A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés tapasztalatai Baranya megyében

Átírás

1 A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés tapasztalatai Baranya megyében IV. negyedév 7621 Pécs, Király u. 46. Telefon: (72) Fax: (72) Honlap:

2 A felmérés rövid bemutatása, céljának, szerepének ismertetése A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely immár több éves múltra tekint vissza. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg az NMH legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréssel helyi, megyei és régiós szinten, negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjthetünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről, és elősegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerőpiaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A 2014 negyedik negyedévére vonatkozó adatfelvételre október 1. október 27. között került sor. A kérdőívben a munkáltatók a szeptember 30.-i statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. 1. A megye munkaerő-piaci helyzetének bemutatása, kiegészítve a legfontosabb időbeli változások prezentálásával A KSH munkaerő felmérésének adatai szerint (a éves népesség körében) II. negyedévében Baranya megyében 150,8 ezer főt foglalkoztattak, ez az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,7%-os növekedést jelent. A munkanélküliek II. negyedévi átlagos száma 15,5 ezer volt, egy év alatt 3,1%-kal csökkent. A éves népességet tekintve a foglalkoztatási ráta 50,9%-ot tett ki, 0,8%-ponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Az aktivitási ráta 0,6%-ponttal emelkedve 56,1%-ra nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A foglalkoztatási ráta országos átlagtól való elmaradása nőtt az előző negyedévihez viszonyítva 2,8%-ról 3,3%-pontra, az aktivitási ráta eltérése az országostól ugyanakkor csökkent 3,0%-ról 2,8%-pontra. Ugyanezen adatforrás szerint a megye munkanélküliségi rátája 9,3%-ot tett ki, ami 0,4%-ponttal alacsonyabb az előző év azonos időszakánál, az országos átlagnál pedig 1,3%-ponttal magasabb. A legalább 5 főt foglalkoztató Baranya megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszáma II. negyedévében 80,2 ezer főt tett ki, amely 2,0%-kal magasabb volt az előző évinél, miközben országos szinten 5,5%-os emelkedés volt tapasztalható. A versenyszféra létszáma 41,5 ezer fő, 5,3%-kal csökkent az előző év hasonló időszakához képest, a közszférában foglalkoztatottak 35,3 ezer fős száma viszont 28,3%-os emelkedést mutat (2014. I. negyedéves adat). A nemzetgazdasági ágakat tekintve a humán-egészségügyi, szociális területen több mint 73,1%-al nőtt a foglalkoztatás. Kisebb mértékű a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (13,4%), és a bányászat, kőfejtés (20,8%) ágazatokban bekövetkezett létszámnövekedés. Ugyanakkor a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató feldolgozóiparban minimálisan (2,0%) kisebb a létszám (2014. II. negyedéves adat). 2

