NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF)

Átírás

1 Tájékoztató NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF) ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye II. negyedév MISKOLC

2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, 2018 Készítette: Kozák Gábor munkaerő-piaci elemző Tájékoztató Jóváhagyta: A kormánymegbízott helyett eljáró Dr. Lukács Irén főigazgató nevében és megbízásából: Lórántné Orosz Edit főosztályvezető 3530 Miskolc, Mindszent tér 3. Telefon: (46) Fax: (46) borsodkh-mk@lab.hu Honlap (megyei): Honlap (országos):

3 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. BEVEZETÉS 4 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE 5 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA II. NEGYEDÉVBEN A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2019 MÁRCIUS VÉGÉN ATIPIKUS FOGLALKOZTATOTTSÁGI FORMÁK PREFERÁLTSÁGA MÓDSZERTAN MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) 23 TÁBLÁZATOK 1. sz. táblázat: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2018 áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN 2. sz. táblázat: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2018 áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. táblázat: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2018 áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁGAK SZERINT 4. sz. táblázat: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2018 áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján az 50 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 5. sz. táblázat: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2018 áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján az 50 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 6. sz. táblázat: A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2018 áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján az 50 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 7. sz. táblázat: A válaszadó szervezetek megoszlása JÁRÁSOK ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT 8. sz. táblázat: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA 9. sz. táblázat: A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT GRAFIKONOK 1. sz. grafikon: A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG (FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA) SZERINT 2. sz. grafikon: A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. grafikon:: A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai JÁRÁSONKÉNT KÉRDŐÍV 1. sz. kérdőív A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) során alkalmazott KÉRDŐÍV 3

4 1. BEVEZETÉS április hónapban, immáron 52. alkalommal kerestük meg ( en, postai úton vagy személyesen) megyénk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási adatairól, valamint az elkövetkező három-, illetve tizenkét hónap munkaerő-gazdálkodási terveiről. A 2005-ben indult (negyedévente zajló) felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű információkhoz jussunk a munkaerőpiac várható folyamatairól. 1 A Negyedéves Munkaerő-gazdálkodási Felmérés (a továbbiakban NMF) elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors felkészülés, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérésben résztvevők országos számát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban NFSZ) egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi-, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. Az NMF másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A felmérés során B.-A.-Z. megye járási hivatalai (a továbbiakban járási hivatalok) a velük partnerkapcsolatban álló munkáltatóknak egy 1 oldalas, 5 kérdést tartalmazó kérdőívet juttatnak el. A kérdőív első négy kérdése a létszámmozgásra, az ötödik negyedévente változó kérdése egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerőpiaci témakörre fókuszál. Ebben a periódusban arra keressük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók milyen atipikus foglalkoztatási forma 2 keretében alkalmaznának a legszívesebben. Az NMF adatfelvétele április között zajlott. A kérdőíven a munkáltatók a március 31- ei statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható (foglalkoztatott-, illetve közfoglalkoztatott) létszámmozgást. Jelen tájékoztatóban kizárólag az adatközlő munkáltatók által alkalmazott foglalkoztatottak jelenlegi, három-, valamint tizenkét hónappal későbbre tervezett mutatói jelennek meg. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megkérdezett munkaadóktól beérkező adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül (a közfoglalkoztatottak létszámát nem tekintve) összességében 0,9%-os, míg egy év távlatában 1,5%-os létszámemelkedéssel számolnak a munkáltatók. E tájékoztatóban előbb röviden bemutatjuk a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. 1 A honlapon (2009. évtől) valamennyi megyei elemzés elérhető, évek szerinti bontásban. 2 Atipikusnak nevezzük azon foglalkoztatási formákat, amelyek eltérnek a határozatlan idejű, hagyományosan alkalmazott munkaviszonyban történő teljes munkaidős foglalkoztatástól. (Pl.: munkaerő-kölcsönzés, távmunka, önfoglalkoztatás stb.) 4

5 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE 3, 4 A legutóbb publikált KSH munkaerő-felmérés szerint I. negyedévében országosan a éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4 613,1 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 0,8 %- ponttal több, az aktivitási arány pedig 62,0%, amely 0,9%-ponttal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 4 435,2 ezer fő volt, mely 67,2 ezer fővel, 1,5%-kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, míg a munkanélküliek száma 28,8 ezer fővel, 177,9 ezer főre csökkent, így arányuk 3,9% lett, 0,7 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző évben. A gazdaságilag inaktív éves népesség száma 2 823,3 ezer fő volt, amely 86,0 ezer fővel mérséklődött I. negyedévhez képest. Foglalkoztatottság és munkanélküliség* I. negyedév Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye Megnevezés I. negyedév Változás I. negyedévhez viszonyítva I. negyedév Változás I. negyedévhez viszonyítva ezer fő ezer fő %, ill. %-pont ezer fő ezer fő %, ill. %-pont Foglalkoztatottak 4 435,2 67,2 1,5 268,8 4,1 1,6 Munkanélküliek 177,9-28,8-14,0 13,4-5,1-27,6 Gazdaságilag aktívak 4 613,1 38,4 0,8 282,2-1,0-0,3 Gazdaságilag inaktívak 2 823,3-86,0-3,0 204,5-5,6-2, éves népesség 7 436,4-47,6-0,6 486,7-6,6-1,3 Aktivitási arány (%) 62,0 0,9 58,0 0,6 Foglalkoztatási arány (%) 59,6 1,3 55,2 1,6 Munkanélküliségi ráta (%) 3,9-0,7 4,8-1,8 * A KSH éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján. Az utóbbi években megfigyelt kedvező változások ellenére a gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző országos mutatókhoz képest még mindig jelentős Borsod-Abaúj-Zemplén megye lemaradása. A megyében I. negyedévében a évesek 58,0%-a volt jelen a munkaerőpiacon, s mindössze 55,2%-uk számított foglalkoztatottnak. A megyei munkanélküliségi ráta 4,8% volt, ami az elmúlt év hasonló időszakához képest 1,8 százalékpontos csökkenést mutat. A helyi önkormányzatok és az állami közfoglalkoztatók által elindított évi közfoglalkoztatási programokhoz, valamint a nyílt munkaerőpiaci állásokra felvett álláskeresők jelentős száma következtében 2018-ban hónapról-hónapra emelkedett a nyilvántartásból kikerülők létszáma. Így áprilisban már nemcsak az előző évhez képest mutatkozott jelentős javulás, de az egy hónappal korábbi állapothoz viszonyítva is számottevő mértékben csökkent az álláskeresőként nyilvántartott lakosok száma a megyében. A közfoglalkoztatásban már nem várható számottevő bővítés, de az elsődleges munkaerőpiaci foglalkoztatók által jelzett kereslet, s az itt elhelyezkedő álláskeresők száma továbbra is emelkedő tendenciájú. A másodlagos munkaerőpiacon ez évben csökkenő tendencia érvényesül, márciusban 27,9 ezer főt alkalmaztak közfoglalkoztatottként a megyében, 3,3 ezer fővel (10,6%-kal) kevesebbet, mint egy éve. 3 Forrás: KSH, STADAT-táblák ( 4 Forrás: Havi munkaerő-piaci tájékoztató, B.-A.-Z. megye, április ( 5

6 A hazai és uniós támogatási eszközök, források felhasználásával első négy hónapjában a megyei munkáltatóknak nyújtott bér- illetve bérköltség támogatás segítségével több mint 2,5 ezer álláskereső jutott munkához az elsődleges munkaerőpiacon, vagy vált maga is vállalkozóvá. Számuk 69,5%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A járási hivataloknak visszajelzett esetek alapján további 4,2 ezer álláskereső támogatás nélkül is kapott munkát, gyakorlatilag annyian, mint január-április folyamán. Azoknak az álláskeresőknek vagy közfoglalkoztatottaknak a száma pedig, akik - a tanfolyami költségek teljes körű támogatása mellett - OKJ-s vagy egyéb munkaerőpiaci képző tanfolyamot kezdtek az idén, már csaknem 3,5 ezer főt tesz ki, ami 39%-kal múlja felül az egy évvel korábbit. fő A regisztrált álláskeresők számának alakulása B.-A.-Z. megyében, január április fő Az álláskeresők számának változása járásonként B.-A.-Z. megyében, és április ápr márc jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Miskolc Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát Cigánd április végén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében összesen főt tartottak álláskeresőként nyilván a járási hivatalok, áprilisban több mint 25 éve volt utoljára ennél alacsonyabb a számuk. Az előző hónaphoz képest 8,8%-kal (3,3 ezer fővel) lett kevesebb, éves összehasonlításban pedig 13,3%- os (5,3 ezer fős) a csökkenés. A megyei változások áprilisban is az országossal összhangban alakultak. Április végén országosan 258 ezer álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, ami 9,3%-kal (26,6 ezerrel) maradt el az előző havitól, s 16,1%-kal (49,4 ezerrel) az egy évvel korábbitól. A megyében nyilvántartott álláskeresők számának országosból való részesedése a 13,4%-ot tett ki, ami kissé nagyobb (0,4 százalékponttal), mint egy éve. Április végén a megyei álláskeresők 44%-át a három legnagyobb népességű járásban, a miskolci (7,6 ezer, 22,1%), az ózdi (3,9 ezer, 11,3%) és a kazincbarcikai (3,7 ezer, 10,6%) járásban tartották nyilván. További három járásban volt még 2, illetve 3 ezer fő közeli a számuk a szerencsi (2,8 ezer, 8%), az edelényi (2 ezer, 5,9%) és a mezőkövesdi (2,1 ezer, 6%) járásban -, a megye többi kistérségében 0,8 ezer 1,8 ezer fő között alakult ebben a hónapban is. Az előző hónaphoz képest valamennyi járásban apadt az álláskeresők száma, most kiugró volt az ózdi járásban lezajlott több mint 600 fős csökkenés (-13,4%), de a miskolci, az edelényi, a szikszói és a gönci járásban is sokkal fővel (4,8-20,4%-kal) lettek kevesebben. Csak öt járásban fogyott viszonylag enyhén (kevesebb, mint száz fővel) az álláskeresők száma a hónap folyamán áprilisához képest a szikszói járás kivételével - ahol most 16 fővel többen szerepeltek a nyilvántartásban valamennyi járásban kevesebb lett az álláskereső. Több hónapja kiemelkedő a miskolci járásban zajló csökkenés, ebben a térségben tartósan nagyarányú az apadás, az áprilisi adatok alapján csaknem 2,6 ezer fővel (25,4%-kal) lett kevesebb itt a nyilvántartott álláskereső. Több mint ötödével fogyott az edelényi járásban is (-537 fő, -20,9%), de az érintettek száma alapján közel ilyen mértékű a csökkenés a kazincbarcikai járásban is (-477 fő, -11,5%). A sor végén, a már említett 6

7 szikszó járás mellett, a cigándi és a putnoki járás említhető, ahol szintén stagnál (mindössze fővel fogyott) a létszám. A kedvező változások egyre nagyobb részét az elsődleges munkaerőpiac bővülése eredményezi. A megye hátrányos helyzetű térségeiben azonban továbbra is elsősorban a szociális munkaerőpiac alakulása hat a regisztrált álláskeresők számának változására. A regisztrált álláskeresők létszáma alapján számított megyei munkanélküliségi arány 5 12,1%-ra süllyedt, ami az előző havitól 1,2 százalékponttal, az egy évvel korábbitól 1,9 százalékponttal alacsonyabb. Az ennél jóval kisebb országos arány 5,6% - mérsékeltebben változott, az előző havihoz képest 0,6 százalékponttal lett kisebb, s 1,1 százalékponttal kedvezőbb, mint egy éve. A járásonkénti különbségek hosszú ideje alig változtak, tartósabb javulás a zempléni járásokban, valamint a putnoki térségben figyelhető meg. A legalacsonyabb - áprilisban 7,1, ill. 8,9%-os arány sok éve változatlanul a megyeszékhely térségében és a tiszaújvárosi járásra volt jellemző, további öt járásban (pl. kazincbarcikai, sátoraljaújhelyi) a megyei átlaghoz közeli, 10-13,5% közötti volt a mutató becsült értéke. Öt járásban 15-20%, további három járásban (encsi, szikszói, gönci) pedig 20-22% közötti arány alakult ki áprilisban. Az egy évvel korábbihoz mérten a szikszói, a putnoki és a cigándi járásban gyakorlatilag nincs változás, az edelényi járásban 4,3, a sátoraljaújhelyi, a miskolci és az encsi járásban 2-2,8 százalékpont süllyedés mutatható ki, de a többi, eddig nem említett járásban is 0,8-1,8 százalékpontot elérő a csökkenés az áprilisi adatok alapján. % 24,0 A regisztrált álláskeresők arányának alakulása B.-A.-Z. megyében, január április Az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül, B.-A.-Z. megye járásaiban, április (%) 21,0 18,0 15, ,0 9,0 6,0 3,0 0,0 jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. JELMAGYARÁZAT A regisztrált álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül, % <10,0 10,1-15,0 15,1-20,0 20,1-25,0 >25,1 Április folyamán 5,2 ezer álláskeresőt vettek nyilvántartásba a járási hivatalok, 8,5 ezer fő esetében pedig megszüntették az álláskeresőként való nyilvántartást. Az előbbiek száma 30%-kal (2,3 ezerrel) kevesebb volt már, mint egy hónapja, s csupán száz fővel haladta csak meg az egy évvel korábbit. Az álláskereső státuszból kikerülteké viszont hasonló arányban, 32%-kal (5,1 ezerrel) nőtt márciushoz képest, de mintegy 600 fővel (6,7%-kal) elmaradt a tavaly áprilisi, kiugróan nagy létszámtól. Harmadik hónapja 300 fő alatti azok száma, akik első ízben kérik álláskeresőként való nyilvántartásba vételüket, a túlnyomó többség (4,9 ezer fő, 95%) rövidebb-hosszabb idő elteltével többnyire közfoglalkoztatást követően került vissza ismét a járási foglalkoztatási szolgálat ügyfelei közé. Az első ízben regisztráltak száma mind az előző havitól, mind az egy évvel korábbitól, közel azonos mértékben (25, ill. 42 fővel) maradt el. A nyilvántartásba visszatérőké az elmúlt havitól 31%-kal (2,3 ezer fővel) volt 5 A regisztrált álláskeresők száma a gazdaságilag aktív népesség előző évi átlagos létszámához viszonyítva. A járási mutatókat a gazdaságilag aktív népesség évi mikrocenzus szerinti területi megoszlása alapján számoltuk. 7

