Afoglalkoztatott létszám12 hónap múlva várható változása kirendeltségenként

Átírás

1 A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés tapasztalatai Baranya megyében IV. negyedév Afoglalkoztatott létszám12 hónap múlva várható változása kirendeltségenként X >= 2% 0%< X < 2% -3,5% Komló -2%< X < 0% X <= -2% Szigetvár +0,9% Sellye Szentlőrinc +1,6% +2,5% Pécs -1,4% Siklós +0,3% Mohács -1,2%

2 A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely immár több éves múltra tekint vissza. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg az ÁFSZ legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréssel helyi, megyei és régiós szinten, negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjthetünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről, és elősegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerőpiaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A 2011 negyedik negyedévére vonatkozó adatfelvételre október 3. és október 21. között került sor. A kérdőívben a munkáltatók a szeptember 30.-i statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A gazdaság és a foglalkoztatottság jellemzői Baranya megyében a KSH adatai alapján A KSH munkaerő felmérésének adatai szerint II. negyedévében Baranya megyében 142,9 ezer főt foglalkoztattak, ez az előző év azonos időszakához viszonyítva 3,4%-os csökkenést jelent. A munkanélküliek száma II. negyedévének átlagában 20,2 ezer volt, egy év alatt 10,2%-kal csökkent. A éves népességet tekintve a foglalkoztatási ráta 1,6%-ponttal csökkenve 47,0%-ra alakult, az aktivitási ráta 2,4%-ponttal süllyedve 53,7%-ra csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. (Mindkét mutató lényegesen elmaradt az országos átlagtól.) Az ugyanezen adatforrás szerinti a megye munkanélküliségi rátája 12,4%-ot tett ki, ami 0,8%-ponttal alacsonyabb az előző év azonos időszakinál, az országos átlagnál viszont kedvezőtlenebb 1,6%-ponttal. A legalább 5 főt foglalkoztató Baranya megyei gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszáma I. félévében 79,6 ezer főt tett ki, amely 2,1%-kal kevesebb volt az előző évinél, miközben országos szinten 0,2%-os létszámgyarapodás volt tapasztalható. Az alkalmazásban állók száma a versenyszférában (40,9 ezer fő) 0,3%-kal fogyott, emellett a költségvetési szféra 24,9 ezer fős létszáma lényegesen, 6,7%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az alkalmazásban állók 85,7%-át teljes munkaidőben foglalkoztatták, létszámuk 4%-kal csökkent az előző évihez hasonlítva. A részmunkaidősök esetében viszont jelentősen, 10,4%- kal nőtt a létszám az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva. 2

3 A részmunkaidős foglalkoztatás leginkább a humán egészségügyi, szociális ellátás ágazatban jellemző, ahol minden harmadik munkavállaló az átlagosnál rövidebb munkaidőben dolgozott. A kereskedelem területén pedig minden ötödik alkalmazott dolgozott részmunkaidőben. A nemzetgazdasági ágak között a legnagyobb foglalkoztató a feldolgozó ipar, itt jelenik meg az alkalmazottak közel egyötöde, másodsorban az oktatás következik, mely a foglalkoztatottak 18,3%-át tömöríti. Népességi és a KSH munkaerő-felmérésének adatai Baranya megyében 1 Megnevezés 2010.II II II II. n.év n.év n.év n.év a népesség %-ában Népesség száma, (ezer fő) a) 393,8 391,0 Aktív korú (15-74 éves) lakosság száma (ezer fő) a) 304,2 304,6 77,2 77,9 Gazdaságilag aktívak, (ezer fő) b) 170,4 163,1 43,3 41,7 Foglalkoztatottak száma (ezer fő) b) 147,9 142,9 37,6 36,5 Munkanélküliek száma (KSH, ILO) (ezer fő) b) 22,5 20,2 5,7 5,2 Alkalmazásban állók száma (ezer fő) c) 81,3 79,6 20,6 20,4 Inaktívak száma (ezer fő) b) 133,4 140,7 33,9 36,0 Baranya megyei székhellyel június végén gazdasági szervezet szerepelt a KSH nyilvántartásában, 3,2%-kal több mint egy évvel korábban. Ebből a vállalkozások száma volt, így ezer lakosra 145 vállalkozás jutott (ez a mutató alacsonyabb az országos átlagnál). A regisztrált szervezetek 28,7%-a, (18 065) társas vállalkozásként volt bejegyezve, nagyobb hányaduk, 61,3%-uk (38 506) pedig egyéni vállalkozásként volt nyilvántartva. A regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti számát tekintve a legtöbb vállalkozás a mezőgazdaság (12,6 ezer) területén lett bejegyezve. Másodsorban legnépszerűbb az ingatlanügyek (7,9 ezer) ágazata. Hasonló nagyságrendű (6 ezer feletti) a vállalkozások száma a kereskedelem, gépjárműjavítás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ág területén. 1 Forrás: KSH Statisztikai Tájékoztató, ill. Statisztikai tükör (2010. II. n.év. és II. n.év. a) 2010, ill január 1-jén. b) II. negyedéves adatok-ksh stadat táblákból. c) A négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti I. féléves évközi adatai. 3

4 A felmérés eredményei A IV. negyedévi adatfelvételbe a Baranyában működő munkaügyi kirendeltségeink összesen 334 munkáltatót terveztek bevonni, a körzetenként megadott mintanagyság 28 és 70 között mozgott. A megkeresett szervezetek 88,3%-a, mintegy 295 munkáltató válaszolt kérdéseinkre. Az összehasonlítás szempontjából fontos megemlíteni, hogy Baranya egyik legnagyobb foglalkoztatója csődöt jelentett, a cégnél megszűnt a munkavégzés, így az adatfevétel időpontjában már nem állt rendelkezésünkre, nem töltötte ki a kérdőívet. A dolgozók leépítése folyamatban van, a júniusi felméréskor még több mint 2 ezer főt szerepeltetett létszám nyilvántartásában. A megkérdezett cégek 75,3%-a mikro- és kisvállalkozások körébe tartozott, ugyanakkor ezek a gazdálkodók az érintett munkavállalók mindössze 21,2%-át foglalkoztatták a felmérés időpontjában, szeptember 30-án. A közepes létszámnagyságú vállalkozások a minta 22%-át tették ki, de az itt foglalkoztatottak az érintett létszám mintegy felét (49,9%-át) jelentették. A nagyvállalkozások a minta kis hányadát tették ki 2,7%-át, ugyanakkor az érintett munkavállalók 28,9%-át foglalkoztatták. (Az adatok az összes létszámot, közfoglalkoztatással együtt tartalmazzák). A felmérésben résztvevő munkáltatók és az általuk foglalkoztatottak száma vállalati nagyság szerinti bontásban felmérésben résztvevő foglalkoztatottak Vállalati méret munkáltatók száma (db ) megoszlása (%) száma (fő) megoszlása (%) Mikro (0-9 fő) , ,4 Kis (10-49 fő) , ,8 Közép ( fő) 65 22, ,9 Nagy (250 fő felett) 8 2, ,9 Összesen , ,0 Az előző felméréshez képest összességében 3%-kal (9 cég) csökkent a választ adó munkáltatók száma. A 295 megkérdezett munkáltató szeptember végén 15,2 ezer főt foglalkoztatott, ez 20%-kal kevesebb a III. negyedévi felmérésben érintett szervezetek összlétszámánál. Az előző negyedévi felméréshez képest a nagy (250 főnél többet foglalkoztató) szervezeteknél alkalmazottak aránya 8,6%-ponttal csökkent, míg a kis és közepes szervezeteknél dolgozók hányada 4,3-4,1%-ponttal nőtt. A mikro vállalkozásoknál alkalmazottak száma szinte stagnál. A válaszadó 295 gazdasági szervezet a I félév végén regisztrált 2 62,9 ezer gazdasági szervezet 0,5%-át képviseli. 2 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató I. félév. 4

5 A negyedéves felmérésben részt vevő gazdálkodók legnagyobb számban a feldolgozóiparból (73 cég) kerültek ki, Baranya gazdaságában ez az ágazat a legmeghatározóbb. Emellett jelentős számban találhatók a mintában munkáltatók a kereskedelem, gépjárműjavítás (61 cég), a mezőgazdaság (37 cég), az építőipar (24 cég) és a szálláshely-szolg., vendéglátás (23 cég) területéről. A feldolgozóipart leginkább az élelmiszergyártás (14 cég), a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása (13 cég), a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (11 cég), a gumi, műanyag termékek gyártása (10 cég), valamint fafeldolg., papírtermék gyártása (8 cég) reprezentálja. Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat A felmérésben résztvevő munkáltatók száma és megoszlása Mikro (0-9 fő) Vállalati létszámnagyság-kategória 5 Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (249 fő felett) db % db % db % db % Összesen =100% 12 4,1 17 5,8 7 2,4 1 0,3 37 Bányászat, kőfejtés 1 0,3 0 0,0 1 0,3 0 0,0 2 Feldolgozóipar 18 6, ,5 21 7,1 0 0,0 73 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 3 1,0 6 2,0 5 1,7 0 0,0 14 Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 2 0,7 7 2,4 2 0,7 0 0,0 11 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 2 0,7 5 1,7 1 0,3 0 0,0 8 Vegyi anyag, termék gyártása 0 0,0 4 1,4 0 0,0 0 0,0 4 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 3 1,0 3 1,0 4 1,4 0 0,0 10 Fémalapanyag és fémfeldolgozás 4 1,4 4 1,4 5 1,7 0 0,0 13 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 Villamos berendezés gyártása 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 Gép, gépi berendezés gyártása 0 0,0 2 0,7 1 0,3 0 0,0 3 Járműgyártás 1 0,3 2 0,7 2 0,7 0 0,0 5 Egyéb feldolgozóipai tev.; ipari gép, berendezés javítása 3 1,0 1 0,3 1 0,3 0 0,0 5 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás 0 0,0 1 0,3 3 1,0 1 0,3 5 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése 0 0,0 1 0,3 4 1,4 1 0,3 6 Építőipar 7 2,4 15 5,1 2 0,7 0 0,0 24 Kereskedelem, gépjárműjavítás 32 10,8 23 7,8 6 2,0 0 0,0 61 Szállítás, raktározás 1 0,3 1 0,3 0 0,0 3 1,0 5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 13 4,4 9 3,1 1 0,3 0 0,0 23 Információ, kommunikáció 3 1,0 1 0,3 0 0,0 0 0,0 4 Pénzügyi, biztosítási tevékeny 1 0,3 2 0,7 1 0,3 0 0,0 4 Ingatlanügyletek 1 0,3 2 0,7 1 0,3 0 0,0 4 Szakmai, tudományos, műszaki tev. 5 1,7 3 1,0 2 0,7 0 0,0 10 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev. 4 1,4 2 0,7 0 0,0 0 0,0 6 Közigazgatás, védelem; kötelező társ.bizt. 0 0,0 4 1,4 2 0,7 0 0,0 6 Oktatás 0 0,0 0 0,0 9 3,1 1 0,3 10 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 2 0,7 2 0,7 3 1,0 1 0,3 8 Művészet, szórakoztatás 0 0,0 1 0,3 0 0,0 0 0,0 1 Egyéb szolgáltatás 2 0,7 2 0,7 2 0,7 0 0,0 6 Összesen , , ,0 8 2,7 295

6 A KSH évkönyv ágazati statisztikája alapján Baranyában az alkalmazásban állók száma 94,9 ezer fő volt, így ez 16%-os reprezentáltságot jelent. A felmérésben résztvevő cégeknél foglalkoztatott összlétszám többségét, 22,5%-át a feldolgozóipar adta, a szállítás, raktározás 15,4%-os súllyal, az oktatás 10,8%-os, a mezőgazdaság 10,5%-os hányaddal szerepel. Jelentősebb munkaadóként említhető még a kereskedelem, gépjárműjavítás területe (7,4%), valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás (6,8%). Az alkalmazottak ágazatonkénti létszámára vonatkozó adatokat a KSH adatokkal összevetve elmondható, hogy a mezőgazdaság; a feldolgozóipar; a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás; a vízellátás, hulladékgazdálkodás; a szállítás, raktározás; az átlagosnál nagyobb mértékben reprezentáltak a felkeresett mintában. Az építőipar; kereskedelem, gépjárműjavítás; az oktatás; a humán-egészségügyi ellátás; az információ, kommunkáció; a szálláshely-szolg vendéglátás; az ingatlanügyletetek; a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; a közigazgatás; az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területe az átlagosnál kisebb arányban szerepel a felmérésben. A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma (fő) 6 Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi statisztikája szerint évkönyv Reprezentációs arány (%) Mezőgazd., erdőgazd., halászat ,9 Bányászat, kőfejtés ,1 Feldolgozóipar ,9 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ,4 Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ,9 Építőipar ,0 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,7 Szállítás, raktározás ,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,7 Információ, kommunikáció ,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,9 Ingatlanügyletek ,1 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,2 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,2 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,3 Oktatás ,9 Humán-egészségügyi, szociális ell ,1 Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,0 Egyéb szolgáltatás ,6 Baranya megye összesen: ,0

7 A mintában érintett válaszadók átlagos foglalkoztatotti létszáma Baranyában 51 főt tett ki. Ennél nagyobb átlagos létszám csak a megyeközpont körül, Pécs körzetében fordul elő (123 fő). A többi térségben szinte mindenhol ennél jóval alacsonyabb. Az átlagost a szigetvári körzetben közelíti meg a foglalkoztatotti létszám 51 fő, a szentlőrinci körzetben pedig már csak átlagosan 14 fős cégek vannak. A megkeresett cégek és a foglalkoztatottak száma kirendeltségi bontásban Kirendeltségek A felmérésben résztvevő munkáltatók A felmérésben résztvevő munkáltatóknál foglalkoztatottak száma Átlagos foglalkoztatotti létszám száma (db ) megoszlása (%) száma (db ) megoszlása (%) (fő) Pécs 58 19, ,2 123 Komló 70 23, ,1 37 Mohács 20 6, ,8 21 Siklós 46 15, ,4 38 Sellye 36 12, ,5 27 Szigetvár 37 12, ,4 51 Szentlőrinc 28 9, ,6 14 Összesen , ,0 51 A válaszadásban leginkább Komló és Pécs területén gazdálkodó cégek voltak érintettek. E két kirendeltség munkáltatói tették ki a mintában szereplők közel felét, viszont e két térségben jelentkezett a foglalkoztattak közel kétharmada. Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adni a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. A felmérésben résztvevő szervezetek megoszlása a 3 és 12 hónapon belüli létszámnövelési és csökkentési szándékok szerint Létszámváltozás 3 hónap múlva 12 hónap múlva db % db % Csökkenő 48 16, ,3 Stagnáló , ,1 Növekedő 44 14, ,7 Válaszadók száma , ,0 A vállalatok többsége, 68,8%-a, 3 hónap múlva is változatlan létszámmal tervezi működését. Ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a bizonytalan gazdasági és üzleti folyamatok mellett sok 7

8 esetben nem tudják, vagy esetleg nem akarják előrebecsülni a változást. A változatlan létszámmal számolók hányada az előző negyedévi felméréshez képest csökkent. Az alkalmazott létszám szűkítését 3 hónapos távlatban prognosztizálók hányada 16,3%-ra emelkedett az előző negyedévi 10,5%-hoz képest. A létszám bővítését tervezők hányada 14,9%, 3,2%-ponttal kisebb, mint az előző felmérésnél volt. Egyéves időtávban az előrejelzés szerint létszámcsökkenésre a cégek 15,3%-a számít. Az előző év IV. negyedéves felméréskor a megkérdezettek kisebb hányada, 13,1%-a számított létszámcsökkentésre. A létszámbővülést, növekvő tendenciát tervező munkáltatók aránya a jelen felmérés szerint 20,7%. Az egy évvel korábbi felméréskor a bővíteni szándékozók aránya magasabb volt (16,5%), tehát többen voltak optimistábbak. A stagnálást becslők tábora az összes munkáltató többségét, kétharmadát teszi ki, 64,1%, kisebb, mint egy évvel korábbi felmérésünkkor (70,4%). Visszatekintve a III. negyedévének munkaerő-piaci folyamatai ténylegesen, s ezen belül is a foglalkoztatási tendenciák mint már megszokhattuk másként alakultak, mint ahogy azt munkáltatóink várták. A válaszadók jelzése szerint az elmúlt három hónapban (2011. III. negyedévében) ténylegesen 672-en léptek be új munkavállalóként és 923 alkalmazott hagyta el a munkahelyét, tehát valójában 251 fővel csökkent a bevont cégek összlétszáma. Ezzel szemben a június végén lebonyolított előző felmérésünk alkalmával, ugyanerre az időszakra tehát III. negyedévére a bekövetkezettnél lényegesen kevesebb, 280 fős belépést és kb ugyanennyi, 936 fős kilépést prognosztizált az akkor megkérdezett 9 munkáltatóval és fővel több foglalkoztatottal bíró munkáltatói kör. Mostani felmérésünk eredménye szerint, december végére a megkérdezett munkaadók összességében a létszám 305 fős (-2%) csökkenésére számítanak a szeptember 30.-i állapothoz képest. A munkakörönkénti előrejelzés szerint 215 új belépés mellett 520 kilépés várható. A foglalkoztatottak létszáma a IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe vont munkáltatóknál Baranya megyében várható létszám egy év múlva várható létszám 3 hónap múlva aktuális létszám: 2011.szept. 30-án fő

9 A be-, és kilépések egyenlegét tekintve a következő három hónapban a foglalkoztatotti létszám jelentősebb csökkenésére a mezőgazdaságban lehet számítani: összesen 94 fő. Másodsorban a humán-egészségügyi szociális ellátás területéről jelentettek 85 fős létszámcsökkenést. Számottevő még a feldolgozóipar, ezen belül is az élelmiszeripar területén várható létszámszűkülés, 42 fő. Létszámbővülésre csak két területen (kereskedelemgépjárműjavítás, pénzügy, biztosítási tevékenység) számíthatunk, s ennek nagyságrendje szinte minimális, 5 fő. A három hónapos előrejelzés létszámadatait kirendeltségi körzetenként vizsgálva szinte mindenhol létszámcsökkenés a jellemző, csak két kirendeltségi körzetben jeleztek előre létszámnövekedést. Szentlőrinc és Sellye térségében, de csak 10 fő körüli nagyságrendben. A legnagyobb változás a Pécs térségében tervezett 130 fős, valamint a komlói körzetében várható 110 fős létszámcsökkenés. A szigetvári cégek 54 fős, a siklósi munkáltatók 26 fős foglalkoztatás csökkenést jeleztek, a mohácsi térségben várható a legkisebb, 6 fős létszámcsökkenés. Afoglalkoztatott létszám3 hónap múlva várható változása kirendeltségenként X >= 2% 0%< X < 2% -4,2% Komló -2%< X < 0% X <= -2% Szigetvár -2,9% Sellye Szentlőrinc +1,2% +2,3% Pécs -1,8% Siklós -1,5% Mohács -1,4% Méretkategóriánként tekintve 3 hónap távlatában prognosztizált létszámcsökkenés legjelentősebb hányada a közepes méretű cégeknél jelentkezik, -222 fő, a nagy foglalkoztatóknál pedig 88 fős szűkülés várható. A kisméretű vállalkozások 6 fős létszámcsökkenése nem számottevő. A mikroszervezetek a foglakoztatás kismértékű bővítésére számítanak (11 fő). A 3 hónapra előre vetített 305 fős foglalkoztatotti létszám csökkenés ágazatok szerint bontva, elsősorban a mezőgazdaságot érinti, itt 94 fővel lesz kevesebb alkalmazott december végén. Számottevő még a humán-egészségügyi, szociális ellátás terület, ahol 85 fő létszámszűkülés 9

10 várható, valamint a feldolgozóiparban 42 fő, a vízellátás ágazatban is 29 fő létszám csökkenést terveztek a munkáltatók. A 12 hónapos előrejelzés adataiból kitűnik, hogy a foglalkoztatási helyzet ebben az időintervallumban sem javul. A megkérdezett cégek összesített tervei szerint ugyanis, 147 fős, 1%-os létszámcsökkenési várakozásról adott számot az előttünk álló egy év vonatkozásában. Kirendeltségenként vizsgálva eltérő nagyságú, ellentétes irányú létszámmozgások tapasztalhatók a megye hét körzetében. Létszám csökkenés várható a pécsi munkáltatók körében 98 fő, Komló térségében 92 fő, a mohácsi foglalkoztatók pedig csak 5 fővel kisebb létszámot valószínűsítenek. Létszámgyarapodással számolnak Sellye (16 fő), Szigetvár körzetében (17 fő), valamint Szentlőrinc (10 fő) és Siklós térségében (5 fő). Afoglalkoztatott létszám12 hónap múlva várható változása kirendeltségenként X >= 2% 0%< X < 2% -3,5% Komló -2%< X < 0% X <= -2% Szigetvár +0,9% Sellye Szentlőrinc +1,6% +2,5% Pécs -1,4% Siklós +0,3% Mohács -1,2% Létszámnagyság alapján a 12 hónapra előre vetíthető létszámcsökkenés többsége a közepes nagyságú foglalkoztatók körében fordul elő (128 fő), de a legnagyobb vállalkozások is létszámszűkítést terveznek (74 fő) egy év távlatában. Ezt némileg enyhíti a mikro- és kisvállalkozások szerény mértékű bővítési szándéka (20-35 fő). A 12 hónapra előre jelzett 147 fős foglalkoztatotti létszám csökkenés ágazatok szerint bontva, elsősorban a mezőgazdaságban és a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén jelentkezik, ahol fővel lesz kevesebb alkalmazott egy év múlva. Számottevő még az egyéb szolgáltatások (30 fő) és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (20 fő) területén várható számszűkülés. A foglalkoztatottak bővülését várják többek között a feldolgozóipar (73 fő), a szállítás, raktározás ágazat (17 fő) munkáltatói. 10

11 Szakmacsoportok szerinti előrejelzés A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerő szakmánkénti mozgásáról is. A negyedik negyedévre a munkáltatók 215 belépést és 520 kilépést prognosztizáltak különböző munkakörökben. (Lásd melléklet!) A létszámmozgások nagy része szokás szerint a betanított-, illetve a segédmunkásokat takar, a negyedik negyedév folyamán belépők 38%-a (82 fő), a kilépők 60%-a (313 fő) közülük kerülhet ki. Nagyobb létszámfelvétel az irodai ügyviteli, ügyfélkapcsolati foglalkozások (42 fő), szociális gondozók (9 fő), technikusok (7 fő), pedagógusok (6 fő) körében várható. Az ipari jellegű foglalkozásúak közül kiemelhetők a lakatos (10 fő), szabó-varró (7 fő), villanyszerelő (5 fő), bolti eladó (5 fő) munkakörökben jelentett felvételek száma is. A várható kilépések nagyobb számban az irodai, ügyviteli, ügyfélkapcsolati, adminisztrátori munkakörben dolgozókat (52 fő) a szociális gondozókat érintik (44 fő), valamint a munkaerőpiaci, szolgáltatási foglalkozásúak (21 fő), pedagógusok (12 fő), a kereskedelmi vendéglátóipari foglalkozásúak (16 fő) kerülnek elbocsátásra. A leépítendő ipari jellegű foglalkozásúak között legtöbben a fémmegmunkálók és gépkarbantartók (16 fő), építőipari szakmunkások (9 fő), szerepelnek. Alacsonyabb szakképzettséggel a különböző feldolgozóipari gépkezelők 73-an, gépkocsivezetők 10-en kerülnek elbocsátásra. A következő 3 hónapra jelzett létszámváltozások FEOR 2 számjegyű csoportokban (10 fő felett) mobil gépek kezlői feldol.ip.gépkezelők építőip. fogl. vas és fémip.fogl. könnyűip.fogl. élelmiszerip. fogl. ker.vendl.ip.fogl. irodai ügyviteli fogl. szoc.és merőpiaci szolg. fogl. pedagógusok kilépők 5 7 belépők fő 80 A következő három hónapra, azaz a IV. negyedévre prognosztizált létszámmozgások összesített munkakörönkénti egyenlegét tekintve zömében csak néhány fős pozitív, ill. negatív egyenleg, vagy stagnálás jelenik meg. Nagyobb létszámleépítési szándék fordul elő a következő munkakörökben: a szociális gondozók lesznek várhatóan kevesebben (-36 fő), a munkaerő-piaci szolgáltatási ügyintézők (-21 fő), élelmiszer-, italgyártó gépkezelők (-61 fő), műanyagtermék-gyártó gépkezelők (- 11 fő), valamint az alacsony képzettségű takarítók (-18 fő), konyhai kisegítők (-17 fő), szemétgyűjtők (-18 fő). 11

12 Várható tendenciák a közfoglalkoztatás adatai nélkül A megkérdezett cégek jelenlegi szeptember végi zárólétszáma a közfoglalkoztatottak nélkül összesen fő. A közfoglalkoztatás az össz létszámnak csak alig több mint 1%-át teszi ki, nem jelentős. Főként a mezőgazdaságban és a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén tevékenykednek, de a közigazgatás védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazat is, valamint az egyéb szolgáltatás ágazat is részt vesz a közfoglalkoztatásban. A vállalati méretkategória szerint elsősorban a nagy és középméretű cégeknél jelenik meg a közfoglalkoztatás, de a foglalkoztatottak számának megoszlásában csak elenyésző, tizedszázaléknyi a kimutatható különbség. Kirendeltségi bontás szerint a közfoglalkoztatottak több mint felét a pécsi kirendeltségi körzet cégei alkalmazták, ezen kívül a komlói és siklósi munkáltatóknál álltak alkalmazásban. A felmérésben résztvevő munkáltatóknál foglalkoztatottak száma (közfoglalkoztatás nélkül) vállalati nagyság szerinti bontásban Vállalati méret Foglalkoztatottak száma jelenleg szept. 30-án Foglalkoztatottak száma 3 hó múlva várható dec. 31-én száma (db ) megoszlása (%) száma (fő) megoszlása (%) Mikro (0-9 fő) , ,5 Kis (10-49 fő) , ,8 Közép ( fő) , ,5 Nagy (250 fő felett) , ,2 Összesen , ,0 A három hónap múlva, december végén várható létszám a közfoglalkoztatottak nélkül 1,7%-kal lesz kevesebb a jelenlegi szeptemberi zárólétszámnál. Leginkább a közepes nagyságú kategóriába tartozó cégeknél figyelhető meg a foglalkoztatás szűkülése, melynek mértéke 2,8% (-210 fő). A kis cégeknél kevésbé, csak 2%-kal csökken a létszám (-53 fő). A legkisebb méretű munkáltatóknál 11 fős, 2,2%-os bővülést mutatnak az adatok. Kirendeltségek A foglalkoztatottak száma kirendeltségi bontásban (közfoglalkoztatás nélkül) Jelenlegi létszám szept. Várható létszám 3 hó múlva dec. Jelenlegi létszám szept. Várható létszám 3 hó múlva dec. 3 hónap múlva várható változás száma (fő) megoszlása (%) száma (fő) megoszlása (%) száma (fő) (%) Pécs , , ,4 Komló , , ,7 Mohács 423 2, ,8-6 98,6 Siklós , , ,0 Sellye 983 6, , ,9 Szigetvár , , ,1 Szentlőrinc 396 2, , ,3 Összesen , , ,3 12

13 A foglalkoztatásban várható csökkenő tendencia kirendeltségi szinten különböző irányban és eltérő mértékben érvényesül. Stagnálás figyelhető meg Siklós körzetében. Egy kirendeltségi körzetben prognosztizálták a munkáltatók az alkalmazottak létszámának növekedését, a legkisebb régióban Szentlőrinc térségében, a létszámbővülés minimális. A többi körzetben mindenhol a foglalkoztatás szűkülését tervezik a felmérésben résztvevő cégek. Legnagyobb létszámú a komló térségben jelzett 110 fős csökkenés, számottevő a sellyei és szigetvári kirendeltségi körzetet érintő ötven fős leépítési szándék. Nemzetgazdasági ágak szerint a 3 hónapra előre jelzett csökkenő tendencia leginkább a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén érvényesül, de számottevő a közigazgatás és a feldolgozóipari ágazatokban prognosztizált létszám csökkenés is. A felmérésben szereplő munkáltatóknál alkalmazottak száma (közfoglalkoztatás nélkül) Nemzetgazdasági ágak Alkalmazottak száma (fő) jelenleg 3 hó múlva várható változás szept 30. dec 31. (fő) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen A munkaerő-igény kielégítésének forrásai A munkaerő-gazdálkodási adatlap 4. kérdésénél a munkáltatókat arra kértük, hogy jelöljék meg, mely forrásokból elégítik ki munkaerő-igényüket, és milyen az alkalmazott módszerek gyakorisága. Az elkészült összesítő táblázatból a következő legfontosabb információk olvashatók ki: A kérdésre választ adó munkáltatók legnagyobb része (84,1%), az új munkaerő forrásaként a munkaügyi központ és kirendeltségeinek szolgáltatásai által történő felvételt jelölte meg. 13

14 Köztük többen vannak, akik gyakran használják (49,2%), és kevesebben, akik csak alkalmanként (34,9%). Másodsorban fontos az informális csatornákon keresztül történő munkaerő-felvétel, család, rokonok, kollégák igénybevételével. A válaszadók szintén 74%-a keres ezen a módon új munkaerőt, a többségük ugyan csak alkalmanként (42%-uk), kisebb hányaduk (32%) pedig gyakran él ezzel a lehetőséggel. A munkáltatók nyilatkozata szerint harmadik helyen szerepel a fontossági sorrendben a belső meghirdetés (43%). Alkalmanként egyharmaduk, gyakran pedig egytizedük használja ezt az utat az új alkalmazottak kereséséhez. A hirdetés útján történő választást a munkáltatók 38% kedveli, a pályáztatást mintegy egynegyedük alkalmazza. Kevésbé van jelentősége az interneten, ill. közvetítő cégeken keresztül történő keresésnek Egy évvel korábban is megkérdeztük a munkáltatókat munkaerő-felvételi szokásaikról. A két időszak eredményeit összevetve azt tapasztalhatjuk, hogy tovább emelkedett a munkaügyi szervezet szerepe, és erősödött az informális csatornák, valamint a belső hirdetések útján történő munkaerő keresés. Pécs, Készítette: Schleer Lászlóné Jóváhagyta: Janovics László igazgató 14 Melléklet

15 A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépő Kilépő Egyenleg 13 Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői Műszaki és természettudományi foglalkozások Egészségügyi - egyetemi, főiskolai képzettséghez kapcsolódó foglalkozások Szociális - egyetemi, főiskolai képzettséghez kapcsolódó foglalkozások Szakképzett pedagógusok Gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozás Egyéb magasan képzett ügyintézők Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Egészségügyi foglalkozások Szociális és munkaerő-piaci szolgáltatási foglalkozások Gazdasági, pénzintézeti ügyintézők Egyéb ügyintézők Irodai jellegű foglalkozások Ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások Kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozások Nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások Élelmiszeripari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Vas- és fémipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Egyéb helyhez kötött gépek kezelői Mobil gépek kezelői Egyszerű szolgált. jellegű foglalkozások Egyszerű mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Összesen: (fő) Módszertani kiegészítés 15

16 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7.napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerő) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. félévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg 16

17 az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Regisztrált munkanélküli: a Foglalkoztatási Hivatal által nyilvántartott álláskeresők közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban (pl. átképzés, közhasznú foglalkoztatás) nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. 2. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat új fogalma 17

18 Nyilvántartott álláskereső: Az Flt november 1-jei módosításával összefüggésben azok a személyek, akik a korábban alkalmazott regisztrált munkanélküli fogalomnak megfelelnek, és a munkaügyi szervezet illetékes kirendeltségével új típusú álláskeresési megállapodást kötöttek. (Az átmeneti időszakban ide értjük azokat a regisztrált munkanélkülieket is, aki esetében ez a megállapodás még nem köttetett meg.) 18