MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

Átírás

1 PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS III. negyedév Készítette: Jóváhagyta: Baranyai Ákos dr. Iróczki Lénárd igazgató augusztus 1

2 Tartalomjegyzék I. A felmérés rövid bemutatása, céljának, szerepének ismertetése... 3 II. Pest megye gazdasági és munkaerő-piaci helyzete, a KSH munkaerő-felmérés adatai alapján... 4 III. Válaszadási adatok a felmérés során... 5 A felmérés során megkeresett munkáltatók köre nemzetgazdasági ágazatok szerinti bontásban... 6 A felmérés során megkeresett munkáltatók köre nemzetgazdasági ágazatok és vállalati méret szerinti bontásban... 7 Az NMF-ben szereplő gazdasági szervezeteknél foglalkoztatottak várható alakulása, nemzetgazdasági ágazatok szerint, 3 hónap és egy év múlva... 8 A válaszoló munkáltatók száma ágazat és létszám-kategória szerint... 9 IV. Előrejelzés 3 hónapra a felmérésbe vont gazdasági szervezeteknél gazdasági áganként V. Előrejelzés 12 hónapra a felmérésbe vont gazdasági szervezeteknél gazdasági áganként VI. A felmérés előrejelzése, várható változások a felmérés alapján VII. A kérdőív negyedévente változó kérdésére adott válaszok elemzése VIII. A vizsgált időszakban megtartott rendezvények MELLÉKLETEK Vállalati méret szerinti válaszadás, kirendeltségenként Vállalati méret szerinti összefoglaló adatok Gazdasági szervezetek száma, megoszlása Az NMF-ben szereplő gazdasági szervezeteknél foglalkoztatottak várható alakulása, kirendeltségenként, vállalati méret szerinti bontásban, 3 hónap múlva Gazdasági ágazat szerinti, 3 hónapon belüli várható létszámmozgás Fogalmi háttér A KSH lakossági munkaerős-felmérés fogalmai A KSH által, a felmérésben használt fogalmak A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai

3 I. A felmérés rövid bemutatása, céljának, szerepének ismertetése A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (korábban Állami Foglalkoztatási Szolgálat), Magyarország munkaügyi szervezete ( évben vezette be a negyedévente lebonyolítandó munkaerő-gazdálkodási felmérést. Ennek eszköze egy, a munkáltatók által negyedévente (legutóbb májusban) kitölthető, egyoldalas felmérés, a munkaerő-gazdálkodási adatlap. Célja, hogy információt kapjunk partnereink elmúlt negyedévi munkaerő-gazdálkodási adatairól és a következő időszakra vonatkozó terveiről. Ezek az adatok segítséget jelentenek a különféle támogatási eszközök tervezésekor és a felnőttképzés irányainak meghatározásakor. A felmérésben a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt. A csatlakozásra minden negyedévben van lehetőség. Ennek következtében a mérés eredménye és az itt bemutatott adatok nem tekinthetőek reprezentatívnak, azaz nem jellemzik a kirendeltségünkhöz tartozó munkaerőpiac egészét. Az alábbi elemzés a válaszadó szervezetek adatain alapul. 3

4 II. Pest megye gazdasági és munkaerő-piaci helyzete, a KSH munkaerőfelmérés adatai alapján PEST MEGYE ORSZÁGOS I I. Változás (%) I I. Változás (%) Regisztrált vállalkozások száma (ezer db)* 181,0 185,1 102,27% 1651,4 1672,9 101,30% Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 564,2 564,6 100,07% 4295,4 4326,4 100,72% Foglalkoztatottak (ezer fő) 515,6 507,1 98,35% 3791,3 3817,7 100,70% Munkanélküliek (ezer fő) 48,6 57,6 118,52% 504,1 508,7 100,91% Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 397,4 400,9 100,88% 3371,2 3314,0 98,30% Aktivitási arány (%) 58,7 58,5 56,0 56,6 Foglalkoztatási ráta (%) 53,6 52,5 49,5 50,0 A munkanélküliségi ráta (%) 8,6 10,2 11,7 11,8 Forrás: KSH stadat-táblák ( ; ; ; ) Az összefoglaló készítésének idején a KSH publikációiban a I. negyedévi adatok álltak rendelkezésre, ezért az ezekkel való összehasonlítást végezzük el. A gazdaságilag aktívak száma a megyében minimális (3,1%), országosan kisebb (0,72%) növekedést mutat. A foglalkoztatottak számában a megyében kisebb csökkenés, országosan csekély növekedés volt tapasztalható (Pest megyében 1,65% csökkenés, országosan 0,7% növekedés). A vizsgált időszakban a munkanélküliek megyei 9 ezer fős növekedése 18,52%- os emelkedést jelentett, szemben az országos 4,6 ezer fős (0,91%) növekedéssel. Fenti számszerű változások eredményeként a munkaerő-piaci mutatók közül a foglalkoztatási ráta Pest megyében 1,1%ponttal csökkent, míg országosan ez a mutató 0,5%pontos növekedést mutat, aminek értéke I. negyedévben 56,6% volt. Ennél még látványosabb a munkanélküliségi rátában bekövetkezett változás, amely Pest megyében egy év alatt 1,6%ponttal nőtt, míg országosan szinte változatlan maradt. A megyében mért 10,2%-os mutató még így is 1,6%ponttal kedvezőbb az országos értéknél. Pest megyében a gazdasági szervezetek száma több mint 2,2%-al nőtt, ugyanakkor országosan kisebb arányú növekedésről beszélhetünk. (Pest megyében 4 ezerrel több gazdasági szervezetet tartottak nyilván I. negyedévben, mint egy évvel korábban, míg országosan ez a szám 21 ezer.) 4

5 III. Válaszadási adatok a felmérés során Szervezeti egység Kérdőívek száma Kitöltött kérdőívek száma Válaszadási arány Ceglédi Kirendeltség % Érdi Kirendeltség % Gödöllői Kirendeltség % Szentendrei Kirendeltség % Váci Kirendeltség % Budaörsi Kirendeltség % Dabasi Kirendeltség % Monori Kirendeltség % Nagykátai Kirendeltség % Ráckevei Kirendeltség % Zsámbéki Kirendeltség % Összesen % Megyei szinten 1503 kérdőív került kiküldésre, a válaszadási arány 31,20% volt, ami az előző felméréshez viszonyítva kevesebb. A kiküldött adatlapokból 469-et küldtek vissza. A kirendeltségek között igen nagy szórás tapasztalható a válaszadási arány tekintetében. Legkedvezőbb a Ceglédi kirendeltségen (79,58%). A visszaküldött adatlapokból 469 adatai voltak minden tekintetben értékelhetőek, így az eredmények közlése során ezeket vettük figyelembe. 5

6 A felmérés során megkeresett munkáltatók köre nemzetgazdasági ágazatok szerinti bontásban A gazdasági szervezetek megoszlása gazdasági áganként 30.0% 25.0% 20.0% 15.0% 10.0% KSH NMF 5.0% 0.0% A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat K Pénzügyi, biztosítási tevékenység B Bányászat, kőfejtés L Ingatlanügyletek C Feldolgozóipar M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás F Építőipar P Oktatás G Kereskedelem, gépjárműjavítás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás H Szállítás, raktározás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás S Egyéb szolgáltatás J Információ, kommunikáció Felmérésünkben a feldolgozóipar jelentős mértékben (közel 22%-kal) túlreprezentált, addig a mezőgazdaság (több mint 22%-kal), az ingatlanügyek (több mint 10%-kal), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (5%-kal) alulreprezentáltak voltak. A többi tevékenységi területen jelentős mértékű eltérést nem tapasztaltunk, bár azt is fontos kiemelni, hogy vannak terültek, ahonnan érdemben igen alacsony arányban tudtunk regisztrált gazdasági szervezeteket bevonni a felmérésbe, így nem rendelkezünk információkkal. Forrás: KSH stadat-táblák ( ) 6

7 A felmérés során megkeresett munkáltatók köre nemzetgazdasági ágazatok és vállalati méret szerinti bontásban Mikro Kis Közép Nagy ÖSSZESEN Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál 1 1 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció 4 4 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 2 2 Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenys Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen: Pest megyében jellemzően mikro- és kisméretű gazdasági szervezeteket sikerült bevonni a felmérésbe, továbbá 92 közép- és 13 nagyvállalat is szolgáltatott számunkra adatokat. Vannak olyan gazdasági ágazatok, ahonnan igen kevés gazdasági szervezetet sikerült csak elérnünk, ez nem teszi lehetővé a mélyebb, teljes gazdasági ágazatokra vonatkoztatható következtetések levonását. 7

8 Az NMF-ben szereplő gazdasági szervezeteknél foglalkoztatottak várható alakulása, nemzetgazdasági ágazatok szerint, 3 hónap és egy év múlva Jelenlegi létszám Három hónap múlva várható létszám Egy év múlva várható létszám Jelenlegi közfoglalkoztatotti létszám Három hónap múlva várható közfoglalkoztatotti létszám Egy év múlva várható közfoglalkoztatotti létszám Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkond Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tev Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombizt Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen: Arányában három hónap múlva a szálláshely-szolgáltatás (110,4%) és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (107,4%), egy év múlva pedig a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás ágazatban (113,2%) várják a legnagyobb növekedést. Létszámban a feldolgozóipar (116 fő) várja a legnagyobb növekedést három hónap múlva, egy év múlva azonban ugyanez az ágazat már kisebb csökkenést vetít előre. A vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás ágazat három hónap múlva még változatlan létszámmal számol, de egy év múlva már jelentősebb létszám csökkenést jelez (185 fő). A közfoglalkoztatottak számában három hónap múlva jelentősebb csökkenést vár a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ágazat. Egy év múlva azonban ismét a jelenlegi létszámmal számol. Az építőiparban és a feldolgozó iparban egy év múlva jelentősebb közalkalmazotti létszám bővülésre számítanak. 8

9 A válaszoló munkáltatók száma ágazat és létszám-kategória szerint Microvállalkozás (<10 fő) Kisvállalkozás (10<=&<50 fő) Középvállalkozás (50<=&<250 fő) Nagyvállalkozás (250 fő <=) Vállalati méret Jelenlegi létszám Három hónap múlva várható létszám Egy év múlva várható létszám Jelenlegi közfoglalkoztatotti létszám Három hónap múlva várható közfoglalkoztatotti létszám Egy év múlva várható közfoglalkoztatotti létszám A várható létszám változásának aránya mindhárom vállalti méretnél szinte megegyezik. A változás azonban a középvállalkozásnál a legjelentősebb. Három hónap múlva 176 fős növekedést várnak, míg egy év múlva 156 fős csökkenést a jelenlegi létszámhoz képest. A közalkalmazottak létszámában a kis- és középvállalkozások kisebb csökkenést várnak három hónap múlva (17 ill. 25 fő), egy év múlva azonban míg a kisvállalkozások jelentősebb növekedést (141 fő), addig a középvállalkozások további jelentősebb csökkenést (191 fő) várnak. 9

10 IV. Előrejelzés 3 hónapra a felmérésbe vont gazdasági szervezeteknél gazdasági áganként Jelenlegi +3 hó A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat K Pénzügyi, biztosítási tevékenység B Bányászat, kőfejtés L Ingatlanügyletek C Feldolgozóipar M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás F Építőipar P Oktatás G Kereskedelem, gépjárműjavítás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás H Szállítás, raktározás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás S Egyéb szolgáltatás J Információ, kommunikáció A felmérés fő célja az, hogy 3 hónapos vagy 1 éves távlatban a foglalkoztatottak tekintetében milyen változást látnak a megkérdezett gazdálkodó szervezetek. Alapvetően optimista vagy pesszimista hangulat uralkodik-e, hogy terveznek-e létszámbővítést, vagy a gazdasági környezetet úgy ítélik meg, hogy létszámcsökkentésre kényszerülnek? A felmérést követő 3 hónap múlva növekedésre számítanak a válaszoló munkáltatók. Jelentősebb növekedést a feldolgozóipar és a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágazatban várnak. Jelentősebb csökkenést sehol nem várnak. A legtöbb nemzetgazdasági ágban gyakorlatilag stagnálás várható. A közalkalmazotti létszámban a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ágazatban várnak csökkenést (39 fő, 7%) három hónap múlva. 10

