Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Átírás

1 Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely immár több éves múltra tekint vissza. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg az ÁFSZ legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréssel helyi, megyei és régiós szinten, féléves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjthetünk a munkáltatók létszámgazdálkodási tervéről, és elősegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A 2008 negyedik negyedévére vonatkozó adatfelvételre október 8. és október 30. között került sor. A gazdaság és a foglalkoztatottság jellemzői a dél-dunántúli régióban a KSH adatai alapján A KSH munkaerő felmérésének adatai szerint 2008 II. negyedévében a dél-dunántúli régióban 336,2 ezer főt foglalkoztattak, míg a munkanélküliek száma 38,6 ezer volt áprilisjúniusának átlagában a foglalkoztatottak száma 0,6%-kal csökkent, a munkanélkülieké ugyanakkor jelentősen, mintegy 12,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A éves népességet tekintve a foglalkoztatási arány (45,2%) kismértékben visszaesett (0,3%-ponttal), az aktivitási ráta (50,4%) ugyanilyen mértékben (0,3%-ponttal) javult az előző év azonos időszakához viszonyítva. (Mindkét mutató lényegesen elmaradt az országos átlagtól.) Kedvezőtlen, hogy az ugyanezen adatforrás szerinti munkanélküliségi ráta 10,3%-ot tett ki, ami 1,1%-ponttal magasabb az előző év azonos időszakinál Szekszárd, Szent István tér Telefon: (74) , Fax: (74) , tolnammk@lab.hu, Internet:

2 Népességi és a KSH munkaerő-felmérésének adatai a dél-dunántúli régióban 1 (15-74 éves népességre) Megnevezés I I I I. félév félév félév félév a régió népességének %-ában Népesség száma, (ezer fő) a) 967,7 960,1 - - Aktív korú (15-74 éves) lakosság száma (ezer fő) a) 756,2 750,8 78,1 78,2 Gazdaságilag aktívak, (ezer fő) b) 372,4 374,8 38,5 39,0 Foglalkoztatottak száma (ezer fő) b) 338,1 336,2 34,9 35,0 Munkanélküliek száma (KSH, ILO) (ezer fő) b) 34,3 38,6 3,5 4,0 Alkalmazásban állók száma (ezer fő) c) 205,0 199,1 21,2 20,7 Inaktívak száma (ezer fő) b) 371,4 368,5 38,4 38,4 A régió legalább 5 főt foglalkoztató gazdasági szervezeteknél 2008 I. félévében átlagosan 1999,1 ezren álltak alkalmazásban, 5,6 ezer fővel kevesebben, mint egy évvel korábban. A különböző gazdasági ágak létszámindexei a vizsgált időszakban differenciáltak voltak, ugyanakkor növekedést vagy jelentősebb csökkenést ugyanazon területekről jeleztek, mint I. negyedévében. Létszámemelkedést mindössze két gazdasági ágban regisztráltak, a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás területén 2,5%-kal, az építőiparban pedig 3,4%-kal emelkedett az alkalmazottak létszáma. Ezzel szemben jelentősen csökkent a foglalkoztatottak száma az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások (8%-kal), az egészségügy (6%-kal) és a mezőgazdaság (5,6%-kal) területén. Az alkalmazásban állók 91,4%-át teljes munkaidőben foglalkoztatták. E körben és a részmunkaidősök számában is mérséklődés történ az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a teljes munkaidősöknél 2,2%-kal csökkent a létszám, a részidőben foglalkoztatottaknál 8,4%- kal június 30-án 145,5 ezer dél-dunántúli székhelyű gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 24,9%-kal többet az egy évvel korábbinál. E nagyfokú emelkedés javarészt egy technikai átsorolás következménye a január 1-jétől hatályos áfatörvény értelmében ugyanis az adóköteles tevékenységet folytató őstermelőket az adóhivatalnál történő kötelező regisztrációjuktól kezdődően a regisztrált egyéni vállalkozók között tartják nyilván. Nagyrészt ennek tudható be, hogy az egyéni vállalkozások száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva 39,2%-kal ( vállalkozással) emelkedett, míg a társas vállalkozások száma csupán 3,4%-kal (1222 vállalkozással) nőtt. 1 Forrás: KSH Statisztikai Tájékoztató, ill. Statisztikai tükör (2007. I. félév és I. félév ) a) 2007, ill január 1-jén. b) II. negyedéves adatok-ksh stadat táblákból. c) A négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti féléves adatai. 2

3 A gazdasági szervezeteken belül a vállalkozások száma a nonprofit szervezeteké 8216, a költségvetési szerveké 1935 volt. A vállalkozásokon belül 27,2%-ot tettek ki a társas, 72,3%-ot pedig az egyéni vállalkozások. A regisztrált gazdasági szervezetek fő tevékenység szerinti megoszlását tekintve legnagyobb hányaduk az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások (24,6%) és a mezőgazdaság (24,4%) ágakba voltak bejegyezve. (Korábban a mezőgazdaság részesedése 7-8%-os volt a gazdasági szervezetek közt, a mostani közel 25%-os mutató az előzőleg említett őstermelők vállalkozóvá válásának a következménye.) Az említetteken kívül meghatározó a kereskedelem, javítás (11,3%), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (9,3%) és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (9%) területén működő cégek részesedése is. A munkaerő-piaci helyzet alakulása január-szeptemberében Az elhelyezkedési lehetőségeket egy térség gazdasági helyzete mellett jelentősen befolyásolja a munkaerő-kínálat összetétele is. A regisztrált álláskeresők száma a dél-dunántúli régióban január-szeptemberben havonta átlagosan fő volt, az előző év azonos időszakinál 1,9%-kal (1056 fővel) több. A nyilvántartottak számának emelkedése a régió mindhárom megyéjében nyomon követhető. A vizsgált időszakban a legnagyobb álláskereső létszámot Somogy megyében tartották nyilván, átlagosan főt, amely az egy évvel korábbihoz képest 470 fővel (2,1%-kal) emelkedett. A Baranya megyében élő munka nélkül lévők átlagos száma fő volt, ez a I-III. negyedévi adatnál 359 fővel, (1,6%-kal) volt több. Tolna megyében főt regisztráltak havi átlagban, a növekedés mértéke itt 226 fő (1,8%) volt. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya szeptember végén 13,9% volt a Dél-Dunántúlon, ezzel az ország hét régiója közül hosszú idő óta a 3. legkedvezőtlenebb helyzetűnek számított (csak Észak-Magyarország és Észak-Alföld rátája volt magasabb.) A mutató a régió mindhárom megyéjében meghaladta a 9,6%-os országos átlagot, de jelentős különbségekkel. Somogyban volt a legmagasabb ez az érték, 16,3%-os, Baranyában 13,4%-ot, Tolnában viszont csak 11,7%-ot tett ki. (Somogy már jó ideje az ország negyedik legrosszabb munkaerő-piaci helyzetű megyéje.) I-III negyedévének átlagában a nyilvántartott álláskeresők 85%-a fizikai munkaerő volt, többségükben szakmunkás (33%), betanított munkát 24%-uk, segédmunkát valamivel több, mint negyed részük keresett. Iskolai végzettségüket tekintve a regisztráltak 47%-a legfeljebb az általános iskolát járta ki, harmad részük szakmunkás végzettségű volt, 18%-uk érettségivel, 4%-uk pedig diplomával rendelkezett. A vizsgált időszakban a nyilvántartott álláskeresők 10%-a volt pályakezdő, havi átlagos létszámuk 5651 főt tett ki. Az álláskeresők 35%-a egy évnél hosszabb ideje szerepelt a regisztrációban, ez is jelzi a régió kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzetét. A július-szeptemberi időszak során munkaügyi szervezetünkhöz régiós szinten, havonta átlagosan 2368, negyedéves szinten összesen 7105 állásbejelentés érkezett. Az álláshelyek 40,3%-a (2865 főre vonatkozó) nem támogatott volt, mintegy 55,7%-ukhoz (3957) pedig támogatást is igényeltek a munkáltatók, míg 4% (283 fő) külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatását célozta. A támogatott álláshelyek 68,2%-a közhasznú-, közcélú-, vagy közmunkákat jelentett, 21,9%-os volt a bértámogatás, 9,9%-os pedig a többi támogatott állás aránya. 3

4 2008. június végén 1940 db üres álláshely szerepelt összesen a régió kirendeltségeinek nyilvántartásában, így a 2008 harmadik negyedéve során bejelentett 7105 álláshellyel együtt összesen 9045 db állt a munkát keresők rendelkezésére, melyből szeptember végéig 2060 db maradt betöltetlen. A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központokhoz harmadik negyedévének folyamán 7 végleges csoportos létszám-leépítési bejelentés érkezett, amelyek összesen 374 munkavállaló tervezett elbocsátásról adtak számot. A negyedév folyamán a legnagyobb számú munkahely megszűnését a híradás-technikai termék, készülék gyártása ágazat szenvedte el, ahol 1 bejelentés kapcsán 140 fő veszítette el munkahelyét. A víztermelés,- kezelés,- elosztás ágazatból 92 fős, a posta, távközlés területéről pedig 56 fős leépítési bejelentést kaptunk. A felmérés eredményei A IV. negyedévi adatfelvételbe a régióban működő munkaügyi kirendeltségeink összesen 1042 munkáltatót terveztek bevonni, a körzetenként megadott mintanagyság 21 és 106 között mozgott. A megkeresett szervezetek 92,4%-a, mintegy 963 munkáltató válaszolt kérdéseinkre, ezen belül 960 kérdőív volt feldolgozható. A 960 munkáltató 2008 októberében összesen 70,6 ezer főt foglalkoztatott, ez 0,3%-kal kevesebb a III. negyedévi felmérésben érintett szervezetek összlétszámánál. A KSH statisztikája alapján a dél-dunántúli régióban 2008 I. negyedévében az alkalmazásban állók átlagos száma 199,1 ezer fő volt, így ez 35,5%-os reprezentáltságot jelent. A válaszadó 960 gazdasági szervezet a június végén regisztrált gazdasági szervezet 0,7%-át képviseli. A negyedéves felmérésben részt vevő gazdálkodók legnagyobb számban most is a feldolgozóiparból (286 cég), a kereskedelem, javítás területéről (188 cég), a mezőgazdaságból (92 cég) és az építőipar (74 cég) nemzetgazdasági ágakból kerültek ki. A feldolgozóiparon belül a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása ágazatnak (62 cég), az élelmiszeriparnak (55 cég) a gépiparnak (46 cég) és a textília, textiláru, gyártása (31 cég) ágazatoknak volt legnagyobb az érintettsége. A regisztrált összlétszám 37,6%-át a feldolgozóipar adta, az egészségügy, a kereskedelem és a villamosenergia, gáz és vízellátás ágazatok, a felmérésben szereplő foglalkoztatotti létszám 9-10%-át szolgáltatták. Jelentősebb létszám származott még a mezőgazdaságból, az oktatásból és a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazatokból, e területeken az összlétszám 6-7%-a dolgozott. A feldolgozóiparon belül a villamos gép, műszergyártás ágazat volt a legnagyobb munkaadó, a prognózisban szereplő foglalkoztatottak 13%-a e területen dolgozott. Az alkalmazottak ágazatonkénti létszámára vonatkozó KSH adatokkal összevetve elmondható, hogy a villamosenergia-gáz-, gőz-, vízellátás, a szállítás, raktározás, a feldolgozóipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem az átlagosnál nagyobb mértékben reprezentáltak a mintában, ugyanakkor, a szálláshely-szolgáltatás vendéglátás, az oktatás, a közigazgatás és az építőipar és területén dolgozók szerepeltek legkisebb arányban a mintában. (Lásd a túloldali táblázatot!) 2 Forrás: KSH Statisztikai Tükör 2008.II. 4

5 A mintával érintett létszám 32,8%-a ( fő) Baranya, 38,8%-a ( fő) Somogy, 28,4%-a ( fő) pedig Tolna megyében megkérdezett gazdálkodóknál dolgozott. A válaszadók átlagos foglalkoztatotti létszáma régiós szinten 74 fő volt, megyénként tekintve Baranyában 72, Somogyban 83, Tolna megyében pedig 65 főt tett ki. A IV.negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma (fő) Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi statisztikája szerint, év (fő) Reprezentációs arány (%) Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás ,4 Bányászat X 4 Feldolgozóipar ,1 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ,8 Építőipar ,0 Kereskedelem, javítás ,1 Szálláhely-szolgáltatás, vendéglátás ,9 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,1 Pénzügyi közvetítés X Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ,7 Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás ,3 Oktatás ,7 Egészségügyi, szociális ellátás ,3 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ,2 Területen kívüli intézet 47 0 X Dél-dunántúli régió összesen: ,5 A megkérdezett cégeknél dolgozók 47%-a nagy, 38%-a közepes, 14%-a kis, 2%-a pedig mikro-vállalkozásoknál állt alkalmazásban. A minta ilyen típusú összetétele, hosszabb idő óta változatlan. 3 Jelölés értelmezés: = Nem közölhető adat 4 X = a mutató nem értelmezhető 5

6 A felmérésben résztvevő munkáltatók száma és megoszlása Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság,vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálokodás Mikro (0-9 fő) Vállalati létszámnagyság-kategória Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (249 fő felett) db % db % db % db % Összesen =100% 19 2,0 44 4,6 27 2,8 2 0,2 92 Energiahordozó bányászata 0 0,0 2 0,2 1 0,1 0 0,0 3 Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohány gyártása 11 1,1 26 2,7 16 1,7 2 0,2 55 Textilia, textiláru gyártása 3 0,3 13 1,4 11 1,1 4 0,4 31 Bőr, bőrtermékek, lábbeli gyártása 0 0,0 4 0,4 9 0,9 0 0,0 13 Fafeldolgozás 7 0,7 18 1,9 4 0,4 0 0,0 29 Papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység 2 0,2 3 0,3 2 0,2 0 0,0 7 Vegyi anyag, termékek gyártása 1 0,1 4 0,4 0 0,0 0 0,0 5 Gumi műanyag termékek gyártása 2 0,2 5 0,5 3 0,3 0 0,0 10 Nemfém ásványi termékek gyártása 1 0,1 4 0,4 6 0,6 1 0,1 12 Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 17 1,8 25 2,6 18 1,9 2 0,2 62 Gép berendezés gyártása 1 0,1 6 0,6 4 0,4 2 0,2 13 Járműgyártás 3 0,3 3 0,3 2 0,2 1 0,1 9 Villamosgép, műszer gyártása 2 0,2 5 0,5 8 0,8 9 0,9 24 Máshova nem sorolt feldolgozóipar 6 0,6 8 0,8 2 0,2 0 0,0 16 Villamos energia, gáz és vízellátás 0 0,0 7 0,7 9 0,9 5 0,5 21 Építőipar 25 2,6 41 4,3 8 0,8 0 0,0 74 Kereskedelm, javítás 72 7,5 82 8,5 31 3,2 3 0,3 188 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 17 1,8 22 2,3 4 0,4 0 0,0 43 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 11 1,1 14 1,5 0 0,0 5 0,5 30 Pénzügyi közvetítés 1 0,1 5 0,5 6 0,6 0 0,0 12 Ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás 27 2,8 15 1,6 9 0,9 1 0,1 52 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosít 11 1,1 24 2,5 18 1,9 2 0,2 55 Oktatás 1 0,1 9 0,9 26 2,7 2 0,2 38 Egészségügyi, szociális ellátás 1 0,1 11 1,1 17 1,8 6 0,6 35 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 11 1,1 8 0,8 10 1,0 1 0,1 30 Területen kívüli intézet 0 0,0 1 0,1 0 0,0 0 0,0 1 Összesen , , ,1 48 5,0 960 Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adnia a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. 6

7 A felmérésben résztvevő szervezetek megoszlása a 3 és 12 hónapon belüli létszámnövelési és csökkentési szándékok szerint Létszámváltozás 3 hónap múlva 12 hónap múlva Db % db % csökkenő , ,7 stagnáló , ,7 növekedő , ,6 Válaszadók száma , ,0 A vállalatok 60,3%-a 3 hónap múlva is, 55,7%-a egy év múlva is változatlan létszámmal tervezi működését. Ugyanakkor az is valószínűsíthető, hogy a bizonytalan üzleti folyamatok mellett sok esetben nem tudják, vagy esetleg nem akarják előrebecsülni a változást. A létszámcsökkentési elképzelésről 3 hónapos időtávban a megkérdezettek 18,5%-a, 12 hónapos távlatban 17,7%-a számolt be. Ennél többen szándékoznak bővíteni, arányuk 3 hónapra vonatkozóan 21,1%, egy évre vonatkozóan 26,6% volt. A korábbi negyedévhez viszonyítva mindkét időtávban emelkedett a változatlan létszámmal működő és a csökkenést tervező cégek aránya, ezzel párhuzamosan csökkent a bővíteni szándékozóké. A foglalkoztatottak létszáma a IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe vont munkáltatóknál a dél-dunántúli régióban várható létszám egy év múlva várható létszám 3 hónap múlva Foglalkoztatottak száma (fő) aktuális létszám: szeptember 30. A válaszadók jelzése szerint az elmúlt három hónapban (2008. III. negyedévében) 3763-an léptek be új munkavállalóként és 4281 alkalmazott hagyta el a munkahelyét, tehát összességében 518 fővel csökkent a bevont cégek összlétszáma. Ezzel szemben a júliusban lebonyolított előző felmérésünk alkalmával, ugyanerre az időszakra tehát III. negyedévére csak 1951 belépést és 1575 fős kilépést, tehát összességében 376 fős létszámnövekedést prognosztizált az akkor megkérdezett 16 munkáltatóval kevesebb, 238 foglalkoztatottal több, de zömében azonos cégekből álló munkáltatói kör. A rövidtávú munkaerő-felmérések problémájára mutat rá az, hogy a valóságban bekövetkező munkaerő-mozgásnak (belépőknek, kilépőknek) csak durván a felét, harmadát tudják hajlandóak három hónapra előre jelezni a megkérdezett gazdálkodó szervezetek. Ezt korábbi negyedéves munkaerő-piaci prognózisaink is rendre bizonyították. 7

8 Mostani felmérésünk eredményei egyértelműen tükrözik a gazdasági környezetben végbement negatív változásokat. A munkáltatók előrejelzéseiben a szokásosnál nagyobb mértékű létszámcsökkenési várakozás jelent meg IV negyedévének végére a megszólított 960 munkáltató összességében létszámának 1300 fős (1,8%-os) csökkenésére számít a szeptember 30-i állapothoz képest. (Tavaly ilyenkor 0,6%-os csökkenést prognosztizáltak 3 hónapra előre.) A munkakörönkénti előrejelzés szerint 1181 új belépés mellett 2481 kilépés várható. A be-, és kilépések egyenlegét tekintve a következő három hónapban a foglalkoztatotti létszám jelentősebb emelkedését egyetlen gazdasági ágból sem jelezték. Stagnálásra számítanak a kereskedelem, javítás területén és az egészségügyben, ezeken kívül minden ágazatból a létszám mérséklődésére vonatkozó várakozások érkeztek. A feldolgozóiparból negyedévről-negyedévre a foglalkoztatottak kisebb-nagyobb mértékű emelkedéséről érkeztek előrejelzések prognózisunkban utolsó negyedévére vonatkozóan azonban az ágazatban igen kedvezőtlenek a várakozások, a megkérdezett munkáltatók összességében 695 fős csökkenést valószínűsítettek. A feldolgozóiparon belül jelentősebb (100 főt meghaladó) létszámcsökkenésre a villamosgép, műszergyártása ágazatban (337 fő), a bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása (207 fő) és a textília, textiláru gyártása ágazatban számítanak. A foglalkoztatottak számának csökkenése a mezőgazdaságban lesz arányaiban a legnagyobb, e területen 6,2%-kal (285 fővel) kevesebben dolgoznak majd az év végén, mint a megkérdezéskor. Ez esetben a csökkenést az ágazatban végzett munkák szezonális jellege magyarázza. A villamos energia, gáz és vízellátás területéről is 134 fős létszámvesztési előrejelzés érkezett. A három hónapos előrejelzés adatait megyénként vizsgálva az tapasztalható, hogy december végén a foglalkoztatottak száma várhatóan mindhárom megyében csökken. Baranyában az átlagosnál szerényebb mértékű (1,3%-os), Tolnában átlagos (1,7%-kal), Somogyban viszont az átlagosnál nagyobb (2,4%-os) visszaeséssel számolnak. 3 hónap távlatában a mikro vállalkozásoknál bővülhet a foglalkoztatottak száma, de az 1,7%- os növekedés itt mindössze 24 főt jelent. Ezzel szemben a közepes méretű cégeknél 771 fős (2,9%-os), a nagyméretűeknél 552 fős (1,7%-os) csökkenés szerepel az összesített előrejelzésben. A kisméretű cégeknél dolgozó száma az év évgén is a megkérdezéskori szinten lesz várhatóan. 8

9 A 12 hónapos előrejelzés adataiból úgy tűnik, hogy a foglalkoztatási helyzet javulására ebben az intervallumban sem számítanak a munkáltatók. A megkérdezett cégek összesített előrejelzése a régióban foglalkoztatottak számát 2009 végére, a jelenleginél 2,8%-kal prognosztizálta kevesebbre. (Az előző év azonos időszakában 12 hónapos időtávban stagnálásra számítottak a megkérdezett cégek.) Ezen belül Baranyában a létszám 5%-os, Somogyban 2,1%-os, Tolnában pedig 1,3%-os csökkenését valószínűsítették a felmérésbe vont munkáltatók. Létszámnagyság alapján tekintve a várakozásokat, a mikroszervezetek a legoptimistábbak. Míg az utóbbiak 6,1%-os (84 fős) létszámnövekedést jeleztek 2009 IV. negyedévének végére, addig a kiscégek már csak 1,4%-os növekedéssel számolnak. A közepes és nagyméretű foglalkoztatók várakozásai pesszimisták, előbbiek a foglalkoztatottak számának 2,6%-os csökkenésére, utóbbiak 4,6%-os visszaesésére számítanak 12 hónapos időtávban. 9

10 Szakmacsoportok szerinti előrejelzés A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerő szakmánkénti mozgásáról is. A következő negyedévre jelzett 1181 belépés és 2481 kilépés 841 munkakört érint várhatóan. (Lásd melléklet!) A létszámmozgások legnagyobb része betanított-, illetve segédmunkásokat érint előreláthatóan, az utolsó negyedév folyamán belépők 40%-a, a kilépők 56%-a közülük kerülhet ki. Ezen kívül 100 főnél nagyobb felvétel a vas- és fémipari foglalkozásúak (137 fő), és a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúak (182 fő) köréből várható. 100 fő feletti kilépést az erdő és vadgazdálkodási foglalkozásúak (-174 fő), a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúak (-163 fő) és a könnyűipari foglalkozásúak (-137 fő) köréből jeleztek. A következő három hónapra prognosztizált létszámmozgások összesített munkakörönkénti egyenlegét tekintve a foglalkozási csoportok szinte mindegyikében létszámcsökkenésre számítanak a megkérdezett munkáltatók. Míg korábban a feldolgozóipari gépek kezelői köréből többnyire létszám-emelkedési előrejelzést kaptunk, addig a mostani felmérésünk szerint e csoport fogja elszenvedni, a legnagyobb mértékű, mintegy 611 fős csökkenést. E foglalkozási csoportban leginkább a gyártósori összeszerelők (-389 fő), cipőgyártó gépkezelők (-114 fő), bőrkikészítők, feldolgozók (-83 fő) körében lehet munkaviszony megszüntetésekre számítani. 10

11 1 A következő 3 hónapra jelzett létszámváltozások egyenlege FEOR 2 számjegyű csoportokban (30 fő felett) vas- és fémipari foglalkozások mezőgazdasági foglalkozások építőipari foglalkozások mobil gépek kezelői könnyűipari foglalkozások erdő-, és vadgazdálkodási foglalkozások egyszerű szolg. Jell. Foglalkozások feldolgozóipari gépek kezelői Változás (fő) Az egyszerű szolgáltatási jellegű foglalkozásúak létszámában 224 fős, az erdőgazdálkodási foglalkozásúak esetében 173 fős visszaesés várható az év végére. 98 fővel csökkenhet a könnyűipari foglalkozásúak létszáma is, e körben a ruha gyártók száma mérséklődhet leginkább, várhatóan 82 fővel. A mobil gépek kezelői, az építőipari foglalkozásúak és a mezőgazdasági foglalkozásúak létszámban 40 fő körüli csökkenésre számítanak. A jelzett létszámmozgások egyenlegét tekintve a legnagyobb mértékű emelkedést a vas- és fémipari foglalkozásúak köréből jelezték, itt is mindössze 40 főt. Ezen belül fémmegmunkálók, felületkezelők számíthatnak leginkább felvételre. A munkaerő-igény kielégítésének forrásai A munkaerő-gazdálkodási adatlap 4. kérdésénél a munkáltatókat arra kértük, hogy jelöljék meg, mely forrásokból elégítik ki munkaerő-igényüket, és milyen az alkalmazott módszerek gyakorisága. Az elkészült összesítő táblázatból a következő legfontosabb információk olvashatók ki: A kérdésre választ adó munkáltatók legnagyobb része, mintegy 95%-a igénybe veszi a munkaügyi központ és kirendeltségeinek szolgáltatásait új munkaerő felvételénél, 54%-uk gyakran, 41%-uk alkalmanként használja az alkalmazottak felvételnek ezt a csatornáját és mindössze 5% nyilatkozott úgy, hogy még soha nem kérte a szervezet segítségét. A második legfontosabb szerep az informális csatornák (család, rokonok, kollégák) igénybevételének jutott. A válaszadók 84%-a keres ezen a módon (is) új munkaerőt, de a többség csak (56%-uk) alkalmanként él a munkaerő felvételnek ezen módjával. Szintén fontos szerep jut a hirdetés útján történő választásnak, 65% jelezte, hogy vett már fel munkaerőt ez alapján, de csak 22%-ra tehető azoknak a száma, akik rendszeresen hirdetnek. 11

12 A belső meghirdetést, illetve átcsoportosítást a munkáltatók 60%-a jelölte meg az új munkaerőhöz jutás formájaként, a válaszadók fele ugyanakkor csak alkalmanként választja a kiválasztásnak eme formáját. A kérdésre választ adók 34%-a alkalmanként pályázatot ír ki egy-egy állás betöltésére, 14% szintén alkalmanként az interneten keres munkaerőt. Elmondható, hogy a vizsgált munkáltatói körben új munkaerő keresésekor nem kapnak különösebb figyelmet a munkaerő-közvetítők és kölcsönzők (mindössze a cégek tized része említette ezeket), és a felsoroltakon kívüli egyéb forrást is csak a válaszadók 9%-a jelölt meg. Rendezvények, események A Társadalmi Megújulás Operatív Program Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért program keretében júliusban is folytatódott a célcsoport bevonása, így a résztvevők létszáma már meghaladta a 2000 főt. Eddig több mint 800 fő képzését kezdtük meg elsősorban az alacsony iskolázottságúak és az elavult szakmával rendelkezők köréből. A program résztvevőinek munkához segítését különféle bértámogatások révén már közel ezer fő esetében sikerült elérnünk. Megkezdődött a termelőiskola típusú tranzitfoglalkoztatási alprojekt megvalósítása is, amely olyan fiataloknak nyújt tanulási és munkalehetőséget, akik a hagyományos iskolarendszerből lemorzsolódtak. A termelő-iskolában a három megyeszékhelyen július 1-jével 6 különböző szakmában kezdődött meg 90 fiatal képzése és foglalkoztatása. Megkezdtük a munkaügyi központ 300 millió Ft-os társfinanszírozásával ősszel induló évi regionális közmunkaprogram előkészítését. Lezajlott az SzMM és a DDRMK együttműködésében megvalósuló, A hátrányos helyzetű, tartós munkanélküli lakosság foglalkoztatását, megélhetését, életkörülményeinek javítását, a hátrányos helyzetű települések és kistérségek felzárkóztatását szolgáló közmunka program pályáztatása, értékelése. A régió 25 kistérségéből 20 nyert el támogatást, így összesen közel 600 millió Ft felhasználásával kb hátrányos helyzetű álláskereső három hónapos foglalkoztatása valósulhat meg. A résztvevők legalább fele rendszeres szociális segélyben részesülő lesz. A munkák szeptember második felében vagy október elején kezdődnek meg. Szekszárd, Készítette: Bartha Viktória Jóváhagyta: dr. Brebán Valéria főigazgató 12

13 Melléklet A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint (fő) Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépő Kilépő Egyenleg 13 Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői Műszaki és természettudományi foglalkozások Egészségügyi - egyetemi, főiskolai képzettséghez kapcsolódó foglalkozások Szociális és munkaerő-piaci szolgáltatási foglalkozások Szakképzett pedagógusok Gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozás Kulturális, sport, művészeti, vallási foglalkozások Egyéb magasan képzett ügyintézők Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Egészségügyi foglalkozások Szociális és munkaerő-piaci szolgáltatási foglakozások Pedagógus foglalkozások Gazdasági, pénzintézeti ügyintézők Egyéb ügyintézők Irodai jellegű foglalkozások Ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások Kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozások Közlekedési, Postai és Hírközlési foglalkozások Nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások Halászati foglalkozások Növényvédelmi foglalkozások Bányászati foglalkozások Élelmiszeripari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Vas- és fémipari foglalkozások Háziipari, vegyesipari és raktározási foglalkozások, laboránsok Építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Egyéb helyhez kötött gépek kezelői Mobil gépek kezelői Egyszerű szolgált. jellegű foglalkozások Egyszerű mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Összesen

14 Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7.napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerő) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. félévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. 14

15 Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Regisztrált munkanélküli: a Foglalkoztatási Hivatal által nyilvántartott álláskeresők közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban (pl. átképzés, közhasznú foglalkoztatás) nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. 15

16 2. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat új fogalma Nyilvántartott álláskereső: Az Flt november 1-jei módosításával összefüggésben azok a személyek, akik a korábban alkalmazott regisztrált munkanélküli fogalomnak megfelelnek, és a munkaügyi szervezet illetékes kirendeltségével új típusú álláskeresési megállapodást kötöttek. (Az átmeneti időszakban ide értjük azokat a regisztrált munkanélkülieket is, aki esetében ez a megállapodás még nem köttetett meg.) 16