) három hónap múlva várható létszám ( án) összesen kis közép nagy mikro kis közép nagy összese % % % % Mez gazdaság, erd gazdálkodás, halászat , , , , Bányászat , , , , Feldolgozóipar , , , , Ebb l: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása , , , , Textília, ruházat, b r, és b rtermék gyártása , , , , Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység , , , , Kokszgyártás, k olajfeldolgozás , , Vegyi anyag, termék gyártása , , , , Gyógyszergyártás , , , Gumi-, m anyag és nemfém ásványi termék gyártása , , , , Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása , , , , Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása , , , , Villamos berendezés gyártása , , , , Gép, gépi berendezés gyártása , , , , Járm gyártás , , , , Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása , , , , Villamosenergia, gáz-, g zellátás, légkondicionálás , , , , Vízellátás; szennyvíz gy jtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyez désmentesítés , , , , Épít ipar , , , , Kereskedelem, gépjárm javítás , , , , Szállítás, raktározás , , , , Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , , , , Információ, kommunikáció , , , , Pénzügyi, biztosítási tevékenység , , , , Ingatlanügyletek , , , , Szakmai, tudományos, m szaki tevékenység , , , , Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , , , , Közigazgatás, védelem, kötelez társadalombiztosítás , , , , Oktatás , , , , Humán-egészségügyi, szociális ellátás , , , , vészet, szórakozás, szabad id , , , , Egyéb szolgáltatás , , , , Összesen , , , ,

34 Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) 6. A IV. negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás december 31-ig, illetve szeptember 30-ig nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvev k létszámadatai nélkül) jelenlegi létszám kis közép nagy mikro összesen három hónap múlva várható létszám ( án) mikro kis közép nagy összesen m % % % % % Mez gazdaság, erd gazdálkodás, halászat , , , , ,3 14 Bányászat , , , , ,6 Feldolgozóipar , , , , ,0 41 Ebb l: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása , , , , ,1 9 Textília, ruházat, b r, és b rtermék gyártása , , , , ,9 3 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység , , , , ,1 6 Kokszgyártás, k olajfeldolgozás , , ,0 Vegyi anyag, termék gyártása , , , , ,3 Gyógyszergyártás , , , ,0 Gumi-, m anyag és nemfém ásványi termék gyártása , , , , ,9 3 Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása , , , , ,3 9 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása , , , , ,6 Villamos berendezés gyártása , , , , ,8 Gép, gépi berendezés gyártása , , , , ,8 1 Járm gyártás , , , , ,3 Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása , , , , ,1 5 Villamosenergia, gáz-, g zellátás, légkondicionálás , , , , ,2 Vízellátás; szennyvíz gy jtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyez désmentesítés , , , , ,0 2 Épít ipar , , , , ,0 29 Kereskedelem, gépjárm javítás , , , , ,0 70 Szállítás, raktározás , , , , ,5 5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , , , , ,4 22 Információ, kommunikáció , , , , ,9 3 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , , , , ,0 Ingatlanügyletek , , , , ,5 4 Szakmai, tudományos, m szaki tevékenység , , , , ,6 14 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , , , , ,7 6 Közigazgatás, védelem, kötelez társadalombiztosítás , , , , ,3 1 Oktatás , , , , ,1 2 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , , , , ,5 2 vészet, szórakozás, szabad id , , , , ,5 3 Egyéb szolgáltatás , , , , ,0 7 Összesen , , , , ,

35 7. A IV. negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás december 31-ig, illetve szeptember 30-ig területi bontásban (Közfoglalkoztatásban résztvev k létszámadataival együtt) jelenlegi létszám ( ) három hónap múlva várható létszám ( án ) Régió/megye mikrsen össze- kis közép nagy mikro kis közép nagy összesen mikro % % % % % % Budapest , , , , , ,0 Pest , , , , , ,4 Közép-Magyarország , , , , , ,2 Fejér , , , , , ,9 Komárom-Esztergom , , , , , ,6 Veszprém , , , , , ,1 Közép-Dunántúl , , , , , ,7 Gy r-moson-sopron , , , , , ,7 Vas , , , , , ,6 Zala , , , , , ,9 Nyugat-Dunántúl , , , , , ,6 Baranya , , , , , ,5 Somogy , , , , , ,0 Tolna , , , , , ,7 Dél-Dunántúl , , , , , ,1 Borsod-Abaúj-Zemplén , , , , , ,2 Heves , , , , , ,1 Nógrád , , , , , ,8 Észak-Magyarország , , , , , ,7 Hajdú-Bihar , , , , , ,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg , , , , , ,9 Jász-Nagykun-Szolnok , , , , , ,3 Észak-Alföld , , , , , ,7 Bács-Kiskun , , , , , ,4 Békés , , , , , ,4 Csongrád , , , , , ,9 Dél-Alföld , , , , , ,2 Összesen , , , , , ,0 35

36 8. A IV. negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás december 31-ig, illetve szeptember 30-ig, nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvev k létszámadatai nélkül) jelenlegi létszám ( án) három hónap múlva várható létszám ( án) Régió/megye mikro kis közép nagy összesen mikro kis közép nagy összesen mikro % % % % % % Budapest , , , , , Pest , , , , , Közép-Magyarország , , , , , Fejér , , , , ,6 995 Komárom-Esztergom , , , , ,3 824 Veszprém , , , , , Közép-Dunántúl , , , , , Gy r-moson-sopron , , , , ,8 303 Vas , , , , ,9 657 Zala , , , , ,5 768 Nyugat-Dunántúl , , , , , Baranya , , , , ,4 967 Somogy , , , , ,9 807 Tolna , , , , ,9 899 Dél-Dunántúl , , , , , Borsod-Abaúj-Zemplén , , , , , Heves , , , , ,8 743 Nógrád , , , , , Észak-Magyarország , , , , , Hajdú-Bihar , , , , , Jász-Nagykun-Szolnok , , , , , Szabolcs-Szatmár- Bereg , , , , , Észak-Alföld , , , , , Bács-Kiskun , , , , , Békés , , , , , Csongrád , , , , ,2 953 Dél-Alföld , , , , , Összesen , , , , ,

37 9. A IV. negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a IV. negyedévben nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvev k létszámadataival együtt) Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) Jelenlegi létszám Létszámcsökkenés Létszámfelvétel Három hónap múlva várható létszám Létszámváltozás 3 hónap múlva % % % Mez gazdaság, erd gazdálkodás, halászat , , ,6 Bányászat ,4 16 1, ,6 Feldolgozóipar , , ,0 Ebb l: 0 0 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása , , ,1 Textília, ruházat, b r, és b rtermék gyártása , , ,9 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység , , ,1 Kokszgyártás, k olajfeldolgozás ,0 0, ,0 Vegyi anyag, termék gyártása ,4 50 0, ,3 Gumi-, m anyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Gyógyszergyártás ,1 4 0, , , , , , , , , , ,6 Villamos berendezés gyártása , , ,8 Gép, gépi berendezés gyártása , , ,8 Járm gyártás , , ,3 Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása , , ,1 Villamosenergia, gáz-, g zellátás, légkondicionálás ,6 26 0, ,4 Vízellátás; szennyvíz gy jtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, , , ,3 szennyez désmentesítés Épít ipar , , ,1 Kereskedelem, gépjárm javítás , , ,0 Szállítás, raktározás , , ,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , , ,2 Információ, kommunikáció ,3 48 1, ,2 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , , ,0 Ingatlanügyletek , , ,0 Szakmai, tudományos, m szaki tevékenység ,4 89 1, ,6 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , , ,6 Közigazgatás, védelem, kötelez társadalombiztosítás , , ,8 Oktatás , , ,1 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , , ,3 vészet, szórakozás, szabad id ,2 50 0, ,4 Egyéb szolgáltatás , , ,2 A - U Összesen , , ,3 37

38 10. A IV. negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a IV. negyedévben nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvev k létszámadatai nélkül) Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) Jelenlegi létszám Létszámcsökkenés Létszámfelvétel Három hónap múlva várható létszám Létszámváltozás 3 hónap múlva % % % Mez gazdaság, erd gazdálkodás, halászat , , ,3 Bányászat ,4 16 1, ,6 Feldolgozóipar , , ,0 Ebb l: 0 0 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása , , ,1 Textília, ruházat, b r, és b rtermék gyártása , , ,9 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység , , ,1 Kokszgyártás, k olajfeldolgozás ,0 0, ,0 Vegyi anyag, termék gyártása ,4 50 0, ,3 Gyógyszergyártás ,1 4 0, ,0 Gumi-, m anyag és nemfém ásványi termék gyártása , , ,9 Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása , , ,3 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása , , ,6 Villamos berendezés gyártása , , ,8 Gép, gépi berendezés gyártása , , ,8 Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia, gáz-, g zellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gy jtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyez désmentesítés Járm gyártás , , , , , , ,4 22 0, , , , ,0 Épít ipar , , ,0 Kereskedelem, gépjárm javítás , , ,0 Szállítás, raktározás , , ,5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , , ,4 Információ, kommunikáció ,3 17 0, ,9 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,5 23 0, ,0 Ingatlanügyletek ,6 66 1, ,5 Szakmai, tudományos, m szaki tevékenység ,4 89 1, ,6 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , , ,7 Közigazgatás, védelem, kötelez társadalombiztosítás ,1 70 0, ,3 Oktatás ,2 73 0, ,1 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , , ,5 vészet, szórakozás, szabad id ,3 46 0, ,5 Egyéb szolgáltatás ,9 92 0, ,0 Összesen , , ,6 38

39 11. A IV. negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a IV. negyedévben területi bontásban és létszámnagyság kategória szerint (Közfoglalkoztatásban résztvev k létszámadataival együtt) Régió/megye Jelenlegi létszám Létszámcsökkenés Létszámfelvétel Három hónap múlva várható létszám Létszámváltozás % % % Budapest , , ,6 Pest , , ,4 Közép-Magyarország , , ,7 Fejér , , ,4 Komárom-Esztergom , , ,6 Veszprém , , ,3 Közép-Dunántúl , , ,2 Gy r-moson-sopron , , ,1 Vas , , ,9 Zala , , ,4 Nyugat-Dunántúl , , ,2 Baranya , , ,1 Somogy , , ,8 Tolna , , ,6 Dél-Dunántúl , , ,1 Borsod-Abaúj-Zemplén , , ,5 Heves , , ,8 Nógrád , , ,9 Észak-Magyarország , , ,1 Hajdú-Bihar , , ,0 Jász-Nagykun-Szolnok , , ,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg , , ,7 Észak-Alföld , , ,6 Bács-Kiskun , , ,4 Békés , , ,6 Csongrád , , ,7 Dél-Alföld , , ,5 Összesen , , ,3 39

40 12. A IV. negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a IV. negyedévben területi bontásban és létszámnagyság kategória szerint (Közfoglalkoztatásban résztvev k létszámadatai nélkül) Régió/megye Jelenlegi létszám Létszámcsökkenés Létszámfelvétel Három hónap múlva várható létszám Létszámváltozás % % % Budapest , , ,1 Pest , , ,8 Közép-Magyarország , , ,5 Fejér , , ,6 Komárom-Esztergom , , ,3 Veszprém , , ,3 Közép-Dunántúl , , ,7 Gy r-moson-sopron , , ,8 Vas , , ,9 Zala , , ,5 Nyugat-Dunántúl , , ,8 Baranya , , ,4 Somogy , , ,9 Tolna , , ,9 Dél-Dunántúl , , ,8 Borsod-Abaúj-Zemplén , , ,6 Heves , , ,8 Nógrád , , ,9 Észak-Magyarország , , ,7 Hajdú-Bihar , , ,1 Jász-Nagykun-Szolnok , , ,4 Szabolcs-Szatmár-Bereg , , ,8 Észak-Alföld , , ,2 Bács-Kiskun , , ,0 Békés , , ,1 Csongrád , , ,2 Dél-Alföld , , ,0 Összesen , , ,6 40

41 13. A IV. negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérésben résztvev szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámnövekedésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvev k létszámadataival együtt) Létszámváltozás Foglalkozások Létszámfelvétel Létszámcsökkenés (b vül ) (FEOR08 (4)) Egyéb termék-összeszerel Kubikos Egyszer ipari foglalkozású Mechanikaigép-összeszerel Tehergépkocsi-vezet, kamionsof r Szabó, varró Villamosberendezés-összeszerel Lakatos Fémmegmunkáló, felületkezel gép kezel je Hegeszt, lángvágó Pék, édesiparitermék-gyártó rkikészít és -feldolgozó gép kezel je és gyártósor mellet Fémfeldolgozó gép kezel je Gépészmérnök Bolti eladó Forgácsoló anyagtermék-gyártó gép kezel je Gumitermékgyártó gép kezel je Targoncavezet Épületvillamossági szerel, villanyszerel Egyéb, máshova nem sorolható, helyhez kötött gép kezel je Mez gazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója Egyéb, máshova nem sorolható technikus Ápoló, szakápoló Szociális gondozó, szakgondozó Szoftverfejleszt Egyéb, máshova nem sorolható mérnök Ruházati gép kezel je és gyártósor mellett dolgozó Szántóföldinövény-termeszt Segédápoló, m ssegéd Baromfitartó és -tenyészt Vízgazdálkodási gép kezel je Készlet- és anyagnyilvántartó Fafeldolgozó gép kezel je és gyártósor mellett dolgozó Textilipari gép kezel je és gyártósor mellett dolgozó Bútorasztalos Személygépkocsi-vezet Szállítási, logisztikai és raktározási tevékenységet folytat Általános orvos Gépésztechnikus Összesen (TOP lista) Mindösszesen (teljes lista)

42 14. A IV. negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérésben résztvev szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámnövekedésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvev k létszámadatai nélkül) Létszámváltozás Foglalkozások Létszámfelvétel Létszámcsökkenés (b vül ) (FEOR08 (4)) f Egyéb, máshova nem sorolható ipari és épít ipari foglalkozás Egyszer ipari foglalkozású Egyéb termék-összeszerel Mechanikaigép-összeszerel Tehergépkocsi-vezet, kamionsof r Szabó, varró Villamosberendezés-összeszerel Fémmegmunkáló, felületkezel gép kezel je Lakatos Hegeszt, lángvágó rkikészít és -feldolgozó gép kezel je és gyártósor mellet Pék, édesiparitermék-gyártó Fémfeldolgozó gép kezel je Gépészmérnök Bolti eladó Forgácsoló anyagtermék-gyártó gép kezel je Gumitermékgyártó gép kezel je Egyéb, máshova nem sorolható egyszer szolgáltatási és száll Targoncavezet Épületvillamossági szerel, villanyszerel Ápoló, szakápoló Általános irodai adminisztrátor Egyéb, máshova nem sorolható, helyhez kötött gép kezel je Szociális gondozó, szakgondozó Szoftverfejleszt Egyéb, máshova nem sorolható mérnök Mez gazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója Szántóföldinövény-termeszt Ruházati gép kezel je és gyártósor mellett dolgozó Készlet- és anyagnyilvántartó Baromfitartó és -tenyészt Vízgazdálkodási gép kezel je Bútorasztalos Fafeldolgozó gép kezel je és gyártósor mellett dolgozó Textilipari gép kezel je és gyártósor mellett dolgozó Egyéb, máshova nem sorolható technikus Személygépkocsi-vezet Munka- és termelésszervez Gépésztechnikus Összesen (TOP lista) Mindösszesen (teljes lista)

43 15. A IV. negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérésben résztvev szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámcsökkenésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvev k létszámadatai nélkül) Foglalkozások (FEOR08 (4)) Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás (csökken ) f Egyéb szakképzett oktató, nevel Középiskolai tanár Szilárdásvány-kitermel gép kezel je (szén, k ) Gyógyszergyártó gép kezel je Vegyi alapanyagot és terméket gyártó gép kezel je Keramikus Egyszer erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású Informatikai és telekommunikációs berendezések szerésze, j Szakorvos Egyetemi, f iskolai oktató, tanár Egyéb személygondozási foglalkozású Szemétgy jt, utcasepr Kerámiaipari terméket gyártó gép kezel je Általános egészségügyi asszisztens Postai ügyfélkapcsolati foglalkozású Postai szolgáltató (kézbesít, válogató) Fémgyártási berendezés vezérl je Kutatási és fejlesztési tevékenységet folytató egység vezet Egyéb gépek, berendezések szerel i, javítói Kazángépkezel Közterület-felügyel Gyógyszertári és gyógyszerellátási asszisztens Orvosi laboratóriumi asszisztens Orvosi képalkotó diagnosztikai és terápiás berendezések keze Szell -, h - és klimatizálóberendezés-szerel Irodai szakmai irányító, felügyel Sz -, gyümölcstermeszt Fa- és könny ipari technikus Hivatalsegéd, kézbesít Óvón Általános iskolai tanár, tanító Színész, bábm vész olaj- és földgázfeldolgozó gép kezel je Trolibuszvezet Mér óra-leolvasó és hasonló egyszer foglalkozású Gazdasági, ktgvetési szerv.vezet je (igazgató,elnök,ügyv.ig) Szociális tevékenységet folytató egység vezet je Összesen Teljes FEOR08 (4) bontásban

44 16. A gazdálkodó szervezetek száma az adott munkaer igény kielégítésére szolgáló forrás alkalmazásának gyakorisága és vállalati méret szerint, % Hirdetés útján Pályázatokkal Munkaügyi kirendeltségek segítségével Informális csatornákon keresztül (család, rokonok, kollégák) Munkaközvetít kön, - kölcsönz cégeken keresztül Interneten keresztül Bels meghirdetéssel, átcsoportosítással Egyéb forrásból 2013.IV. negyedév 2014.IV negyedév Micro Kis Közép Nagy Összes Micro Kis Közép Nagy Összes soha alkalmanként gyakran összesen soha alkalmanként gyakran összesen soha alkalmanként gyakran összesen soha alkalmanként gyakran összesen soha alkalmanként gyakran összesen soha alkalmanként gyakran összesen soha alkalmanként gyakran összesen soha alkalmanként gyakran összesen

45 45