NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS I. negyedév

Átírás

1 Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS I. negyedév Tolna megye január-március

2 A negyedéves munkaerő-felmérés tapasztalatai Tolna megyében I. negyedév A felmérés lényege I. negyedéve során a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja immár huszonhetedik alakalommal készítette el a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérését. A megszólított szervezetek számát egy központi ajánlásnak megfelelően jelentősen, az előző negyedévi 301-ről 387-re bővítettük, a felmérés szempontjából érvényes adatlapok végleges száma 386 db volt. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a Munkaügyi Központ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A 2012 első negyedévére vonatkozó adatfelvételre január 4. és január 20. között került sor. A kérdőívben a munkáltatók a december végi statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A rendelkezésünkre álló adatok alapján a felmérésben résztvevő munkáltatók 3 hónapon belül összességében 1,8%-os, egy év távlatában pedig 1,2%-os emelkedést prognosztizáltak. Ebben a létszámmozgásban mindkét időtávban a közfoglalkoztatottak is benne vannak. A gazdaság és a foglalkoztatottság jellemzői Tolna megyében a KSH adatai alapján A KSH munkaerő felmérésének adatai szerint évben Tolna megyében átlagosan 84,9 ezer főt foglalkoztattak, ez az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,6%-os csökkenést jelent. A munkanélküliek száma év átlagában 8,4 ezer fő volt, 7,7%-kal több az egy évvel korábbinál. A éves népességet tekintve a foglalkoztatási ráta 0,1%-ponttal 47,8%-ra, az aktivitási ráta 0,5%-ponttal 52,5%-ra emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. (Mindkét mutató elmaradt az országos átlagtól.) Ugyanezen adatforrás szerint a megye munkanélküliségi rátája átlagosan 9,0%-ot tett ki 2011-ben, ami 0,6%-ponttal magasabb az előző év azonos időszakinál. 2

3 Népességi és a KSH munkaerő-felmérésének adatai Tolna megyében 1 Megnevezés Népesség száma a) (ezer fő) 233,7 231,2 Aktív korú (15-74 éves) lakosság száma a) (ezer fő) 182,5 180,7 Gazdaságilag aktívak b) (ezer fő) 93,2 93,3 Foglalkoztatottak száma b) (ezer fő) 85,4 84,9 Munkanélküliek száma b) (KSH, ILO) (ezer fő) 7,8 8,4 Alkalmazásban állók száma c) (ezer fő) 45,0 45,7 Inaktívak száma b) (ezer fő) 86,0 84,5 Aktivitási arány b) (%) 52,0 52,5 Foglalkoztatási ráta b) (%) 47,6 47,8 Munkanélküliségi ráta b) (%) 8,4 9,0 Tolna megye legalább 5 főt foglalkoztató gazdasági szervezeteinél 2011 I-III. negyedévében átlagosan 45,7 ezren álltak alkalmazásban, ez 1,6%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A különböző gazdasági ágak létszámindexei ugyanakkor jelentősen differenciáltak voltak január - szeptemberében a versenyszférában alkalmazásban állók száma 4,5%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a költségvetési szférában viszont 3,7%-os csökkenés következett be, ami főként a humán-egészségügyi, szociális ellátás és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítási ágakban regisztrált létszámcsökkenésekre vezethető vissza. Az egyes gazdasági ágakat tekintve a legnagyobb súlyú feldolgozóipar alkalmazottainak száma 12,1%-kal több volt a bázis időszakhoz képest, a szállítás, raktározás ágazatban 5,2%-os, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység esetében 2,4%-os, az oktatás területén 2%- os, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás ágazatban pedig 1%-os emelkedés következett be. Az előbbiekkel ellentétben az egy évvel korábbi azonos időszaki adatokhoz viszonyítva csökkent az alkalmazásban állók száma a humán-egészségügyi, szociális ellátás (-5,5%-kal), a közigazgatás (-4,4%-kal), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (-4,4%-kal) és a kereskedelem, javítás ágazatokban (-4%-kal). A mezőgazdaságban és az építőiparban stagnálást mutatnak a évi I-III. negyedéves foglalkoztatási adatok szeptember végén Tolna megyei székhelyű gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 2,4%-kal többet az egy évvel korábbinál. A társas vállalkozások száma az előző év azonos időszakához viszonyítva 5,7%-kal (473-mal) csökkent, az egyéni vállalkozásoké 2,4%- kal (623-mal) bővült, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a nonprofit szervezetek száma jelentősen, mintegy 32,8%-kal megnőtt. 1 a) 2010, ill január 1-jén. b) I- IV. negyedévi átlagos adatok-ksh stadat táblákból. c) A négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti I-III. negyedéves adatai. 3

