A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai

Átírás

1 A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai I. negyedévben Budapest

2 Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch Irén Készítette: Székács Tamás 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Levelezési cím: 1476 Budapest, Pf. 75 Telefon: (1) Fax: (1)

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata I. negyedévben A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata terület szerint A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata I. negyedévben A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata a március 31-ei állapot alapján Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata terület szerint Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint A kiadott és az érvényben lévő EU Kék Kártya vizsgálata Jogszabályok melléklete Táblázatok melléklete

4 1. Bevezetés A munkaügyi központok a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásához kapcsolódóan a foglalkoztató által benyújtott munkaerőigény és engedély iránti kérelem alapján (16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet) engedélyezési eljárást folytatnak. Emellett a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, foglalkoztatásra kerülő, bejelentett de engedélyezésre nem kötelezett külföldi munkavállalókról nyilvántartást (355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet) vezetnek. A munkavállalási engedélyek és a bejelentett munkavállalók számának adatai egy központi adatbázisban kerülnek tárolásra. Az adatok rögzítése, az adatbázisban való megjelenítése folyamatos, az így rendelkezésre álló statisztikai adatokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal negyedévenként feldolgozza és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján közli ( Az EU Kék Kártya engedélyezési eljárását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal folytatja le, a 168/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet értelmében a megyei (fővárosi) kormányhivatal munkaügyi központjainak hatásköre az eljárás folyamatában csak szakhatósági állásfoglalás megtételére terjed ki. Tehát az illetékes munkaügyi központ nyilatkozik arról, hogy az adott EU Kék Kártya engedély kiadását a munkaerő-piaci helyzet figyelembevételével támogatja, vagy sem. A kiadott és érvényes EU Kék Kártyák adatai ettől függetlenül megjelennek, rendelkezésre állnak a nyilvántartásban. A statisztikai adatgyűjtéshez és feldolgozáshoz kapcsolódóan, a jogszabályi háttérnek, kötelezettségnek megfelelően, különböző fogalmak kidolgozására került sor a külföldi munkavállalók munkavállalási engedélyére, bejelentésére vonatkozóan, amelyek az alábbiakban kerülnek ismertetésre. A rendeletekben megjelölt egyes adatgyűjtési kötelezettségekhez tartozó főbb statisztikai megnevezések a következők: 1. harmadik országbeli állampolgár a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező külföldi állampolgár, aki nem hontalan, 2. kiadott munkavállalási engedélyek száma 1 adott időintervallumban kiadott munkavállalási engedélyek száma, 3. érvényes munkavállalási engedélyek száma adott időpontban érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkezők száma, 4. mezőgazdasági szezonális engedélyek száma az engedélyezési eljárás speciálisan a mezőgazdasági, szezonális engedélyezési eljárás alá vont külföldi állampolgárok munkavállalására vonatkozó (jogi értelemben) engedélyek, (statisztikai értelemben) kibocsátott engedélyek, ill. érvényes engedélyek száma, 1 A kiadott és a harmadik pontban szereplő érvényes munkavállalási engedélyek a nem mezőgazdasági, szezonális engedélyezési eljárás kategóriába tartozó, harmadik országbeli munkavállalók engedélyköteles munkavállalására vonatkozó (jogi értelemben) engedélyek, (statisztikai értelemben) kibocsátott engedélyek, ill. érvényes engedélyek száma (az egyszerűsített foglalkozás keretében foglalkoztatottakat is beleértve engedélyköteles munkavállalás esetén). 4

5 5. bejelentés (regisztráció) száma a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi állampolgárságú személyek Magyarországon történő foglalkoztatásának megkezdésére és befejezésére vonatkozóan közölt munkavállalók száma (az egyszerűsített foglalkozás keretében foglalkoztatottakat is beleértve bejelentési kötelezettség esetén), 6. érvényes bejelentések száma adott időpontban érvényesen bejelentett (korábban már foglalkoztatás megkezdésére bejelentett, de a foglalkoztatás megszűnésére még be nem jelentett) munkavállalók együttes száma. 7. kiadott EU Kék Kártyák száma 2 adott időintervallumban kiadott EU Kék Kártyák száma 8. érvényes EU Kék Kártyák száma adott időpontban érvényes EU Kék Kártyák száma A témával kapcsolatos a különböző engedélyezési eljárásokra és a bejelentési kötelezettségekre vonatkozó érvényes jogi szabályozást részletesen a Melléklet ismerteti. A fogalmak ismertetésének szükségességét az indokolja, hogy jól látható legyen az a két fő elemzési dimenzió, amelyek alapján adatainkat vizsgáljuk. Egyrészt tehát megfigyeljük az egy adott időszakra kiadott engedélyek (egyéni, illetve mezőgazdasági szezonális), EU Kék Kártyák illetve bejelentések számát, másrészt pedig az egy adott időpontban érvényes engedélyek (egyéni, illetve mezőgazdasági szezonális), illetve EU Kék Kártyák számát. Ezeket az adatokat állampolgárság, nemzetgazdasági ágak, foglalkozási főcsoportok és terület szerinti bontásban is megvizsgáljuk. 2. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata I. negyedévben Ha állampolgárság szerint kívánjuk megvizsgálni a külföldiek foglalkoztatási viszonyait, akkor meg kell vizsgálnunk egyrészt azon országok állampolgárait, akiknek a foglalkoztatását megelőzően csak a foglalkoztatás tényét kell bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők, továbbá azokét, akik esetében harmadik országbeli állampolgárok munkavállalási engedélyre van szükség. Meg kell jegyeznünk, hogy néhány esetben azonban ezeknek az állampolgároknak a foglalkoztatása is csupán bejelentési kötelezettséget von maga után. (355/2007. (XII.23) Korm. rendelet és 355/2009 (XII.30) Korm. rendelet és 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet) I. negyedévben a kiadott munkavállalási engedélyek (egyéni illetve mezőgazdasági szezonális) száma db volt. Ezen belül db egyéni engedély és 6 db mezőgazdasági szezonális engedély került kiadásra I. negyedévhez képest a kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek együttes száma 2,1%-kal növekedett. Ezen belül az egyéni munkavállalási engedélyek számában emelkedés (2,2%-os), a mezőgazdasági szezonális engedélyek (14,3%-os) számában viszont csökkenés mutatkozott az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2 Fontos megjegyezni, hogy az EU Kék Kártyát speciális helyzete miatt célszerű külön kezelni az egyéni munkavállalási és a mezőgazdasági, szezonális engedélyek csoportjától. 5

6 db Ha országok szerinti csoportosítás alapján vizsgáljuk adatainkat, azt mondhatjuk, hogy az Európai Unióhoz nem tartozó, európai országok állampolgárainak részére kiadott egyéni és mezőgazdasági engedélyek száma mérséklődött I. negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Ezzel szemben az Európán kívüli országok állampolgárainak kiadott engedélyek száma 10,1%-kal emelkedett. A kiadott egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek száma országcsoportonként I. negyedévben (db) Nem EU-s európai Nem EU-s szomszédos országok Európán kívüli országok I. negyedév I. negyedév A kiadott engedélyek száma a legmagasabb a kínai (815 db), az ukrán (405 db) és a szerb (197 db) állampolgárok esetében volt I. negyedévben. Mindez azt jelenti, hogy a I. negyedévben kiadott összes egyéni és mezőgazdasági szezonális engedély 31,0%-a kínai, 15,4%-a ukrán, 7,5%-a pedig szerb állampolgárok részére került kiadásra. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma országonként I. negyedévben, db (100 db-ot meghaladó) India 108 Thaiföld 166 Vietnam 178 Szerbia 197 Ukrajna 405 Kína db A kiadott mezőgazdasági, szezonális engedélyek mindegyike (6 db) ukrán állampolgárok részére került kiadásra. Fontos, hogy I. negyedévben a kiadott engedélyek száma a kínai állampolgárok körében volt a legmagasabb (727 db), ugyanez volt tapasztalható a tárgynegyedévben is, ebben az időszakban 815 db engedélyt adtak ki kínaiak részére, amely 12,1%-os növekedést jelent egy év alatt. 6

7 Az ukrán állampolgárok részére kiadott egyéni munkavállalási engedélyek száma ezzel párhuzamosan 35,3%-kal csökkent, további jelentősebbnek mondható csökkenés következett be a japán (40,3%-os) és az Amerikai Egyesült Államok állampolgárai (34,5%-os). Emellett a kiadott egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek számában I. negyedévben az előző év azonos időszakához képest a vietnámi (76,2%-os) és a thaiföldi (56,6%-os) állampolgárok körében következett be pregnánsabb emelkedés A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata terület szerint A legtöbb engedély kiadására a Fővárosban került sor, amely az összes kiadott egyéni és mezőgazdasági szezonális engedély 65,6%-át jelenti, ezt követően Pest (8,4%) és Csongrád megyét (3,7%) emelhetjük ki. A legkisebb arányszámokat Somogy és Tolna megyékben találjuk. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma, megoszlása terület szerint I. negyedévben (db) Megye Kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma (db) Kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek számának megoszlása (%) Budapest ,6 Pest 220 8,4 Fejér 93 3,5 Komárom-Esztergom 58 2,2 Veszprém 25 1,0 Győr-Moson-Sopron 60 2,3 Vas 14 0,5 Zala 27 1,0 Baranya 21 0,8 Somogy 3 0,1 Tolna 9 0,3 Borsod-Abaúj-Zemplén 28 1,1 Heves 14 0,5 Nógrád 21 0,8 Hajdú-Bihar 31 1,2 Jász-Nagykun-Szolnok 32 1,2 Szabolcs-Szatmár-Bereg 86 3,3 Bács-Kiskun 53 2,0 Békés 11 0,4 Csongrád 97 3,7 Összesen , I. negyedévben az előző évhez azonos időszakához képest az Észak-Alföldön (50,5%-kal), a Közép-Dunántúlon (35,4%-kal), a Dél-Alföldön (30,9%-kal) és Észak- Magyarországon (3,3%-kal) is emelkedett a kiadott egyéni munkavállalási engedélyek száma. Csökkenés következett be ugyanakkor a Nyugat-Dunántúlon (16,5%-os), Közép- Magyarországon (3,0%-os) és a Dél-Dunántúlon (2,9%-os). 7

8 2.2. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint I. negyedévben az összes kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedély 25,8%-át a kereskedelem, 19,6%-át a feldolgozóipar, 16,9%-át a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, 8,0%-át pedig az építőipar nemzetgazdasági ágakra vonatkozóan adták ki. Összességében ez azt jelenti, hogy a kiadott engedélyek 70,2%-a ebben a négy gazdasági ágban összpontosult a tárgynegyedévben. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma, nemzetgazdasági ágak szerint I. negyedévben (db) Egyéni és mezőgazdasági, Nemzetgazdasági ág (TEAOR 08) szezonális engedélyek száma (db) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 62 Bányászat, kőfejtés 46 Feldolgozóipar 515 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 38 szennyeződésmentesítés Építőipar 209 Kereskedelem, gépjárműjavítás 676 Szállítás, raktározás 74 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 444 Információ, kommunikáció 58 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 14 Ingatlanügyletek 30 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 155 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 6 Oktatás 14 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 11 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 4 Egyéb szolgáltatás 189 Ismeretlen 56 Összesen A feldolgozóiparban az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazatokban került kiadásra a legtöbb munkavállalási engedély. 8

9 A foglalkozási főcsoportokat vizsgálva láthatjuk, hogy a legtöbb kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedély a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások körében került kiadásra, 680 db, amely az összes kiadott engedély 25,9%-át jelenti. Második releváns főcsoportnak az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások, ezt követően pedig a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokat emelhetjük ki. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma, foglalkozási főcsoportok szerint I. negyedévben (db) Egyéni és mezőgazdasági, Foglalkozási főcsoport (FEOR 08) szezonális engedélyek száma, db Fegyveres szervek foglalkozásai 0 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 465 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Ipari és építőipari foglalkozások 128 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 278 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások Ismeretlen 5 Összesen A kiadott engedélyek száma a legalacsonyabb a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási és az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások körében volt tapasztalható A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint A kiadott engedélyek legnagyobb része (40,2%-a) a éves korcsoportba tartozó harmadik országbeli állampolgárok köréhez kapcsolható I. negyedévben, összesen db engedélyt adtak ki e korcsoportba tartozó külföldi munkavállalók részére. A második és harmadik releváns korkategóriának a éves és a éves korcsoport nevezhető, míg a 19 év alattiak és az 55 év felettiek súlya a legkisebbnek tekinthető. 9

10 A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek életkor szerinti csoportok szerint I. negyedévben (db) 19 éves és ezalatt éves éves éves éves 55 éves és afelett db Az iskolai végzettség kapcsán elmondható, hogy a legtöbb kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedély a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok részére (1 055 db) került kiadásra, amely az összes engedély 40,2%-át fedi le. Ezen túlmenően két további iskolai végzettség releváns szerepe emelhető ki, egyrészt a szakiskolai, szakmunkásképzőé és a felsőfokú végzettségé. Indokolható ez azzal, hogy az összes kiadott egyéni és szezonális engedély 25,1%-a tartozik az előbbi, míg 18,1%-a az utóbbi kategóriába. A foglalkoztatók által bejelenett külföldi állampolgárok száma iskolai végzettség szerint I. negyedévben (fő) általános vagy kevesebb Szakiskola, szakmunkásképző Szakközépiskola Gimnázium Technikum Egyetem, főiskola Egyéb és ismeretlen 10

11 3. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata I. negyedévben Az eddigiekben azt vizsgáltuk, hogy azon állampolgárok körében miként alakult a kiadott engedélyek száma, akiknek foglalkoztatása engedélyhez kötött. A külföldi munkavállalók másik nagy csoportját azok az állampolgárok alkotják, akiknek foglalkoztatása nem engedélyköteles, csak a foglalkoztatás tényét szükséges bejelenteni. Ez utóbbi elsősorban a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok és bizonyos jogszabályi esetekben harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának feltétele. Mivel a bejelentések szerepe és súlya elsődlegesen az Európai Unió tagállamai esetében jelentkezik, ezért az állampolgárságok esetében csak e tagállamokat vizsgáljuk meg részletesen I. negyedévben a munkaadók összesen fő foglalkoztatásának megkezdését jelentették be, amely I. negyedévhez képest 48,1%-os csökkenést jelent. Az Európai Unió 27 tagállama közül a bejelentett román állampolgárok (777 db) száma volt a legnagyobb, amely az összes bejelentés 54,4%-át tette ki, ezt követően a szlovák állampolgárokat emelhetjük ki, esetükben az iménti arány 13,0%-ot tett ki I. negyedévben. Harmadikként pedig Németországot említhetjük, ahol a bejelentett személyek száma az összes bejelentetthez viszonyítva 7,4%-ot tett ki. Az EU 27 további tagállamaiból érkező szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, bejelentett állampolgárok száma nem érte el a 100 főt sem. A bejelentett szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi állampolgárok száma I. negyedévben, fő (100 főt meghaladó) Németország 106 Szlovákia 186 Románia Az előző év azonos időszakához képest a román állampolgárok körében 27,9%-kal csökkent a bejelentések száma, a szlovákok esetében ez az arány 77,0%-ot tett ki. Ezzel szemben a bejelentett német állampolgárok száma 23,3%-os növekedést mutatott. A bejelentett szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezőkkel kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy I. negyedévhez képest lényegesen csökkent a bejelentettek száma, ez a legtöbb állampolgárság esetében regisztrálható volt, azoknál az állampolgárságoknál, ahol mégis növekedés következett be, a bejelentett személyek száma a románok és a németek kivételével rendkívül alacsony volt. db 11

12 A munkáltatók a legtöbb külföldi állampolgárt a Fővárosban jelentették be, a bejelentett összlétszám 37,6%-a tartozott ide területileg. Ezt követően Bács-Kiskun megyét emelhetjük ki, ahol az iménti arány 13,7%-ot tett ki, Győr-Moson-Sopron megyében 10,9%-ot, Pest megyében pedig 10,2%-ot I. negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva minden régióban csökkent a bejelentett külföldi állampolgárok száma. A legnagyobb mértékben Közép- Dunántúlon következett be csökkenés, 86,9%-os, de kiemelhető Észak-Alföld (54,9%), Észak-Magyarország (48.5%) és Közép-Magyarország is (41,9%) A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A bejelentett külföldi állampolgárok száma négy nemzetgazdasági ágban bizonyult kiemelkedően magasnak: a mezőgazdaság, a kereskedelem, a feldolgozóipar és az információ, kommunikáció területeken. Ebben a négy nemzetgazdasági ágban jelentették be az összes külföldi állampolgár 54,9%- át. A legtöbb állampolgárt a mezőgazdaság (22,5%), a kereskedelem (11,9%) és a feldolgozóipar (11,6%) területén jelentették be a foglalkoztatók I. negyedévben. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma nemzetgazdasági áganként I. negyedévben, fő Nemzetgazdasági ág (TEAOR 08) A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma, fő Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 321 Bányászat, kőfejtés 2 Feldolgozóipar 165 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 4 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 10 Építőipar 103 Kereskedelem, gépjárműjavítás 170 Szállítás, raktározás 39 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 47 Információ, kommunikáció 128 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 26 Ingatlanügyletek 11 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 91 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 74 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 33 Oktatás 38 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 25 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 13 Egyéb szolgáltatás 93 Ismeretlen 35 Összesen

13 Ha foglalkozási főcsoportok szerint vizsgáljuk a bejelentéseket, jól látható, hogy jelen esetben is a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokban jelentették be a legtöbb külföldi állampolgárt (539 fő), az összes bejelentett külföldi 37,7%-a tartozik ebbe a főcsoportba. Ugyanez az arány a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásoknál 23,7%-ot, az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásoknál 10,3%-ot, a gépkezelők, összeszerelők, jarművezetőknél pedig 8,2%-ot tett ki I. negyedévben. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma foglalkozási főcsoportok szerint I. negyedév, fő A foglalkoztatók által Foglalkozási főcsoport (FEOR 08) bejelentett külföldi állampolgárok száma, fő Fegyveres szervek foglalkozásai 0 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók 64 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 339 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 147 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 72 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 39 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 58 Ipari és építőipari foglalkozások 53 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 117 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 539 Összesen A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint A munkavállalók részére kiadott engedélyeknél látottakhoz hasonlóan a bejelentett külföldi munkavállalóknál is a éves korcsoport tekinthető dominánsnak, hiszen a főből 569 fő (39,8%) ebbe a kategóriába tartozott I. negyedévben. További egyezőséget jelent, hogy a második és a harmadik jellegadó korcsoport szintén a éves, illetve a éves korkategória, az előbbi csoportba a bejelentettek 24,1%-a, utóbbi csoportba pedig 14,1%-a tartozott a tárgynegyedévben. 13

14 A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma korcsoportok szerint I. negyedévben (fő) 19 éves és ezalatt éves éves éves éves éves és afelett db Az iskolai végzettséggel kapcsolatban elsőként szintén a kiadott engedélyek jellemzőihez való hasonlóságot emelhetjük ki, hiszen a bejelentett munkavállalók legnagyobb része, 38,2%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett I. negyedévben. Eltérést jelent viszont, hogy míg a munkavállalók részére kiadott engedélyeknél a második domináns kategóriát a szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkezők alkották, jelen esetben az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezők tekinthetők meghatározónak, az első negyedévben bejelentett külföldi munkavállalók 31,2%-a tartozott ebbe a csoportba. A szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek aránya 13,0%-os volt. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma iskolai végzettség szerint I. negyedévben (fő) általános vagy kevesebb Szakiskola, szakmunkásképző Szakközépiskola Gimnázium Technikum Egyetem, főiskola Egyéb és ismeretlen 14

15 db 4. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata a március 31-ei állapot alapján március 31-én az érvényes munkavállalási (egyéni, illetve mezőgazdasági szezonális) engedélyek együttes száma db volt. Ezen belül db egyéni engedély, 14 db szezonális engedély volt érvényben. Az előző év azonos időpontjához képest az érvényes egyéni engedélyek száma 6,1%-kal növekedett. Ha országok szerinti csoportokat nézzük, ugyanazt tapasztaljuk, mint a kiadott engedélyek esetében, tehát egyedül az Európán kívüli országok esetében nőtt az érvényes munkavállalási engedélyek száma, 13,7%-kal. Ezzel szemben az Európai Unióhoz nem tartozó, de Európában található országok állampolgárai körében 2,9%-kal, a Magyarországgal szomszédos, de nem EU tagállamoknál pedig 11,1%-kal csökkent az érvényben lévő engedélyek száma a március 31-ei állapot szerint, az előző év azonos időpontjához viszonyítva. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma március 31-én (db) március március Nem EU-s európai Nem EU-s szomszédos országok Európán kívüli országok Az érvényes egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek együttes száma a legmagasabb a kínai (5 501 db), az ukrán (4 363 db) és a szerb (1 780 db) állampolgárok körében volt március 31-én. A már korábban említésre kerülő 14 db szezonális engedély mindegyike ukrán állampolgároknál volt érvényben. A tárgyidőpontban az előző év azonos időpontjához képest a legnagyobb mértékben az érvényes engedélyek száma a horvát (84,2%) az iráni (32,9%) és a kínai (31,8%) állampolgárok esetében emelkedett. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy a horvát érvényes engedélyek száma így sem haladja meg a 300 db-ot, az iráni állampolgároknál a 200-at, viszont a kínaiak esetében fölötti létszámról beszélhetünk. Emellett kiemelhetjük még az indiai, thaiföldi, mexikói állampolgárokat, ahol szintén emelkedett az érvényes engedélyek száma. 15

16 db Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma 2012.március 31-én, db (300 db-ot meghaladó) Koszovó USA Törökország Japán India Vietnam Mongólia Thaiföld Szerbia Ukrajna Kína Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata terület szerint A legtöbb érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedély március 31-én a Fővárosban és a Pest megyében volt található. A Fővárosban db engedély volt érvényben, Pest megyében pedig db, előbbi az összes engedély 68,6%-át, utóbbi pedig 7,8%-át tette ki. A többi megyében ez az érték a 3,0%-ot sem éri el. Az érvényben lévő egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek száma megyénként március 31-én, db Az előző év azonos időpontjához képest egyedül Közép-Dunántúlon csökkent az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek együttes száma, 15,8%-kal, a többi régióban növekedés következett be, a legnagyobb mértékű az Észak-Alföldön (14,7%-os) és a Nyugat- Dunántúlon (13,1%-os) 16

17 4.2. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A legtöbb március 31-én érvényben lévő engedély négy nemzetgazdasági ágban csoportosult: a kereskedelem, a feldolgozóipar, a vendéglátás és az építőipar területén. Ezek közül a kereskedelem rendelkezik a legnagyobb súllyal, az összes érvényes engedély 23,3%-a ebben az ágban volt található a tárgyidőpontban, a feldolgozóiparban ez az arány 19,4%-ot tett ki, a vendéglátásban 17,8%-ot, az építőiparban 12,6%-ot. Az érvényben lévő egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek száma nemzetgazdasági ágak szerint március 31-én, db Nemzetgazdasági ág (TEAOR 08) Érvényben lévő egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek száma, db Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 309 Bányászat, kőfejtés 100 Feldolgozóipar Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás 809 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció 301 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 95 Ingatlanügyletek 363 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 999 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás 200 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 185 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 88 Egyéb szolgáltatás 949 Ismeretlen 397 Összesen A feldolgozóiparban az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazatban volt érvényben a legtöbb engedély, összesen db, második releváns területként a textília, ruházat, bőr és

18 bőrtermék gyártása (606 db), majd a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása (401 db) és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (341 db) emelhető ki. A foglalkozási főcsoportok tekintetében azt látjuk, hogy a legtöbb engedély a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások körében volt érvényben (5 646 db), majd a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások körében (4 865 db). Az előbbi főcsoportba tartozik az összes engedély harmada (30,1%), utóbbiba pedig 25,9%-a. Ezen túlmenően négy olyan főcsoport nevezhető meg, amely nem elhanyagolható relevanciával rendelkezik: az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő, a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő és az ipari és építőipari foglalkozások, valamint a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők. Az érvényben lévő egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek száma foglalkozási főcsoportok szerint március 31-én, db Foglalkozási főcsoport (FEOR 08) Egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek száma, db Fegyveres szervek foglalkozásai 0 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 351 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 106 Ipari és építőipari foglalkozások Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások Ismeretlen 71 Összesen

19 4.3. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint Az érvényes engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár legnagyobb része, fő a éves korcsoportba tartozott a vizsgált időpontban, amely az összes engedéllyel rendelkező 39,0%-át tette ki. Ezt követően emelhetjük ki a éves korkategóriát, ahová a külföldi állampolgárok több negyede sorolható, továbbá a éveseket, akik 16,3%-át tették ki az összlétszámnak. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek száma életkor szerinti csoportok szerint március 31-én (db) 19 éves és ezalatt éves éves éves éves éves és afelett db Az iskolai végzettség esetében azt látjuk, hogy az érvényben lévő engedélyek jelentős része (43,3%) legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező külföldi állampolgárhoz kapcsolható, több mint negyedük pedig szakiskolát, szakmunkásképzőt végzett. Az érvényes engedéllyel rendelkező állampolgárok harmadik csoportját azok alkotják, akik valamilyen felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, arányuk 16,3%-ot tett ki a március 31-ei állapot szerint. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma iskolai végzettség szerint március 31-én (db) általános vagy kevesebb Szakiskola, szakmunkásképző Szakközépiskola Gimnázium Technikum Egyetem, főiskola Egyéb és ismeretlen 19

20 5. A kiadott és az érvényben lévő EU Kék Kártya vizsgálata I. negyedévben nem került sor EU Kék Kártya kiadására március 31-én egy darab érvényben lévő EU Kék Kártya szerepelt a nyilvántartásban, amely területileg Hajdú-Bihar megyéhez köthető. Az engedély nemzetgazdasági ág szerint az oktatáshoz, foglalkozási főcsoport szerint nézve pedig a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokhoz tartozik. 20

21 6. Jogszabályok melléklete A külföldi állampolgárok Magyarországon történő foglalkoztatásával kapcsolatos, érvényes engedélyezési eljárásokról és bejelentési kötelezettségéről (A) Jogszabályok A külföldi állampolgárok Magyarországon történő foglalkoztatásával kapcsolatban a főbb jogszabályok a következők: - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. tv. (Flt.) - 355/2007. (XII.23.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról, - 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok Magyar Köztársaság területén történő engedélymentes foglalkoztatásának szabályairól - 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről (2010.V. 28.) - 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról A fenti jogszabályok a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezését is szabályozzák. Az EU Kék Kártya kiadásának főbb szabályait - a megyei (fővárosi) kormányhivatal munkaügyi központjának az EU Kék Kártya kiadásával kapcsolatos szakhatósági állásfoglalása kialakításának szabályairól, valamint az egyes migrációs tárgyú és egyéb kormányrendeletek módosításáról szóló 168/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet tartalmazza További fontosabb jogszabályok, amelyek kapcsolódnak a külföldi állampolgárok magyarországi foglalkoztatásához: évi CV. törvény az egyes munkaügyi tárgyú és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról - 27/2011. (VIII. 24.) BM rendelet az egyes migrációs tárgyú miniszteri rendeleteknek az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló évi CV. törvény végrehajtásához szükséges módosításáról - 3/1996. (IV. 5.) MüM rendelet a rendbírságról évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról - 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi II. törvény végrehajtásáról 21

22 (B) Alapfogalmak EGT államnak kell tekinteni az Európai Unió tagállamát, továbbá az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot, valamint azt az államot, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek: a) a magyar állampolgár kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgárának, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személynek (a továbbiakban együtt: EGTállampolgár), b) az EGT-állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, az EGT-állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagja (a továbbiakban: EGT-állampolgár családtagja), c) a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagja (a továbbiakban: a magyar állampolgár családtagja) d) az EGT-állampolgárt vagy a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó személy, aki a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve akiről súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik, abban az országban, ahonnan érkeznek az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele legalább egy évig egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik, és a hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi Harmadik országbeli állampolgár a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendeletben meghatározott harmadik országbeli állampolgár, azaz a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek kivételével, a nem magyar állampolgár és a hontalan. A munkaerő-piaci helyzet vizsgálata azt jelenti, hogy az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző nappal a munkaadónak be kell jelentenie a munkaerőigényét és a munkaügyi központ kirendeltségeinek ezen idő alatt meg kell kísérelnie hazai (ill. EU-s) munkaerővel kielégíteni az igényt. Az engedély akkor adható ki, ha ez nem sikerül. (C) külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó főszabályok Harmadik országbeli állampolgárhoz kapcsolódó főszabály: - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 7. -nak (1) bekezdése értelmében harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgár) a Magyarország területén a 2. (2) 22

23 bekezdésében, valamint a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a munkavállalási engedély, vagy a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedély (a továbbiakban: EU Kék Kártya) alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. - a 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet szerint, ha a foglalkoztatás engedélyköteles, munkaszerződés csak az engedély beszerzését követően köthető - az engedélyezési eljárás alól való mentességi esetek 355/2009. (XII.30.) Kormányrendelet szerint A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre vonatkozó főszabályok: - a 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. -nak (1) bekezdése alapján A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatását. - a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén történő engedélymentes foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatásához a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet 2. szerinti esetekben (1-25 pontok, a 7-8. pontok kivételével) a foglalkoztató köteles bejelenteni a foglalkoztatást - az évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2. (2) alapján a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismertek, illetve a bevándorolt és letelepedett személyek (őket a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik) bejelentése - a évi LXXV. törvényben fogalmazottak alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott külföldi állampolgárt bizonyos esetekben be kell jelenteni (D) külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó jogszabályok a statisztika tükrében A külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó szabályozási rendszer alapja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (Flt) 2. és 7. -a. Az Flt. szerint egyrészről a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. (Törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól eltérően külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg.) Másrészről a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén egyes kivételekkel az állami foglalkoztatási szerv által kiállított engedély alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt augusztus 1-jét követően a harmadik országbeli állampolgárok nem csak az állami foglalkoztatási szerv által kiállított engedélyeken keresztül, hanem a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által kiállított EU Kék Kártya birtokában is munkát vállalhatnak. 23

24 Engedélymentesek, bejelentésre nem kötelezettek A 16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet 1.. (2) bekezdése értelmében, ill. a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdés a) alapján és a 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdése értelmében a foglalkoztató nem köteles bejelenteni (engedélyeztetni): - az EGT-megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás teljesítése keretében kiküldetés, kirendelés útján magyarországi foglalkoztatónál magánjogi szerződés teljesítése érdekében történő munkavégzéshez, - az EGT-megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkaerő kölcsönzési tevékenységet folytató vállalkozás, mint munkáltató által kölcsönzött munkavállaló magyarországi foglalkoztatónál munkaerő- kölcsönzés keretében történő munkavégzéséhez, Bejelentés (bejelentési kötelezettség) Bejelentési kötelezettség áll fent a Magyarországon munkát vállalni szándékozó állampolgárok esetében a 355/2007. (XII. 23.), a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet 2.. (1-25 pontok, a 7-8. pontok kivételével), az évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2. (2) alapján és a évi LXXV. törvényben fogalmazottak alapján. A bejelentés tartalmazza a foglalkoztatottak számát, életkorát, iskolai végzettségét, állampolgárságát, munkakörének FEOR számát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt. A munkaügyi központ igazolja a beérkezés dátumának jelölése mellett a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének. (355/2007. Korm. rendelet, 6. (2, (3) és (5) bekezdés) Statisztikai rendszerünkben, a továbbiakban Bejelentés megnevezés alá gyűjtjük a fentiekben meghatározott adatközléseket. A bejelentés napja legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének a napja. Hasonlóan be kell jelenteni a foglalkoztatás befejezését is, legkésőbb a foglalkoztatás befejezése után első napon. Bejelentés statisztikai kategóriába sorolt jogszabályi esetek: - a 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek, A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek Magyarországon történő foglalkoztatását a 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza. A rendelet 6. értelmében a munkáltató a foglalkoztatni kívánt személy foglalkoztatásának megkezdését, ill. a foglalkozás megszűnését az illetékes munkaügyi központnak köteles bejelenteni. A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 56/A. (1) szerint az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, illetőleg személy, aki bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget rendbírságot kell fizetnie. 24

25 - a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet 2. szerint a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatás, A harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatásához a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet 2. szerint megfogalmazott esetekben nincs szükség engedélyre, csupán bejelentési kötelezettség terheli a foglalkoztatót annak a harmadik országbeli állampolgárnak a foglalkoztatása esetében, akinek engedélymentes a foglalkoztatása, így: - 1. nemzetközi szerződés ilyen tartalmú rendelkezése esetén; - 2. a külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság - nemzetközi szerződés által meghatározott - fiók és képviselet vezetőjeként történő munkavégzéséhez; - 3. külföldi állam diplomáciai (konzuli) képviselete vagy egyéb szerve személyi állománya keretében, a küldő állam által delegált tagjának a képviseletnél vagy egyéb szervnél történő munkavégzéséhez, valamint az államok közt fennálló viszonosság alapján, a külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviselete személyzete közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez; - 4. a Magyarország területén nemzetközi szerződés alapján működő nemzetközi kormányközi szervezet illetőleg Magyarország által nemzetközi szervezetként elismert, Magyarország területén működő szervezet (a továbbiakban: nemzetközi szervezet) személyzetének a nemzetközi szervezetnél történő, valamint ezek közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez; - 5. a nemzetközi szervezetet vagy nemzetközi szervezetnek nem minősülő közös szervet létrehozó szerződésben részes államok által delegált személyeknek (a továbbiakban: delegáltak) nemzetközi szervezetnél vagy közös szervnél történő munkavégzéséhez, valamint a részes államok között fennálló viszonosság alapján a delegáltak közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez; - 6. harmadik országban honos vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő - alkalmanként harminc napos időtartamon belül a tizenöt munkanapot meg nem haladó - üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez; - mint munkáltató által kölcsönzött munkavállaló magyarországi foglalkoztatónál munkaerő- kölcsönzés keretében történő munkavégzéséhez; - 9. külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, valamint felügyelő bizottsági tagjaként történő munkavégzéshez; a posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázat, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj alapján - a pályázat, illetőleg az ösztöndíj keretében történő - munkavégzéshez; külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló harmadik országbeli állampolgárnak nemzetközi diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlat keretében történő foglalkoztatásához; Magyarország területén működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló személynek a jogviszony fennállása alatt történő munkavégzéséhez; alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben, idegen nyelven történő olyan oktatási tevékenységhez, amelyre - az oktatásért felelős miniszter igazolása szerint - az érintett államok illetékes miniszterei által aláírt nemzetközi oktatási program keretén belül kerül sor; Magyarország területén nyilvántartásba vett egyházban vagy annak intézményében munkát végző, az egyházi szolgálatot élethivatásszerűen folytató tevékenységéhez; Magyarország területén menekültkénti vagy oltalmazottkénti, valamint menedékeskénti elismerését kérőnek, továbbá a befogadottnak a befogadó állomáson történő munkavégzéséhez; naptári évenként tíz munkanapnál nem hosszabb ideig tartó, oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenységéhez; kutató olyan tevékenységéhez, amely - a Magyar Tudományos Akadémia által kiállított igazolás szerint - a Magyarország és más állam között létrejött megállapodás hatálya alá tartozik; a Comenius, Erasmus, Leonardo da Vinci, és Grundtvig program keretében szakmai gyakorlaton résztvevő harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásához; magyar állampolgár olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarország területén együtt élt; a kutató olyan magyarországi kutatási tevékenységéhez, amelyet külön jogszabály rendelkezései szerint, akkreditált kutató szervezettel kötött fogadási megállapodás alapján végez; a hivatásos sportolónak munkavégzés keretében folytatott sporttevékenységéhez, illetve az edző sporttevékenységre való felkészítő tevékenységéhez; az Észak-Atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló június 19-én Londonban kelt Megállapodás (a továbbiakban: NATO-SOFA Megállapodás) részes államainak a NATO-SOFA Megállapodás I. Cikk a) és b) pontjában meghatározott és a Magyarország területén szolgálati célból tartózkodó fegyveres ereje és polgári állománya tagjai közeli hozzátartozóinak munkavégzéséhez a szolgálati célú tartózkodás idejére a részes államok közt fennálló viszonosság alapján; a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Harmtv.) meghatározott családegyesítő személy családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező és legalább egy éve jogszerűen a Magyarország területén tartózkodó családtagjának, feltéve, hogy a családegyesítő engedély nélkül foglalkoztatható; menekültként, oltalmazottként elismert személy családtagjának, vagy menekültként elismert kísérő nélküli kiskorú esetén szülőjének, ennek hiányában gyámjának, feltéve, hogy a családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. - az évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2. (2) alapján a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, 25

26 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2. (2) alapján: a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. Törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg. - a évi LXXV. törvény alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott külföldi állampolgárt, a törvényi szabályozás szerint, Magyararország területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát végző bevándorolt vagy letelepedett jogállású személyek egyszerűsített foglalkoztatásáról egyrészről a évi LXXV. törvény rendelkezik, másrészről az így foglalkoztatottakra kiterjed a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdés bejelentésre vonatkozó szabályozása is. Tehát az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott bevándorolt vagy letelepedett jogállású személyek engedélymentes egyszerűsített foglalkoztatását az illetékes munkaügyi központnak be kell jelenteni. Engedélyek (engedélyezési eljárások) A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatás engedélyezéséről a 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet (a továbbiakban: SZMM rendelet) ill. az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi LXXV. törvény 5. rendelkezik. Az SZMM rendelet hatálya kiterjed a magyar jog hatálya alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő, valamint a Magyarország területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát végző, Magyarországon engedéllyel foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárra, továbbá az őt foglalkoztatóra. A harmadik országbeli állampolgár a jogszabályban meghatározott kivétellel a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által kiállított engedély alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. Általános engedélyek statisztikai kategóriába sorolt jogszabályi esetek: - a 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet 4-7. és 10. alapján az egyéni engedélyek. 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet alapján az engedélyezési eljárást alapesetben a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata mellett kell lefolytatni. 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet 10. (1) alapján bizonyos esetekben a jogszabály lehetővé teszi az engedélyezési eljárás lefolytatását a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül (automatikus vagy könnyített engedély), így: nemzetközi szerződésben meghatározott kereteken belül, kulcsszemélyzetként történő munkavégzéséhez, naptári évenként a többségi külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaság által a megelőző év december 31-ei munkajogi állományi létszám öt százalékát meg nem haladó létszámú munkavégzéséhez, külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviseletének személyzete közeli hozzátartozója magyarországi foglalkoztatásához, az államok között fennálló viszonosság hiányában, felsőfokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, meghívott, nemzetközileg elismert a naptári évenként tíz munkanapot meghaladó oktatási, tudományos vagy művészeti munkavégzéséhez, legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárral legalább öt éve Magyarországon együtt élő közeli hozzátartozó munkavégzéséhez, menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, valamint a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy vele legalább egy éve Magyarországon együtt élő házastársának munkavégzéséhez, menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, valamint a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt Magyarországon legalább egy évig együtt élt, harmadik országban honos vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő - alkalmanként harminc napos időtartamon belül a tizenöt munkanapot meghaladó - üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez, 26