8 kevesebb, az egy évvel korábbitól viszont alig különbözött, mindössze másfélszázzal (3%-kal) volt több. A pályakezdőként nyilvántartásba vett fiatalok száma tovább csökkent, az áprilisban regisztráltak alig 15%-át tette ki. Közülük csak 140 fő (18%) került most először kapcsolatba a foglalkoztatási szolgálattal, többségüket már ismételten regisztrálták (627 fő). Az utóbbi hónapokhoz hasonlóan, az első ízben regisztrált pályakezdő álláskeresők többsége csak alapfokú iskolát végzett (59%), minden harmadik középfokú iskolai végzettségű (35%), s csak néhány fő (6%) rendelkezik felsőfokú diplomával. Az ismételten regisztrált pályakezdők között jóval kevesebb volt a diplomás (2%), s több a középfokú (43%) iskolai végzettségű, az általános iskola 8 vagy annál kevesebb osztályát elvégzőké pedig némileg kevesebb (55%). A nyilvántartásból kilépők 63%-át elhelyezkedés miatt törölték 6, további 5% nyilvántartását pedig támogatott munkaerőpiaci képzés megkezdése miatt szüneteltetik. Ahogy az év során eddig, most is többen helyezkedtek el a közfoglalkoztatásban (43%), mint a nyílt munkaerőpiacon (20%). Az elhelyezkedők havi létszáma az előző hónaphoz képest számottevően, 33%-kal emelkedett, kissé jobban azoké, akik a közfoglalkoztatásban (40%-kal), s kevésbé azoké, akik az elsődleges munkaerőpiacon (21%-kal) vállaltak munkát. A tavaly áprilisban elhelyezkedők számához képest ellentétes irányú volt a változás: amíg a közfoglalkoztatási programokban átmeneti időre munkához jutók száma 22%-kal elmaradt a tavalytól, addig a nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedőké 7%-kal meghaladta azt április végén 3,9 ezer fő pályakezdő álláskeresőt tartott nyilván megyénk 16 járási hivatala, 8,4%- kal (0,4 ezer fővel) kevesebbet, mint egy hónapja. Országosból való részesedésük 15,7%-ot tett ki, lényegében annyit, mint egy éve. Eltekintve az éven belüli ingadozásoktól, a pályakezdő álláskeresők száma 2012-től folyamatosan csökken, április végén ötödével (19,6 %-kal, 1 ezer fővel) volt kevesebb az egy évvel korábbitól. Havi szinten országosan is a megyeivel egyező mértékben csökkent a pályakezdők száma, a tizenkét havi csökkenés volt némileg erőteljesebb. Április végén országosan 24,8 ezer pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván, 8,4%-kal (2,3 ezer fővel) kevesebbet, mint egy hónapja, illetve 21,4%-kal (6,8 ezer fővel) szintén kevesebbet, mint egy éve. A hónap folyamán 767 fiatal álláskeresőt vettek nyilvántartásba pályakezdőként a járási hivatalok, 12,6%-kal (111 fővel) kevesebbet, mint egy hónapja, nagyjából annyit, mint egy éve. A nyilvántartásból kikerült több mint 1,1 ezer pályakezdő közül 40,5% elhelyezkedett a korábbiakkal ellentétben most kissé többen a közfoglalkoztatásban (23,3%), mint az elsődleges munkaerőpiacon (17,2%) -, s további 9,6% szakmai képzésbe kezdett. A nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedett pályakezdők több mint felének a foglalkoztatásához bérjellegű támogatást igényeltek a munkáltatók. Február-március folyamán jelentették be a hagyományos, illetve a járási és az országos közfoglalkoztatási mintaprogramokhoz kapcsolódó munkaerő-igényüket a közfoglalkoztatók, ami együttesen több mint 29 ezer átmeneti álláshely betöltését jelentette a megyében. Ehhez képest áprilisban már lényegesen kevesebb, jórészt a cserélődés pótlását célzó munkaerő-közvetítésre vonatkozó igényt jeleztek. Ezzel szemben áprilisban is emelkedett az elsődleges munkaerőpiacon 6 A közfoglalkoztatást vállalók, valamint a támogatott munkaerőpiaci képzést kezdők nyilvántartása a foglalkoztatás, illetve a képzés időtartama alatt szünetel. 8

9 tevékenykedő munkáltatók által bejelentett üres álláshelyek száma, jóval meghaladva mind az előző havi, mind az egy évvel korábbi igényeket április folyamán a megyei munkaadók összesen 4,2 ezer fő foglalkoztatását biztosító állást jelentettek be a járási hivatalokban, ami kevesebb mint ötöde volt az előző havinak, s 28%-kal elmaradt a áprilisban megjelenő kereslettől is. Mindkét tekintetben a közfoglalkoztatási programok létszámával, indításuk ütemezésével összefüggő eltérések magyarázzák a különbséget. Országosan is hasonló természetű és nagyságrendű változások zajlottak mind az előző hónaphoz, mind az egy évvel korábbihoz viszonyítva április folyamán országosan összesen 39,5 ezer állást vettek nyilvántartásba a foglalkoztatási szolgálatok, ennek 10,5%-át a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járási hivatalok. A megyében bejelentett üres állások 63,7%-a a közfoglalkoztatás révén a másodlagos munkaerőpiacon, 36,3%-a az elsődleges munkaerőpiacon állt rendelkezésre. A bejelentett betöltetlen állások 84,4%-a támogatással jött létre, 15,6%-a támogatás nélküli állás volt. Támogatással 3,5 ezer fő közvetítését kérték a munkáltatók, közülük 860 álláskeresőt bértámogatással normál, elsődleges munkaerőpiaci állás betöltéséhez kerestek, a többiekre (2,6 ezer fő) a közfoglalkoztatásban volt szükség. Támogatás nélkül 651 főre kezdeményeztek munkaerő-közvetítés a megyei nyílt munkaerőpiac munkaadói db A hónap folyamán bejelentett üres állások száma megyénként április db A hónap folyamán B.-A.-Z. megyében bejelentett új állások száma járásonként, április Nem támogatott Támogatott 800 nem tám. állás egyéb támogatás közfoglalkoztatás Budapest Pest Fejér Komárom-E. Veszprém Gyor-M.-S. Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-A.-Z. Heves Nógrád Hajdú-B. Jász-N.-Sz. Szabolcs- Bács-K. Békés Csongrád 0 Miskolc Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát Cigánd Minden ötödik állás (20,8% 0,9 ezer állás) a miskolci járásban tevékenykedő munkáltatóknál állt rendelkezésre, s két járásban, a szerencsi (13,8%,0,6 ezer) és a szikszói (8,6%; 0,4 ezer) járásban volt még számottevőbb. A többi járásban állás betöltéséhez kértek munkaerő-közvetítést áprilisban a munkáltatók. A közfoglalkoztatás területén rendelkezésre álló állások részaránya lényegesen kisebb volt az előző két hónaphoz képest, a járások felében nem érte el a 70%-ot, köztük több járásban (pl. mezőkövesdi, szikszó) csak 50% körüli volt. Az elsődleges munkaerőpiaci állások közül minden negyedik (348 db, 24,5%) a miskolci járásban, további 14, illetve 11,5% (mintegy 200, ill. 160 db) a szerencsi és a szikszó járásban állt rendelkezésre, a többi járás ezek 2-9%-ával rendelkezett. Az elsődleges munkaerőpiacról származó, támogatási igénnyel nem társuló állások kétharmada a miskolci (24%), a szikszói (20,4%), az ózdi (13,5%) és a szerencsii (10,4%) járásban koncentrálódott. Az elsődleges munkaerőpiaci foglalkoztatók által bejelentett összes állás (1,5 ezer) több mint felét három területről, az építőiparból (23%), a feldolgozóiparból (16%) és a kereskedelemből (15%) jelezték, de viszonylag sok üres állásra vártak jelentkezőt a közigazgatási intézmények (10%), valamint az 9

10 adminisztratív szolgáltatások (6%) és a vendéglátás (6%) területén működő cégek is. Az előző hónaphoz képest megduplázódott az építőiparból jelzett közvetítési igények száma, de csaknem minden egyéb területen is nőtt kissé a kereslet, csökkenés csak a közszolgáltatások körében tapasztalható. Az előző év áprilisban bejelentett üres állások számához viszonyítva mérhető nagyobb növekedés szintén az építőiparhoz köthető, de számottevő a közigazgatás területéről jelzett megkeresések emelkedése is. Némi csökkenés az adminisztratív szolgáltatásokat és a tudományos, műszaki tevékenységet végző cégek által bejelentett üres állások számában tapasztalható, máshol csak kismértékű változások figyelhetők meg. A nyílt munkaerőpiaci állások nagyobb részére (55,4%) segéd- vagy betanított munkát vállaló álláskeresőket vártak a munkáltatók, s bár emelkedett, de e hónapban is kevesebb (44,6%, 674 db) volt a szakképzett álláskeresőknek szánt üres állás. Ez utóbbiak között a legtöbb helyre (szakmánként állásra) bolti eladók és pénztárosok, villanyszerelők, víz-, gáz- és fűtésszerelők, lakatosok és hegesztők közvetítését kérték, de most is több egyéb területen kínáltak állást a munkáltatók, így pl. szakmánként munkakör betöltéséhez kőművest, ácsot, festő-mázolót, illetve szakácsot, szabóvarró szakmunkást, bútorasztalost, valamint irodai adminisztrátorokat kerestek. A közfoglalkoztatási programokban zömmel (95%) segéd- vagy betanított munkásra volt igény, de volt néhány terület, ahol (5%, 130 állás) szakképzett álláskeresőket vártak: elsősorban mezőgazdasági és ipari gépkarbantartókat, javítókat, valamint ügyviteli-adminisztrációs munkára felkészült álláskeresőket, de jeleztek igényt például néhány szakképzett kőművesre, asztalosra, szociális segítőre is január-április folyamán 2-2 miskolci és szerencsi járásbeli munkáltató, valamint 1 cigándi járásban új telephelyet létrehozó munkáltató vette igénybe a jelentősebb létszámbővítése vagy új telephelye kapcsán felmerült nagyobb, egyszerre legalább tíz főt elérő munkaerőigénye kielégítéséhez az érintett járási hivatalok foglalkoztatási osztályának munkaerő-közvetítő, toborzó szolgáltatását. Az így létrehozott 211 munkahely többségére gyártósori összeszerelő, gépkezelő betanított munkásokat, csőszerelő, lakatos, továbbá különféle építőipari, illetve fémipari-felületkezelő szak-, illetve betanított munkát kereső álláskeresőket alkalmaztak. A bővítések nagyobb része a miskolci (79%), kisebb része a szerencsi (12%) és a cigándi (9%) járásban valósult meg januárban és februárban egy-egy megyei, illetve megyei telephelyekkel rendelkező munkáltató jelentett be összesen 80 főt érintő csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntést. Ezek megyénk tíz járását érintik, de a kikerülő dolgozók többsége szakképzett munkavállaló (pl. ipari gépkezelő, pék, bolti eladó, kereskedelmi szervező), akik iránt folyamatos a kereslet a helyi vállalkozók, intézmények részéről. Az elmúlt évben átmenetileg nehéz helyzetbe került megyei vállalkozások közül többen sikerrel pályáztak munkahelymegőrző támogatásra az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. által meghirdetett Azonnal cselekszünk elnevezésű program keretében. A támogatás segítségével az átmeneti nehézségek időszakában elkerülhetővé vált számukra a létszámcsökkentés. Az érintett egyegy mezőcsáti, miskolci és encsi, valamint két sárospataki járásbeli vállalkozás esetében ez év tavaszáig-nyaráig tart a támogatás fejében vállalt, összesen 361 főre vonatkozó továbbfoglalkoztatási kötelezettség. 10