11 V. Előrejelzés 12 hónapra a felmérésbe vont gazdasági szervezeteknél gazdasági áganként Jelenlegi +12 hó A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat K Pénzügyi, biztosítási tevékenység B Bányászat, kőfejtés L Ingatlanügyletek C Feldolgozóipar M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás F Építőipar P Oktatás G Kereskedelem, gépjárműjavítás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás H Szállítás, raktározás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás S Egyéb szolgáltatás J Információ, kommunikáció Az egy évre kitekintő adatok jóval változatosabb képet adnak, mint a 3 hónaposak. Jelentősebb létszám csökkenésre számítanak a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék, ágazat mellett a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ágazatban is. Növekedésre számítanak például a kereskedelem, gépjárműjavítás, a szállítás, raktározás és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatokban. A többi ágazatban gyakorlatilag nem várnak létszámváltozást a megkérdezettek. A közalkalmazotti létszámban a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ágazatban várnak csökkenést (39 fő, 7%). 11

12 VI. A felmérés előrejelzése, várható változások a felmérés alapján KÓD A B C Nemzetgazdasági ágazat Jelenlegi létszám +3 hó Változás +12 hó Változás fő % fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat % % Bányászat, kőfejtés 0 0 Feldolgozóipar % % D E Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék % % F G H I J K L M Építőipar % % Kereskedelem, gépjárműjavítás % % Szállítás, raktározás % % Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás % % Információ, kommunikáció % % Pénzügyi, biztosítási tevékenység % % Ingatlanügyletek % % Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység % % N O Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenys Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít % % % % P Q R S Oktatás % % Humán-egészségügyi, szociális ellátás % % Művészet, szórakoztatás, szabad idő % % Egyéb szolgáltatás % % Összesen: % % 12

13 Az alábbiakban az összesített mutatókból kiolvasható főbb megállapításokat foglaljuk össze: 3 hónapos szinten 1,4%-os, míg éves szinten 0,6%-os csökkenést várnak a cégek, amely 3 hónapos szinten 311 fős növekedést, míg éves szinten 138 fős csökkenést jelent. A vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék területen várnak éves szinten jelentősebb negatív elmozdulást. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területen számítanak éves szinten bővülésre. A többi ágazatban stagnálás várható. 13

14 VII. A kérdőív negyedévente változó kérdésére adott válaszok elemzése Ebben a negyedévben az NFSZ alábbi szolgáltatásait és aktív eszközeit kellett rangsorolni: Első Munkahely Garancia program Bér, bérköltség támogatás Munkahelymegőrzés támogatása Bérkompenzáció támogatása Munkahelyteremtő beruházás támogatása Tájékozódás a munkaerő-piacról, az álláskeresők összetételéről Foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, szakmai segítségnyújtás Megfelelő munkaerő biztosítása (munkaközvetítés) Foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése A kitöltött válaszok száma 2428, vagyis a kérdések több mint felét üresen hagyták. Csupán a kitöltött válaszok 6,6%-ában jelezték, hogy nem ismerik a megadott támogatási formát. A kitöltött válaszokat tekintve majdnem 80% fontosnak ill. nagyon fontosnak ítéli a megadott szolgáltatást vagy aktív eszközt. Fontos Nem válaszolt Nagyon fontos Egyáltalán nem fontos Nem ismerjük ezt a támogatási formát III. negyedéves kérdések Microvállalkozás (<10 fo) Kisvállalkozás (10<=&<50 fo) Középvállalkozás (50<=&<250 fo) Nagyvállalat (250 fo <=) Vállalati méret A vállalat mérete szerint vizsgálva a kitöltött válaszokat inkább a középvállalkozás és a nagyvállalat tartja fontosnak ill. nagyon fontosnak (82-84%) a megadott szolgáltatásokat és aktív eszközöket (micro- és kisvállalkozás 76-77%). Ezért is lehet, hogy a micro- és kisvállalkozások jóval több kérdést hagytak kitöltetlenül (54-58% szemben a középvállalkozás és nagyvállalat 42-43%-kal). 14

