A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai

Átírás

1 A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai évben Budapest 1

2 Készült: A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Osztályvezető: Tajti József Készítette: Putnoki Péter 1054 Budapest, Kálmán Imre u.2 Telefon:

3 Tartalom 1. Bevezetés A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai évben A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai terület szerint A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai életkor és iskolai végzettség szerint9 3. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai évben A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai életkor és iskolai végzettség szerint Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai a december 31-ei állapot alapján Az érvényes munkavállalási engedélyek adatai terület szerint Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai életkor és iskolai végzettség szerint21 5. A kiadott és az érvényben lévő EU Kék Kártyák adatai A Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók száma a december 31-ei állapot szerint A külföldiek munkavállalásának szabályairól Táblázatok

4 1. Bevezetés A kormányhivatalok foglalkoztatási főosztályai a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásához kapcsolódóan a foglalkoztató által benyújtott munkaerőigény és engedély iránti kérelem alapján (445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet) engedélyezési eljárást folytatnak. Emellett a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, foglalkoztatásra kerülő, bejelentett de engedélyezésre nem kötelezett külföldi munkavállalókról (355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet), valamint azon harmadik országbeli állampolgárokról, akik engedélymentesen dolgoznak Magyarországon (445/2013. (XI.28.) Korm. rendelet) nyilvántartást vezetnek. A munkavállalási engedélyek és a bejelentett munkavállalók számának adatai egy központi adatbázisba kerülnek. Az adatok rögzítése, az adatbázisban való megjelenítése folyamatos, az így rendelkezésre álló statisztikai adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium negyedévenként feldolgozza és a foglalkoztatási szervezet honlapján közli ( Az összevont kérelmezési eljárást a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal folytatja le, a 445/2013. (XI.28.) Korm. rendelet, illetve a 114/2007. (V.24.) Korm. rendelet értelmében a megyei (fővárosi) kormányhivatal foglalkoztatási főosztályainak hatásköre az eljárás folyamatában csak szakhatósági állásfoglalás megtételére terjed ki. Tehát az illetékes kormányhivatal nyilatkozik arról, hogy az adott összevont engedély kiadását a munkaerőpiaci helyzet figyelembevételével, vagy a nélkül támogatja, vagy sem. A statisztikai adatgyűjtéshez és feldolgozáshoz kapcsolódva a jogszabályi háttérnek, kötelezettségnek megfelelően különböző fogalmak kidolgozására került sor a külföldi munkavállalók munkavállalási engedélyére, bejelentésére vonatkozóan, amelyeket az alábbiakban ismertetünk. A rendeletekben megjelölt egyes adatgyűjtési kötelezettségekhez tartozó főbb statisztikai megnevezések a következők: 1. kiadott munkavállalási engedélyek száma adott időintervallumban kiadott munkavállalási engedélyek száma, 2. érvényes munkavállalási engedélyek száma adott időpontban érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkezők száma, 3. bejelentések (regisztráció) száma a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi állampolgárságú személyek Magyarországon történő foglalkoztatásának megkezdésére, illetve befejezésére vonatkozóan közölt munkavállalók száma (az egyszerűsített foglalkozás keretében foglalkoztatottakat is beleértve bejelentési kötelezettség esetén), 4. érvényes bejelentések (regisztráció) száma adott időpontban érvényes bejelentéssel rendelkező (korábban már foglalkoztatás megkezdésére bejelentett, de a foglalkoztatás megszűnésére még be nem jelentett) munkavállalók együttes száma, 4

5 5. kiadott EU Kék Kártyák száma 1 adott időintervallumban kiadott EU Kék Kártyák száma, 6. érvényes EU Kék Kártyák száma adott időpontban érvényes EU Kék Kártyák száma. 7. kiadott Összevont engedélyek száma - adott időintervallumban kiadott Összevont engedélyek száma. 8. érvényes Összevont engedélyek száma - adott időpontban érvényes Összevont engedélyek száma Az engedélyezési eljárásra és a bejelentési kötelezettségre vonatkozó érvényes jogi szabályozást A külföldiek munkavállalásának szabályairól fejezet ismerteti. 2. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai évben Tavaly a konkrét számadatok ismertetése előtt felhívtuk a figyelmet az engedélyekkel kapcsolatos jogszabályi és módszertani változásokra és az ezek miatt létrejövő pontatlanságra. A korábban 2014 során jelentkező pontatlanság továbbra is jellemző a kiadott engedélyek adataira. A BÁH 2 és a munkaügyi szervezet közötti adatátvitel továbbra sem maradéktalan, így a következőkben ismertetett adatokat ennek fényében kell vizsgálni. Az összes egyéni és összevont munkavállalási kérelem alapján a Kormányhivatalok és a BÁH összesen 5245 munkavállalási engedélyt adtak ki külföldi állampolgár részére 2015-ben. Ezekből 852 egyéni munkavállalási, 280 szezonális és 4113 összevont munkavállalási engedély. Az év során kiadott munkavállalási engedélyek száma összességében az előző évhez képest 12,3%-kal nőtt. Ez a viszonylag kisebb mértékű növekedés valószínűleg az adatbázis pontosságának javulásával következett be. Az engedélyeket (összevont és egyéni együttvéve) országcsoportonként elemezve láthatjuk, hogy az Európán kívülről érkező munkavállalók felülreprezentáltak a munkavállalásért folyamodók körében. Számuk, ha mérsékelten is, de csökkent az előző évi adatokhoz képest, 8,3%-kal kevesebb engedélyt adtak ki az Európán kívülről érkező harmadik országbeli állampolgárok számára. Az európai, de nem Uniós állampolgárok számára ugyanakkor a kiadott munkavállalási engedélyek száma jelentősen nőtt 2014-hez képest, közel 50%-kal gyarapodott ezen engedélyek kibocsátása, Szintén emelkedett az Unión kívüli szomszédos országok állampolgárai számára kibocsátott engedélyek száma is, ebben 47,9%-os növekedés következett be 2014-hez képest. 1 Fontos megjegyezni, hogy az EU Kék Kártyát speciális helyzete miatt külön kezeljük az egyéni munkavállalási engedélyek csoportjától. 2 Bevándorlás és Állampolgársági Hivatal 5

6 Az országokat egyenként vizsgálva is azt láthatjuk, hogy az európai országokból érkező munkavállalók részére adták ki a legnagyobb számban az egyéni és összevont munkavállalási engedélyeket. A legtöbb munkavállalási engedélyt a két nem uniós szomszédos ország állampolgárainak adták ki a Kormányhivatalok és a BÁH. A harmadik legtöbb munkavállalási engedély kínai munkavállalók részére került kibocsátásra, de gyakori volt a japán és indiai állampolgárok foglalkoztatása is 2015 során. Jelentősen nőtt a beáramlás az európai országokból és néhány Európán kívüli országból is az előző évhez képest. Közel duplájára nőtt a szerb állampolgárok számára kibocsátott engedélyek száma, 80,5%-kal több engedélyt bocsátottak ki indiai munkavállalók részére, de az ukrán, japán, vietnami és bosnyák munkavállalók száma is több mint 30%-kal nőtt hez képest. A korábbiakhoz képest jelentősen, 43,6%-kal csökkent a kínai foglalkoztatottak száma ben, bár a számukra kibocsátott munkavállalási engedélyek száma alapján még így is a 3. 6

7 legnépesebb csoport a külföldi foglalkoztatottak között. Az amerikai munkavállalók száma is csökkent a tárgyévben, részükre 10,9%-kal kevesebb munkavállalási engedélyt bocsátottak ki, valamivel kisebb mértékben csökkent a vietnami állampolgárok számára kibocsátott engedélyek száma is. Az állampolgárság szerinti megoszlás alapján azt látjuk, hogy még mindig ugyanazokból az országokból érkeznek munkavállalók nagy számban, mint egy éve, ugyanakkor ezek között az országok között volt változás 2014-hez képest. Jelentősen nőtt a szomszédos országokból a beáramlás a magyar munkaerőpiacra, míg számos korábban jelentős munkaerőt nyújtó Európán kívüli ország esetében csökkent a munkavállalók beáramlása hazánkba A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai terület szerint A legtöbb munkavállalási kérelem és engedély 2015-ben akárcsak korábban a fővárosban került kiadásra. A munkavállalási engedélyt elnyert összes személyeknek 49,0%-a kapott lehetőséget a munkába állásra Budapesten. A régiók szintjén a Közép-magyarországi régióban adták ki a legtöbb munkavállalási engedélyt. Régió/Megye A kiadott munkavállalási engedélyek fontosabb adatai területi bontásban (2014. év év) Az összevont és egyéni engedélyek év Az összevont és egyéni engedélyek megoszlása év Kiadott egyéni engedélyek száma év Kiadott egyéni engedélyek megoszlása év Index % év/ év Közép-Magyarország , ,3 114,5 Budapest , ,0 106,1 Pest , ,3 182,8 Közép-Dunántúl 349 6, ,3 62,3 Fejér 99 1, ,2 35,1 Komárom-Esztergom 177 3, ,8 72,8 Veszprém 73 1,4 35 1,3 208,6 Nyugat-Dunántúl , ,6 132,5 Győr-Moson-Sopron 226 4, ,9 66,9 Vas 99 1,9 81 1,7 122,2 Zala 234 4,5 3 0,1 7800,0 Dél-Dunántúl 131 2, ,7 122,4 Baranya 30 0,6 51 0,8 58,8 Somogy 46 0,9 22 0,5 209,1 Tolna 55 1,0 34 0,4 161,8 Észak-Magyarország 136 2, ,7 97,1 Borsod-Abaúj-Zemplén 81 1,5 82 3,2 98,8 Heves 41 0,8 39 0,5 105,1 Nógrád 14 0,3 19 1,1 73,7 Észak-Alföld , ,3 139,4 Hajdú-Bihar 113 2,2 81 2,2 139,5 Jász-Nagykun-Szolnok 169 3,2 79 2,6 213,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg 327 6, ,5 118,1 Dél-Alföld 348 6, ,1 121,7 Bács-Kiskun 219 4, ,2 152,1 Békés 23 0,4 43 0,8 53,5 Csongrád 106 2,0 99 4,0 107,1 Összesen , ,0 112,3 7

8 A megyéket külön vizsgálva azt láthatjuk, hogy az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest 13 megyében nőtt a kiadott munkavállalási engedélyek száma. A legnagyobb mértékben Jász- Nagykun-Szolnok (113,9%), Somogy (109,1%), Veszprém (108,6%) és Pest (82,8%) megyében nőtt a külföldi munkavállalók száma 2015-ben.Az említett négy területi egység mellett arányaiban Zala megyében következett be a legnagyobb növekedés a kibocsátott engedélyek számát tekintve, hiszen a foglalkoztatott külföldiek száma több mint 70-szeresére nőtt 2014-hez képest. Számottevő volt viszont a munkavállalási engedélyek csökkenése Fejér (64,9%-kal) Békés (46,5%-kal) Baranya (41,2%-kal) és Vas megyében (33,1%-kal) A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A kiadott engedélyeket a nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva azt láthatjuk, hogy az engedélyek döntő többsége a feldolgozóipar (27,4%), az információ kommunikáció (14,4%) és a kereskedelem, gépjárműjavítás (9,2%) területén került kibocsátásra. Ez a három gazdasági ágazat szívta fel a munkavállalási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok 51,0%-át. A kiadott munkavállalási engedélyek fontosabb adatai nemzetgazdasági ágak szerint évben Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) Kiadott engedélyek száma, db Kiadott engedélyek számának megoszlása, % Index, % év/ év Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 237 4,5 57,2 Bányászat, kőfejtés 324 6,2 3240,0 Feldolgozóipar ,4 121,4 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0,0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 3 0,1 150,0 Építőipar 72 1,4 87,8 Kereskedelem, gépjárműjavítás 485 9,2 57,7 Szállítás, raktározás 472 9,0 251,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 338 6,4 72,2 Információ, kommunikáció ,4 162,9 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 25 0,5 131,6 Ingatlanügyletek 19 0,4 79,2 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 236 4,5 107,3 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 90 1,7 101,1 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 2 0,0 50,0 Oktatás 63 1,2 87,5 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 46 0,9 148,4 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 359 6,8 119,7 Egyéb szolgáltatás 242 4,6 99,2 Ismeretlen 41 0,8 241,2 Összesen ,0 112,3 8

9 2014-hez képest jelentősen csökkent a külföldi munkavállalók foglalkoztatása az közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás területén (50%-kal), de jelentősen csökkent a kibocsátott munkavállalási engedélyek száma a kereskedelem, gépjárműgyártás (42,3%-kal) és a mezőgazdaság (42,8%-kal) területén is. Arányaiban de számosságuk szerint kevésbé - nagyon megemelkedett a bányászat és kőfejtés területén munkavállalási engedéllyel foglalkoztatott külföldiek száma, valamint több mint 150%-kal nőtt a szállítás, raktározás és 62,9%-kal az információ kommunikáció területén a kiadott munkavállalási engedélyek száma. A foglalkozási főcsoportok esetében a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő (22,8%), és a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások (21,9%) körében oszlott meg a munkavállalási engedélyek több mint 40%-ka. Egy év alatt öt főcsoportban nőtt jelentősen a külföldi engedéllyel foglalkoztatott állampolgárok száma. A legjelentősebben a gépkezelő, összeszerelő, járművezető foglalkozások esetében (475,7%-kal). A kiadott munkavállalási engedélyek fontosabb adatai foglalkozási főcsoportok szerint évben Foglalkozási főcsoport (FEOR 08) Kiadott engedélyek száma, db Kiadott engedélyek számának megoszlása, % Index, % év/ év Fegyveres szervek foglalkozásai 0 0,0 Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók 285 5,4 120,8 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások ,8 128,1 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások ,3 108,1 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 97 1,8 144,8 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások ,2 84,0 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 52 1,0 49,5 Ipari és építőipari foglalkozások 486 9,3 99,4 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 426 8,1 575,7 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások ,9 96,6 Ismeretlen 7 0,1 175,0 Összesen ,0 112, A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai életkor és iskolai végzettség szerint 9

10 A korcsoportok körében a éves (41,5%) és a éves (24,4) kohorsz esetében adták ki a legtöbb engedélyt. Ezen kívül pregnáns csoportként voltak jelen a éves (14,2%) és a éves (13,2%) külföldi munkavállalók is. A korcsoportok tekintetében az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest csupán az 55 év feletti külföldi munkavállalók száma csökkent. A legnagyobb létszámnövekedés a éves korcsoport esetében következett be (22,8%-os). A többi kohorsznál egy esetben sem beszélhetünk 9%-ot meghaladó növekedésről. Korcsoport A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek fontosabb adatai korcsoportok szerint évben Kiadott Kiadott engedélyek engedélyek számának megoszlása, % száma, db Index, % év/ év 19 éves és ezalatt 128 2,4 116, éves ,2 106, éves ,5 122, éves ,4 108, éves ,2 104,7 55 éves és a felett 227 4,3 89,4 Ismeretlen 0,0 Összesen ,0 112, ben a legtöbb engedélyt a legalább 8 általános iskolai végzettségű külföldi állampolgárok számára bocsátották ki. Ezenkívül jelentős volt az egyetemet vagy főiskolát végzett munkavállalók (32,4%), és a szakiskolát vagy szakmunkásképzőt elvégző külföldi állampolgárok (16,3%) száma is. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek fontosabb adatai iskolai végzettség szerint évben Kiadott Kiadott engedélyek Iskolai végzettség engedélyek száma, számának megoszlása, % db Index, % év/ év 8 általános vagy kevesebb ,6 106,6 Szakiskola, szakmunkásképző ,3 95,8 Szakközépiskola 362 6,9 108,4 Gimnázium 201 3,8 135,8 Technikum 68 1,3 119,3 Egyetem, főiskola ,4 126,3 Egyéb és ismeretlen 506 9,6 116,1 Összesen ,0 112,3 A legnagyobb mértékben a gimnáziumi végzettségűek (35,8%-kal), a felsőfokú képesítéssel rendelkező (26,3%-kal) és a technikumot végzett (19,3%-kal) külföldi munkavállalók száma nőtt. Kis mértékben csökkent (4,2%-kal) a szakiskolát és szakmunkásképzőt végzett külföldiek számára kibocsátott engedélyek száma. 3. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai évben Az eddigiekben ismertetett számok a külföldi állampolgárok azon csoportjára vonatkoztak, akiknek hazai munkavállalása egyéni vagy összevont engedélyhez kötött. A továbbiakban a Magyarországon munkát vállaló külföldiek olyan csoportjának adatait vizsgáljuk, akik nem engedélykötelesek és foglalkoztatásuk csupán bejelentési kötelezettséget von maga után. Ilyen 10

11 feltételek mellett uniós országok állampolgárait, továbbá bizonyos speciális jogszabályi esetekben harmadik országbeli állampolgárokat lehet foglalkoztatni. A munkáltatók évben összesen külföldi, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező munkavállalót jelentettek be. Ez a szám 27,7%-kal magasabb az előző év azonos időszakában megtett bejelentések számánál. Legutóbb 2009-ben nőtt nagyobb mértékben a bejelentett külföldiek száma, és 2011 óta nem járt számuk 10 ezer fő fölött a hazai munkaerőpiacon. Az Európai Unió területéről érkezett munkavállalók száma az összes bejelentett munkavállaló több mint 90%-át tette ki. Az uniós országokat külön vizsgálva nyolc olyan ország volt, amelyek esetében több mint 200 munkavállaló került regisztrálásra. Ezen belül pedig két ország esetében volt több mint 1000 bejelentett foglalkoztatott hez képest jelentősen nőtt a román (40,8%-kal), a brit (29,5%-kal), az olasz (34,7%- kal), a lengyel (18,1%-kal) és a spanyol (385,1%-kal) munkavállalók száma. Továbbá érdekes 11

12 átrendeződés történt a leggyakrabban foglalkoztatott uniós állampolgárok számában, hiszen a tárgyévben több olasz állampolgárt jelentettek be a foglalkozatók, mint németet, ami komolyabb változás az előző évekhez képest. Kis mértékben csökkent a német és francia foglalkoztatottak száma, de ez a fogyás egyik esetben sem érte el az 1%-ot. Összességében megállapíthatjuk, hogy az Európai Unió területéről érkező foglalkoztatottak száma jelentősen nőtt, és alig akadt olyan ország, melynek esetében az előző évhez képest kevesebb munkavállalót jelentettek volna be a foglalkoztatók. Sőt ez a növekedés az utóbbi 5 év legnagyobb ütemű növekedése a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező foglalkoztatottak tekintetében. Régió/ Megye A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok fontosabb adatai területi bontásban (2014. év év) A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma, fő A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % Index, % év/ év év év év év Közép-Magyarország ,3 42,8 126,1 Budapest ,4 39,6 127,2 Pest ,9 3,2 113,3 Közép-Dunántúl ,9 10,2 148,2 Fejér ,6 4,8 151,4 Komárom-Esztergom ,1 3,9 163,8 Veszprém ,2 1,5 97,8 Nyugat-Dunántúl ,1 17,5 66,0 Győr-Moson-Sopron ,6 5,5 38,0 Vas ,4 1,1 167,7 Zala ,0 11,0 70,2 Dél-Dunántúl ,4 1,2 39,8 Baranya ,2 0,7 29,2 Somogy ,1 0,2 30,0 Tolna ,1 0,2 88,9 Észak-Magyarország ,9 3,0 678,9 Borsod-Abaúj-Zemplén ,3 2,3 864,0 Heves ,4 0,3 191,7 Nógrád ,2 0,5 61,0 Észak-Alföld ,6 3,9 117,5 Hajdú-Bihar ,4 2,5 118,2 Jász-Nagykun-Szolnok ,5 0,4 170,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,8 1,0 95,5 Dél-Alföld ,9 21,3 101,1 Bács-Kiskun ,0 13,1 107,0 Békés ,6 3,4 97,7 Csongrád ,2 4,7 87,3 Összesen ,0 100,0 127, ben is, akárcsak egy évvel korábban, a Közép-Magyarországi régióba jelentették be a legtöbb szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi munkavállalót, de az utóbbi két év adatai alapján már trendnek tűnik, hogy a régió részesedése a bejelentésekből csökken ról 2014-re több mint 10% ponttal csökkent, és az idei tárgyévben is 10% pontot meghaladóan zsugorodott az itt bejelentett külföldi foglalkoztatottak aránya. 12

13 3.1. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A foglalkoztatók által bejelentett állampolgárok nemzetgazdasági ágak szerinti vizsgálatánál az látható, hogy a munkavállalók közel 70%-a négy fő ágazatban fordul elő. Ezek az ágak: az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek (27,7%), az információ, kommunikáció (15,3%), a mezőgazdaság (14,1%) és a feldolgozóipar (11,9%) területe. Nemzetgazdasági ág (TEAOR 08) A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok főbb adatai nemzetgazdasági ágak szerint évben Bejelentett külföldi állampolgárok száma, fő Bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % Index, % év/ év Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,1 119,0 Bányászat, kőfejtés 3 0,0 Feldolgozóipar ,9 119,4 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 4 0,0 23,5 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 13 0,1 130,0 Építőipar 284 2,5 84,3 Kereskedelem, gépjárműjavítás 490 4,3 107,2 Szállítás, raktározás 265 2,3 166,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 213 1,9 128,3 Információ, kommunikáció ,3 146,4 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 58 0,5 86,6 Ingatlanügyletek 46 0,4 49,5 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 609 5,4 98,7 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,7 246,3 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 69 0,6 67,6 Oktatás 339 3,0 65,2 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 39 0,3 65,0 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 167 1,5 109,9 Egyéb szolgáltatás 860 7,6 78,0 Ismeretlen 39 0,3 63,9 Összesen ,0 127,7 Az nemzetgazdasági ágak közül a legnagyobb mértékben (146,3%-kal) az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek ágazatban nőtt a bejelentéssel foglalkoztatott külföldi állampolgárok száma 2014-hoz képest. Ezen kívül jelentős arányban és mértékben nőtt a szállítás, raktározás (66,7%-kal) és az információ, kommunikáció (23,3%-kal) területén dolgozó, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok száma. A bejelentett munkavállalók számában számottevő csökkenés következett be az energia szektor (76,5%), az ingatlanügyletek (50,5%) és a humán-egészségügyi, szociális ellátás (35,0%-kal) területén. A foglalkozási főcsoportok szerinti megoszlást vizsgálva azt látjuk, hogy a legtöbb bejelentett munkavállaló a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások (36,1%), a felsőfokú 13

14 képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások (18,6%) és a gépkezelők, összeszerelők (17,4%) területén helyezkedett el. E három főcsoportban összpontosult a bejelentett külföldi állampolgárok 72,1%-ka. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok főbb adatai foglalkozási főcsoportok szerint évben Foglalkozási főcsoport (FEOR'08) Bejelentett külföldi állampolgárok száma, db Bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % Index, % év/ év Fegyveres szervek foglalkozásai 2 0,0 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók 220 2,0 101,9 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások ,6 103,3 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások ,8 119,0 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 601 5,3 133,6 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 211 1,9 95,9 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 43 0,4 67,2 Ipari és építőipari foglalkozások 852 7,6 136,5 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők ,4 110,9 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások ,1 167,4 Ismeretlen 0 0,0 Összesen ,0 127,7 A három legtöbb munkavállalót összesítő főcsoportban, az előző évhez képest csak a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások csoportjában (67,4%-kal) nőtt jelentősen a bejelentett munkavállalók száma. Ezen kívül a leginkább az ipari és építőipari (36,5%) és az irodai ügyviteli (33,6%) foglalkozások területén nőtt a számuk. A bejelentések száma csak a mezőgazdasági (32,8%) és a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások területén (4,1%) mérséklődött 2015-ben A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai életkor és iskolai végzettség szerint A bejelentett állampolgárok életkor szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a legdominánsabb csoport a éveseké, a bejelentett munkavállalók 38,0%-a tartozik ide. Ezen kívül számosságát tekintve jelentős csoportként van jelen a évesek csoportja is, az összes bejelentett munkavállaló 24,0%-a tartozik ehhez a kohorszhoz. Ezt követik a évesek, akik az összes bejelentett munkavállaló 16,4%-át fedik le. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok főbb adatai életkor szerint évben 14

15 Korcsoport Bejelentett külföldi állampolgárok száma, db Bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % Index, % év/ év 19 éves és ezalatt 299 2,7 111, éves ,4 160, éves ,0 134, éves ,0 113, éves ,8 117,8 55 éves és afelett 583 5,2 114,3 Ismeretlen 0 Összesen ,0 127,7 Leginkább ez utóbbi korcsoport bővült 2014-hez képest: a munkáltatók 60,4%-kal több külföldi fiatalt jelentettek be a tárgyév során. Ezt követően jelentősen bővült a évesek száma is, ami 34,7%-kal nőtt az előző évhez képest. Összességében minden korcsoportban 10%-ot meghaladó bővülés volt jellemző a 2014-es évhez képest. A bejelentett munkavállalók iskolai végzettsége szempontjából a 8 általános iskolai vagy azt sem végzők fedték le a külföldi munkavállalók 35,7%-át. Ezen kívül még a felsőfokú végzettséggel rendelkezők képviseltek jelentős részt a mintában; az összes bejelentett munkavállaló 31,1%-ka tartozott ehhez a csoporthoz. A harmadik legszámosabb csoport az iskolai végzettség tekintetében - 18,2%-os aránnyal - a szakiskolát és szakmunkásképzőt végzettek voltak. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok főbb adatai iskolai végzettség szerint évben Iskolai végzettség Bejelentett külföldi állampolgárok száma, db Bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % Index, % év/ év 8 általános vagy kevesebb ,7 172,9 Szakiskola, szakmunkásképző ,2 118,3 Szakközépiskola 897 8,0 109,0 Gimnázium 702 6,2 108,5 Technikum 0 0,0 Egyetem, főiskola ,1 112,0 Egyéb és ismeretlen 89 0,8 54,9 Összesen ,0 127,7 Az előző évhez képest jelentősen nőtt az alapfokú képzettségűek száma (72,9%-kal) rendelkező bejelentett külföldi állampolgárok száma. 10%-ot meghaladóan nőtt a szakiskolás és szakmunkásképzőt végzettek száma, valamint a felsőfokú végzettségűek száma is. Csökkenés csupán a technikumi végzettségűek esetében következett be egy év alatt ben nem jelentettek be ilyen végzettséggel bíró munkavállalót. 4. Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai a december 31-ei állapot alapján 15

16 Az adott év során bejelentett és munkavállalási engedélyt nyert állampolgárok számai után most azoknak a számát és megoszlását ismertetjük a korábbi bontások szerint, akik Magyarország területén 2015 ben is érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkeztek december 31-én 7366 munkavállalási engedély volt érvényben. Ez radikális csökkenést jelent az előző évhez képest, hiszen közel 75 ezer fővel csökkent a munkavállalók száma - ez közel 50%-os csökkenés. Az előző években az érvényes engedélyek száma 20 ezer körül mozgott, de mindig alatta, azonban komoly ingadozások nem jellemezték az érvényes engedélyek számának alakulását. Ez 2014-ben változott meg és a folyamat a tárgyévben is folytatódott sőt, tovább erősödött. Legutóbb 2008-ban volt arra példa, hogy ilyen mértékben csökkent az érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkező külföldi munkavállalók száma. Akkor több mint 7 ezerrel csökkent létszámuk a hazai munkaerőpiacon, és ehhez közel áll a 2015-ben rögzített adat. Az országcsoportok szerinti bontás alapján azt látjuk, az előző évhez képest a legjelentősebben az Európán kívüli országokból érkező munkavállalók száma csökkent ben Magyarországon. Az ő létszámuk 57,2%-kal lett kevesebb, mint 2014-ben volt. Mindazonáltal még mindig ez a csoport a legjelentősebb az érvényes engedélyekkel rendelkezők csoportjában, de alig több mint 1300-al több Európán kívülről érkező állampolgár rendelkezik érvényes engedéllyel, mint európai. 16

17 A Európai Unióhoz nem tartozó országok állampolgárainak száma az előző évhez képest 27,7%-kal csökkent az érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkezők körében. A szomszédos országokból érkező munkavállalók száma is csökkent (14,3%-kal) a még érvényben lévő engedélyek terén, 2014-hoz képest. Ez a fogyás inkább a szerb állampolgárokat érintette, mert az ukrán állampolgárságú munkavállalók körében viszonylag elhanyagolható mennyiségű fogyás következett be. Az érvényes munkavállalási engedélyeket országonként vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb érvényes munkavállalási engedéllyel a korábbi évekhez hasonlóan a kínai állampolgárok rendelkeznek, őket az ukrán és vietnami polgárok követik. Egy éve a legtöbb érvényes engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok között még a koszovóiak voltak a másodikok. Az érvényes engedéllyel rendelkezők száma minden ország esetében csökkent, kivéve az indiai állampolgárokét, ami 7,5%-kal növekedett az érvényes engedéllyel foglalkoztatottak között. A diagram csak azoknak az országoknak az adatait tartalmazza, ahol a december 31-ei állapot szerint az érvényben lévő munkavállalási engedélyek száma meghaladta az 200 db-ot. 17

