A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés tapasztalatai Baranya megyében III. negyedév

Átírás

1 A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés tapasztalatai Baranya megyében III. negyedév A foglalkoztatott létszám 12 hónap múlva várható változása kirendeltségenként X > 3% -2,4% Komló 0% < X < 3% -3% < X =< 0% Szigetvár 2,3% 6,4% Szentlőrinc Pécs 5,0% Mohács X < -3% 2,1% Sellye -9,9% Siklós -1,4% 7621 Pécs, Király u. 46. Telefon: (72) Fax: (72) baranyakh-mk@lab.hu Honlap:

2 1. A felmérés rövid bemutatása, céljának, szerepének ismertetése A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely immár több éves múltra tekint vissza. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg az ÁFSZ legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréssel helyi, megyei és régiós szinten, negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjthetünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről, és elősegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerőpiaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A 2013 harmadik negyedévére vonatkozó adatfelvételre július 2 július 25. között került sor. A kérdőívben a munkáltatók a június 30.-i statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. 2. A megye munkaerő-piaci helyzetének bemutatása, kiegészítve a legfontosabb időbeli változások prezentálásával A KSH munkaerő felmérésének adatai szerint (a éves népesség körében) I. negyedévében Baranya megyében 134,9 ezer főt foglalkoztattak, ez az előző év azonos időszakához viszonyítva 3,7%-os növekedést jelent. A munkanélküliek I. negyedévi átlagos száma 23,1 ezer volt, egy év alatt 6,8%-kal csökkent. A éves népességet tekintve a foglalkoztatási ráta 46,6%-ot tett ki, 2,1%-ponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Az aktivitási ráta 1,6%-ponttal emelkedve 54,3%-ra nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. (Mindkét mutató országos átlagtól való elmaradása csökkent az előző negyedévihez viszonyítva előbbi 4%-ról 3,4%-pontra, utóbbi 2,5-ről 2,3%-pontra). Ugyanezen adatforrás szerint a megye munkanélküliségi rátája 14,2%-ot tett ki, ami 1,4%- ponttal alacsonyabb az előző év azonos időszakinál, az országos átlagnál viszont kedvezőtlenebb 2,4%-ponttal. A legalább 5 főt foglalkoztató Baranya megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszáma I. negyedévében 74,9 ezer főt tett ki, amely 1,6%-kal kevesebb volt az előző évinél, miközben országos szinten csak 1,1%-os visszaesés volt tapasztalható. A versenyszféra létszáma 43,9 ezer fő, 0,7%-kal csökkent az előző év hasonló időszakához képest, a közszférában foglalkoztatottak 27,5 ezer fős száma pedig 4,1%-os csökkenést mutat. A nemzetgazdasági ágakat tekintve az ingatlanügyletek területén közel egynegyedével nőtt a foglalkoztatás, kisebb mértékű a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (21%), és a pénzügyi, biztosítási (15%) ágazatokban bekövetkezett létszámnövekedés. Ugyanakkor a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató feldolgozóiparban minimálisan (0,8%) nagyobb a létszám. 2

3 Népességi és a KSH munkaerő-felmérésének adatai Baranya megyében 1 Megnevezés 2012.I I I I. n.év n.év n.év n.év a népesség %-ában Népesség száma, (ezer fő) a) 391,5 388,9 Aktív korú (15-74 éves) lakosság száma (ezer fő) b) 301,8 299,4 77,1 77,0 Gazdaságilag aktívak, (ezer fő) b) 159,2 162,6 40,7 41,8 Foglalkoztatottak száma (ezer fő) b) 134,4 139,4 34,3 35,8 Munkanélküliek száma (KSH, ILO) (ezer fő) b) 24,8 23,1 6,3 5,9 Alkalmazásban állók száma (ezer fő) c) 76,2 74,9 19,5 19,3 Inaktívak száma (ezer fő) b) 142,6 136,8 36,4 35,2 Baranya megyei székhellyel március végén gazdasági szervezet szerepelt a KSH nyilvántartásában, 0,7%-kal több mint egy évvel korábban. Ebből a vállalkozások száma volt, így ezer lakosra 153 vállalkozás jutott (ez a mutató alacsonyabb az országos átlagnál, amely 169). A regisztrált szervezetek 28,7%-a, (18 310) társas vállalkozásként volt bejegyezve, nagyobb hányaduk, 61,4%-uk (39 187) pedig egyéni vállalkozásként volt nyilvántartva. A regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti számát tekintve a legtöbb vállalkozás a mezőgazdaság (13,8 ezer) területén lett bejegyezve. Másodsorban legnépszerűbb az ingatlanügyek (8,1 ezer) ágazata. Kissé kevesebb a vállalkozások száma a kereskedelem, gépjárműjavítás (6,4 ezer), valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (6,1 ezer) nemzetgazdasági ág területén. 3. A felmérésbe bevont válaszadó gazdasági szervezetek jellemzése A III. negyedévi adatfelvételbe a Baranyában működő munkaügyi kirendeltségeink összesen 445 munkáltatót terveztek bevonni, a körzetenként megadott mintanagyság 41 és 104 között mozgott. A megkeresett szervezetek 79,1%-a, mintegy 352 munkáltató válaszolt kérdéseinkre. 1 Forrás: KSH Stadat táblák és I. negyedév a) 2012, ill január 1-jén. b) I. negyedéves adatok-ksh stadat táblákból. c) A négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti I. negyedéves évközi adatai. 3

4 A megkérdezett cégek 72,7%-a mikro- és kisvállalkozások körébe tartozott, ugyanakkor ezek a gazdálkodók az érintett munkavállalók mindössze 17,2%-át foglalkoztatták a felmérés időpontjában, június 30-án. A közepes létszámnagyságú vállalkozások a minta 22,7%-át tették ki, de az itt foglalkoztatottak az érintett létszám 38,0%-át adták. A nagyvállalkozások a minta kis hányadát tették ki, 4,6%-át, ugyanakkor az érintett munkavállalók 44,8%-át foglalkoztatták. (Az adatok az összes létszámot, közfoglalkoztatással együtt tartalmazzák). A felmérésben résztvevő munkáltatók és az általuk foglalkoztatottak száma vállalati nagyság szerinti bontásban Vállalati méret Felmérésben résztvevő munkáltatók Foglalkoztatottak összesen száma (db ) megoszlása (%) száma (fő) megoszlása (%) Mikro (0-9 fő) , ,7 Kis (10-49 fő) , ,5 Közép ( fő) 80 22, ,0 Nagy (250 fő felett) 16 4, ,8 Összesen , ,0 Az előző felméréshez képest összességében 10-el csökkent a választ adó munkáltatók száma. A 352 megkérdezett munkáltató június végén főt foglalkoztatott, ez minimálisan (68 fővel) magasabb létszám a II. negyedévi felmérésben érintett szervezetek összlétszámánál. Az előző negyedévi felméréshez képest a nagy (250 főnél többet foglalkoztató) szervezeteknél alkalmazottak aránya 1,9%-ponttal, a mikro- és kis szervezeteknél 1,4%- ponttal csökkent. Ugyanakkor közel 3,3%-kal bővült a dolgozók hányada a közepes cégeknél. A válaszadó 352 gazdasági szervezet a I. negyedév végén regisztrált 63,9 ezer gazdasági szervezet 0,6%-át képviseli. A negyedéves felmérésben részt vevő gazdálkodók legnagyobb számban a feldolgozóiparból (96 cég) kerültek ki, Baranya gazdaságában ez az ágazat a legmeghatározóbb. Emellett jelentős számban találhatók a mintában munkáltatók a kereskedelem, gépjárműjavítás (64 cég), a mezőgazdaság (37 cég), az építőipar (34 cég) a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás (29 cég), területéről. A feldolgozóipart leginkább a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása (17 cég), az élelmiszergyártás (18 cég), a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (14 cég), a gumi, műanyag termékek gyártása (11 cég), reprezentálja. 4

