NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF)

Átírás

1 Tájékoztató NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF) ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye II. negyedév MISKOLC

2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, 2015 Tájékoztató Készítette: Kozák Gábor munkaerő-piaci elemző Jóváhagyta: Demeter Ervin kormánymegbízott nevében és megbízásából: Lórántné Orosz Edit főosztályvezető 3530 Miskolc, Mindszent tér 3. Telefon: (46) Fax: (46) Honlap (megyei): Honlap (országos):

3 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. BEVEZETÉS 4 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE, 5 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA II. NEGYEDÉVBEN A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2016 MÁRCIUS VÉGÉN ATIPIKUS FOGLALKOZTATOTTSÁGI FORMÁK PREFERÁLTSÁGA MÓDSZERTAN MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) 22 TÁBLÁZATOK 1. sz. melléklet: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN 2. sz. melléklet: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. melléklet: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁGAK SZERINT 4. sz. melléklet: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján a 30 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 5. sz. melléklet: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján a 30 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 6. sz. melléklet: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 j áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján a 30 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 7. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT 8. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA 9. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT GRAFIKONOK 1. sz. melléklet: A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG (FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA) SZERINT 2. sz. melléklet: A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. melléklet: A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT KÉRDŐÍV 1. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) során alkalmazott KÉRDŐÍV 3

4 1. BEVEZETÉS 2015 áprilisában negyvenedik alkalommal kerestük meg ( en, postai úton vagy személyesen) megyénk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három-, illetve tizenkét hónap munkaerőgazdálkodási terveiről. A korábbi (negyedévente zajló) felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű információkhoz jussunk a munkaerő-piac várható folyamatairól. 1 A Negyedéves Munkaerő-gazdálkodási Felmérés (a továbbiakban NMF) elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors felkészülés, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérésben résztvevők országos számát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban NFSZ) egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi-, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. Az NMF másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A felmérés során B.-A.-Z. megye járási hivatalai (a továbbiakban járási hivatalok) a velük partnerkapcsolatban álló munkáltatóknak egy 1 oldalas, 5 kérdést tartalmazó kérdőívet juttatnak el. A kérdőív első négy kérdése a létszámmozgásra, az ötödik negyedévente változó kérdése egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörre fókuszál. Ebben a periódusban arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók milyen atipikus foglalkoztatási forma 2 keretében alkalmaznának a legszívesebben. Az NMF adatfelvétele április között zajlott. A kérdőíven a munkáltatók a március 31- ei statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. Az adatközlő munkáltatók által alkalmazott foglalkoztatottak (illetve közfoglalkoztatottak) jelenlegi és három hónappal későbbre tervezett mutatói elkülönülve jelennek meg a tájékoztatóban. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megkérdezett munkaadóktól beérkező adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül (a közfoglalkoztatottak létszámát nem tekintve) összességében 1,6%-os, míg egy év távlatában 1,9%-os létszámemelkedéssel számolnak a munkáltatók. E tájékoztatóban előbb röviden bemutatjuk a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. 1 A honlapon valamennyi megyei elemzés elérhető, évek szerinti bontásban. 2 Atipikusnak nevezzük azon foglalkoztatási formákat, amelyek eltérnek a határozatlan idejű, hagyományosan alkalmazott munkaviszonyban történő teljes munkaidős foglalkoztatástól. (Pl.: munkaerő-kölcsönzés, távmunka, önfoglalkoztatás stb.) 4

5 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE 3, 4 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A legutóbb publikált KSH munkaerő-felmérés szerint IV. negyedévében országosan a éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4 460,2 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 92,1 ezer fővel több, az aktivitási arány pedig 59,0%, amely 1,5%-ponttal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 4 141,7 ezer fő volt, mely 172,2 ezer fővel, 4,3%-kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, míg a munkanélküliek száma 80,1 ezer fővel, 318,5 ezer főre csökkent, így arányuk 7,1% lett, 2,0 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző évben. A gazdaságilag inaktív éves népesség száma 3098,9 ezer fő volt, 130,3 ezer fővel mérséklődött IV. negyedévéhez képest. Foglalkoztatottság és munkanélküliség* IV. negyedév Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye Megnevezés IV. negyedév Változás IV. negyedévhez viszonyítva IV. negyedév Változás IV. negyedévhez viszonyítva ezer fő ezer fő %, ill. %-pont ezer fő ezer fő %, ill. %-pont Foglalkoztatottak 4 141,7 172,2 4,3 245,2 4,7 1,9 Munkanélküliek 318,5-80,1-20,1 29,3 1,9 6,8 Gazdaságilag aktívak 4 460,2 92,1 2,1 274,6 6,5 2,4 Gazdaságilag inaktívak 3 098,9-130,3-4,0 232,4-12,4-5, éves népesség 7 559,1-38,2-0,5 507,0-5,9-1,1 Aktivitási arány (%) 59,0 1,5 54,2 1,9 Foglalkoztatási arány (%) 54,8 2,5 48,4 1,5 Munkanélküliségi ráta (%) 7,1-2,0 10,7 0,4 * A KSH éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján. A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző országos mutatókhoz képest továbbra is jelentős Borsod-Abaúj-Zemplén megye lemaradása. A megyében IV. negyedévében a évesek 54,2%-a volt jelen a munkaerőpiacon, s mindössze 48,4%-uk számított foglalkoztatottnak. A megyei munkanélküliségi ráta 10,7% volt, ami a megyék ragsorában a harmadik legnagyobb érték. Mindhárom megyei mutató hosszú ideje lényegesen kedvezőtlenebb az országos arányszámoktól. Február végén befejeződtek az elmúlt évben indított közfoglalkoztatási programok, így az onnan kikerült álláskeresők március folyamán ismét jelentkeztek a B.-A.-Z. megyei járási kirendeltségeken, ami a nyilvántartásban szereplő álláskeresők számának átmeneti emelkedését vonta maga után. A évi közfoglalkoztatási programok március 1-jétől kezdődtek, de a kirendeltségek egyre több állásajánlatot kapnak az elsődleges munkaerőpiacon tevékenykedő cégek részéről is. Így a közfoglalkoztatást befejezők közül sokan már a hónap folyamán ismét munkába álltak vagy állásajánlatot kaptak. Az elhelyezkedők száma az előző két hónap többszörösére emelkedett. 3 Forrás: KSH, STADAT-táblák ( 4 Forrás: Havi munkaerő-piaci tájékoztató, B.-A.-Z. megye, március ( 5

6 2015. március végén Borsod-Abaúj-Zemplén megye 16 járási hivatala összesen fő álláskeresőt tartott nyilván, mind a február végi, mind a március végi létszámhoz viszonyítva egyaránt 4,4 ezer fővel (8,5%-kal) többet. A különbség mindkét tekintetben a közfoglalkoztatás ütemezésében lévő eltérésekkel függ össze. Országosan is hasonló folyamatok alakították az álláskeresők számát, bár a másodlagos munkaerőpiac szerepe mérsékeltebb, mint a megyében március végén országosan 462 ezer álláskereső szerepelt a munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában, számuk 7,3%-kal (31,3 ezer fővel) haladta meg az előző havit, s hasonló mértékben múlta felül az egy évvel korábbit is (7,1%-kal, 30,7 ezer fővel). fő A regisztrált álláskeresők számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, január március fő Az álláskeresők számának változása járásonként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, és március márc márc jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 0 Miskolc Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát Cigánd B.-A.-Z. megyében az előző hónaphoz képest nem minden járásban emelkedett az álláskeresők száma, öt járásba csökkent, köztük a miskolci járásban 822 fővel, a mezőcsáti járásban 109 fővel. A járások többségében azonban nőtt a nyilvántartásban szereplők száma, közülük kiemelkedik az edelényi és az ózdi térségben lezajlott havi növekedés, ahol közel 1,2 ezerrel, illetve 855 fővel lett több a számuk. A többi járásban (pl. az encsi, a szikszó, a gönci, a cigándi járásban) általában fős emelkedés ment végbe. A havi létszámfolyamatokat valamennyi kistérségben a közfoglalkoztatási programokon foglalkoztatottak számának havi változása alakította. Az előző év márciusához mérten szintén kiemelkedik a miskolci járásban lezajlott csökkenés, ahol csaknem 2 ezer fővel volt kevesebb a nyilvántartott álláskeresők száma, mint egy éve. A másik véglet az edelényi járásban nyilvántartottak számának alakulásában figyelhető meg, ahol hasonló mértékű növekedés állapítható meg márciusban. Bár közel sem ilyen nagy, de a többi járás közül kiemelkedő, főt kitevő volt még a növekedés az encsi, a szerencsi, a gönci és a cigándi járásokban, ami szintén a közfoglalkoztatásban résztvevők számának idei és tavaly márciusi különbségével függ össze. A regisztrált álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány márciusban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 20,5%-ot tett ki, ami az előző havit 1,6 százalékponttal, az egy évvel korábbi 0,9 százalékponttal haladta meg. Az országos arány növekedése mérsékeltebb volt, a februári 9,7%-ról márciusra 10,4%-ra emelkedett, ez 0,4 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. 5 A nyilvántartott álláskeresők száma a KSH által megállapított gazdaságilag aktív népesség számához viszonyítva. 6

7 A megye legtöbb járásában emelkedett a mutató értéke, viszont öt járásban stagnált vagy csökkent. Márciusban is a miskolci (12,8%) és a tiszaújvárosi (13,6%) járásban volt a legalacsonyabb, de Mezőkövesd, valamint Sátoraljaújhely és Sárospatak térségében is tartósan a megyei átlag alatt alakul. Azokban a térségekben, ahol a közfoglalkoztatásból a nyilvántartott álláskeresők közé átmenetileg visszalépők száma viszonylag nagy volt (pl. edelényi, encsi, gönci, cigándi járás), ott márciusban 30% fölé emelkedett a mutató értéke. Az előző év márciusához képest is ezekben a térségekben mérhető a legnagyobb növekedés. A többi járásban stagnált vagy csökkent a nyilvántartott álláskeresők aránya a járás aktív népessége körében. Az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül, B.-A.-Z. megye járásaiban, március (%) 35,0 % A regisztrált álláskeresők arányának alakulása B.-A.-Z. megyében, jan márc. 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0, jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. JELMAGYARÁZAT A regisztrált álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség becsült számához viszonyítva, %: <15,0 15,1-20,0 20,1-25,0 25,1-30,0 >30,1 A korábban is rendszeresen tapasztalt év eleji nagyobb beáramláshoz képest márciusban lényegesen többen jelentkeztek a munkaügyi kirendeltségeken. A hónap folyamán 13,4 ezer álláskeresőt vettek nyilvántartásba a kirendeltségek, csaknem kétszer annyit, mint februárban. A növekedés teljes egészében az ismételten nyilvántartásba vett álláskeresők (13 ezer fő) körében ment végbe, az első ízben nyilvántartásba vett álláskeresők száma (390 fő) negyedével kevesebb volt, mint az előző hónapban. Tavaly márciushoz képest másfélszeres (8,1 ezer fős) a növekedés, de ez is csak a visszalépők körében figyelhető meg, az első ízben regisztráltak száma mintegy száz fővel (20%-kal) csökkent. Akárcsak az előző hónapokban, a márciusban első ízben nyilvántartásba vett álláskeresők 71%-a pályakezdő fiatal volt (247 fő). Többségük alapfokú iskolai végzettséggel (57%) keres állást, a többiek középfokú (31%), illetve a felsőfokú (12%) végzettséggel rendelkeznek. Az ismételten álláskeresővé válók 71%-a egy éven belül, többségük (40%) hat hónapon jelentkezett újra a kirendeltségen. A megye munkaügyi kirendeltségei március végén 7,2 ezer fő pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván, többet, mint egy hónapja (7,4%-kal, 499 fővel) vagy egy évvel korábban (1,9%-kal, 132 fővel). Országosan 55,7 ezer pályakezdő szerepelt a nyilvántartásban, számuk havi szinten 7%-kal, éves összevetésben pedig 0,8%-kal emelkedett. A pályakezdők havi létszámát is a közfoglalkoztatási programok alakították hónap folyamán, a regisztrált pályakezdők között a korábbiaknál jóval több volt azok száma, akik a közfoglalkoztatásból kikerülve kérték újra nyilvántartásba vételüket. A megyei kirendeltségek márciusban 1,7 ezer fő pályakezdő álláskeresőt vettek nyilvántartásba 14,5% első ízben, 85,5% ismételten -, 1,2 ezer főt 7

8 pedig töröltek onnan. Az első ízben regisztrált pályakezdők száma (247 fő) harmadával kevesebb, a visszalépőké (1,5 ezer fő) viszont kétharmadával több volt, mint egy hónapja, s az egy évvel korábbihoz adatokhoz képest is ilyen irányú eltérések figyelhetők meg. A januári visszaesést követően második hónapja emelkedik a nyilvántartásból kikerült pályakezdők száma is, márciusban 15%-kal (157 fővel) haladta meg az egy hónappal, illetve 10%-kal az egy évvel korábbit. Az elmúlt havi 44%- hoz képest most a kikerültek 59%-a jutott munkához, s további 2%-a támogatott munkaerő-piaci képzést kezdett. Országszerte, így megyénkben is márciusban indították a közfoglalkoztatók a évre tervezett, az egyedi értékteremtő programok, illetve az országos vagy a hagyományos közfoglalkoztatás keretében kitűzött feladatok elvégzését. Ezekhez kapcsolódóan a járási munkaügyi kirendeltségek több mint 23,4 ezer üres állás betöltésére vonatkozó közvetítési igényt fogadtak. Tovább emelkedett az elsődleges munkaerőpiacon tevékenykedő munkáltatók által jelzett munkaerőigény is, az év eddig eltelt időszakában minden hónapban több volt, mint egy évvel korábban. A március folyamán bejelentett összes üres állások 95%-a a közfoglalkoztatás révén a másodlagos munkaerőpiacon, 5%- a (1,2 ezer) az elsődleges munkaerőpiacon állt rendelkezésre. A közfoglalkoztatásban rendelkezésre álló állások kiugró növekedése mellett az elsődleges munkaerő-piaci munkalehetőségek száma is számottevően az előző hónaphoz képest 30%-kal, az egy évvel korábbihoz képest 37%-kal emelkedett. B.-A.-Z. megyei munkaadók márciusban összesen 24,6 ezer üres álláshelyet jelentettek be a megyei munkaügyi kirendeltségeken, ami nagyságrenddel több volt, mint az előző hónapban (2,2 ezer), de két és félszerese az egy évvel korábbinak is. Országosan hasonló változások zajlottak, s a bejelentett 195,7 ezer állás 90%-a szintén a másodlagos munkaerőpiachoz kötődött. A bejelentett üres állások 12,6%-át a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei foglalkoztatók jelezték. A járási kirendeltségek az előző hónapról még nyitva álló ajánlatokkal együtt összesen 27,9 ezer állásra végeztek közvetítést, ami a februári négyszerese, az egy évvel korábbinak pedig kétszerese volt. A járási kirendeltségek által végzett állásközvetítések zárónapig ismertté vált eredménye alapján márciusban a megyében nyilvántartott álláskeresők közül összesen 18,8 ezer fő kezdett dolgozni, ötször annyian, azaz 15 ezer fővel többen, mint februárban. A munkát kezdők 91%-a (17,1 ezer fő) támogatással, 9%-a (1,7 ezer fő) pedig támogatás nélkül kapott munkát. Az elhelyezkedők közül 17 ezer fő (90%) közfoglalkoztatottként a másodlagos munkaerőpiacon állt munkába, 1,8 ezer fő (10%) pedig az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedett el. Ez utóbbiak közül mintegy 110 fő kivételével - akik bér- vagy mobilitási támogatással jutottak munkához valamennyien támogatás nélkül kötöttek munkaszerződést jobbára a megye vállalkozásainál, intézményeinél. A támogatás nélkül elhelyezkedők száma az előző havit csaknem 30%-kal, az egy évvel korábbit 20%-kal múlta felül. 8

9 A miskolci kirendeltségen nyilvántartott álláskeresők közül kiemelkedően sokan, 4,6 ezren (24%) helyezkedetek el márciusban, de további 6 járásban is meghaladta az ezret az elhelyezkedő álláskeresők száma. Közülük is a legtöbben a szerencsi (1,8 ezer fő, 10%) a kazincbarcikai (1,7 ezer fő, 9%) az encsi (1,4 ezer fő, 7%) és az ózdi (1,3 ezer fő, 7%) járási munkaügyi kirendeltség közvetítésével jutottak munkához. Minden járásban a közfoglalkoztatást vállalók voltak többségben, részarányuk a járások felében meghaladta a 90%-ot. fő A foglalkoztatottá vált álláskeresők számának alakulása B.-A.-Z. megyében, január március fő A foglalkoztatottá vált álláskeresők száma foglalkoztatásuk jellege szerint körzetenként, március Támogatás nélkül Egyéb támogatás Közfoglalkoztatás jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Miskolc Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát Cigánd Támogatás nélkül is a nagyobb ipari térségekben tudtak elhelyezkedni, néhány járásban pedig az építőipari és az idegenforgalmi szezon erősödése révén jutottak most többen munkához. A támogatás nélkül elhelyezkedő álláskeresők száma is a miskolci járásban volt a legnagyobb (514 fő, 30%), s további négy járásban (az ózdi, a kazincbarcikai, a szerencsi és a mezőkövesdi járásban) alakult még fő között. Akárcsak az elmúlt évben, 2015 első három hónapjában is havonta egy-egy megyei munkáltató határozott csoportosnak minősülő létszámcsökkentésről. Márciusban egy tokaji járási vállalkozás döntött arról, hogy megszünteti 40 alkalmazottjának munkaviszonyát. Ezzel 154 főre emelkedett az ez évben bejelentett, csoportos létszámcsökkentés keretében elbocsátásra kerülő munkavállalók száma a megyében, ami 21 fővel meghaladja az előző év hasonló időszakában bejelentett létszámot. Ezzel párhuzamosan 4 vállalkozás jelzett nagyobb, legalább tíz főre vonatkozó munkaerőigényt, amelyek a közeljövőben megvalósuló létszámbővítésekhez kapcsolódnak. Ezek a munkáltatók a miskolci, illetve a sátoraljaújhelyi járásban létrejövő új munkahelyek betöltéséhez összesen 90 főre vonatkozó közvetítési igényt jelentettek be. A határozatlan idejű munkaszerződéssel kínált állások egy része fémmegmunkáló vagy ruházati gyártósori munka, más része szociális gondozói, illetve biztosítási üzletkötői tevékenységet kínál. Az év első negyedében az ilyen nagyobb, egyszerre legalább 10 főt elérő létszámfejlesztés végrehajtásához összesen 12 vállalkozás 232 új munkahely betöltése kapcsán vette igénybe a megyei kirendeltségek állásközvetítő szolgáltatását. Ez közel annyi, mint az előző év hasonló időszakában volt. 9

10 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés április hónapban Borsod-Abaúj-Zemplén megye 16 járási hivatala a területén működő foglalkoztatók közül összesen 1540 munkáltatót keresett meg, hogy tájékoztatást kérjen a bázis valamint az elkövetkező időszakra (2015. március június közötti, illetve márciusra) vonatkozó munkaerő-gazdálkodási adataikról, terveikről. A postai úton, valamint ben kiküldött kérdőívünkre 1313 szervezet, a megkeresett munkáltatók 85,3%-a válaszolt. A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása vállalati méret és foglalkoztatottak létszáma szerint* Vállalati méret Válaszadó szervezetek száma és megoszlása Foglalkoztatottak száma és megoszlása db % fő % Mikrovállalkozás , ,2 Kisvállalkozás , ,5 Középvállalkozás , ,8 Nagyvállalkozás 35 2, ,5 ÖSSZESEN , ,0 * Az alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül. Ahogyan azt a fenti táblázaton is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt 53,5% arányban a mikro vállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, míg a megkeresett cégek 30,9%-a a kis-, 12,9%-a a középvállalkozások közé tartozik. A 250 fő feletti létszámú foglalkoztatók 2,7%-os arányt képviselnek a mintában. Az általuk alkalmazottak száma ezzel éppen ellentétes megoszlást mutat. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a munkaerő-gazdálkodási felmérésben való részvételre elsősorban a kisebb munkavállalói létszámmal működő cégek vállalkoznak. Fontos azonban figyelmet fordítani a csekély számú, kérdőívet kitöltő nagyvállalat(ok)ra is, hiszen jellegükből adódóan sokkal több alkalmazottal, szélesebb körű információval rendelkeznek. A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, március 31-re vonatkozó létszáma (közfoglalkoztatottak nélkül) fő volt. Ez a szám a KSH I-IV. negyedéves adatai alapján a megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszámának 6 32,5%-át teszi ki. Felmérésünk nem reprezentatív (azaz nem jellemzi a B.-A-Z. megyei munkaerő-piac ágazati és foglalkoztatási struktúráját), ennek következtében a mérés eredményei csak bizonyos megkötésekkel, lehatárolásokkal érvényesek, ugyanakkor a jelentős minta-elemszám alapján kellően informatívnak tekinthető. (ld. 8. sz. melléklet) 6 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. 10

11 Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk gazdasági ág 7 szerinti besorolása alapján B.-A.-Z. megyében és a válaszadói körben B.-A.-Z. megye válaszadói kör 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% Mezőgazdaság Építőipar Szállítás, raktározás Közigazgatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Ipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Oktatás Egyéb szolgáltatások A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik. Mintánkban az ipar (azon belül leginkább a feldolgozóipar); a kereskedelem, gépjárműjavítás; a mezőgazdaság és az egyéb szolgáltatások ágakba tartozó tevékenységet folytató munkáltatók felül, míg a humánegészségügyi, szociális ellátás; a közigazgatás; illetve az oktatás ágakhoz tartozók alulreprezentáltan szerepeltek; az építőipar; a szállítás, raktározás; valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; foglalkozási ágakhoz tartozók azonban nem mutatnak számottevő eltérést a KSH adataihoz képest. Az eltérések egyrészről tervezettek voltak például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a megye foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek munkáltatók. A válaszadó vállalkozások B.-A.-Z. megyei és országos megoszlása a statisztikai állományi létszám szempontjából is mutat némi különbséget. A felmérésben résztvevő mikro vállalkozások az országos megoszláshoz képest nagyobb, miközben a nagy-, de még inkább a közép-, és a kisvállalkozások alacsonyabb súlyt képviselnek. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei válaszadók között a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya a 85%-ot majdnem eléri, miközben ez az arány az országban 5,3%-ponttal alacsonyabb. A mérésben közreműködő munkáltatók több, mint fele négy járás (Miskolc, Kazincbarcikai, Szerencs, valamint Ózd) munkaerő-piaci vonzáskörzetéből szolgáltatott adatot. 7 A főbb nemzetgazdasági ágakat ismertető táblázat a módszertani összefoglalóban (21. oldal) található. 11