15 Fontos Nem válaszolt Nagyon fontos Egyáltalán nem fontos Nem ismerjük ezt a támogatási formát III. negyedéves kérdések Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkond Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tev Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombizt Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen: Most vizsgáljuk meg a kitöltött válaszokat a nemzetgazdasági ágazat szerint. A megadott szolgáltatásokat és aktív eszközöket jelentősen eltérő arányban ítélték fontosnak ill. nagyon fontosnak az egyes ágazatok (93,6%-67,4%). A legkevésbé a szállítás, raktározás, az ingatlanügyek, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás és az egyéb szolgáltatás ágazatok, a leginkább a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ill. a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatok ítélték fontosnak ill. nagyon fontosnak. A kitöltetlenül hagyott válaszok aránya is komoly eltérést mutat (79,2%-12,2%). A megadott szolgáltatásoknak és aktív eszközöknek kisebb fontosságot tulajdonító több ágazat sok kérdést is megválaszolatlanul hagyott. 15

16 VIII. A vizsgált időszakban megtartott rendezvények A Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2013-ban is mindent megtett és megtesz azért, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel a lehető legtöbbet megtegye a hazai - elsősorban a területi illetékessége alá tartozó Pest megyei munkaerő-piaci helyzet további jobbításáért. Ennek érdekében számos rendezvénnyel igyekeztünk a munkáltatókkal, álláskeresőkkel, civil szervezetekkel, társ-szervekkel, szakemberekkel még szorosabbá fűzni a PMKH MK kapcsolatát február 27.-én Budapesten tartottuk a Griff Hotelben a TÁMOP projekt Záró Konferenciáját, melyre 120 vendéget hívtunk. A vendégek között voltak a programban résztvevők, munkáltatók, civil szervezetek képviselői, projekt megvalósítók, mentorok, kutatók, tárintézmények munkatársai. A TÁMOP projekt szervezésében a tárgyidőszakban Cegléd és Százhalombatta, Gödöllő, Monor, Dabas, Vác és Szentendre, Ráckeve, Nagykáta, valamint Budaörs és Zsámbék volt a házigazdája egy-egy munkáltatói fórumnak. Nagy érdeklődés övezte e rendezvényeket, és természetesen ezekkel kapcsolatosan az országos médiumoktól a regionális médián keresztül a hivatalos kormányzati portál-felületen, valamint az országos szakmai irányító szerv (NMH) elektronikus felületein (Új Munkapiac, munka.hu) számos publikáció, interjú, TV stúdióbeszélgetés stb. jelent meg. Másik hagyományosnak mondható rendezvény-típusunk az Állásbörze, melyet szintén az év első felében több helyütt is tartottunk, az egyik legsikeresebb a május 30.-án Cegléden megtartott volt. Új helyszínnel is bővült e rendezvénysorunk: Nagykőrösön idén első ízben láttuk vendégül a térség munkáltatóit, álláskeresőit. A rendkívül sikeres rendezvényről természetesen több helyi médiában is megjelent információs anyag. (Pl.: Ceglédi Városi TV). Sajnálatos média-esemény volt a PMKH Munkaügyi Központja számára is a Duna áradása. A gátakon való munkálatokban kollégáink is részt vállaltak, melyről a Kormányzati Portálon jelent meg képes beszámoló. Mindez mutatja, hogy kirendeltségeinken keresztül is igyekeztünk és igyekszünk a lehető leghatékonyabban ellátni feladatainkat, s e törekvésünk fontos eleme a különféle rendezvényeken való többpólusú eszme- és tapasztalat-cserék lefolytatása. 16

17 MELLÉKLETEK Vállalati méret szerinti válaszadás, kirendeltségenként válaszadók száma Mikro Kis Közép Nagy Vállalati méret Ceglédi Kirendeltség Érdi Kirendeltség Gödöllői Kirendeltség Szentendrei Kirendeltség Váci Kirendeltség Budaörsi Kirendeltség Dabasi Kirendeltség 1 1 Monori Kirendeltség Nagykátai Kirendeltség Ráckevei Kirendeltség Zsámbéki Kirendeltség Pest Vállalati méret szerinti összefoglaló adatok Mikro Kis Közép Nagy Vállalati méret válaszadók száma jelenlegi létszám (fő) három hónap múlva várható létszám (fő) tizenkét hónap múlva várható létszám (fő)

18 Gazdasági szervezetek száma, megoszlása Nemzetgazdasági ág KSH megoszlása (%) NMF megoszlása (%) Mezőgazdaság % % Bányászat % 0.00% Feldolgozóipar % % Energiaipar % % Víz és hulladékgazdálkodás % % Építőipar % % Kereskedelem % % Szállítás és raktározás % % Vendéglátás % % Információ és kommunikáció % % Pénzügyi szolgáltatás % % Ingatlanügyletek % % Tudományos és műszaki tev % % Adminisztratív szolgáltatás % % Közigazgatás % % Oktatás % % Egészségügyi szolgáltatás % % Művészet és szabadidő % % Egyéb szolgáltatás % % Összesen % % Forrás: KSH stadat-táblák ( ) 18

19 Az NMF-ben szereplő gazdasági szervezeteknél foglalkoztatottak várható alakulása, kirendeltségenként, vállalati méret szerinti bontásban, 3 hónap múlva Kirendeltség Vállalati méret belépő (fő) kilépő (fő) Ceglédi Kirendeltség Érdi Kirendeltség Gödöllői Kirendeltség Szentendrei Kirendeltség Váci Kirendeltség Budaörsi Kirendeltség Dabasi Kirendeltség Monori Kirendeltség Mikro 8 6 Kis Közép Nagy 7 5 Vállalati méret Mikro 3 0 Kis 0 0 Közép Nagy Vállalati méret Mikro 2 0 Kis Közép 4 8 Nagy 10 0 Vállalati méret Mikro 2 1 Kis Közép Nagy 0 0 Vállalati méret Mikro 0 0 Kis Közép Nagy Vállalati méret Mikro 8 3 Kis 7 4 Közép 22 8 Nagy 0 0 Vállalati méret Mikro Kis Közép 2 2 Nagy Vállalati méret 2 2 Mikro 0 0 Kis 4 2 Közép 3 5 Nagy Vállalati méret

20 Vállalati méret belépő (fő) kilépő (fő) Nagykátai Kirendeltség Ráckevei Kirendeltség Zsámbéki Kirendeltség Mikro 0 3 Kis 7 2 Közép 6 0 Nagy Vállalati méret 13 5 Mikro 2 1 Kis Közép Nagy 5 5 Vállalati méret Mikro 0 0 Kis 6 6 Közép Nagy Vállalati méret Gazdasági ágazat szerinti, 3 hónapon belüli várható létszámmozgás Nemzetgazdasági ág belépő fő kilépő fő Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 9 2 Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál 3 3 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 1 1 Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 31 1 Információ, kommunikáció 0 0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 3 5 Ingatlanügyletek 2 2 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 6 5 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenys 37 9 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő 3 6 Egyéb szolgáltatás 9 8 Összesen:

21 Fogalmi háttér A KSH lakossági munkaerős-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának (foglalkoztatottságának és munkanélküliségének) vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra is alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információkat. A KSH által, a felmérésben használt fogalmak 1.) Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az úgynevezett vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (pl. szabadság, betegség) miatt volt távol. 2.) Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg: az adott héten nem dolgozott (és nincsen olyan munkája, amelytől átmenetileg volt csak távol; aktívan keresett munkát, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. 3.) Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. 4.) Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát (vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni). Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket meg sem kísérlik az álláskeresést. A gyermekgondozási ellátás bármely formáját igénybevevők. Az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet. A tőkejövedelmükből élők. A 15 éven felüli tanulók, a háztartásbeliek, a közületi eltartottak vagy a szociális gondozottak. 5.) A munkanélküliség, illetve gazdasági aktivitás mérésére kialakított, rájuk jellemező különböző mutatószámok: A foglalkoztatási arány, mely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; A munkanélküliségi ráta, mely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; Az aktivitási arány, mely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül; 21

22 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai 1.) Nyilvántartott álláskereső az, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központ illetékes kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; aki a munkaügyi központ illetékes kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. 2.) Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli) az, aki az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vétetik; aki munkaviszonnyal nem rendelkezik; aki nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezésre áll. 22