Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól szeptember

Átírás

1 Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól 213. szeptember Havi és éves összehasonlításban is csökkent az álláskeresők száma a megyében. Az utóbbi években tapasztaltakhoz hasonlóan idén szeptemberben is tovább mérséklődött a nyilvántartott álláskeresők száma, ami elsősorban az aktív munkaerő-piaci támogatások hatását tükrözi. A hónap folyamán ugyan a korábbinál több álláskereső jelent meg a kirendeltségeken, de ezt meghaladóan nőtt az elhelyezkedő, munkaerő-piaci képzést kezdő álláskeresőké. A kedvező irányú változáshoz hozzájárult az is, hogy a támogatási igény nélkül bejelentett üres álláshelyek száma is már második hónapja növekedést mutat. Az elhelyezkedések számának emelkedésében továbbra is a közfoglalkoztatás területén rendelkezésre álló munkahelyek száma a meghatározó. A megyében az egy évvel korábbihoz mérten szeptemberben is országost meghaladó ütemű volt az álláskeresők számának apadása szeptember végén a járási munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában álláskereső szerepelt, 548 vel (1%-kal) kevesebb, mint egy hónapja, az éves összevetésben mért csökkenés pedig ezúttal is jelentős, 11,8%-ot (7,4 ezer t) tett ki. Országosan hasonló jellegű munkaerő-piaci változások zajlottak, a havi csökkenés mértéke 1,6%-ot tett ki, éves összehasonlításban pedig 8,1%-os (42,6 ezer s) apadás zajlott le. Az előző év szeptemberéhez képest hét megyében is tíz százalékot meghaladó csökkenés figyelhető meg, közülük az egyik B.-A.-Z. megye, ahol a közfoglalkoztatási programoknak köszönhetően tartósan kiemelkedő a javulás. Szeptember végén országosan 484,1 ezer álláskereső szerepelt a munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásban, 7,8 ezer vel kevesebb, mint egy hónapja. A nyilvántartott álláskeresők 11,4%-a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében él, arányuk kisebb, mint 212. szeptemberben (11,9%) A regisztrált álláskeresők számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jan jan. A regisztrált álláskeresők létszámforgalma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Első ízben belépők Visszalépők Kilépők 213. jan. Az augusztusi csökkenést követően az első őszi hónapban számottevően nőtt az álláskeresők létszámforgalma, jóval többen kérték nyilvántartásba vételüket a kirendeltségeken, mint korábban, de harmadával több volt az álláskeresők közül kikerülők száma is. A hónap folyamán 7 ezer került be a nyilvántartott álláskeresők közé, ez az augusztusihoz mérten 21%-os (1,2 ezer s) emelkedést jelent, ám mindössze 34 vel különbözik az egy évvel korábbitól. A hónap folyamán regisztrált álláskeresők 12%-a (836 ) első ízben jelent meg a munkaügyi

2 TÁJÉKOZTATÓ, 213. szeptember kirendeltségen, 88%-a (6,2 ezer ) ismételten lett álláskereső. Mind az újként, mint az ismételten regisztráltak száma csaknem pontosan annyi volt, mint egy éve, az előző havihoz képest viszont mindkét csoporté számottevően emelkedett. Az első ízben megjelentek száma 18%-kal (126 vel) volt több az augusztusinál, a visszalépőké pedig 21%-kal (1,1 ezer vel), amit ként a közfoglalkoztatás területén lezajlott létszámcserék alakítottak. Az ismételten bejelentkezők 5%-a kevesebb, mint fél éve volt utoljára nyilvántartott álláskereső, 31%-uk pedig több mint egy éve. Az első ízben jelentkezők túlnyomó többségét szeptemberben is a pályakezdő fiatalok alkották (654, 78%), a visszatérők között viszont továbbra is csak 13% (823 ) számított pályakezdőnek. A bejelentkező pályakezdők száma alig 1%-kal (132 vel) múlta felül az előző havit, a pályakezdőnek már nem minősülő álláskeresőként regisztráltaké viszont 24%-kal (1,1 ezer vel) haladta meg azt. Szeptember folyamán 1,5 ezer pályakezdő, valamint 5,5 ezer nem pályakezdő álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a járási munkaügyi kirendeltségeken, az előbbiek száma kissé több volt, mint egy éve (91 vel, 6,6%-kal), az utóbbiaké pedig ezzel ellentétben kissé csökkent (125 vel, 2,2%-kal). Szeptember folyamán 7,6 ezer került ki a nyilvántartott álláskeresők közül, ami jelentősen, 32%-kal (1,8 ezer vel) több volt, mint az előző hónapban, közülük csaknem 61% elhelyezkedés miatt kérte nyilvántartása törlését, további 3,3% munkaerő-piaci képzést, átképzést kezdett, a többiek (36%) egyéb okból szakították meg a kapcsolatot kirendeltségükkel Az álláskeresők számának változása körzetenként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 212. szeptember 213. szeptember Az álláskeresők számának változása körzetenként 213. szeptember az előző hónaphoz képest az előző év azonos hónapjához képest Az álláskeresők szeptember végi létszáma a miskolci járásban több mint 36 vel, a szerencsi, az edelényi és az ózdi járásban vel csökkent egy hónap alatt. Ehhez hasonló mértékű, de ellenkező irányú változás csak a sátoraljaújhelyi járási munkaügyi kirendeltség ügyfelei körében ment végbe, máshol 8 45 s csupán a különbség. Az egy évvel korábbi adatokhoz hasonlítva nagyobb különbségek tapasztalhatók, de ezek egy része az illetékességi területek 213 júliusától hatályos módosításának a következménye. Ez az oka annak, hogy a gönci és a putnoki járásban július óta nagyobb éves szintű növekedés látszik, illetve ez játszik többé-kevésbé szerepet a kazincbarcikai, a szerencsi, a szikszói, a sárospataki, az encsi kirendeltségek ügyfélkörében mérhető nagyobb csökkenésben. A szeptember végén nyilvántartott álláskeresők száma a gönci és a putnoki járáson kívül csak a sátoraljaújhelyi járásban volt több, mint egy éve, az összes többi járásban kevesebb annál. Szám szerint tekintve Kazincbarcika térségében több mint 1,5 ezer vel, körzetében 1,3 ezer vel, az ózdi járásban 1,2 ezer vel, a megyeszékhelyi járásban pedig 1 ezer vel csökkent az álláskeresők száma a tavaly szeptemberihez képest, de több egyéb kirendeltségen is több száz s a csökkenés. Szeptember végén az álláskeresők relatív többségét, 28,5%-át (15,7 ezer t) a miskolci járásban, további 11,5, illetve 11,1%-át (6,3, ill. 6,1 ezer t) és Kazincbarcika térségében tartották nyilván. A megye további három nagyobb körzetében Sátoraljaújhely (7,2%, 3,9 ezer ), (6,3%, 3,5 ezer ), (6,3%, 3,4 ezer ) együttvéve közel 11 ezer (2%) álláskereső szerepelt a szeptember végi nyilvántartásban. A megye további 9 járási kirendeltsége együttvéve mintegy 16 ezer álláskeresővel (29,2%) állt kapcsolatban, kirendeltségenként 1,1 2,6 ezer vel. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a regisztrált álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány szeptemberben 19,4%-ot tett ki, ami az előző havitól,2 százalékponttal, az egy évvel korábbitól 2,1 százalékponttal volt kevesebb. A közfoglalkoztatás nagyobb mértékű alkalmazása következtében 213 folyamán az országosnál nagyobb arányú volt a nyilvántartott 2/9

3 TÁJÉKOZTATÓ, 213. szeptember álláskeresők számának apadása, ami a munkanélküliségi mutató átlagost meghaladó csökkenését eredményezte. A kedvező irányú változás azonban nem volt olyan mértékű, hogy a megyei rangsort számottevőbben módosította volna, a megyei mutató továbbra is a harmadik legmagasabb az országban. Szeptemberben országosan 1,9% volt az álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez mért aránya, ami ugyancsak,2 százalékponttal volt kisebb az előző havitól, az egy évvel korábbihoz képest pedig 1 százalékponttal javult. A megyei és országos arány különbsége az egy évvel korábbi 9,6 százalékponttal szemben 213. szeptemberben 8,5 százalékpontot tett ki. % 24, 2, 16, 12, 8, 4,, Budapest A regisztrált álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül megyénként, 213. szeptember országos átlag:1,9% Pest Fejér Komárom-E. Veszprém Gyor-M.-S. Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-A.-Z. Heves Nógrád Hajdú-B. Jász-N.-Sz. Szabolcs-Sz.-B. Bács-K. Békés Csongrád % 35, 3, 25, 2, 15, 1, 5,, A regisztrált álláskeresők arányának alakulása körzetenként Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásaiban 213. szeptember megyei átlag:19,4% * A megye hosszú idő óta legkedvezőbb helyzetű járásaiban (, Tiszaújváros és Mezőkövesd térsége) 213. szeptemberben 12,3-14,7% volt az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség becsült létszámán belül. Az utóbbi hónapokban csatlakozott ezekhez a térségekhez a sárospataki járás is, ahol szintén a megyei átlag alatti ez a mutató (16,6%). További három járásban (Kazincbarcika,, ) átlag közeli, 2-21,5% közötti érték volt megfigyelhető, s csak három járásban, az edelényi, az encsi és az ózdi járásban volt 3% körüli. Az egy évvel korábbihoz képest - a sátoraljaújhelyi járást kivéve, ahol 1 százalékponttal emelkedett - minden körzetben csökkent a mutató értéke, ennek mértéke több járásban elérte a megyei átlag (-2,1 százalékpont) két - háromszorosát is (pl.,, Sárospatak, ), a gönci járásban pedig közel a felére mérséklődött. A munkanélküliség súlyának ilyen nagyarányú csökkenése a közfoglalkoztatás kiemelkedő mértékű alkalmazásával hozható összefüggésbe, de több kirendeltség esetében szerepet játszik ebben is az illetékességi terület júliusi változása is. A szeptemberi létszámváltozások hatására az előző hónaphoz képest kissé több a fiatal, az alacsony iskolai végzettségű, illetve a segédmunkára váró álláskereső a kirendeltségek ügyfelei között, csökkenés pedig elsősorban a szakmunkások, a nők, valamint a szakképző iskolát és a iskolát, egyetemet végzettek körében következett be. A hónap végén nyilvántartott álláskeresők között közel azonos volt a férfiak (5,9%) és a nők (49,1%) részesedése, akárcsak egy éve. Legtöbben évesek (23,6%), de alig kevesebb a tíz évvel fiatalabbak (22,5%) és a tíz évvel idősebbek (22,4%) részaránya. A legfeljebb 25 éves álláskeresők létszámsúlya 18,9% volt szeptemberben is, a legidősebbek, az 55 éves vagy idősebbek részaránya pedig 12,6%. Egy év távlatában csak a legidősebbek számarányában figyelhető meg számottevőbb emelkedés, a középkorosztályokba tartozóké csökkent, illetve a legfiatalabbaké kisebb mértékben erősödött. Az álláskeresők iskolai összetételét illetően még éves összevetésben sem érzékelhető számottevő változás, kisebb különbségek leginkább a foglalkoztatást bővítő programok indításának (befejeződésének) létszámhatásaival hozhatók összefüggésbe. A szeptemberi adatok alapján kisebb eltérés csak az általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek körében látható, az előbbiek létszámsúlya emelkedett, az utóbbiaké némileg csökkent, de az összetétel jellemző vonásai változatlanok. A szeptember végén nyilvántartott álláskeresők legtöbbje alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett (45,2%), őket a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek (27,8%) követték. Változatlanul a harmadik legnagyobb csoport a középiskolát végzett álláskeresők csoportja, közülük a többség szakközépiskolában, technikumban érettségizett és szerzett szakképzettséget (14,9%), kisebb részük gimnáziumi érettségivel (8,4%) rendelkezik. A diplomás álláskeresők száma alig haladta meg a kétezer t, arányuk a tavalyival egyezően 3,7% volt e hónap végén is. 3/9

4 TÁJÉKOZTATÓ, 213. szeptember Az utóbbi évek során jelentősen bővülő, hazai és uniós forrásokra alapozott foglalkoztatási, képzési támogatások hatékony alkalmazása révén megyénkben is javultak az elhelyezkedési esélyeikre tekintettel hátrányos helyzetű csoportok munkához jutási lehetőségei, számuk csökkenő tendenciájú a megyei álláskeresők között. Ezek között az ún. aktív támogatási eszközök között megyénkben a közfoglalkoztatásé a vezető szerep, március óta egyre több tartósan álláskeresőnek biztosít munkajövedelmet. A 213. évi közfoglalkoztatási programok indításának hónapjában, márciusban 22 ezer, azt követően havonta 27 31,5 ezer dolgozott a különféle országos vagy megyei szervezésű startmunka programokon, a települési önkormányzatok feladatainak ellátása körében, vagy egyéb helyi közösségi igényekre épülő program keretében. Szeptember végén a B.-A.-Z. megyében nyilvántartott álláskeresők 35%-a, 19,3 ezer volt tartósan álláskereső, 1,5%-kal (295 vel) kevesebb az előző havitól, illetve 2,3%-kal (459 vel) szintén kevesebb, mint egy éve. Számuk februárban volt a legtöbb, azóta ötödével apadt. A legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzett álláskeresők száma az előző hónaphoz képest másfélszáz vel 24,9 ezer re emelkedett ugyan, de éves összevetésben több mint 3,1 ezer vel (11%-kal) volt kevesebb. A 25 év alattiak számának alakulását ezekben a hónapokban elsősorban az iskolai tanulmányaikat befejező pályakezdők jelentkezése alakította, de a támogatási programok is jelentősen ösztönzik a fiatalokat arra, hogy felvéve a kapcsolatot a munkaügyi kirendeltségekkel, hozzájuthassanak ezekhez a lehetőségekhez. Ez évben a foglalkoztatási, képzési támogatások és egyéb szolgáltatások sikeres alkalmazása révén a fiatal álláskeresők száma az országosnál jóval nagyobb ütemben csökkent a megyében. Szeptember végén 1,4 ezer 25 év alatti álláskeresőt tartottak a megyei kirendeltségek nyilván, az éves távlatban mért csökkenés 11%-ot (1,3 ezer t) tett ki, többet, mint országosan (-8,2%). Az 5 éves vagy idősebb álláskeresők létszáma 13,1 ezer volt a hónap végén, 14 vel több, mint egy hónapja. Az előző év szeptember végéhez képest 8%-kal (1,1 ezer vel) voltak kevesebben, de az éven belül szintén februárban mért legnagyobb létszámhoz képest szeptemberre 3%-ot elérő csökkenés figyelhető meg ebben a rétegben A leghátrányosabb munkaerő-piaci helyzetű álláskeresők számának alakulása B.-A.-Z megyében 212. január szeptember 9 Az álláskeresők összetételének alakulása ellátási típusonként B.-A.-Z. megyében, 212. január szeptember jan. alacsony iskolai végzettségű 213. jan. tartósan munkanélküli 25 évesnél fiatalabb 5 éves és idősebb jan jan. júl aug szept FHT Ellátatlan Állásker. ellátás Az augusztusi kisebb csökkenést követően újból emelkedett az álláskeresők ellátására jogosultak száma a megyében, a szociális támogatásban részesülők száma pedig tovább csökkent, folytatva márciustól megindult tendenciát szeptember végén 2839 volt jogosult álláskeresési járadékra, 884 pedig a nyugdíj előtt állók álláskeresési segélyére. A járadékosok száma 46 vel, a segélyeseké 24 vel emelkedett az előző hóhoz képest. Így a korábbi munkaviszony alapján álláskeresői járadékra vagy segélyre jogosultak együttes létszáma szeptember végén 3,7 ezer t tett ki, 1,9%-kal többet, mint egy hónapja. Számuk az egy évvel korábbihoz mérten mérséklődött (-3,5%-kal, 135 vel), részarányuk a tavaly augusztusi 6,2%-kal szemben most 6,8%-ot tett ki. A település önkormányzatok által megállapított szociális jellegű támogatásra (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, FHT) jogosultak száma szeptember végén 23,8 ezer volt, a hónap folyamán közel 6 vel, egy év alatt 6 ezer vel (2%-kal) lett kevesebb. Az érintettek részaránya 43,3%-ot képviselt az álláskeresők között, kevesebbet, mint egy éve (47,7%). 4/9

5 TÁJÉKOZTATÓ, 213. szeptember A pénzbeli ellátásra nem jogosult álláskeresők száma szeptember végén 27,6 ezer volt, mindössze 24 vel tért el az egy hónappal korábbitól. Az éves változás 4,5%-os (1,3 ezer s) csökkenést tartalmaz. Minden második álláskereső közéjük tartozik, részarányuk egy éve még kissé kevesebb (46,1%) volt. Másfélszer annyi pályakezdő álláskereső helyezkedett el a megyében, mint egy hónapja. Szeptemberben, a nyári szünet, illetve a felvételi időszak befejeződésével ismét emelkedett az első ízben nyilvántartásba vett pályakezdő álláskeresők száma, de nőtt azoké is, akik már néhány hónapos vagy éves megszakítást követően keresték fel újra a munkaügyi kirendeltséget. Az ott kapott állásajánlatoknak, képzési lehetőségeknek, illetve egyéb szolgáltatásoknak is köszönhetően azonban a bejelentkezőknél többen kerültek ki a nyilvántartásból, így hó végi létszámuk az előző havi alá csökkent, s május óta töretlenül alacsonyabb, mint 212 azonos hónapjaiban. Országosan havi szinten kissé emelkedett, éves összevetésben pedig most először csökkent a tavalyi létszám alá a pályakezdőként nyilvántartott álláskeresők száma szeptember végén a megyei munkaügyi kirendeltségek együttvéve 8661 pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván,,6%-kal (49 vel) kevesebbet, mint egy hónapja. A havi létszámváltozás mértéke ugyan nem számottevő, de iránya - szemben az országossal kedvező. Az előző év szeptemberéhez képest megyénkben 5,3%-kal (483 vel) volt kevesebb a pályakezdő álláskereső, ennél nagyobb arányú csökkenés csak három megyében tapasztalható. Országosan 68,2 ezer pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván, közülük 12,7% B.-A.-Z. megyei lakos volt, némileg több, mint egy éve (12,4%). Az álláskeresők megyei összlétszámán belül változatlanul nagyobb a pályakezdők részesedése (15,7%), mint az országban általában (14,1%) A pályakezdő álláskeresők számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében A pályakezdő álláskeresők számának alakulása körzetenként jan Az előző hónaphoz képest alig módosult a munkaügyi kirendeltségek által nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma, a változás -29 és +25, illetve -5 és +1% közötti volt. Az egy évvel korábbihoz mért eltérés azonban most is nagyobb, a változásban esetükben is érvényesül az egyes kirendeltségekhez tartozó települések körének július elejétől bekövetkezett változása. Ez mindenekelőtt a putnoki, a gönci és a sátoraljaújhelyi járásban jelentkezik, ahol az illetékességi terület növekedése miatt nőtt a pályakezdő álláskereső ügyfelek száma, illetve az encsi, a kazincbarcikai, a szikszó, a szerencsi és a sárospataki járásban, ahol a változás csökkentő hatást fejtett ki. Szeptemberben az elmúlt év szeptemberéhez képest 77-79%-kal (12-13 vel) volt több a gönci és a putnoki, 2-11%-kal (4-32 vel) a tiszaújvárosi, a mezőcsáti és a sátoraljaújhelyi járási kirendeltség által nyilvántartott pályakezdők száma. A legtöbb kirendeltség azonban kevesebb pályakezdő álláskeresőt tartott nyilván, mint egy éve, a legnagyobb arányú létszámcsökkenés a sárospataki, a szikszói, az encsi, a kazincbarcikai, valamint a szerencsi járásban volt most tapasztalható (13-25%). A pályakezdő álláskeresők megyén belüli eloszlása nagyjából azonos az összes álláskeresőre jellemzővel. Szeptemberben a pályakezdő álláskeresők 23,9%-át (2,1 ezer t) körzetében, 12,3, ill. 1,4%-át (1,1 ezer, ill.,9 ezer t) Kazincbarcika és körzetében tartották nyilván. További három járásban (Sátoraljaújhely: 627, 7,2%; : 623, 7,2%; :55, 6,4%) volt még viszonylag sok a pályakezdő álláskereső, a megyei létszám fennmaradó közel harmada a többi járási kirendeltséggel állt kapcsolatban (kirendeltségenként ). 5/9

6 TÁJÉKOZTATÓ, 213. szeptember Szeptemberben 1526 pályakezdő álláskereső került ki a kirendeltségek nyilvántartásából, csaknem másfélszer annyi, mint augusztusban. Tavaly szeptemberben hasonló mértékben ugrott meg a nyilvántartásból kikerült fiatalok száma, s néhány s eltéréssel annyi volt, mint most. A ok mindkét esetben az elhelyezkedők számának emelkedése volt, az egyéb okból kikerültek számának emelkedése alig játszott szerepet. A nyilvántartásból idén szeptemberben kikerült fiatalok 55%-a elhelyezkedett, 7%-a munkaerő-piaci képzés résztvevője lett, a többiek (37%) egyéb ok, rendszerint a kapcsolattartás megszakítása miatt kerültek ki a nyilvántartásból. Az elhelyezkedő fiatalok többsége támogatással (37%) - közülük 26% a közfoglalkoztatásban, 11% az elsődleges munkaerőpiacon, az Első munkahely garancia elnevezésű program, bértámogatás, valamint az uniós forrásra alapozott TÁMOP program bérjellegű támogatásával, kisebb része (18%) támogatás nélkül jutott munkához. Az előző hónaphoz képest mind a támogatással, mind a támogatás nélkül elhelyezkedő pályakezdők számában másfélszeres emelkedés mutatható ki, az egy évvel korábbihoz képest viszont csak a normál munkaerő-piaci elhelyezkedésben támogatott fiatalok száma nőtt, a közfoglalkoztatást kezdőké ugyanannyi volt, a támogatás nélkül álláshoz jutóké viszont csökkent. A megyében 213. január szeptember között több mint 6,3 ezer pályakezdő álláskereső vált foglalkoztatottá, 37%-kal (1,7 ezer vel) több, mint 212 azonos időszakában. A növekedést az elsődleges munkaerő-piaci elhelyezkedéshez nyújtott foglalkoztatási támogatások és a közfoglalkoztatás bővítése eredményezték. A szeptemberi létszámváltozások nyomán a nők, és a közép- vagy felsőfokú szakképesítéssel állást kereső pályakezdők száma csökkent a leginkább, míg a férfiaké és az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők száma emelkedett. Így a szeptember végén nyilvántartott pályakezdő álláskeresők között erősödött a férfiak létszámtöbblete (51,9%), túlnyomó többségük (71,4%) 2-24 éves, az ennél fiatalabbak létszámsúlya 2,4%, a 25 évesnél idősebbeké pedig 8,1%. A többséget az általános iskolai végzettséggel (33,4%), illetve az ezzel sem (5,5%) rendelkezők csoportja (3,3 ezer ) alkotta. További két nagyobb rétegük a szakközépiskolát, technikumot (24,1%, 2,1 ezer ), illetve szakmunkásképzőben, szakiskolában (24,1%, 1,7 ezer ) végzettekből állt. Ahogy eddig mindig, az említett csoportokhoz képest jóval kevesebben voltak most is a gimnáziumi érettségivel (12, %, 1 ezer ), valamint a felsőfokú szakképesítéssel (5,6%,,5 ezer ) rendelkezők. Éves szinten minden réteg létszáma csökkent, leginkább a szakközépiskolát, technikumot (7,5%-kal) és a szakmunkásképzőt, szakiskolát (13%-kal) végzetteké. A hónap végén nyilvántartott pályakezdők közel felét egy-három hónapja tartották nyilván a kirendeltségek, 2,5%-uk (1,8 ezer ) pedig tartósan, legalább egy éve folyamatosan nyilvántartott álláskereső volt. A helyi önkormányzatok által megállapított foglalkoztatást helyettesítő támogatásra a pályakezdő álláskeresők több mint negyede (2,4 ezer, 27%) volt jogosult, a többiek pénzbeli ellátásban nem részesültek. Szeptemberben a B.-A.-Z. megyei kirendeltségek vették nyilvántartásba a legtöbb állásajánlatot. A nyár közepi keresletcsökkenést követően szeptemberben folytatódott a munkaügyi kirendeltségeken bejelentett munkaerő-igények számának emelkedése. Mind a támogatási kérelem nélküli, mind a közfoglalkoztatás keretén belül rendelkezésre álló állásajánlatból többet fogadtak be szeptemberben, mint az előző hónapban. Országosan is hasonló folyamatok biztosították a közvetítésre bejelentett üres álláshelyek számának közel 17%-os - emelkedését. A közfoglalkoztatásban rendelkezésre álló jelentős számú foglalkoztatási lehetőség révén szeptemberben a borsodi kirendeltségek vették nyilvántartásba a legtöbb üres támogatott álláshelyet, ezek országosból való részaránya meghaladta a 14%-ot. Szeptemberben országosan összesen 43,8 ezer üres álláshelyet jelentettek be a munkáltatók, ennek 6%-a támogatási igénnyel társuló foglalkoztatási lehetőség volt, 4%-a normál, támogatási igény nélküli állás. A megyei munkaadók szeptemberben összesen 4884 foglalkoztatására vonatkozó álláshelyet jelentettek be, ami az előző hónaphoz képest 13,7%-kal (587 állással) több volt, a tavaly szeptemberitől viszont kissé kevesebb (3,6%-kal, 182 állással). A havi növekedést nagyobbrészt a közfoglalkoztatás keretében végzett tevékenységekhez igényelt álláskeresők számának növekedése, kisebb részt a 6/9

7 TÁJÉKOZTATÓ, 213. szeptember támogatási igény nélküli állásajánlatok gyarapodása eredményezte. A hónap folyamán az előző hónapról még nyitva álló ajánlatokkal együtt összesen 8,2 ezer állásra végeztek közvetítést a kirendeltségek, ami mintegy 12%-os emelkedés az előző hónaphoz képest, s 6-nal a tavaly szeptemberit is meghaladta. A hónap folyamán bejelentett állások 77%-a, 3772 állás különféle munkaerő-piaci támogatással létrehozott állás volt, 1%-kal több, mint augusztusban, de 5%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Minden száz támogatott állásból 83 a különféle közfoglalkoztatási programok keretében állt rendelkezésre, 17 pedig egyéb formában nyújtott támogatással pl. a TÁMOP program vagy az ún. Első munkahely garancia program keretében nyújtott bérköltség támogatás, vagy programon kívül biztosított bértámogatás létrejött állás volt a hátrányos helyzetű álláskeresők részére. Ez utóbbiak az elsődleges munkaerőpiacon álltak rendelkezésre. A támogatási igény nélküli állások 1,1 ezer álláskeresőnek (23%) kínáltak munkát, 28%-kal több álláskeresőnek, mint egy hónapja, s 3-cal (3%-kal) többnek az egy évvel korábbitól is. db 6 A bejelentett új állások száma megyénként, 213. szeptember db 1 8 A bejelentett új állások száma körzetenként B.-A.-Z. megyében, 213. szeptember Támogatott Nem támogatott közfoglalkoztatás egyéb támogatás normál állás Budapest Pest Fejér Komárom-E. Veszprém Gyor-M.-S. Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-A.-Z. Heves Nógrád Hajdú-B. Jász-N.-Sz. Szabolcs-Sz.-B. Bács-K. Békés Csongrád 2 A támogatással létesített állások száma az előző hónaphoz képest öt járási kirendeltségen (pl., Sárospatak, ) csökkent, a megye egyéb területein gyarapodott. Volt néhány olyan kistérség, ahol a támogatott munkahelyek száma (melyek zömében közfoglalkoztatási munkahelyek) az előző havi két-háromszorosára (pl., Kazincbarcika, Tiszaújváros) emelkedett. A támogatott álláshelyek 29%-át a megyeszékhely térségében jelentették be, e mellett a kazincbarcikai, az ózdi, a szerencsi és a sátoraljaújhelyi járásban volt még jelentősebb kínálat (együtt a megyei 35%-a). A nem támogatott állások száma két kivétellel minden járásban emelkedett, a legtöbb nem támogatott álláshelyet nyilvántartásba vett kirendeltségek közül a kazincbarcikai és az edelényi járásban 4% körüli volt az emelkedés. A legtöbb, minden harmadik nem támogatott állást a miskolci (376 állás) kirendeltségen jelentették be, e mellett nagyobb számban a kazincbarcikai (17%, 187 állás) és az edelényi (11%, 123 állás) járásban állt