NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE I. negyedév

Átírás

1 Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathely Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE I. negyedév 8900 Zalaegerszeg, Mártírok útja Telefon: (36 92) , (36 92) Fax: (36 92) Honlap:

2 Bevezetés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés országos, minden kirendeltségre kiterjedő bevezetésére júliusában került sor. A felmérés során, január elején egy rövid kérdőívet juttattunk el, közel 300 munkáltatóhoz. A kérdőíven elsősorban a létszámukkal illetve ennek rövidtávon várható változásaival kapcsolatos kérdések szerepeltek. A válaszadás döntően postai úton, levélben történt, kisebb részben a munkáltató általi közvetlen, interneten keresztüli rögzítéssel. Az adatfelvétel fő célja, hogy negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjtsünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről és segítsük elő az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A felmérés emellett a munkáltatói kapcsolattartás erősítését is szolgálja. E kiadványban előbb néhány gondolatban érintjük a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. Népesség, foglalkoztatás, munkanélküliség A megye lakónépessége január 1-jén 288,6 ezer fő volt, az egy évvel korábbinál 1,6 ezer fővel kevesebb. A munkavállalási korú népesség száma 195,5 ezer fő, ami a lakónépesség mintegy 2/3-a. A lakosság korösszetétele a megyében kissé eltér az országostól, a 15 éven aluliak aránya 13%, a éveseké 69%, a 64 év felettieké 18%. (A évesek aránya nagyjából az országossal megegyező, a 15 éven aluliak aránya viszont 1,7%-ponttal alacsonyabb, a 64 év felettieké közel ugyanennyivel magasabb a megyében.) A foglalkoztatási helyzetre vonatkozóan elsősorban a KSH lakossági megkérdezésen alapuló negyedévenkénti munkaerő-felméréséből rendelkezünk adatokkal. Ez alapján Zala megyében, 2010-ben a foglalkoztatottak átlagos száma 110,1 ezer, a munkanélkülieké 14,8 ezer fő volt, előbbi 6,2 ezer fővel kevesebb, utóbbi 0,8 ezer fővel több az egy évvel korábbinál. A foglalkoztatás mélypontra, míg a munkanélküliség csúcspontra jutott 2010-ben. A gazdasági aktivitás is jelentősen visszaesett, de arányaiban még továbbra is magasabb az országosnál. Az inaktívak száma a évi 66,9 ezerről 71,6 ezerre nőtt. A munkanélküliségi ráta e felmérés szerint - a két időszak között 10,8%-ról 11,9%-ra emelkedett a megyében. A ráta 2008-ig folyamatosan kedvezőbb volt az országosnál, de a válság megyénket erőteljesebben érintette, s 2009-től a zalai munkanélküliségi ráta az országos felett van. 2

3 A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-64 éves népességre) Megnevezés A megyében Országosan Változás Változás Foglalkoztatottak (ezer fő) 116,3 110,1-6,2 3751,3 3750,1-1,2 Munkanélküliek (ezer fő) 14,0 14,8 + 0,8 420,3 474,5 + 54,2 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 130,3 124,9-5,4 4171,6 4224,6 + 53,0 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 66,9 71,6 + 4,7 2599,4 2544,6-54, éves népesség (ezer fő) 197,2 196,5-0,7 6771,0 6769,2-1,8 Aktivitási arány (%) 66,1 63,5-2,6 61,6 62,4 + 0,8 Foglalkoztatási ráta (%) 59,0 56,0-3,0 55,4 55,4 - Munkanélküliségi ráta (%) 10,8 11,8 + 1,0 10,1 11,2 + 1,1 A nyilvántartott álláskeresők átlagos hó végi száma a megyében, 2010-ben 17,5 ezer fő volt, ami több mint 800 fővel (4,6%-kal) alacsonyabb az egy évvel korábbi értéknél. A nyugat-dunántúli régió egészében is hasonló arányú volt a visszaesés. Valamennyi kirendeltségünk területén kevesebb lett az álláskereső, a legnagyobb mértékben (13,5%-kal) Lenti térségében csökkent a számuk végén 17,6 ezer volt a nyilvántartott álláskeresők száma a megyében, 1,4 ezerrel, 8%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A nyilvántartott álláskeresők aránya 2010-ben átlagosan 12,9% volt a megyében, 0,1%-ponttal kevesebb, mint egy évvel korábban. A régiós érték 9,3% volt ugyanekkor, a régió megyéi közül Zalában a legmagasabb az érték. Az álláskeresők aránya Keszthely, Lenti és Zalaegerszeg térségében tartósan alacsonyabb az átlagosnál, míg Nagykanizsa körzetében az átlagot kissé meghaladó. Hosszú ideje Letenye térségében a legmagasabb a ráta értéke, de Zalaszentgrót körzetében is jóval átlag feletti. Az álláskeresők számának csökkenése ellenére egyes területeken azért növekedett mégis kissé a ráta értéke, mert a gazdaságilag aktív népesség is visszaesett. A nyilvántartott álláskeresők átlagos száma és aránya a megyében Megnevezés Nyilvántartott álláskeresők, fő Álláskeresők aránya, % Változás,% Változás, %-pont Keszthely ,6 10,7 10,9 + 0,2 Lenti ,5 12,6 11,3-1,3 Nagykanizsa ,8 14,7 14,5-0,2 Zalaegerszeg ,0 11,1 11,2 + 0,1 Zalaszentgrót ,4 17,0 16,7-0,3 Letenye ,2 19,2 18,6-0,6 Zala összesen ,6 13,0 12,9-0,1 Régió összesen ,3 9,5 9,3-0,2 3

4 Zala a gazdasági mutatókat tekintve a többi megyéhez viszonyítva a középmezőnyben helyezkedik el III. negyedévének végén a megyében a regisztrált társas vállalkozások száma 12,5 ezer volt, ezer lakosra jutóan 43, ami a 7. legmagasabb a megyék között. (Az egyéni s így az összes vállalkozások száma 2008-tól az őstermelők kötelező adószám kiváltása miatt rendkívül megugrott, ami torzítaná az idő- és térbeli összehasonlításokat) Az ipari termelés a évi 13-14%-os visszaesés után 8,5%-kal nőtt a megyében 2010-ben. Ez kissé elmarad az országos növekedés dinamikájától, Budapesten és 10 megyében volt ennél erőteljesebb bővülés. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) a legutóbbi ismert, évi területi adatok szerint eft, a megyék közti rangsorban ezzel a 7. Zala. A felmérés eredményei A felmérés során összesen 287 munkáltatót kerestünk meg a kérdőívvel, közülük 279 válaszolt kérdéseinkre az alábbi területi megoszlásban: Kirendeltség Megkérdezett Értékelhető választ adó munkáltatók száma Keszthely Lenti Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Letenye MEGYE ÖSSZESEN A minta ágazati és létszámnagyság szerinti megoszlása az alábbi volt: Nemzetgazdasági ág 1-9 fő fő fő 249 fő felett Összesen Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamos-energia, gáz-, gőzellátás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tev Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tev Adminisztratív és szolg.-t támogató tev Oktatás Humán-egészségügyi-, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás Egyéb szolgáltatás ÖSSZESEN

5 A válaszadási arány a felmérés kezdetétől fogva kiemelkedően magas Zala megyében. A csaknem teljes körű válaszadással szemben a régióban 86, országosan 78%-os volt a kérdőívet kitöltő munkáltatók aránya. Az értékelhető választ adó 279 munkáltatónál foglalkoztatottak létszáma végén 36,7 ezer fő volt, ami az összes foglalkoztatottaknak mintegy harmada. A megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak ágazati megoszlását mutatja a következő táblázat: Nemzetgazdasági ág Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi adatok szerint, a/ A felmérésben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány, % b/ Mezőgazd., erdőgazd., halászat ,3 Bányászat ,3 Feldolgozóipar Villamos-energia, gáz-, gőzellátás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése ,2 Építőipar ,9 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,3 Szállítás, raktározás ,6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,4 Információ, kommunikáció ,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,8 Ingatlanügyletek ,0 Szakmai, tudományos, műszaki tev ,2 Adminisztratív és szolg.-t támogató tev ,1 Közigazgatás, védelem, kötelező tb Oktatás ,2 Humán-egészségügyi-, szociális ellátás ,0 Művészet, szórakoztatás ,1 Egyéb szolgáltatás ,9 ÖSSZESEN ,9 a/. Tartalmilag a 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozások és létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és nonprofit szervezetek adatai szerepelnek benne. b/ Az arány csak tájékoztató jellegű, több ok miatt sem pontos. Egyrészt a KSH adat a teljes foglalkoztatottak alig több mint felét öleli fel, másrészt a felmérésben szerepelnek nem megyei székhelyű, jelentős létszámot foglalkoztató, valamint 5 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek is. (Ezért fordulhatott elő, hogy 2 ágazatban is a mintában több a foglalkoztatott, mint amit ezen KSH adatgyűjtés összesen jelez.) 5

6 A munkáltatók létszámnagyság szerinti összetétele a következő volt: Vállalat-méret A mintában szereplő cégek A foglalkoztatottak kategória száma megoszlása,% száma megoszlása,% 1-9 fő 46 16, , fő , , fő 86 30, ,3 249 fő felett 29 10, ,2 ÖSSZESEN , ,0 A munkáltatók várakozásai alapján a megkérdezés időpontjánál 3 illetve 12 hónappal később a következőképpen alakul a foglalkoztatott létszámuk: A megkérdezett munkáltatók létszámának várható alakulása Statisztikai állományi létszám, fő Várható változás, % Kirendeltség I. n.év végén 2011.I.n.év végén végén várható várható végéig végéig Keszthely ,5-2,4 Lenti ,4 + 5,9 Letenye ,1-0,9 Nagykanizsa ,9-1,7 Zalaegerszeg ,9 + 3,1 Zalaszentgrót ,9 + 0,4 Zala megye ,3 + 1,2 Vas megye ,2 + 1,9 Győr-Moson-Sopron megye ,3 + 1,6 Régió összesen ,9 + 1, I. negyedévében tehát a megkérdezett körben a foglalkoztatottak számában megyei szinten fős, 2,3%-os bővülés várható. Az elmúlt években a januári megkérdezésekkor általában 2-3% körüli növekedést terveztek az I. negyedévre a felmérésbe bevont cégek, akárcsak most. A munkáltatók egy évre szóló előrejelzése szerint 400 fővel, 1,2%-kal nőhet a létszámuk. A korábbi megkérdezésekkor 2008 végéig kivétel nélkül minden alkalommal növelési szándékot jeleztek a munkáltatók egy évre előrevetítve. A 2009-es felméréseknél viszont már ezzel ellentétben, éves viszonylatban a foglalkoztatottak számának mérséklődésével, esetenként stagnálással számoltak a cégek ben ismét pozitívra fordultak a várakozások, a pénzügyi és gazdasági válság 2009-ben bekövetkezett, foglalkoztatást érintő negatív hatásaitól már nem tartottak a megkérdezett cégeknél. A évi első felmérésben is optimisták a munkáltatók a létszámváltozásukat illetően, éves szinten pontosan akkora arányú bővülést terveznek összességében, mint egy évvel korábban. 6

7 A régióban és a régió másik 2 megyéjében is hasonló mértékű létszámnövelést terveznek a megkérdezett munkáltatók. A megye körzeteit, kirendeltségeit tekintve az éves szintű létszámvárakozásokat illetően már vegyesebb a kép. Lenti és Zalaegerszeg térségében bővülés, Keszthely és Nagykanizsa térségében mérséklődés, míg Letenye és Zalaszentgrót térségében gyakorlatilag stagnálás várható. (Keszthelynél meg kell jegyezni, hogy egy január végén befejeződő közmunka miatti 125 fős létszámcsökkenés torzítja az adatokat, ezt figyelmen kívül hagyva itt is bővülés várható összességében.) Hangsúlyozzuk, hogy a minta nem tekinthető reprezentatívnak, így valamennyi előrejelzés csak a megkérdezett és nem a teljes munkáltatói körre vonatkozik! Országosan a választ adó 6,7 ezer munkáltató összességében az I. negyedévre 2,1%-os, míg 2011 végéig 1,6%-os várható létszámbővülést jelzett, a megyei előrejelzések tehát nem sokkal térnek el az országostól. Erre a felmérésre ezúttal 23. alkalommal került sor. Az eddigi megkérdezéseket figyelembe véve megyei szinten megállapítható, hogy a negyedéves és éves előrejelzések is 2008 végéig minden alkalommal létszámnövekedést vetítettek előre. (a következő táblázat is mutatja) Ezzel szemben a 2009.évi felmérésekben az éves előrejelzés a foglalkoztatás várható visszaesését jelezte, összefüggésben a pénzügyi és gazdasági válsággal. A évi felmérésekben már ismét pozitív irányúak voltak a várakozások és a évi első felmérés is ezt jelzi. A tervezett létszámváltozások az előző felmérésekkor Negyedév A tervezett létszámváltozás A tervezett létszámváltozás mértéke mértéke az adott negyedévben,% a következő 12 hónapban,% 2007.I. + 2,6 + 2, II. + 2,1 + 1, III. + 0,4 + 2, IV. + 0,2 + 0, I. + 1,7 + 1, II. + 0,6 + 0, III. + 1,2 + 1, IV. + 0,1 + 0, I. - 1,8-2, II. + 1,0 + 0, III. + 2, IV. - 0,2-1, I. + 2,9 + 1, II. + 8,3 + 9, III. + 2,6 + 3, IV. + 0,6-0, I. + 2,3 + 1,2 7

8 Vállalat-méret kategória, nemzetgazdasági ág szerint ezúttal is lényeges különbségek vannak a munkáltatók jövőbeni létszámterveiben. Az eddigi felmérésekre általában az volt a jellemző, hogy minél kisebb létszámot foglalkoztattak a cégek, annál kedvezőbbek voltak a várható létszámváltozásokra vonatkozó előrejelzéseik. Most is hasonló a helyzet, egyértelmű összefüggés látható a méret és a létszám-változtatási szándék mértéke között. Az 50 fő alatti cégek mindkét időszakra 5% feletti, a főt foglalkoztatók 2% körüli bővítést jeleztek, míg a legnagyobbak éves szinten minimális visszaesést várnak. A várható létszámváltozások mértéke a munkáltató nagyságrendje szerint Létszámuk A belépők A kilépők Várható Várható Vállalat-méret végén várható várható változás, % változás, % kategória száma, fő száma, fő 2011.I. n.év I. n.év 2011.I. n.év végéig 1-9 fő ,2 + 5, fő ,3 + 9, fő ,2 + 1,9 249 fő felett ,0-0,2 ÖSSZESEN ,3 + 1,2 Az I. negyedévi változások tehát várhatóan mintegy 1,4 ezer fős belépés, illetve 0,5 ezer főt érintő kilépés eredőjeként alakulnak ki a megkérdezett körben. Az egy évvel korábbi felmérésnél 1,6 ezer fős belépés mellett 0,7 ezer fős kilépést terveztek a munkáltatók az I. negyedévre, tehát nagyságrendjében és különbségében is hasonlóak voltak a várakozások. (2011 végéig nem ismerjük külön a várható be- és kilépések számát, csak a kettő eredőjét.) Nemzetgazdasági áganként természetesen eltérés van a megkérdezett munkáltatóknál a tervezett változások mértékében és esetenként az irányában. Az egy évvel korábbi felvétellel annyiban hasonló a helyzet, hogy akkor is 4-5 ágazatban vártak 1%-nál magasabb létszámbővülést és ugyanennyiben 1%-nál nagyobb visszaesést éves viszonylatban, s nagyjából az ágazatok felében gyakorlatilag stagnálásra számítottak. Az éves szinten összességében várható 1,2%-osnál nagyobb lehet a létszámnövekedés a szállítás, raktározás illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területén. Az utóbbinál jelentkező bővülési szándék gyakorlatilag munkaerő-kölcsönző cégek főként feldolgozóiparba történő keresletét takarja. Ugyanakkor 2%-ot meghaladó mértékben csökkenhet a foglalkoztatás a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és a villamos-energia, gáz-, gőzellátás területén.(utóbbiban az említett keszthelyi közmunka miatt.) A legnagyobb foglalkoztatási súlyú feldolgozóiparban ezúttal 0,2%-os, 40 fős a tervezett létszámnövelés. A feldolgozóiparon belül legtöbbeket foglalkoztató villamosgép, műszer gyártása területén a korábbi felmérésekre jellemző jelentős bővítési szándékkal szemben 400 fős, (4%-os) visszaesés következhet be. A 8

9 feldolgozóipar összes többi ágazatában stagnálás vagy bővülés várható. Az élelmiszer, ital, dohány gyártása valamint a járműgyártás gyártása területén 8-9% is nőhet a foglalkoztatottak száma 2011 végéig. A várható létszámváltozások mértéke nemzetgazdasági ágak szerint Nemzetgazdasági ág Létszámuk végén A belépők várható száma, fő 2011.I. n.év A kilépők várható száma, fő 2011.I. n.év Várható változás, % 2011.I. n.év Várható változás, % végéig Mezőgazd., erdőgazd., ,2-1,0 halászat Bányászat Feldolgozóipar ,4 + 0,2 Villamos-energia, gáz-, ,7-28,0 gőzellátás Vízellátás, szennyvíz ,3-0,1 gyűjtése, kezelése Építőipar ,9-0,8 Kereskedelem, ,5-0,6 gépjárműjavítás Szállítás, raktározás ,5 + 8,0 Szálláshely-szolgáltatás, ,0 + 1,5 vendéglátás Információ, kommunikáció ,9 + 1,9 Pénzügyi, biztosítási tev ,1 Ingatlanügyletek ,3-0,3 Szakmai, tudományos, ,1-4,2 műszaki tev. Adminisztratív és szolg.-t ,8 + 13,3 támogató tev. Közigazgatás, védelem, kötelező tb. Oktatás Humán-egészségügyi-, ,9 + 1,2 szociális ellátás Művészet, szórakoztatás ,2-2,5 Egyéb szolgáltatás ,1-1,4 Összesen ,3 + 1,2 A felmérés során választ adó 279 munkáltató közül az eddigi felmérésekhez hasonlóan - a létszámukban stagnálást várók vannak többségben mindkét időszakban, s negyedéves és éves szinten is jóval magasabb a létszámnövelést szándékozók száma azokénál, akik várhatóan csökkenteni fognak. 9

10 A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint I. negyedév végéig végéig Méret csökken stagnál nő csökken stagnál nő Mikro Kis Közép Nagy ÖSSZESEN A megkérdezett munkáltatóknál az I. negyedévi várható belépők munkakörönkénti összetétele a következő: Megnevezés a/ Keszthely Lenti Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Letenye Zala tehergépkocsi-vezető gyártósori összeszerelő egyszerű erdészeti,vadászati,halászati foglalkozás szabó, varrónő, modellkészítő egyszerű szolgáltatási jellegű foglalkozások egyéb vas- és fémipari foglalkozások műanyag-feldolgozó lakatos kárpitos ruházati gépkezelő és gyártósor mellett dolgozó eladó egyéb könnyűipari gépkezelők és gyártósor mellett dolgozók kubikos egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, gyártósori összeszerelők kézi anyagmozgató, csomagoló park- és kertépítő, - gondozó forgácsoló egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) egyéb takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások hegesztő, lángvágó kőműves hivatalsegéd, kézbesítő egyéb, magasabb képzettséget igénylő számítástechnikai szakorvos a/ A megyei szinten 10 főt meghaladó létszámemelkedéssel járó munkakörök 10

11 A kilépők várható munkakörönkénti összetétele: Megnevezés a/ Keszthely Lenti Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Letenye Zala egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, gyártósori összeszerelők egyszerű szolgáltatási jellegű foglalkozások eladó gyártósori összeszerelő ruházati gépkezelő és gyártósor mellett dolgozó egyéb takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások kézi anyagmozgató, csomagoló szabó, varrónő, modellkészítő mechanikai műszerész fürdőüzemeltetési foglalkozású lakatos konyhai kisegítő egyszerű erdészeti,vadászati,halászati foglalkozás a/ A megyei szinten 10 főt elérő létszámcsökkenéssel járó munkakörök. A kérdőíven az állandó kérdések mellett egy rendszeresen változó kérdés is szerepel, ami egy-egy adott témában gyűjti össze a munkáltatói véleményeket. Ezúttal a munkáltatók pályakezdőkkel kapcsolatos megítélésükre, tapasztalataikra kérdeztünk rá. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a felsorolt állításokkal hány foglalkoztató értett egyet. Ugyanez a kérdés az egy évvel ezelőtti felmérésben is szerepelt, így a mostani válaszokat, az akkoriakkal is össze tudjuk hasonlítani. Állítás könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok azért éri meg őket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek Egyetértők száma egy évvel ezelőtt Egyetértők száma a mostani felméréskor olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát betanításuk sok időt vesz el hosszú távon nem lehet rájuk számítani hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni tapasztalatlanságukból adódó lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza a bérük nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen

12 A fentiekből látható, hogy a munkáltatók pályakezdőkkel kapcsolatos megítélése összességében kedvező, az egyes kérdéseket tekintve nem sokat változott az egy évvel korábbihoz képest. Zalaegerszeg, február