T Á J É K O Z T A T Ó

Átírás

1 T Á J É K O Z T A T Ó BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE MUNKAERŐ-PIACI FOLYAMATAIRÓL 215. NOVEMBER 6,4 ezer vel kevesebb a regisztrált álláskeresők száma a megyében, mint egy éve. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nyilvántartott álláskeresők száma 215. áprilistól októberig folyamatosan csökkent, májustól pedig minden hónapban alacsonyabb volt a 214 azonos hónapjában regisztrált létszámtól is. Novemberben az ún. hosszabb időtartam közfoglalkoztatásban lezajlott nagyobb létszámcsere következtében számottevően emelkedett a nyilvántartott álláskeresők közé ismét belépők száma, s nőtt az elsődleges munkaerőpiacról, különösen az ipar-építőipar területéről beáramlók száma is. Ezeknek a hatásoknak a következtében a novemberi zárónapon több álláskeresőt tartottak nyilván a járási hivatalok, mint októberben. Kedvező, hogy a bejelentett új munkaerő-igények száma is jelentősen, az előző havi több mint két és félszeresére emelkedett, ami az elkövetkező hetekben várhatóan az álláskeresők számának újbóli csökkenését eredményezi. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 16 járási hivatala november végén összesen álláskeresőt tartott nyilván, 4,4 ezer vel (11,6%-kal) többet, mint október végén. Éves összehasonlításban viszont ennél számottevőbb, 6,4 ezer s (13,1%-os) csökkenés figyelhető meg továbbra is. Országosan is hasonló irányban változott a nyilvántartott álláskeresők száma. November végén országosan 35,5 ezer álláskereső szerepelt a megyék (város) nyilvántartásában, 4,8%-kal (16,1 ezer vel) több, mint egy hónapja, illetve 14,1%-kal (57,8 ezer vel) kevesebb, mint egy éve. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nyilvántartott álláskeresők számának országosból való részesedése novemberben 12,2% volt, annyi, mint egy éve (12%) A regisztrált álláskeresők számának alakulása B.-A.-Z. megyében, 213. január november Az álláskeresők számának változása járásonként B.-A.-Z. megyében, 214. és 215. november 214. nov nov jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Miskolc Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát Cigánd A mezőcsáti járás kivételével, ahol novemberben 17 vel csökkent a létszám, a megye többi járásában emelkedett az előző hónaphoz képest az álláskeresők száma. A legnagyobb arányban Encs, Ózd, Edelény és Szikszó térségében nőtt a létszám, ezekben a járásokban harmadával-negyedével lett több, máshol 1,1-11,5%-os volt a növekedés. Szám szerint tekintve leginkább a miskolci, az ózdi és az edelényi járásban nőtt a számuk, ahol mintegy nyolcszáz, illetve ezer körüli növekedés következett be, máshol között nőtt a létszám. Az előző év novemberéhez képest kivétel nélkül valamennyi járásban fogyott a nyilvántartott álláskeresők száma. A csökkenés mértéke a járások csaknem felében 17,3-28,5% közötti volt (pl. a cigándi, a gönci, a mezőcsáti járásban), máshol ennél kisebb, 2,3-11,9%. A miskolci járási hivatal 1,4 ezer vel, a kazincbarcikai pedig csaknem ezer vel kevesebb álláskeresőt

2 TÁJÉKOZTATÓ, 215. NOVEMBER tartott nyilván, mint egy éve, de a gönci, a cigándi, a szerencsi, a tiszaújvárosi járásban is 5-65 s a csökkenés. A regisztrált álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány novemberben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 15,6%-ot tett ki, ami 1,7 százalékponttal több, mint egy hónapja, de 3 százalékponttal kevesebb, mint egy éve. Az országos arány az előző hónaphoz képest,4 százalékponttal 7,9%-ra emelkedett, s 1,4 százalékponttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbitól. A megye egyes járásaiban mért mutatók a közfoglalkoztatás intenzív növelése óta közeledtek egymáshoz, ezáltal ként a leghátrányosabb helyzetű térségekben csökkent a munkanélküliség súlya, illetve a mutató értéke. A korábbi háromról tartósan ötre (a miskolci, a tiszaújvárosi, a mezőkövesdi a sárospataki, a sátoraljaújhelyi járások) emelkedett azoknak a járásoknak a száma, ahol 15% alatti a nyilvántartott álláskeresők létszámával számított munkanélküliségi arány. Az előző évhez képest minden járásban csökkent az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül, a csökkenés mértéke a novemberi hónapokat egybevetve a mezőcsáti, a gönci járásban 6,8, illetve 8,4, a cigándi járásban pedig 11,1 százalékpontot tett ki. Az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül, B.-A.-Z. megye járásaiban, 215. november (%) 33, 3, 27, 24, 21, 18, 15, 12, 9, 6, 3,, % A regisztrált álláskeresők arányának alakulása B.-A.-Z. megyében, 213. január november jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. JELMAGYARÁZAT A regisztrált álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség becsült számához viszonyítva, %: <15, 15,1-2, 2,1-25, 25,1-3, >3,1 A járási hivatalok ügyfélforgalmát novemberben is elsősorban a közfoglalkoztatásban zajló létszámcserék alakították. Ez most a belépők számának emelkedésével, illetve a nyilvántartásból távozók számának csökkenésével járt. A hónap folyamán 9,3 ezer álláskeresőt vettek nyilvántartásba a járási hivatalok, 8%- kal (4,1 ezer vel) többet, mint októberben. Az egy évvel korábbihoz képest 16%-os volt a növekedés. A nyilvántartásba vett álláskeresők 96%-a (9,3 ezer ) már nem először vált álláskeresővé, 4,2%-a (46 ) először került be a járási hivatal által nyilvántartott álláskeresők közé. Az újként regisztrált álláskeresők 67,5%-a (274 ) pályakezdő fiatal volt, az ismételten nyilvántartásba vett álláskeresők közötti arányuk 13,5% (1,3 ezer ) volt. Az első ízben nyilvántartásba vett pályakezdők többsége (48%-a) középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, a többiek 8 vagy kevesebb általános iskolai osztályt végeztek (45%), legkisebb csoportjuk diplomás (7%). Az ismét nyilvántartásba vett álláskeresők több mint fele (57%) fél éven belül tért vissza a járási hivatal ügyfelei közé, az egy év múltán jelentkezők részaránya 2% volt. Novemberben 5,3 ezer került ki a nyilvántartott álláskeresők közül, harmadával kevesebb, mint egy hónapja, s közel ennyivel szintén kevesebb, mint tavaly novemberben. A hónap folyamán kikerültek fele (51%) munkát vállalt 27,6% a közfoglalkoztatásban, 23,4% az elsődleges munkaerőpiacon -, a többiek nyilvántartása a munkaerő-piaci képzés megkezdése (3%), illetve az együttműködési kötelezettség mulasztása vagy egyéb ok (46%) miatt szünetel vagy megszűnt. Az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedők 7%-a középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, a közfoglalkoztatásban elhelyezkedők között az ilyen végzettségűek 34%-ot képviseltek, az itt elhelyezkedők többsége legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzett (64%). A hónap folyamán végbement létszámcserélődés következtében az elmúlt hónaphoz képest az átlagosnál kissé jobban emelkedett az alacsony iskolai végzettségűek, a segédmunkát keresők, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak száma az álláskeresők között. A létszámösszetétel 1 A nyilvántartott álláskeresők száma a KSH által megállapított gazdaságilag aktív népesség számához viszonyítva. 2/6

3 TÁJÉKOZTATÓ, 215. NOVEMBER bb jellemzői azonban nem változtak november végén is a megyében nyilvántartott álláskeresők kissé több mint felét a férfiak (51,7%) alkották. Az álláskeresők közel kétharmada éves, köztük a tízévente képzett csoportok évesek:21,4%, évesek: 22%, évesek: 2,6% - nagysága közel azonos. A fiatal, a legfeljebb 24 éves álláskeresők részaránya 18,2%-ot, míg a legidősebb korosztály, az 55 éves vagy idősebbek részesedése 17,8% tett ki. Az egy évvel korábbihoz képest a legfiatalabbak, de kiváltképp a legidősebbek részesedése nőtt az álláskeresők között. Az álláskeresők összetétele korcsoportok szerint B.-A.-Z. megyében, 215. november Az álláskeresők összetétele iskolai végzettség szerint B.-A.-Z. megyében, 215. november legalább 55 éves 17,8% legfeljebb 19 éves 4,6% 2-24 éves 13,6% szakközépisk., technikum 13,4% gimnázium 8,2% isk.,egyetem 3,3% 8 általánosnál kevesebb 1,1% éves 2,6% éves 22,% éves 21,4% szakmunkásk., szakisk. 26,7% általános iskola 38,3% A legmagasabb szintű iskolai végzettséget tekintve az álláskeresők az előző havinál is meghatározóbb - többségét novemberben is a csak alapfokú iskolai bizonyítvánnyal rendelkezők alkották (48,4%), köztük minden ötödik 8 osztálynál kevesebbet végzett. Hosszabb ideje a szakmunkásképzőből, szakiskolából kikerültek (26,7%) teszik ki a második legnagyobb csoportot. A többiek középiskolát vagy felsőfokú iskolát végeztek, legtöbben szakközépiskolában, technikumban érettségiztek, illetve szereztek szakképzettséget (13,4%), kisebb részük gimnáziumba járt (8,2%), míg a diplomások részaránya most 3,3% volt. Az elmúlt év novemberéhez képest a legfeljebb 8 osztályt és a szakmunkásképzőt végzettek részaránya kissé csökkent, a többieké némileg emelkedett. A munkaerő-piaci szempontból leghátrányosabb helyzetűnek tekintett álláskeresői csoportok közül november végén 11,1 ezer volt tartósan, legalább egy éve folyamatosan nyilvántartott álláskereső, 16,5%-kal (2,2 ezer vel) kevesebb, mint egy éve, részarányuk 26%-ot tett ki. A 25 évesnél fiatalabb álláskeresők száma november végén 7,8 ezer volt, 11,9%-kal (1,1 ezer vel) apadt az egy évvel korábbihoz képest. Jóval kevésbé fogyott az 5 éves vagy idősebb álláskeresők száma (11,7 ezer ), novemberben 5,3%-kal (,7 ezer vel) voltak kevesebben, mint egy éve. A legnagyobb csoportot a legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzettek alkotják (2,7 ezer ), de számuk éves összevetésben továbbra is számottevő mértékű csökkenést mutat, november végén 12,7%-kal (3 ezer vel) voltak kevesebben, mint tavaly novemberben. A megváltozott munkaképességű álláskeresők száma (1,7 ezer ) az utóbbi hónapokban stagnál, éves szinten most 1,3%-kal (,2 ezer vel) volt kevesebb. Az elmúlt hónaphoz képest a kiemelt rétegek közül egyedül a tartósan álláskeresők száma fogyott néhány tíz vel, a többi csoport létszáma emelkedett, közülük is leginkább az alacsony iskolai végzettségűeké és az idősebbek közé tartozóké (2,9, ill. 11,5%-kal) A leghátrányosabb munkaerő-piaci helyzetű álláskeresők számának alakulása B.-A.-Z. megyében, 214. és 215. november Alacsony iskolai végzettségű Legalább 1 éve foly. nyilvántartott 25 évesnél fiatalabb 214. november 215. november 5 évesnél idősebb Megváltozott munkaképességű Pénzbeli ellátásban részesülő álláskeresők számának alakulása B.-A.-Z. megyében, 214. és 215. november Ellátatlan FHT Álláskeresők ellátása 215. november 214. november ezer Júniustól tart az álláskeresők ellátására jogosultak számának emelkedése a megyében, s a fél éven át tartó csökkenő tendenciát megtörve most nőtt a pénzbeli ellátásban nem részesülők, valamint a szociális 3/6

4 TÁJÉKOZTATÓ, 215. NOVEMBER támogatásra, az FHT-ra jogosultak száma is. November végén 3,4 ezer volt jogosult álláskeresési járadékra, 1,6 ezer pedig a nyugdíj előtt állók segélyére, együttes létszámuk (5 ezer ) 7,9%-kal, illetve 6,1%-kal volt több, mint egy hónapja illetve egy éve. A bővülő közfoglalkoztatással párhuzamosan áprilistól októberig folyamatosan apadt a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) jogosultak száma, novemberben viszont 2,5%-kal (3 ezer vel) 17,5 ezerre emelkedett. Hasonló ívet követ a pénzbeli ellátásban nem részesülők számának éven belüli alakulása, októberhez képest 5,7%-kal (1,1 ezer vel) 2,2 ezerre emelkedett a számuk. Ezzel szemben 214 novemberéhez viszonyítva mindkét réteg esetében jelentős a csökkenés, az FHT-ra jogosultak száma 13,6%-kal (2,8 ezer vel), a pénzbeli ellátásban nem részesülőké pedig 16,4%-kal (4 ezer vel) volt november végén kevesebb. A pénzbeli ellátás szempontjából az álláskeresők legkisebb rétegét (11,7%) az álláskeresési ellátásra jogosultak alkották, ennél továbbra is jóval nagyobb azoké, akik FHT-ra jogosultak (41%). Ahogy korábban, az álláskeresők nagyjából fele (47,3%) novemberben sem volt jogosult pénzbeli ellátásra. Az álláskeresők járadékára vagy segélyére jogosultak közül novemberben kikerültek 65%-a, az FHT-ra jogosultak 61%-a, az ellátásban nem részesültek 43%-a elhelyezkedett. Az álláskeresők ellátására jogosultak közül kikerültek túlnyomó többsége (1-ből 7 ) az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedett el, a másik két csoporthoz tartozók között ez az arány jóval kisebb (harmada, illetve közel fele) volt, többségük tehát közfoglalkoztatást vállalt. November végén 5,9 ezer pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván a járási hivatalok, 6,5%-kal (36 vel) többet, mint egy hónapja. Az egy évvel korábbi létszámhoz mért változás ezzel ellentétes irányú, közel ötödével (18,9%-kal, 1,4 ezer vel) fogyott a számuk. Országosan havi szinten alig változott, éves összevetésben viszont nagyobb a csökkenés mértéke. November végén országosan 42 ezer pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván,,7%-kal (277 vel) többet, mint egy hónapja, éves szinten pedig 21,5%-kal (11,5 ezer vel) csökkent a számuk. Az álláskeresők megyei összes létszámán belül a pályakezdők részaránya 13,8%-ot tett ki, ami továbbra is magasabb, mint országosan (12%). A hónap folyamán 1,5 ezer pályakezdő álláskeresőt vettek nyilvántartásba 18%-ot első ízben, 82%- ot ismételten -, 1,2 ezer t pedig töröltek onnan. A nyilvántartásba került pályakezdők száma 41%-kal múlta felül az előző havit, az egy évvel korábbitól viszont mindössze 19 vel tért el. Ezzel szemben a nyilvántartásból kilépők száma 4%-kal, illetve 11%-kal maradt el az előző havitól, illetve az egy évvel korábbitól. A nyilvántartásból a hónap folyamán kikerült pályakezdők 46%-a munkavállalás miatt kérte nyilvántartása megszüntetését (vagy szüneteltetését), az érintettek fele támogatással vagy a nélkül - az elsődleges munkaerőpiacon kapott munkát, másik fele pedig közfoglalkoztatást vállalt. További 4% munkaerő-piaci támogatással szakmai képzést kezdett, s ez alatt szünetel a nyilvántartásuk. Novemberben 9,5 ezer állás betöltésére vonatkozó munkaerőigényt jelentettek a járási hivatalokban. A közfoglalkoztatási programok indítása rendszerint nagyobb hullámzást vált ki a munkaerő-igények havi alakulásában, az elsődleges munkaerőpiac járási hivatalokban megjelenő munkaerő-kereslete jóval kiegyenlítettebb. Novemberben a közfoglalkoztatásban megüresedett állások, illetve a program újbóli bővítése következtében több mint 8,5 ezer foglalkozatási lehetőség nyílt meg a hónap folyamán. Az elsődleges munkaerőpiacon tevékenykedő munkaadók által bejelentett üres állások száma csökkent novemberben, de még így is meghaladta az ezer t. Az előző hónapról még érvényes állásajánlatokkal együtt november folyamán összesen 15,1 ezer állásra végeztek közvetítést a járási hivatalok, ami 9,5%- kal múlta felül az előző havit, s 12,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit is. A novemberben bejelentett üres állások 89%-a a közfoglalkoztatás révén a másodlagos munkaerőpiacon, 11%-a pedig az elsődleges munkaerőpiacon állt rendelkezésre. A megyébe novemberben összesen 9,5 ezer foglalkoztatására irányuló munkaerőigényt jelentettek be, ami összefüggésben a közfoglalkoztatás munkaerőigényének nagy havi hullámzásával két és félszerese az októberinek, s csaknem másfélszer annyi, mint 214 novemberében volt. Országosan 4/6

5 TÁJÉKOZTATÓ, 215. NOVEMBER összesen 75,2 ezer üres állást jelentettek be a munkáltatók, ennek 12,7%-át a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei foglalkoztatók jelezték. A megyei foglalkoztatók által bejelentett állások 92%-a támogatással létesült, 8%-a támogatás nélküli állás volt. Támogatással 8,8 ezer t kerestek, közülük mintegy 25 álláskeresőt bér- vagy egyéb támogatással az elsődleges munkaerőpiacon, a többiekre (8,5 ezer ) a közfoglalkoztatásban tartottak igényt. Támogatás nélkül közel 8 re kezdeményeztek munkaerő-közvetítés a nyílt munkaerőpiacon tevékenykedő munkáltatók db A hónap folyamán feltárt, bejelentett állások számának alakulása B.-A.-Z. megyében, 214. január november támogatott nem támogatott db A hónap folyamán bejelentett új állások száma járásonként, 215. november nem tám. állás egyéb támogatás közfoglalkoztatás 214. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. Miskolc Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát Cigánd Az elsődleges munkaerőpiacon működő foglalkoztatók által bejelentett (támogatási igénnyel társult vagy a nélküli) állások (1 ezer) relatív többségét ipari-építőipari vállalkozások jelentették be (41,8%), további jelentősebb hányada két területről, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek (13%) és a kereskedelem (11,6%) területéről érkezett. Az elmúlt év novemberéhez képest egyedül az adminisztratív szolgáltatások köréből jelentettek be kevesebb munkaerőigényt, más ágakból a tavalyihoz hasonló volt a kereslet. Ezeknek a munkaerőigényeknek a 24%-ához különféle típusú bértámogatási igény is kapcsolódott. A hónap folyamán bejelentett összes állás kétharmadát négy járásban - a miskolci (31,7%, 3 ezer állás), a kazincbarcikai (11,5%; 1,1 ezer állás), az edelényi (11,5%, 1,1 ezer állás) és az ózdi (9,8%, 1 ezer állás) járási hivatalban - jelentették be. A többi járásban 1,2-6,8% (12-65 állás) közötti arányban oszlott meg az újonnan bejelentett munkaerőigények száma. A támogatási igénnyel nem társuló állásajánlatok 6 tizede két járásban, a miskolci és az ózdi járásban koncentrálódott, máshol legfeljebb 2-5 ilyen állás állt rendelkezésre. A bejelentett állások közül 1,2 ezer állás (12,4%) szólt szakképzett álláskeresőknek, a többi állásra segéd-vagy betanított munkást kerestek. A szakképzettséggel betölthető állások közül a legtöbb állást a másodlagos munkaerőpiacon - mezőgazdasági, ipari gépjavítóknak, karbantartóknak, ügyviteli, további munka- és termelésszervező munkában jártas álláskeresőknek kínálták. Az elsődleges munkaerőpiacon a legtöbb állás bolti eladóknak, lakatosoknak, hegesztőknek, fémmegmunkáló gépkezelőknek, pékeknek és irodai adminisztratív munkára képzett álláskeresőknek állt rendelkezésre. Novemberben 8,7 ezer álláskereső állt munkába a megyében. A közfoglalkoztatásban lezajlott novemberi létszámcsere jelentős létszámot érintett a megyében, az előző hónaphoz képest számottevően emelkedett a közfoglalkoztatásba bekerülők, s az onnan kikerülők száma egyaránt. Az elsődleges munkaerőpiacon munkát kezdők száma ennél jóval alacsonyabb volt novemberben is, s az időszakra jellemzően csökkent is némileg az elmúlt hónapokhoz képest November folyamán - a járási hivatalok által végzett állásközvetítések és önálló álláskeresés zárónapig ismertté vált eredménye alapján 8,7 ezer kezdett dolgozni, alig kevesebb (4,4%-kal,,4 ezer vel), mint az előző hónapban. Az egy évvel korábbihoz mérten viszont hasonló arányú emelkedés figyelhető meg, amit nagyobb részt a közfoglalkoztatást vállalók, kisebb részt az elsődleges munkaerőpiacon támogatás nélkül elhelyezkedők számának növekedése eredményezett. 214 novemberéhez képest 6,8%-kal (,6 ezer vel) többen kezdtek dolgozni az idén. Az álláskeresők közül további 467 szakmai képzést kezdett támogatott munkaerő-piaci képzés résztvevőjeként. Ez év november végéig csaknem 4,7 ezer álláskereső jutott ilyen formában képzési 5/6

6 TÁJÉKOZTATÓ, 215. NOVEMBER lehetőséghez, 12%-kal kevesebb, mint 214 azonos időszakában. A viszonylag nagy különbséget az okozza, hogy 215-ben zajlik a képzéseket finanszírozó kifutó illetve újonnan induló uniós - programok váltása jan. A foglalkoztatottá vált álláskeresők számának alakulása B.-A.-Z. megyében, 213. január november febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug szept. okt. nov. dec A foglalkoztatottá vált álláskeresők száma foglalkoztatásuk jellege szerint járásonként, 215. november Miskolc Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Támogatás nélkül Egyéb támogatás Közfoglalkoztatás Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát Cigánd A novemberben munkát kezdő álláskeresők közül több mint 6,8 ezer (78%) közfoglalkoztatottként a másodlagos munkaerőpiacon, határozott idejű szerződéssel kezdett dolgozni, 1,9 ezer (22%) pedig az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedett el. Ez utóbbiak közül mintegy 15 kivételével - akik különféle bérjellegű, mobilitási vagy vállalkozóvá váláshoz nyújtott támogatással kezdtek dolgozni a többség támogatás nélkül kötött munkaszerződést. A legtöbben a megye legnépesebb járásában, a miskolci járásban nyilvántartott álláskeresők közül helyezkedtek el, novemberben néhány híján 3 ezren (34,1%) kezdtek dolgozni. Közel 1,2 ezer (13,7%) állt munkába a kazincbarcikai járásban is, de az ózdi, az edelényi és a tiszaújvárosi járásban nyilvántartott álláskeresők közül is nagy számban ( ) jutottak munkához. A többi járásban között alakult a számuk. A legtöbb járásban a közfoglalkoztatásban munkát vállalók alkották a többséget, arányuk 13 járásban meghaladta a 7%-ot. Az elsődleges munkaerőpiacon (támogatással vagy a nélkül) állást szerzők száma csak a mezőkövesdi és a sárospataki járásban közelítette meg az 5%-ot. Támogatás nélkül, ahogy általában, novemberben is, a miskolci járásban nyilvántartott álláskeresők közül tudtak a legtöbben elhelyezkedni (551 ), ezen kívül a kazincbarcikai, az ózdi, az edelényi, a tiszaújvárosi és a szerencsi járásban volt még jelentősebb a számuk, 1-2 közötti. Novemberben egyetlen munkáltató sem jelentett be csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntést a megyében január - november között összesen 6 munkáltató jelentett be csoportos létszámcsökkentést a megyében, amely révén összesen 31 elbocsátását helyezték kilátásba az érintett munkáltatók. Az előző év azonos időszakához képest hárommal kevesebb az ilyen döntést hozó foglalkoztatók száma, viszont a megszűnő munkahelyeké 78-cal több. Az idei döntések hatása zömmel a miskolci (87%), kisebb részt a sárospataki (13%) járást érinti. Az állások többsége a közigazgatás (47%), kisebb része az építőipar (23,5%), a feldolgozóipar (13%), a kereskedelem (13%), valamint az egészségügyi, szociális szolgáltatások (3,5%) területén szűnt (szűnik) meg november végéig 33 megyei telephelyű szervezet jelzett nagyobb, egyenként legalább 1 s nagyságú létszámbővítést, új telephely létesítést a járási kirendeltségeken. Ezek együttvéve 898 számára hoztak létre új munkahelyet. Az állások túlnyomó többsége Miskolc (5%), Sátoraljaújhely (23%) és Edelény (12%) térségében jött létre, de létesültek ilyen nagyságrendű új állások az encsi, az ózdi, a kazincbarcikai és a gönci járásokban is. Az új állások legtöbbjét feldolgozóipari (43%), valamint szállítással, raktározással (12%), valamint az adminisztratív vagy egyéb szolgáltatással (11-11%) foglalkozó cégek hozták létre. Miskolc, 215. január 2. 6/6