4 A gazdasági szervezeteken belül a vállalkozások száma , a nonprofit szervezeteké 2.784, a költségvetési szerveké 470 volt. A vállalkozásokon belül 22,7%-ot tettek ki a társas, 77,3%-ot pedig az egyéni vállalkozások. A regisztrált társas vállalkozások fő tevékenység szerinti megoszlását tekintve legnagyobb hányaduk a kereskedelem, gépjárműjavítás (23%) nemzetgazdasági ágba volt bejegyezve. Ezen kívül meghatározó a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (14%), az építőipar és a feldolgozóipar (12-12%), valamint a mezőgazdaság (6%) területén működő cégek részesedése is. A munkaerő-piaci helyzet alakulása Az elhelyezkedési lehetőségeket egy térség gazdasági helyzete mellett jelentősen befolyásolja a munkaerő-kínálat összetétele is évben havonta átlagosan álláskereső szerepelt a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában. Ez a létszám az előző évi átlagnál 665 fővel (4,4%-kal) kevesebb volt. Tolna megyében év átlagában a gazdaságilag aktív népesség 14,2%-át tették ki a regisztrált álláskeresők, ez 0,5%-ponttal kedvezőbb a hasonló időszaki mutatónál. Az álláskeresők elhelyezkedési esélyeit legnagyobb mértékben az iskolai végzettségük határozza meg. Komoly problémát jelent, hogy Tolna megyében év átlagában a regisztráltak 42,9%-a alacsony iskolázottságú, legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzett volt, ez az arány 0,2%-ponttal alacsonyabb csak az egy évvel korábbinál. A szakmunkás végzettségűek részaránya 31,2%-ot tett ki éves átlagban, ami 1,4%-ponttal kisebb az előző évi átlagos mutatónál, a legalább érettségivel rendelkezőké ugyanakkor 1,2%-ponttal 21,4%-ra emelkedett. Főiskolai, vagy egyetemi végzettséggel évben átlagosan a regisztráltak 4,4%- a rendelkezett, ez 0,4%-ponttal jelent magasabb arányt az egy évvel korábbinál. A vizsgált időszakban a nyilvántartott álláskeresők 10,7%-a volt pályakezdő, havi átlagos létszámuk főt tett ki, ami 20 fővel (1,2%-kal) alacsonyabb, mint egy évvel korábban év átlagában az álláskeresők 25,1%-a (3.627 fő) egy évnél hosszabb ideje szerepelt a regisztrációban, hasonló időszakához viszonyítva arányuk 1,7%-ponttal csökkent évben a munkáltatók Tolna megyében összesen főre vonatkozó új munkaerőigényt jelentettek be a kirendeltségeken. Ez a megelőző évihez képest jelentős, csaknem kétszeres emelkedést jelent. A nagyságrendi növekedés a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó álláshelyek számában következett be, amelyek 2011-ben főre vonatkoztak, míg egy évvel korábban csak főre. (2010-ben nem volt bejelentési kötelezettség a közcélú foglalkoztatás vonatkozásában.) 2011-ben a bejelentett állások 83,2%-ához igényeltek a munkáltatók támogatást, egy évvel korábban 62,6% volt ez a mutató. A támogatott álláshelyek zöme közfoglalkoztatással függött össze, ennek keretében a tárgyévben az országos közfoglalkoztatási programokhoz fős igény kapcsolódott, az önkormányzatok rövid idejű, napi 4 órás munkavégzési lehetőséget főnek tudtak felajánlani, hosszabb időtartamú és napi 6-8 órás közfoglalkoztatást 929 főnek. A vállalkozások részéről 78 főre vonatkozó közfoglalkoztatására irányuló támogatási kérelem érkezett. A BM által indított, hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás 2011-ben 1513 fő részére, rövid időtartamú 37 fő részére kínált munkalehetőséget, értékteremtő közfoglalkoztatásra vonatkozóan a munkaadók részéről 348 fős igény jelentkezett. 4

5 A különféle közmunkákra így együttesen főt kerestek Tolna megyében 2011-ben, ami az összes bejelentett álláshely 72,6%-át fedte le. Egyéb zömében a TÁMOP program keretében kínált bérjellegű támogatásokhoz összesen főre vonatkozó munkaerőigény kapcsolódott. A támogatási igény nélkül bejelentett állásajánlatok száma volt a vizsgált időszakban, 261 álláshellyel kevesebb az egy évvel korábban bejelentetteknél. A felmérés mintájának összetétele A I. negyedévi adatfelvételbe a Tolna megyében működő munkaügyi kirendeltségek összesen 386 munkáltatót vontak be, a körzetenként megadott mintanagyság 57 és 110 között mozgott. A megyei mintával érintett létszám kétharmada Szekszárd és Paks térségben megkérdezett gazdálkodóknál dolgozott. E térségekben a válaszadók átlagos foglalkoztatotti létszáma sorrendben 70, illetve 98 fő volt, míg legtöbb céget bevonó Tamási esetében ez a mutató csak 26 főt tett ki. A felméréssel megszólított munkaadók és az általuk foglalkoztatottak kirendeltségenkénti megoszlása A felmérésben résztvevő gazdálkodóknál Kitöltött adatlapok száma Kirendeltségek foglalkoztatottak száma (db) megoszlása (%) száma (fő) megoszlása (%) Bonyhád 61 15, ,7 Dombóvár 58 15, ,0 Paks 57 14, ,7 Tamási , ,5 Szekszárd , ,1 Összesen: , ,0 A vállalati méret alapján tekintve, a 386 válaszadó szervezet legnagyobb része, 77,2%-a a mikro- és kisvállalkozások közül került ki, azonban ezek az érintett munkavállalóknak mindössze 19,1%-át foglalkoztatták. A középvállalkozások a minta 19,4%-át tették és az itt foglalkoztatottak jelentették az érintett létszám 40,3%-át. A minta csupán 3,4%-át alkották nagyvállalkozások, viszont a létszám mintegy négytized részének (40,6%-át) voltak munkaadói. A felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatotti létszámuk vállalti méret szerint Vállalati méret Érvényes adatlapok A foglalkoztatottak stat. állományi létszáma dec. 31-én száma megoszlása (fő) (%) Ebből: a közfoglalkoztatottak száma (db) megoszlása (%) száma (fő) megoszlása (%) Mikro (0-9 fő) , ,4 0 0,0 Kis (10-49 fő) , , ,9 Közép ( fő) 75 19, , ,1 Nagy (250 felett) 13 3, ,6 0 0,0 Összesen: , , ,0 5

6 A felmérésbe vont 386 munkáltató december végén főt foglalkoztatott, ez 6,6%- kal több a negyedévvel korábbi felvételben érintett szervezetek összlétszámánál. A KSH legfrissebb statisztikája alapján Tolna megyében III. negyedévében az alkalmazásban állók átlagos száma 45,7 ezer fő volt, így a felmérésünkben szereplő foglalkoztatotti létszám 45,5%-os reprezentáltságot jelent. A válaszadó 386 gazdasági szervezet a szeptember végén regisztrált 2 37,5 ezer gazdasági szervezet 1%-át képviselte. A negyedéves felmérésben részt vevő gazdálkodók legnagyobb számban most is a feldolgozóiparból (123 cég) kerültek ki, ahogy a megye gazdaságában is ezen ágazat szerepe a legmeghatározóbb. Emellett jelentős számban találhatók a mintában munkáltatók a kereskedelem, gépjárműjavítás (91 cég), az építőipar (41 cég), a mezőgazdaság (30 cég) és szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területéről (19 cég). A feldolgozóiparon belül a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása ágazatnak (38 cég), a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (21 cég), az élelmiszergyártásnak és a fafeldolgozás, papírtermék gyártása ágazatoknak (19, illetve 15 cég) volt legnagyobb az érintettsége. A felmérésünkbe került regisztrált összlétszám 36,7%-át a feldolgozóipar adta, 12,5-12,5%-át a humán-egészségügyi, szociális ellátás, illetve a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, 10,3%-át a kereskedelem, gépjárműjavítás szolgáltatta, de jelentősebb foglalkoztatóként említendő a mezőgazdaság is, ahonnan az alkalmazotti létszám 6,8%-a származott. Az alkalmazottak ágazatonkénti létszámára vonatkozó KSH adatokkal összevetve elmondható, hogy a feldolgozóipar, a kereskedelem, gépjárműjavítás, az egyéb szolgáltatás és a szállítás, raktározás felülreprezentáltak a mintában. A humán-egészségügyi, szociális ellátás és a mezőgazdaság reprezentációja közelíti az átlagost, ugyanakkor a művészet, szórakoztatás, szabadidő, az információ, kommunikáció, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás és a pénzügyi, biztosítási tevékenység területén dolgozók szerepeltek legkisebb arányban a felmérésünkben. (lásd túloldali táblázat!) A közfoglalkoztatás jelentős szereppel bír megyénk foglalkoztatásában évben megyei szinten mintegy an léptek a rendszerbe. Ebben a negyedévben immár harmadik alkalommal a felmérésben résztvevő munkáltatóktól azt kértük, hogy a statisztikai állományi létszámukból adják meg a december 31-én foglalkoztatott, valamint a negyedév végén (2013. márc. 31-én) várható közfoglalkoztatottak létszámát. A feldolgozott adatokból látszik, hogy a negyedéves felmérésünk a közfoglalkoztatásról nem ad érdemi információt, hiszen a felvétel időszakában december végén a megszólított munkáltatóknál mindössze 135- en dolgoztak közfoglalkoztatás keretében. 2 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató 2011/3 6

7 A I. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma (fő) Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi statisztikája szerint, I-III. név Reprezentációs arány (%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,4 Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar ,2 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés , ,5 Építőipar ,9 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,1 Szállítás, raktározás ,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,2 Információ, kommunikáció ,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,7 Ingatlanügyletek ,6 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,9 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,3 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás ,6 Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,8 Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás ,3 Tolna megye összesen: ,5 A felmérés főbb eredményei Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adniuk a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. Három hónapon belüli létszámváltozás A felmérésben szereplő munkaadók 67,4%-a 3 hónap múlva a jelenlegihez képest változatlan létszámmal tervezi működését, 25,1%-uk növekedéssel, 7,5% pedig a létszám csökkenésével számol. Az elmúlt év, hasonló időszakában ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 63,4%-a 3 hónapon belül stagnálással számolt, 28,1%-uk növekedést prognosztizált, 8,5%-uk pedig létszámcsökkenést jelezett. A jelenlegi felmérésünk eredménye szerint, március végére a megkérdezett munkáltatói kör összességében létszámának 372 fős, 1,8%-os növekedésére számít a december 31-i állapothoz képest. A munkakörönkénti előrejelzés szerint 543 új belépés mellett 171 kilépés várható. (Lásd: melléklet!) 7

8 A be-, és kilépések egyenlegét tekintve szinte valamennyi ágazatból a foglalkoztatotti létszám emelkedését jelezték előre a megszólított munkáltatók. A mezőgazdaságban 107 fővel, a feldolgozóiparban összességében 103 fővel bővül várhatóan március végéig a létszám. A kereskedelem, gépjárműjavítás területéről 44 fős, az építőiparból 29 fős, a vízellátás, szennyvízkezelés ágazatból 25 fős, a humán-egészségügyi, szociális ellátás területéről 26 fős, a szállítás, raktározás ágazatból 22 fős létszámbővülést prognosztizáltak előre a válaszadó gazdálkodó szervezetek. A többi ágazatban 3 hónapos időtávban leginkább stagnálás várható. A három hónapos előrejelzést kirendeltségenként tekintve a foglalkoztatottak száma valamennyi körzetben emelkedni fog. A legnagyobb mértékű (6,6%-os) létszámbővülési várakozást a Tamási körzetben tevékenykedő munkáltatók jelezték, Paks térségében stagnálást, a többi kirendeltségi körzetben 1,3-1,6%-os bővülést prognosztizáltak A március végéig várható létszámalakulásokat méretkategóriánként tekintve a közepes méretű szervezetek 219 fős (2,6%-os), a kisméretűek 84 fős (2,6%-os), a nagy vállalatok 40 fős (0,5%-os) létszámemelkedéssel számolnak, a legfeljebb 9 fős mikro vállalkozásoknál dolgozók száma pedig 29 fővel (4,1%-kal) bővülhet. Az elkövetkező 3 hónapra jelzett létszámmozgások összesített egyenlegét foglalkozási csoportok szerint tekintve szinte valamennyiben létszámnövekedési várakozás jelenik meg. A legnagyobb növekedést az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági fogfoglalkozásúak (95 fő), valamint a járművezetők és mobil gépek kezelői (63 fő) köréből prognosztizálták. Várhatóan emelkedni fog az összeszerelők (37 fő), a fém- és villamosipari foglalkozásúak (34 fő), a feldolgozóipari gépek kezelőinek (31 fő), az építőipari foglalkozásúak (28 fő) és az élelmiszeripari foglalkozásúak (23 fő) száma is. 8

9 A következő 3 hónapra jelzett létszámváltozások egyenlege FEOR 2 számjegyű csoportokban (10 fő felett) irodai, ügyviteli foglalkozások kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások szolgáltatási foglalkozások élelmiszeripari foglalkozások építőipari foglalkozások feldolgozóipari gépek kezelői fém- és villamosipari foglalkozások összeszerelők járművezetők és mobil gépek kezelői egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozású Változás (fő) A konkrét foglalkozásokat tekintve felmérésünk azt tükrözi, hogy az év első negyedévében, a legnagyobb mértékű várt létszámnövekedések leginkább a szezonális munkaköröket fogják érinteni. Ennek megfelelően a mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gépek kezelőinek száma 53 fővel, az egyéb egyszerű építőipari gépek kezelőinek száma 45 fővel, az egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozásúak létszáma 39 fővel emelkedik majd. Várhatóan 26 fős nagyságrendben bővül a mechanikaigép-összeszerelők száma, 25 fővel a húsfeldolgozóké, 13 fővel a fémmegmunkálók, felületkezelőké. Az egyéb termék-összeszerelők és az egyszerű mezőgazdasági foglalkozásúak fővel emelkedhet az első negyedév végére. 12 hónap múlva várható létszámváltozás A megkérdezett munkaadók 58,8%-a egy éven belül létszámának stagnálásával számol, 30,6%- uk növekedést jelez előre, 10,6%-uk pedig csökkenést prognosztizál. Az előző év azonos időszaki válaszolókkal összevetve a csökkenésre számítók aránya 3,3%-ponttal mérséklődött, a stagnálást prognosztizálók aránya 3,5%-ponttal emelkedett, a növekedést valószínűsítőké 0,2 ponttal csökkent. A megszólított gazdálkodó szervezetek összesített előrejelzése alapján egy év távlatában a foglalkoztatotti létszámuk fő lesz, ami a jelenlegihez képest 1,2%-os, 255 fős emelkedést jelent. Ágazatonként tekintve 20 fő feletti létszámbővülés a feldolgozóiparban várható, ahol összességében 122 fővel emelkedhet az alkalmazásban állók száma. Ezen belül a fémalapanyag és fémfeldolgozás területe lesz a legnagyobb létszámfelvevő (105 fő), míg a gépi berendezés gyártása és az egyéb feldolgozóipari tevékenység területén várhatóan 34, illetve 43 fővel csökken majd a létszám. A becslések szerint március végéig emelkedik a foglalkoztatás 9

10 színvonala a kereskedelem, javítás (50 fő), az ingatlanügyek (40 fő), az építőipar (33 fő), a szállítás, raktározás (25 fő) és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek területén is (21 fő). Említésre méltó létszám csökkenést csak a mezőgazdaságban várható, ahol az előrejelzések alapján 81 fővel fog apadni a foglalkoztatottak száma. A cégek méretei alapján tekintve az előrejelzéseket valamennyi kategóriában emelkedésben bíznak az elkövetkező 1 év során. A nagy és közepes méretű cégek 0,4, illetve 0,6%-os emelkedést, a kis cégek 3,8%-os, a mikro cégek 6,7%-os létszámbővülést prognosztizáltak. Ha az előrejelzéseket a megye kirendeltségei szerint tekintjük, akkor azt mondhatjuk, hogy a bonyhádi körzet foglalkoztatói a legoptimistábbak, hiszen összességében 3,9%-os (78 fős) alkalmazotti létszámbővülést valószínűsítenek. Szekszárd környékén várhatóan 2,5%-kal (197 fővel), a dombóvári körzetben 2,1%-kal (62 fővel) bővülhet a foglalkoztatottak száma. Velük szemben a felmérésben résztvevő Tamási és Paks környéki munkáltatók foglalkoztatotti létszámuk 1,2, illetve 0,9%-os (30, illetve 52 fős) csökkenését prognosztizáltak egy év távlatában. Szekszárd, március 2. Készítette: Bartha Viktória Jóváhagyta: Keller Anikó igazgató 10

11 1sz. melléklet A felmérésben résztvevő munkáltatók száma és megoszlása, Tolna megyében Nemzetgazdasági ág Vállalati létszámnagyság-kategória Nagy Mikro Kis Közép (249 fő (0-9 fő) (10-49 fő) ( fő) felett) db % db % db % db % Összesen =100% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 8 2,1 12 3,1 9 2,3 1 0,3 30 Feldolgozóipar 28 7, ,0 34 8,8 7 1,8 123 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 3 0,8 13 3,4 3 0,8 0 0,0 19 Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 0 0,0 10 2,6 9 2,3 2 0, ,8 7 1,8 1 0,3 0 0, ,5 4 1,0 2 0,5 0 0,0 8 Fémalapanyag és fémfeldolgozás 12 3,1 16 4,1 8 2,1 2 0,5 38 Villamos berendezés gyártása 0 0,0 1 0,3 6 1,6 1 0,3 8 Gép, gépi berendezés gyártása 0 0,0 0 0,0 1 0,3 0 0,0 1 Járműgyártás 0 0,0 1 0,3 1 0,3 2 0,5 4 Egyéb feldolgozóipai tev.; ipari gép, berendezés javítása 4 1,0 2 0,5 3 0,8 0 0,0 9 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás 2 0,5 2 0,5 1 0,3 1 0,3 6 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése 1 0,3 3 0,8 5 1,3 0 0,0 9 Építőipar 19 4,9 19 4,9 3 0,8 0 0,0 41 Kereskedelem, gépjárműjavítás 49 12,7 32 8,3 10 2,6 0 0,0 91 Szállítás, raktározás 3 0,8 4 1,0 1 0,3 1 0,3 9 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 12 3,1 7 1,8 0 0,0 0 0,0 19 Információ, kommunikáció 6 1,6 0 0,0 0 0,0 0 0,0 6 Pénzügyi, biztosítási tevékeny 1 0,3 2 0,5 0 0,0 0 0,0 3 Ingatlanügyletek 0 0,0 3 0,8 0 0,0 0 0,0 3 Szakmai, tudományos, műszaki tev. 9 2,3 2 0,5 1 0,3 0 0,0 12 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev. 5 1,3 4 1,0 2 0,5 1 0,3 12 Közigazgatás, védelem; kötelező társ.bizt. 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 Oktatás 3 0,8 1 0,3 4 1,0 0 0,0 8 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 0 0,0 3 0,8 4 1,0 2 0,5 9 Művészet, szórakoztatás 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 Egyéb szolgáltatás 2 0,5 2 0,5 1 0,3 0 0,0 5 Összesen , , ,4 13 3,

12 2. sz. melléklet A évi I. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint (fő) Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépő Kilépő Egyenleg 13 Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezetői Gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Egészségügyi (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) foglalkozások Oktatók, pedagógusok Gazdálkodási jellegű foglalkozások Jogi és társadalomtudományi foglalkozások Egyéb magasan képzett ügyintézők Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Egészségügyi foglalkozások Szociális és munkaerő-piaci szolgáltatási foglakozások Üzleti jellgű szolgáltatások ügyintézői Egyéb ügyintézők Irodai, ügyviteli foglalkozások Kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Élelmiszeripari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Összeszerelők Helyhez kötött gépek kezelői Járművezetők és mobil gépek kezelői Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Egyszerű szolgált., szállítási és hasonló foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Összesen:

13 Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7.napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerő) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. félévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. 13

14 Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Regisztrált munkanélküli: a Foglalkoztatási Hivatal által nyilvántartott álláskeresők közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban (pl. átképzés, közhasznú foglalkoztatás) nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; a szociális gondozottak. a közületi eltartottak; 14