11 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI Borsod-Abaúj-Zemplén megye 16 járási hivatala április hónapban a területén működő foglalkoztatók közül összesen 1496 munkáltatót keresett meg, hogy tájékoztatást kérjen a bázis (2018. március), valamint az elkövetkező időszakra (2018. június, illetve március) vonatkozó munkaerőgazdálkodási adataikról, terveikről. A postai úton, vagy ben kiküldött kérdőívünkre az online rögzítő felületen 1233 szervezet, a megkeresett munkáltatók 82,4%-a válaszolt. A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása vállalati méret és foglalkoztatottak létszáma szerint* Vállalati méret Válaszadó szervezetek száma és megoszlása Foglalkoztatottak száma és megoszlása db % fő % Mikrovállalkozás , ,4 Kisvállalkozás , ,8 Középvállalkozás , ,0 Nagyvállalkozás 53 4, ,9 ÖSSZESEN , ,0 * Az alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül. Ahogyan azt a fenti táblázaton is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt 48,2% arányban a mikro vállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, míg a megkeresett cégek 31,7%-a a kis-, 15,8%-a a középvállalkozások közé tartozik. A 250 fő feletti létszámú foglalkoztatók 4,3%-os arányt képviselnek a mintában. Az általuk alkalmazottak száma ezzel éppen ellentétes megoszlást mutat. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a munkaerő-gazdálkodási felmérésben való részvételre elsősorban a kisebb munkavállalói létszámmal működő cégek vállalkoznak. Fontos azonban figyelmet fordítani a csekély számú, kérdőívet kitöltő nagyvállalat(ok)ra is, hiszen jellegükből adódóan sokkal több alkalmazottal, vélhetően szélesebb körű információval rendelkeznek. Mindenképpen említést érdemel, hogy nagyvállalkozásokat ilyen nagy számban most először sikerült a felmérésben megszólítani. A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, március 31-re vonatkozó létszáma (közfoglalkoztatottak nélkül) fő volt. Ez a szám a KSH I-IV. negyedéves adatai alapján a megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszámának 7 46,1%-át teszi ki. Felmérésünk nem reprezentatív (azaz nem jellemzi a B.-A-Z. megyei munkaerőpiac ágazati és foglalkoztatási struktúráját), ennek következtében a mérés eredményei csak bizonyos megkötésekkel, lehatárolásokkal érvényesek, ugyanakkor a jelentős minta-elemszám alapján kellően informatívnak tekinthető. Az összehasonlítást torzítja továbbá az is, hogy a válaszadó cégek a B.-A.-Z. megyében található telephelyen alkalmazásban állók létszámáról informálnak, míg a KSH aktuális évközi adatai székhely szerinti létszámokat tartalmaznak az egyes nemzetgazdasági ágak vonatkozásában. (ld. 8. sz. táblázat) 7 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. 11

12 Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk gazdasági ág 8 szerinti besorolása alapján B.-A.-Z. megyében és a válaszadói körben B.-A.-Z. megye válaszadói kör 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% Mezőgazdaság Építőipar Szállítás, raktározás Közigazgatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Ipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Oktatás Egyéb szolgáltatások A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik. Mintánkban az ipar (azon belül leginkább a feldolgozóipar); a szállítás, raktározás; és a kereskedelem, gépjárműjavítás ágba tartozó tevékenységet folytató munkáltatók felül, a humán-egészségügyi, szociális ellátás; az oktatás; illetve a közigazgatás ágakhoz tartozók alulreprezentáltan szerepeltek, a mezőgazdaság; az építőipar, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az egyéb szolgáltatások foglalkozási ágakhoz tartozók azonban nem mutatnak számottevő eltérést a KSH adataihoz képest. Az eltérések egyrészről tervezettek voltak például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a megye foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek munkáltatók. A válaszadó vállalkozások B.-A.-Z. megyei és országos megoszlása a statisztikai állományi létszám szempontjából is mutat némi különbséget. A felmérésben résztvevő mikro-, és kisvállalkozások az országos megoszláshoz képest nagyobb, miközben a közép-, és a nagyvállalatok csaknem azonos súlyt képviselnek. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei válaszadók között a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya 79,9%, ami csaknem megegyezik az országos aránnyal. A mérésben közreműködő munkáltatók több, mint fele öt járás (Miskolc, Kazincbarcika, Szerencs, Sátoraljaújhely és Tiszaújváros) munkaerőpiaci vonzáskörzetéből szolgáltatott adatot. 8 A főbb nemzetgazdasági ágakat ismertető táblázat a módszertani összefoglalóban (21. oldal) található. 12

13 4. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA II. NEGYEDÉVBEN Az adatfelvétel során elsősorban arra kerestünk információt a megkérdezett gazdasági szervezetektől, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma három hónap elteltével. A létszámadat az esetlegesen alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül kerül bemutatásra. Három hónapon belüli létszámváltozás (%) Jelmagyarázat: 10% felett 5-10%között NÖVEKEDÉS 5% alatt 1% alatt STAGNÁLÁS 5% alatt 5-10%között CSÖKKENÉS 10% felett március 31-én a felmérésben részt vett munkáltatóknál alkalmazottak statisztikai állományi létszáma fő volt. A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés - eredőjeként a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatottak száma II. negyedév végére várhatóan átlag 0,9%-kal emelkedik (országosan 1,3%-os létszámnövekedés várható). Mindez 2,0%-os létszám-felvétellel és 1,1%-os létszám-csökkenéssel együtt valósul meg, vagyis a létszám 3,1%-át érinthetik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, így a válaszadó szervezetek által jelzett 1471 fős létszámfelvétel és 790 fős létszámcsökkenés valósulhat meg, a változások ily módon mintegy 2261 fő munkavállalót fognak érinteni. Az eddig említett munkaerő-piaci folyamatok hatásaként június 30-án összesen fő foglalkoztatása prognosztizálható a felmérésben résztvevő szervezeteknél, ami a március 31- ei bázisadathoz képest 0,9%-os (681 fős) emelkedést jelent. 13

14 A be- és kilépők létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye három járási területéről jeleztek a munkáltatók nagyobb létszámemelkedést: Miskolc (201 fő, 0,5%); Mezőkövesd (127 fő, 3,3%); és Tiszaújváros (103 fő, 1,6%) körzete. Az előzőeknél mérsékeltebb fő közötti létszámemelkedés várható: Kazincbarcika (62 fő, 1,3%); Sárospatak (57 fő, 2,5%); valamint Ózd (51 fő, 2,4%) területén. Kilenc járási foglalkoztatási osztály (Sátoraljaújhely, Mezőcsát, Szerencs, Tokaj, Gönc, Szikszó, Edelény, Putnok, Encs) területén 25-4 fő közötti eltéréssel június végén is a márciusi létszámszint közelében alakul majd a megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak száma. tapasztalható elmozdulás. A Cigándi járás három hónapos előrejelzési adataiban egyelőre nem Vállalati méret szerint azonos előjelűek, de különböző mértékűek az előrejelzések. A március végi létszámhoz viszonyítva a legnagyobb arányú bővülésre ismét a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol várhatóan közel 4,5%-kal (109 fővel) emelkedik a létszám az elkövetkező három hónap során. Őket a kisvállalkozások követik, rövidtávú 1,9%-os (148 fős) bővítési tervekkel. A felmérésben részt vett nagy-, és középvállalkozások várakozásai valamivel mérsékeltebbek, előbbi esetében várhatóan 0,5%-kal (217 fővel), utóbbi esetében pedig 1,3%-kal (207 fővel) emelkedik a foglalkoztatott létszám. (ld. 2. sz. melléklet) Az egy évvel korábbi, II. negyedévi összevont létszám-kategória szerinti eredményekhez viszonyítva (0,9%, 462 fő) hasonló létszámváltozást rögzíthetünk, ugyanis most a válaszadók 0,9%-os (681 fős) létszámnövekedést prognosztizáltak. Az adatok összehasonlításakor fontos megjegyezni, hogy a két felmérésben nem teljesen ugyanazok a munkáltatók vettek részt. A munkáltatók száma - 3 hónapon belüli - létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Stagnálást Növekedést Vállalati méret jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 7 1, ,9 59 9, ,0 Kisvállalkozás 15 3, , , ,0 Középvállalkozás 34 17, , , ,0 Nagyvállalkozás 4 7, , , ,0 ÖSSZESEN 60 4, , , ,0 A vállalkozások 77,6%-a három hónapon belül stagnálással, 17,5%-uk növekedéssel számol, miközben 4,9%-uk jelez létszámcsökkenést. Ebben a negyedévben az előző negyedévhez képest némileg csökkent a növekedést prognosztizáló válaszadók aránya. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 79,4%-a három hónapon belül stagnálással számolt, míg 16,6% növekedést, 4,0% pedig létszámcsökkenést jelzett. 14

15 A 3 hónap múlva várható létszámváltozás (munkaerő-csökkenés, munkaerő- felvétel) az adatszolgáltatóknál, összevont nemzetgazdasági ágak szerint Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Gazdasági szolgáltatások Közösségi szolgáltatások Egyéb szolgáltatások -2,5-0,9-1,2-1,8-0,7-0,5-0,9-0,5-0,1 2,0 1,1 2,2 1,0 2,4 2,1 1,4 2,9 0,5 3,0 2,6 3,3 2,4 0,5 0,0 1,9 1,8 4,2-4,0-3,0-2,0-1,0 0,0 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0 % Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerinti összetételének alakulásában (a létszámnövekedések-, illetve csökkenések egyenlegét vizsgálva) a pozitív, de mérsékelt előrejelzések dominálnak. A be- és kilépési forgalom várhatóan létszámnövekedést eredményez leginkább a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (+2,6%, +32 fő), a gazdasági szolgáltatások (+2,4%, +112 fő), valamint az építőipar (+2,4%, +55 fő) nemzetgazdasági ág(ak)ban közölt adatszolgáltatóknál. A március - június között várhatóan lezajló létszámváltozások az egyes foglalkozásokat a következőképpen érinthetik. A belépő létszám legmagasabb 100 fő feletti az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (247 fő); a járművezetők és mobil gépek kezelői (182 fő); a fém-, és villamosipari foglalkozások (143 fő); az egyéb ipari és építőipari foglalkozások (123 fő); a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások (113 fő); az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (112 fő); 50 fő feletti az építőipari foglalkozások (91 fő); az irodai, ügyviteli foglalkozások (67 fő), illetve a műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások (54 fő) csoport(ok)ban. A kilépő létszám legmagasabb 100 fő feletti a járművezetők és mobil gépek kezelői (159 fő); az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (103 fő); 50 fő feletti az egyéb ipari és építőipari foglalkozások (90 fő), és a fém- és villamosipari foglalkozások (59 fő) vonatkozásában. A be- és kilépők egyenlege alapján 100 fő feletti az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (144 fő); 50 fő feletti a kereskedelmi és vendéglátóipari foglalkozások (86 fő); a fémés villamosipari foglalkozások (84 fő) az egyszerű ipari, mezőgazdasági foglalkozások (75 fő); valamint az építőipari foglalkozások (58 fő) esetében várható mérsékeltebb foglalkoztatás-növekedés. 15

16 5. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2019 MÁRCIUS VÉGÉN Ebben a részben azt vizsgáljuk, hogy a megkérdezett gazdasági szervezeteknél a kérdezés időpontjában rögzített bázis létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma tizenkét hónap elteltével. Mindkét létszámadat - a jelenlegi és a várható - a közfoglalkoztatási állományúak létszámadata nélkül értendő, illetve kerül bemutatásra. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (%) Jelmagyarázat: 10% felett 5-10%között NÖVEKEDÉS 5% alatt 1% alatt STAGNÁLÁS 5% alatt 5-10%között CSÖKKENÉS 10% felett A kérdőívünket kitöltő munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy a március 31-ei bázis időszaki létszámhoz képest március végére várhatóan 1,5%-kal nő az alkalmazásban állók száma. Az országos összesítés azonos irányú, de magasabb (2,1%-os) mozgást prognosztizál I. negyedév végére. A jelzett megyei változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 1074 fős munkahely-bővítést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. Nemzetgazdasági áganként tekintve az elkövetkező 12 hónapban várható létszámmozgások egyenlege nagyobb mértékű (abszolút számokban kifejezett) létszámnövekedést eredményezhet a feldolgozóipar (+448 fő, +1,6%); a szállítás, raktározás(161 fő, 2,1%); illetve a kereskedelem, gépjárműjavítás (+130 fő, +2,3%) területén tevékenykedő szervezeteknél. Létszámcsökkenést I. negyedévének végére a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (-28 fő, -0,5%) nemzetgazdasági ágban jeleztek a mérésben részt vevő munkáltatók. 16

17 Járásonként vizsgálva jelentősebb a be- és kilépők létszámának egyenlege alapján kifejezett munkahely-bővítés várhatóan három járásban (Miskolc, Mezőkövesd, Tiszaújváros) fog megvalósulni. A miskolci járásban (+336 fő, +0,9%) döntően a kereskedelem, gépjárműjavítás és a szállítás, raktározás, a mezőkövesdi járásban (+242, +6,3%) a feldolgozóipar - azon belül jellemzően a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása -; a tiszaújvárosi járásban (139 fő, +2,1%) ugyancsak a feldolgozóipar - azon belül jellemzően a vegyi anyag, termék gyártása - területén. Ezen felül várhatóan még négy járásban alakul ki létszámbővülés március végére vonatkozóan. 50 fő feletti létszámbővülés várható Sátoraljaújhely (+86 fő, +1,1%) döntően a szállítás, raktározás, Ózd (+80 fő, 3,3%) a feldolgozóipar - azon belül jellemzően a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása -; és Sárospatak (+63 fő, 2,8%) ugyancsak a feldolgozóipar - azon belül jellemzően a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása - és az építőipar szektorban. További hét járásban (Szikszó, Putnok, Tokaj, Gönc, Cigánd, Encs, Szerencs) 28-3 fő közötti a létszámbővülés. A munkáltatók által jelzett várakozások szerint a Mezőcsáti járásban (-10 fő, -1,4%), legnagyobb számban a kereskedelem, gépjárműjavítás területén gazdálkodó szervezetek prognosztizáltak létszámfogyást. A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében a legnagyobb arányú növekedésre a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol várhatóan 4,6%-kal (113 fővel), emelkedik a létszám az elkövetkező tizenkét hónap során. A felmérésben részt vett kis-, és középvállalkozások várakozásai valamivel mérsékeltebbek, náluk várhatóan előbbi esetében 1,9%-kal (150 fővel), utóbbi esetében 1,0%-kal (158 fővel) emelkedik a foglalkoztatott létszám. Arányaiban kisebb( 1,4%-os), de létszámvonzatában jelentős (653 főt érintően) növekedést jeleztek a 250 fő feletti létszámot foglalkoztató középvállalkozások. A munkáltatók száma - 12 hónapon belüli - létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Stagnálást Növekedést Vállalati méret jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 10 1, , , ,0 Kisvállalkozás 21 5, , , ,0 Középvállalkozás 44 22, , , ,0 Nagyvállalkozás 6 11, , , ,0 ÖSSZESEN 81 6, , , ,0 A vállalkozások 20,3%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számol, míg 73,2% stagnálást, 6,6% létszámcsökkenést jelez. Az elmúlt év azonos időszakában készült mérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 17,8%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számolt, míg 76,7% stagnálást, 5,5% pedig létszámcsökkenést jelzett. 17

18 6. ATIPIKUS FOGLALKOZTATOTTSÁGI FORMÁK PREFERÁLTSÁGA Kérdőívünk a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ebben a negyedévben arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók milyen atipikus foglalkoztatási forma keretében alkalmaznának leginkább munkavállalókat. Atipikus foglalkoztatási formák A következő negyedévre vonatkozó munkaerő-gazdálkodási tervei szerint mely foglalkoztatási formát alkalmazná? (NMF kérdőív 5. kérdés) 100,0 biztosan alkalmazná talán alkalmazná biztosan nem alkalmazná 80,0 % 60,0 40,0 20,0 0,0 Részmunkaidős foglalkoztatás Munkaerő-kölcsönzés Távmunka Önfoglalkoztatás Bedolgozói jogviszony Megbizási szerződés Alkalmi, vagy szezonális/egyszerűsített foglalkoztatás Határozott idejű munkaszerződéssel való foglalkoztatás A megkérdezett munkáltatók közül nagyjából minden második válaszadó hangot adott véleményének a kérdőívben felsorolt nyolcféle atipikus foglalkoztatási forma valamelyikével kapcsolatban, amely a vizsgálatban érintett válaszadóknak átlag 42,1%-a. (Az elmúlt évhez képest 4,4%-ponttal alacsonyabb válaszadási hajlandóságot rögzítettünk.) A közölt adatokkal kapcsolatban fontos megjegyezni azt, hogy a válaszolók köre évről-évre cserélődik, de az egyes atipikus foglalkoztatási formák sikerességével kapcsolatban jól érzékelhető jelzéseket tartalmaznak. A fenti grafikonon jó látható, hogy a nyolc foglalkoztatási forma közül - az elmúlt évhez hasonlóan - a határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás (61,8%); valamint az alkalmi, vagy szezonális/egyszerűsített foglalkoztatás (52,4%) a legközkedveltebb a válaszadói körben. A további hat foglalkoztatási formát előnyben részesítők száma nagyságrendekkel alacsonyabb. 18

19 A válaszadók legmarkánsabb véleménye a távmunka, a bedolgozói jogviszony, az önfoglalkoztatás, valamint a munkaerő-kölcsönzés vonatkozásában mutatkozik meg, ugyanis itt az elutasítók aránya a 80%-ot (sőt az első esetében a 90%-ot) is meghaladja. Hangsúlyozandó, hogy az eddig bemutatott atipikus foglalkoztatási formák elfogadottsága/vagy éppen elutasítása a jövőben még jelentősen változhat, kiváltképp ha figyelem bevesszük a részmunkaidős (37,3%); a megbízási (32,8%); az alkalmi, vagy szezonális/egyszerűsített (28,3%); valamint a határozott idejű (28,1%); foglalkoztatás bizonytalan válaszadóinak jelentős, illetve a nem válaszolók 57,9%-os összesített arányát. Az atipikus foglalkoztatási formák országos adatsorának hat mutatószáma (munkaerő-kölcsönzés, távmunka, önfoglalkoztatás, bedolgozói jogviszony, megbízási szerződés, részmunkaidős foglalkoztatás) többé-kevésbé megegyezik a megyei arányszámokkal. A két jelentősebb különbség a határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás (+19,1%-pont), és az alkalmi, vagy szezonális/egyszerűsített foglalkoztatás (10,2%-pont) megyei preferáltságát mutatja. Az elmúlt évi megkérdezéshez képest az atipikus, különösen a részmunkaidőben történő foglalkoztatás, és a határozott idejű munkaszerződéssel való foglalkoztatás szerepe felértékelődött, azonban a többi atipikus foglalkoztatási forma alkalmazása iránti munkáltatói igény továbbra sem jellemző. Egyetlen kivételként említendő, hogy a munkáltatók egyre nagyobb arányban élnek a megbízási szerződés lehetőségével is, az ilyen formában alkalmazottak aránya a évi 12,9 százalékról 2018-ra 18,6 százalékra emelkedett. 19

20 7. MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésről A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely közepétől kezdődően a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (korábbi nevén Állami Foglalkoztatási Szolgálat) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. A Nemzetgazdasági Minisztérium (azon belül a Munkaerő-piaci Főosztály, Elemzési és Bérpolitikai Osztály) szakmai irányításával az országban 173, a régióban 28, míg B.-A.-Z. megyében 16 foglalkoztatási osztály vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A lakossági munkaerő-felmérésről A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A magyar munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik az ún. kikérdezést megelőző héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban kikérdezést megelőző héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd. 20

21 A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Az NFSZ fogalmi rendszerében: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. 3. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a NACE Rev.2-nek magyar nyelvű változata. Az egyes mutatók számításánál a TEÁOR 08-at alkalmazzuk a gazdasági egységek főtevékenységének meghatározására, amelyek a következő területeket fedik le: 21

22 TEÁOR'08 - Adminisztratív szakág, teljes hierarchia (forrás: A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar D Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő S Egyéb szolgáltatás T Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra U Területen kívüli szervezet 00 Nincs besorolva 22

23 8. MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) T Á B L Á Z A T O K A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2018 áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN (közfoglalkoztatottak nélkül) 1. sz. táblázat jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Járás/Megye/Ország létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Miskolc , ,9 Encs , ,2 Kazincbarcika , ,3 Tiszaújváros , ,1 Mezőkövesd , ,3 Ózd , ,3 Sárospatak , ,8 Sátoraljaújhely , ,1 Szerencs , ,0 Edelény , ,2 Szikszó , ,9 Tokaj , ,0 Putnok , ,4 Gönc , ,1 Mezőcsát , ,4 Cigánd , ,1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,5 Magyarország , ,1 A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2018 áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) 2. sz. táblázat jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Vállalati méret létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Mikrovállalkozás , ,6 Kisvállalkozás , ,9 Középvállalkozás , ,0 Nagyvállalkozás , ,4 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,5

24 A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2018 áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) 3. sz. táblázat jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás Nemzetgazdasági ág, ágazat válaszadók száma létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva (TEÁOR '08) db fő fő fő % fő fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , ,1 Bányászat, kőfejtés , ,6 Feldolgozóipar , ,6 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás , ,3 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazd , ,0 Építőipar , ,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,3 Szállítás, raktározás , ,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,5 Információ, kommunikáció , ,2 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,7 Ingatlanügyletek , ,2 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , ,9 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , ,1 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás , ,5 Oktatás , ,6 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,6 Művészet, szórakoztatás, szabad idő , ,9 Egyéb szolgáltatás , ,0 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , ,5

25 4. sz. táblázat A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2018 áprilisában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - az 50 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) Egyenleg Foglalkozási csoport Belépő Kilépő belépő-kilépő (FEOR 2008) fő Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Járművezetők és mobil gépek kezelői Fém- és villamosipari foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Építőipari foglalkozások Irodai, ügyviteli foglalkozások Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2018 áprilisában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - az 50 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) 5. sz. táblázat Egyenleg Foglalkozási csoport Belépő Kilépő belépő-kilépő (FEOR 2008) fő Járművezetők és mobil gépek kezelői Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2018 áprilisában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - az 50 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) 6. sz. táblázat Egyenleg Foglalkozási csoport Belépő Kilépő belépő-kilépő (FEOR 2008) fő Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Építőipari foglalkozások

26 7. sz. táblázat A válaszadó szervezetek megoszlása JÁRÁSONKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) ÖSSZESEN Járás/Megye db % db % db % db % db % Miskolc , , , , ,0 Encs 22 3,7 27 6,9 4 2,1 2 3,8 55 4,5 Kazincbarcika 73 12,3 32 8, ,3 3 5, ,5 Tiszaújváros 28 4,7 29 7,4 19 9,7 3 5,7 79 6,4 Mezőkövesd 33 5,6 24 6,1 14 7,2 4 7,5 75 6,1 Ózd 36 6,1 24 6,1 8 4,1 4 7,5 72 5,8 Sárospatak 24 4,0 26 6,6 18 9,2 0 0,0 68 5,5 Sátoraljaújhely 39 6,6 26 6,6 8 4,1 7 13,2 80 6,5 Szerencs 51 8,6 16 4,1 11 5,6 1 1,9 79 6,4 Edelény 40 6,7 21 5,4 5 2,6 1 1,9 67 5,4 Szikszó 24 4,0 12 3,1 4 2,1 0 0,0 40 3,2 Tokaj 27 4,5 12 3,1 1 0,5 0 0,0 40 3,2 Putnok 21 3,5 6 1,5 2 1,0 1 1,9 30 2,4 Gönc 24 4,0 16 4,1 3 1,5 0 0,0 43 3,5 Mezőcsát 7 1,2 10 2,6 4 2,1 0 0,0 21 1,7 Cigánd 19 3,2 2 0,5 0 0,0 0 0,0 21 1,7 Borsod-Abaúj-Zemplén , , , , ,0 8. sz. táblázat A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés GAZDASÁGI ÁG SZERINTI REPREZENTÁCIÓJA (közfoglalkoztatottak nélkül) Ágazat betűjele Ágazat megnevezése TEÁOR '08 Alkalmazásban állók száma (KSH*) A válaszadó szervezeteknél foglalkoztatottak száma** Reprezentációs arány fő % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,0 B Bányászat, kőfejtés ,3 C Feldolgozóipar ,1 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás ,1 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás ,6 F Építőipar ,3 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,7 H Szállítás, raktározás ,7 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,3 J Információ, kommunikáció ,6 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,0 L Ingatlanügyletek ,5 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,5 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,6 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,1 P Oktatás ,3 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,8 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,2 S Egyéb szolgáltatások ,0 A-S ÖSSZESEN ,1 * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai, I-IV. negyedév ** A megyében lévő telephelyen alkalmazásban állók száma, március 31-én

27 9. sz. táblázat A válaszadó szervezeteknél foglalkoztatottak megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) Ágazat betűjele Nemzetgazdasági ág (TEÁOR '08) MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) ÖSSZESEN fő % fő % fő % fő % fő % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 167 6, , , , ,6 B Bányászat, kőfejtés 6 0,2 83 1,1 67 0,4 0 0, ,2 C Feldolgozóipar , , , , ,4 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás 0 0,0 43 0, ,6 0 0, ,4 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás 27 1,1 38 0, , , ,6 F Építőipar , , ,0 0 0, ,2 G Kereskedelem, gépjárműjavítás , , , , ,8 H Szállítás, raktározás 84 3, , , , ,5 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 214 8, , ,7 0 0, ,7 J Információ, kommunikáció 18 0,7 45 0,6 0 0,0 0 0,0 63 0,1 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 3 0,1 13 0, , , ,8 L Ingatlanügyletek 40 1, , ,1 0 0, ,7 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 125 5, , ,0 0 0, ,7 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 128 5, , , , ,3 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 11 0, , , , ,1 P Oktatás 58 2, , ,3 0 0, ,2 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 15 0, , , , ,4 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 9 0, , ,8 0 0, ,6 S Egyéb szolgáltatások 78 3, , , , ,8 A-S ÖSSZESEN (fő, oszlop %) 100,0 100,0 100,0 100,0 100, A-S ÖSSZESEN (fő, sor %) 3,4 10,8 22,0 63,9 100,0

28 G R A F I K O N O K 1. sz. grafikon A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG (FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA) SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) db fő MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) 0 Válaszadó szervezetek (db) Foglalkoztatottak (fő) 2. sz. grafikon A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) 6,0 4,0 5,1 4,5 % 2,0 2,7 1,9 2,5 1,3 1,6 0,5 0,0-2,0-0,6 MIKRO (10 fő alatti létszám) -0,8 KIS (10-49 fő közötti létszám) -1,2-1,1 KÖZÉP ( fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) Munkaerő-felvétel Munkaerő-csökkenés Létszámváltozás

29 3. sz. grafikon A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai JÁRÁSONKÉNT (közfoglalkoztatottak nélkül) fő március 31-ei tény létszám június 30-ig várható létszám március 31-ig várható létszám Miskolc Encs Kazincbarcika Tiszaújváros Mezőkövesd Ózd Sárospatak Sátoraljaújhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc Mezőcsát Cigánd járás

30 KÉRDŐÍV A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés során alkalmazott kérdőív Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal. Járási Hivatal II. negyedév Gazdasági szervezet Neve: adószáma: telefonszáma: címe: címe: kitöltő neve: