MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

Átírás

1 PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Baranyai Ákos Jóváhagyta: dr. Iróczki Lénárd május 1

2 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér... 3 A KSH lakossági munkaerős-felmérés fogalmai... 3 Pest megye gazdasági és munkaerő-piaci helyzete, a KSH munkaerő-felmérés adatai alapján... 5 Válaszadási adatok a felmérés során... 6 A felmérés során megkeresett munkáltatók köre nemzetgazdasági ágazatok szerinti bontásban... 7 A válaszoló munkáltatók száma ágazat és létszám-kategória szerint... 8 Előrejelzés 3, illetve 12 hónapra a felmérésbe vont gazdasági szervezeteknél gazdasági áganként hónap múlva várt adatok hónap múlva várt adatok A felmérés előrejelzése, várható változások a felmérés alapján MELLÉKLETEK Vállalati méret szerinti válaszadás, kirendeltségenként Vállalati méret szerinti összefoglaló adatok Gazdasági szervezetek száma, megoszlása Az NMF-ben szereplő gazdasági szervezeteknél foglalkoztatottak várható alakulása, kirendeltségenként, vállalati méret szerinti bontásban, 3 hónap múlva Gazdasági ágazat szerinti, 3 hónapon belüli várható létszámmozgás

3 Fogalmi háttér A felmérésben, elemzésben többször használunk olyan fogalmakat, mutatókat, melyek akár két szervezet között sem fedik ugyanazt a tartalmat. Így ezeket a fogalmakat külön, kiemelten kezelve tisztázzuk, definícióikat az adott szervezetek, hivatalok fogalmi keretei között kezeljük és értelmezzük olykor pedig a közöttük lévő különbségeket és kapcsolatokat is tárgyaljuk. A KSH lakossági munkaerős-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának (foglalkoztatottságának és munkanélküliségének) vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra is alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információkat. A KSH által, a felmérésben használt fogalmak 1.) Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az úgynevezett vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (pl. szabadság, betegség) miatt volt távol. 2.) Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg: az adott héten nem dolgozott (és nincsen olyan munkája, amelytől átmenetileg volt csak távol; aktívan keresett munkát, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. 3.) Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. 4.) Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát (vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni). Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket meg sem kísérlik az álláskeresést. A gyermekgondozási ellátás bármely formáját igénybevevők. Az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet. A tőkejövedelmükből élők. A 15 éven felüli tanulók, a háztartásbeliek, a közületi eltartottak vagy a szociális gondozottak. 3

4 5.) A munkanélküliség, illetve gazdasági aktivitás mérésére kialakított, rájuk jellemező különböző mutatószámok: A foglalkoztatási arány, mely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; A munkanélküliségi ráta, mely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; Az aktivitási arány, mely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül; A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai 1.) Nyilvántartott álláskereső az, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központ illetékes kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; aki a munkaügyi központ illetékes kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. 2.) Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli) az, aki az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vétetik; aki munkaviszonnyal nem rendelkezik; aki nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezésre áll. 4

5 Pest megye gazdasági és munkaerő-piaci helyzete, a KSH munkaerőfelmérés adatai alapján PEST MEGYE ORSZÁGOS Változás (%) Változás (%) Regisztrált vállalkozások száma (ezer db)* 180,4 183, % 1651,5 1666, % Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 547,5 564, % 4279,8 4353, % Foglalkoztatottak (ezer fő) 506,3 513, % 3811,9 3877, % Munkanélküliek (ezer fő) 41,2 51, % 467,9 475, % Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 412,7 399, % 3395,9 3303, % Aktivitási arány (%) 57,0 58, % 55,8 56, % Foglalkoztatási ráta (%) 52,7 53, % 49,7 50, % A munkanélküliségi ráta (%) 7,5 9, % 10,9 10, % Forrás: KSH stadat-táblák ( ; ; ; ) Az összefoglaló készítésének idején a KSH publikációiban még a évi adatok álltak rendelkezésre, azért ezek összehasonlítását tesszük meg. A gazdaságilag aktívak száma a megyében jelentősebb (3,1%), országosan kisebb (1,7%) növekedést mutat. A foglalkoztatottak számában úgy a megyében, mint országosan növekedés volt tapasztalható (Pest megyében 1,3%, szemben az országos 1,7%-kal). A vizsgált időszakban a munkanélküliek megyei több mint 10 ezer fős növekedése 24,5%-os emelkedést jelentett, szemben az országos 7,7 ezer fős (1,65%) növekedéssel. Fenti számszerű változások eredményeként a munkaerő-piaci mutatók közül a foglalkoztatási ráta Pest megyében 0,6%ponttal nőtt, ami alacsonyabb, mint az országosan 0,9%pontos növekedést mutató ráta, aminek értéke évben 50,6% volt. Ennél sokkal látványosabb a munkanélküliségi rátában bekövetkezett változás, amely Pest megyében egy év alatt 1,6%ponttal nőtt, míg országosan változatlan maradt. A megyében mért 9,1%-os mutató még így is 1,8%ponttal kedvezőbb az országos értéknél. Pest megyében a gazdasági szervezetek száma több mint 1,7%-al nőtt, ugyanakkor országosan kisebb arányú növekedésről beszélhetünk. (Pest megyében több mint 3 ezerrel több regisztrált gazdasági szervezetet tartottak nyilván évben, mint egy évvel korábban, míg országosan közel 15 ezerrel többet.) 5

6 Válaszadási adatok a felmérés során Szervezeti egység Kérdőívek száma Kitöltött kérdőívek száma Válaszadási arány Ceglédi Kirendeltség ,5% Érdi Kirendeltség ,4% Gödöllői Kirendeltség ,2% Szentendrei Kirendeltség ,1% Váci Kirendeltség ,1% Budaörsi Kirendeltség ,0% Dabasi Kirendeltség ,2% Monori Kirendeltség ,8% Nagykátai Kirendeltség ,8% Ráckevei Kirendeltség ,8% Zsámbéki Kirendeltség ,0% Összesen ,4% Megyei szinten 1483 kérdőív került kiküldésre, a válaszadási arány 44,4% volt, ami az előző felméréshez viszonyítva több. A kiküldött adatlapokból 659-et küldtek vissza. A kirendeltségek között igen nagy szórás tapasztalható a válaszadási arány tekintetében. Legkedvezőbb a Gödöllői kirendeltségen (91,2%), a legkedvezőtlenebb Nagykátai, mindössze 13,8%. A visszaküldött adatlapokból 659 adatai voltak minden tekintetben értékelhetőek, így az eredmények közlése során ezeket vettük figyelembe. 6

7 A felmérés során megkeresett munkáltatók köre nemzetgazdasági ágazatok szerinti bontásban A gazdasági szervezetek megoszlása gazdasági áganként 30.0% 25.0% 20.0% 15.0% 10.0% KSH NMF 5.0% 0.0% A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat K Pénzügyi, biztosítási tevékenység B Bányászat, kőfejtés L Ingatlanügyletek C Feldolgozóipar M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás F Építőipar P Oktatás G Kereskedelem, gépjárműjavítás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás H Szállítás, raktározás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás S Egyéb szolgáltatás J Információ, kommunikáció Felmérésünkben a feldolgozóipar jelentős mértékben (több mint 22%-kal) túlreprezentált, addig a mezőgazdaság (közel 22%-kal), az ingatlanügyek (több mint 10%-kal), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (5%-kal) alulreprezentáltak voltak. A többi tevékenységi területen jelentős mértékű eltérést nem tapasztaltunk, bár azt is fontos kiemelni, hogy vannak terültek, ahonnan érdemben nem rendelkezünk információkkal, igen alacsony arányban tudtunk regisztrált gazdasági szervezeteket bevonni a felmérésbe. 7

8 A válaszoló munkáltatók száma ágazat és létszám-kategória szerint Mikro Kis Közép Nagy ÖSSZESEN Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál 1 1 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció 6 6 Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenys Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen: Pest megyében jellemzően mikro- és kisméretű gazdasági szervezeteket sikerült bevonni a felmérésbe, továbbá 142 közép- és 23 nagyvállalat is szolgáltatott számunkra adatokat. Vannak olyan gazdasági ágazatok, ahonnan igen kevés gazdasági szervezetet sikerült csak elérnünk, ez nem teszi lehetővé a mélyebb, teljes gazdasági ágazatokra vonatkoztatható információk levonását. 8

9 Előrejelzés 3, illetve 12 hónapra a felmérésbe vont gazdasági szervezeteknél gazdasági áganként 3 hónap múlva várt adatok A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S Jelenlegi +3 hó A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat K Pénzügyi, biztosítási tevékenység B Bányászat, kőfejtés L Ingatlanügyletek C Feldolgozóipar M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás F Építőipar P Oktatás G Kereskedelem, gépjárműjavítás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás H Szállítás, raktározás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás S Egyéb szolgáltatás J Információ, kommunikáció A felmérés fő célja az, hogy 3 hónapos vagy 1 éves távlatban a foglalkoztatottak tekintetében milyen változást látnak a megkérdezett gazdálkodó szervezetek. Alapvetően optimista vagy pesszimista hangulat uralkodik-e, hogy terveznek-e létszámbővítést, vagy a gazdasági környezetet úgy ítélik meg, hogy létszámcsökkentésre kényszerülnek? A felmérést követő 3 hónap múlva kisebb növekedésre számítanak a válaszoló munkáltatók. Jelentősebb növekedést a feldolgozóipar, a kereskedelem, gépjárműjavítás és a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ill. oktatás ágazatban várnak. Csökkenést a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék ágazatban várnak. A legtöbb nemzetgazdasági ágban gyakorlatilag stagnálás várható. 9

10 12 hónap múlva várt adatok A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S Jelenlegi +12 hó A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat K Pénzügyi, biztosítási tevékenység B Bányászat, kőfejtés L Ingatlanügyletek C Feldolgozóipar M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás F Építőipar P Oktatás G Kereskedelem, gépjárműjavítás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás H Szállítás, raktározás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás S Egyéb szolgáltatás J Információ, kommunikáció Az egy évre kitekintő adatok jóval változatosabb képet adnak, mint a 3 hónaposak. Jelentősebb létszám csökkenésre számítanak a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék, az építőipar és a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágazatokban. Növekedésre számítanak például a feldolgozóipar és a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatokban. A többi ágazatban gyakorlatilag nem várnak létszámváltozást a megkérdezettek. 10

11 A felmérés előrejelzése, várható változások a felmérés alapján KÓD A B C Nemzetgazdasági ágazat Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Jelenlegi létszám +3 hó Változás +12 hó Változás fő % fő % % % % % D E Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál % % Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék % % F G H I J K L M Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység % % % % % % % % % % % % % % % % N O Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenys % % Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít % % P Q R S Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás % % % % % % % % Összesen: % % 11

12 Az alábbiakban az összesített mutatókból kiolvasható főbb megállapításokat foglaljuk össze: 3 hónapos szinten 1,15%-os, míg éves szinten 0,44%-os növekedést várnak a cégek, amely 3 hónapos szinten 390 fős, míg éves szinten 151 fős létszám növekedést jelent. A vízellátás, az építőipar, a pénzügyi biztosítási tevékenység területen éves szinten jelentősebb negatív elmozdulást várnak. A feldolgozóipar és a kereskedelem gépjárműgyártás területen éves szinten számítanak bővülésre. A többi ágazatban stagnálás várható. 12

13 MELLÉKLETEK Vállalati méret szerinti válaszadás, kirendeltségenként válaszadók száma Mikro Kis Közép Nagy Vállalati méret Ceglédi Kirendeltség Érdi Kirendeltség Gödöllői Kirendeltség Szentendrei Kirendeltség Váci Kirendeltség Budaörsi Kirendeltség Dabasi Kirendeltség Monori Kirendeltség Nagykátai Kirendeltség Ráckevei Kirendeltség Zsámbéki Kirendeltség Pest Vállalati méret szerinti összefoglaló adatok Mikro Kis Közép Nagy Vállalati méret válaszadók száma jelenlegi létszám (fő) három hónap múlva várható létszám (fő) tizenkét hónap múlva várható létszám (fő)

14 Gazdasági szervezetek száma, megoszlása Nemzetgazdasági ág KSH megoszlása (%) NMF megoszlása (%) Mezőgazdaság % % Bányászat % Feldolgozóipar % % Energiaipar % % Víz és hulladékgazdálkodás % % Építőipar % % Kereskedelem % % Szállítás és raktározás % % Vendéglátás % % Információ és kommunikáció % % Pénzügyi szolgáltatás % % Ingatlanügyletek % % Tudományos és műszaki tev % % Adminisztratív szolgáltatás % % Közigazgatás % % Oktatás % % Egészségügyi szolgáltatás % % Művészet és szabadidő % % Egyéb szolgáltatás % % Összesen % % Forrás: KSH stadat-táblák 14

15 Az NMF-ben szereplő gazdasági szervezeteknél foglalkoztatottak várható alakulása, kirendeltségenként, vállalati méret szerinti bontásban, 3 hónap múlva Kirendeltség Vállalati méret belépő (fő) kilépő (fő) Ceglédi Kirendeltség Érdi Kirendeltség Gödöllői Kirendeltség Szentendrei Kirendeltség Váci Kirendeltség Budaörsi Kirendeltség Dabasi Kirendeltség Monori Kirendeltség Mikro 46 8 Kis Közép Nagy Vállalati méret Mikro Kis Közép Nagy Vállalati méret Mikro 17 9 Kis Közép Nagy Vállalati méret Mikro Kis Közép 9 11 Nagy 5 5 Vállalati méret Mikro 16 9 Kis Közép Nagy Vállalati méret Mikro 12 4 Kis 14 4 Közép 5 4 Nagy Vállalati méret Mikro Kis Közép Nagy Vállalati méret Mikro 1 0 Kis 19 4 Közép Nagy 18 2 Vállalati méret

16 Vállalati méret belépő (fő) kilépő (fő) Nagykátai Kirendeltség Ráckevei Kirendeltség Zsámbéki Kirendeltség Mikro 2 1 Kis Közép 2 0 Nagy Vállalati méret 4 1 Mikro 0 4 Kis Közép Nagy Vállalati méret Mikro Kis 4 1 Közép 16 3 Nagy Vállalati méret 20 4 Gazdasági ágazat szerinti, 3 hónapon belüli várható létszámmozgás Nemzetgazdasági ág belépő fő kilépő fő Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 37 5 Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál 4 3 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 20 7 Információ, kommunikáció 1 0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek 17 1 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 15 3 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenys 12 0 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő 11 3 Egyéb szolgáltatás 7 3 Összesen: