Afoglalkoztatott létszám12 hónap múlva várható változása kirendeltségenként

Átírás

1 A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés tapasztalatai Baranya megyében II. negyedév Afoglalkoztatott létszám12 hónap múlva várható változása kirendeltségenként X > 3% -1,1% Komló 0% < X < 3% -6% < X =< 0% Szigetvár 7,8% 2,8% Szentlőrinc Pécs 3,7% Mohács X < -6% -5,1% Sellye -15,0% Siklós 1,8% 7621 Pécs, Király u. 46. Telefon: (72) Fax: (72) baranyakh-mk@lab.hu Honlap:

2 A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely immár több éves múltra tekint vissza. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg az ÁFSZ legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréssel helyi, megyei és régiós szinten, negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjthetünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről, és elősegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerőpiaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A 2013 második negyedévére vonatkozó adatfelvételre március 29 április 19. között került sor. A kérdőívben a munkáltatók a március 31.-i statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A gazdaság és a foglalkoztatottság jellemzői Baranya megyében a KSH adatai alapján A KSH munkaerő felmérésének adatai szerint (a éves népesség körében) I. negyedévében Baranya megyében 139,4 ezer főt foglalkoztattak, ez az előző év azonos időszakához viszonyítva 3,7%-os növekedést jelent. A munkanélküliek I. negyedévi átlagos száma 23,1 ezer volt, egy év alatt 6,8%-kal csökkent. A éves népességet tekintve a foglalkoztatási ráta 46,6%-ot tett ki, 2,1%-ponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Az aktivitási ráta 1,6%-ponttal emelkedve 54,3%-ra nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. (Mindkét mutató országos átlagtól való elmaradása csökkent az előző negyedévihez viszonyítva előbbi 4%-ról 3,4%-pontra, utóbbi 2,5-ről 2,3%-pontra). Ugyanezen adatforrás szerint a megye munkanélküliségi rátája 14,2%-ot tett ki, ami 1,4%- ponttal alacsonyabb az előző év azonos időszakinál, az országos átlagnál viszont kedvezőtlenebb 2,4%-ponttal. A legalább 5 főt foglalkoztató Baranya megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszáma IV. negyedévében 78,9 ezer főt tett ki, amely 0,8%-kal kevesebb volt az előző évinél, miközben országos szinten csak 0,6%-os visszaesés volt tapasztalható. A versenyszféra létszáma 44,6 ezer fő, 6,5%-kal csökkent az előző év hasonló időszakához képest, a közszférában foglalkoztatottak 30,9 ezer fős száma pedig 5,5%-kal emelkedett. A nemzetgazdasági ágakat tekintve a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén közel egy harmaddal nőtt a foglalkoztatás, kisebb mértékű (17%-os) az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység és az információ, kommunikáció ágazatokban bekövetkezett létszámnövekedés. Ugyanakkor a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató feldolgozóiparban 7%-kal kisebb a létszám. 2

3 Népességi és a KSH munkaerő-felmérésének adatai Baranya megyében 1 Megnevezés 2012.I I I I. n.év n.év n.év n.év a népesség %-ában Népesség száma, (ezer fő) a) 391,5 388,9 Aktív korú (15-74 éves) lakosság száma (ezer fő) b) 301,8 299,4 77,1 77,0 Gazdaságilag aktívak, (ezer fő) b) 159,2 162,6 40,7 41,8 Foglalkoztatottak száma (ezer fő) b) 134,4 139,4 34,3 35,8 Munkanélküliek száma (KSH, ILO) (ezer fő) b) 24,8 23,1 6,3 5,9 Alkalmazásban állók száma (ezer fő) c) 76,1 78,9 19,4 20,3 Inaktívak száma (ezer fő) b) 142,6 136,8 36,4 35,2 Baranya megyei székhellyel december végén gazdasági szervezet szerepelt a KSH nyilvántartásában, 0,6%-kal több mint egy évvel korábban. Ebből a vállalkozások száma volt, így ezer lakosra 149 vállalkozás jutott (ez a mutató alacsonyabb az országos átlagnál, amely 168). A regisztrált szervezetek 28,8%-a, (18 410) társas vállalkozásként volt bejegyezve, nagyobb hányaduk, 61,1%-uk (38 995) pedig egyéni vállalkozásként volt nyilvántartva. A regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti számát tekintve a legtöbb vállalkozás a mezőgazdaság (13,5 ezer) területén lett bejegyezve. Másodsorban legnépszerűbb az ingatlanügyek (8,1 ezer) ágazata. Kissé kevesebb a vállalkozások száma a kereskedelem, gépjárműjavítás (6,4 ezer), valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (6,1 ezer) nemzetgazdasági ág területén. A felmérés eredményei A II. negyedévi adatfelvételbe a Baranyában működő munkaügyi kirendeltségeink összesen 442 munkáltatót terveztek bevonni, a körzetenként megadott mintanagyság 39 és 103 között mozgott. A megkeresett szervezetek 81,9%-a, mintegy 362 munkáltató válaszolt kérdéseinkre. A megkérdezett cégek háromnegyede, 74,6%-a mikro- és kisvállalkozások körébe tartozott, ugyanakkor ezek a gazdálkodók az érintett munkavállalók mindössze 18,6%-át foglalkoztatták a felmérés időpontjában, március 31-én. A közepes létszámnagyságú vállalkozások a minta 20,4%-át tették ki, de az itt foglalkoztatottak az érintett létszám 34,7%- át adták. A nagyvállalkozások a minta kis hányadát tették ki, 5%-át, ugyanakkor az érintett munkavállalók 46,7%-át foglalkoztatták. (Az adatok az összes létszámot, közfoglalkoztatással együtt tartalmazzák). 1 Forrás: KSH Stadat táblák és I. negyedév a ) 2012, ill január 1-jén. b) I. negyedéves adatok-ksh stadat táblákból. c) A négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti IV. negyedéves évközi adatai. b b b c b 3

4 A felmérésben résztvevő munkáltatók és az általuk foglalkoztatottak száma vállalati nagyság szerinti bontásban Vállalati méret Felmérésben résztvevő munkáltatók Foglalkoztatottak összesen száma (db ) megoszlása (%) száma (fő) megoszlása (%) Mikro (0-9 fő) , ,8 Kis (10-49 fő) , ,8 Közép ( fő) 74 20, ,7 Nagy (250 fő felett) 18 5, ,7 Összesen ,0 Az előző felméréshez képest összességében azonos a választ adó munkáltatók száma. A 362 megkérdezett munkáltató március végén 21 ezer főt foglalkoztatott, ez 5,4%-kal magasabb létszám a I. negyedévi felmérésben érintett szervezetek összlétszámánál. Az előző negyedévi felméréshez képest a nagy (250 főnél többet foglalkoztató) szervezeteknél alkalmazottak aránya 2,6%-ponttal, a kis szervezeteknél (1%-ponttal) bővült. Ugyanakkor szűkült a dolgozók hányada a közepes cégeknél (3,3%-ponttal), a mikro kategóriájuaknál pedig (0,3%-ponttal). A válaszadó 362 gazdasági szervezet a I. negyedév végén regisztrált 63,8 ezer gazdasági szervezet 0,6%-át képviseli. A negyedéves felmérésben részt vevő gazdálkodók legnagyobb számban a feldolgozóiparból (97 cég) kerültek ki, Baranya gazdaságában ez az ágazat a legmeghatározóbb. Emellett jelentős számban találhatók a mintában munkáltatók a kereskedelem, gépjárműjavítás (66 cég), a mezőgazdaság (37 cég), az építőipar (35 cég) a szálláshely-szolg., vendéglátás (32 cég), területéről. A feldolgozóipart leginkább a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása (18 cég), az élelmiszergyártás (17 cég), a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (15 cég), a gumi, műanyag termékek gyártása (13 cég), reprezentálja. 4

5 A felmérésben résztvevő munkáltatók száma és megoszlása Nemzetgazdasági ág Vállalati létszámnagyság-kategória Összesen Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (249 fő felett) 100 % db % db % db % db % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 13 3,6 17 4,7 6 1,7 1 0,3 37 Bányászat, kőfejtés 0 0,0 1 0,3 2 0,6 0 0,0 3 Feldolgozóipar 19 5, ,7 27 7,5 5 1,4 97 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 3 0,8 8 2,2 5 1,4 1 0,3 17 Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 3 0,8 7 1,9 5 1,4 0 0,0 15 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai 2 0,6 6 1,7 1 0,3 0 0,0 9 tevékenység Vegyi anyag, termék gyártása 0 0,0 1 0,3 1 0,3 0 0,0 2 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék 3 0,8 5 1,4 5 1,4 0 0,0 13 gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozás 3 0,8 10 2,8 4 1,1 1 0,3 18 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0 0,0 1 0,3 0 0,0 2 0,6 3 Villamos berendezés gyártása 0 0,0 1 0,3 1 0,3 0 0,0 2 Gép, gépi berendezés gyártása 1 0,3 2 0,6 2 0,6 1 0,3 6 Járműgyártás 1 0,3 3 0,8 2 0,6 0 0,0 6 Egyéb feldolgozóipai tev.; ipari gép, berendezés 3 0,8 2 0,6 1 0,3 0 0,0 6 javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás 0 0,0 1 0,3 2 0,6 1 0,3 4 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése 1 0,3 2 0,6 3 0,8 2 0,6 8 Építőipar 16 4,4 17 4,7 2 0,6 0 0,0 35 Kereskedelem, gépjárműjavítás 35 9,7 24 6,6 6 1,7 1 0,3 66 Szállítás, raktározás 1 0,3 1 0,3 1 0,3 2 0,6 5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 18 5,0 11 3,0 3 0,8 0 0,0 32 Információ, kommunikáció 2 0,6 1 0,3 0 0,0 0 0,0 3 Pénzügyi, biztosítási tevékeny 0 0,0 1 0,3 2 0,6 0 0,0 3 Ingatlanügyletek 0 0,0 4 1,1 0 0,0 0 0,0 4 Szakmai, tudományos, műszaki tev. 7 1,9 4 1,1 2 0,6 0 0,0 13 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev. 5 1,4 2 0,6 2 0,6 1 0,3 10 Közigazgatás, védelem; kötelező társ.bizt. 0 0,0 3 0,8 3 0,8 3 0,8 9 Oktatás 0 0,0 1 0,3 7 1,9 0 0,0 8 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 2 0,6 6 1,7 3 0,8 2 0,6 13 Művészet, szórakoztatás 1 0,3 3 0,8 0 0,0 0 0,0 4 Egyéb szolgáltatás 3 0,8 2 0,6 3 0,8 0 0,0 8 Összesen , , ,4 18 5,0 362 A KSH IV. negyedévi évközi ágazati statisztikája alapján Baranyában az alkalmazásban állók száma 78,9 ezer fő volt, így az NMF-ben szereplő cégek létszáma alapján 27%-os reprezentáltságot jelent. A felmérésben résztvevő cégeknél foglalkoztatott összlétszám többségét, 29,1%-át a feldolgozóipar adta, a kereskedelem, gépjárműjavítás 11,7%, a szállítás, raktározás 9%-os 5

6 hányaddal szerepel. Jelentősebb munkaadóként említhető még a közigazgatás, védelem; kötelező társ.bizt. és a mezőgazdaság,területe (10%, ill. 7,5%). Az alkalmazottak ágazatonkénti létszámára vonatkozó adatokat a KSH adatokkal összevetve elmondható, hogy a feldolgozóipar; a mezőgazdaság; a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás; a vízellátás, hulladékgazdálkodás; a szállítás, raktározás; a kereskedelem, gépjárműjavítás; az átlagosnál nagyobb mértékben reprezentáltak a felkeresett mintában. Az építőipar; az oktatás; a humán-egészségügyi ellátás; az információ, kommunkáció; a szálláshely-szolg vendéglátás területe az átlagosnál kisebb arányban szerepel a felmérésben. A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szereplő Alkalmazásban állók Reprezentációs cégeknél foglalkoztatottak száma a KSH évközi száma 2013.márc.31.-én adatai szerint arány (%) (fő) IV. név Mezőgazd., erdőgazd., halászat ,4 Bányászat, kőfejtés ,0 Feldolgozóipar ,3 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ,2 Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ,8 Építőipar ,1 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,2 Szállítás, raktározás ,4 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,1 Információ, kommunikáció ,4 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,2 Ingatlanügyletek ,1 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,3 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,3 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,2 Oktatás ,9 Humán-egészségügyi, szociális ell ,7 Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,0 Egyéb szolgáltatás ,0 Baranya megye összesen: ,0 A mintában érintett válaszadók átlagos foglalkoztatotti létszáma Baranyában 59 főt tett ki. Ennél nagyobb átlagos létszám csak a megyeközpont körül, Pécs körzetében fordul elő (126 fő). A többi térségben szinte mindenhol ennél jóval alacsonyabb. Nagyobb létszámot foglalkoztató cégek a szigetvári és komlói térségben fordulnak elő, itt a foglalkoztatotti létszám átlagosan fő, a mohácsi körzetben pedig már csak átlagosan 12 fős cégek vannak. Az átlagos létszám az előző negyedévi felméréshez képest növekedett, 56-ról 59-főre. Legnagyobb az átlagos foglalkoztatotti létszám emelkedésének mértéke, a szigetvári, a mohácsi, és a komlói térségben. 6

7 A megkeresett cégek és a foglalkoztatottak száma kirendeltségi bontásban A felmérésben résztvevő munkáltatók A felmérésben résztvevő munkáltatóknál foglalkoztatottak száma Átlagos foglalkoztatotti létszám Kirendeltségek száma (db ) megoszlása (%) száma (db ) megoszlása (%) (fő) Pécs , ,3 126 Komló 77 21, ,3 42 Mohács 18 5, ,8 22 Siklós 57 15, ,4 35 Sellye 37 10, ,8 22 Szigetvár 36 9, ,3 49 Szentlőrinc 37 10, ,0 12 Összesen , ,0 59 A válaszadásban leginkább Pécs és Komló területén gazdálkodó cégek voltak érintettek. E két kirendeltség munkáltatói tették ki a mintában szereplők közel felét, viszont e két térségben jelentkezett a foglalkoztatottak háromnegyede. Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adni a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. A felmérésben résztvevő szervezetek megoszlása a 3 és 12 hónapon belüli létszámnövelési és csökkentési szándékok szerint Létszámváltozás 3 hónap múlva 12 hónap múlva db % db % Csökkenő 29 8, ,3 Stagnáló , ,5 Növekedő 67 18, ,2 Válaszadók száma , ,0 A vállalatok többsége, 73,5%-a, 3 hónap múlva stagnáló létszámmal tervezi működését az előtte álló negyedévben. Ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a bizonytalan gazdasági és üzleti folyamatok mellett sok esetben nem tudják, vagy esetleg nem akarják előrebecsülni a változást. A változatlan létszámmal számolók hányada az előző negyedévi felméréshez képest 6,6%-ponttal növekedett. Az alkalmazott létszám szűkítését 3 hónapos távlatban prognosztizálók hányada csökkent: 8%-ra (az előző felméréskor 11% volt arányuk). A létszám növekedését tervezők hányada 18,5%, 3,6%-ponttal alacsonyabb, mint az előző felmérésnél volt. 7

8 Egyéves időtávban az előrejelzés szerint létszámcsökkenésre a cégek 13,3%-a számít. Az előző I. negyedéves felméréskor a megkérdezettek nagyobb hányada, 14,4%-a számított létszámcsökkentésre. A létszámbővülést, növekvő tendenciát tervező munkáltatók aránya a jelen felmérés szerint 26,2%. Az előző felméréskor a bővíteni szándékozók aránya alacsonyabb volt (23,5%). A stagnálást becslők tábora az összes munkáltató több mint 60%-át teszi ki, arányuk 1,7%-ponttal alacsonyabb, mint az előző negyedévi felmérésünkkor volt. Mostani felmérésünk eredménye szerint, június végére a megkérdezett munkaadók összességében a létszám 360 fős (1,7%) növekedésére számítanak a március 31.-i állapothoz képest. A munkakörönkénti előrejelzés szerint 705 új belépés mellett 345 kilépés várható. A foglalkoztatottak létszáma a II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe vont munkáltatóknál Baranya megyében várható létszám egy év múlva várható lét szám 3 hónap múlva aktuális létszám: márc. 31-én fő A be-, és kilépések egyenlegét tekintve a következő három hónapban a foglalkoztatotti létszám csökkenésére a kereskedelem, gépjárműjavítás területén számíthatunk (-18 fő). A foglalkoztatás kisebb mértékű szűkülése várható az oktatás (-9 fő) területén is, továbbá a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (-5 fő), és a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (-4 fő). Ugyanakkor a közigazgatás (232 fő), a feldolgozóipar (52 fő) és a humán-egészségügyi, szociális ellátás (19 fő) területén bővülésre lehet számítani. A létszámalakulást vállalati méretkategóriánként tekintve elsősorban a nagyobb és mikro méretű foglalkoztatók jeleztek 3 hónapra előre létszámbővülést. Az összes növekedés döntő többsége 73%-a itt jelenik meg, +263 fő. A kisméretű vállalkozások +50 fő létszámnövekedést terveztek. A középvállalkozásoknál is a foglalkoztatott létszám emelkedése várható (+47 fő). A három hónapos előrejelzés létszámadatait kirendeltségi körzetenként vizsgálva az összes 360 fős létszámnövekedés 68,9%-a (248 fő) a Pécsi Kirendeltség körzetében jelentkezik. 65 fős létszámbővülés várható a szigetvári munkáltatóinál, ennél kisebb mértékű emelkedés Komlói (36 fő), a Szentlőrinci (16 fő), valamint a Siklósi (10 fő) Kirendeltség területén várható. A mohácsi, valamint a sellyei térség munkáltatóinál számolnak csökkenéssel (-9, illetve -6 fő). 8

9 Afoglalkoztatott létszám3 hónap múlva várható változása kirendeltségenként X > 2% 1,1% Komló 0% < X < 2% Szigetvár 3,7% 3,8% Szentlőrinc Pécs 2,0% Mohács X = < 0% -2,3% Sellye -0,7% Siklós 0,5% A 12 hónapos előrejelzés adataiból kitűnik, hogy a foglalkoztatási helyzet ebben az időintervallumban is kedvezően alakul, a prognózis optimista várakozásokról tanúskodik. A megkérdezett cégek összesített tervei ugyanis, 474 fős, 2,2%-os létszám növekedési szándékról tájékoztatnak az előttünk álló egy év vonatkozásában. Kirendeltségenként vizsgálva eltérő nagyságú létszámmozgások tapasztalhatók a megye hét körzetében. Létszámgyarapodást valószínűsítenek a pécsi (468 fő), a szigetvári (137 fő), a siklósi (36 fő), és a szentlőrinci (12 fő) munkáltatók körében. Létszám csökkenés a sellyei (122 fő), a komlói (37 fő), valamint a mohácsi (20 fő) körzet foglalkoztatóinál várható egy éves időtávlatban. Afoglalkoztatott létszám12 hónap múlva várható változása kirendeltségenként X > 3% -1,1% Komló 0% < X < 3% -6% < X =< 0% Szigetvár 7,8% 2,8% Szentlőrinc Pécs 3,7% Mohács X < -6% -5,1% Sellye -15,0% Siklós 1,8% 9

10 Létszámnagyság alapján a vállalkozások létszámbővülést terveznek egy év távlatában, három kategóriában. Jelentős mérvű bővítésre számítanak a mikro vállalkozások (38 fő, 6,3%), és a nagyméretű cégek (447 fő, 4,5%). Kisebb mértékű gyarapodást prognosztizáltak a kis (63 fő, 1,9%) vállalkozások. A foglalkoztatás csökkenése jellemzi várhatóan a közép méretű vállalkozásokat (-74 fő, 1,0%). A 12 hónapra előre jelzett létszám növekedési várakozások ágazatok szerint bontva, elsősorban a feldolgozóiparban jelentkeznek (736 fő), nagyrészt a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás területén. Kiemelendő nagyságrendű bővülés más ágazatban nem várható. Kisebb mértékű létszámgyarapodás valószínűsíthető az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (23 fő), az ingatlanügyletek (19 fő), és az egyéb szolgáltatások (9 fő) területén. Létszámszűkülést prognosztizáltak egy évre előre a közigazgatás, védelem; kötelező társ.bizt. (-120 fő), az oktatás (-113 fő), a kereskedelem, gépjárműjavítás (-54 fő), a szállítás, raktározás (-34 fő), és a humán-egészségügyi, szociális ellátás (-19 fő) területén. A mezőgazdaság ágazatában az egy éves létszámalakulást tekintve stagnálás lesz megfigyelhető. Szakmacsoportok szerinti előrejelzés A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerő szakmánkénti mozgásáról is. Az első negyedévre a munkáltatók 705 belépést és 345 kilépést prognosztizáltak különböző munkakörökben. (Lásd melléklet!) A létszámmozgások nagy része szokás szerint a betanított-, illetve a segédmunkásokat takar, az első negyedév folyamán belépők mintegy háromnegyede a kilépők több mint kétharmada közülük kerülhet ki. Nagyobb létszámfelvétel várható a második negyedévben a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúaknál (63 fő), az irodai ügyviteli, ügyfélkapcsolati foglalkozásokban (54 fő), az építőipari foglalkozásúak (36 fő), a fém- és villamosipari foglalkozások (32 fő), a technikusok (19 fő), és a járművezetők és mobil gépkezelők (19 fő) körében. A várható kilépések nagyobb számban a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúakat (73 fő) érintik, továbbá az irodai, ügyviteli, ügyfélkapcsolati, adminisztrátori munkakörben dolgozók (51 fő), az összeszerelők (30 fő), és a fém- és villamos ipari foglalkozásúak (19fő) körét fogja várhatóan jellemezni. A következő 3 hónapra jelzett létszámváltozások FEOR 2 számjegyű csoportokban járm űvez.mobil gépek kezelői 11 feldolg.ip.gépkezelők építőip. fogl. fém és vill.ip.fogl. könnyűip.foglalk. élelm.ip.foglalk. ker.vendl.ip.fogl. irodai ügyviteli fogl. szoc.és egészségügyi fogl. okt atók technikusok kilépők belépők fő 10

11 A következő három hónapra, a 2013-as év második negyedévére prognosztizált létszámmozgások összesített munkakörönkénti egyenlegét tekintve nagyobb létszámbővítési szándék fordul elő a következő munkakörökben: építőipari foglalkozásúak (28 fő), technikusok és hasonló műszaki foglalkozásúak (16 fő), könnyűipari foglalkozásúak (14 fő), valamint a járművezetők és mobil gépek kezelői foglalkozásúak (13 fő). Létszám csökkenésben érintettek leginkább az összeszerelők (30 fő), kereskedelmi és vendéglátó ipari foglalkozásúak (13 fő), oktatók, pedagógusok (7 fő). A 3 hónapra előre jelzett 345 fős összes létszám csökkenés mindössze 15,7%-a, (54 fő), valamint a 705 fős összes létszám növekedés fele, 50,5%-a (356 fő) közfoglalkoztatást takar. Közfoglalkoztatás Megyénkben is jelentős szerepe van közfoglalkoztatásnak. A megkérdezett cégek jelenleg március végén több mint ezer főt (1 451 fő) alkalmaztak közfoglalkoztatási formában. A közfoglalkoztatás az össz létszámnak 6,8%-át teszi ki, és két gazdasági ágra összpontosul. Az összes közfoglalkoztatott harmada (425 fő) a mezőgazdaságban dolgozik, két harmadát teszi ki (69%-a) a közigazgatás védelem, kötelező társadalombiztosítás (1 003 fő) ágazat területén alkalmazott létszám. A vállalati méretkategória szerint elsősorban a nagy kategóriájú cégek foglakoztatják nagy többségüket (90,4%), a közép (8%) és kisméretű (1,3%) cégek csekély mértékben vesznek részt a közfoglalkoztatásban. Kirendeltségi bontás szerint a közfoglalkoztatottak nagy részét, 768 főt a pécsi kirendeltségi körzet cégei alkalmazták, ezen kívül a komlói (654 fő), a siklósi (24 fő), és a sellyei (5 fő) munkáltatóknál álltak alkalmazásban március 31-én. A közfoglalkoztatottak 3 hónap múlva várható létszáma összesen 20%-kal, főre növekedik az előre jelzések szerint, elsősorban a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ágazat nagyszámú felvétele miatt. A három hónap múlva, június végére várható alkalmazotti létszám a közfoglalkoztatottak nélkül csak kis mértékben nő 0,3%-kal, de az összes foglalkoztatott létszám együttesen 1,7%- kal lesz több a jelenlegi létszámnál. Az egy évre előre vetített várható létszám főre csökken. A jelenlegihez hasonlítva 5,3%-os csökkenés lesz megfigyelhető a közfoglalkoztatás területén. A jövő év márciusára egy évre előre várható alkalmazotti létszám a közfoglalkoztatottak nélkül 2,8%-kal lesz nagyobb a jelenlegi (márciusi) létszámnál. Az összes létszám emelkedése várhatóan ennél alacsonyabb, 2,2%-os lesz (a közfoglalkoztatottak számának előre vetített jelentősebb csökkenése miatt). 11

12 A foglalkoztatási formákkal kapcsolatos vélemény A munkaerő-gazdálkodási adatlap 5. kérdésénél a következő negyedévre vonatkozó munkaerő-gazdálkodási terv szerinti foglalkoztatási formák alkalmazásáról érdeklődtünk partner munkáltatóinknál: Megnevezés Válasz Egyetértő k száma Részmunkaidős foglalkoztatás Munkaerő-kölcsönzés Távmunka Önfoglalkoztatás Bedolgozói viszony Megbízási szerződés Alkalmi, vagy szezonális/egyszerűsített foglalkoztatás Határozott idejű munkaszerződéssel való foglalkoztatás Aránya (%) biztosan alkalmazná 86 23,8% talán ,4% biztosan nem alkalmazná 75 20,7% biztosan alkalmazná 9 2,5% talán 25 6,9% biztosan nem alkalmazná ,2% biztosan alkalmazná 3 0,8% talán 10 2,8% biztosan nem alkalmazná ,2% biztosan alkalmazná 2 0,6% talán 13 3,6% biztosan nem alkalmazná ,1% biztosan alkalmazná 2 0,6% talán 19 5,2% biztosan nem alkalmazná ,0% biztosan alkalmazná 21 5,8% talán 72 19,9% biztosan nem alkalmazná ,8,% biztosan alkalmazná 99 27,3% talán 96 26,5% biztosan nem alkalmazná 92 25,4% biztosan alkalmazná 70 19,3% talán ,1% biztosan nem alkalmazná 76 21,0% A válaszadóknak nyolc választási lehetőség közül kellett dönteni, hogy melyet alkalmaznák saját vállalkozásukban. Igen nagy hangsúlyt kapott az alkalmi, vagy szezonális/egyszerűsített foglalkoztatás (27,3%), a megyébe tartozó 7 kirendeltség közül 4 kirendeltség munkáltatói ezt tartották első helyen a legalkalmasabb foglalkoztatási formának. Egy évvel korábban is ez szerepelt a vállalkozások preferencia rendszerében az első helyen. Másodsorban 23,8%-uk nyilatkozott arról, hogy a részmunkaidős foglalkoztatást választaná biztosan, valamint 19,3%-uk döntene a határozott idejű munkaszerződéssel való foglalkoztatás mellett. A tavalyi II. negyedéves felmérés során a távmunkát nem alkalmazott volna senki, az idei évben is csak 0,8%-os arányt ért el. A további foglalkoztatási lehetőségeket már csak csekély számban választanák biztosan a foglalkoztatók, utolsó helyen az önfoglalkoztatás és a bedolgozói viszony áll 0,6%-kal. 12

13 Lehetőségek között a munkáltatók leginkább a határozott idejű munkaszerződéssel való foglalkoztatást preferálják (38,1%), mind a 7 kirendeltség esetén ez az eshetőség az első három hely egyikén szerepel. Az előző felmérés során is ez szerepelt első helyen, akkor 34,2%-os aránnyal. Ezen kívül a részmunkaidős foglalkoztatás (33,4%), és az alkalmi, vagy szezonális/egyszerűsített foglalkoztatás (26,5%) mellett döntenének. Legkevésbé a távmunkát (2,8%) részesítenék előnyben, csupán 3 kirendeltség 8 vállalkozása választaná talán ezt a foglalkoztatási módot. A válaszadók között egyértelműen kiderült, hogy a távmunka (73,2%), az önfoglalkoztatás (72,1%), valamint a bedolgozói jogviszony (71%) az a foglalkoztatási forma, melyet biztosan nem választanák. E három típus az első három helyen szerepel a megye kirendeltségein. Ezt követően a munkaerő-kölcsönzés (68,2%) rendelkezik még magas aránnyal a vállalkozások között. Pécs, május 27. Jóváhagyta: Janovics László igazgató 13

14 Melléklet A évi II. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint (fő) Egyenle Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépő Kilépő g 1 Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Egészségügyi foglalkozások Szociális szolgáltatási foglalkozások Oktatók, pedagógusok Gazdálkodási jellegű foglalkozások Jogi és társadalomtudományi foglalkozások Kulturális, sport-, művészeti foglalkozások Egyéb magasan képzett ügyintézők Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Szakmai irányítók, felügyelők Egészségügyi foglalkozások Szociális gondozási és munkaerőpiaci szolgált. foglalk Üzleti jell. szolgált., ügyintézői, hatósági ügyint., ügynökök Egyéb ügyintézők Irodai ügyviteli foglalkozások Ügyfélkapcsolati foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások Élelmiszeripari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Kézműipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Összeszerelők Helyhez kötött gépek kezelői Járművezetők és mobil gépek kezelői Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Összesen:

15 Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7.napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerő) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. félévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. 15

16 Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. 16

17 2. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fogalmi rendszere Nyilvántartott álláskeresők: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában lévő álláskereső, az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban nem részesül, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami szervvel együttműködik, és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Nyilvántartott álláskeresők aránya: a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség százalékában 17