NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE I. negyedév

Átírás

1 Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathely Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE I. negyedév 8900 Zalaegerszeg, Mártírok útja Telefon: (36 92) , (36 92) Fax: (36 92) Honlap:

2 Bevezetés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés országos, minden kirendeltségre kiterjedő bevezetésére 2005 júliusában került sor. A felmérés során, január közepén egy rövid kérdőívet juttattunk el több mint 500 munkáltatóhoz. A kérdőíven elsősorban a létszámukkal illetve ennek rövidtávon várható változásaival kapcsolatos kérdések szerepeltek. A válaszadás döntően postai úton, levélben történt, kisebb részben a munkáltató általi közvetlen, interneten keresztüli rögzítéssel. Az adatfelvétel fő célja, hogy negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjtsünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről és segítsük elő az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A felmérés emellett a munkáltatói kapcsolattartás erősítését is szolgálja. E kiadványban előbb néhány gondolatban érintjük a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. Népesség, foglalkoztatás, munkanélküliség A megye lakónépessége - az országoshoz hasonlóan - hosszú évek óta folyamatosan csökken, január 1-jén 286 ezer fő volt. A munkavállalási korú népesség száma 194,1 ezer fő, ami a lakónépesség 68%-a. A lakosság korösszetétele a megyében kissé eltér az országostól, a 15 éven aluliak aránya 13%, a éveseké 69%, a 64 év felettieké 18%. (A évesek aránya nagyjából az országossal megegyező, a 15 éven aluliak aránya viszont 1,7%-ponttal alacsonyabb, a 64 év felettieké közel ugyanennyivel magasabb a megyében.) A foglalkoztatási helyzetre vonatkozóan elsősorban a KSH lakossági megkérdezésen alapuló negyedévenkénti munkaerő-felméréséből rendelkezünk adatokkal. Ez alapján Zala megyében, 2011-ben a foglalkoztatottak átlagos száma 115,8 ezer, a munkanélkülieké 12,0 ezer fő volt, előbbi 5,7 ezer fővel több, utóbbi 2,8 ezer fővel kevesebb az egy évvel korábbinál ben a foglalkoztatás mélypontra, míg a munkanélküliség csúcspontra jutott. A évi adatok alapján kedvező irányú változások indultak el a foglalkoztatás terén. A gazdasági aktivitás is nőtt összességében, míg az inaktívak száma jelentősen mérséklődött. A 65,2%-os aktivitási ráta 2,5%-ponttal magasabb az országosnál, és az 59,1%-ra emelkedő foglalkoztatási ráta is lényegesen meghaladja az országos átlagot. Csupán a fővárosban, Komárom-Esztergom, Vas és Győr- Moson-Sopron megyében volt magasabb a foglalkoztatás aránya a zalainál. A munkanélküliségi ráta e felmérés szerint - a két időszak között 11,8%-ról 9,4%-ra mérséklődött a megyében. A ráta 2008-ig folyamatosan kedvezőbb volt az országosnál, de a válság megyénket erőteljesebben érintette, s 2009-től a zalai munkanélküliségi ráta az országos felett volt I. negyedévétől azonban már 2

3 ismét a zalai ráta volt alacsonyabb, s éves szinten már 1,6%-pontra nőtt a különbség. A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-64 éves népességre) Megnevezés A megyében Országosan Változás Változás Foglalkoztatottak (ezer fő) 110,1 115,8 + 5,7 3750,1 3779,0 + 28,9 Munkanélküliek (ezer fő) 14,8 12,0-2,8 474,5 467,6-6,9 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 124,9 127,8 + 2,9 4224,6 4246,6 + 22,0 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 71,6 68,1-3,5 2544,6 2523,6-21, éves népesség (ezer fő) 196,5 195,9-0,6 6769,2 6770,2 + 1,0 Aktivitási arány (%) 63,5 65,2 + 1,7 62,4 62,7 + 0,3 Foglalkoztatási ráta (%) 56,0 59,1 + 3,1 55,4 55,8 + 0,4 Munkanélküliségi ráta (%) 11,8 9,4-2,4 11,2 11,0-0,2 A nyilvántartott álláskeresők átlagos hó végi száma a megyében, 2011-ben 15,8 ezer fő volt, ami 1,7 ezer fővel (10%-kal) alacsonyabb az egy évvel korábbi értéknél. Valamennyi kirendeltségünk területén kevesebb lett az álláskereső, a legnagyobb mértékben (23%-kal) Lenti térségében csökkent a számuk végén 15,2 ezer volt a nyilvántartott álláskeresők száma a megyében, 2,4 ezerrel, 14%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A nyilvántartott álláskeresők aránya 2011-ben átlagosan 11,7% volt a megyében, 1,2%-ponttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az álláskeresők aránya Keszthely, Lenti és Zalaegerszeg térségében tartósan alacsonyabb az átlagosnál, míg Nagykanizsa körzetében az átlagot kissé meghaladó. Hosszú ideje Letenye térségében a legmagasabb a ráta, de Zalaszentgrót körzetében is jóval átlag feletti. Keszthely Lenti Nagykanizsa A nyilvántartott álláskeresők átlagos száma és aránya a megyében Megnevezés Nyilvántartott álláskeresők, fő Álláskeresők aránya, % Zalaegerszeg Zalaszentgrót Letenye Zala összesen Változás,% Változás, %-pont ,6 10,9 10,7-0, ,0 11,3 8,8-2, ,2 14,5 13,6-0, ,7 11,2 9,7-1, ,2 16,7 15,8-0, ,9 18,6 17,8-0, ,9 12,9 11,7-1,2 Zala a gazdasági mutatókat tekintve a többi megyéhez viszonyítva a középmezőnyben helyezkedik el III. negyedév végén a megyében a regisztrált társas vállalkozások száma 11,6 ezer volt, ezer lakosra jutóan 40, ami a 8. legmagasabb a megyék között. 3

4 Az ipari termelés a évi 13-14%-os visszaesés után 8,5%-kal nőtt a megyében 2010-ben ben 4%-al haladta meg az egy évvel korábbit. Ez kissé elmarad az országos növekedés dinamikájától, és 13 megyében is ennél erőteljesebb volt a bővülés. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) a legutóbbi ismert, évi területi adatok szerint eft, a évitől kissé elmaradó. A megyék közti rangsorban ezzel a 6. Zala. A felmérés eredményei A felmérés során több mint 500 munkáltatót kerestünk meg a kérdőívvel, közülük 482 adott értékelhető választ a kérdéseinkre az alábbi területi megoszlásban: Kirendeltség Megkérdezett Értékelhető választ adó munkáltatók száma Keszthely Lenti Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Letenye MEGYE ÖSSZESEN A minta ebben a negyedévben jelentősen bővült, korábban 300 körüli volt a bevont cégek száma. A válaszadási arány a felmérés kezdetétől fogva kiemelkedően magas Zala megyében. A csaknem teljes körű válaszadással szemben országosan 74%-os volt a kérdőívet kitöltő munkáltatók aránya. A minta ágazati és létszámnagyság szerinti megoszlása az alábbi volt: Nemzetgazdasági ág 1-9 fő fő fő 249 fő felett Összesen Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamos-energia, gáz-, gőzellátás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tev Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tev Adminisztratív és szolg.-t támogató tev Közigazgatás, védelem, kötelező tb Oktatás Humán-egészségügyi-, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás Egyéb szolgáltatás ÖSSZESEN

5 A választ adó 482 munkáltatónál foglalkoztatottak létszáma 2011 végén 37,9 ezer fő volt, ami az összes foglalkoztatottaknak közel harmada. A megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak ágazati megoszlását mutatja a következő táblázat: Nemzetgazdasági ág Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi adatok szerint, a/ A felmérésben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány, % b/ Mezőgazd., erdőgazd., halászat ,1 Bányászat ,8 Feldolgozóipar Villamos-energia, gáz-, gőzellátás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése ,6 Építőipar ,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,4 Szállítás, raktározás ,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,9 Információ, kommunikáció ,5 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,3 Ingatlanügyletek ,6 Szakmai, tudományos, műszaki tev ,2 Adminisztratív és szolg.-t támogató tev ,4 Közigazgatás, védelem, kötelező tb ,0 Oktatás ,6 Humán-egészségügyi-, szociális ellátás ,7 Művészet, szórakoztatás ,2 Egyéb szolgáltatás ,6 ÖSSZESEN ,3 a/ Tartalmilag a 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozások és létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és nonprofit szervezetek adatai szerepelnek benne. b/ Az arány csak tájékoztató jellegű, több ok miatt sem pontos. Egyrészt a KSH adat a teljes foglalkoztatottak alig több mint felét öleli fel, másrészt a felmérésben szerepelnek nem megyei székhelyű, jelentős létszámot foglalkoztató, valamint 5 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek is. (Ezért fordulhatott elő, hogy 2 ágazatban is a mintában több a foglalkoztatott, mint amit ezen KSH adatgyűjtés összesen jelez.) A munkáltatók létszámnagyság szerinti összetétele a következő volt: Vállalat-méret A mintában szereplő cégek A foglalkoztatottak kategória száma megoszlása,% száma megoszlása,% 1-9 fő , , fő , , fő , ,1 249 fő felett 29 6, ,4 ÖSSZESEN , ,0 5

6 A munkáltatók várakozásai alapján a megkérdezés időpontjánál 3 illetve 12 hónappal később a következőképpen alakul a foglalkoztatott létszámuk: A megkérdezett munkáltatók létszámának várható alakulása a/ Statisztikai állományi létszám, fő Várható változás, % Kirendeltség I. n.év végén 2012.I.n.év végén végén várható várható végéig végéig Keszthely ,1-8,4 Lenti ,3 + 3,7 Letenye ,5 + 10,4 Nagykanizsa ,8-1,7 Zalaegerszeg ,1-2,1 Zalaszentgrót ,6 + 1,3 Zala megye ,3-1,7 a/ A táblázatban szerepel a közfoglalkoztatottak száma is. A megkérdezett cégeknél év végén 385 fő dolgozott közfoglalkoztatásban, míg 2012.I. negyedév végére 608 főt jeleztek. A 12 hónap múlva várható létszámra vonatkozó kérdés is a közfoglalkoztatottakkal együttes létszámra irányult, de nem volt külön kiemelve belőle a közfoglalkoztatott I. negyedévében tehát a megkérdezett körben a foglalkoztatottak számában megyei szinten 100 fős, 0,3%-os emelkedés várható. Ez egyértelműen a közfoglalkoztatás mintegy 200 fősre tervezett bővüléséből adódik, ezt figyelmen kívül hagyva, ugyanekkora arányban mérséklődne a létszám. Az elmúlt években a januári megkérdezésekkor általában 2-3% körüli növekedést terveztek az I. negyedévre a felmérésbe bevont cégek. A munkáltatók egy évre szóló előrejelzése szerint több mint 600 fővel, 1,7%-kal visszaeshet a létszámuk. A 2009-es felmérésekkor tapasztalt egy évre szóló negatív várakozások után 2010-ben ismét optimisták lettek a munkáltatók a létszámváltozásukat illetően, és évi felmérésekben is összességében a foglalkoztatott létszám bővülésére számítottak. Megyén belül éves szinten 3-3 kirendeltség területén várható létszámemelkedés illetve visszaesés is. A Letenye körzetében várható kiugró arányú bővülés döntően a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódik, míg Lenti térségében feldolgozóipari munkáltatók felvételi szándékából nőhet 3-4%-kal a foglalkoztatottság. Keszthely térségében jelentős csökkentési szándékot mutatnak az adatok. Ebben egy 130 fős közfoglalkoztatott létszámvisszaesés is szerepet játszik, de emellett több munkáltatónál is számottevő mérséklődés várható az év során. A legtöbbeket foglalkoztató zalaegerszegi és nagykanizsai térségben 2-2% körül csökkenhet a dolgozók száma. Mindkét területen egy nagy létszámot foglalkoztató feldolgozóipari munkáltató több száz fő leépítését tervezi, ezeket figyelme kívül hagyva mindkét körzetben mintegy 300 fővel nőne a tervezett létszám. Hangsúlyozzuk, hogy a minta nem tekinthető reprezentatívnak, így valamennyi előrejelzés csak a megkérdezett és nem a teljes munkáltatói körre vonatkozik! 6

7 Országosan a választ adó 10,0 ezer munkáltató összességében az I. negyedévre 3,4%-os, míg 2012 végéig 2,8%-os várható létszámemelkedést jelzett. A megyei előrejelzések tehát az előző felmérésekkel ellentétben - mindkét időszakra vonatkozóan kedvezőtlenebbek az országosnál. Erre a felmérésre ezúttal 27. alkalommal került sor. Az eddigi megkérdezéseket figyelembe véve megyei szinten megállapítható, hogy a negyedéves és éves előrejelzések is 2008 végéig minden alkalommal létszámnövekedést vetítettek előre. (a következő táblázat is mutatja) Ezzel szemben a 2009.évi felmérésekben az éves előrejelzés a foglalkoztatás várható visszaesését jelezte, összefüggésben a pénzügyi és gazdasági válsággal. A évi felmérésekben már ismét pozitív irányúak voltak a várakozások és a évi felmérések alapján is optimisták maradtak a munkáltatók. A évi első felmérés negatív várakozása elsősorban az említett 2 munkáltató összességében mintegy 1200 fős leépítési szándékából adódik, a többi 480 munkáltatónál több száz fős a tervezett bővítés. A tervezett létszámváltozások az előző felmérésekkor Negyedév A tervezett létszámváltozás A tervezett létszámváltozás mértéke mértéke az adott negyedévben,% a következő 12 hónapban,% 2007.III. + 0,4 + 2, IV. + 0,2 + 0, I. + 1,7 + 1, II. + 0,6 + 0, III. + 1,2 + 1, IV. + 0,1 + 0, I. - 1,8-2, II. + 1,0 + 0, III. + 2, IV. - 0,2-1, I. + 2,9 + 1, II. + 8,3 + 9, III. + 2,6 + 3, IV. + 0,6-0, I. + 2,3 + 1, II. + 3,8 + 1, III. + 1,8 + 3, IV. - 0,6 + 0, I. + 0,3-1,7 Vállalat-méret kategória, nemzetgazdasági ág szerint ezúttal is lényeges különbségek vannak a munkáltatók jövőbeni létszámterveiben. Az eddigi felmérésekre általában az volt a jellemző, hogy minél kisebb létszámot foglalkoztattak a cégek, annál kedvezőbbek voltak a várható létszámváltozásokra vonatkozó előrejelzéseik. Ez pontosan így van most is, az 50 fő alatti munkáltatók bővítést, az ennél nagyobbak összességében csökkentést terveznek. 7

8 A várható létszámváltozások mértéke a munkáltató nagyságrendje szerint Létszámuk A belépők A kilépők Várható Várható Vállalat-méret végén várható várható változás, % változás, % kategória száma, fő száma, fő 2012.I. n.év I. n.év 2012.I. n.év végéig 1-9 fő ,7 + 6, fő ,6 + 3, fő ,3-0,5 249 fő felett ,4-3,8 ÖSSZESEN ,3-1,7 Az I. negyedévi változások tehát várhatóan több mint 1,5 ezer fős belépés, illetve ennél mintegy 100 fővel kevesebbet érintő kilépés eredőjeként alakulnak ki a megkérdezett körben. (2012 végéig nem ismerjük külön a várható be- és kilépések számát, csak a kettő eredőjét.) Nemzetgazdasági áganként természetesen eltérés van a megkérdezett munkáltatóknál a tervezett változások mértékében és irányában is. Ezúttal a korábbiaknál jóval több ágazat van bányászat, feldolgozóipar, villamos-energia-, gázellátás; szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, művészet, szórakoztatás, szakmai, tudományos, műszaki tevékenység -, ahol éves szinten 4-5%-os vagy ezt is meghaladó létszámcsökkenést várnak a munkáltatók. A villamos-energia.. ágazatban kiugró mértékűnek tűnik a csökkentési szándék, de ez főleg abból adódik, hogy a megkérdezéskori 127 közfoglalkoztatott nem szerepel az egy év múlva várható létszámban. Az ágazatok többségében viszonylag mérsékelt, legfeljebb 1-2%-os létszámváltozás várható. Közel 3%-os bővülést jeleztek a szállítás, raktározás területén, míg több mint harmadával nőhet a foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban. Az utóbbinál várható jelentős létszámnövekedés fő oka egy várhatóan 400 főt érintő erdészeti közmunka Nagykanizsa térségében. A legnagyobb foglalkoztatási súlyú feldolgozóiparban ezúttal minden eddiginél nagyobb mértékben (4,3%, 800 fő) csökkenhet a létszám. A feldolgozóiparon belül kiemelkedik az elektronikai termékek gyártásának 16%-os illetve a gép, gépi berendezések gyártásának 12%-os szűkítési szándéka. Ráadásul ez nagyságrendjében is jelentős, hiszen e két ágban dolgoznak a legtöbben a feldolgozóiparon belül. A feldolgozóipar összes többi ágában létszámnövekedést várnak a munkáltatók, ami legnagyobb mértékű (7%) az élelmiszeriparban lehet. Ezen ágak teljes bővítési szándéka is azonban csak töredékét teszi ki az említett 2 jelentős leépítési szándéknak. 8

9 A várható létszámváltozások mértéke nemzetgazdasági ágak szerint Nemzetgazdasági ág Létszámuk végén A belépők várható száma, fő 2012.I. n.év A kilépők várható száma, fő 2012.I. n.év Várható változás, % 2012.I. n.év Várható változás, % végéig Mezőgazd., erdőgazd., ,5 + 36, halászat Bányászat ,3-4,2 Feldolgozóipar ,8-4,3 Villamos-energia, gáz-, ,8-54,7 245 gőzellátás Vízellátás, szennyvíz ,6 + 0,7 gyűjtése, kezelése 838 Építőipar ,5-0,5 Kereskedelem, ,6 + 0, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás ,5 + 2,6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,6-7,1 Információ, kommunikáció ,9 + 1,9 Pénzügyi, biztosítási tev ,9 + 0,9 Ingatlanügyletek ,6 - Szakmai, tudományos, műszaki tev ,4-5,9 Adminisztratív és szolg.-t támogató tev ,7 + 0,5 Közigazgatás, védelem, kötelező tb ,1-2,2 Oktatás ,1-18,2 Humán-egészségügyi-, szociális ellátás ,2 + 0,3 Művészet, szórakoztatás ,6-10,1 Egyéb szolgáltatás ,2-3,6 Összesen ,3-1,7 A felmérés során választ adó 482 munkáltató közül az eddigi felmérésekhez hasonlóan - a létszámukban stagnálást várók vannak többségben mindkét időszakban, s negyedéves és éves szinten is jóval magasabb a létszámnövelést szándékozók száma azokénál, akik várhatóan csökkenteni fognak. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint 2012.I. negyedév végéig végéig Méret csökken stagnál nő csökken stagnál nő Mikro Kis Közép Nagy ÖSSZESEN

10 A megkérdezett munkáltatóknál az I. negyedévi várható belépők munkakörönkénti összetétele a következő: Megnevezés a/ Keszthely Lenti Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Letenye Zala Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozások Egyéb termék-összeszerelő Egyéb takarító és kisegítő Egyszerű ipari foglalkozású Egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gépkezelő Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Kárpitos Hegesztő, lángvágó Húsfeldolgozó Forgácsoló Szabó, varró Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Lakatos Egyéb ügyintéző Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Minőségbiztosítási technikus a/ A megyei szinten 20 főt elérő létszámemelkedéssel járó munkakörök A kilépők várható munkakörönkénti összetétele: Megnevezés a/ Keszthely Lenti Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Letenye Zala Egyéb termék-összeszerelő Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás Egyszerű ipari foglalkozású Egyéb takarító és kisegítő Minőségbiztosítási technikus Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, Informatikai és telekommunikációs berendezések műszerésze, javítója Üzletpolitikai elemző, szervező Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozások Egyéb, máshova nem sorolható mérnök Kútfúró, mélyfúró gép kezelője Egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gépkezelő Konyhai kisegítő Húsfeldolgozó a/ A megyei szinten 20 főt elérő létszámcsökkenéssel járó munkakörök. A kérdőíven az állandó kérdések mellett egy rendszeresen változó kérdés is szerepel, ami egy-egy adott témában gyűjti össze a munkáltatói véleményeket. Ezúttal a munkáltatók pályakezdőkkel kapcsolatos megítélésükre, tapasztalataikra kérdeztünk rá. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a felsorolt 10

11 állításokkal hány foglalkoztató értett egyet. Ugyanez a kérdés az egy évvel ezelőtti felmérésben is szerepelt, így a mostani válaszokat, az akkoriakkal is össze tudjuk hasonlítani. Állítás Egyetértők Egyetértők száma aránya,% száma aránya,% most egy évvel ezelőtt könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok , ,3 azért éri meg őket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk , ,0 a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek , ,1 olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő , ,4 betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát , ,0 betanításuk sok időt vesz el , ,0 hosszú távon nem lehet rájuk számítani 80 16, ,4 hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni 65 13, ,3 tapasztalatlanságukból adódó lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza a bérük 43 8,9 17 6,1 nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen 45 9,3 25 9,0 A munkáltatók a pályakezdőkkel kapcsolatos kérdéseket érintően legnagyobb arányban azzal értettek egyet, hogy könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok, megéri őket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk, illetve hogy a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek. Zalaegerszeg, március 1. 11