5 A felmérésben résztvevő munkáltatók száma és megoszlása Nemzetgazdasági ág Vállalati létszámnagyság-kategória Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (249 fő felett) db % db % db % db % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 11 3,1 16 4,5 9 2,6 1 0,3 37 Bányászat, kőfejtés 0 0,0 1 0,3 2 0,6 0 0,0 3 Feldolgozóipar 16 4, ,4 29 8,2 4 1,1 96 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 2 0,6 10 2,8 5 1,4 1 0,3 18 Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 1 0,3 7 2,0 6 1,7 0 0,0 14 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 2 0,6 7 2,0 1 0,3 0 0,0 10 Vegyi anyag, termék gyártása 0 0,0 1 0,3 1 0,3 0 0,0 2 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 1 0,3 6 1,7 4 1,1 0 0,0 11 Fémalapanyag és fémfeldolgozás 4 1,1 7 2,0 5 1,4 1 0,3 17 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0 0,0 1 0,3 1 0,3 1 0,3 3 Villamos berendezés gyártása 0 0,0 1 0,3 1 0,3 0 0,0 2 Gép, gépi berendezés gyártása 1 0,3 2 0,6 2 0,6 1 0,3 6 Járműgyártás 1 0,3 3 0,9 2 0,6 0 0,0 6 Egyéb feldolgozóipai tev.; ipari gép, berendezés javítása 4 1,1 2 0,6 1 0,3 0 0,0 7 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás 0 0,0 1 0,3 2 0,6 1 0,3 4 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése 2 0,6 3 0,9 2 0,6 1 0,3 8 Építőipar 16 4,5 14 4,0 4 1,1 0 0,0 34 Kereskedelem, gépjárműjavítás 36 10,2 20 5,7 7 2,0 1 0,3 64 Szállítás, raktározás 1 0,3 1 0,3 1 0,3 2 0,6 5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 17 4,8 10 2,8 2 0,6 0 0,0 29 Információ, kommunikáció 1 0,3 0 0,0 1 0,3 0 0,0 2 Pénzügyi, biztosítási tevékeny 0 0,0 1 0,3 1 0,3 0 0,0 2 Ingatlanügyletek 1 0,3 2 0,6 1 0,3 0 0,0 4 Szakmai, tudományos, műszaki tev. 7 2,0 4 1,1 2 0,6 0 0,0 13 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev. 3 0,9 2 0,6 1 0,3 2 0,6 8 Közigazgatás, védelem; kötelező társ.bizt. 0 0,0 1 0,3 5 1,4 3 0,9 9 Oktatás 0 0,0 0 0,0 4 1,1 0 0,0 4 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 2 0,6 7 2,0 4 1,1 1 0,3 14 Művészet, szórakoztatás 1 0,3 4 1,1 0 0,0 0 0,0 5 Egyéb szolgáltatás 4 1,1 4 1,1 3 0,9 0 0,0 11 Összesen , , ,7 16 4,5 352 A KSH I. negyedévi évközi ágazati statisztikája alapján Baranyában az alkalmazásban állók száma 74,9 ezer fő volt, így az NMF-ben szereplő cégek létszáma alapján 28,5%-os reprezentáltságot jelent. A felmérésben résztvevő cégeknél foglalkoztatott összlétszám többségét, 28,6%-át a feldolgozóipar adta, a kereskedelem, gépjárműjavítás 12,3%, a szállítás, raktározás 9%-os, a Összesen 100 % 5

6 mezőgazdaság 8,6%-os hányaddal szerepel. Jelentősebb munkaadóként említhető még a közigazgatás, védelem; kötelező társ.bizt. (12,6%). Az alkalmazottak ágazatonkénti létszámára vonatkozó adatokat a KSH adatokkal összevetve elmondható, hogy a feldolgozóipar; a mezőgazdaság; a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás; a vízellátás, hulladékgazdálkodás; a szállítás, raktározás; a kereskedelem, gépjárműjavítás; a közigazgatás az átlagosnál nagyobb mértékben reprezentáltak a felkeresett mintában. Az építőipar; az oktatás; a humán-egészségügyi ellátás; az információ, kommunkáció; a szálláshely-szolg vendéglátás területe az átlagosnál kisebb arányban szerepel a felmérésben. A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma 2013.jún.30.-án (fő) 6 Alkalmazásban állók száma a KSH évközi adatai szerint I. név Reprezentációs arány (%) Mezőgazd., erdőgazd., halászat ,3 Bányászat, kőfejtés ,5 Feldolgozóipar ,2 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ,1 Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ,1 Építőipar ,4 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,4 Szállítás, raktározás ,9 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,6 Információ, kommunikáció ,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,7 Ingatlanügyletek ,5 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,6 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,5 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,5 Oktatás ,4 Humán-egészségügyi, szociális ell ,1 Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,0 Egyéb szolgáltatás ,7 Baranya megye összesen: ,5 A mintában érintett válaszadók átlagos foglalkoztatotti létszáma Baranyában 61 főt tett ki. Ennél nagyobb átlagos létszám csak a megyeközpont körül, Pécs körzetében fordul elő (138 fő). A többi térségben szinte mindenhol ennél jóval alacsonyabb. Nagyobb létszámot foglalkoztató cégek a komlói, szigetvári, és siklósi térségben fordulnak elő, itt a foglalkoztatotti létszám átlagosan fő, a mohácsi körzetben pedig már csak átlagosan 16 fős cégek vannak. Az átlagos létszám az előző negyedévi felméréshez képest növekedett, 59-ről 61-főre. Legnagyobb az átlagos foglalkoztatotti létszám emelkedésének mértéke, a pécsi (+12), és a sellyei (+3) térségben.

