NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF)

Átírás

1 Munkaügyi Központja Tájékoztató NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF) ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye III. negyedév MISKOLC

2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, 2014 Tájékoztató Készítette: Kozák Gábor munkaerő-piaci elemző Jóváhagyta: Lórántné Orosz Edit igazgató 3530 Miskolc, Mindszent tér 3. Telefon: (46) Fax: (46) Honlap (megyei): Honlap (országos):

3 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. BEVEZETÉS 4 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE, 5 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA III. NEGYEDÉVBEN A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2015 JÚNIUS VÉGÉN MUNKÁLTATÓI VÉLEMÉNYEK AZ NFSZ SZOLGÁLTATÁSAIRÓL ÉS AKTIVÁLÓ ESZKÖZEIRŐL MÓDSZERTAN MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) 22 TÁBLÁZATOK 1. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a júniusában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN 2. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a júniusában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a júniusában adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁGAK SZERINT 4. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a júniusában adott munkáltatói előrejelzések alapján a 40 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 5. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a júniusában adott munkáltatói előrejelzések alapján a 40 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 6. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a júniusában adott munkáltatói előrejelzések alapján a 40 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 7. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT 8. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA 9. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT GRAFIKONOK 1. sz. melléklet: A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG, FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT 2. sz. melléklet: A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. melléklet: A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT KÉRDŐÍV 1. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) során alkalmazott KÉRDŐÍV 3

4 1. BEVEZETÉS 2014 júniusában harminchetedik alkalommal kerestük meg ( en, postai úton vagy személyesen) megyénk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három-, illetve tizenkét hónap munkaerőgazdálkodási terveiről. A korábbi (negyedévente zajló) felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű információkhoz jussunk a munkaerő-piac várható folyamatairól. 1 A Negyedéves Munkaerő-gazdálkodási Felmérés (a továbbiakban NMF) elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek, a megyei kormányhivatal munkaügyi központja (a továbbiakban munkaügyi központ), és a megyei járási munkaügyi kirendeltségek (a továbbiakban kirendeltségek) közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérésben résztvevők országos számát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban NFSZ) egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi-, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. Az NMF másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A felmérés során a kirendeltségek a velük partnerkapcsolatban álló munkáltatóknak egy 1 oldalas, öt kérdést tartalmazó kérdőívet juttatnak el. A kérdőív első négy kérdése a létszámmozgásra, az ötödik negyedévente változó kérdése pedig egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörre fókuszál. Ebben a periódusban az NFSZ szolgáltatásairól és aktiváló eszközeiről gyűjtöttünk információkat. Az NMF adatfelvétele június 26. és július 25. között zajlott. A kérdőíven a munkáltatók a június 30-ai statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. Az adatközlő munkáltatók által alkalmazott foglalkoztatottak (illetve közfoglalkoztatottak) jelenlegi és három hónappal későbbre tervezett mutatói elkülönülve jelennek meg a tájékoztatóban. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megkérdezett munkaadóktól beérkező adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül (a közfoglalkoztatottak létszámát nem tekintve) összességében 1,9%-os, míg egy év távlatában 2,1%-os létszámemelkedéssel számolnak a munkáltatók. E tájékoztatóban előbb röviden bemutatjuk a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. 1 A honlapon valamennyi megyei elemzés elérhető, évek szerinti bontásban. 4

5 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE 2, 3 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A legutóbb publikált KSH munkaerő-felmérés szerint II. negyedévében országosan a éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4 480,4 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 99,6 ezer fővel több, az aktivitási arány pedig 58,9%, amely 1,5%-ponttal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 4 121,5 ezer fő volt, mely 190,3 ezer fővel, 4,8%-kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, míg a munkanélküliek száma 90,6 ezer fővel, 358,9 ezer főre csökkent, így arányuk 8,0% lett, 2,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző évben. A gazdaságilag inaktív éves népesség száma 3 123,5 ezer fő volt, 128,5 ezer fővel mérséklődött II. negyedévéhez képest. Foglalkoztatottság és munkanélküliség* II. negyedév Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye Megnevezés II. negyedév Változás II. negyedévhez viszonyítva II. negyedév Változás II. negyedévhez viszonyítva ezer fő ezer fő %, ill. %-pont ezer fő ezer fő %, ill. %-pont Foglalkoztatottak 4 121,5 190,3 4,8 238,0 11,8 5,2 Munkanélküliek 358,9-90,6-20,2 33,2-2,3-6,5 Gazdaságilag aktívak 4 480,4 99,6 2,3 271,2 9,5 3,6 Gazdaságilag inaktívak 3 123,5-128,5-4,0 229,0-14,4-5, éves népesség 7 603,9-28,8-0,4 500,2-4,9-1,0 Aktivitási arány (%) 58,9 1,5 54,2 2,4 Foglalkoztatási ráta (%) 54,2 2,7 47,6 2,8 Munkanélküliségi ráta (%) 8,0-2,3 12,2-1,3 * A KSH éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján. A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző országos mutatókhoz képest továbbra is jelentős Borsod-Abaúj-Zemplén megye lemaradása. A megyében II. negyedévében a évesek 54,2%-a volt jelen a munkaerőpiacon, s mindössze 47,6%-uk számított foglalkoztatottnak. A megyei munkanélküliségi ráta 12,2% volt, ami a megyék ragsorában a harmadik legnagyobb érték. Mindhárom megyei mutató hosszú ideje lényegesen kedvezőtlenebb az országos arányszámoktól. A megyei munkaerőpiac bővülő munkaerő-igénye és a közfoglalkoztatás kiszélesítésének hatására júliusban is csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma a megyében. A márciusban elindított évi közfoglalkoztatási programokon alkalmazott álláskeresők száma hónapról-hónapra emelkedik, s a támogatás nélkül igényelt munkaerő-közvetítések száma is havonta mintegy 30%-kal meghaladja az egy évvel korábbit. Borsod-Abaúj-Zemplén megye járási munkaügyi kirendeltségei július végén fő álláskeresőt tartottak nyilván, az előző hónaphoz viszonyítva 1,8 ezer fővel (3,4%-kal) kevesebbet. Az előző év júliusához mért csökkenés nagyobb, 3,3 ezer fővel (5,9%-kal) kevesebb álláskeresőt tartottak nyilván a járási kirendeltségek, mint egy éve. Országosan is csökkent a regisztrált álláskeresők száma, júniushoz képest 5,6%-kal 414,2 ezerre apadt a számuk, éves összevetésben pedig 16,7%-os csökkenés figyelhető meg. 2 Forrás: KSH, STADAT-táblák ( 3 Forrás: Havi munkaerő-piaci tájékoztató, B.-A.-Z. megye, július ( 5