18 A kínai állampolgárok száma jelentősen, 70,8%-kal esett vissza 2014-hez képest. Komoly 50% feletti csökkenés következett be az érvényes engedéllyel rendelkező vietnami (63,9%) és koszovói (55,3%) munkavállalók körében. Ezen túl mérséklődött a thaiföldi (43,1)%, amerikai (31,5%), japán (29,3%) és szerb (24,1%) munkavállalók száma is Az érvényes munkavállalási engedélyek adatai terület szerint Az érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkező külföldi munkavállalók területi megoszlását vizsgálva jól látható a Közép-magyarországi régió és ezen belül is Budapest kiemelt szerepe. Az összes érvényes engedéllyel rendelkező munkavállaló közel 64,5%-a dolgozik ebben a régióban és 56,2%-uk foglalkoztatott a fővárosban. A második legtöbb érvényes engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár Pest megye területén dolgozik, ahol az összes érvényes engedéllyel dolgozó külföldi munkavállaló 8,3%-ka dolgozott december 31-én. Az érvényben lévő munkavállalási engedélyek fontosabb adatai területi bontásban (2014. december december 31.) Régió/megye Érvényes engedélyek száma, db december december 31. Érvényes engedélyek számának megoszlása, % december december 31. Index, december 31./ december 31. Közép-Magyarország , ,9 45,0 Budapest , ,7 44,8 Pest 609 8, ,2 46,1 Közép-Dunántúl 495 6, ,5 53,0 Fejér 171 2, ,8 43,0 Komárom-Esztergom 219 3, ,7 57,3 Veszprém 105 1, ,1 68,2 Nyugat-Dunántúl , ,1 97,0 Győr-Moson-Sopron 366 5, ,6 70,9 Vas 145 2, ,0 102,8 Zala 342 4, ,6 154,1 Dél-Dunántúl 126 1, ,7 53,4 Baranya 45 0,6 79 0,6 57,0 Somogy 46 0,6 60 0,4 76,7 Tolna 35 0,5 97 0,7 36,1 Észak-Magyarország 184 2, ,6 49,3 Borsod-Abaúj-Zemplén 115 1, ,7 46,0 Heves 46 0,6 73 0,5 63,0 Nógrád 23 0,3 51 0,4 45,1 Észak-Alföld 453 6, ,3 73,9 Hajdú-Bihar 154 2, ,2 87,5 Jász-Nagykun-Szolnok 187 2, ,7 75,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg 112 1, ,3 59,3 Dél-Alföld 508 6, ,9 73,1 Bács-Kiskun 271 3, ,4 80,4 Békés 52 0,7 78 0,5 66,7 Csongrád 185 2, ,0 65,8 Összesen , ,0 51,5 18

19 Két megye kivételével az összesben csökkent az érvényes munkavállalási engedélyek száma. A két kivételt Zala és Vas megye képezi, előbbiben 54,1%-kal, utóbbiban 2,8%-kal nőtt az érvényes engedéllyel foglalkoztatott külföldiek száma 2014-hez képest. A legjelentősebb csökkenés Tolna (55,2%) és Fejér megyében (57,0%) valamint a fővárosban (55,2%) következett be. Ezen kívül hat megye esetében következett be 40%-ot meghaladó létszámcsökkenés az érvényes munkavállalási engedéllyel dolgozók számában az előző évhez képest Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint Az érvényes engedélyek nemzetgazdasági áganként való megoszlását vizsgálva láthatjuk, hogy a feldolgozóipar (23,0%), a kereskedelem (18,6%) és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (11,2%) területén összpontosul az összes érvényes engedéllyel rendelkező munkavállaló 52,8%-ka. A feldolgozóipar területén belül a legtöbb munkavállalót az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazatban foglalkoztatják. Nemzetgazdasági ág (TEAOR 08) Az érvényben lévő munkavállalási engedélyek főbb adatai nemzetgazdasági ágak szerint december 31-én Érvényben lévő engedélyek száma, db Érvényben lévő engedélyek számának megoszlása, % Index, % december 31./ december 31. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 412 5,6 184,8 Bányászat, kőfejtés 15 0,2 37,5 Feldolgozóipar ,0 55,3 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0 0,0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 2 0,0 25,0 Építőipar 143 1,9 38,5 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,6 31,1 Szállítás, raktározás 701 9,5 141,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,2 33,6 Információ, kommunikáció 555 7,5 109,3 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 45 0,6 64,3 Ingatlanügyletek 50 0,7 38,2 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 370 5,0 56,7 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 137 1,9 60,6 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 5 0,1 31,3 Oktatás 94 1,3 74,0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 75 1,0 62,0 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 341 4,6 124,9 Egyéb szolgáltatás 449 6,1 63,5 Ismeretlen 82 1,1 21,4 Összesen ,0 51,5 19

20 Négy ágazat kivételével az összesben csökkent az érvényes engedéllyel foglalkoztatott külföldi állampolgárok száma. A kivételt a mezőgazdasági szektor 84,8%-os növekedéssel, a szállítás, raktározás 41,3%-os bővüléssel, a művészetek területe 24,9%, míg az információ, kommunikáció 9,3%-os emelkedéssel képezi. Az érvényes engedélyek száma a legjelentősebben a kereskedelem (68,9%), a szálláshely szolgáltatás (66,4%) valamint a feldolgozóipar (44,7%) területén csökkent. Ez utóbbi három szektorban összesen több mint 6 ezer külföldi munkavállalóval dolgozik kevesebb, mint egy éve. A foglalkozási csoportok esetében a legtöbb érvényes engedélyt a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozásoknál tartjuk számon. Az összes érvényes munkavállalási engedély 25,4%-a tartozik ehhez a főcsoporthoz. Ezen kívül számosságát tekintve jelentős csoportnak bizonyult a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő (17,2%), kereskedelmi és szolgáltatási (16,6%) valamint az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások (16,2%). Az érvényben lévő munkavállalási engedélyek fontosabb adatai foglalkozási főcsoportok szerint december 31-én Foglalkozási főcsoport (FEOR 08) Érvényben lévő engedélyek száma, db Érvényben lévő engedélyek számának megoszlása, % Index, % december 31./ december 31. Fegyveres szervek foglalkozásai 0 0,0.. Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók 502 6,8 81,8 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások ,2 74,9 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások ,2 63,0 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 119 1,6 49,6 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások ,6 34,4 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 64 0,9 106,7 Ipari és építőipari foglalkozások 632 8,6 43,9 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 495 6,7 115,7 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások ,4 43,1 Ismeretlen 0,0 0,0 Összesen ,0 51,5 Az előző évhez képest szinte minden főcsoport esetében csökkent az érvényes engedéllyel itthon dolgozó külföldi állampolgárok száma. Kivételt csupán a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások valamint a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők foglalkozási csoportja képez, előbbi esetében 6,7%-os utóbbinál 15,7%-os növekedés következett be 2014-hez képest. 20

21 A legradikálisabb csökkenés a kereskedelmi (65,6%), a szakképzettséget nem igénylő egyszerű (56,9%), és az irodai ügyviteli foglalkozások (50,4%) körében következett be Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai életkor és iskolai végzettség szerint Az érvényes engedéllyel hazánkban dolgozók korcsoportonkénti megoszlását vizsgálva azt láthatjuk, hogy a legtöbb érvényes engedéllyel a éves korcsoport rendelkezik, az összes érvényes engedély közül 41,7% tartozott ehhez a kohorszhoz. Jelentős részt képviseltek az érvényes engedéllyel rendelkező külföldi munkavállalók között a évesek (24,8%) és a évesek is. Az utóbbi korcsoport létszáma az előző évhez képest jelentősen nőtt: 150,7%-kal. Jelentősen visszaesett viszont a 35 év feletti munkavállalók száma. Korcsoport Az érvényben lévő munkavállalási engedélyek fontosabb adatai korcsoportok szerint december 31-én Érvényben lévő engedélyek száma, db Érvényben lévő engedélyek számának megoszlása, % Index, % december 31./ december éves és ezalatt 185 2,5 39, éves ,6 250, éves ,7 125, éves ,8 33, éves ,2 24,8 55 éves és a felett 234 3,2 13,3 Ismeretlen 7 0,1 233,3 Összesen ,0 51,5 Az iskolai végzettség szempontjából a jelenleg legálisan Magyarországon dolgozó külhoniak közül a 8 általánost vagy annál kevesebb osztályt végzettek aránya a legjelentősebb, akik az összlétszám 34,4%-át teszik ki. A második legszámosabb csoportot a felsőfokú végzettséggel rendelkezők jelentik, ők adják az érvényes engedéllyel rendelkező foglalkoztatottak 27,4%-át. A harmadik legnépesebb csoport a szakiskolai vagy szakmunkásképzői végzettséggel rendelkezőké, ők az összes munkavállaló közel 21,5%-át tették ki. Az érvényben lévő munkavállalási engedélyek fontosabb adatai Iskolai végzettség korcsoportok szerint december 31-én Érvényben lévő engedélyek száma, db Érvényben lévő engedélyek számának megoszlása, % Index, % december 31./ december általános vagy kevesebb ,4 42,0 Szakiskola, szakmunkásképző ,5 48,3 Szakközépiskola 490 6,6 62,3 Gimnázium 306 4,2 68,2 Technikum 83 1,1 88,3 Egyetem, főiskola ,4 74,3 Egyéb és ismeretlen 352 4,8 37,6 Összesen ,0 51,5 Az előző évhez képest minden kategóriában csökkenés tapasztalható; a legnagyobb mértékben a legalább 8 általánost végzettek számában. Struktúráját tekintve a kor és iskolai végzettség megoszlása nem változott jelentős mértékben az előző évben tapasztaltakhoz képest. 21

22 5. A kiadott és az érvényben lévő EU Kék Kártyák adatai évben 4 EU Kék Kártya kiadására került sor. Ezeket egy amerikai, egy iráni és két indiai állampolgár részére állították ki az egyéb feldolgozóipari; szakmai tudományos tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység és humán-egészségügyi, ágazatokban december 31-én összesen 6 db érvényben lévő EU Kék Kártya szerepelt a nyilvántartásban. A fent felsoroltakon kívül korábban egy szerb és egy ukrán állampolgár részére kerültek kiadásra. Foglalkozási főcsoportok szerint nézve az engedélyek gazdasági, igazgatási, érdek-képviseletivezetők, törvényhozók; felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő illetve egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásokhoz sorolhatók. 6. A Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók száma a december 31-ei állapot szerint Ha a Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók számát kívánjuk meghatározni a december 31-ei állapotra vonatkozóan, akkor az érvényes engedéllyel (értve ezalatt az összevont és egyéni engedélyeket is), az érvényes bejelentéssel és az érvényes EU Kék Kártyával rendelkező állampolgárokat együttesen kell figyelembe vennünk, a következők szem előtt tartásával: - az egyéni munkavállalási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok, az EU Kék Kártyával, vagy összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők munkavállalásának feltételei egymástól eltérnek, teljesen különálló csoportot alkotnak, bár az adatok összesítésénél az első két csoportot együtt kezeljük (egyéni munkavállalási engedéllyel és összevont munkavállalási engedéllyel rendelkezők), - mivel a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok adatait csak becsülni tudjuk, ezért a Magyarországon dolgozó külföldi állampolgárok együttes számára vonatkozóan is csak becslés adható ben összesen 5245 munkavállalási engedélyt adtak ki a Kormányhivatalok illetve a BÁH. Ezekből összesen 852 volt egyéni munkavállalási, 280 szezonális és 4113 összevont munkavállalási engedély. A tárgyévben továbbá 7366 érvényes munkavállalási engedély és 6 Kék Kártya volt érvényben. 22

23 7. A külföldiek munkavállalásának szabályairól A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.), a Magyarország által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet (Korm. r.), valamint a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal foglalkoztatási főosztályának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 445/2013. Korm. r.) szabályozza. Az Flt. alapján a harmadik országbeli állampolgár a jogszabályokban meghatározott kivételekkel Magyarország területén csak az állami foglalkoztatási szerv által kiállított engedély alapján, valamint az idegenrendészeti hatóság által összevont kérelmezési eljárás során kiadott tartózkodási engedély alapján vállalhat munkát. Harmadik országbeli állampolgár a 445/2013. Korm. rendeletben meghatározott harmadik országbeli állampolgár, azaz a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek kivételével a nem magyar állampolgár és a hontalan. Nincs szükség engedélyre a külön jogszabály szerint menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy magyarországi munkavégzéséhez, továbbá a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi munkavégzéséhez. Az engedélymentesség január 1-jétől az EGT állampolgárok és családtagjaik (családtag: az EGT állampolgár házastársa, az EGT állampolgár és/vagy házastársa által eltartott vagy 21 évnél fiatalabb leszármazottja, valamint az EGT állampolgár és/vagy házastársa által eltartott felmenője) magyarországi munkavállalása engedélymentes. EGT-állampolgár: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam polgárának, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az 23

24 Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személy. Az engedélymentesség bejelentése A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes kormányhivatalnak bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, valamint azon személy foglalkoztatását, akinek magyarországi foglalkoztatásához az Flt. végrehajtására kiadott 445/2013. Korm. r., valamint a Korm. r. alapján nincs szükség engedélyre. A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését az azt követő napon kell bejelenteni. A kormányhivatal igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. A foglalkoztató köteles a bejelentés tárgyát képező foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni. A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének, de annak elmulasztása forinttól forintig terjedő rendbírsággal sújtandó. A 445/2013. Korm. r. számos olyan esetet sorol fel, amikor nincs szükség engedélyre valamely speciális körülményre való tekintettel. Ilyen eset például, a külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaságvezető tisztségviselőjeként (pl. ügyvezetőként) történő munkavégzés, a naptári évenként 10 munkanapnál nem hosszabb ideig tartó oktatási tevékenység végzése, illetve a magyar állampolgár olyan özvegyének munkavégzése, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarország területén együtt élt. Engedélyköteles foglalkoztatás esetén a munkavállalási engedélyre vonatkozó információk Az engedély iránti kérelmet a foglalkoztató nyújtja be, a szükséges formanyomtatványok a kormányhivatalnál szerezhetők be. Melyek az eljárás szakaszai? A foglalkoztató munkaerőigényt jelent be azon a járási hivatal foglalkoztatási osztályán, amelynek illetékességi területén a tervezett foglalkoztatás történik. Érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató a) a kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy b) a kérelem benyújtását megelőzően, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy c) hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem benyújtását megelőző hatvan napnál nem régebben meghosszabbította január 1-től lehetőség van arra, hogy a munkáltató a munkaerőigény-bejelentést és a kérelmet egy időben a kormányhivatalnál nyújtsa be. De továbbra is lehetőség van arra, hogy a járási hivatal foglalkoztatási osztályán nyújtsa be a munkáltató a munkaerőigény-bejelentést, és a kérelmet a kormányhivatalnál terjessze elő. 24

25 A munkaerőigény bejelentőlapnak, illetve a munkavállalási engedély iránti kérelemnek tartalmában meg kell egyeznie (pl. munkakör, alapbér, munkavégzés helye, stb.). Amennyiben az adott munkakörre nincs kiközvetíthető munkaerő és a kérelem, a foglalkoztató, valamint a harmadik országbeli állampolgár az egyéb feltételeknek is megfelel a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatását a kormányhivatal engedélyezi. A kérelemhez csatolandó dokumentumok: a harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét igazoló okirat hiteles másolata, valamint ha azt idegen nyelven állították ki annak hiteles magyar fordítása, a foglalkoztató működési jogosultságát megalapozó okiratok (alapító okirat, cégbírósági bejegyzés) másolata. A munkavállalás engedélyezéséről vagy elutasításáról a kormányhivatal dönt. Az engedély legfeljebb 2 évre adható. Amennyiben ugyanabban a munkakörben és ugyanazon a munkavégzési helyen kívánja a munkáltató a munkavállalót az engedély lejártát követően további két évig foglalkoztatni, ezt kérelmezheti az engedély meghosszabbításával. Ebben az esetben a kormányhivatal az engedélyt a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül adja ki. A meghosszabbítás iránti kérelmet legkésőbb a munkavállalási engedély lejártát megelőző 15. napon kell benyújtania a munkáltatónak. Engedély a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül Munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélküli engedély a jogosultság feltételeinek igazolása esetén: a foglalkoztatónak nem kell a kérelem benyújtását megelőzően, a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkeznie, nem kell vizsgálni, hogy van-e olyan kiközvetíthető munkaerő, akit álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel. A munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kell az engedélyt kiadni például: felsőfokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közművelődési intézmények által meghívott, nemzetközileg elismert harmadik országbeli állampolgárnak a naptári évenként 10 munkanapot meghaladó oktatási, tudományos vagy művészeti munkavégzéséhez, legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárral legalább öt éve Magyarországon együtt élő közeli hozzátartozó munkavégzéséhez, stb. Az összevont kérelmezési eljárás és az összevont engedély szabályairól Az összevont engedély olyan engedély, amely birtokosát tartózkodásra és egyúttal munkavállalásra jogosítja. Az összevont engedély irányelv, illetve az EU Kék Kártya irányelv átültetésével a harmadik országbeli állampolgárok nem kizárólag az állami foglalkoztatási szerv által kibocsátott 25

26 munkavállalási engedéllyel, hanem összevont engedéllyel is foglalkoztathatók Magyarországon. Az engedélyezési eljárás lefolytatása és az engedély kiadása a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) feladata. Az összevont engedély kiadásához szükséges minden dokumentumot egy eljárásban kell bemutatnia a harmadik országbeli állampolgárnak, így egy eljárásban kell igazolnia azt, hogy a tartózkodás és az EU Kék Kártya esetén magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás feltételeinek is megfelel. Amíg a BÁH a beutazás feltételeit vizsgálja az engedélyezés során, addig a kormányhivatal foglalkoztatási főosztálya a munkavállalás engedélyezéséről szakhatóságként dönt, melynek során az összevont engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló hatósági eljárásban a BÁH területi szerve megkeresésére szakhatósági állásfoglalásban nyilatkozik arról, hogy a harmadik országbeli állampolgárnak a közte és a foglalkoztató között létrejött előzetes megállapodásban meghatározott munkakörben történő magyarországi munkavállalását támogatja-e vagy nem. 26