7 A megkeresett cégek és a foglalkoztatottak száma kirendeltségi bontásban Kirendeltségek A felmérésben résztvevő munkáltatók A felmérésben résztvevő munkáltatóknál foglalkoztatottak száma Átlagos foglalkoztatotti létszám száma (db ) megoszlása (%) száma (db ) megoszlása (%) (fő) Pécs 96 27, ,3 138 Komló 75 21, ,5 44 Mohács 17 4, ,3 16 Siklós 52 14, ,6 35 Sellye 39 11, ,5 25 Szigetvár 31 8, ,1 35 Szentlőrinc 42 11, ,7 14 Összesen , ,0 61 A válaszadásban leginkább Pécs és Komló területén gazdálkodó cégek voltak érintettek. E két kirendeltség munkáltatói tették ki a mintában szereplők közel felét, viszont e két térségben jelentkezett a foglalkoztatottak háromnegyede. 4. A felmérés adatai alapján a várható létszámgazdálkodás elemzése Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adni a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. A felmérésben résztvevő szervezetek megoszlása a 3 és 12 hónapon belüli létszámnövelési és csökkentési szándékok szerint Létszámváltozás 3 hónap múlva 12 hónap múlva db % db % Csökkenő 27 7, ,8 Stagnáló , ,2 Növekedő 57 16, ,0 Válaszadók száma , ,0 A vállalatok többsége, 76,1%-a, 3 hónap múlva stagnáló létszámmal tervezi működését az előtte álló negyedévben. A stagnáló létszámmal számolók hányada az előző negyedévi felméréshez képest minimálisan növekedett 2,6%-ponttal. A létszám növekedését tervezők hányada 16,2%, 2,3%-ponttal alacsonyabb, mint az előző felmérésnél volt. Az alkalmazott létszám szűkítését 3 hónapos távlatban prognosztizálók hányada csökkent: 7,7%-ra (az előző felméréskor 8% volt arányuk). 7

8 Egyéves időtávban az előrejelzés szerint létszámcsökkenésre a cégek 14,8%-a számít. Az előző II. negyedéves felméréskor a megkérdezettek kisebb hányada, 13,3%-a számított létszámcsökkentésre. A létszámbővülést, növekvő tendenciát tervező munkáltatók aránya a jelen felmérés szerint 23,0%. Az előző felméréskor a bővíteni szándékozók aránya magasabb volt (26,2%). A stagnálást becslők tábora az összes munkáltató 62,2%-át teszi ki, arányuk 1,7%-ponttal magasabb, mint az előző negyedévi felmérésünkkor volt. Mostani felmérésünk eredménye szerint, szeptember végére a megkérdezett munkaadók összességében a létszám 120 fős (0,5%) csökkenésére számítanak a június 30.-i állapothoz képest. A munkakörönkénti előrejelzés szerint 470 új belépés mellett 590 kilépés várható. A foglalkoztatottak létszáma a III. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe vont munkáltatóknál Baranya megyében várható létszám egy év múlva várható létszám 3 hónap múlva aktuális létszám: jún. 30- án fő A be-, és kilépések egyenlegét tekintve a következő három hónapban a foglalkoztatotti létszám nagymértékű csökkenésére a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat területén (-112 fő), és a közigazgatásban (-82 fő) számíthatunk. A foglalkoztatás kisebb mértékű szűkülése várható a művészet, szórakoztatás (-12 fő) területén is. Ugyanakkor a kereskedelem, gépjárműjavítás (18 fő), az építőipar (14 fő) és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (24 fő) területén bővülésre lehet számítani. A létszámalakulást vállalati méretkategóriánként tekintve a nagyobb és mikro méretű foglalkoztatók jeleztek 3 hónapra előre létszámbővülést. A kisméretű vállalkozások 18 fő létszámcsökkentést terveztek. A középvállalkozásoknál várható a legnagyobb arányú leépítés, itt 3 hónap múlva 140 fős csökkentést prognosztizáltak. A három hónapos előrejelzés létszámadatait kirendeltségi körzetenként vizsgálva a legnagyobb létszámnövekedés (22 fő) a Pécsi Kirendeltség körzetében jelentkezik. Ennél kisebb mértékű emelkedés, 9 fő, várható a Siklósi Kirendeltség területén. A többi kirendeltség területén csökkenést jeleztek előre a munkáltatók, a legnagyobb mértékű változás a Sellyei (-89 fő), valamint a Komlói (-57 fő) körzetben várható. 8

9 A foglalkoztatott létszám 3 hónap múlva várható változása kirendeltségenként X > 0% -1,7% Komló -1% < X =< 0% -1% < X < -2% Szigetvár -0,1% -0,7% Szentlőrinc Pécs 0,2% Mohács 0,0% X < -2% Sellye -9,3% Siklós 0,5% A 12 hónapos előrejelzés adataiból kitűnik, hogy a foglalkoztatási helyzet ebben az időintervallumban kedvezően alakul, a prognózis optimista várakozásokról tanúskodik. A megkérdezett cégek összesített tervei, 537 fős, 2,5%-os létszám növekedési szándékról tájékoztatnak az előttünk álló egy év vonatkozásában. Kirendeltségenként vizsgálva eltérő nagyságú létszámmozgások tapasztalhatók a megye hét körzetében. Létszámgyarapodást valószínűsítenek a pécsi (667 fő), a szentlőrinci (37 fő), a szigetvári (25 fő), és a mohácsi (6 fő) munkáltatók körében. Létszám csökkenés a sellyei (95 fő), a komlói (78 fő), valamint a siklósi (25 fő) körzet foglalkoztatóinál várható egy éves időtávlatban. A foglalkoztatott létszám 12 hónap múlva várható változása kirendeltségenként X > 3% -2,4% Komló 0% < X < 3% -3% < X =< 0% Szigetvár 2,3% 6,4% Szentlőrinc Pécs 5,0% Mohács X < -3% 2,1% Sellye -9,9% Siklós -1,4% 9

10 Létszámnagyság alapján a vállalkozások az összes kategóriában létszámbővülést terveznek egy év távlatában. Jelentős mérvű bővítésre számítanak a középvállalkozások (291 fő, 3,6%), és a nagyméretű cégek (189 fő, 2,0%). Szintén gyarapodást prognosztizáltak a microvállalkozások (47 fő, 8,1%). A foglalkoztatás növekedése jellemzi várhatóan a kisvállalkozásokat is (10 fő, 0,3%). A 12 hónapra előre jelzett létszám növekedési várakozások ágazatok szerint bontva, elsősorban a feldolgozóiparban jelentkeznek (740 fő), nagyrészt a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás területén. Kiemelendő nagyságrendű bővülés várható még az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területén (163 fő). Kisebb mértékű létszámgyarapodás valószínűsíthető az építőipar (39 fő), az ingatlanügyletek (28 fő), és a kereskedelem (31 fő) területén. Nagyobb létszámszűkülést prognosztizáltak egy évre előre a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás (-216 fő), a mezőgazdaság (-127 fő), az információ és kommunikáció (-54 fő), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (- 25 fő), a szállítás, raktározás (-23 fő) területén. Szakmacsoportok szerinti előrejelzés A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerő szakmánkénti mozgásáról is. A harmadik negyedévre a munkáltatók 470 belépést és 590 kilépést prognosztizáltak különböző munkakörökben. (Lásd melléklet!) A létszámmozgások nagy része szokás szerint a betanított-, illetve a segédmunkásokat takar, a harmadik negyedév folyamán belépők több mint egyharmada, a kilépők több mint fele közülük kerülhet ki. Nagyobb létszámfelvétel várható a harmadik negyedévben az irodai ügyviteli, ügyfélkapcsolati foglalkozásokban (100 fő), a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúaknál (72 fő), és az ipari, építőipari foglalkozásúak (56 fő) körében. A várható kilépések nagyobb számban a kereskedelmi, vendéglátóipari (-83 fő), a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (-106 fő), és az irodai, ügyviteli, ügyfélkapcsolati, adminisztrátori (-87) munkakörben dolgozók körét fogja várhatóan jellemezni. A következő 3 hónapra jelzett létszámváltozások FEOR csoportokban Gépkezelők, Összeszerelők Fém- és villamosip. fogl. Könnyűipari foglalkozások Élelmiszeripari foglalkozások Irodai ügyviteli fogl. Kereskedelmi és szolgált. fogl. Egyszerű szolg. szállítási fogl. Mezőgazd. és erdőgazdálk. fogl kilépők belépők 123 fő

