NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF) ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye IV. negyedév

Átírás

1 Munkaügyi Központja Tájékoztató NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF) ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye IV. negyedév Gönc Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Ózd Kazincbarcika Szikszó Szerencs Tokaj Miskolc Tiszaújváros Mezőkövesd Mezőcsát MISKOLC

2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, 2013 Készítette: Kozák Gábor munkaerő-piaci elemző Tájékoztató Jóváhagyta: Lórántné Orosz Edit igazgató 3530 Miskolc, Mindszent tér 3. Telefon: (46) Fax: (46) Honlap (megyei): Honlap (országos):

3 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. BEVEZETÉS 4 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE 5 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI 9 4. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA IV. NEGYEDÉVBEN A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2014 SZEPTEMBER VÉGÉN MUNKÁLTATÓI VÉLEMÉNYEK AZ NFSZ SZOLGÁLTATÁSAIRÓL ÉS AKTIVÁLÓ ESZKÖZEIRŐL MÓDSZERTAN MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) 20 TÁBLÁZATOK 1. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN 2. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁGAK SZERINT 4. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján a 20 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 5. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján a 20 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 6. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján a 20 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 7. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT 8. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA 9. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT 10. sz. melléklet: Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a nincs válasz -ok bevonásra kerültek) 11. sz. melléklet: Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a nincs válasz -ok kizárásra kerültek) GRAFIKONOK 1. sz. melléklet: A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG, FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT 2. sz. melléklet: A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. melléklet: A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT KÉRDŐÍV 1. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) során alkalmazott KÉRDŐÍV 3

4 1. BEVEZETÉS 2013 októberében harmincnegyedik alkalommal kerestük meg ( en, postai úton vagy személyesen) megyénk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három-, illetve tizenkét hónap munkaerőgazdálkodási terveiről. A korábbi (negyedévente zajló) felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű információkhoz jussunk a munkaerő-piac várható folyamatairól. 1 A Negyedéves Munkaerő-gazdálkodási Felmérés (a továbbiakban NMF) elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek, a megyei kormányhivatal munkaügyi központja (a továbbiakban munkaügyi központ), és a megyei járási munkaügyi kirendeltségek (a továbbiakban kirendeltségek) közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérésben résztvevők országos számát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban NFSZ) egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi-, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. Az NMF másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A felmérés során a kirendeltségek a velük partnerkapcsolatban álló munkáltatóknak egy gyorsan kitölthető, öt kérdést tartalmazó kérdőívet juttatnak el. A kérdőív első négy kérdése a létszámmozgásra, az ötödik negyedévente változó kérdése egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörre fókuszál. Ebben a periódusban arra keressük a választ, hogy a munkáltatók jellemzően milyen (formális-, informális csatornákon elérhető) forrásokból elégítik ki munkaerő-piaci igényüket és, hogy ezeket milyen rendszerességgel használják. Az NMF adatfelvétele október között zajlott. A kérdőíven a munkáltatók a szeptember 30-ai statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. Az adatközlő munkáltatók által alkalmazott foglalkoztatottak (illetve közfoglalkoztatottak) jelenlegi és három hónappal későbbre tervezett mutatói elkülönülve jelennek meg a tájékoztatóban. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megkérdezett munkaadóktól beérkező adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül (a közfoglalkoztatottak létszámát nem tekintve) összességében 0,1%-os, míg egy év távlatában 1,7%-os létszámemelkedéssel számolnak a munkáltatók. E tájékoztatóban előbb röviden bemutatjuk a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. 1 A honlapon valamennyi megyei elemzés elérhető, évek szerinti bontásban. 4

5 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A legutóbb publikált KSH munkaerő-felmérés szerint I-III. negyedévében országosan a éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4 376,9 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 31,3 ezer fővel több, az aktivitási arány pedig 57,3%, amely 0,6%-ponttal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 3 912,9 ezer fő volt, mely 45,2 ezer fővel, 1,2%-kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, míg a munkanélküliek száma 14,0 ezer fővel, 464,0 ezer főre csökkent, így arányuk 10,6% lett, 0,4 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző évben. A gazdaságilag inaktív éves népesség száma 3 256,6 ezer fő volt, 57,4 ezer fővel mérséklődött I-III. negyedévéhez képest. Foglalkoztatottság és munkanélküliség* I-III. negyedév Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye Megnevezés I-III. negyedév ezer fő Változás I-III. n. évhez viszonyítva ezer fő %, illetve %-pont I-III. negyedév ezer fő Változás I-III. n. évhez viszonyítva ezer fő %, illetve %-pont Foglalkoztatottak 3 912,9 45,2 1,2 224,5 9,6 4,5 Munkanélküliek 464,0-14,0-2,9 34,7-11,6-25,1 Gazdaságilag aktívak 4 376,9 31,3 0,7 259,2-2,0-0,8 Gazdaságilag inaktívak 3 256,6-57,4-1,7 246,0-2,0-0, éves népesség 7 633,5-26,2-0,3 505,1-4,0-0,8 Aktivitási arány (%) 57,3-0,6 51,3-0,0 Foglalkoztatási ráta (%) 51,3-0,8 44,4-2,2 Munkanélküliségi ráta (%) 10,6 - -0,4 13,4 - -4,4 * A KSH éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján. A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző országos mutatókhoz képest továbbra is jelentős Borsod-Abaúj-Zemplén megye lemaradása. A megyében I-III. negyedévében a évesek 51,3%-a volt jelen a munkaerőpiacon, s mindössze 44,4%-uk számított foglalkoztatottnak. A megyei munkanélküliségi ráta 13,4% volt, ami a megyék ragsorában a negyedik legnagyobb érték. Mindhárom megyei mutató hosszú ideje lényegesen kedvezőtlenebb az országos arányszámoktól. A november elején indított téli közfoglalkoztatási programok révén több ezer álláskereső jutott munkához a megyében, s így a folyamatban lévő közfoglalkoztatási programokban résztvevőkkel együtt már több mint 34 ezer embernek biztosítottak kereseti lehetőséget az önkormányzati, állami és nonprofit közfoglalkoztatók. Ez a nagyarányú bővítés a nyilvántartott álláskeresők számát jelentős mértékben, 48 ezer főre csökkentette, amire őszi időszakban utoljára október november hónapokban volt példa. A megyében mind az egy hónappal, mind az egy évvel korábbihoz mérten országost meghaladó ütemű volt az álláskeresők számának apadása november végén a járási munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában álláskereső szerepelt, 16,1%-kal (9,3 fővel) fogyott az előző hónaphoz képest, éves összevetésben pedig több mint ötödével, 22,2%-kal (13,8 ezer fővel) lett kevesebb. Az ország valamennyi megyéjében hasonló jellegű munkaerő-piaci változások mentek végbe, a havi csökkenés mértéke átlagosan 8,7%-ot tett ki, 5

6 éves összehasonlításban pedig szintén kiemelkedő, 16,7%-os (89,8 ezer fős) apadás zajlott le. November végén országosan 446,3 ezer álláskereső szerepelt a munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásban, 42,3 ezer fővel kevesebb, mint egy hónapja. A nyilvántartott álláskeresők 10,8%-a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében él, arányuk kisebb, mint novemberben (11,6%) A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében január november fő jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Az elmúlt hónapokban tapasztalt fokozatos növekedést követően novemberben csökkent a nyilvántartásba vételt kérők száma is a kirendeltségeken, a nyilvántartásból kikerülteké viszont közelítette a márciusi rekordszintet. Az álláskeresők november végi létszáma havi szinten a miskolci (1,5 ezer fővel) a sátoraljaújhelyi (1,2 ezer fővel) és az edelényi (1,2 ezer fővel) járásban csökkent a legnagyobb mértékben, a többi nagyobb körzetben fővel lett kevesebb, de a legkisebb körzetekben is meghaladta a száz főt. Az egy évvel korábbi adatokhoz hasonlítva nagyobb különbségek tapasztalhatók, de ezek egy része az illetékességi területek 2013 júliusától hatályos módosításának a következménye. Ez az oka annak, hogy a gönci és a putnoki járásban július óta nagyobb éves szintű növekedés látszik, illetve ez játszik többé-kevésbé szerepet a kazincbarcikai, a szerencsi, a szikszói, a sárospataki, az encsi kirendeltségek ügyfélkörében mérhető nagyobb csökkenésben. A november végén nyilvántartott álláskeresők száma a gönci és a putnoki járásban múlta felül az egy évvel korábbit (29, ill. 26%-kal), a többi járásban csökkenés történt. A csökkenés a kazincbarcikai járásban meghaladta, a szerencsi járásban csaknem elérte a kétezer főt, de további hat járásban is több mint ezerrel fogyott a számuk. A csökkenés aránya hat járásban (pl. a mezőcsáti, a szikszói, az edelényi, a szerencsi) közelítette vagy meg is haladta a 40%-ot, a sárospatakiban pedig közel a felét tette ki. A legkisebb mértékű létszámfogyást a tokaji (-4,7%) és a mezőkövesdi (-6,6%) járásban lehet megfigyelni. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a regisztrált álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány novemberben 17%-ot tett ki, ami az előző havitól 3,2 százalékponttal, az egy évvel korábbitól 4,4 százalékponttal volt kevesebb. A közfoglalkoztatás nagyobb mértékű alkalmazása következtében 2013 folyamán az országosnál nagyobb arányú volt a nyilvántartott álláskeresők számának apadása, ami márciustól a mutató átlagost meghaladó csökkenését eredményezte. Ezzel 6

7 együtt novemberben a B.-A.-Z. megyei arány volt a második legmagasabb az országban. Novemberben országosan 10% volt az álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez mért részaránya, ami 1 százalékponttal volt kisebb az előző havitól, az egy évvel korábbihoz képest pedig 2,1 százalékponttal javult. A megyei és országos arány különbsége az egy évvel korábbi 9,2 százalékponttal szemben ebben a hónapban 7 százalékpontot tett ki az országos javára. Novemberben a megye hosszú idő óta legkedvezőbb helyzetű járásaihoz (Miskolc, Tiszaújváros és Mezőkövesd térsége) csatlakozott a sárospataki járás. Ezekben a térségekben 11-14,8% volt az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség becsült létszámán belül. További három járásban (Gönc, Putnok, Mezőcsát) átlag körüli arány alakult ki novemberben, s csak három járásban, a szikszói, az encsi és az ózdi járásban haladta meg többé-kevésbé a 25%-ot. Az egy évvel korábbihoz képest minden körzetben csökkent a mutató értéke, ennek mértéke több járásban elérte a megyei átlag többszörösét is (pl., Gönc, Edelény, Encs, Szikszó). A munkanélküliség súlyának ilyen nagyarányú csökkenése a közfoglalkoztatás kiemelkedő mértékű alkalmazásával függ össze, de több kirendeltség esetében szerepet játszik ebben is az illetékességi terület júliusi változása is november végén a megyei munkaügyi kirendeltségek együttvéve 7016 fő pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván, 19,5%-kal (1,7 ezer fővel) kevesebbet, mint egy hónapja. A havi csökkenés mértéke a régió másik két megyéjén kívül csak Győr-Moson Sopron megyében volt hasonlóan kiemelkedő, más megyékben 10% közelében vagy az alatt alakult. Az előző év novemberéhez képest országosan 9,2%-kal, megyénkben 14%-kal (1,1 ezer fővel) kevesebb pályakezdő állt a kirendeltségekkel kapcsolatban. Októberhez képest a megye valamennyi kirendeltségén csökkent a pályakezdők száma, az egy évvel korábbihoz képest csak a gönci és a putnoki járásban volt emelkedés, amit az illetékességi terület változása magyaráz. Az utóbbi hónapokban inkább csökkenő keresletet követően a téli közfoglalkoztatás indítása kiugró mértékben növelte a megyei támogatott álláskínálatot. A közfoglalkoztatásban rendelkezésre álló jelentős számú foglalkoztatási lehetőség révén novemberben a borsodi kirendeltségek vették nyilvántartásba a legtöbb üres támogatott álláshelyet, ezek országosból való részaránya meghaladta a 13%-ot. A megyei munkaadók novemberben összesen 19,7 ezer fő foglalkoztatását lehetővé tevő üres állást jelentettek be, ami közel hatszorosa volt az előző havinak, a tavaly novemberit pedig hat és félszer haladta meg. A havi növekedés teljes egészében a téli átmeneti foglalkoztatás keretében létrehozott állások számából adódott. A támogatás nélküli állások száma az előző havi szinten alakult. A hónap folyamán az előző hónapról még nyitva álló ajánlatokkal együtt összesen 22,8 ezer állásra végeztek közvetítést a kirendeltségek. A novemberben bejelentett állások 97%-a, 19,1 ezer állás különféle munkaerő-piaci támogatással létrehozott állás volt, melyből 443 állás kivételével valamennyi a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódott. Ezek az állások a helyi önkormányzatoknál vagy intézményeiknél, állami vállalatoknál (pl. állami erdészeti társaság, nemzeti park, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságnál, a MÁV-nál), 7

8 egyházaknál, civil szervezeteknél, rehabilitációs foglalkoztatóknál álltak rendelkezésre. Az elsődleges munkaerőpiac szereplőinek nyújtott támogatásokkal pl. a TÁMOP program vagy az ún. Első munkahely garancia program keretében nyújtott bérköltség támogatás, vagy programon kívül biztosított bértámogatás létrejött állások száma is nőtt, de ezek hatása most jóval csekélyebb volt, mint a közfoglalkoztatásban megvalósult bővülésé. A bejelentett állásokra végzett sikeres közvetítések és önálló álláskeresés eredményeként novemberben a megyében nyilvántartott álláskeresők közül 9739 fő kezdhetett dolgozni. A többség támogatással (87,5%, 8,5 ezer fő), kisebb részük támogatás nélkül (22,5%, 1,2 ezer fő) tudott elhelyezkedni. Mintegy háromszáz fő kivételével, akik bértámogatással a normál munkaerőpiacon kaptak állást, a többi támogatással elhelyezett álláskereső a téli közfoglalkoztatási program keretében közfoglalkoztatottként kapott munkát. A novemberben indított téli közfoglalkoztatási programban munkához jutott álláskeresők száma több mint két és félszerese volt annak, ahányan októberben tudtak munkát kezdeni, a tavaly novemberit pedig közel háromszorosan múlta felül január november hónapokat tekintve több mint 12 ezer fővel (22%-kal) több, összesen 66,8 ezer álláskereső foglalkoztatását segítették elő a munkaügyi kirendeltségek. A növekedést a közfoglalkoztatás kibővítése eredményezte. A hónap folyamán elhelyezkedett álláskeresőkön kívül további mintegy 300 fő támogatott munkaerőpiaci képzése kezdődött meg novemberben, ami most csak fele volt ugyan az elmúlt havinak, de másfélszerese az előző év novemberében képzést kezdők létszámának. Az év folyamán eddig 5,2 ezer álláskereső kezdett munkaerő-piaci képzés kertében tanulni, több mint kétszer annyi, mint 2012 hasonló időszakában. Ahogy októberben, novemberben is egy cég jelentett be csoportos létszámcsökkentéssel kapcsolatban hozott döntést a megyében. A vevői igényekben bekövetkezett változásokkal indokolt döntés következtében a tiszaújvárosi munkáltatónál 583 fő munkaviszonya szűnik meg decemberben, az érintett munkavállalók 60%-a borsodi lakos, a többiek a szomszédos megyékben élnek. A céggel kötött megállapodás alapján munkaügyi központunk munkaerő-piaci programot indít az elbocsátott munkavállalók mielőbbi munkába helyezése érdekében. A program megteremti a feltételeit annak, hogy egyéni igényekre, lehetőségekre alapozott munkaerő-piaci szolgáltatásokkal mindenekelőtt munkaközvetítéssel, helyi állásbörze szervezésével -, adott esetben bérköltség- és mobilitási támogatás alkalmazásával, illetve képzéssel, átképzéssel vagy az érintettek vállalkozóvá válásának elősegítésével, támogatásával enyhüljenek a leépítés következményei. Novemberben 2 cég jelzett 10 főt elérő bővítést, mindkettő Miskolcon, melyek együttvéve 40 fővel növelték alkalmazottaik számát; gépkezelőket, csomagolókat vettek fel. 8

9 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés október hónapban Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15 járási munkaügyi kirendeltsége a területén működő foglalkoztatók közül összesen 1470 munkáltatót keresett meg, hogy tájékoztatást kérjen a bázis valamint az elkövetkező időszakra (2013. szeptember december közötti, illetve december) vonatkozó munkaerő-gazdálkodási adataikról, terveikről. A postai úton, valamint ben kiküldött kérdőívünkre 1160 szervezet, a megkeresett munkáltatók 78,9%-a válaszolt. A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása vállalati méret és foglalkoztatottak létszáma szerint Vállalati méret Válaszadó szervezetek száma és megoszlása Foglalkoztatottak száma és megoszlása db % fő % Mikrovállalkozás , ,8 Kisvállalkozás , ,3 Középvállalkozás , ,2 Nagyvállalkozás 33 2, ,6 ÖSSZESEN , ,0 * Az alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül. A kutatás-módszertan megalapozottságának erősítése érdekében az elmúlt évben több mint a duplájára (néhány kirendeltségnél még ennél is nagyobb mértékben) emelkedett a mérésben résztvevő munkáltatók száma. Leglátványosabban a mikrovállalkozások aránya emelkedett, mely döntően annak a következménye, hogy a megye több munkaügyi körzetében a mikro- és kisvállalkozások piaci jelenléte az egyetlen szegmens. A mintanagyság növelésével a becslés pontossága, megbízhatósága nőtt, amelynek eredményeként megbízhatóbb előrejelzés várható. Ahogyan azt a fenti táblázaton is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt 53,1% arányban a mikro vállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, míg a megkeresett cégek 30,9%-a a kis-, 13,1%-a a középvállalkozások közé tartozik. A 250 fő feletti létszámú nagyvállalatok 2,8%-os arányt képviselnek a mintában. Az általuk alkalmazottak száma ezzel éppen ellentétes megoszlást mutat. A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, szeptember 30-ára vonatkozó létszáma (közfoglalkoztatottak nélkül) fő volt. Ez a szám a KSH I-III. negyedéves adatai alapján a megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszámának 2 34,1%-át teszi ki, ily módon a mintavételi arány kellően informatívnak tekinthető. 2 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai 9

10 Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk gazdasági ág 3 szerinti hovatartozása alapján B.-A.-Z. megyében és a válaszadói körben B.-A.-Z. megye válaszadói kör 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% Mezőgazdaság Építőipar Szállítás, raktározás Közigazgatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Ipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Oktatás Egyéb nem anyagi szolgáltatás A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik. Mintánkban az ipar (azon belül leginkább a feldolgozóipar); a mezőgazdaság; a kereskedelem, gépjárműjavítás; illetve a szállítás, raktározás ágakba tartozó tevékenységet folytató munkáltatók felül, míg a humánegészségügyi, szociális ellátás; a közigazgatás; az oktatás; illetve az egyéb nem anyagi szolgáltatás ágakhoz tartozók alul reprezentáltan szerepeltek; a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; valamint az építőipari foglalkozási ágakhoz tartozók azonban nem mutatnak számottevő eltérést a KSH adataihoz képest. Az eltérések egyrészről tervezettek voltak például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a megye foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek be, a kereskedelem, gépjárműjavítás; szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; és mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat szakágban tevékenykedő munkáltatók. A válaszadó vállalkozások B.-A.-Z. megyei-, országos megoszlása a statisztikai állományi létszám szempontjából is mutat némi különbséget. A felmérésben résztvevő mikro vállalkozások az országos megoszláshoz képest nagyobb, miközben a nagy-, de még inkább a közép-, és a kisvállalkozások alacsonyabb súlyt képviselnek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya a 84%-ot is eléri, miközben ez az arány az országban (7,5%-ponttal) alacsonyabb. A mérésben közreműködő munkáltatók több, mint fele négy körzet, a Miskolci, a Kazincbarcikai, az Ózdi, valamint a Tiszaújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének munkaerő-piaci körzetéhez tartozik. 3 A főbb nemzetgazdasági ágakat bemutató táblázat a módszertani összefoglalóban (20. oldal) található. 10

11 4. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA IV. NEGYEDÉVBEN Az adatfelvétel során elsősorban arra kerestünk információt a megkérdezett gazdasági szervezetektől, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma három hónap elteltével. A létszámadat az esetleges közfoglalkoztatottak nélkül kerül bemutatásra. Három hónapon belüli létszámváltozás (%) Gönc Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika Szerencs Tokaj Miskolc Jelmagyarázat: Növekedés: Mezőkövesd Tiszaújváros Mezőcsát 10% felett 6-10% között 5% alatt 0% 5% alatt NÖVEKEDÉS 6-10% között CSÖKKENÉS 10% felett szeptember 30-án a felmérésben részt vett munkáltatóknál alkalmazottak statisztikai állományi létszáma fő volt. A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés - eredőjeként a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatottak száma IV. negyedév végére várhatóan átlag 0,1%-kal emelkedik (országosan 0,2%-os növekedés várható). Mindez 1,7%-os létszám-felvétellel és 1,6%-os létszám-csökkenéssel együtt valósul meg, vagyis a létszám 3,3%-át érinthetik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, így a válaszadó szervezetek által jelzett 814 fős létszámfelvétel és 760 fős létszámcsökkenés valósulhat meg, a változások ily módon mintegy 1574 fő munkavállalót fognak érinteni. Az eddig említett munkaerő-piaci folyamatok hatásaként december 31-én összesen fő foglalkoztatása prognosztizálható a felmérésben résztvevő szervezeteknél, ami a szeptember 30-ai bázisadathoz képest 0,1%-os (54 fős) emelkedést jelent. 11

12 A be- és kilépők létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye hét kirendeltségi területéről jeleztek a munkáltatók létszámemelkedést, ezek közül jelentősebb: Miskolc (99 fő, 0,8%); Tiszaújváros (38 fő, 0,4%); Ózd (34 fő, 0,7%); és Kazincbarcika (29 fő, 0,4%). Négy kirendeltség (Encs, Szerencs, Szikszó, Gönc) területén december végén is a szeptemberi létszámszint közelében alakul majd a megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak száma. Az eddig említett körzetekkel szemben négy kirendeltség területén viszont negatív egyenleget mutat a be- és kilépők száma, ezek közül jelentősebb: Sárospatak (82 fő,-3,2%); Putnok (50 fő, -8,4%); illetve Mezőkövesd (28 fő; -1,2%) körzete. Vállalati méret szerint tekintve is különbözőek az előrejelzések. A szeptember végi létszámhoz viszonyítva a legnagyobb arányú bővülésre ismét a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol várhatóan közel 1,6%-kal (37 fővel) emelkedik a létszám az elkövetkező három hónap során. A nagyvállalkozások esetén prognosztizálható 27 fős létszámnövekedés az általuk foglalkoztatottak relatíve nagy számához viszonyítva mindösszesen 0,1%-os emelkedést jelent. A kisvállalkozások 11 fős (0,1%-os) létszámcsökkenést, míg a középvállalkozások többsége az alkalmazotti létszám stagnálását valószínűsíti. Az egy évvel korábbi, IV. negyedévi felmérés során a mikro-, és a kisvállakozások vonatkozásában azonos irányú, de abszolút számokban valamivel nagyobb létszámváltozást rögzítettünk. A közép-, és a nagyvállalkozások esetében (0,6, illetve 0,7%-os) pozitív irányú elmozdulást figyelhettünk meg. Az adatok összehasonlításakor fontos megjegyezni, hogy a két felmérésben nem teljesen ugyanazok a munkáltatók vettek részt. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Stagnálást Növekedést Vállalati méret jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 32 5, ,9 49 8, ,0 Kisvállalkozás 45 12, , , ,0 Középvállalkozás 28 18, , , ,0 Nagyvállalkozás 7 21, , , ,0 ÖSSZESEN 112 9, , , ,0 A vállalkozások több, mint 2/3-a három hónapon belül stagnálással, 15,2%-uk növekedéssel számol, míglen 9,7%-uk jelez létszámcsökkenést. Mindez azt valószínűsíti, hogy ebben a negyedévben az előző negyedévhez képest kedvező irányú elmozdulás nemigen várható, mivel a csökkenés dominanciája tovább emelkedett. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 65,9%-a három hónapon belül stagnálással számolt, míg 17,6% növekedést, 16,6% pedig létszámcsökkenést jelzett. 12

13 A 3 hónap múlva várható létszámváltozás (munkaerő-leépítés, munkaerő- felvétel) összevont nemzetgazdasági ágak szerint Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Gazdasági szolgáltatások Közösségi és személyi szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Nincs besorolva -5,4-3,0-1,9-1,4-2,3-1,4-1,4-2,2-1,6-0,7-2,7-1,3-1,3 1,1 1,4 0,0 3,2 2,6 1,2 1,5 0,0 2,3 0,1 2,5 0,9 1,8 1,1 2,7 0,0 0,0-8,0-6,0-4,0-2,0 0,0 2,0 4,0 % Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerinti összetételének alakulásában a (létszámnövekedések-, illetve csökkenések egyenlegét vizsgálva) pozitív és a negatív előrejelzések egyaránt jelen vannak, de azok megyei szinten csaknem kioltják egymást. A be- és kilépési forgalom várhatóan megyei átlagot meghaladó létszámnövekedést eredményez a gazdasági szolgáltató ágak közül a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (2,9%); az ingatlanügyek és az oktatás (egyaránt 2,3%); - az iparon belül - a bányászat, kőfejtés (1,9%), valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás (1,2%) nemzetgazdasági ág(ak)ban. Negatív, létszámcsökkenést eredményező egyenleget három területen, ebből 2% felettit az építőipar (2,3%) területén tevékenykedő válaszadók jeleztek. A szeptember - december között várhatóan lezajló létszámváltozások az egyes foglalkozásokat a következőképpen érinthetik. A belépő létszám legmagasabb az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (129 fő); a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások (96 fő); a fém- és villamosipari foglalkozások (94 fő); valamint az oktatók, pedagógusok (75 fő) csoport(ok)ban. A kilépő létszám legmagasabb az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (208 fő); az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (99 fő); a járművezetők és mobil gépek kezelői (65 fő); illetve a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások (61 fő) vonatkozásában. A be- és kilépők egyenlege (zárójeles adatok) alapján az oktatók, pedagógusok (+64 fő); a fém- és villamosipari foglalkozások (+58 fő); a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások (+35 fő); valamint a feldolgozóipari gépek kezelői (+21 fő) esetében várható jelentősebb foglalkoztatásnövekedés. 13

14 5. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2014 SZEPTEMBER VÉGÉN Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk, hogy a megkérdezett gazdasági szervezeteknél a kérdezés időpontjában rögzített bázis létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma tizenkét hónap elteltével. Mindkét létszámadat - a jelenlegi és a várható - a közfoglalkoztatási állományúak létszámadata nélkül értendő, illetve kerül bemutatásra. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (%) Gönc Putnok Edelény Encs Sátoraljaújhely Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika Szerencs Tokaj Miskolc Tiszaújváros Jelmagyarázat: 10% felett 6-10% között NÖVEKEDÉS Mezőkövesd 5% alatt Mezőcsát 0% 5% alatt 6-10% között CSÖKKENÉS 10% felett A kérdőívünket kitöltő munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy a szeptember 30-ai bázis időszaki létszámhoz képest szeptember végére 1,7%-al emelkedik az alkalmazásban állók száma. Az országos összesítés kisebb mértékű (1,0%-os) növekedést prognosztizál III. negyedév végére. A jelzett megyei változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 816 fős munkahely-bővülést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. A munkáltatók által jelzett várakozások szerint a megye 15 munkaügyi körzetéből két kirendeltség jelzett csökkenést. Nevezetesen, a Szerencsi (87 fő, legnagyobb számban a feldolgozóipar), és a Putnoki (19 fő, szintén a feldolgozóipar) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizáltak létszámfogyást. A munkáltatói előrejelzések alapján várhatóan kilenc körzetben alakul ki létszámbővülés szeptember végére vonatkozóan. Ezek közül 100 főt meghaladó: Kazincbarcika (286 fő, legnagyobb számban a feldolgozóipar; vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás), Ózd (208 fő, feldolgozóipar; építőipar; oktatás), valamint Miskolc (182 fő, feldolgozóipar; oktatás; kereskedelem, gépjárműjavítás). 14

15 További négy körzetben (Encs, Mezőkövesd, Szikszó, Tokaj) nem jeleztek változást az adatszolgáltatók, a jelenlegi illetve az egy év múlva várható létszám körzeti összesítésben alig 1-9 fővel tér el. A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében a legnagyobb arányú növekedésre a 10 fő alatti létszámot foglalkoztató mikro vállalkozások esetében számíthatunk az előrejelzések alapján. Az ebbe a létszám-kategóriába tatozó 616 munkaadó alkalmazásában állók száma várhatóan 7,3%-kal, 166 fővel lesz több egy év múlva. Őket a kis-, és középvállalkozások követik, rövidtávú bővítési tervekkel. Az előbbi csoportban 2,7%-os (208 fős), az utóbbiban 1,0%-os (147 fős) növekedés várható. Abszolút számokban viszont a legtöbb új munkahely a nagyvállatok esetén prognosztizálható 295 fővel, ez azonban az általuk foglalkoztatottak relatíve nagy számához viszonyítva 1,3% emelkedést jelent. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Stagnálást Növekedést Vállalati méret jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 28 4, , , ,0 Kisvállalkozás 40 11, , , ,0 Középvállalkozás 25 16, , , ,0 Nagyvállalkozás 9 27,3 9 27, , ,0 ÖSSZESEN 102 8, , , ,0 A vállalkozások 23,2%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számol, míg 68,0%-uk stagnálást, 8,8%-uk létszámcsökkenést jelez. Az elmúlt év azonos időszakában készült mérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 57,1%-a tizenkét hónapon belül stagnálással számolt, míg 26,0% növekedést, 16,9 % pedig létszámcsökkenést jelzett. Nemzetgazdasági áganként tekintve az elkövetkező 12 hónapban várható létszámmozgások egyenlege nagyobb mértékű (abszolút számokban kifejezett) létszámnövekedést eredményezhet a feldolgozóipar (+402 fő, +1,9%); kereskedelem, gépjárműjavítás (+117 fő, +2,9%); a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás (+61 fő, +2,3%); illetve a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (+52 fő, +14,9%) területén tevékenykedő szervezeteknél. Létszámcsökkenést III. negyedévének végére összesen két nemzetgazdasági ágban, nevezetesen a szállítás, raktározás (-9 fő, -0,3%); valamint a művészet, szórakoztatás, szabad idő (-2 fő, -0,1%) területén tevékenykedő munkáltatók jeleztek. 15

16 6. MUNKÁLTATÓI VÉLEMÉNYEK AZ NFSZ SZOLGÁLTATÁSAIRÓL ÉS AKTIVÁLÓ ESZKÖZEIRŐL Kérdőívünk a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ezúttal ismét arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók jellemzően milyen (formális-, informális csatornákon elérhető) forrásokból elégítik ki munkaerő-piaci igényüket és, hogy ezeket milyen rendszerességgel használják. Az 5. kérdésben szereplő változók mindegyike az egy évvel korábbi kérdőíven is szerepelt. Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN* % 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 Hírdetés útján 10,2 38,2 51,5 Pályázatokkal 11,2 32,1 56,7 Munkaügyi kirendeltségek segítségével 56,6 40,8 2,6 Informális csatornákon keresztül 27,8 57,4 14,8 Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül 0,87,4 91,7 Interneten keresztül 2,8 15,5 81,8 Belső meghírdetéssel, átcsoportosítással 5,8 40,0 54,2 Gyakran Alkalmanként Soha * a diagram a nincs válasz -ok kizárásával készült A fenti diagramból jól látható, hogy a felmérésben részt vevő munkáltatók döntő többsége igénybe veszi az NFSZ szolgáltatásait, munkaerő-igénye kielégítésében (97,4%) rendszeresen vagy alkalmanként közvetítést kér a területileg illetékes járási munkaügyi kirendeltségektől. Jól működnek azonban az informális csatornák (pl. család, rokonok, kollégák), kapcsolatrendszerek is, ugyanis a válaszadók 85,2%-a ezt a csatornát is alkalmazza az üres álláshelyek betöltésénél, azonban ennél a forrásnál az alkalmankénti gyakoriságot választók száma, több mint kétszerese azokénak, akik ezt a formát gyakran választják. Legutóbb egy évvel ezelőtt vizsgáltuk ezt a kérdést és a kapott válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy a legkedveltebb források rangsorában némi változás következett be. A munkáltatók leggyakrabban továbbra is a munkaügyi kirendeltségek, és az informális csatornák által kínált lehetőséget választják, ugyanakkor a képzeletbeli dobogó harmadik helyén már nem a pályázatokat, hanem a hirdetéseket találjuk. Belső meghirdetés, átcsoportosítás által a válaszadó munkáltatók közel fele foglalkoztat gyakran vagy alkalmanként. A válaszadók szerint a munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül történő toborzás most is az egyik legkevésbé ismert vagy kedvelt változó. Az elmúlt évhez képest szintén változás, hogy a munkaerőigény kielégítésére szolgáló források igénybevételének gyakorisága az Interneten keresztül változó esetében (5,1%-ponttal) 18,2%-ra csökkent, amely részint adódhat abból is, hogy a válaszadók köre nem fedi teljesen egymást. 16

17 7. MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésről A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely közepétől kezdődően a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (korábbi nevén Állami Foglalkoztatási Szolgálat) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 168, a régióban 27, míg B.-A.-Z. megyében 15 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A lakossági munkaerő-felmérésről A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A magyar munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. 17

18 A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Az NFSZ fogalmi rendszerében: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, 2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít, 3. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a NACE Rev.2-nek magyar nyelvű változata. Az egyes mutatók számításánál a TEÁOR 08-at alkalmazzuk a gazdasági egységek főtevékenységének meghatározására, amelyek a következő területeket fedik le: 18

19 TEÁOR'08 - Adminisztratív szakág, teljes hierarchia (forrás: A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar D Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő S Egyéb szolgáltatás T Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra U Területen kívüli szervezet 00 Nincs besorolva 19

20 8. MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) T Á B L Á Z A T O K 1. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Kirendeltség/Megye/Ország létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Miskolci Kirendeltség , ,5 Encsi Kirendeltség , ,5 Kazincbarcikai Kirendeltség , ,4 Tiszaújvárosi Kirendeltség , ,8 Mezőkövesdi Kirendeltség , ,4 Ózdi Kirendeltség , ,3 Sárospataki Kirendeltség , ,1 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség , ,9 Szerencsi Kirendeltség , ,0 Edelényi Kirendeltség , ,4 Szikszói Kirendeltség , ,2 Tokaji Kirendeltség , ,4 Putnoki Kirendeltség , ,2 Gönci Kirendeltség , ,3 Mezőcsáti Kirendeltség , ,1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,7 Magyarország , ,0 Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 2. számú melléklet jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Vállalati méret létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Mikrovállalkozás , ,3 Kisvállalkozás , ,7 Középvállalkozás , ,0 Nagyvállalkozás , ,3 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,7

21 3. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁG SZERINT jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás Nemzetgazdasági ág, ágazat válaszadók száma létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva (TEÁOR '08) db fő fő fő % fő fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , ,1 Bányászat, kőfejtés , ,9 Feldolgozóipar , ,9 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás , ,1 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazd , ,3 Építőipar , ,6 Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,9 Szállítás, raktározás , ,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,9 Információ, kommunikáció , ,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,0 Ingatlanügyletek , ,7 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , ,9 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , ,9 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás , ,4 Oktatás , ,6 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,7 Művészet, szórakoztatás, szabad idő , ,0 Egyéb szolgáltatás , ,0 Nincs kitöltve , ,3 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,7

22 4. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a októberében adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 20 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Oktatók, pedagógusok Feldolgozóipari gépek kezelői Járművezetők és mobil gépek kezelői Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Építőipari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Irodai, ügyviteli foglalkozások Élelmiszer-ipari foglalkozások számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a októberében adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 20 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Járművezetők és mobil gépek kezelői Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a októberében adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 20 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Oktatók, pedagógusok Fém- és villamosipari foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői

23 7. számú melléklet A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT Kirendeltség/Megye MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) ÖSSZESEN db % db % db % db % db % Miskolci Kirendeltség , , , , ,3 Encsi Kirendeltség 13 2,1 19 5,3 6 3,9 0 0,0 38 3,3 Kazincbarcikai Kirendeltség 73 11,9 29 8, ,8 4 12, ,7 Tiszaújvárosi Kirendeltség 25 4,1 34 9, ,5 6 18,2 81 7,0 Mezőkövesdi Kirendeltség 18 2,9 23 6,4 12 7,9 1 3,0 54 4,7 Ózdi Kirendeltség 43 7,0 34 9,5 11 7,2 6 18,2 94 8,1 Sárospataki Kirendeltség 18 2,9 32 8, ,2 0 0,0 70 6,0 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség 31 5,0 28 7,8 11 7,2 2 6,1 72 6,2 Szerencsi Kirendeltség 48 7,8 20 5,6 10 6,6 2 6,1 80 6,9 Edelényi Kirendeltség 40 6,5 23 6,4 7 4,6 1 3,0 71 6,1 Szikszói Kirendeltség 25 4,1 9 2,5 3 2,0 0 0,0 37 3,2 Tokaji Kirendeltség 17 2,8 13 3,6 0 0,0 0 0,0 30 2,6 Putnoki Kirendeltség 19 3,1 9 2,5 3 2,0 1 3,0 32 2,8 Gönci Kirendeltség 3 0,5 3 0,8 0 0,0 0 0,0 6 0,5 Mezőcsáti Kirendeltség 17 2,8 10 2,8 4 2,6 0 0,0 31 2,7 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , , , , ,0 A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés GAZDASÁGI ÁG SZERINTI REPREZENTÁCIÓJA 8. számú melléklet Ágazat betűjele Ágazat megnevezése TEÁOR '08 Alkalmazásban állók száma (KSH*) A válaszadó szervezeteknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány fő % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,3 B Bányászat, kőfejtés ,5 C Feldolgozóipar ,6 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás ,8 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás ,2 F Építőipar ,0 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,6 H Szállítás, raktározás ,1 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,0 J Információ, kommunikáció ,7 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,4 L Ingatlanügyletek ,4 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,4 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,7 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít ,8 P Oktatás ,5 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,2 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,8 S-T-U Egyéb szolgáltatások ,5 Nincs kitöltve A-U ÖSSZESEN ,1 * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai, I. negyedév

24 9. számú melléklet A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT Ágazat betűjele Nemzetgazdasági ág (TEÁOR '08) MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) ÖSSZESEN fő % fő % fő % fő % fő % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 149 6, , , , ,4 B Bányászat, kőfejtés 2 0,1 95 1,2 65 0,5 0 0, ,3 C Feldolgozóipar , , , , ,7 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás 3 0,1 57 0,7 69 0,5 0 0, ,3 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás 11 0, , , , ,6 F Építőipar , , ,3 0 0, ,0 G Kereskedelem, gépjárműjavítás , , , , ,7 H Szállítás, raktározás 101 4, , , , ,6 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 221 9, ,0 64 0, , ,1 J Információ, kommunikáció 27 1,2 68 0,9 0 0,0 0 0,0 95 0,2 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 9 0,4 61 0, ,3 0 0, ,8 L Ingatlanügyletek 60 2, , ,9 0 0, ,9 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 160 7, ,7 60 0,4 0 0, ,7 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 102 4,5 82 1, ,0 61 0, ,4 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít 11 0, , , , ,0 P Oktatás 36 1, , , , ,8 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 25 1, , , , ,0 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 34 1,5 63 0,8 98 0,7 0 0, ,4 S-T-U Egyéb szolgáltatások 44 1, , ,7 0 0, ,6 Nincs kitöltve 0 0,0 0 0, ,1 0 0, ,3 A-U ÖSSZESEN (fő, oszlop %) 100,0 100,0 100,0 100,0 100, A-U ÖSSZESEN (fő, sor %) 4,8 16,3 30,2 48,6 100,0 Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a nincs válasz -ok bevonásra kerültek) 10. számú melléklet Az Ön szervezete jellemzően, mely forrásokból és milyen gyakran elégíti ki munkaerő-igényét? Gyakran Alkalmanként Soha Nincs válasz ÖSSZESEN (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) Hírdetés útján 63 5, , , , ,0 Pályázatokkal 68 5, , , , ,0 Munkaügyi kirendeltségek segítségével , ,4 24 2, , ,0 Informális csatornákon keresztül , , , , ,0 Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül 5 0,4 44 3, , , ,0 Interneten keresztül 16 1,4 90 7, , , ,0 Belső meghírdetéssel, átcsoportosítással 34 2, , , , ,0 Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a nincs válasz -ok kizárásra kerültek) 11. számú melléklet Az Ön szervezete jellemzően, mely forrásokból és milyen gyakran elégíti ki munkaerő-igényét? Gyakran Alkalmanként Soha ÖSSZESEN (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) Hírdetés útján 63 10, , , ,0 Pályázatokkal 68 11, , , ,0 Munkaügyi kirendeltségek segítségével , ,8 24 2, ,0 Informális csatornákon keresztül , , , ,0 Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül 5 0,8 44 7, , ,0 Interneten keresztül 16 2, , , ,0 Belső meghírdetéssel, átcsoportosítással 34 5, , , ,0

25 G R A F I K O N O K 1. számú melléklet A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG, FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT db fő MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) 0 Válaszadó szervezetek (db) Foglalkoztatottak (fő) 2. számú melléklet A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 6,0 5,0 4,6 4,0 3,0 3,0 2,5 2,0 1,6 % 1,0 0,0-1,0-2,0-0,1 0,6 0,0 0,1-0,5-3,0-4,0-2,9 MIKRO (10 fő alatti létszám) -3,1 KIS (10-49 fő közötti létszám) -2,4 KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) Munkaerő-felvétel Munkaerő-csökkenés Létszámváltozás

26 3. számú melléklet A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT fő szeptember 30-ai tény létszám december 31-ig várható létszám szeptember 30-ig várható létszám Miskolc Encs Kazincbarcika Tiszaújváros Mezőkövesd Ózd Sárospatak Sátoraljaújhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc Mezőcsát munkaügyi körzet