MUKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS 2012 I. negyedév

Átírás

1 Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja MUKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS 2012 I. negyedév Készítette: Németh Dávid Jóváhagyta: Hágen Tímea február 1

2 Pest Megye Jellemzői BUDAPEST Pest megye az ország harmadik legnagyobb területű megyéje, azonban népességét tekintve az első helyet foglalja el. A megye területe hazánk területének 6,9 %-a, ugyanakkor az ország lakónépességének 12,4 % él itt. A megye területén 187 település található, a városok száma 48. A megye városközpontjai eltérő nagyságúak és eltérő vonzáskörzeti jelentőséggel bírnak. Megyénk fekvése azáltal, hogy teljesen körülöleli a fővárost, a többi megyétől eltérő, különleges jellemzőkkel szolgál. Mivel nincs önálló megyeszékhelye, a munkaerő nem koncentrálódik egy meghatározott településre, jelentős hányada (kb. 42,6%-a) ingázó, melynek kb. 2/3-a fővárosi munkahelyre jár dolgozni. 2

3 Népesség - életkörülmények A belföldi és a nemzetközi vándorlás figyelembevételével Pest megye becsült lélekszáma január 1-jén 1 millió 238 ezer fő volt, ami mintegy 8100-zal több, mint az előző év azonos időpontjában. Az előzetes adatok alapján 2011 első kilenc hónapjában, Pest megyében a születésszám az országost meghaladó mértékben csökkent: az egy évvel korábbinál 6,7%-kal kevesebb, 8839 újszülött jött a világra. Az időszak folyamán an, a 2010 azonos időszakinál 23 fővel többen haltak meg. A természetes fogyásból adódóan a megye népessége 1274 fővel csökkent, amely kétszerese az egy évvel korábbinak. A születések, illetve halálozások negatív egyenlegét a migrációs folyamatok kiegyenlítik. A belföldi, valamint a nemzetközi vándorlás 8100 fővel emelte a régió népességét. Az országon belüli vándorlás egyik meghatározó tényezője volt a Budapestről történő elvándorlás, amely főleg az agglomeráció települései felé irányul. Ennek a folyamatnak a hatása az agglomerációs valamint a fő közlekedési útvonalak mentén fekvő települések magas (192 fő/km 2 feletti) népességkoncentrációja. A települések népsűrűség szerinti területi megoszlása jól érzékelteti a régióra általában jellemző térszerkezeti képletet: az agglomerációs gyűrűt és az agglomeráción kívüli települések sugaras elrendeződését. Pest megye 187 településéből közigazgatási besorolás szerint 48 város (Érd megyei jogú város), 20 nagyközség és 119 község. Pest megyén belül hiányoznak az 50 ezernél nagyobb lélekszámú települések (egyedül Érd haladja meg ezt a lélekszámot), a térséget az népességszámú települések túlsúlya (122 település) jellemzi, a 10 ezer fő feletti települések száma mindösszesen 38. A régió településeinek 25%-a városi ranggal rendelkezik, szemben az országos átlagnak tekinthető 11%-kal). Gazdasági jellemzők A kiemelt ágazatok teljesítménye alapján Pest megye gazdaságát többségében az országosnál kedvezőbb folyamatok jellemezték. Az ipari szervezetek székhely szerinti teljesítménye az átlagosnál nagyobb mértékben bővült, az építőipari termelés csökkenése kisebb volt, mint országosan. A megyei kereskedelmi szálláshelyek vendégszám-növekedése meghaladta az országost, az eltöltött éjszakák száma is növekedett, szemben az átlaggal. A regisztrált gazdasági szervezetek száma az országosnál nagyobb mértékben bővült, a beruházási tevékenység viszont folyó áron számítva visszaesett. Az újonnan átadott lakások száma az átlagot is meghaladóan, a kiadott építési engedélyek száma viszont annál kisebb mértékben esett vissza. Az országos tendenciákkal megegyezően a foglalkoztatottak száma nőtt, a munkanélkülieké csökkent, a gazdasági aktivitás megyei mutatói változatlanul kedvezőbbek az átlagosnál. Az alkalmazásban állók bruttó és nettó átlagkeresetének növekedése elmaradt az országostól. Pest megyében szeptember 30-án 189 ezer gazdasági szervezetet regisztráltak, számuk az országos 2,7%-os növekedést meghaladóan 3,9%-kal emelkedett az előző év azonos időpontjához képest. A szervezetek 94%-át kitevő vállalkozások nagyobb hányada, 52%-a egyéni, 48%-a társas vállalkozás volt. Gazdálkodási forma szerint, a nyilvántartásba vett 85 ezer társas vállalkozás több mint hattizedét a korlátolt felelősségű társaságok, több mint harmadát pedig a betéti társaságok képviselték. A Pest megyei egyéni vállalkozás 47%-a szerepelt az egyéni vállalkozói nyilvántartásban. Gazdasági áganként a regisztrált szervezetek közül a legtöbbet, mintegy ezret a kereskedelem, gépjárműjavítás és az ingatlanügyletek, több mint 24 ezret a mezőgazdaság, 21 3

4 ezret pedig a tudományos és műszaki tevékenység gazdasági ágak képviseltek a szeptemberi zárónapon. Számuk az egy évvel korábbihoz képest 0,3 5,5% között növekedett, ezek közül a legjobban a kereskedelem, gépjárműjavítás, a legkevésbé az ingatlanügyletek ágban. Tízezer feletti szervezettel rendelkeztek az ipar és az építőipar gazdasági ágak is, 2,9, illetve 1,7%-os növekedéssel. Gazdasági ág Gazdasági szervezetek száma összesen Ebből társas egyéni összes vállalkozás nonprofit szervezet előző év azonos időpontja = 100,0 A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,7 B Bányászat, kőfejtés ,3 C Feldolgozóipar ,7 D Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ,3 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, ,1 szennyeződésmentesítés F Építőipar ,7 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,5 H Szállítás, raktározás ,0 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,8 J Információ, kommunikáció ,9 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,2 L Ingatlanügyletek ,3 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,0 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,9 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,8 P Oktatás ,9 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,9 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,5 S Egyéb szolgáltatás ,3 T, U Egyéb tevékenységek ,1 Összesen ,9 4

5 Jellemző ágazatok A Közép-magyarországi régió az ország összes mezőgazdasági termőterületének mintegy 6%-ával rendelkezik, melynek fele szántó, 3,9 százaléka kert, 2,2 százaléka gyümölcsös, 11,1 százaléka gyep és 24,3 százaléka erdő. A főváros közelében, az intenzív kertészeti kultúrák dominálnak; a távolabbi, elsősorban alföldi területeken pedig a hagyományos állattartás és szántóföldi növénytermesztési kultúrái. Országos viszonylatban is kiemelkedő a zöldség- és gyümölcstermesztése, valamint tejtermelése. Az ipari termelés a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozások Pest megye területén működő telepein első kilenc hónapjában a termelés az országossal szinte azonos mértékben, 5,9%-kal bővült. Az itt előállított 1498 milliárd forint termelési érték az országos termelés 9,1%-át tette ki. A Pest megyei székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató ipari szervezetek I III. negyedévi termelési volumene is növekedett. Az országos 5,1%-osnál nagyobb, 7,1%-os bővülés az egymást követő negyedévek egyre lassuló (rendre 20; 2,9; illetve 0,6%) növekedésének eredménye. A termelés volumenének emelkedését az összes ipari termelés 97%-át adó feldolgozóipar 10%-os növekedése idézte elő, miközben az energiaipar termelési volumene a felére esett. A kiemelkedő termelési értéket előállító számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása kivételével minden jelentősebb feldolgozóipari ágazat növelni tudta termelési volumenét. Az előbbi kibocsátása 9,1%-kal csökkent, míg a járműgyártásé 16, az élelmiszeriparé 13, a gumi-, műanyag és építőanyag iparé 19, a fa-, papír- és nyomdaiparé pedig 9,5%-kal növekedett az egy évvel korábbi szinthez képest. Az ipari értékesítés 96%-át adó feldolgozóipar 9,0%-kal nagyobb volumenben értékesített termékeket a belföldi piacok 1,8%-os és az exportpiacok 14%-os bővülése következtében. A feldolgozóipar belföldi értékesítésében nagyobb súlyt képviselő ágazatok a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása kivételével növelték hazai eladásaik volumenét I III. negyedévében. Az előbbi ágazat belföldi eladásai 17%-kal estek, miközben az élelmiszeriparban 2,8, a gumi-, műanyag- és építőanyag iparban 14, a kohászat, fémfeldolgozás ágazatban pedig 35%-os volt a növekedés. A jelentősebb feldolgozóipari ágazatok a belföldi értékesítéshez hasonlóan a külpiacokon is növelni tudták eladásaik volumenét. A kivételt itt is a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása jelenti a maga 2,5%-os csökkenésével. A járműgyártás exportértékesítése 13, a gumi-, műanyag- és építőanyag iparé pedig 23%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A Pest megyei székhelyű iparban alkalmazásban állók száma az év első három negyedében 6,5%-kal emelkedett, a termelékenység az egy alkalmazásban állóra jutó termelés volumene alapján számítva 0,6%-kal nőtt. A feldolgozóiparban 3,3%-os volt a termelékenység javulása 2010 azonos időszakához képest. Építőipar, lakásépítés A Pest megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások 2011 első kilenc hónapjában összesen 91,7 milliárd forint termelési értéket hoztak létre, összehasonlító áron 7,7%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Az I. negyedév 13%-os növekedését a II. negyedévben 8, a III.-ban pedig 18%-os csökkenés váltotta fel. Az építésiszerelési munkák volumene ebben a körben országosan 11%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. 5

6 Az építőipari termelés csökkenése az építési-szerelési munkák 52%-át kitevő épületek építésének 4,5%-os bővülése és az egyéb építmények építésének 18%-os visszaesése mellett alakult ki. A Pest megyei székhelyű építőipari vállalkozások az év első három negyedében 3,1%-kal nagyobb volumenben kötöttek új szerződéseket, mint egy évvel korábban. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó új szerződések volumene 13%-kal növekedett, az egyéb építményeké viszont 2,3%-kal csökkent. Az időszak végi építőipari szerződésállomány 26%- kal, ezen belül az épületeké 27, az egyéb építményeké 26%-kal emelkedett. Pest megyében folytatódott a lakásépítések számának jelentős visszaesése, I III. negyedévében 1814 új lakás épült, 42%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az építésügyi szakhatóságok az év első kilenc hónapjában 2437 új lakás építését engedélyezték, 19%-kal kevesebbét, mint a tavalyi év azonos időszakában. (A lakásépítések számának csökkenése nagyobb volt a megyében, mint országosan, míg a kiadott építési engedélyeké meghaladta azt.) Az építtetői kör jelentős átrendeződését jelzi, hogy a természetes személyek megbízásából létesített lakások aránya 59%-ról 66%-ra emelkedett, míg a vállalkozásoké 41%-ról 32%-ra mérséklődött. A változások az építési célokban is megfigyelhetőek; a lakások 63%-át saját használatra, 36%-át pedig értékesítésre szánták, szemben a tavalyi 57, illetve 42%-os részesedéssel I III. negyedévében a megyében 120 lakás szűnt meg, 14-gyel kevesebb, mint egy évvel korábban. Turizmus 2011 január szeptemberében Pest megye kereskedelmi szálláshelyein 289 ezer vendég szállt meg, 8,9%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Országosan 0,7%-kal több vendég érkezett. A vendégforgalom héttizedét kitevő belföldi vendégek száma 6,2%-kal, a külföldieké ennél nagyobb mértékben, 16%-kal bővült. Az időszak valamennyi hónapjában több vendég érkezett a megye szálláshelyeire, mint egy évvel korábban. Az év első kilenc hónapjában a vendégek összesen 543 ezer vendégéjszakát töltöttek el a megye kereskedelmi szálláshelyein, 6,1%-kal többet, mint egy évvel korábban. (Országosan 1,8%-os csökkenést regisztráltak.) Ez a növekedés a külföldiek és a belföldiek által eltöltött vendégéjszakák számának 13%-os, illetve 3,1%-os bővüléséből adódott. A külföldiek vendégéjszakáinak közel háromnegyedét az Európai Unióból érkezett vendégek adták: összesen 124 ezer éjszakára vették igénybe a megye kereskedelmi szálláshelyeinek szolgáltatásait, 12%-kal többre, mint egy évvel korábban. 6

7 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Kirendeltség Munkatársak száma Kiküldött adatlapok Visszaküldött adatlapok Válaszadási arány Ceglédi Kirendeltség % Érdi Kirendeltség % Gödöllői Kirendeltség % Szentendrei Kirendeltség % Váci Kirendeltség % Budaörsi Kirendeltség % Dabasi Kirendeltség % Monori Kirendeltség % Nagykátai Kirendeltség % Ráckevei Kirendeltség % Zsámbéki Kirendeltség % PEST MEGYE % december 23. február 27. között zajlott le a I. negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérés. Az adatfelvételben a Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 11 kirendeltsége és 40 munkatársa vett részt. Az adatgyűjtésben kirendeltségeink összesen 1517 munkáltatót terveztek bevonni. A megkeresett szervezetek 45%-a, (683 munkáltató) válaszolt a kérdéseinkre. 7

8 A felmérés főbb eredményei I. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A következőkben röviden azt foglaljuk össze, hogy milyen fontosabb megállapítások tehetők az egyes nemzetgazdasági ágakban várható foglalkoztatási trendekre vonatkozóan az elkövetkező egy évben. válaszadók száma Mikro Kis Közép Nagy ( Blank ) ( Blank ) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevék Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Élelmiszer-, ital-, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Villamos berendezés gyártása Vegyi anyag, termék gyártása Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás Gyógyszergyártás Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenys Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Területen kívüli szervezet Felmérésben összesen 678 vállalat vett részt, a gazdasági ágazatokat vizsgálva a kereskedelemhez, a gépjárműgyártáshoz és az építőiparhoz kapcsolódó cégek aránya a legnagyobb. A vállalatok mértét nézve észrevehető, hogy a felmérésben résztvevő cégek közül a mikro- és kis vállalatok közel 78%-os arányban jelennek meg. 8

9 Várható foglalkoztatás megoszlása kirendeltségi bontásban jelenlegi három hónap múlva várható tizenkét hónap múlva várható közfoglalkoztatás jelenleg közfoglalkoztatás 3 hónap múlva Ceglédi Kirendeltség Mikro Kis Közép Nagy Érdi Kirendeltség Mikro Kis Közép Nagy Gödöllői Kirendeltség Mikro Szentendrei Kirendeltség Kis Közép Nagy Mikro Kis Közép Nagy Váci Kirendeltség Mikro Kis Közép Nagy Budaörsi Kirendeltség Mikro Kis Közép Nagy Dabasi Kirendeltség Mikro Kis Közép Nagy

10 jelenlegi három hónap múlva várható tizenkét hónap múlva várható közfoglalkoztatás jelenleg közfoglalkoztatás 3 hónap múlva Monori Kirendeltség Mikro Nagykátai Kirendeltség Ráckevei Kirendeltség Zsámbéki Kirendeltség Kis Közép Nagy Mikro Kis Közép Nagy Mikro Kis Közép Nagy Mikro Kis Közép Nagy Pest Mikro Kis Közép Nagy Pest megyében a foglalkoztatás várható létszáma az elkövetkező három illetve tizenkét hónapban növekedést mutat. A mikro, kis és közép vállalatoknál a következő három hónapban várható létszámnövekedés, míg a nagyvállalatoknál inkább később. A közfoglalkoztatásban a soron lévő három hónapban a mikro és a kis vállalatoknál növekedés, ezzel szemben a közép és nagy vállalatoknál csökkenés látható. 10