12 4. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA II. NEGYEDÉVBEN Az adatfelvétel során elsősorban arra kerestünk információt a megkérdezett gazdasági szervezetektől, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma három hónap elteltével. A létszámadat az esetlegesen alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül kerül bemutatásra. Három hónapon belüli létszámváltozás (%) Jelmagyarázat: 1 0 % fe le tt % k ö z ö tt N Ö V E K E D É S 5 % a la tt 5 % a la tt % k ö z ö tt C S Ö K K E N É S 1 0 % fe le tt március 31-én a felmérésben részt vett munkáltatóknál alkalmazottak statisztikai állományi létszáma fő volt. A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés - eredőjeként a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatottak száma II. negyedév végére várhatóan átlag 1,6%-kal emelkedik (országosan 2,1%-os létszámnövekedés várható). Mindez 2,8%-os létszám-felvétellel és 1,1%-os létszám-csökkenéssel együtt valósul meg, vagyis a létszám 3,9%-át érinthetik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, így a válaszadó szervezetek által jelzett 1317 fős létszámfelvétel és 531 fős létszámcsökkenés valósulhat meg, a változások ily módon mintegy 1848 fő munkavállalót fognak érinteni. Az eddig említett munkaerő-piaci folyamatok hatásaként június 30-án összesen fő foglalkoztatása prognosztizálható a felmérésben résztvevő szervezeteknél, ami a március 31-ei bázisadathoz képest 1,6%-os (786 fős) emelkedést jelent. 12

13 A be- és kilépők létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tizenegy járás területéről kisebb-nagyobb létszámemelkedést jeleztek a munkáltatók, közülük jelentősebb: Miskolc (207 fő, 1,3%); Kazincbarcika (142 fő, 3,2%); Sárospatak (122 fő, 4,9%); és Mezőkövesd (110 fő, 4,2%) körzete. A tokaji és a putnoki körzetben szintén emelkedést prognosztizáltak a válaszadók, de az itt kialakult 7,9-7,3%-os emelkedés, abszolút értékben csekély, fős létszámbővülést jelent csupán. Öt járás (Ózd, Szerencs, Szikszó, Mezőcsát, Cigánd) területén várhatóan június végén is a márciusi létszámszint közelében alakul majd a megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak száma. Vállalati méret szerint azonos előjelűek, de különböző mértékűek az előrejelzések. A március végi létszámhoz viszonyítva a legnagyobb arányú bővülésre ismét a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol várhatóan közel 8,1%-kal (201 fővel) emelkedik a létszám az elkövetkező három hónap során. Őket a kisvállalkozások követik, rövidtávú 3,2%-os (269 fős) bővítési tervekkel. A felmérésben részt vett nagy-, és középvállalkozások várakozásai valamivel mérsékeltebbek, előbbi esetében várhatóan 0,9%-kal (202 fővel), utóbbi esetében pedig 0,8%-kal (114 fővel) emelkedik a foglalkoztatott létszám. (ld. 2. sz. melléklet) Az egy évvel korábbi II. negyedévi - felmérés során a mikro- és a kisvállalkozások vonatkozásában azonos irányú létszámváltozást rögzítettünk. A nagyvállalkozások estében az alkalmazotti létszám csökkenését, amíg a középvállalkozások esetében stagnálást figyelhettünk meg. Az adatok összehasonlításakor fontos megjegyezni, hogy a két felmérésben nem teljesen ugyanazok a munkáltatók vettek részt. A munkáltatók száma - 3 hónapon belüli - létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Stagnálást Növekedést Vállalati méret jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 20 2, , , ,0 Kisvállalkozás 21 5, , , ,0 Középvállalkozás 12 7, , , ,0 Nagyvállalkozás 9 25, , , ,0 ÖSSZESEN 62 4, , , ,0 A vállalkozások csaknem ¾-e három hónapon belül stagnálással, 21%-uk növekedéssel számol, miközben 4,7%-uk jelez létszámcsökkenést. Mindez azt valószínűsíti, hogy ebben a negyedévben az előző negyedévhez képest kisebb pozitív irányú elmozdulás várható. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 72,2%-a három hónapon belül stagnálással számolt, míg 23,8% növekedést, 4,0% pedig létszámcsökkenést jelzett. 13

14 A 3 hónap múlva várható létszámváltozás (munkaerő-csökkenés, munkaerő- felvétel) összevont nemzetgazdasági ágak szerint Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Gazdasági szolgáltatások Közösségi szolgáltatások Egyéb szolgáltatások -0,9-1,2-1,5-1,0-1,3-0,2-1,1-0,2-1,5-0,4-1,0 2,0 1,8 2,1 1,2 0,8 0,6 1,1 3,0 3,0 3,1 4,2 6,8 5,2 7,2 6,1 5,3-4,0-2,0 0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 % Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerinti összetételének alakulásában a (létszámnövekedések-, illetve csökkenések egyenlegét vizsgálva) a pozitív előrejelzések dominálnak. A be- és kilépési forgalom várhatóan számottevőbb létszámnövekedést eredményez az iparban (413 fő, 1,8%) - azon belül leginkább a feldolgozóiparban (331 fő, 1,7%) -; az építőiparban (119 fő, 5,2%); a kereskedelem, gépjárműjavítás (106 fő, 2,1%) valamint a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (61 fő, 2,0%); nemzetgazdasági ág(ak)ban. Negatív, létszámcsökkenést eredményező egyenleget négy területen, közülük jelentősebbet a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (16 fő, 1,3%) területén tevékenykedő válaszadók jeleztek. A március - június között várhatóan lezajló létszámváltozások az egyes foglalkozásokat a következőképpen érinthetik. A belépő létszám legmagasabb a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások (154 fő); az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (151 fő); a fémés villamosipari foglalkozások (128 fő); a feldolgozóipari gépek kezelői (125 fő); az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (122 fő); illetve az építőipari foglalkozások (108 fő) csoport(ok)ban. A kilépő létszám legmagasabb a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások (49 fő); és a fém- és villamos-ipari foglalkozások (46 fő) vonatkozásában. A be- és kilépők egyenlege (zárójeles adatok) alapján az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (115 fő); illetve a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások (105 fő) estében várható jelentősebb foglalkoztatás-növekedés, miközben II. negyedévben jelentősebb foglalkoztatás-csökkenés nem prognosztizálható. 14

15 5. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2016 MÁRCIUS VÉGÉN Ebben a részben azt vizsgáljuk, hogy a megkérdezett gazdasági szervezeteknél a kérdezés időpontjában rögzített bázis létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma tizenkét hónap elteltével. Mindkét létszámadat - a jelenlegi és a várható - a közfoglalkoztatási állományúak létszámadata nélkül értendő, illetve kerül bemutatásra. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (%) Jelmagyarázat: 1 0 % fe le tt % k ö z ö tt N Ö V E K E D É S 5 % a la tt 5 % a la tt % k ö z ö tt C S Ö K K E N É S 1 0 % fe le tt A kérdőívünket kitöltő munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy a március 31-ei bázis időszaki létszámhoz képest március végére várhatóan 1,9%-kal nő az alkalmazásban állók száma. Az országos összesítés azonos irányú, de valamivel magasabb (2,2%-os) mozgást prognosztizál I. negyedév végére. A jelzett megyei változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 904 fős munkahely-bővítést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. A várható megyei 904 fős munkahely-bővítés csaknem 2/3-a négy járásban (Miskolc, Kazincbarcika, Mezőkövesd, Ózd) fog megvalósulni. A miskolci járásban (211 fő) döntően a feldolgozóipar, azon belül pedig a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása; a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása); a kazincbarcikai járásban (147 fő) a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés, építőipar, kereskedelem, gépjárműjavítás), a mezőkövesdi járásban (129 fő) a feldolgozóipar, vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés); illetve az ózdi járásban (108 fő) a feldolgozóipar (94 fő), azon belül pedig a járműgyártás és a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása területén prognosztizálható létszámbővülés. 15

16 Ezenfelül a munkáltatói előrejelzések alapján várhatóan még hat járásban alakul ki (25-85 fő közötti) létszámbővülés március végére vonatkozóan. Jelentősebb: Tiszaújváros (85 fő), és Sátoraljaújhely (61 fő); - legnagyobb számban, a feldolgozóipar; azon belül előbbi a vegyi anyag, termék gyártása, utóbbi a fémfeldolgozási termék gyártása - területén. További hat járásban (Cigánd, Szikszó, Edelény, Szerencs, Encs) nem jeleztek számottevő változást az adatszolgáltatók, a jelenlegi illetve az egy év múlva várható létszámváltozás egyenlege járási összesítésben alig 2-8 fővel tér el. A munkáltatók által jelzett várakozások szerint létszámfogyás egyetlen járásban sem prognosztizálható. Vállalati méret szerint tekintve is azonosak az előrejelzések. A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében a - március végi létszámhoz viszonyítva - legnagyobb arányú növekedésre ismét a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol várhatóan közel 8,0%-kal (198 fővel) emelkedik a létszám az elkövetkező tizenkét hónap során. Őket a kisvállalkozások követik, rövidtávú 2,5%-os (211 fős) bővítési tervekkel. Abszolút számokban a legnagyobb létszámnövekedés a nagyvállatok esetén prognosztizálható 319 fővel, ez azonban az általuk foglalkoztatottak relatíve nagy számához viszonyítva 1,5% emelkedést jelent. A felmérésben részt vett középvállalkozások várakozásai valamivel mérsékeltebbek, náluk várhatóan 176 fővel (1,2%-kal) emelkedik a foglalkoztatott létszám. A munkáltatók száma - 12 hónapon belüli - létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Stagnálást Növekedést Vállalati méret jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 23 3, , , ,0 Kisvállalkozás 32 7, , , ,0 Középvállalkozás 15 8, , , ,0 Nagyvállalkozás 6 17, , , ,0 ÖSSZESEN 76 5, , , ,0 A vállalkozások 24,1%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számol, míg 70,1%-uk stagnálást, 5,8%-uk létszámcsökkenést jelez. Az elmúlt év azonos időszakában készült mérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 23,8%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számolt, míg 72,2% stagnálást, 4,0% pedig létszámcsökkenést jelzett. Nemzetgazdasági áganként tekintve az elkövetkező 12 hónapban várható létszámmozgások egyenlege nagyobb mértékű (abszolút számokban kifejezett) létszámnövekedést eredményezhet a feldolgozóipar (+443 fő, +2,3%); a kereskedelem, gépjárműjavítás (+104 fő, +2,1%); a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás (95 fő, 3,0%); illetve az építőipar (91 fő, 4,0%); területén tevékenykedő szervezeteknél. Kisebb létszámcsökkenést I. negyedévének végére egyetlen nemzetgazdasági ágban, a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (-12 fő, -1,0%) területén tevékenykedő munkáltatók jeleztek. 16

17 6. ATIPIKUS FOGLALKOZTATOTTSÁGI FORMÁK PREFERÁLTSÁGA Kérdőívünk a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ebben a negyedévben arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók milyen atipikus foglalkoztatási forma keretében alkalmaznának leginkább munkavállalókat. Atipikus foglalkoztatási formák A következő negyedévre vonatkozó munkaerő-gazdálkodási tervei szerint mely foglalkoztatási formát alkalmazná? (NMF kérdőív 5. kérdés) 100,0 biztosan alkalmazná talán alkalmazná biztosan nem alkalmazná 80,0 % 60,0 40,0 20,0 0,0 Részmunkaidős foglalkoztatás Munkaerő-kölcsönzés Távmunka Önfoglalkoztatás Bedolgozói jogviszony Megbizási szerződés Alkalmi, vagy szezonális/egyszerűsített foglalkoztatás Határozott idejű munkaszerződéssel való foglalkoztatás A megkérdezett munkáltatók közül szinte minden második-harmadik válaszadó hangot adott véleményének a kérdőívben felsorolt nyolcféle atipikus foglalkoztatási forma valamelyikével kapcsolatban, amely a vizsgálatban érintett válaszadóknak átlag 59,2%-a. (Az elmúlt évben 3,3%- ponttal alacsonyabb válaszadási hajlandóságot rögzítettünk.) A közölt adatokkal kapcsolatban fontos megjegyezni azt, hogy a válaszolók köre évről-évre kicserélődik, de az egyes atipikus foglalkoztatási formák sikerességével kapcsolatban jól érzékelhető jelzéseket tartalmaznak. A fenti grafikonon jó látható, hogy a felsorolt nyolc foglalkoztatási forma közül a határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás (49,4%); az alkalmi, vagy szezonális/egyszerűsített foglalkoztatás (36,0%); valamint a részmunkaidős foglalkoztatás (19,4%) a legközkedveltebb a válaszadói körben. A fennmaradó öt foglalkoztatási formát előnyben részesítők száma nagyságrendekkel alacsonyabb. A válaszadók legmarkánsabb véleménye a távmunka, a bedolgozói munkaviszony, a munkaerőkölcsönzés, és az önfoglalkoztatás vonatkozásában mutatkozik meg, ugyanis itt az elutasítók aránya a 85%-ot (sőt az első kettő esetében a 90%-ot) is meghaladja. 17

18 Hangsúlyozandó, hogy az eddig bemutatott atipikus foglalkoztatási formák elfogadottsága/vagy éppen elutasítása a jövőben még jelentősen változhat, kiváltképp ha figyelem bevesszük a részmunkaidős (45,8%); az alkalmi, vagy szezonális/egyszerűsített (38,2%); a határozott idejű szerződéssel (38,2%); valamint a megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás (33,3%) bizonytalan válaszadóinak jelentős, illetve a nem válaszolók 40,8%-os összesített arányát. Az atipikus foglalkoztatási formák országos adatsorának szinte valamennyi mutatószáma többékevésbé megegyezik a megyei arányszámokkal, a két jelentősebb különbség a határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás (+9,0%-ponttal); és a részmunkaidős foglalkoztatás (-8,7%- ponttal) eltérő megyei preferáltságát mutatja. 18

19 7. MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésről A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely közepétől kezdődően a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (korábbi nevén Állami Foglalkoztatási Szolgálat) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. A Nemzetgazdasági Minisztérium (azon belül a Munkaerő-piaci Főosztály, Elemzési és Bérpolitikai Osztály) szakmai irányításával az országban 173, a régióban 28, míg B.-A.-Z. megyében 16 foglalkoztatási osztály vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A lakossági munkaerő-felmérésről A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A magyar munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik az ún. kikérdezést megelőző héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban kikérdezést megelőző héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd. 19

20 A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Az NFSZ fogalmi rendszerében: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. 3. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a NACE Rev.2-nek magyar nyelvű változata. Az egyes mutatók számításánál a TEÁOR 08-at alkalmazzuk a gazdasági egységek főtevékenységének meghatározására, amelyek a következő területeket fedik le: 20

21 TEÁOR'08 - Adminisztratív szakág, teljes hierarchia (forrás: A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar D Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő S Egyéb szolgáltatás T Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra U Területen kívüli szervezet 00 Nincs besorolva 21

22 8. MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) T Á B L Á Z A T O K A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2015 áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN 1. számú melléklet jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Járás/Megye/Ország létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Miskolc , ,3 Encs , ,2 Kazincbarcika , ,3 Tiszaújváros , ,4 Mezőkövesd , ,9 Ózd , ,8 Sárospatak , ,5 Sátoraljaújhely , ,7 Szerencs , ,2 Edelény , ,3 Szikszó , ,0 Tokaj , ,8 Putnok , ,8 Gönc , ,8 Mezőcsát , ,6 Cigánd , ,6 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,9 Magyarország , ,2 A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2015 áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 2. számú melléklet jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Vállalati méret létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Mikrovállalkozás , ,0 Kisvállalkozás , ,5 Középvállalkozás , ,2 Nagyvállalkozás , ,5 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,9

23 A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2015 áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁG SZERINT 3. számú melléklet jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás Nemzetgazdasági ág, ágazat válaszadók száma létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva (TEÁOR '08) db fő fő fő % fő fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , ,9 Bányászat, kőfejtés , ,5 Feldolgozóipar , ,3 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás , ,9 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgaz , ,0 Építőipar , ,0 Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,1 Szállítás, raktározás , ,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,2 Információ, kommunikáció , ,2 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,1 Ingatlanügyletek , ,8 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , ,0 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , ,4 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítá , ,0 Oktatás , ,1 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,7 Művészet, szórakoztatás, szabad idő , ,2 Egyéb szolgáltatás , ,8 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,9

24 4. számú melléklet A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2015 áprilisában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 30 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Építőipari foglalkozások Összeszerelők Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Járművezetők és mobil gépek kezelői Irodai, ügyviteli foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Élelmiszer-ipari foglalkozások Üzleti jellegű szolg.-ok ügyintézői, hatósági ügyintéző Egyéb ipari és építőipari foglalkozások A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2015 áprilisában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 30 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 5. számú melléklet Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2015 áprilisában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 30 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 6. számú melléklet Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Fém- és villamosipari foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Összeszerelők

25 7. számú melléklet A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT Járás/Megye MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) ÖSSZESEN db % db % db % db % db % Miskolc , , , , ,2 Encs 15 2,1 22 5,4 4 2,4 1 2,9 42 3,2 Kazincbarcika 81 11,5 36 8, ,2 2 5, ,5 Tiszaújváros 35 5,0 27 6,7 13 7,7 2 5,7 77 5,9 Mezőkövesd 23 3,3 28 6,9 12 7,1 1 2,9 64 4,9 Ózd 31 4,4 33 8,1 11 6,5 5 14,3 80 6,1 Sárospatak 20 2,8 31 7, ,2 0 0,0 70 5,3 Sátoraljaújhely 30 4,3 26 6,4 9 5,3 4 11,4 69 5,3 Szerencs 47 6,7 22 5,4 10 5,9 2 5,7 81 6,2 Edelény 34 4,8 30 7,4 8 4,7 1 2,9 73 5,6 Szikszó 26 3,7 11 2,7 4 2,4 0 0,0 41 3,1 Tokaj 28 4,0 10 2,5 2 1,2 0 0,0 40 3,0 Putnok 21 3,0 8 2,0 2 1,2 1 2,9 32 2,4 Gönc 35 5,0 18 4,4 4 2,4 0 0,0 57 4,3 Mezőcsát 20 2,8 8 2,0 4 2,4 0 0,0 32 2,4 Cigánd 10 1,4 8 2,0 2 1,2 0 0,0 20 1,5 Borsod-Abaúj-Zemplén , , , , ,0 8. számú melléklet A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés GAZDASÁGI ÁG SZERINTI REPREZENTÁCIÓJA Ágazat betűjele Ágazat megnevezése TEÁOR '08 Alkalmazásban állók száma (KSH*) A válaszadó szervezeteknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány fő % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,3 B Bányászat, kőfejtés ,3 C Feldolgozóipar ,9 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás ,6 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás ,1 F Építőipar ,9 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,4 H Szállítás, raktározás ,2 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,8 J Információ, kommunikáció ,5 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,7 L Ingatlanügyletek ,2 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,0 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,0 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít ,8 P Oktatás ,9 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,6 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,2 S-T-U Egyéb szolgáltatások ,1 A-U ÖSSZESEN ,5 * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai, I-IV. negyedév.

26 9. számú melléklet A válaszadó szervezeteknél foglalkoztatottak megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT Ágazat betűjele Nemzetgazdasági ág (TEÁOR '08) MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) ÖSSZESEN fő % fő % fő % fő % fő % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 164 6, , , , ,3 B Bányászat, kőfejtés 9 0,4 74 0, ,8 0 0, ,4 C Feldolgozóipar , , , , ,6 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás 3 0,1 34 0,4 69 0,5 0 0, ,2 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás 26 1, , , , ,6 F Építőipar , , ,8 0 0, ,8 G Kereskedelem, gépjárműjavítás , , , , ,5 H Szállítás, raktározás 84 3, ,6 65 0, , ,5 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , , ,1 0 0, ,9 J Információ, kommunikáció 25 1,0 68 0,8 0 0,0 0 0,0 93 0,2 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 9 0,4 79 0, , , ,0 L Ingatlanügyletek 47 1, , ,9 0 0, ,4 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 152 6, , ,3 0 0, ,2 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 113 4, , ,3 0 0, ,0 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 9 0, , , , ,5 P Oktatás 27 1, , , , ,2 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 33 1, , , , ,4 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 28 1, ,9 0 0,0 0 0, ,4 S-T-U Egyéb szolgáltatások 72 2, , ,5 0 0, ,9 A-U ÖSSZESEN (fő, oszlop %) 100,0 100,0 100,0 100,0 100, A-U ÖSSZESEN (fő, sor %) 5,2 17,5 31,8 45,5 100,0

27 G R A F I K O N O K 1. számú melléklet A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG (FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA) SZERINT db 400 fő MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) 0 Válaszadó szervezetek (db) Foglalkoztatottak (fő) 2. számú melléklet A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 12,0 10,0 8,0 9,6 8,1 6,0 4,4 % 4,0 3,2 2,0 2,0 1,9 0,8 0,9 0,0-2,0-1,5-1,2-1,2-1,0-4,0 MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) Munkaerő-felvétel Munkaerő-csökkenés Létszámváltozás

28 3. számú melléklet A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT március 31-ei tény létszám fő június 31-ig várható létszám március 31-ig várható létszám Miskolc Encs Kazincbarcika Tiszaújváros Mezőkövesd Ózd Sárospatak Sátoraljaújhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc Mezőcsát Cigánd járás

29 K É R D Ő Í V A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés során alkalmazott kérdőív B o r s o d - A b a ú j - Z e m p l é n M e g y e i K o r m á n y h i v a t a l. Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés