Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Átírás

1 Tájékoztató Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS IV. negyedév Csongrád megye Készítette: Fejes Ágnes elemző

2 TARTALOMJEGYZÉK A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET BEMUTATÁSA... 3 Foglalkoztatási adatok Csongrád megyében... 3 A KORÁBBI JELZÉSEK REALIZÁLÓDÁSA, AZ ÁLLÁSKERESŐK LÉTSZÁMADATAI.. 5 A KÖVETKEZŐ HÁROM HÓNAP VÁRHATÓ TENDENCIÁI... 6 Felvételek... 7 Leépítés... 7 Ellentétes irányú létszámmozgások... 8 AZ EGY ÉV MÚLVA VÁRHATÓ TRENDEK... 8 ÉV KÖZBEN VÁRHATÓ TRENDEK CSONGRÁD MEGYÉBEN... 9 EGYÉB INFORMÁCIÓK Munkaerő-igények kielégítésének forrásai MÓDSZERTAN FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK TÁBLÁZATOK

3 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási jelentés A munkaerő-piaci helyzet bemutatása Foglalkoztatási adatok Csongrád megyében Csongrád megye lakónépessége január 1-én 421,8 ezer fő volt, melyből aktív korú (15-74 év), a lakosság 77,3%-a, 326,1 ezer fő. A KSH munkaerő-felmérése alapján II negyedévében a megye éves népességének 54 %-a, mintegy 176 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak körébe. Közülük 160 ezren foglalkoztatottként, valamivel több, mint 16 ezren pedig munkanélküliként voltak jelen a munkaerőpiacon. Aktivitási adatok II. név A felvétel során a válaszadási hajlandóság átlagosan 86 %-os volt a megyében. A térségek között a válaszadás 76 és 100 % között szóródott, Hódmezővásárhelyen volt a legalacsonyabb. Szegeden válaszoltak a legtöbben, 167 megkeresett munkáltatóból 134, így a válaszadási hányad 80%-os lett. Jelen negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben 476 munkáltató vett részt, illetve szolgáltatott adatot, melyek szeptember 30-i foglalkoztatotti létszáma összességében 38,5 ezer fő volt. Ezen érintett cégek jellemzően (47%-ban) kisfoglalkoztatók. A foglalkoztatottak több mint fele ugyanakkor a nagy (249 fő feletti) létszám-kategóriájú cégeknél állnak alkalmazásban mintánkban, e cégek foglalkoztatják ugyanis az érintett munkavállalók 55,5 %-át. 476 cég és 38,5 ezer fő foglalkoztatott adataival számoltunk felmérésünk során 3

4 A felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatotti létszámuk megoszlása Csongrád megyében Nagyfoglalkoztatóink legnagyobb számban feldolgozóipari cégek, de a humánegészségügy, szociális ellátás; oktatás; a szállítás, raktározás; kereskedelem, gépjárműjavítás ágazataiból is több nagyfoglalkoztató adataival számolhattunk, földrajzi elhelyezkedésüket tekintve legnagyobb számban (6 %-ban) Szegedről. Hódmezővásárhelyen hat, Makó térségéből 3 nagyfoglalkoztató jelzéseivel találkoztunk, az egészségügy, illetve az ipar ágazatokból. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja 4

5 Ágazatokat tekintve a válaszadók legnagyobb számban a kereskedelem, gépjárműjavítás (109 cég) és a feldolgozóipar (98 cég) területéről kerültek ki. Létszámot tekintve a feldolgozóipar reprezentáltsága szinte megegyezik a megyei átlaggal. A felmérés adatai szerint legtöbb foglalkoztatott az oktatás területén dolgozik, e terület felülreprezentált. Túlreprezentáltnak tekinthető még a humán egészségügy területe is. Alulreprezentáltnak tűnik a villamos-energia-, gáz-, gőzellátás; kereskedelem, gépjárműjavítás; szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás, az információ, kommunikáció; az adminisztratív tevékenység ágazata is. A korábbi jelzések realizálódása, az álláskeresők létszámadatai III. negyedévének munkaerő-piaci folyamatai, s ezen belül is a foglalkoztatási tendenciák a várakozásoknál valamelyest kedvezőbben alakultak: egy negyedévvel korábban erre az időszakra tulajdonképpen változatlan, mindössze 0,1 százalékos foglalkoztatotti létszám csökkenést jeleztek (akkor megkérdezett) munkáltatóink. Jelen megkérdezettjeinknél az elmúlt negyedévben bekövetkezett létszámváltozások összességében inkább pozitívak voltak, az előre jelzetteknél szemben 2,2 százalékos emelkedés következett be ténylegesen. Azon munkáltatóinknál, akik mindkét megkérdezésünkre válaszoltak, 0,9 %-os emelkedést mértünk az e körben jelzett 0,1 %-os visszaesés helyett az elmúlt negyedévben. Csongrád megyében, III. negyedév végén regisztrált fős álláskereső létszám fővel, 21,4 %-kal volt alacsonyabb az egy negyedévvel korábbinál és 1368 fővel, 6,6 %-kal maradt el az egy évvel korábbinál is III. negyedévében összességében fő kérte nyilvántartásba vételét a megye 7 munkaügyi kirendeltségének valamelyikében (regisztrációba lépők száma), közel ezer fővel, 14 %-kal többen a megelőző negyedévinél, illetve 322 fővel, 4 %-kal kevesebben, mint az előző év hasonló időszakában. az elmúlt negyedévi jelzések a tényszámok tükrében A nyilvántartott álláskeresők főbb megoszlási adatai szeptember 5

6 Munkaerő-gazdálkodási felmérésünk többéves múltra tekint vissza, így lehetőségünk van az egy évvel korábbi jelzések tényszámokkal való összevetésére is. A harmadik negyedévének végén a felmérésben résztvevők egy évre szóló előrejelzésükben nem prognosztizáltak létszámnövekedést, de létszámcsökkenést is mindössze 0,1%-kal. Ezzel szemben egy év távlatában 2,3 %-os, mintegy ezerfős létszámcsökkenés látszik. Az akkori és a jelenleg is válaszoló munkáltatóink az akkori gazdasági állapotoknak megfelelően kismértékű, 0,2 százalékos emelkedést prognosztizáltak egy évre előre. Ebben a körben a bázis időszakinál 0,1 százalékkal magasabb foglalkoztatotti létszám realizálódott a megyében. A bekövetkezett változások tehát közel azonosnak bizonyultak az előre jelzettel összevetve. az elmúlt évi jelzések a tényszámok tükrében A következő három hónap várható tendenciái Felmérésünk eredménye szerint december végére Csongrád megye foglalkoztatotti létszáma várhatóan csökkenni fog: munkáltatóink az év végére 871 fős, 2,3%-os létszámcsökkenéssel számolnak a szeptember 30-i állapothoz képest. Egy évvel ezelőtt a válaszadók 1,6%-os visszaesést prognosztizáltak a következő 3 hónapra. a foglalkoztatottak számának csökkenése várható A megyén belül minden térségben visszaeséssel számolnak a munkáltatók, Kisteleken 9,5 %-os, Hódmezővásárhelyen és Mórahalmon 6,3-6,3 %-os csökkenés várható. Szentes, Makó és Csongrád körzetében 1,4-1,8 % között mozog a csökkenés mértéke, Szegeden mindössze 0,5%. Összességében a korábbi negyedévinél jóval nagyobb számú (3-szoros) kiáramlást: 1578 fős kilépő létszámot (munkaviszony megszűnést); és az előző negyedévivel szinte azonos beáramlást: 707 fős belépő létszámot (munkaviszony létesítést) jeleztek a vizsgált cégek Csongrád megyében. Ágazatokat tekintve pozitív irányú létszámváltozást nem jeleztek a munkáltatók. Az ágazatok többségére a stagnálás a jellemző. A feldolgozóipar és a kereskedelem szinte változatlan foglalkoztatotti létszámmal számol a válaszadói körben. A nemzetgazdasági ágazatok közül kisebb mértékű (1-5%) létszámcsökkenés a mezőgazdaság, a vízellátás, a szállítás, raktározás, szálláshely-szolgáltatás, a pénzügy területén mutatkozik a 6

7 negyedik negyedévben. Nagyobb mértéket érintő munkaviszony megszűnéseket az építőipar és a közigazgatás (szezonális munkák, közfoglalkozatás) területéről jeleztek. A cégek méretének emelkedésével jellemzően az optimizmus is mérséklődik. Míg a mikroszervezetek közel 3,7 %-os létszámemelkedést irányoztak elő, ami összességében megyei szinten 22 fős bővítést takar e körben, addig az ennél nagyobb szervezetek már csökkenéssel számolnak. A kis vállalkozások - 2,4 %-os létszám visszaesése 129 főt érint az előrejelzések szerint. A közepes méretű szervezetek megkérdezettjei 383 fős (- 3,4%) csökkenéssel kalkulálnak. A nagy cégek 381 fős csökkenéssel számolnak a IV. negyedévben, Csongrád megyében. A megye nemzetgazdasági ágankénti struktúrájának 1 figyelembevételével korrigált munkáltatói előrejelzések szerint a megye foglalkoztatotti létszáma IV. negyedév végére 3,2 százalékkal csökken a szeptemberi adatokhoz képest, ami 0,9 %-ponttal magasabb a megkérdezetti körünk ilyen irányú előrejelzésével összehasonlítva. Felvételek Jelen felmérésünkkor felkeresett és választ is adó 476 munkaadó 17 %-a (80 cég) tervez létszámbővítést a megkérdezést követő három hónapon belül. Egy évvel korábban ez a hányad 19 %-os volt. Felvételek legnagyobb számban egyéb, egyszerű szolgáltatások (+203 fő), egyéb takarítók (+59 fő), intézményi takarítók (+23 fő), konyhai kisegítők (+23 fő), irodai adminisztrátorok (+22 fő), munkakörben viszonylag nagyobb számú felvételi szándékot jeleztek. Javuló pozíciójúnak tekinthetők a jelzések szerint autóbusz-vezető, ügyintéző, fémmegmunkáló, csecsemő- és kisgyermek nevelő foglalkozások is, bár létszámában kisebb kört érintve, mint a korábban említettek. Leépítés A felkeresett és számunkra adatokat szolgáltató szervezetek 20 százaléka számol létszámcsökkenéssel az elkövetkező három hónapban. (Egy évvel ezelőtt a megkérdezett cégek ennél alacsonyabb arányban, 16 %-ban nyilatkoztak ekként.) Munkaviszony megszűnésekre legnagyobb számban egyszerű szolgáltatások (-363 fő), kubikos (-355 fő), takarító (-134 fő), konyhai kisegítő (-35 fő) foglalkozások esetében számíthatunk II. negyedévben a 4 főnél többet foglalkoztató cégeknél alkalmazásban állók számának nemzetgazdasági ágankénti megoszlása 7

8 Összességében véve a felvételi várakozások erősebbek, az elbocsátási várakozások is intenzívebbek az egy évvel korábbiaknál, a nettó egyenlegük (-871 fő) -252 fővel tér el az egy évvel ezelőttinél. Ellentétes irányú létszámmozgások Pozitív és negatív irányú létszámmozgást jeleztek több munkakörből is, ahol a felvételek és elbocsátások egyenlege ugyan szerényebb, de a fluktuáció a cserélődő létszám, esetleg a lejárt határozott idejű szerződések meghosszabbítása már említést érdemelő létszámot érint. Ilyen foglalkozásúként említhetők az intézménytakarítók, ahol a 23 fő felvétel és a 32 fő negatív irányú mozgás egyenlege -9 fős. Ellentétes létszámmozgások figyelhetők meg még többek között a konyhai kisegítők, egyéb ügyintézők esetében is. Az egy év múlva várható trendek Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésünk alapján Csongrád megye munkáltatói a távlati tervek tekintetében stagnálással számolnak: a megye foglalkoztatotti állományát III. negyedév végére a jelenleginél mindössze 0,1 százalékkal alacsonyabbra prognosztizálták. a foglalkoztatottak száma várhatóan nem változik Megyén belül Mórahalom térségében 4 %-os, Makón 1,8%-os foglalkoztatotti létszám emelkedéssel számolhatunk. Szentesen ennél kisebb mértékű, 0,5%- os növekedést prognosztizálnak egy év alatt, III. negyedév végére. Szeged térségében sem csökken a foglalkoztatottak száma. Kistelek és Csongrád térségében közel azonos mértékben (-1,7-1,8%), Hódmezővásárhelyen 3,4%-kal esik vissza várhatóan az állományi létszám egy év távlatában Ágazatokat tekintve az építőipar várhatóan 37 százalékkal csökkenti egy év távlatában foglalkoztatotti létszámát, ez 365 fős visszaesést jelent. A kereskedelem, az 8

9 ingatlanügyek, az oktatás, az egészségügy, a közigazgatás területén változatlan létszámot prognosztizálnak a megkérdezett munkáltatók. A feldolgozóipar várható létszámfelvétele +2,8%, mely 265 fő létszámtöbbletet jelenthet. A megkérdezett cégeink 26 %-a növekvő foglalkoztatotti létszámot jelzett III. negyedévének végére, s 15%-uk csökkenéssel számol. Az általuk prognosztizált létszámnövekedés és csökkenés egyenlege -58 fős. A cégek méreteit tekintve a mikroszervezetek továbbra is lényegesen optimistábbak, mint a nagyobb cégek. A mikroszervezetek átlagosan 7,2 %-os létszámnövekedésben bíznak az elkövetkezendő 1 év során, míg a kis és közepes cégek minimális 0,9 %-os, illetve 0,3 %-os emelkedést irányoztak elő. A nagyméretű cégek foglalkoztatotti létszáma várhatóan 0,8 %-kal csökken, ez -181 fős létszámot takar. Év közben várható trendek Csongrád megyében 9

10 A megye álláskínálatának bemutatása július-szeptember időszakban munkaügyi szervezetünkhöz megyei szinten főre vonatkozó állásajánlat érkezett, így az időszak elején meglévő álláshellyel együtt álláshelyet tudtunk felkínálni a negyedév során, 1,8 %-kal többet, mint egy negyedévvel korábban. Az időszaki álláshelyek több mint fele, 53 %-a szegedi munkavégzésre irányult, 15 %-a hódmezővásárhelyi, 10 %-a makói munkahely volt. Több mint 8 és félezer felkínált álláshely a negyedév során Az állások feléhez támogatást is igényeltek munkáltatóink (jellemzően közfoglalkoztatás támogatását célozva). A támogatásra irányuló igények 30%-a a szegedi, 24 %-a a hódmezővásárhelyi, 15 %-a a makói térségben jelentkezett. A leggyakrabban keresett foglalkozások a segédmunkás, a lakás-, intézménytakarító, eladó, kubikos, üzletkötő, ügyfél-tájékoztató, irodai adminisztrátor, konyhai kisegítő, lakatos, felszolgáló, egyéb gépek szerelői munkakörök voltak. 10

11 Egyéb információk Munkaerő-igények kielégítésének forrásai Jelen felmérésünk során megkérdeztük munkáltatóinkat arról is, hogy cégük jellemzően mely forrásból elégíti ki munkaerőigényét. A megkérdezett munkáltatók leggyakrabban, - a válaszadók 46%-a a munkaügyi kirendeltséget keresik meg munkaerő-igényük feltöltéséhez. A válaszadók között népszerű az ismerősök, munkatársak ajánlása, vagyis az informális csatornákat is előszeretettel használják, illetve hasonló mértékű a helyi újságokban való hirdetés is. Leggyakoribb munkaerő-igény kielégítési forrás a munkaügyi kirendeltség és az informális csatornák A cégen belüli (belső) hirdetés, illetve a pályáztatás módszerével a fentieknél kisebb mértékben, de élnek a munkáltatók. Munkaerő-közvetítő, kölcsönző magán cégek igénybevétele csak minimális mértékű és az internetes álláshirdetések gyakorisága is alacsonynak mutatkozik a megkérdezettek között. 11

12 Módszertan A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, a Magyar Köztársaság munkaügyi szervezete, amely az elmúlt években jelentős modernizáción ment keresztül. A modernizációs folyamat során olyan eszközöket kísérleteztünk ki és vezettünk be, amelyek több információval szolgálnak partnereinkről, és több hasznos információt adnak vissza számukra a környező munkaerőpiacról. Ezen eszközeink közül az egyik meghatározó a negyedévente elvégzett, gyorsan kitölthető, egy oldalas felmérés, a munkaerő-gazdálkodási adatlap, mely ez alkalommal a szeptember 30- i, valamint az egy negyedévvel, illetve az egy évvel későbbi foglalkoztatotti állományra kérdez rá. Az adatfelvétel időszaka: október A felmérésben kirendeltségeinkkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, így a mérés eredménye és az itt bemutatott adatok nem tekinthetőek reprezentatívnak, azaz nem jellemzik megyénk munkaerőpiacának egészét. Elemzésünk a válaszadó szervezetek válaszain alapul. Fogalmi meghatározások Munkaerő-felmérés fogalmai (KSH fogalmi rendszere) A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7.napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést, a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; azok a nyugdíjasok, járadékosok, akik nem folytatnak keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, 12

13 esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; Munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. ÁFSZ fogalmi rendszerében: Álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. 13

14 Táblázatok A mintavételi kör megoszlása nemzetgazdasági áganként és cégméret szerint A mintavételi kör munkaerő-piaci körzetenként 14

15 A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai nemzetgazdasági áganként A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai munkaerő-piaci körzetenként A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai cégméret szerint 15

16 A mintavételi körben várható létszámmozgások Csongrád megyében IV. negyedévében FEOR-onként 16

17 17

18 18