6 fő A regisztrált álláskeresők számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, jan júl fő Az álláskeresők számának változása körzetenként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében július július jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Miskolc Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát Cigánd A foglalkoztatási és a munkaerő-piaci képzési lehetőségek növekedése a megye valamennyi járásában hozzájárult a nyilvántartott álláskeresők számának a csökkenéséhez. Az előző hónaphoz mérten a nagyobb lélekszámú járásokban több száz fővel csökkent a létszám, a kisebb járásokban száz fő alatti volt a létszámfogyás, illetve három körzetben 2-66 fős emelkedés ment végbe. Az előző év júliusához képest kiemelkedő mértékben, 1,2 ezer fővel (18,5%-kal) csökkent az álláskeresők száma az ózdi járásban, csakúgy, mint a megyeszékhely térségében (1,1 ezer fővel, 7,2%-kal). A megye további hat járásában tapasztalható még főt elérő létszámcsökkenés (pl. a kazincbarcikai, az edelényi, a mezőcsáti járásban), s csak két járásban, a gönci és a cigándi járásban figyelhető meg viszonylag nagyobb, fős növekedés. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a regisztrált álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány júliusban 20,1%-ot tett ki, ami az előző havitól 0,7, az egy évvel korábbitól 1,2 százalékponttal alacsonyabb. Az országos arány az elmúlt havi 10%-ról 9,4%-ra csökkent, az egy évvel korábbitól pedig 2 százalékponttal kevesebb. A megye viszonylag kedvezőbb helyzetűnek tekinthető járásaiban (Miskolc, Tiszaújváros, Mezőkövesd térsége) az álláskeresők becsült aránya 13,5 16,7% között alakult, de tartósan átlag alatti még a sárospataki és a sátoraljaújhelyi járásban is. A többi járásban meghaladta a megyei átlagot, közülük a cigándi és az encsi járásban volt a legmagasabb, 30-40% közötti. Az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül, B.-A.-Z. megye járásaiban, július (%) 35,0 % A regisztrált álláskeresők arányának alakulása B.-A.-Z. megyében, jan júl. 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0, jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. JELMAGYARÁZAT A regisztrált álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség becsült számához viszonyítva, %: <15,0 15,1-20,0 20,1-25,0 25,1-30,0 >30,1 4 A nyilvántartott álláskeresők száma a KSH Munkaerő-felméréséből származó, a éves népességre vonatkozó gazdaságilag aktív népesség számához viszonyítva. 6

7 Júliusban 5,2 ezer főt vettek álláskeresőként nyilvántartásba a járási kirendeltségek, alig 60 fős eltéréssel annyit, mint júniusban, de több mint kétezer fővel (28,6%-kal) kevesebbet, mint júliusban. Folytatódott a tanulmányaikat befejező fiatalok jelentkezése a kirendeltségeken, így a korábban jellemző 8-9%-ról 20%-ra (1048 főre) emelkedett azok száma, akik először lettek nyilvántartott álláskeresők, a visszatérő ügyfelek (4,3 ezer fő) részaránya pedig 82%-ra mérséklődött. Az újonnan nyilvántartásba vett álláskeresők többsége (87%) pályakezdő fiatal, többségük középfokú végzettséggel (74%), kisebb részük alapfokú iskolát végezve (18%), illetve diplomával (8%) keres állást. Az ismételten nyilvántartásba vett álláskeresők jobbára a közfoglalkoztatásból kerültek ki, de sokan a feldolgozóipar, a kereskedelem vagy egyéb szolgáltatási terülten meglévő állásukat veszítették el. Döntő többségük (82%) egy éven belül lett ismét regisztrált álláskereső. Az elmúlt havi nagy, közel 16 ezer fős kiáramlást követően kevesebben kerültek ki a nyilvántartott álláskeresők közül. Júliusban 7 ezer álláskereső nyilvántartását szüntették meg a járási kirendeltségek, ez ugyan kevesebb, mint fele az elmúlt havinak, de 15%-kal felülmúlta azokét, akik az előző év azonos időszakában kerültek ki a nyilvántartásból. Többségük munkát vállalt (58%), a többiek nyilvántartása képzési lehetőség elfogadása (5%) vagy egyéb okból (37%) szűnt meg, ez utóbbiak többsége nem tett eleget a vállalt együttműködési kötelezettségeknek. A megyei munkaerőpiacon alkalmazott aktív foglalkoztatási támogatások, szolgáltatások hatására tartósan csökken a leghátrányosabb helyzetű álláskeresők száma a megyében, különösen a tartósan, több mint egy éve regisztrált álláskeresők és a szociális támogatásból élők száma mutat nagyobb mérséklődést július végén a megyei munkaügyi kirendeltségek együttvéve 8194 fő pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván, 3,3%-kal (263 fővel) többet, mint egy hónapja, de közel ilyen számban kevesebbet, mint tavaly ilyenkor. A tanév végeztével már júniusban megkezdődött az általános vagy a középiskolai végzettséggel állást kereső fiatalok jelentkezése a kirendeltségeken, júliusban már nagyobb számban csatlakoztak a diplomát szerzett fiatalok is. A hónap folyamán 1,6 ezer fő pályakezdő álláskereső kérte nyilvántartásba vételét 57% első ízben, 43% ismételten - a megyei kirendeltségeken, s 1,3 ezer fő nyilvántartása megszűnt. Az újként regisztráltak kétharmada (69%) középfokú végzettséggel köztük 32% szakközépiskolát vagy technikumot, 20% szakképző iskolát, 17% gimnáziumot végzett közel negyede csak általános iskolai ismeretekkel (23,5%), míg a legkisebb csoportjuk (7,5%-a) felsőfokú szakképzettséggel rendelkezik. A kikerültek 54%-a elhelyezkedett, 6%-a munkaerő-piaci képzés résztvevője lett, a többiek (40%) nyilvántartása egyéb ok, általában a jelentkezési kötelezettség mulasztása miatt szűnt meg. (Országosan július végén 56,5 ezer pályakezdőt tartottak nyilván, számuk havi szinten 0,9%-kal nőtt, éves bázison 15,5%-kal csökkent.) Az elmúlt hónaphoz képest július folyamán csökkent az álláskeresők közvetítésére irányuló kereslet. Jelentős nagyságrendű volt viszont a közép-és felsőfokú tanulmányaikat folytató diákok júliusaugusztus havi munkájára vonatkozó állásbejelentések száma, melynek foglalkoztatási költségeit országos munkaerő-piaci program finanszírozza. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2014 nyarán már 7

8 második alkalommal teremtett munkatapasztalat szerzési lehetőséget a év közötti diákok számára a helyi önkormányzatoknál illetve az önkormányzati fenntartású intézményeknél. Az ilyen típusú munkaerő-igényeket ez évben is a munkaügyi kirendeltségek fogadták, s a diákok közvetítését is ők végezték. Kedvezően alakult az elsődleges munkaerőpiac júliusi kereslete is, csak a közfoglalkoztatók jeleztek az előző havinál kisebb létszámigényt. A júliusban bejelentett üres állások 49%-a a közfoglalkoztatás révén a másodlagos munkaerőpiacon, 13,4%-a az elsődleges munkaerőpiacon, 37,6%-a pedig a diákmunka keretében állt rendelkezésre. Országosan összesen 73,7 ezer állást (támogatott és nem támogatott állás, diákmunka együtt) jelentettek be a munkáltatók, ennek 13,8%-át Borsod-Abaúj-Zemplén megyei foglalkoztatók. Júliusban a megyei munkaadók - a diákmunkára bejelentett igényekkel együtt - összesen 10,1 ezer fő foglalkoztatására irányuló álláshelyet jelentettek be a munkaügyi kirendeltségeken. Ez az előző hónaphoz képest 21,5%-kal (1,8 ezer állással) több volt, a tavaly júliusban bejelentett munkaerőigények számát pedig ennél nagyobb mértékben 86%-kal, 4,7 ezer állással múlta felül. A megyei foglalkoztatók által júliusban bejelentett állások 91%-a támogatással létesült, 9%-a támogatás nélküli állás volt. Támogatással 9,3 ezer főt kerestek, közülük 3,8 ezer főt diákmunkára, mintegy 500 főt bértámogatással a közfoglalkozatáson kívül, az elsődleges munkaerőpiacon, a többiekre (5 ezer fő) a közfoglalkoztatásban tartottak igényt. Támogatás nélkül közel 900 főre kezdeményeztek munkaerő-közvetítés a munkáltatók, számuk 31 illetve 52%-kal (210 illetve 30 fővel) volt több az előző havitól, illetve az egy évvel korábbitól. db jan. febr. A hónap folyamán feltárt, bejelentett állások számának alakulása B.-A.-Z. megyében, jan júl. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. támogatott jan. febr. márc. ápr. nem támogatott máj. jún. júl. db Miskolc Encs A hónap folyamán feltárt, bejelentett új állások száma járásonként, július K.barcika T.újváros közfoglalkoztatás egyéb támogatás nem tám. állás M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát Cigánd A járási kirendeltségek a hónap folyamán az előző hónapról még nyitva álló ajánlatokkal együtt összesen 15 ezer állásra végeztek közvetítést, ami az előző havi kiemelkedő mennyiséghez képest ugyan negyedével kevesebb, de közel kétszerese az egy évvel korábbinak. A júliusban nyilvántartásba vett üres állások 28%-át (2,9 ezer állás) a miskolci járási kirendeltségen jelentették be. Ezen kívül számottevő kereslet alakult ki még az edelényi kirendeltségen (8,4%, 853 állás), s további hat járásban is (az encsi, a kazincbarcikai, az ózdi, a sárospataki, a sátoraljaújhelyi és a szerencsi járásban). Ez utóbbi kirendeltségeken közel azonos, fő foglalkoztatására vonatkozó igény jelent meg. A többi járásban fős munkaerőigényt jeleztek a helyi munkaadók. 8

9 A járások többségében a közfoglalkoztatás keretében kínált állások alkották a nagyobb részt (51-79%), míg a miskolci, az encsi és a sárospataki járásban az egyéb támogatások részesedése volt magas (51-58%). A nem támogatott álláskínálat most csak a miskolci (537, 60,5%) és a kazincbarcikai (92, 10,4%) járásban játszott szerepet az álláskeresők elhelyezésében. Júliusban a szezonálisan is bővülő megyei munkapiac mellett a helyi önkormányzatok által szervezett ún. hagyományos (vagy hosszabb időtartamú) közfoglalkoztatás területén is nagymértékben növekedtek az elhelyezkedési lehetőségek. Ezzel együtt a hónap folyamán munkát kezdő megyei álláskeresők száma elmaradt a május-június havitól, miután ezekben a hónapokban több mint 18 ezer fő foglalkoztatására nyílt lehetőség a másodlagos munkaerőpiacon. A munkaadóktól kapott visszajelzések alapján a nyilvántartott álláskeresők közül júliusban összesen fő kezdett dolgozni, 6,7 ezer fővel (62%-kal) kevesebben, mint júniusban, illetve 30 fős eltéréssel pontosan annyian, mint 2013 júliusában. Háromból két fő támogatással (67%, 2,8 ezer fő), egy pedig támogatás nélkül (33%, 1,3 ezer fő) tudott munkát vállalni. Mintegy 350 fő kivételével - akik pl. bértámogatással, mobilitási támogatással, vállalkozóvá váláshoz vagy munkahelyteremtéshez nyújtott támogatás révén - a normál munkaerőpiacon jutottak munkához, a többi támogatással elhelyezett álláskereső az önkormányzatok által irányított hosszútávú közfoglalkoztatási programok keretében kezdett dolgozni. Az álláskeresők közül júliusban munkát kezdők több mint felét (56%) öt kirendeltség, a miskolci (21,4%, 878 fő), a kazincbarcikai (9,6%, 396 fő), az ózdi (8,7%, 357 fő), a szerencsi (8,6%, 354 fő) és az edelényi (7,7%, 318 fő) segítette munkához. A többi kirendeltség ügyfelei közül júliusban fő kezdett - támogatással vagy a nélkül dolgozni. Három járásban, a mezőkövesdi, a tiszújvárosi és a miskolci járásban a támogatás nélkül elhelyezkedők voltak többségben, a többi kirendeltség ügyfelei közül elhelyezkedők nagyobbik része támogatással kapott munkát. A támogatással elhelyezkedők túlnyomó többsége a közfoglalkoztatás keretében kezdett dolgozni. Minden kirendeltség támogatás nélkül is tudott munkát kínálni a velük kapcsolatot tartó álláskeresőknek, de a támogatás nélkül elhelyezkedők csaknem harmada a miskolci járásban talált munkát, további 10-10%- át pedig a kazincbarcikai és az ózdi kirendeltség közvetítette ki sikerrel. A többi kirendeltség által támogatás nélkül elhelyezettek száma nem érte el a száz-száz főt. fő A foglalkoztatottá vált álláskeresők számának alakulása B.-A.-Z. megyében, január július 2013 fő A foglalkoztatottá vált álláskeresők száma körzetenként B.-A.-Z. megyében, július Támogatás nélkül Egyéb támogatással Közfoglalkoztatás jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 0 Miskolc Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát Cigánd 9

10 2014 folyamán számottevően emelkedett a munkaerő-piaci (át)képzési lehetőséggel élő álláskeresők száma is. Júliusban 677 fő lett valamelyik szakmai végzettséget adó vagy betanító képzés résztvevője január-július hónapokban összesen 4,2 ezer fő kezdett szakmai ismereteket tanulni, csaknem 72%-kal (1,7 ezer fővel)) többen, mint 2013 hasonló időszakában június-július folyamán egyetlen, megyei telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezet sem jelentett be csoportosnak minősülő létszámcsökkentésre vonatkozó döntést a járási munkaügyi kirendeltségeken vagy a megyei központban. Az év első negyedévében havonta egy-egy, a második negyedévben pedig csak májusban volt két bejelentés, melyek összesen 162 fő munkavállalót érintő döntésről tájékoztattak. Az előző év azonos időszakához képest a csoportos létszámleépítést bejelentő munkaadók száma a tavalyi 10-ről 5-re csökkent, az érintett dolgozóké pedig a tavalyi 40%- a volt csupán. Az idei bejelentések hatása elsősorban az encsi, kisebb részt a szerencsi, az ózdi, a sárospataki és a miskolci járásokat érinti. Az állások többsége a feldolgozóipar, kis része az energiatermelés és az oktatás területén szűnt (szűnik) meg. Júliusban 4 megyei munkaadó kérte nagyobb, egyenként legalább 10 főt elérő összesen 259 főt kitevő kapacitásbővítése kapcsán felmerült munkaerő-igényének kielégítéséhez álláskeresők közvetítését a miskolci és a sátoraljaújhelyi járási kirendeltségen. Az új munkahelyek többsége feldolgozóipari területen gyártósori összeszerelő, kisebb része ruházati termék gyártása és kereskedelmi területen betanított szabó-varró, valamint ügyfél-tájékoztatói pozíciókban jött létre. A júliusi állásbejelentésekkel együtt a hasonló nagyságú létszámbővítést, új telephely létesítést végrehajtó megyei szervezetek száma januártól júliusig 40-re bővült, melyek együttvéve 945 fő számára hoztak létre új munkahelyet. Ezek túlnyomó többsége Miskolc (71%) és Kazincbarcika (16%), kisebb része Edelény (8%), valamint Szerencs és Sátoraljaújhely (3, ill. 2%) térségében valósult meg. Az új állások legtöbbjét munkaerő-kölcsönző (49%) és feldolgozóipari (28%) cégek hozták létre, de a munkaerő-kölcsönzők is elsősorban feldolgozóipari vállalkozásokkal állnak kapcsolatban. A többi megkeresés jó része építőipari (10%) céghez kötődik, a többi (13%) pedig egyéb tevékenységi területekről érkezett. Az előző év azonos időszakához képest július végéig 16-tal több munkaadó jelzett nagyobb létszámbővítést, a létesített állások száma pedig csaknem 300- zal (44%-kal) haladta meg az előző év azonos időszakában kért, hasonló nagyságrendet elérő állásközvetítések számát. 10

11 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés június hónapban Borsod-Abaúj-Zemplén megye 16 járási munkaügyi kirendeltsége a területén működő foglalkoztatók közül összesen 1520 munkáltatót keresett meg, hogy tájékoztatást kérjen a bázis valamint az elkövetkező időszakra (2014. június szeptember közötti, illetve júniusra) vonatkozó munkaerő-gazdálkodási adataikról, terveikről. A postai úton, valamint ben kiküldött kérdőívünkre 1279 szervezet, a megkeresett munkáltatók 84,1%-a válaszolt. A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása vállalati méret és foglalkoztatottak létszáma szerint* Vállalati méret Válaszadó szervezetek száma és megoszlása Foglalkoztatottak száma és megoszlása db % fő % Mikrovállalkozás , ,0 Kisvállalkozás , ,0 Középvállalkozás , ,5 Nagyvállalkozás 33 2, ,4 ÖSSZESEN , ,0 * Az alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül. Ahogyan azt a fenti táblázaton is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt 54,3% arányban a mikro vállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, míg a megkeresett cégek 30,8%-a a kis-, 12,3%-a a középvállalkozások közé tartozik. A 250 fő feletti létszámú foglalkoztatók 2,6%-os arányt képviselnek a mintában. Az általuk alkalmazottak száma ezzel éppen ellentétes megoszlást mutat. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a munkaerő-gazdálkodási felmérésben való részvételre elsősorban a kisebb munkavállalói létszámmal működő cégek vállalkoznak. Fontos azonban figyelmet fordítani a csekély számú, kérdőívet kitöltő nagyvállalat(ok)ra is, hiszen jellegükből adódóan sokkal több alkalmazottal, szélesebb körű információval rendelkeznek. A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, június 30-ra vonatkozó létszáma (közfoglalkoztatottak nélkül) fő volt. Ez a szám a KSH I. negyedéves adatai alapján a megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszámának 5 28,9%-át teszi ki. Felmérésünk nem reprezentatív (azaz nem jellemzi a B.-A-Z. megyei munkaerő-piac ágazati és foglalkoztatási struktúráját), ennek következtében a mérés eredményei csak bizonyos megkötésekkel, lehatárolásokkal érvényesek, ugyanakkor a jelentős minta-elemszám alapján kellően informatívnak tekinthető. (ld. 8. sz. melléklet) 5 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. 11

12 Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk gazdasági ág 6 szerinti hovatartozása alapján B.-A.-Z. megyében és a válaszadói körben B.-A.-Z. megye válaszadói kör 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% Mezőgazdaság Építőipar Szállítás, raktározás Közigazgatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Ipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Oktatás Egyéb nem anyagi szolgáltatás A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik. Mintánkban az ipar (azon belül leginkább a feldolgozóipar); a kereskedelem, gépjárműjavítás; a mezőgazdaság; a szállítás, raktározás ágakba tartozó tevékenységet folytató munkáltatók felül, míg a humánegészségügyi, szociális ellátás; a közigazgatás; az oktatás; illetve az egyéb szolgáltatási ágakhoz tartozók alul reprezentáltan szerepeltek; az építőipar; valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás foglalkozási ágakhoz tartozók azonban nem mutatnak számottevő eltérést a KSH adataihoz képest. Az eltérések egyrészről tervezettek voltak például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a megye foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek be a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás; és a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat szakágban tevékenykedő munkáltatók. A válaszadó vállalkozások B.-A.-Z. megyei, és országos megoszlása a statisztikai állományi létszám szempontjából is mutat némi különbséget. A felmérésben résztvevő mikro vállalkozások az országos megoszláshoz képest nagyobb, miközben a nagy-, de még inkább a kis-, és a középvállalkozások alacsonyabb súlyt képviselnek. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei válaszadók között a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya a 85%-ot is eléri, miközben ez az arány az országban (6,8%-ponttal) alacsonyabb. A mérésben közreműködő munkáltatók több, mint fele négy körzet (Miskolc, Kazincbarcikai, Ózd, valamint Szerencs) munkaerő-piaci vonzáskörzetéből szolgáltatott adatot. 6 A főbb nemzetgazdasági ágakat bemutató táblázat a módszertani összefoglalóban (21. oldal) található. 12

13 4. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA III. NEGYEDÉVBEN Az adatfelvétel során elsősorban arra kerestünk információt a megkérdezett gazdasági szervezetektől, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma három hónap elteltével. A létszámadat az esetlegesen alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül kerül bemutatásra. Három hónapon belüli létszámváltozás (%) Jelmagyarázat: 1 0 % fe le tt % k ö z ö tt N Ö V E K E D É S 5 % a la tt 5 % a la tt % k ö z ö tt C S Ö K K E N É S 1 0 % fe le tt június 30-án a felmérésben részt vett munkáltatóknál alkalmazottak statisztikai állományi létszáma fő volt. A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés - eredőjeként a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatottak száma III. negyedév végére várhatóan átlag 1,9%-kal emelkedik (országosan hasonló irányú létszámmozgás, 1,0%-os növekedés várható). Mindez 3,5%-os létszám-felvétellel és 1,6%-os létszám-csökkenéssel együtt valósul meg, vagyis a létszám 5,1%-át érinthetik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, így a válaszadó szervezetek által jelzett 1475 fős létszámfelvétel és 673 fős létszámcsökkenés valósulhat meg, a változások ily módon mintegy 2148 fő munkavállalót fognak érinteni. Az eddig említett munkaerő-piaci folyamatok hatásaként szeptember 30-án összesen fő foglalkoztatása prognosztizálható a felmérésben résztvevő szervezeteknél, ami a június 30- ai bázisadathoz képest 1,9%-os (802 fős) emelkedést jelent. 13

14 A be- és kilépők létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye szinte valamennyi kirendeltségén kisebbfajta növekedést jeleztek a munkáltatók, ezek közül vezető: Tiszaújváros (327 fő; 5,1%); Miskolc (223 fő; 1,9%); Sárospatak (70 fő; 2,8%); és Kazincbarcika (58 fő; 1,3%) körzete. A cigándi körzetben szintén emelkedést prognosztizáltak a válaszadók, de az itt kialakult 3,4%-os emelkedés, abszolút értékben csekély, 9 fős létszámbővülést jelent csupán. Kilenc kirendeltség (Encs, Ózd, Sátoraljaújhely, Szerencs, Edelény, Szikszó, Tokaj, Putnok, Gönc, Mezőcsát) területén várhatóan szeptember végén is a júniusi létszámszint közelében alakul majd a megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak száma. Az eddig említett körzetekkel szemben egy kirendeltség területén (Mezőkövesd, -36 fő) viszont negatív egyenleget mutat a be- és kilépők száma. Ezt döntően az idézi elő, hogy több munkaadónál is határozott idejű - szezonális/idényhez kötött - foglalkoztatás fejeződik be a negyedév folyamán. Vállalati méret szerint azonos előjelűek, de különböző mértékűek az előrejelzések. A június végi létszámhoz viszonyítva a legnagyobb arányú bővülésre ismét a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol várhatóan közel 3,6%-kal (93 fővel) emelkedik a létszám az elkövetkező három hónap során. Őket a nagyvállalkozások követik, rövidtávú 2,9%-os bővítési tervekkel, ez azonban az általuk foglalkoztatottak relatíve nagy számához viszonyítva 514 fős emelkedést jelent. A felmérésben részt vett kis-, és középvállalkozások várakozásai valamivel mérsékeltebbek, előbbi esetében várhatóan 1,0%-kal (84 fővel), utóbbi esetében pedig 0,8%-kal (111 fővel) emelkedik a foglalkoztatott létszám. Az egy évvel korábbi, III. negyedévi felmérés során a mikro-, a kis-, és a középvállalkozások vonatkozásában azonos irányú létszámváltozást rögzítettünk. A nagyvállalkozások szintén az alkalmazotti létszám növekedését valószínűsítették, azonban esetükben alacsonyabb (33 fős, 0,1%- os) emelkedést figyelhettünk meg. Az adatok összehasonlításakor fontos megjegyezni, hogy a két felmérésben nem teljesen ugyanazok a munkáltatók vettek részt. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Stagnálást Növekedést Vállalati méret jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 12 1, ,2 56 8, ,0 Kisvállalkozás 26 6, , , ,0 Középvállalkozás 22 14, , , ,0 Nagyvállalkozás 5 15, , , ,0 ÖSSZESEN 65 5, , , ,0 A vállalkozások közel 80%-a három hónapon belül stagnálással, 15,4%-uk növekedéssel számol, miközben 5,1%-uk jelez létszámcsökkenést. Mindez azt valószínűsíti, hogy ebben a negyedévben az előző negyedévhez képest jelentősebb pozitív irányú elmozdulás nem várható. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 78,2%-a három hónapon belül stagnálással számolt, míg 16,1% növekedést, 5,7% pedig létszámcsökkenést jelzett. 14

15 A 3 hónap múlva várható létszámváltozás (munkaerő-leépítés, munkaerő- felvétel) összevont nemzetgazdasági ágak szerint Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat -0,9 1,5 0,6 Ipar -1,8 2,5 4,2 Építőipar -3,3 3,6 6,9 Kereskedelem, gépjárműjavítás -0,9 2,5 1,7 Szállítás, raktározás -0,9 1,3 0,4 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás -2,7 2,3 5,0 Gazdasági szolgáltatások -1,5 7,1 8,6 Közösségi szolgáltatások -1,2 1,4 0,2 Egyéb szolgáltatások -5,6-3,8 1,8-10,0-5,0 0,0 5,0 10,0 % Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerinti összetételének alakulásában - a létszámnövekedések-, illetve csökkenések egyenlegét vizsgálva - a pozitív (0,2-7,1% közötti) előrejelzések uralkodnak. Egyedül az egyéb szolgáltatások esetében várható -3,8%-os létszámváltozás, viszont az a mérésben résztvevők által foglalkoztatottaknak alig 2%-át érinti. A be- és kilépési forgalom várhatóan számottevőbb létszámnövekedést eredményez az iparban, azon belül főként a feldolgozóiparban (569 fő, 3,6%), a gazdasági szolgáltatások körében az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (151 fő, 15,4%); valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás (81 fő, 1,7%); és az építőipar (67 fő, 3,6%), nemzetgazdasági ág(ak)ban. Negatív, létszámcsökkenést eredményező egyenleget öt területen, köztük jelentősebbet a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés (106 fő, 3,9%) területén tevékenykedő válaszadók jeleztek. A kiáramlás jellemzően három kirendeltség (Tiszaújváros, Mezőkövesd, Ózd) illetékességi területén, döntően a víztermelés, -kezelés, -ellátás, illetve a szennyvíz gyűjtése, kezelése tevékenységeket érinti. A június - szeptember között várhatóan lezajló létszámváltozások az egyes foglalkozásokat a következőképpen érinthetik. A belépő létszám legmagasabb az összeszerelő (177 fő); az egyéb ipari és építőipari foglalkozások (158 fő); az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (154 fő); a takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások (147 fő); a fém- és villamosipari foglalkozások (132 fő); a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások (102 fő) csoport(ok)ban. A kilépő létszám legmagasabb az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (89 fő); a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások (80 fő) vonatkozásában. A be- és kilépők egyenlege (zárójeles adatok) alapján az egyéb ipari és építőipari foglalkozások (+156 fő); az összeszerelők (+147 fő); a takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások (+109 fő) és a fém- és villamosipari foglalkozások (+82 fő) esetében várható jelentősebb foglalkoztatás-növekedés, ugyanakkor a szolgáltatási foglalkozások (-48 fő) esetében foglalkoztatás-csökkenés. 15

16 5. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2015 JÚNIUS VÉGÉN Ebben a részben azt vizsgáljuk, hogy a megkérdezett gazdasági szervezeteknél a kérdezés időpontjában rögzített bázis létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma tizenkét hónap elteltével. Mindkét létszámadat - a jelenlegi és a várható - a közfoglalkoztatási állományúak létszámadata nélkül értendő, illetve kerül bemutatásra. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (%) Jelmagyarázat: 1 0 % fe le tt % k ö z ö tt N Ö V E K E D É S 5 % a la tt 5 % a la tt % k ö z ö tt C S Ö K K E N É S 1 0 % fe le tt A kérdőívünket kitöltő munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy a június 30-ai bázis időszaki létszámhoz képest június végére 2,1%-kal nő az alkalmazásban állók száma. Az országos összesítés azonos irányú (1,2%-os) mozgást prognosztizál II. negyedév végére. A jelzett megyei változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 894 fős munkahely-bővítést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. A munkáltatói előrejelzések alapján várhatóan nyolc körzetben alakul ki létszámbővülés június végére vonatkozóan. Ezek közül jelentősebb: Tiszaújváros (457 fő, legnagyobb számban a feldolgozóipar), Miskolc (222 fő, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, feldolgozóipar, kereskedelem, gépjárműjavítás), Ózd (55 fő, építőipar, oktatás), valamint Mezőkövesd (54 fő, feldolgozóipar). A munkáltatók által jelzett várakozások szerint a megye 16 munkaügyi körzetéből három kirendeltség jelzett csökkenést. A Szerencsi (-53 fő, legnagyobb számban a feldolgozóipar; a Kazincbarcikai (-31 fő, oktatás, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység); és a Szikszói (-14 fő, oktatás) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizáltak létszámfogyást. 16

17 További öt körzetben (Mezőcsát, Cigánd, Putnok, Encs, Tokaj) nem jeleztek jelentős változást az adatszolgáltatók, a jelenlegi illetve az egy év múlva várható létszám körzeti összesítésben alig 3-17 fővel tér el. A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében a legnagyobb arányú növekedésre a 10 fő alatti létszámot foglalkoztató mikro vállalkozások esetében számíthatunk az előrejelzések alapján. Az ebbe a létszám-kategóriába tatozó 695 munkaadó alkalmazásában állók száma várhatóan 4,8%-kal, 123 fővel lesz több egy év múlva. Abszolút számokban a legtöbb új munkahely a nagyvállatok esetén prognosztizálható 572 fővel, ez azonban az általuk foglalkoztatottak relatíve nagy számához viszonyítva 3,3% emelkedést jelent. Őket a kis-, továbbá középvállalkozások követik, rövidtávú bővítési tervekkel. Az előbbi csoportban 1,3%-os (104 fős), az utóbbiban 0,7%-os (95 fős) növekedés várható. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Stagnálást Növekedést Vállalati méret jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 25 3, , , ,0 Kisvállalkozás 31 7, , , ,0 Középvállalkozás 19 12, , , ,0 Nagyvállalkozás 10 30,3 9 27, , ,0 ÖSSZESEN 85 6, , , ,0 A vállalkozások 20,7%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számol, míg 72,6%-uk stagnálást, 6,6%-uk létszámcsökkenést jelez. Az elmúlt év azonos időszakában készült mérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 21,1%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számolt, míg 71,3% stagnálást, 7,6% pedig létszámcsökkenést jelzett. Nemzetgazdasági áganként tekintve az elkövetkező 12 hónapban várható létszámmozgások egyenlege nagyobb mértékű (abszolút számokban kifejezett) létszámnövekedést eredményezhet a feldolgozóipar (+632 fő, +4,0%); a kereskedelem, gépjárműjavítás (+107 fő, +2,2%); az építőipar (+84 fő, +4,6%); illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (+81 fő, +8,3%) területén tevékenykedő szervezeteknél. Számottevőbb létszámcsökkenést II. negyedévének végére összesen két nemzetgazdasági ágban, az oktatás (-46 fő, -1,7%), valamint a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás (-36 fő, -1,3%) területén tevékenykedő munkáltatók jeleztek. 17

18 6. MUNKÁLTATÓI VÉLEMÉNYEK AZ NFSZ SZOLGÁLTATÁSAIRÓL ÉS AKTIVÁLÓ ESZKÖZEIRŐL Kérdőívünk a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ezúttal ismét arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók miként vélekednek a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) szolgáltatásairól és aktiváló eszközeiről. Ezek közül melyek azok, amiket ismernek, és ezeket hogyan rangsorolják fontosságuk szempontjából. A következő táblázat összefoglalja a fenti kérdésekre adott munkáltatói válaszokat: Az NFSZ szolgáltatásinak és aktiváló eszközeinek ismertsége és megítélése megyénk munkáltatóinak visszajelzései alapján NFSZ szolgáltatások és aktiváló eszközök Válaszadók száma A szolgáltatás(t), illetve aktív eszköz(t) fő % fő % fő % fő % fő % fő % 1 Első Munkahely Garancia program , , , , , ,2 2 Tájékozódás a munkaerő-piacról, az álláskeresők összetételéről , , , , ,5 27 4,0 3 Bér, bérköltség támogatás , , , ,2 17 2,0 7 0,8 4 Foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése , , , ,6 40 5,8 15 2,1 5 Munkahelymegőrzés támogatása , , , ,8 61 8,7 24 3,3 6 Megfelelő munkaerő biztosítása (munkaközvetítés) , , , ,7 48 6,8 14 1,9 7 Bérkompenzáció támogatása , , , ,2 57 8,6 39 5,5 8 Foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, szakmai segítségnyújtás , , , , ,5 16 2,4 9 Munkahelyteremtő beruházás támogatása , , , ,6 34 5,0 35 4,9 10 Egyéb támogatási formák, amelyre Önnek szüksége lenne* , , ,8 8 30,8 4 15, ,8 11 Szolgáltatás, segítségnyújtás, amelyre Önnek szüksége lenne* , , ,0 8 36,4 3 13, ,3 ismeri FONTOS számára? nagyon fontos fontos nem fontos nem ismeri * nem érkezett értékelhető válasz A táblázatból jól látható, hogy a felmérésbe vont munkáltatók szinte mindannyian ismerik az NFSZ szolgáltatásait és aktiváló eszközeit. Még a legkevésbé ismert szolgáltatásoknak, nevezetesen az Első Munkahely Garancia programnak, vagy a bérkompenzáció támogatásnak is 82,8-94,5% közötti az ismertsége. Az egy évvel ezelőtti vizsgálat eredményeihez hasonlóan továbbra is az egyik legismertebbnek és legfontosabbnak ítélt eszköz a bér-, bérköltség jellegű támogatás, mutatója mindkét esetben 98,0% feletti. A munkaközvetítés, a foglalkoztatási jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatási tevékenység, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, szakmai segítségnyújtás esetében hasonlóan magas ismertségi eredmények születtek, azonban a fontosság súlypontja már némileg eltolódik. A munkahelyteremtő beruházás-, a bérkompenzáció-, valamint a munkahelymegőrzés támogatásra a munkaadók ugyancsak rendkívül fontos aktiváló eszközként tekintenek, amelyet a 90%-feletti fontossági érték is alátámaszt. 18

19 7. MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésről A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely közepétől kezdődően a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (korábbi nevén Állami Foglalkoztatási Szolgálat) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 173, a régióban 28, míg B.-A.-Z. megyében 16 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A lakossági munkaerő-felmérésről A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A magyar munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. 19

20 A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Az NFSZ fogalmi rendszerében: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, 2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít, 3. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a NACE Rev.2-nek magyar nyelvű változata. Az egyes mutatók számításánál a TEÁOR 08-at alkalmazzuk a gazdasági egységek főtevékenységének meghatározására, amelyek a következő területeket fedik le: 20

21 TEÁOR'08 - Adminisztratív szakág, teljes hierarchia (forrás: A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar D Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő S Egyéb szolgáltatás T Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra U Területen kívüli szervezet 00 Nincs besorolva 21

22 8. MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) T Á B L Á Z A T O K Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a júniusában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN 1. számú melléklet jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Kirendeltség/Megye/Ország létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Miskolci Kirendeltség , ,9 Encsi Kirendeltség , ,5 Kazincbarcikai Kirendeltség , ,7 Tiszaújvárosi Kirendeltség , ,1 Mezőkövesdi Kirendeltség , ,0 Ózdi Kirendeltség , ,4 Sárospataki Kirendeltség , ,9 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség , ,8 Szerencsi Kirendeltség , ,0 Edelényi Kirendeltség , ,4 Szikszói Kirendeltség , ,9 Tokaji Kirendeltség , ,9 Putnoki Kirendeltség , ,2 Gönci Kirendeltség , ,6 Mezőcsáti Kirendeltség , ,4 Cigándi Kirendeltség , ,8 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,1 Magyarország , ,2 Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 2. számú melléklet jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Vállalati méret létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Mikrovállalkozás , ,8 Kisvállalkozás , ,3 Középvállalkozás , ,7 Nagyvállalkozás , ,3 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,1

23 Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a júniusában adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁG SZERINT 3. számú melléklet jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás Nemzetgazdasági ág, ágazat válaszadók száma létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva (TEÁOR '08) db fő fő fő % fő fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , ,1 Bányászat, kőfejtés , ,2 Feldolgozóipar , ,0 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás , ,0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazd , ,3 Építőipar , ,6 Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,2 Szállítás, raktározás , ,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,1 Információ, kommunikáció , ,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,0 Ingatlanügyletek , ,0 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , ,0 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , ,3 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás , ,2 Oktatás , ,7 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,0 Művészet, szórakoztatás, szabad idő , ,8 Egyéb szolgáltatás , ,9 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,1

24 Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a júniusában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 40 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 4. számú melléklet Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Összeszerelők Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Élelmiszer-ipari foglalkozások Járművezetők és mobil gépek kezelői Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a júniusában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 40 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 5. számú melléklet Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Fém- és villamosipari foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a júniusában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 40 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 6. számú melléklet Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Összeszerelők Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások

25 7. számú melléklet A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT Kirendeltség/Megye MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) ÖSSZESEN db % db % db % db % db % Miskolci Kirendeltség , , , , ,4 Encsi Kirendeltség 15 2,2 21 5,3 3 1,9 1 3,0 40 3,1 Kazincbarcikai Kirendeltség 78 11,2 30 7, ,7 3 9, ,2 Tiszaújvárosi Kirendeltség 29 4,2 32 8,1 13 8,3 3 9,1 77 6,0 Mezőkövesdi Kirendeltség 20 2,9 28 7,1 14 8,9 1 3,0 63 4,9 Ózdi Kirendeltség 32 4,6 32 8,1 10 6,4 6 18,2 80 6,3 Sárospataki Kirendeltség 19 2,7 30 7, ,4 0 0,0 70 5,5 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség 25 3,6 27 6,9 11 7,0 3 9,1 66 5,2 Szerencsi Kirendeltség 49 7,1 21 5,3 8 5,1 2 6,1 80 6,3 Edelényi Kirendeltség 32 4,6 32 8,1 7 4,5 1 3,0 72 5,6 Szikszói Kirendeltség 27 3,9 12 3,0 4 2,5 0 0,0 43 3,4 Tokaji Kirendeltség 27 3,9 13 3,3 0 0,0 0 0,0 40 3,1 Putnoki Kirendeltség 21 3,0 8 2,0 2 1,3 1 3,0 32 2,5 Gönci Kirendeltség 23 3,3 17 4,3 2 1,3 0 0,0 42 3,3 Mezőcsáti Kirendeltség 10 1,4 6 1,5 4 2,5 0 0,0 20 1,6 Cigándi Kirendeltség 12 1,7 9 2,3 1 0,6 0 0,0 22 1,7 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , , , , ,0 8. számú melléklet A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés GAZDASÁGI ÁG SZERINTI REPREZENTÁCIÓJA Ágazat betűjele Ágazat megnevezése TEÁOR '08 Alkalmazásban állók száma (KSH*) A válaszadó szervezeteknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány fő % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,6 B Bányászat, kőfejtés ,1 C Feldolgozóipar ,8 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás ,6 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás ,2 F Építőipar ,0 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,4 H Szállítás, raktározás ,4 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,2 J Információ, kommunikáció ,3 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,7 L Ingatlanügyletek ,3 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,6 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,8 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít ,7 P Oktatás ,9 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,1 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,0 S-T-U Egyéb szolgáltatások ,7 A-U ÖSSZESEN ,9 * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai, I. negyedév

26 9. számú melléklet A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT Nemzetgazdasági ág (TEÁOR '08) MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) ÖSSZESEN fő % fő % fő % fő % fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 154 6, , , , ,1 Bányászat, kőfejtés 2 0, ,4 65 0,5 0 0, ,4 Feldolgozóipar , , , , ,8 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás 3 0,1 68 0,8 69 0,5 0 0, ,3 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás 31 1, , , , ,4 Építőipar , , ,2 0 0, ,4 Kereskedelem, gépjárműjavítás , , , , ,5 Szállítás, raktározás 92 3, , , , ,4 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 233 9, , ,9 0 0, ,8 Információ, kommunikáció 32 1,3 66 0,8 0 0,0 0 0,0 98 0,2 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 4 0,2 95 1,2 0 0,0 0 0,0 99 0,2 Ingatlanügyletek 39 1, , ,1 0 0, ,2 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 171 6, , ,9 0 0, ,2 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 109 4, , , , ,3 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít 10 0, , , , ,9 Oktatás 52 2, , , , ,5 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 41 1, , , , ,0 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 41 1,6 95 1,2 50 0,4 0 0, ,4 Egyéb szolgáltatások 107 4, , ,0 0 0, ,8 ÖSSZESEN (fő, oszlop %) 100,0 100,0 100,0 100,0 100, ÖSSZESEN (fő, sor %) 6,0 19,0 33,5 41,4 100,0

27 G R A F I K O N O K 1. számú melléklet A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG, FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT db fő MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) 0 Válaszadó szervezetek (db) Foglalkoztatottak (fő) 2. számú melléklet A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 6,0 5,2 4,0 3,6 3,5 2,7 3,9 2,9 % 2,0 1,0 0,8 0,0-2,0-1,5-2,4-2,0-0,9-4,0 MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) Munkaerő-felvétel Munkaerő-csökkenés Létszámváltozás