még rendelkezésre, máshol legfeljebb 5-7 új nem támogatott álláshelyet jeleztek a hónap folyamán a helyi munkaadók. A szeptemberben bejelentett üres állások 23%-a volt szakképzett munkavállalóknak szóló állásajánlat, 77%-betanított vagy segédmunkát kínált. A támogatott állások esetében alacsonyabb volt a szakmunkák aránya (13%), a nem támogatott állások esetében több (57%), de most ezek esetében is kisebb, mint általában. Az újonnan bejelentett állások túlnyomó többsége (85%-a) fizikai jellegű munkakört jelentett, a szellemi jellegű munkalehetőségeké ennél messze alacsonyabb (15%) volt. E tekintetben is nagyobb eltérés volt a támogatott és a nem támogatott állások között, az előbbiek esetében még meghatározóbb volt a fizikai jellegű munkakörök túlsúlya (89%), míg a nem támogatott állások esetében mérsékeltebb (73%). A havi új állások 78%-a teljes munkaidős állás volt, ez az arány a támogatási igény nélküli állások esetében most is nagyobb volt (89%), de az elmúlt hónapokhoz képest ezek tekintetében is csökkenés tapasztalható. A támogatott állások 87%-át határozott idejű munkalehetőségként jelentették be, a támogatás nélküli állások között csak minden ötödik állást kínáltak határozott idejű munkaszerződéssel. A támogatási igénnyel jelzett álláshelyek közel 7%-át a helyi önkormányzatok és egyéb közigazgatási intézmények, további 5, illetve 6%-át oktatási, illetve víz- és hulladékgazdálkodási szervezetek jelentették be, ez utóbbiak zöme a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódott. Ezek mellett feldolgozóipari (2,5%), kereskedelmi (3%) és adminisztratív szolgáltatási (3%) tevékenységet végző szervezeteknek 7/9

8 TÁJÉKOZTATÓ, 213. szeptember volt még számottevőbb, támogatási igénnyel társított állásajánlata szeptemberben is. Ezeknek az állásoknak a túlnyomó többsége egyszerű segéd- vagy betanított munkát jelentett különféle szolgáltatási, ipari és mezőgazdasági munkaterületeken. Szakképzettséggel elsősorban mezőgazdasági és ipari gép karbantartókat (179 ), irodai ügyviteli és adminisztrációs feladatokat ellátókat (171 t), oktatási asszisztenseket (9 ), ügyfélszolgálati munkatársakat (83 ), bolti eladókat (84 ), valamint különféle építőipari (34 ) és portás, telepőr, vagyonvédelmi (67 ) feladatok ellátására kerestek jelentkezőket szeptemberben a megyei munkáltatók. A legtöbb támogatási igény nélküli üres álláshely betöltésére vonatkozó közvetítési igény feldolgozóipari cégektől (23,5%), adminisztratív szolgáltatást (jobbára munkaerő-kölcsönzést, 14%) végző cégektől, közigazgatási intézményektől (13,5%), valamint építőipari vállalkozásoktól (11%) érkezett. Az állások további 7-7%-a a kereskedelemben és a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységeket végző vállalkozásoknál állt rendelkezésre. Támogatás nélkül is viszonylag sok állást kínáltak segéd- és betanított munkára kész álláskeresőknek, a szakképzettséghez kötött állások között pedig szeptemberben a következőkből volt a legtöbb: szabó, varró (92 db), ügyfélszolgálati tájékozató (89 db), bolti eladó (42 db), ács (34 db), általános, illetve középiskolai tanár (31, ill. 28 db), pék (28 db), mechanikai gép-összeszerelő (26 db), lakatos (21 db), hegesztő (2 db), csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus (2 db). Szeptemberben 4,8 ezer álláskereső állt munkába a megyében, további 61 pedig munkaerő-piaci képzést kezdett. A bejelentett állásokra végzett sikeres közvetítések és önálló álláskeresés eredményeként 213. szeptemberben a megyében nyilvántartott álláskeresők közül 4812 kezdhetett dolgozni. A többség támogatással (61%, 2,9 ezer ), kisebb részük támogatás nélkül (39%, 1,9 ezer ) tudott elhelyezkedni. Minden 1 támogatással elhelyezkedő álláskereső közül 8 közfoglalkoztatást vállalt, 2 pedig különféle bérjellegű támogatással jutott munkához a normál munkaerőpiacon. Az elmúlt hónapban munkába állókhoz képest most 39%-kal (1,4 ezer vel) többen kezdtek dolgozni, amit elsősorban a közfoglalkoztatásba bekerülők számnak újbóli emelkedése eredményezett, de támogatás nélkül is csaknem negyed annyival többen (24%-kal, 364 vel) kezdhették meg munkájukat, mint a nyár utolsó hónapjában. A tavaly szeptemberben munkába lépő álláskeresők számához képest viszont most mintegy ezer s (17%-os) csökkenés mutatkozott, a közfoglalkozatási munkák eltérő ütemezése miatt akkor többen kezdtek dolgozni, s több volt a normál módon elhelyezkedők száma is. Az év eddig eltelt kilenc hónapját tekintve azonban több mint 6,7 ezer vel (14,5%-kal) több, összesen 53,2 ezer álláskereső foglalkoztatását segítették elő a munkaügyi kirendeltségek. A növekedést a közfoglalkoztatás kibővítése eredményezte. A hónap folyamán elhelyezkedett álláskeresőkön kívül további 61 támogatott munkaerő-piaci képzése kezdődött meg szeptemberben, 26%-kal (125 vel) felülmúlva az előző hónapban indított tanfolyamokra felvettek létszámát, számuk ötszöröse volt a tavaly szeptemberben képzést kezdők számának A foglalkoztatottá vált álláskeresők számának alakulása B.-A.-Z. megyében, 212. január szeptember A foglalkoztatottá vált álláskeresők száma körzetenként B.-A.-Z. megyében, 213. szeptember Támogatás nélkül Támogatással jan. 4 2 A szeptemberben munkát kezdők több mint felét három kirendeltség (37%, 1,8 ezer ), Kazincbarcika (9%, 445 ), Sátoraljaújhely (1%, 393 ) segítette álláshoz, de számottevő volt még további négy kirendeltség (a tiszaújvárosi, a szerencsi, az edelényi és az ózdi kirendeltség) által 8/9

9 TÁJÉKOZTATÓ, 213. szeptember elhelyezettek száma is (együtt: 1,3 ezer, 27%) is. A megye egyéb területein járásonként 12 2 kezdett dolgozni szeptemberben. A kazincbarcikai és a mezőkövesdi járáson kívül mindenütt több (57 81% közötti) volt azoknak az aránya, akik közfoglalkoztatottként vagy egyéb foglalkoztatási támogatással létrehozott munkahelyen kaptak munkát. Támogatás nélkül legtöbben a miskolci (651 ), a kazincbarcikai (245 ) és az ózdi (161 ) kirendeltségek ügyfelei közül helyezkedtek el. További három járásban (a tiszaújvárosi, a mezőkövesdi és a sátoraljaújhelyi járásban) haladta még meg a száz t a támogatás nélkül munkát szerzők száma, máshol 3 95 között alakult. Sem augusztusban, sem szeptemberben nem jelentettek be csoportos létszámcsökkentést a megyében. Szeptemberben már második hónapja nem kapott csoportos létszámcsökkentéssel kapcsolatban hozott döntésről szóló bejelentést a megyei munkaügyi szervezet. 213-ban összesen 615 nek szűnt meg csoportos létszámleépítés keretében a munkaviszonya a megyében, pontosan annyinak, mint az előző év szeptember végéig. A csoportos létszámcsökkentést végrehajtó munkaadók száma a tavalyi 11-gyel szemben idén eddig eggyel kevesebb volt. A csoportos elbocsátások következtében minden második munkavállaló feldolgozóipari cégtől került ki, a többiek nagyobb részét adminisztratív szolgáltatást végző szervezetek (24%), oktatási intézmények (15%), illetve kereskedelmi cégek (6%) bocsátották el. Az érintett munkahelyek többsége Kazincbarcika (53%), Tiszaújváros és (18-18%), kisebb része pedig (6%) és (5%) térségében szűnt meg. A járási munkaügyi kirendeltségek egyik kiemelkedő feladata az üres álláshelyek feltárása, a foglalkoztatás bővítésének adott esetben munkaerő-piaci szolgáltatásokkal, támogatásokkal való ösztönzése. E tevékenység révén folyamatosan megjelennek kirendeltségeinken olyan közvetítési igények is, melyek egy ütemben nagyobb, 1 t meghaladó létszámbővítési tervet tartalmaznak. Szeptemberben ilyen jellegű munkahelybővítésről a miskolci, illetve a sárospataki kirendeltséget értesítették egy-egy új feldolgozóipari telephely létesítéséről, együttvéve 24 álláskereső (pl. szakápolók, egészségügyi asszisztensek, recepciósok, takarítók, illetve fafeldolgozó gépkezelők, segédmunkások) közvetítését kérték. E mellett további 2 szervezet (egy-egy építőipari, illetve önkormányzati munkaadó), illetve Sátoraljaújhely térségéből jelzett együttvéve 67 felvételére irányuló munkaerőigényt. Ezekre a munkahelyekre elsősorban építőipari szak- és segédmunkások, valamint különféle ügyintézők közvetítését kérték. Az év folyamán eddig 868 álláshely létesüléséről értesültek kirendeltségeink, ami egyelőre másfélszázzal elmarad az előző év hasonló időszakában jelzett ilyen típusú állások számától. Az újonnan létesült állásoknak több mint felét a miskolci járásban hozták létre, további jó részük (18%) és Kazincbarcika (14%) körzetében létesült, ként feldolgozóipari (32%), építőipari (24%), valamint humán egészségügyi és szociális (11%), illetve az adminisztratív (1%) szolgáltatások területen növelték a munkalehetőségeket., 213. október 18. 9/9