A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI

Átírás

1 NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)

2 Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Készítette: Kovács Petra Nemzetgazdasági Minisztérium 1054 Budapest, Kálmán Imre u.2 2

3 TARTALOM I. Bevezetés... 5 II. A munkaerő-piaci helyzet alakulása I. negyedévben... 6 III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői... 7 IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A LÉTSZÁMADATOK VÁRHATÓ ALAKULÁSA A II. NEGYEDÉV VÉGÉIG (KÖZFOGLALKOZTATÁSSAL EGYÜTT) IV. 2. A FOGLALKOZÁSI FŐCSOPORTOK ÉS A FOGLALKOZÁSOK VIZSGÁLATA (KÖZFOGLALKOZTATÁSSAL EGYÜTT) IV. 3. A LÉTSZÁMADATOK VÁRHATÓ ALAKULÁSA A II. NEGYEDÉV VÉGÉIG (KÖZFOGLALKOZTATÁS NÉLKÜL) IV. 4. A TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS (KÖZFOGLALKOZTATÁSSAL EGYÜTT).. 18 IV. 5. A TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS (KÖZFOGLALKOZTATÁS NÉLKÜL) V. A korábbi előrejelzések teljesülésének vizsgálata V.1. AZ ELŐZŐ NEGYEDÉVI 3 HÓNAPOS ELŐREJELZÉS TELJESÜLÉSE (KÖZFOGLALKOZTATÁS NÉLKÜL) V.2. A MÁRCIUS 31-EI ÉS A MÁRCIUS 31-EI TÉNYADATOK VIZSGÁLATA (KÖZFOGLALKOZTATÁS NÉLKÜL) VI. A GAZDASÁGI SZERVEZETEK ELŐREJELZÉSE AZ ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI FORMÁKKAL KAPCSOLATBAN Táblajegyzék 1. A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (2017. II. negyedév) ágazati reprezentációja A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten áganként, ágazatonként A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak és megyék szerint, (fő) A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belül várható létszámmozgás, foglalkozási csoportok (FEOR (2)) szerint A II. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva ágazatok és vállalati méret szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A II. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva ágazatok és vállalati méret szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A II. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva régiók és megyék szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A II. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva régiók és megyék szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya vállalati méret, régiók és megyék szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt)

4 12. A II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya vállalati méret, régiók és megyék szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A 2017.II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A 2017.II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A 2017.II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők) A 2017.II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámcsökkenésében leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A 2017.II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámcsökkenésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatottak) Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásának előrejelzése vállalati méretenként, III. negyedévre vonatkozóan (válaszadó cégek megoszlása atipikus foglalkoztatási formánként), % A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatlapja

5 I. Bevezetés márciusban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 48. alkalommal hajtotta végre a Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérését (a továbbiakban: NMF). A felmérés során megszólított munkáltatók száma 18,1 ezer volt. A beérkezett, elemzésben felhasználható adatlapok száma 12,4 ezer db-ot tett ki. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a munkáltatók és a munkaügyi szervezet közötti munkakapcsolat erősítése: gyors reagálás a cégek várható munkaerő-keresletére, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg ez az NFSZ egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, amely azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. Az NMF másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, munkáltatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok elősegítése. Az NMF adatfelvétele március 28-a és április 28-a között zajlott. A kérdőívben a munkáltatók a március 31-ei statisztikai állományi létszámukat közölték, és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást negyedéves és éves időhorizonton. A rendelkezésünkre álló adatok alapján 3 hónapon belül összességében 2,3%-os létszámnövekedés prognosztizálható. Ebben a létszámmozgásban a közfoglalkoztatottak adatai is szerepelnek. Közfoglalkoztatottak nélkül nézve II. negyedév végéig 1,8%-os létszámnövekedést jeleztek a munkáltatók. Az országos elemzéssel párhuzamosan a fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal munkaügyi főosztályainak saját elemzéseit is elérhetővé tettük a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján. 5

6 II. A munkaerő-piaci helyzet alakulása I. negyedévben A KSH munkaerő felmérése szerint I. negyedévben a éves népesség 61,1%-a bizonyult gazdaságilag aktívnak, 58,4%-os volt a foglalkoztatási ráta, a munkanélküliségi ráta értéke pedig 4,5%-ot tett ki. Az országban összesen 1852,0 ezer volt a regisztrált gazdasági szervezetek száma, ebből 1702,2 ezer volt a vállalkozások száma. Területenként vizsgálva, a munkanélküliségi ráta a legnagyobb az Észak Alföldön, ezen belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (9,3%) és Hajdú-Bihar megyében (8,3%). Szintén magasabb az országos átlagnál Észak-Magyarországon (6,8%), itt Nógrád megyében kiemelkedő, 11,8%-os a ráta. Legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta a Közép-Dunántúlon (1,9%), ezen belül Veszprém megyében, ahol 1,2%-ot mutat. Főbb országos munkaerő-piaci adatok Megnevezés I. negyedév ezer fő Népesség száma ,0 Gazdaságilag aktívak száma ,7 Munkanélküliek száma 1 206,8 Foglalkoztatottak száma ,9 Alkalmazásban állók száma ,5 Inaktívak száma ,3 Gazdasági szervezetek száma ,0 ebből vállalkozások száma ,2 Aktivitási arány 1 61,1% Foglalkoztatási ráta 1 58,4% Munkanélküliségi ráta 1 4,5% 1 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés, I. negyedév (Az adatok a éves korcsoportra vonatkoznak) 2 Forrás: KSH, Intézményi munkaügyi-statisztikai adatgyűjtési rendszer, március 3 Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint, március 6