3 Népességi és a KSH munkaerő-felmérésének adatai Baranya megyében 1 Megnevezés 2013.II II II II. n.év n.év n.év n.év a népesség %-ában Népesség száma, (ezer fő) a) 377,1 374,0 Aktív korú (15-74 éves) lakosság száma (ezer fő) b) 298,8 296,4 79,2 79,3 Gazdaságilag aktívak, (ezer fő) b) 165,7 166,3 43,9 44,5 Foglalkoztatottak száma (ezer fő) b) 149,7 150,8 39,7 40,3 Munkanélküliek száma (KSH, ILO) (ezer fő) b) 16,0 15,5 4,2 4,1 Alkalmazásban állók száma (ezer fő) c) 78,7 80,2 20,9 21,4 Inaktívak száma (ezer fő) b) 133,1 130,1 35,3 34,8 Baranya megyei székhellyel március végén gazdasági szervezet szerepelt a KSH nyilvántartásában, 0,2%-kal több mint egy évvel korábban. Ebből a vállalkozások száma volt, így ezer lakosra 154 vállalkozás jutott. A regisztrált szervezetek 27,9%-a, (17 853) társas vállalkozásként volt bejegyezve, nagyobb hányaduk, 61,9%-uk (39 602) pedig egyéni vállalkozásként volt nyilvántartva. A regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti számát tekintve a legtöbb vállalkozás a mezőgazdaság (14,0 ezer) területén lett bejegyezve. A második legnépszerűbb az ingatlanügyek (10,2 ezer) ágazata. Kissé kevesebb a vállalkozások száma a kereskedelem, gépjárműjavítás (6,3 ezer), valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (6,2 ezer) nemzetgazdasági ág területén. 2. A felmérésbe bevont válaszadó gazdasági szervezetek jellemzése A IV. negyedévi adatfelvételbe a Baranyában működő munkaügyi kirendeltségeink összesen 580 munkáltatót terveztek bevonni, a körzetenként megadott mintanagyság 61 és 122 között mozgott. A megkeresett szervezetek 86,9%-a, mintegy 504 munkáltató válaszolt kérdéseinkre. A megkérdezett cégek 78,2%-a mikro- és kisvállalkozások körébe tartozott, ugyanakkor ezek a gazdálkodók az érintett munkavállalók mindössze 20,6%-át foglalkoztatták a felmérés időpontjában, szeptember 30-án. A közepes létszámnagyságú vállalkozások a minta 18,1%-át tették ki, de az itt foglalkoztatottak az érintett létszám 36,0%-át adták. A nagyvállalkozások a minta kis hányadát tették ki, 3,8%-át, ugyanakkor az érintett munkavállalók 43,3%-át foglalkoztatták. (Az adatok az összes létszámot, közfoglalkoztatással együtt tartalmazzák). 1 Forrás: KSH Stadat táblák és II. negyedév a) 2013, ill január 1-jén. b) I. negyedéves adatok-ksh stadat táblákból. c) Az öt főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti IV. negyedéves évközi adatai. 3

4 A felmérésben résztvevő munkáltatók és az általuk foglalkoztatottak száma, vállalati nagyság szerinti bontásban Vállalati méret Felmérésben résztvevő munkáltatók Foglalkoztatottak összesen száma (db ) megoszlása (%) száma (fő) megoszlása (%) Mikro (0-9 fő) , ,0 Kis (10-49 fő) , ,6 Közép ( fő) 91 18, ,0 Nagy (250 fő felett) 19 3, ,3 Összesen Az NMH előírásainak megfelelően kis mértékben (15-el) nőtt a választ adó munkáltatók száma. Az 504 megkérdezett munkáltató szeptember végén főt foglalkoztatott, ez 998 fővel alacsonyabb létszám a III. negyedévi felmérésben érintett szervezetek összlétszámánál. Az előző negyedévi felméréshez képest a nagy (250 főnél többet foglalkoztató) szervezeteknél alkalmazottak aránya 0,2%-ponttal, a közepes cégeknél dolgozók aránya pedig 2,4%-ponttal csökkent. Ugyanakkor a mikro- és kisvállalkozásoknál dolgozók hányada 2,6%- ponttal nőtt. A válaszadó 504 gazdasági szervezet a I. negyedév végén regisztrált 64,0 ezer gazdasági szervezet 0,8%-át képviseli. A negyedéves felmérésben részt vevő gazdálkodók legnagyobb számban a feldolgozóiparból (132 cég) kerültek ki, Baranya gazdaságában ez az ágazat a legmeghatározóbb. Emellett jelentős számban találhatók a mintában munkáltatók a kereskedelem, gépjárműjavítás (95 cég), a mezőgazdaság (55 cég), az építőipar (48 cég) a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás (43 cég), területéről. A feldolgozóipart leginkább a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása (23 cég), az élelmiszergyártás (25 cég), a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (17 cég), és a gumi, műanyag termékek gyártása (17 cég) reprezentálja. 4

5 A felmérésben résztvevő munkáltatók száma és megoszlása Vállalati létszámnagyság-kategória Nemzetgazdasági ág Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (249 fő felett) db % db % db % db % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 28 5,6 19 5,3 7 2,0 1 0,3 55 Bányászat, kőfejtés 0 0,0 1 0,3 1 0,3 0 0,0 2 Feldolgozóipar 28 5, , ,3 4 1,1 132 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 3 0,6 16 4,5 6 1,7 0 0,0 25 Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 4 0,8 6 1,7 7 2,0 0 0,0 17 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 4 0,8 8 2,2 2 0,6 0 0,0 14 Vegyi anyag, termék gyártása 0 0,0 1 0,3 1 0,3 0 0,0 2 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 3 0,6 9 2,5 5 1,4 0 0,0 17 Fémalapanyag és fémfeldolgozás 6 1,2 10 2,8 6 1,7 1 0,3 23 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0 0,0 1 0,3 1 0,3 1 0,3 3 Villamos berendezés gyártása 0 0,0 1 0,3 1 0,3 0 0,0 2 Gép, gépi berendezés gyártása 1 0,2 4 1,1 4 1,1 1 0,3 10 Járműgyártás 1 0,2 3 0,8 3 0,8 1 0,3 8 Egyéb feldolgozóipai tev.; ipari gép, berendezés javítása 6 1,2 4 1,1 1 0,3 0 0,0 11 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás 1 0,2 0 0,0 2 0,6 0 0,0 3 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése 2 0,4 4 1,1 1 0,3 2 0,6 9 Építőipar 26 5,2 19 5,3 3 0,8 0 0,0 48 Kereskedelem, gépjárműjavítás 61 12,1 25 7,0 8 2,2 1 0,3 95 Szállítás, raktározás 7 1,4 2 0,6 3 0,8 2 0,6 14 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 30 6,0 8 2,2 5 1,4 0 0,0 43 Információ, kommunikáció 2 0,4 3 0,8 0 0,0 1 0,3 6 Pénzügyi, biztosítási tevékeny 1 0,2 1 0,3 1 0,3 0 0,0 3 Ingatlanügyletek 2 0,4 1 0,3 1 0,3 0 0,0 4 Szakmai, tudományos, műszaki tev. 10 2,0 4 1,1 1 0,3 0 0,0 15 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev. 5 1,0 4 1,1 1 0,3 2 0,6 12 Közigazgatás, védelem; kötelező társ.bizt. 1 0,2 0 0,0 4 1,1 3 0,8 8 Oktatás 3 0,6 2 0,6 6 1,7 1 0,3 12 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 4 0,8 10 2,8 6 1,7 2 0,6 22 Művészet, szórakoztatás 2 0,4 3 0,8 0 0,0 0 0,0 5 Egyéb szolgáltatás 6 1,2 6 1,7 4 1,1 0 0,0 16 Összesen , , ,1 19 5,2 504 Magyarországon a foglalkoztatottak száma a KSH II. negyedévi munkaerő felmérése alapján 4112,2 ezer fő volt, így az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatottak létszáma 0,6%-os reprezentáltságot jelent. A felmérésben résztvevő cégeknél foglalkoztatott összlétszám többségét, 30,7%-át a feldolgozóipar adta. A kereskedelem, gépjárműjavítás 7,8%, a szállítás, raktározás 8,5%-os, a mezőgazdaság 8,0%-os hányaddal szerepel. Kiemelkedő arányban van jelen a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás területén foglalkoztatottak létszáma (12,4%). Össz 5

6 Az alkalmazottak ágazatonkénti létszámára vonatkozó adatokat a KSH adatokkal összevetve elmondható, hogy a feldolgozóipar; a mezőgazdaság; a bányászat, kőfejtés; a vízellátás, hulladékgazdálkodás; a szállítás, raktározás; a kereskedelem, gépjárműjavítás; a közigazgatás az átlagosnál nagyobb mértékben reprezentáltak a felkeresett mintában. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás; az építőipar; az oktatás; a humán-egészségügyi ellátás; az információ, kommunikáció; a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területe az átlagosnál kisebb arányban szerepel a felmérésben. A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma 2014.szept. 30.-án (fő) 6 A foglalkoztatottak száma Magyarországon a KSH adatai szerint II. Reprezentációs arány (%) Mezőgazd., erdőgazd., halászat ,0 Bányászat, kőfejtés ,7 Feldolgozóipar ,8 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ,8 Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, ,4 szennyeződésmentesítés Építőipar ,3 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,3 Szállítás, raktározás ,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,4 Információ, kommunikáció ,4 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,2 Ingatlanügyletek ,5 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,1 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,8 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,7 Oktatás ,3 Humán-egészségügyi, szociális ell ,6 Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,1 Egyéb szolgáltatás ,5 Összesen: ,6 A mintában érintett válaszadók átlagos foglalkoztatotti létszáma Baranyában 47 főt tett ki. Ennél nagyobb átlagos létszám csak a megyeközpont körül, Pécs körzetében fordul elő (120 fő). A többi térségben szinte mindenhol ennél jóval alacsonyabb. Nagyobb létszámot foglalkoztató cégek a komlói, a siklósi, és a mohácsi térségben fordulnak elő, itt a foglalkoztatotti létszám átlagosan fő, a szigetvári körzetben pedig már csak átlagosan 21 fős cégek vannak. Az átlagos létszám az előző negyedévi felméréshez képest jelentősen csökkent (-4), ez a minta darabszámának megváltozásának is köszönhető. Legnagyobb az átlagos foglalkoztatotti létszám csökkenésének mértéke a szigetvári (-11), és a pécsi (-10) térségben.

7 A megkeresett cégek és a foglalkoztatottak száma kirendeltségi bontásban Kirendeltségek A felmérésben résztvevő munkáltatók A felmérésben résztvevő munkáltatóknál foglalkoztatottak száma Átlagos foglalkoztatotti létszám száma (db ) megoszlása (%) száma (db ) megoszlása (%) (fő) Pécs , ,5 120 Komló , ,4 43 Mohács 65 12, ,8 28 Siklós 60 11, ,5 38 Sellye 63 12, ,4 16 Szigetvár 62 12, ,5 21 Szentlőrinc 45 8, ,9 10 Összesen , ,0 47 A válaszadásban leginkább Pécs és Komló területén gazdálkodó cégek voltak érintettek. E két kirendeltség munkáltatói tették ki a mintában szereplők jelentős részét, és e két térségben jelentkezett a foglalkoztatottak több mint 70%-a. 3. A felmérés adatai alapján a várható létszámgazdálkodás elemzése Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adni a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. A felmérésben résztvevő szervezetek megoszlása a 3 és 12 hónapon belüli létszámnövelési és csökkentési szándékok szerint Létszámváltozás 3 hónap múlva 12 hónap múlva db % db % Csökkenő 32 6, ,5 Stagnáló , ,3 Növekedő 59 11, ,2 Válaszadók száma A vállalatok több mint háromnegyede, 81,9%-a, 3 hónap múlva stagnáló létszámmal tervezi működését az előtte álló negyedévben. A stagnáló létszámmal számolók hányada az előző negyedévi felméréshez képest jelentősen emelkedett, 5,2%-ponttal. A létszám növekedését tervezők hányada 11,7%, 4,9%-ponttal alacsonyabb, mint az előző felmérésnél volt. Az alkalmazott létszám szűkítését 3 hónapos távlatban prognosztizálók hányada is csökkent: 6,3%-ra (az előző felméréskor 6,7% volt arányuk). 7

8 Egyéves időtávban az előrejelzés szerint létszámcsökkenésre a cégek 11,5%-a számít. Az előző III. negyedéves felméréskor a megkérdezettek kisebb hányada, 9,6%-a számított létszámcsökkentésre. A létszámbővülést, növekvő tendenciát tervező munkáltatók aránya a jelen felmérés szerint 21,2%. Az előző felméréskor a bővíteni szándékozók aránya magasabb volt (25,4%). A stagnálást becslők tábora az összes munkáltató 67,3%-át teszi ki, arányuk 2,3%-ponttal magasabb, mint az előző negyedévi felmérésünkkor volt. Mostani felmérésünk eredménye szerint, december végére a megkérdezett munkaadók összességében a létszám 16 fős (0,1%) növekedésére számítanak a szeptember 30.-i állapothoz képest. A munkakörönkénti előrejelzés szerint 878 új belépés mellett 862 kilépés várható. A foglalkoztatottak létszáma a IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe vont munkáltatóknál Baranya megyében Egy év múlva várható létszám összesen Három hónap múlva várható létszám összesen Jelenlegi létszám összesen A be-, és kilépések egyenlegét tekintve a következő három hónapban a foglalkoztatotti létszám nagyobb mértékű csökkenésére az erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások (-18 fő), és a kulturális, sport-, művészeti foglalkozások (-14) területén számíthatunk. Ugyanakkor az összeszerelők (18 fő), a fém- és villamosipari foglalkozások (13 fő), a feldolgozóipari gépek kezelői (10 fő), és a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások (8 fő) területén bővülésre lehet számítani. Szintén pozitív az egyenleg az ügyfélkapcsolati foglalkozások (9 fő), a fegyveres szervek foglalkozásai (6 fő), és a helyhez kötött gépek kezelői (5 fő) területén. A létszámalakulást vállalati méretkategóriánként tekintve a mikro (+16 fő), a kis (+5 fő) és a középméretű (+7 fő) foglalkoztatók jeleztek 3 hónapra előre kisebb mértékű létszámbővülést. A nagyméretű vállalkozások 12 fős létszámcsökkenéssel számolnak. A három hónapos előrejelzés létszámadatait kirendeltségi körzetenként vizsgálva a legnagyobb létszámnövekedés (45 fő) a mohácsi kirendeltség körzetében jelentkezik. Ennél kisebb mértékű emelkedés várható a pécsi (7 fő), a siklósi (7 fő), a sellyei (1 fő), és a szentlőrinci (4 fő) kirendeltség területén. Jelentős mértékű csökkenés várható a szigetvári (-33 fő), és a komlói (-15 fő) kirendeltségek területén. 8

9 6,00 5,00 4,00 A foglakoztatott létszám 3 hónap múlva várható 3,00 2,00 1,00 0,00-1,00-2,00-3,00 2,44 % 0,87 % 0,06 % 0,31 % 0,10 % Pécs Komló Mohács Siklós Sellye Szigetvár Szentlőrinc -0,33 % -2,51 % -4,00 A 12 hónapos előrejelzés adataiból kitűnik, hogy a foglalkoztatási helyzet ebben az időintervallumban kedvezőtlenül alakul, a prognózis pesszimista várakozásokról tanúskodik. A megkérdezett cégek összesített tervei, 610 fős, 2,6%-os létszám csökkenési szándékról tájékoztatnak az előttünk álló egy év vonatkozásában. Az adatokat torzítja, hogy az egyik szállítással foglalkozó nagyvállalatot átszervezik, így a statisztikában megjelenő jelentős létszámcsökkenés a valóságban nem jár elbocsátásokkal!! Kirendeltségenként vizsgálva eltérő nagyságú létszámmozgások tapasztalhatók a megye hét körzetében. Jelentős csökkenést prognosztizálnak a pécsi (-705 fő) és kisebb mértékű szűkülést a szentlőrinci (-22 fő), a sellyei (-6 fő), és a siklósi (2 fő) kirendeltség területén. Egy év időtávlatában létszámgyarapodást valószínűsítenek a mohácsi (85 fő), a szigetvári (34 fő), és a komlói (6 fő) munkáltatók körében. 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00-1,00-2,00-3,00-4,00-5,00-6,00-5,77 % 0,13 % 4,60 % 2,58 % Pécs Komló Mohács Siklós Sellye Szigetvár Szentlőrinc -0,09 % -0,58 % A foglakoztatott létszám 12 hónap múlva várható -4,80 % 9

10 Létszámnagyság alapján jelentős különbségeket figyelhetünk meg egy év távlatában a vállalkozások között. Bővítésre számítanak a mikrovállalkozások (24 fő, 2,5%) és a középvállalkozások (86 fő, 1,0%). Ezzel ellentétben nagymértékű csökkenést prognosztizáltak a nagyvállalkozások (-707 fő, -6,9%), és kisebb mértékű szűkülést a kisvállalkozások (-13 fő). A 12 hónapra előre jelzett létszám növekedési várakozások ágazatok szerint bontva, elsősorban a feldolgozóiparban jelentkeznek (289 fő), nagyrészt a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (170 fő), a fafeldolgozás, papírtermék gyártása (48 fő), és a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (43) területén. Jelentős mértékű létszámgyarapodás valószínűsíthető az információ és kommunikáció (113 fő), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (23 fő) és a kereskedelem, gépjárműjavítás (22 fő) területén. Nagyobb létszámszűkülést prognosztizáltak egy évre előre a szállítás, raktározás (-830 fő), és a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (-103 fő) területén. Kisebb csökkenés várható az ingatlanügyek (-12 fő), az oktatás (-40 fő), és a humán-egészségügyi, szociális ellátás (-32 fő) ágazatokban. Szakmacsoportok szerinti előrejelzés A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerő szakmánkénti mozgásáról is. A negyedik negyedévre a munkáltatók 878 belépést és 862 kilépést prognosztizáltak különböző munkakörökben. (Lásd melléklet!) A 3 hónapon belüli létszámmozgások nagy része szokás szerint betanított-, illetve segédmunkásokat takar. A negyedik negyedév folyamán a belépők több mint 40%-a, és a kilépők közel fele közülük kerülhet ki. Nagyobb létszámfelvétel várható a negyedik negyedévben a kereskedelmi és vendéglátó-ipari (55 fő), az irodai ügyviteli (107 fő), a gépkezelő, összeszerelő (54 fő), és az építőipari (80 fő) foglalkozásúak körében. A várható kilépések nagyobb számban a kereskedelmi és vendéglátó-ipari (48 fő), az irodai ügyviteli (95 fő), a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási (91 fő), és az építőipari (76 fő) munkakörben dolgozók körét fogja várhatóan jellemezni. A következő 3 hónapra jelzett létszámváltozások FEOR csoportokban Élelmiszeripari foglalkozások Fém- és villamosip. fogl. Gépkezelők, Összeszerelők Kereskedelmi és szolgált. fogl. Építőipari foglalkozások Mezőgazd. és erdőgazdálk. fogl. Irodai ügyviteli fogl. Szakképzést nem igénylő fogl. Szakképzést nem igénylő fogl Irodai ügyviteli fogl. Mezőgazd. és erdőgazdálk. fogl. Építőipari foglalkozások Kereskedelmi és szolgált. fogl. Gépkezelők, Összeszerelők Fém- és villamosip. fogl. Élelmiszeripari foglalkozások Kilépők Belépők

11 A következő három hónapra, a év negyedik negyedévére prognosztizált létszámmozgások összesített munkakörönkénti egyenlegét tekintve nagyobb létszámbővítési szándék fordul elő a következő munkakörökben: fém- és villamos-ipari foglalkozások (13 fő), kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások (8 fő), és az összeszerelők, gépek kezelői (34 fő). Létszám csökkenésben érintettek leginkább az erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások (-18 fő) és szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások (-41 fő). Közfoglalkoztatás Megyénkben kiemelkedően fontos szerepe van a közfoglalkoztatásnak. A megkérdezett cégek jelenleg, szeptember végén közel kétezer-ötszáz főt (2480 fő) alkalmaztak közfoglalkoztatási formában. A közfoglalkoztatás az összlétszámnak 10,4%-át teszi ki, és két gazdasági ágra összpontosul. Az összes közfoglalkoztatott 20,3%-a (504 fő) a mezőgazdaságban dolgozik, és 72,4%-át teszi ki a közigazgatás védelem, kötelező társadalombiztosítás (1 795 fő) ágazat területén alkalmazott létszám. A vállalati méretkategória szerint elsősorban a nagy és középkategóriájú cégek foglakoztatják nagy többségüket (83,6%, és 13,3%), a kisméretű és microcégek (3,1%) csekély mértékben vesznek részt a közfoglalkoztatásban. Kirendeltségi bontás szerint a közfoglalkoztatottak jelentős hányadát, a pécsi (1 142 fő) és a komlói (1 103 fő) kirendeltségi körzet cégei alkalmazták szeptember 30-án. A közfoglalkoztatottak 3 hónap múlva várható létszáma összesen 3,0%-kal, főre csökken az előrejelzések szerint. A három hónap múlva, december végére várható alkalmazotti létszám a közfoglalkoztatottak nélkül kis mértékben növekedne (0,4%), a közfoglalkoztatottak számának csökkenése miatt az összes foglalkoztatott létszám együttesen várhatóan 0,1%-kal lesz magasabb a jelenlegi létszámnál. Az egy évre előre vetített várható létszám főre változik. A jelenlegihez hasonlítva minimális (0,1%) csökkenés lesz megfigyelhető a közfoglalkoztatás területén. A jövő évre előre várható alkalmazotti létszám a közfoglalkoztatottak nélkül 2,9%-kal lesz kisebb a jelenlegi (szeptemberi) létszámnál. Az összes létszám csökkenése várhatóan 2,6%-os lesz, a közfoglalkoztatottak számának előre vetített minimális csökkenése mellett. 11

12 4. A munkaerő-igény kielégítésének forrásai A munkaerő-gazdálkodási adatlap 5. kérdésénél arra kértük a munkáltatókat, hogy jelöljék meg, mely forrásokból elégítik ki munkaerő-igényüket, és milyen az alkalmazott módszerek gyakorisága. A munkaerő-igény kielégítésének forrásai Munkaügyi kirendeltségek segítségével Informális csatornákon keresztül Alkalmanként vagy gyakran használja (%) IV. Alkalmanként vagy gyakran használja (%) IV. 79,4 79,1 73,2 69,3 Hirdetés útján 44,2 42,5 Pályázatokkal 38,1 32,4 Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással 29 29,6 Interneten keresztül 18,9 17,3 Munkaközvetítőkön keresztül 8,5 8,9 Az elkészült összesítő táblázatból a következő legfontosabb információk olvashatók ki: A kérdésre választ adó munkáltatók legnagyobb része (79,4%), az új munkaerő forrásaként a munkaügyi központ és kirendeltségeinek szolgáltatásai által történő felvételt jelölte meg. A tavalyihoz képest (79,1%) kissé nőtt az arány. Továbbá, jelentős az informális csatornákon keresztül történő munkaerő-felvétel, család, rokonok, kollégák igénybevételével. A válaszadók 73,2%-a keres ezen a módon új munkaerőt, a többségük ugyan csak alkalmanként (44,4%-uk), kisebb hányaduk (28,8%) pedig gyakran él ezzel a lehetőséggel. A munkáltatók nyilatkozata szerint harmadik helyen szerepel a sorrendben a hirdetés (42,2%). A pályáztatás formájával 38,1%-uk élt, ez az arány jelentősen emelkedett az egy évvel ezelőtti felméréshez képest. Kevésbé van jelentősége az interneten (18,9%) ill. közvetítő cégeken (8,5%) keresztül történő keresésnek. Pécs, november 28. Jóváhagyta:... Janovics László igazgató 12

13 Melléklet A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint (fő) Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépő Kilépő Egyenleg 0 Fegyveres szervek foglalkozásai Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Egészségügyi foglalkozások Szociális szolgáltatási foglalkozások Oktatók, pedagógusok Gazdálkodási jellegű foglalkozások Jogi és társadalomtudományi foglalkozások Kulturális, sport-, művészeti foglalkozások Egyéb magasan képzett ügyintézők Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Szakmai irányítók, felügyelők Egészségügyi foglalkozások Szociális gondozási és munkaerőpiaci szolgált. foglalk Üzleti jell. szolgált., ügyintézői, hatósági ügyint., ügynökök Művészeti, kulturális, sport- és vallási foglalkozások Egyéb ügyintézők Irodai ügyviteli foglalkozások Ügyfélkapcsolati foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások Élelmiszeripari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Kézműipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Összeszerelők Helyhez kötött gépek kezelői Járművezetők és mobil gépek kezelői Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Összesen:

14 Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7.napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerő) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. 14

15 Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. 2. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fogalmi rendszere Nyilvántartott álláskeresők: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában lévő álláskereső, az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban nem részesül, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami szervvel együttműködik, és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Nyilvántartott álláskeresők aránya: a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség százalékában 15