11 A következő három hónapra, a 2013-as év harmadik negyedévére prognosztizált létszámmozgások összesített munkakörönkénti egyenlegét tekintve nagyobb létszámbővítési szándék fordul elő a következő munkakörökben: fém- és villamosipari foglalkozások (31 fő), összeszerelők (20 fő), takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások (13 fő), valamint a szociális gondozási és munkaerőpiaci szolgáltatási foglalkozások (16 fő). Létszám csökkenésben érintettek leginkább az erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások (-104 fő), egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (-65 fő), és a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások (-22 fő). A 3 hónapra előre jelzett 590 fős összes létszám csökkenés közel fele 48,3%-a, (285 fő), valamint a 470 fős összes létszám növekedés 20%-a (94 fő) közfoglalkoztatást takar. Közfoglalkoztatás Megyénkben is jelentős szerepe van közfoglalkoztatásnak. A megkérdezett cégek jelenleg június végén több mint kétezer főt (2 154 fő) alkalmaztak közfoglalkoztatási formában. A közfoglalkoztatás az összlétszámnak 10,1%-át teszi ki, és két gazdasági ágra összpontosul. Az összes közfoglalkoztatott negyede (545 fő) a mezőgazdaságban dolgozik, háromnegyedét teszi ki a közigazgatás védelem, kötelező társadalombiztosítás (1 504 fő) ágazat területén alkalmazott létszám. A vállalati méretkategória szerint elsősorban a nagy és középkategóriájú cégek foglakoztatják nagy többségüket (76,9%, és 21,5%), a kisméretű (1,4%) és microcégek (0,2%) csekély mértékben vesznek részt a közfoglalkoztatásban. Kirendeltségi bontás szerint a közfoglalkoztatottak nagy részét, főt a pécsi kirendeltségi körzet cégei alkalmazták, ezen kívül a komlói (697 fő), a siklósi (183 fő), és a sellyei (109 fő) munkáltatóknál álltak alkalmazásban június 30-án. A közfoglalkoztatottak 3 hónap múlva várható létszáma összesen 8,9%-kal, főre csökken az előre jelzések szerint. A három hónap múlva, szeptember végére várható alkalmazotti létszám a közfoglalkoztatottak nélkül kis mértékben növekedne (0,4%), de a közfoglalkoztatottak számának csökkenése miatt az összes foglalkoztatott létszám együttesen 0,6%-kal lesz kevesebb a jelenlegi létszámnál. Az egy évre előre vetített várható létszám főre csökken. A jelenlegihez hasonlítva 6,9%-os csökkenés lesz megfigyelhető a közfoglalkoztatás területén. A jövő év júniusára egy évre előre várható alkalmazotti létszám a közfoglalkoztatottak nélkül 3,6%-kal lesz nagyobb a jelenlegi (júniusi) létszámnál. Az összes létszám növekedése várhatóan ennél alacsonyabb, 2,5%-os lesz (a közfoglalkoztatottak számának előre vetített jelentősebb csökkenése miatt). 11

12 5. Szolgáltatásaink és az aktív eszközök felhasználása a válaszadók körében A munkaerő-gazdálkodási adatlap 5. kérdésénél arra kértük a munkáltatókat jelöljék meg, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szolgáltatásai és aktív eszközei közül melyeket használják, és egyben rangsorolják is őket fontosságuk sorrendjében. A válaszokat háromfokú skálán volt szükséges megadni: 1- nagyon fontos, 2- fontos, 3- egyáltalán nem fontos. A legfontosabbnak három szolgáltatásnak a következőket ítélték a munkáltatók: a bér és bérköltség támogatását, a munkahelymegőrzés támogatását, és a bérkompenzáció támogatását. Ezen eszközök esetében az adott aktív eszközt nagyon fontosnak ítélő cégek aránya mindhárom esetben meghaladja a 40%-ot, a bér- és bérköltség támogatásnál a 60%-ot. Nem elhanyagolható azon cégek aránya sem, amelyek ezeket az aktív eszközöket a második helyre, a fontos kategóriába sorolták. E tekintetben a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetését, és a munkaközvetítést kell kiemelnünk. Az NFSZ aktív eszközeinek megítélése, % Aktív eszközök megnevezése Nagyon fontos Fontos Egyáltalán nem fontos Nem ismerjük ezt a támogatási formát Nem válaszolt Bér, bérköltség támogatás 62,2 15,6 2,0 1,7 18,5 Munkahelymegőrzés támogatása 43,8 29,5 4,0 2,3 20,5 Bérkompenzáció támogatása 41,5 30,4 6,0 2,3 19,9 Foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése Megfelelő munkaerő biztosítása (munkaközvetítés) 29,0 36,6 12,5 1,1 20,7 28,7 36,9 8,0 1,4 25,0 A bér, bérköltség támogatás az első, leghasznosabb eszköz szerepét tölti be a kérdőívet kitöltők körében. A munkáltatók több mint, 60%-a sorolta első helyre, és további 15,6%-a tartotta fontosnak. A tavalyi év ugyanezen időszakához képest az eszköz népszerűsége megugrott, mivel egy éve a munkáltatók mindössze 51,1%-a tartotta nagyon fontosnak az eszköz használatát. A munkahelymegőrzés támogatása a második leghasznosabb és legnépszerűbb aktív eszköz a munkaadók szerint. A válaszadók 43,8%-a tartotta nagyon fontosnak, és 29,5%-a fontosnak. Itt is jelentősen érzékelhető az eszköz népszerűségének növekedése a tavalyi évhez képest, egy éve csak 22,8% tartotta nagyon fontosnak, és 20,7% fontosnak az eszközt. A leghasznosabb aktív eszközök harmadik helyét a bérkompenzáció támogatása foglalja el. A foglalkoztatók 41,5%-a a legfontosabbak közt, további 30,4%-uk pedig a fontosak közé sorolta. Az említett eszközök kedveltségére utal, hogy mindhárom esetben a válaszadóknak csupán 1-2%-a nyilatkozott úgy, hogy nem ismeri a szolgáltatást. 12

13 A cégek többsége még fontosnak ítélte a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetését, és a megfelelő munkaerő biztosítását is. A felmérés kérdőívében felsorolt szolgáltatások közül a tájékozódás a munkaerő-piacról, a szolgáltatás, segítségnyújtás, és az egyéb támogatási formák esetében jelölték a válaszadók legkevesebben azt, hogy ezek a szolgáltatások fontosak lennének számukra. Pécs, augusztus 24. Jóváhagyta: Janovics László igazgató 13

14 Melléklet A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint (fő) Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépő Kilépő Egyenleg 1 Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Egészségügyi foglalkozások Szociális szolgáltatási foglalkozások Oktatók, pedagógusok Gazdálkodási jellegű foglalkozások Jogi és társadalomtudományi foglalkozások Kulturális, sport-, művészeti foglalkozások Egyéb magasan képzett ügyintézők Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Szakmai irányítók, felügyelők Egészségügyi foglalkozások Szociális gondozási és munkaerőpiaci szolgált. foglalk Üzleti jell. szolgált., ügyintézői, hatósági ügyint., ügynökök Egyéb ügyintézők Irodai ügyviteli foglalkozások Ügyfélkapcsolati foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások Élelmiszeripari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Kézműipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Összeszerelők Helyhez kötött gépek kezelői Járművezetők és mobil gépek kezelői Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Összesen:

15 Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7.napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerő) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. félévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. 15

16 Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. 16

17 2. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fogalmi rendszere Nyilvántartott álláskeresők: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában lévő álláskereső, az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban nem részesül, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami szervvel együttműködik, és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Nyilvántartott álláskeresők aránya: a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség százalékában 17