7 III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői A II. negyedéves felmérés eredményeként több mint tizenkétezer munkáltató várható munkaerő-gazdálkodásáról kaptunk képet. A felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek együttesen 740,0 ezer munkavállalót foglalkoztattak. Az adatfelvétel során a kiküldött kérdőívek visszaküldési aránya 68,7%-os volt. A válaszadási hajlandóság az egyes megyékben egyenetlenül alakult, hiszen bizonyos esetekben 90% feletti válaszadási arányt tapasztaltunk, két területen pedig az 50%-ot sem érte el. Az előbbi csoportba tartozik Békés, Csongrád, Tolna, Veszprém és Zala megye, az utóbbiba pedig Hajdú-Bihar megye és Budapest. A több mint tizenkétezer érvényes választ adó gazdasági szervezet legnagyobb része, 79,7%- a, mikro- és kisvállalkozások közül került ki, amelyek a felmérésben résztvevő cégek munkavállalóinak 17,3%-át foglalkoztatták. A középvállalkozások a minta 16,2%-át teszik ki, és az itt foglalkoztatottak jelentik az összlétszám 28,9%-át. A minta 4,1%-át alkotják a nagyvállalkozások, amelyek a válaszadó gazdasági szervezetekhez tartozó munkavállalók legnagyobb hányadát, 53,8%-át foglalkoztatták. A gazdasági szervezetek 31,9 ezer munkavállalót alkalmaztak közfoglalkoztatás keretében a március 31-ei állapot szerint. A legtöbb közfoglalkoztatott (53,7%) nagyvállalkozásnál, a legkevesebb pedig (0,7%) mikro-vállalkozásnál rendelkezett közfoglalkoztatási jogviszonnyal a tárgyidőpontban. Válaszadók megoszlása 2017 II. negyedévi NMF-ben (2017. március 31.) Érvényes adatlapok A foglalkoztatottak statisztikai állományi Ebből: létszáma március 31-én közfoglalkoztatottak száma, db megoszlás, száma, száma, fő megoszlása, % megoszlása, % % fő Mikro (0-9 fő) , , ,7 Kis (10-49 fő) , , ,2 Közép ( fő) , , ,5 Nagy (250 felett) 508 4, , ,7 Összesen , , ,0 Nemzetgazdasági szinten a NMF adatbázisa a gazdasági szervezetek 0,7%-át, és a foglalkoztatottak 16,9%-át reprezentálja. A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlását nemzetgazdasági ágazatonként a következő táblázat mutatja. 7

8 A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlása, % Foglalkoztatottak számának megoszlása (%) Gazdasági szervezetek számának megoszlása (%) Nemzetgazdasági ágazat (TEAOR'08) NMF KSH NMF KSH (2017. I. ( ) negyedév) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 4,4 4,8 7,5 27,7 Bányászat 0,2 0,2 0,3 0,0 Feldolgozóipar 44,6 22,4 25,8 4,3 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 1,1 0,8 0,3 0,1 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 3,4 1,3 1,4 0,2 Építőipar 2,7 6,3 9,4 5,3 Kereskedelem, gépjárműjavítás 12,1 12,3 22,3 11,0 Szállítás, raktározás 5,9 6,7 2,9 2,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2,1 4,6 7,0 4,1 Információ, kommunikáció 0,4 2,5 1,2 3,3 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0,4 2,2 0,6 2,1 Ingatlanügyletek 1,0 0,5 1,9 13,1 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1,4 3,5 4,5 11,0 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 2,5 3,5 2,7 3,9 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 5,2 10,7 3,0 0,0 Oktatás 2,9 7,5 2,2 3,3 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 7,5 6,4 2,9 2,3 Művészet, szórakozás, szabad idő 0,6 1,6 1,3 2,8 Egyéb szolgáltatás 1,5 2,2 2,9 3,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés I. negyedév, KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma március 31-én Jelentős eltérés tapasztalható gazdasági ágazatonként a nemzetgazdaság egésze és a felmérés szerkezete között a szervezetek számát, és az ott foglalkoztatottak létszámát nézve egyaránt. Ebben a tekintetben különösen a feldolgozóipart kell kiemelnünk, e gazdasági ág mind a foglalkoztatottak, mind a gazdasági szervezetek száma esetében felülreprezentált a mintában. Emellett a kereskedelem ágazat esetében láthatunk jelentős eltéréseket, ugyanis ez a gazdasági ág a foglalkoztatottak tekintetében alul, míg a gazdasági szervezetek számát tekintve felülreprezentáltnak tekinthető. A mezőgazdaság és az ingatlanügyletek esetében szintén jelentős alulreprezentáltságról beszélhetünk a gazdasági szervezetek számát tekintve. Területi szempontból is jelentős eltéréseket láthatunk. Ennek oka főként a Főváros és Pest megye valós súlyához képest kisebb mértékű megjelenése. A KSH adatai szerint Közép- Magyarországon működik a gazdasági szervezetek több mint harmada (34,7%-a), melyek a munkavállalók 32,3%-át foglalkoztatják. Ugyanakkor ebben a régióban a felmérésben a gazdasági szervezetek 13,8%-a vett részt, az általuk foglalkoztatott munkavállalók pedig csupán 17,3%-át alkotják a teljes mintának. Ezzel párhuzamosan azt látjuk, hogy például Borsod-Abaúj Zemplén megyében a felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek, valamint az általuk foglalkoztatottak az előző negyedévhez hasonlóan kiemelkedően felülreprezentáltak a mintában. 8

9 A II. negyedéves felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek és a reprezentált gazdasági szervezetek számának megoszlása megyénként*, (%) 25% 20% 15% 10% 5% 0% Gazdasági szervezetek aránya NMF Gazdasági szervezetek aránya KSH *Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma március 31-én 25% 20% 15% 10% 5% 0% A II. negyedéves felmérésben résztvevő gazdasági szervezetekben foglalkoztatottak és az ILO definíció szerinti I. negyedévi foglalkoztatottak számának megoszlása megyénként*, (%) Foglalkoztatottak aránya NMF Foglalkoztatottak aránya KSH *Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés II. negyedév 9

10 IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása a II. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adniuk a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a március 31-én meglévő statisztikai állományi létszám miként változik három hónapos időtávlatban. A közfoglalkoztatottakat is figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy második negyedévben a felmérésben résztvevő munkaadók közel negyede a foglalkoztatott létszám növekedését prognosztizálja. Emellett döntő hányaduk (71,9%) a létszám stagnálásával számol, állományi létszámuk csökkenését mindössze 4,1%-uk várja. Az elmúlt év hasonló időszakában jelzett várakozásokhoz képest árnyalatnyit javult a növekedést várók tábora, és hajszálnyit visszaesett a csökkenést prognosztizálóké, emellett a stagnálásra szavazóké valamelyest mérséklődött. A munkaadók számának megoszlása a 3 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatással), % 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 73,3% 71,9% 24,1% 22,5% 4,2% 4,1% Csökkenő Stagnáló Növekedő március június március június 30. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint június 30-ig (közfoglalkoztatással együtt) 3 hónap múlva várható létszám Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen Vállalati méret (fő) választ adók száma (db) ( ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen A mintában szereplő gazdasági szervezetek a közölt adatok szerint a felmérés negyedévében 2,3%-os növekedést várnak a foglalkoztatottak számában. Ennél az adatnál figyelembe kell vennünk, hogy a közfoglalkoztatottak létszámadatait is tartalmazza. 10

11 Ha megvizsgáljuk, hogy a három hónap alatti létszámváltozás milyen arányú munkaerőfelvétel és -csökkenés eredőjeként valósul meg, meghatározhatjuk, hogy a létszámmozgások a jelenlegi és a jövőbeni foglalkoztatottak mekkora hányadát érinthetik. A kiinduló létszámot alapul véve (740,0 ezer fő), az előrebecsült létszámnövekedés 0,3%-os létszámcsökkenéssel és 2,6%-os bővüléssel együtt valósul meg, vagyis a jelenlegi teljes létszám 2,9%-át érinthetik a rövid távú változások. E változások következtében, abszolút számokban kifejezve, összességében 16,9 ezer fővel bővülhet a foglalkoztatottak száma a negyedév végéig. Az egyes nemzetgazdasági ágakat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy közfoglalkoztatással együtt egyetlen ágazatban sem várják a dolgozói létszám csökkenését. A legmagasabb létszámnövekedést a művészet, szabadidő (7,6%) területen várják, emellett jelentősebb emelkedést prognosztizáltak a szállítás, raktározás (6,9%), a vendéglátás (4,9%), és az egyéb szolgáltatás (4,1%) ágban. A többi területen 0,3 és 3,6% közötti létszámbővülést jósolnak a gazdálkodó szervezetek. Az ezekben az ágakban előforduló közfoglalkoztatás valamelyest felfelé korrigálja a növekedés várható mértékét. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, június 30- ig,% 8,0 7,6 6,9 6,0 4,9 4,1 3,6 3,5 3,5 4,0 2,9 2,6 2,0 1,9 1,8 1,3 1,3 1,2 1,2 1,1 2,0 0,0 0,6 0,3 A feldolgozóiparon belüli létszámváltozást a közfoglalkoztatás nélküli 3 hónapos előrejelzési fejezetben vizsgáljuk, tekintettel arra, hogy ezekben az ágazatokban a közfoglalkoztatás nem jellemző. A vállalati méret dimenzióját vizsgálva azt látjuk, hogy egyik kategória esetében sem bontakozik ki negatív prognózis a második negyedév végéig. Mindez a szezonális hatásoknak is köszönhető. Az előrejelzések - a kisvállalati kategóriát leszámítva némileg pesszimistábbak, mint a tavalyi év hasonló időszakának várakozásai. A mikro-vállalkozások szokás szerint a leginkább derűlátóak (6,4%), ezt követően a kis- (2,6%), a nagy- (2,2%), és a középvállalatok (1,9%) várnak viszonylag kedvező létszámbővülést. 11

12 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, június 30-ig, % 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 6,4 2,6 1,9 2,2 mikro kis közép nagy A területi dimenzióból messzemenő következtetést nem szabad levonnunk, hiszen a reprezentativitás mértéke, jellege, valamint a közfoglalkozatás hatásai eltorzíthatják a reálfolyamatokat. Mindemellett megállapítható, hogy Budapest cégei bizonyultak a legoptimistábbnak (3,9%), a többi megyében 3,4-0,8% közti növekedéssel számolnak a munkaadók. Csökkenést nem prognosztizálnak egyik megyében sem, ahogyan ezt a gazdasági ágak esetében is láthattuk. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, június 30-ig, % 4,0 3,0 3,9 3,4 3,1 2,8 2,4 2,4 2,3 2,2 2,2 2,0 1,9 1,9 1,7 1,7 1,6 1,6 1,6 1,5 2,0 1,0 1,3 0,8 0,0 12

13 IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) Ahogy már korábban is megfigyelhettük, a létszámfelvétel és a létszámcsökkenés összesített egyenlege a második negyedév végéig nézve pozitív. A jelenleg foglalkoztatott 740,0 ezer főhöz képest 16,9 ezer munkavállalóval lehet több a megkérdezett munkáltatóknál a foglalkoztatott létszám. A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként a közfoglalkoztatásban résztvevők figyelembevételével (fő) A foglalkozási főcsoportok kapcsán megállapítható, hogy a fegyveres szervek foglalkozásai főcsoport kivételével mindenhol pozitív a létszámfelvétel és létszámcsökkenés egyenlege. A szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások szívhatják fel a legtöbb munkaerőt ebben a negyedévben. Kimagaslóan pozitív egyenleg a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők, az ipari és építőipari foglalkozások esetében, és a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásoknál tapasztalható. A legkeresettebbek a tárgynegyedévben az egyéb egyszerű építőipari, az egyszerű ipari, és az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási, szállítási foglalkozások. Emellett az egyéb termék-összeszerelők, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító, a szántóföldinövény-termesztő, a tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr, és a bolti eladó területen növekedhet jelentősebben a létszám.. Fontos megjegyeznünk, hogy a foglalkozások egy jelentős részében a munkavállalók számát a szezonális hatás erőteljesen befolyásolja. 13

14 IV. 3. A létszámadatok várható alakulása a II. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók létszámadatait és várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban részt vevők létszámai is szerepeltek. Jelen fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. Ezen adataink azt mutatják, hogy a szervezetek 73,2%-a három hónapon belül stagnálással számol, míg 22,9%-uk növekedést, 3,9%-uk létszámcsökkenést jelez második negyedév végéig. Az adatok a gazdasági szervezetek egy évvel korábbi megoszlásához képest azt mutatják, hogy mérséklődött a stagnálásra és létszámcsökkenésre, és emelkedett a létszámnövekedésre számító cégek aránya. A munkaadók számának megoszlása a 3 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatás nélkül), % 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 75,1% 73,2% 22,9% 20,8% 4,1% 3,9% Csökkenő Stagnáló Növekedő március június március június 30. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint június 30-ig (közfoglalkoztatás nélkül) Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 3 hónap múlva várható létszám (fő) Vállalati méret választ adók száma (db) ( ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen A felmérésben részt vevő foglalkoztatóknál közfoglalkoztatottak nélkül a munkavállalók száma 708,2 ezer fő volt, a negyedév végére prognosztizált létszám pedig 720,5 ezer fő, ennek alapján a létszámnövekedés a tárgyidőszak végéig 1,8%-os lehet. A nemzetgazdasági ágak többségében a foglalkoztatottak számának növekedését vagy stagnálását prognosztizálhatjuk. A legnagyobb mértékű létszámbővülés a vendéglátás (5,0%), az építőipar (3,7%), az adminisztratív tevékenység (3,5%) és az egyéb szolgáltatás (3,4%) területén valósulhat meg a tárgynegyedévben. Ezen területek zöménél a várható változásban jelentős szerepe van a szezonalitásnak is. 14

15 % % 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, június 30-ig, % 5,0 3,7 3,5 3,4 3,1 2,4 2,4 2,0 2,0 1,8 1,3 1,1 0,8 0,8 0,6 0,6 0,4 0,2 0,1 A feldolgozóiparban várhatóan 1,8%-os létszámnövekedés várható a második negyedévben. Az iparágon belül a főátlagnál kedvezőbb mértékű emelkedés várható az élelmiszer, ital, dohánytermék (3,4%), a vegyi anyag, termék (2,4%), a gumi-, műanyag és nemesfém ásványi termék (2,4 %), és a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (1,9%) területen. A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, június 30-ig, % 7,0 6,2 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 2,4 1,6 1,4 1,0 0,0 mikro kis közép nagy Vállalati méret szerint vizsgálva az adatokat azt mondhatjuk, hogy minden létszámnagyságkategória munkáltatói a foglalkoztatottak növekedését jelzik előre a vizsgált időszakban. A 15

16 % mikro-vállalkozások várakozásai jelen esetben 6,2 %-os növekedést jeleznek, a nagyvállalkozások azonban ehhez képest mindösszesen 1,4%-ot prognosztizálnak. Területi aspektusból vizsgálva az adatokat azt láthatjuk, hogy a közfoglalkoztatottak adatainak figyelembevétele nélkül sem prognosztizálható a foglalkoztatottak számának csökkenése. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, június 30-ig, % 4,0 3,6 3,5 3,0 2,5 3,0 2,7 2,4 2,1 2,1 2,1 1,9 1,9 1,8 2,0 1,5 1,0 1,5 1,5 1,5 1,4 1,4 1,4 1,3 0,9 0,9 0,9 0,5 0,0 A legoptimistább várakozásokkal Békés megye munkáltatói (+3,6%) rendelkeznek a tárgyidőszakban. Ezen kívül jelentősebb növekedést várnak Zala, Veszprém, és Nógrád megyében. Ha megvizsgáljuk, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevő munkavállalók figyelmen kívül hagyásával melyek azok a foglalkozási csoportok, amelyekben a legnagyobb mértékben növekedhet a foglalkoztatottak száma, akkor az alábbi megállapításokat tehetjük: A legnagyobb kereslet a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők foglalkozások iránt mutatkozik; ez a tavaly ilyenkor jelzett keresletnél kisebb értéket jelent. Emellett keresettek a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások, és az ipari és építőipari foglalkozások. Az előbbi főcsoport alacsonyabb értéket, az utóbbi magasabb értéket mutat a tavalyinál. Pozitív jelenség, hogy a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások, az egyéb felsőfokú vagy középfokú végzettségűek, és a felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozási csoportok iránt idén is pozitív keresletet jeleztek a munkáltatók. Az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások, a gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók, és a fegyveres szervek foglalkozásai létszámában kismértékű növekedés prognosztizálható. Ezen felül jelentősebb létszámnövekedés az egyszerű ipari foglalkozásúaknál, az egyéb termék-összeszerelőknél, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító, a szántóföldinövénytermesztő és a tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr foglalkozások esetében várható. Jelentősebb létszámcsökkenés pedig a középiskolai tanár, a kéményseprő, épületszerkezettisztító, a ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó, a cipőgyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó foglalkozásoknál számítható. 16

17 A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként a közfoglalkoztatásban résztvevők figyelembevétele nélkül (fő)

18 IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) Az felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek az éves létszámmozgás tekintetében 19,4 ezer fős létszámnövekedést jeleztek előre közfoglalkoztatással együtt, amely 2,6%-os emelkedésnek felel meg. Ennek eredményeként e vállalati kör foglalkoztatottjainak száma március 31-ig a 759,4 ezer főre emelkedhet. Éves időtávlatban a gazdasági szervezetek 28,6%-a prognosztizál létszámbővülést a munkaerő-állományában, 66,2%-a stagnálást vár, 5,2%-uk pedig csökkenést jelez előre. Ugyanazok a trendek érvényesülnek, mint a 3 hónapos előrejelzésnél: egyaránt mérséklődött a stagnálást és a csökkenést várók részesedése, a növekedést előrejelzőké pedig kis mértékben emelkedett. A munkaadók számának megoszlása a 12 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatással), % 70,0% 60,0% 50,0% 68,3% 66,2% 40,0% 30,0% 26,0% 28,6% 20,0% 10,0% 5,7% 5,2% 0,0% Csökkenő Stagnáló Növekedő március március március március 31. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint március 31-ig (közfoglalkoztatással együtt) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 12 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) ( ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen A felmérésben részt vevő foglalkoztatóknál közfoglalkoztatással együtt a munkavállalók száma 740,1 ezer fő volt, az egy év múlva prognosztizált létszám pedig 759,4 ezer fő, ennek alapján a létszámnövekedés a tárgyidőszak végéig 2,6%-os lehet. Az éves létszámprognózis adatai alapján a közigazgatás területét kivéve, ahol 0,5%-os visszaesés várható, minden ágban emelkedhet a foglalkoztatottak létszáma A legjelentősebb növekedés a pénzügyi tevékenység (18,5%) ágban prognosztizálható, a többi gazdasági ágban az arányok 0,3-7,7% között mozognak. 18

19 A feldolgozóiparon belül dolgozó munkavállalók létszáma összességében 2,8%-kal bővülhet. Az egyes ágazatokat nézve, megállapítható, hogy létszámcsökkenéssel csak a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás területén számolnak a szervezetek, ahol 6,3%-os visszaesést prognosztizálnak. Növekedés tekintetében a gumi-, műanyag és nemesfém, ásványi termék gyártása és a járműgyártás emelkedik ki. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, március 31-ig, % 20,0 18,5 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0-2,0 7,7 5,3 4,2 4,0 4,0 3,6 2,8 2,0 1,9 1,8 1,2 1,1 1,1 1,0 0,5 0,5 0,3-0, március 31-ig a mikro-vállalkozások 6,9%-os, a kisvállalkozások 2,9%-os, a középvállalatok 2,1%-os, és a nagyvállalkozások 2,6%-os növekedést jeleznek előre. Mindebből látszik, hogy lényegében stagnálás várható, kivéve a mikro-vállalkozások kiugróan magas előrejelzését. 19

20 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, március 31-ig, % 6,9 2,9 mikro kis közép nagy 2,1 2,6 Területileg vizsgálva az éves prognózist, Komárom-Esztergom megye, Budapest, Nógrád megye, Zala megye és Heves megye munkáltatói várják a legnagyobb létszámnövekedést, mely 3,1-5,4% közötti értéket jelent. Baranya, Fejér, és Hajdú-Bihar megye munkaadói lényegében stagnálást jeleztek, létszámvesztést pedig megyében sem várnak a cégek. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, március 31-ig, % 6,0 5,4 5,0 4,0 4,8 4,0 3,0 3,2 3,1 3,0 2,9 2,9 2,8 2,4 2,3 2,0 1,0 0,0 2,0 2,0 1,7 1,6 1,5 1,4 0,7 0,7 0,1 20

21 IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók éves várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban résztvevők létszámai is szerepeltek. Jelen fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. A munkaadók számának megoszlása a 12 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatás nélkül), % 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 70,5% 67,8% 27,6% 24,7% 4,8% 4,6% Csökkenő Stagnáló Növekedő március március március március 31. A gazdasági szervezetek 67,8%-a egy éves időtávlatban stagnálással számol, míg 27,6%-a növekedést, 4,6%-a létszámcsökkenést jelez. Az előző év azonos időszakához viszonyítva elmondható, hogy mérséklődött a csökkenést, és a stagnálást prognosztizáló cégek aránya, ezzel párhuzamosan kissé emelkedett a növekedésre számító vállalkozásoké. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint március 31-ig (közfoglalkoztatás nélkül) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 12 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) ( ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen A munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatók körében a közfoglalkoztatottak nélkül összességében 3,0%-os létszámnövekedés várható március 31-ig. A március 31-én meglévő 708,2 ezer fős foglalkoztatott létszám 729,1 ezer főre növekedhet egy év alatt a felmérésben szereplő cégek körében. 21

22 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, március 31- ig, % 20,0 18,6 5,6 4,4 4,0 3,8 2,8 2,7 2,0 2,0 1,9 1,7 1,7 1,1 1,0 0,9 0,9 0,5 0,4 0,3 A közfoglalkoztatottak nélkül várható előrejelzés alapján nemzetgazdasági áganként meglehetősen eltérő várakozások rajzolódnak ki. Amellett, hogy minden nemzetgazdasági ágban növekedés várható, addig a pénzügy területén jelentősebb, 18,6%-os emelkedést prognosztizálnak a munkáltatók. A gazdasági ágak egy másik csoportjában pedig kismértékű emelkedés, illetve mérséklődés jelezhető előre. Csökkenésről egyik területen sem beszélhetünk. A feldolgozóiparban összességében 2,8%-kal többen dolgozhatnak március 31-én a március 31-ei létszámhoz viszonyítva. Közfoglalkoztatottak nélkül egy év alatt a gumi-, műanyag és nemesfém, ásványi termék gyártása lehet a legnagyobb (4,7%-kal) mértékben bővülő ágazat, amelyet a járműgyártás (4,3%-os bővülés), és a villamos berendezés gyártása (3,8%) követ. Csökkenés a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás területén prognosztizálható a gazdálkodó szervezetek előrejelzései alapján. 22

23 A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyságkategóriánként, március 31-ig, % 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 6,8 3,1 2,2 2,3 mikro kis közép nagy A vállalati méretet vizsgálva azt láthatjuk, hogy minden vállalati körben létszámnövekedést prognosztizálnak a gazdasági szervezetek. A legnagyobb mértékű pozitív irányú változással a mikro-vállalkozások (6,8%) számolnak, a legkisebb mértékű bővüléssel pedig a középvállalatok (2,0%). A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, március 31-ig, 9,0 8,0 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 5,4 4,0 3,2 3,2 3,2 3,1 3,0 3,0 2,7 2,6 2,4 2,4 2,0 1,9 1,7 1,5 1,4 1,2 1,1 Területi szempontból Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkáltatói jelezték előre a legnagyobb létszámbővülést (8,0%), de optimista várakozások jellemzőek Komárom-Esztergom megye (5,4%), Nógrád megye (4,0%), Zala megye (3,2%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (3,2%), és Heves (3,2%) munkáltatóinál. 23

24 V. A korábbi előrejelzések teljesülésének vizsgálata V.1. Az előző negyedévi 3 hónapos előrejelzés teljesülése (közfoglalkoztatás nélkül) A tervezett és tényleges létszámadatok összehasonlítását az elmúlt évre és negyedévre azon munkáltatók körében is elvégeztük, akik mindkét mérésben részt vettek, ez több mint tízezer munkáltatót jelentett. Az előrejelzések pontosságát kizárólag a közfoglalkoztatottak nélküli létszámra vizsgáljuk, hiszen, ahogy a korábbi fejezetekben is láthattuk, a közfoglalkoztatás előirányzatainak nagyságrendjét és változását a gazdasági szervezetek nem tudják befolyásolni, így a közfoglalkoztatottakra vonatkozó létszámgazdálkodásra sem tudnak hatással lenni I. negyedévre (2016. december 31. és március 31. közötti időszakra vonatkozóan) az akkori felmérésben szereplő munkaadók országosan 1,3%-os létszámnövekedést prognosztizáltak, ehhez képest 1,4%-os emelkedés tapasztalható. A mérésben részt vevő vállalkozások így 9,7 ezer munkavállalóval többet alkalmaztak a vizsgált időszakban. 106,0 104,0 104,4 A I. negyedéves előrejelzés teljesülése 103,7 102,0 101,5 101,1 101, márc. 31. terv/ dec. 31. tény 100,0 98,0 98,8 97,7 99, márc. 31. tény/ dec. 31. tény márc. 31. terv/ dec. 31. tény 96, márc. 31. tény/ dec. 31. tény 94,0 Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 és afelett) Vállalati méret szerint vizsgálva az előrejelzést, megállapíthatjuk, hogy az előző negyedévi eredménytől eltérően,- amikor is a kisvállalati kör adta a legpontosabb előrejelzést a középvállalatok (+1,1%) várakozása állt a legközelebb a március végi tényadatokhoz. Legkevésbé a mikro-vállalkozások láttak előre egy negyedévre: 4,4%-os növekedést jeleztek, valójában pedig 1,2%-kal csökkent esetükben a foglalkoztatottak száma. A nemzetgazdasági ágak döntő többségében növekedő foglalkoztatotti adatokat jeleztek előre a gazdasági szervezetek. Mindez a első negyedéves tényadatokhoz viszonyítva jelent - 1,2% és 3,6% közötti csökkenő illetve növekvő mozgást. Mindössze az ingatlanügyletek, a bányászat, kőfejtés, és a közigazgatás területén számítottak kisebb mértékű csökkenésre a cégek. Igazán kiugró értékkel a tervezett létszámváltozások kapcsán nem találkozunk, ugyanakkor a tényleges, március végi eredmények már jóval differenciáltabbak. Legpontosabban az ingatlanügyletek gazdasági ágban terveztek előre a munkáltatók, 0,6%-al jósoltak kisebb 24

25 létszámváltozást a ténylegesnél. A pénzügyi, biztosítási tevékenység területen a várttal ellentétben kiemelkedő mértékben csökkent a foglalkoztatottak létszáma (47,0%-al). Emellett az információ és kommunikáció ágban (28,9%), a bányászat, kőfejtés területén (12,9%), és az egyéb szolgáltatás ágban (7,9%) szintén jelentősebb visszaesés tapasztalható. Emellett a szállítás, raktározás területét (19,6%), a közigazgatást (15,1%), az energiaipart (14,2%) és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet (11,2%) emelhetjük ki, ahol a várt létszámadatokhoz képest a tényadatok a munkavállalók létszámának lényegesen nagyobb növekedését mutatják. Az előző negyedévi 3 hónapos előrejelzés teljesülése (közfoglalkoztatás nélkül) Nemzetgazdasági ágak Előző negyedéves tervezett létszám (2017.márc.31.)/Előző negyedéves tényleges létszám (2016.dec.31.),% Jelenlegi létszám (2017.márc.31.)/Előző negyedéves tényleges létszám (2016.dec.31.),% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 100,5 98,1 Bányászat, kőfejtés 99,7 87,1 Feldolgozóipar 101,6 98,5 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 100,5 114,2 Víz-, és hulladékgazdálkodás 100,6 103,7 Építőipar 103,6 102,0 Kereskedelem, gépjárműjavítás 100,9 101,9 Szállítás, raktározás 101,3 119,6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 101,4 102,2 Információ és kommunikáció 100,6 71,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 103,0 53,0 Ingatlanügyletek 98,8 98,1 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 100,5 111,2 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 101,9 101,1 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 99,7 115,1 Oktatás 101,1 99,3 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 100,2 110,6 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 100,9 104,7 Egyéb szolgáltatás 100,1 92,1 Összesen 101,3 101,4 25

26 V.2. A március 31-ei és a március 31-ei tényadatok vizsgálata (közfoglalkoztatás nélkül) évre (2016. március 31. és március 31. közötti időszakra vonatkozóan) az akkori felmérésben szereplő munkaadók országosan 2,3%-os létszámnövekedést prognosztizáltak, ehhez képest 8,5%-os emelkedés jelentkezett. A mérésben részt vevő vállalkozások eszerint 55,4 ezer munkavállalóval többet alkalmaztak, mint ahogyan azt tervezték. 120,0 A március 31-re vonatkozó éves előrejelzés teljesülése 114,7 106,4104,6 102,3 103,7 102,1 101,0 102,0 90,0 60,0 30,0 0, márc. 31. terv/2016. márc. 31. tény márc. 31. tény/ márc. 31. tény márc. 31. terv/2016. márc. 31. tény márc. 31. tény/ márc. 31. tény A látszólag pontos éves előrejelzés mögött azt láthatjuk, hogy vállalati méret szerint már kilengések tapasztalhatók az előrejelzés pontosságában. Éves távlatban általában igaz, hogy a vállalati méret növekedésével javul az előrejelzés pontossága, ugyanakkor ebben az esetben a nagyvállalatoknál elég magas, 12,6%-pont volt a különbség a tény és terv változások között. Emellett az általában legoptimistább mikro-vállalkozások 6,4%-os létszámnövekedéssel számoltak, ehhez képest 4,6%-os emelkedés következett be náluk. A nemzetgazdasági ágak döntő többségében növekedő foglalkoztatotti adatokat jeleztek előre a gazdasági szervezetek. A legnagyobb változást, 4,1%-ot, az adminisztráció területére prognosztizálták a munkáltatók. A feldolgozóiparban 3,0%-os növekedést jeleztek a cégek. Csökkenést mindössze a bányászat, kőfejtés (-5,1%), az energiaipar (0,9%) és a víz-, és hulladékgazdálkodás (0,2%) ágak esetében vártak. Az említett területek közül a feldolgozóiparban terveztek a legpontosabban előre a munkáltatók, ahol 2,9%-al jósoltak kisebb létszámváltozást a ténylegesnél. A víz- és hulladékgazdálkodásban a várttal ellentétben 14,2%-al, az adminisztráció területén 16,0%-al, növekedett a foglalkoztatottak létszáma. Ezen felül a bányászat, kőfejtés területén 18,2%-al, és az energiaipar ágban 4,3%-al esett vissza a munkavállalók száma. Emellett még a kereskedelem, gépjárműjavítás, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, a szállítás, raktározás, és az adminisztratív szolgáltatás területét emelhetjük ki, ahol a várt létszámadatokhoz képest a tényadatok a munkavállalók létszámának lényegesen nagyobb növekedését mutatják. Ezen felül a prognózisokkal ellentétben jelentősebb mértékben csökkent a létszám a pénzügy, az oktatás, a bányászat, kőfejtés, és az egyéb szolgáltatás területén. 26

27 A március 31-ei és a március 31-ei tényadatok vizsgálata (közfoglalkoztatás nélkül) Nemzetgazdasági ágak Előző éves tervezett létszám (2017.márc.31.)/Előző éves tényleges létszám (2016.márc.31.),% Jelenlegi létszám (2017.márc.31.)/Előző éves tényleges létszám (2016.márc.31.),% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 100,7 95,5 Bányászat, kőfejtés 94,9 81,8 Feldolgozóipar 103,0 105,8 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 99,1 95,7 Víz-, és hulladékgazdálkodás 99,8 114,2 Építőipar 103,9 109,4 Kereskedelem, gépjárműjavítás 102,2 164,0 Szállítás, raktározás 103,2 119,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 103,3 108,8 Információ és kommunkáció 103,5 86,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 103,0 42,5 Ingatlanügyletek 101,3 107,8 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 101,1 119,4 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 104,1 116,0 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 101,0 115,9 Oktatás 100,6 63,8 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 100,6 103,6 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 101,5 105,9 Egyéb szolgáltatás 100,9 84,3 Összesen 102,3 108,5 27

28 VI. A gazdasági szervezetek előrejelzése az atipikus foglalkoztatási formákkal kapcsolatban A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretében a második negyedévben a munkáltatókat az atipikus foglalkoztatási formákról is kérdeztük. A gazdasági szervezeteket arra kértük, hogy az atipikus foglalkoztatási formák közül válasszák ki azokat, amelyeket várhatóan a következő negyedévben alkalmazni fognak. Mindezt úgy, hogy háromfokú skálán volt szükséges a válaszadó cégeknek megválaszolni, mekkora az esélye az adott típus alkalmazásának: 1 biztosan, 2 talán, 3 biztosan nem az adott foglalkoztatási formát. Három olyan atipikus forma nevezhető meg, amely fontos szerepet játszhat a következő negyedévben a gazdálkodó szervezetek munkaerő-gazdálkodásában. Ez a három típus a határozott idejű, az alkalmi vagy szezonális és a részmunkaidős foglalkoztatás. Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásának előrejelzése (válaszadó cégek megoszlása atipikus foglalkoztatási formánként), % Atipikus foglalkoztatási forma biztosan II. negyedév II. negyedév talán biztosan talán biztosan nem biztosan nem Részmunkaidős foglalkoztatás 29,2 44,7 26,2 27,1 44,9 28,0 Távmunka 1,8 8,4 89,8 1,5 7,6 90,9 Bedolgozói jogviszony 2,2 11,5 86,4 1,6 9,9 88,4 Alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatási forma Határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás/állami 38,8 34,8 26,4 35,7 35,8 28,5 41,3 40,5 18,1 40,8 39,9 19,4 Munkaerő-kölcsönzés 5,2 14,8 80,0 5,1 13,3 81,6 Önfoglalkoztatás 3,9 10,2 85,9 3,2 8,9 87,9 Megbízási szerződés 11,3 32,2 56,5 9,3 29,8 60,9 A vállalkozások négytizede jelezte, hogy valamely munkavállalója biztosan határozott idejű szerződésen keresztül fog nála kereső tevékenységet végezni, az alkalmi, vagy szezonális, és a részmunkaidős foglalkoztatásnál ez az arány 30% körüli volt, a megbízási szerződésre pedig a cégek körülbelül egytizede voksolt. A többi foglalkoztatási forma esetében 1,8-5,2% közötti a biztosan valamely foglalkoztatási formát alkalmazók aránya. A három fő atipikus foglalkoztatási mód mellett a talán alkalmazók esetében a megbízási szerződést emelhetjük ki, hiszen a vállalkozások 32,2%-a jelezte, hogy felmerülhet e lehetőség alkalmazása. Az előző év azonos időszakának adataival kapcsolatban jól látható, hogy összességében nem változtak az egyes atipikus formákkal kapcsolatos prognózis adatai. Sem az egyes foglalkoztatási formákat egymáshoz viszonyítva, sem pedig az adott foglalkoztatási forma várható alkalmazásának gyakoriságát illetően. Annyi azonban megemlíthető, hogy azok aránya inkább emelkedést mutat majdnem minden kategóriában, amelyek talán alkalmazni fognak munkavállalót atipikus formában. Összességében egy adott atipikus formára igennel (biztosan és talán) válaszolók részesedése egy év alatt kisebb-nagyobb mértékben emelkedett, és leginkább a megbízási szerződésnál (4,4%-ponttal) és az alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatási formánál (2,2%-al) változott. 28

29 Mindez egyértelmű jele annak, hogy a munkáltatók a hagyományos munkaviszony alkalmazása mellett továbbra is élnek az atipikus foglalkoztatás egyes módozataival. A részmunkaidős foglalkoztatás kapcsán kiemelhető, hogy a vállalati méret növekedésével emelkedik a foglalkoztatási típust biztosan alkalmazók aránya. Ezt jól mutatja például, hogy míg a mikro-vállalkozások 23,6%-a fog a következő negyedévben részmunkaidős munkavállalót alkalmazni, addig ez az arány a nagyvállalkozásoknál már 43,8%-ot tesz ki. E foglalkoztatási forma kapcsán a legtöbb vállalkozás Nógrád megyében (27,8%), Győr- Moson-Sopron megyében (25,8%), és Zala megyében (24,4%) jelezte, hogy biztosan élni fog ezzel a lehetőséggel. A részmunkaidős munkavállalót biztosan nem alkalmazók aránya a legmagasabb Zala, Tolna és Hajdú-Bihar megyében (20,3-23,6% közötti). A nemzetgazdasági ágazatok közül a tudományos kutatás, fejlesztés, a vendéglátás, a szociális ellátás, és a pénzügy területeket emelhetjük ki a biztosan alkalmazók közül. A távmunka munkaerő-gazdálkodásban várható súlya meglehetősen csekély. Azok a cégek, akik a következő negyedévben nem zárkóztak el egyértelműen e foglalkoztatási formától, elsősorban a közép- és nagyvállalkozásokhoz tartoznak, Budapesten és Nyugat-Dunántúlon működnek, és a legnagyobb arányban a tudományos kutatás, fejlesztés nemzetgazdasági ágban találhatók meg. A távmunkához hasonlóan a bedolgozói jogviszony alkalmazása is kismértékű lehet. Az alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatás elsődlegesen a kisebb cégekre lehet jellemző a következő negyedévben. Minél nagyobb vállalkozásról beszélünk, annál alacsonyabb ezzel az atipikus foglalkoztatással biztosan vagy talán munkaerőt foglalkoztatni kívánó vállalkozások aránya. A mikro-vállalkozások 42,4%-a, a kisvállalkozások 41,4%-a, a középvállalkozások 32,1%-a, a nagyvállalkozások 16,4%-a jelezte, hogy biztosan lesz olyan munkavállalója a következő negyedévben, akit alkalmi/szezonális foglalkoztatási formában fog alkalmazni. Területileg elsősorban azokban a megyékben lesz releváns szerepe ennek a foglalkoztatási formának, ahol a szezonális munkáknak a súlya nagy, így például említhetjük Békés, Somogy, Győr-Moson-Sopron, Baranya és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket. A gazdasági ágak közül pedig a vendéglátást, a mezőgazdaságot, a művészet, szórakozás, szabadidőt, a bányászatot, és az építőipart emelhetjük ki, hiszen itt a legmagasabb az alkalmi/szezonális foglalkoztatást biztosan alkalmazók aránya. A határozott idejű foglalkoztatás kapcsán elmondható, hogy szerepe a vállalati méret növekedésével emelkedik, hiszen minél nagyobb cégekről beszélünk, annál nagyobb közöttük azok aránya, akik élni kívánnak ezzel a lehetőséggel. Relevanciája azonban már a mikrovállalkozások körében sem elhanyagolható, ugyanis e vállalati kör 35,7%-a biztosan, 40,4%-a talán fog alkalmazni határozott időre munkavállalót a következő negyedévben. A nagyvállalkozásoknál ezek az arányok már 57,3%-ot, illetve 33,0%-ot tettek ki. A határozott idejű szerződések biztos alkalmazását a legtöbb vállalkozás Zala, Győr-Moson- Sopron, Fejér, Veszprém megyékben, és Budapesten jelezte. A gazdasági ágakat tekintve, ebből a szempontból a közigazgatás, a szociális ellátás, a művészet, szórakozás, szabadidő, az oktatás, és a bányászat, kőfejtés ágazatokat emelhetjük ki. A munkaerő-kölcsönzés elsősorban a nagyvállalkozásoknál jellemző a következő negyedévben. E vállalati kör 30,5%-a jelezte, hogy biztosan lesz olyan munkavállalója, akit kölcsönzés keretében fog foglalkoztatni. A többi létszámnagyság-kategóriánál ez az arány a 11,0%-ot sem éri el. 29

30 A mikro-vállalkozások 10,7%-a, a kisvállalkozások 14,9%-a, középvállalkozások 20,8%-a, a nagyvállalkozások 19,9%-a jelezte, hogy talán lesz kölcsönzött munkavállalója a következő negyedévben. A gazdasági ágak közül a járműgyártás, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, a villamos berendezés gyártása, a vegyi anyag, termék gyártása területen működő vállalkozások prognosztizálták a legtöbben a munkaerő-kölcsönzést, mint atipikus foglalkoztatási forma lehetőségét. A megbízási szerződéseknél minél nagyobb cégről van szó, annál nagyobb azok aránya, akik a következő negyedévben biztosan vagy talán alkalmazni fogják ezt az atipikus foglalkoztatási formát. A mikro-cégek 7,7%-a, a nagyvállalkozások 19,1%-a biztosan, előbbiek 25,4%-a, utóbbiak 44,5%-a pedig a talán kategóriába tartozik. A megbízási szerződések biztos alkalmazása a legtöbb megyében 10% körül mozog, kivéve a Fővárost, ahol ez az érték kiemelkedőbb (31,1%). Ezen kívül magasabb eredménnyel Csongrád (19,2%), Jász-Nagykun-Szolnok (14,1%) és Fejér (13,9%) megyénél találkozunk. A nemzetgazdasági ágaknál, ágazatoknál a tudományos kutatás, fejlesztés, az oktatás, a humánegészségügyi ellátás, a művészet, szórakozás, szabadidő, és a kiadói tevékenység emelhető ki ebből a szempontból. 30

31 Táblázatok 31

32 1. A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (2017. II. negyedév) ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) I. negyedévben a foglalkoztatottak* száma (fő) megoszlása Az NMF-ben szereplő szervezeteknél a foglalkoztatottak (2017.II. negyedév**) nyitó létszáma (fő) megoszlása Reprezentációs arány Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 211,0 4,8% 32,8 4,4% 15,5% Bányászat 7,4 0,2% 1,3 0,2% 18,0% Feldolgozóipar 977,3 22,4% 330,1 44,6% 33,8% Ebből: 0,0 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 143,7 3,3% 43,3 5,9% 30,2% Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 56,1 1,3% 23,7 3,2% 42,2% Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 46,5 1,1% 13,5 1,8% 29,0% Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 5,1 0,1% 0,1 0,0% 1,5% Vegyi anyag, termék gyártása 28,4 0,7% 9,8 1,3% 34,5% Gyógyszergyártás 26,2 0,6% 2,3 0,3% 8,7% Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 95,3 2,2% 32,3 4,4% 33,9% Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 115,9 2,7% 45,0 6,1% 38,9% Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 76,5 1,8% 42,6 5,8% 55,6% Villamos berendezés gyártása 63,1 1,5% 21,5 2,9% 34,0% Gép, gépi berendezés gyártása 67,5 1,6% 33,7 4,6% 49,9% Járműgyártás 160,4 3,7% 46,1 6,2% 28,8% Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 92,6 2,1% 16,1 2,2% 17,4% Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 34,1 0,8% 8,3 1,1% 24,4% Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 58,7 1,3% 25,4 3,4% 43,3% Építőipar 275,3 6,3% 19,9 2,7% 7,2% Kereskedelem, gépjárműjavítás 534,9 12,3% 89,4 12,1% 16,7% Szállítás, raktározás 294,3 6,7% 43,6 5,9% 14,8% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 199,5 4,6% 15,8 2,1% 7,9% Információ, kommunikáció 107,0 2,5% 3,1 0,4% 2,9% Pénzügyi, biztosítási tevékenység 96,0 2,2% 3,0 0,4% 3,1% Ingatlanügyletek 21,4 0,5% 7,6 1,0% 35,5% Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 154,5 3,5% 10,4 1,4% 6,7% Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 153,7 3,5% 18,7 2,5% 12,2% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 466,8 10,7% 38,3 5,2% 8,2% Oktatás 329,2 7,5% 21,1 2,9% 6,4% Humán-egészségügyi, szociális ellátás 279,8 6,4% 55,7 7,5% 19,9% Művészet, szórakozás, szabad idő 69,1 1,6% 4,7 0,6% 6,8% Egyéb szolgáltatás, területen kívüli szervezet 98,0 2,2% 10,8 1,5% 11,0% Összesen 4367,9 100,0% 740,0 100,0% 16,9% * KSH Munkaerő-felmérés I. negyedév ** március 31-ei statisztikai állományi létszám 32