A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai

Átírás

1 A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai I-III. negyedév Budapest 1

2 Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch Irén Készítette: Putnoki Péter 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Levelezési cím: 1476 Budapest, Pf. 75 Telefon: (1) Fax: (1)

3 Tartalom 1. Bevezetés A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata I-III. negyedévben A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata terület szerint A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata a I-III. negyedévben A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata a szeptember 30-ai állapot alapján Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata terület szerint Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint

4 1. Bevezetés A munkaügyi központok a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásához kapcsolódóan a foglalkoztató által benyújtott munkaerőigény és engedély iránti kérelem alapján (16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet) engedélyezési eljárást folytatnak. Emellett a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, foglalkoztatásra kerülő, bejelentett de engedélyezésre nem kötelezett külföldi munkavállalókról nyilvántartást (355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet) vezetnek. A munkavállalási engedélyek és a bejelentett munkavállalók számának adatai egy központi adatbázisban kerülnek tárolásra. Az adatok rögzítése, az adatbázisban való megjelenítése folyamatos, az így rendelkezésre álló statisztikai adatokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal negyedévenként feldolgozza és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján közli ( Az EU Kék Kártya engedélyezési eljárását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal folytatja le, a 168/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet értelmében a megyei (fővárosi) kormányhivatal munkaügyi központjainak hatásköre az eljárás folyamatában csak szakhatósági állásfoglalás megtételére terjed ki. Tehát az illetékes munkaügyi központ nyilatkozik arról, hogy az adott EU Kék Kártya engedély kiadását a munkaerő-piaci helyzet figyelembevételével támogatja, vagy sem. A kiadott és érvényes EU Kék Kártyák adatai ettől függetlenül megjelennek, rendelkezésre állnak a nyilvántartásban. A statisztikai adatgyűjtéshez és feldolgozáshoz kapcsolódóan, a jogszabályi háttérnek, kötelezettségnek megfelelően, különböző fogalmak kidolgozására került sor a külföldi munkavállalók munkavállalási engedélyére, bejelentésére vonatkozóan, amelyek az alábbiakban kerülnek ismertetésre. A rendeletekben megjelölt egyes adatgyűjtési kötelezettségekhez tartozó főbb statisztikai megnevezések a következők: 1. harmadik országbeli állampolgár a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező külföldi állampolgár, aki nem hontalan, 2. kiadott munkavállalási engedélyek száma 1 adott időintervallumban kiadott munkavállalási engedélyek száma, 3. érvényes munkavállalási engedélyek száma adott időpontban érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkezők száma, 4. mezőgazdasági szezonális engedélyek száma az engedélyezési eljárás speciálisan a mezőgazdasági, szezonális engedélyezési eljárás alá vont külföldi állampolgárok munkavállalására vonatkozó (jogi értelemben) engedélyek, (statisztikai értelemben) kibocsátott engedélyek, ill. érvényes engedélyek száma, 5. bejelentés (regisztráció) száma a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi állampolgárságú személyek Magyarországon történő foglalkoztatásának 1 A kiadott és a harmadik pontban szereplő érvényes munkavállalási engedélyek a nem mezőgazdasági, szezonális engedélyezési eljárás kategóriába tartozó, harmadik országbeli munkavállalók engedélyköteles munkavállalására vonatkozó (jogi értelemben) engedélyek, (statisztikai értelemben) kibocsátott engedélyek, ill. érvényes engedélyek száma (az egyszerűsített foglalkozás keretében foglalkoztatottakat is beleértve engedélyköteles munkavállalás esetén). 4

5 megkezdésére és befejezésére vonatkozóan közölt munkavállalók száma (az egyszerűsített foglalkozás keretében foglalkoztatottakat is beleértve bejelentési kötelezettség esetén), 6. érvényes bejelentések száma adott időpontban érvényesen bejelentett (korábban már foglalkoztatás megkezdésére bejelentett, de a foglalkoztatás megszűnésére még be nem jelentett) munkavállalók együttes száma. 7. kiadott EU Kék Kártyák száma 2 adott időintervallumban kiadott EU Kék Kártyák száma 8. érvényes EU Kék Kártyák száma adott időpontban érvényes EU Kék Kártyák száma A témával kapcsolatos a különböző engedélyezési eljárásokra és a bejelentési kötelezettségekre vonatkozó érvényes jogi szabályozást részletesen a Melléklet ismerteti. A fogalmak ismertetésének szükségességét az indokolja, hogy jól látható legyen az a két fő elemzési dimenzió, amelyek alapján adatainkat vizsgáljuk. Egyrészt tehát megfigyeljük az egy adott időszakra kiadott engedélyek (egyéni, illetve mezőgazdasági szezonális), EU Kék Kártyák illetve bejelentések számát, másrészt pedig az egy adott időpontban érvényes engedélyek (egyéni, illetve mezőgazdasági szezonális), illetve EU Kék Kártyák számát. Ezeket az adatokat állampolgárság, nemzetgazdasági ágak, foglalkozási főcsoportok és terület szerinti bontásban is megvizsgáljuk. 2. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata I-III. negyedévben Ha állampolgárság szerint kívánjuk elemezni a külföldiek foglalkoztatási viszonyait, akkor meg kell vizsgálnunk egyrészt azon országok állampolgárait, akiknek a foglalkoztatását megelőzően csak a foglalkoztatás tényét kell bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők, továbbá azokét, akik esetében harmadik országbeli állampolgárok munkavállalási engedélyre van szükség. Meg kell jegyeznünk, hogy néhány esetben azonban ezeknek az állampolgároknak a foglalkoztatása is csupán bejelentési kötelezettséget von maga után. (355/2007. (XII.23) Korm. rendelet és 355/2009 (XII.30) Korm. rendelet és 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet) I-III. negyedévben a kiadott munkavállalási engedélyek (egyéni illetve mezőgazdasági szezonális) száma db volt. Ezen belül db egyéni engedély és 277 db mezőgazdasági szezonális engedély került kiadásra I-III. negyedévhez képest a kiadott munkavállalási engedélyek együttes száma 1,3%-kal növekedett. Ezen belül az egyéni munkavállalási engedélyek számában enyhe csökkenés (1,3%-os), míg a mezőgazdasági szezonális engedélyek (64,9%-os) számában igen erős növekedés mutatkozott az előző év azonos időszakához viszonyítva. Amennyiben országok szerinti csoportosítás alapján vizsgáljuk adatainkat, azt mondhatjuk, hogy az Európai Unióhoz nem tartozó, európai országok állampolgárainak részére kiadott 2 Fontos megjegyezni, hogy az EU Kék Kártyát speciális helyzete miatt külön kezeljük az egyéni munkavállalási és a mezőgazdasági, szezonális engedélyek csoportjától. 5

6 engedélyek száma jelentősen csökkent I-III. negyedévben az előző év azonos időszakához képest. 3 Ezzel párhuzamosan az Európai Unióhoz nem tartozó, de Magyarországgal szomszédságban lévő országok állampolgárai részére kiadott engedélyek száma is jelenős csökkenést mutatott, ennek mértéke 44,6%-os volt. Ezzel szemben az Európán kívüli országok állampolgárai részére kiadott engedélyek száma 16%-kal emelkedett. A kiadott egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek száma országcsoportonként I-III. negyedév I-III. negyedév (db) I-III. negyedév 2012 I-III. negyedév Nem EU-s európai Nem EU-s szomszédos országok Európán kívüli országok A kiadott engedélyek száma a legmagasabb a kínai (2 789 db), az ukrán (1 009 db) és a vietnámi (817 db) állampolgárok esetében volt I-III. negyedévben. Mindez azt jelenti, hogy a tárgyidőszakban kiadott engedély 32,4%-a kínai, 11,7%-a ukrán, 9,5%-a pedig vietnámi állampolgárok részére került kiadásra. A kínaiak részére kiadott engedélyek száma 17,6%-kal míg a vietnámiak számára kibocsátott engedélyek száma 49,9%-kal, emelkedett, míg a szerbek esetében pedig 9,6%-os növekedés volt tetten érhető, I-III. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezzel szemben az ukránok körében igen jelentős mértékben, 46,2%-os, csökkenés volt tapasztalható. 3 Ehhez persze hozzájárult az is, hogy Horvátország 2013-as csatlakozása után, már nem, mint Európai Unión kívüli ország szerepel az adatbázisunkban. 6

7 A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma országonként, I-III. negyedév I-III. negyedév (db)* I-III. negyedév I-III. negyedév 0 *A diagram csak azoknak az országokat tartalmazza, amely állampolgárainak részére I-III. negyedévben a kiadott munkavállalási engedélyek száma meghaladta a 300 db-ot. Összességében elmondhatjuk, hogy bár azon nem Európai Uniós, de európai államok állampolgárai körében, amelyek jelentős súllyal rendelkeznek Magyarországon, csökkenés következett be a kiadott engedélyek számában I-III. negyedévben az elmúlt év azonos időszakához képest - és ez a csökkenés már tavaly is megfigyelhető volt a három legtöbb külföldi állampolgárt adó országból csak egy kirívó példa akad: Ukrajna. Mindez azt mutatja a rendelkezésre álló adataink alapján, hogy tovább mérséklődött azon ukrán állampolgárok száma, akik Magyarországra kívánnak jönni munkavállalási céllal. Azonban az Európai Unióhoz nem tartozó több európai országban növekedést mutatott a kiadott engedélyek száma a tárgyidőszakban, többek között említhetjük Moldovát vagy Szerbiát, azonban ezek a munkavállalási engedélyek számosságát tekintve nem tekinthetők kiemelkedően jelentősnek. Észrevehető, hogy ebben az országcsoportban összességében csökkent a kiadott engedélyek száma. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a magukat legnagyobb számban képviselő ukrán állampolgárok száma igen jelentősen, majdnem a felére csökkent. Bár több ország esetében nőttek az egyéni kérelmek, továbbá a munkavállalási engedélyeken belül a mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma összességében is nőtt, ezek az értékek nem mondhatók kiemelkedőnek. csökkent. A szezonális engedélyek figyelmen kívül hagyásával jelentős, 27,9%-os visszaesés mutatkozik a kiadott engedélyeknél az EU-hoz nem tartozó európai országok körében. Igaz ugyan, hogy a koszovói vagy a moldovai állampolgárok adatai növekedés mutatnak az előző év időszakához képest, ez azonban eltörpül az olyan nagy csökkenésekhez képest, mint amit az ukrajnai állampolgárok egyéni engedélyeinél mutatkozik. A munkavállalási engedélyek számának jelentősebb növekedését másrészt az Európán kívüli, ezen belül is az ázsiai tagállamokból érkező állampolgárok érkezése okozza. Ezt igazolja, hogy I-III. negyedévben az előző év azonos időszakához képest több mint másfélszeresére nőtt a vietnámi, több mint másfélszeresére a japán, a kínai állampolgárok részére kiadott engedélyek száma pedig 17,6%-al nőtt. A thaiföldiek és mongolok esetében ugyanakkor csökkenés következett be (előbbi mérsékeltebb 8,9%, utóbbi sokkal erőteljesebb 32,9% zuhanást mutatott). A legtöbb engedélyt a tárgyidőszakban is a kínai állampolgárok részére adták ki. 7

8 2.1. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata terület szerint A legtöbb engedély kiadására I-III. negyedévben a Fővárosban került sor, amely az összes kiadott egyéni és mezőgazdasági szezonális engedély 64,8%-át jelenti, ezt követően Pest (9,1%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét (4,4%) emelhetjük ki. A legkisebb arányszámokat Baranya (0,2%), Békés (0,3%) és Heves (0,3%) megyékben találjuk. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek fontosabb adatai (2012. I-III. negyedév, I-III. negyedév) Megye Kiadott egyéni engedélyek száma I-III. negyedév I-III. negyedév Kiadott egyéni engedélyek számának megoszlása I-III. negyedév I-III. negyedév Index, % I- III. negyedév/ I-III. negyedév Közép-Magyarország ,9 69,6 106,3 Budapest ,8 61,9 104,8 Pest ,1 7,7 117,9 Közép-Dunántúl ,7 5,7 100,6 Fejér ,4 2,5 94,9 Komárom-E ,2 2,4 92,3 Veszprém ,1 0,8 144,1 Nyugat-Dunántúl ,9 7,5 78,5 Győr-M.-Sopron ,1 5,0 61,6 Vas ,7 1,0 70,8 Zala ,1 1,5 141,3 Dél-Dunántúl ,2 1,7 70,9 Baranya ,2 0,6 37,5 Somogy ,4 0,3 126,9 Tolna ,6 0,9 73,0 Észak-Magyarország ,2 2,1 104,5 Borsod-A.-Z ,4 1,0 141,4 Heves ,3 0,4 83,9 Nógrád ,4 0,7 61,0 Észak-Alföld ,9 7,7 89,3 Hajdú-Bihar ,2 1,4 82,3 Jász-Nk.-Szolnok ,3 0,9 145,0 Szabolcs-Sz.-B ,4 5,4 81,6 Dél-Alföld ,2 5,7 73,5 Bács-Kiskun ,1 2,0 105,7 Békés ,3 0,5 65,0 Csongrád ,8 3,3 54,6 Összesen , , I-III. negyedévben a kiadott engedélyek száma mindössze három régióban mutatott növekedést az előző év azonos időszakához képest. Közép Magyarországon volt a 8

9 legmagasabb növekedés (6,3%) ezt követi Észak-Magyarország 4,5%-al és végül Közép- Dunántúlon volt a legcsekélyebb 0,6%-os növekedés. A csökkenés mértéke jóval jelentősebb egyes területeken, mint a Dél-Dunántúlon, vagy a Dél-Alföldön a fogyás mértéke meghaladta a 20,0%-ot. Az említett régiókban az apadás mértéke abszolút számokban mérve nem jelentős.. A megyék közül Zala, és Veszprém, megyékben nőtt a legnagyobb mértékben a kiadott munkavállalási engedélyek száma, minden esetben majdnem másfélszeres növekedés volt regisztrálható (előbbi 41,3% utóbbi 44,1%). Emellett még Somogy megye mutat igazán impozáns adatokat, a kiadott engedélyek száma több mint 20%-al nőtt. Ezzel párhuzamosan a kulcspozíciót betöltő Fővárosban mindösszesen 4,8%-os növekedés következett be, Pest megyében ugyanakkor ennek mértéke 17,9%-os volt. Hét megyében több engedélyt adtak ki a tárgyidőszakban, mint egy évvel korábban A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint I-III. negyedévben az összes kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedély 31,4%-át a kereskedelem, 20,1%-át a feldolgozóipar, 16,3%-át a vendéglátás, 4,8%-át pedig a tudományos tevékenység nemzetgazdasági ágakra vonatkozóan adták ki. Összességében ez azt jelenti, hogy a kiadott engedélyek 72,6%-a ebben a négy gazdasági ágban összpontosult a tárgyidőszakban. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma, megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint I-III. negyedévben Nemzetgazdasági ág (TEAOR 08) Kiadott engedélyek száma, db Kiadott engedélyek számának megoszlása, % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 270 3,1 Bányászat, kőfejtés 23 0,3 Feldolgozóipar ,1 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 69 0,8 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 4 0,04 szennyeződésmentesítés Építőipar 260 3,0 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,4 Szállítás, raktározás 205 2,4 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,3 Információ, kommunikáció 325 3,8 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 37 0,4 Ingatlanügyletek 74 0,9 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 417 4,8 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 147 1,7 7 0,1 Oktatás 68 0,8 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 67 0,8 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 89 1,0 Egyéb szolgáltatás 355 4,1 Ismeretlen 356 4,1 Összesen ,0 9

10 A feldolgozóiparban az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (892db) a gumi-, műanyag és nemesfém ásványi termék gyártása (238db) és a járműgyártás (173db) ágazatokban került kiadásra a legtöbb munkavállalási engedély. A legtöbb mezőgazdasági, szezonális engedély a feldolgozóiparban került kiadásra, az összes 63,9%-a, több mint 20%-al több, mint az előző év ugyanezen szakaszában. A mezőgazdaságon kívül még egy további ághoz köthető a szezonális engedélyeken belül a magas szám, ez pedig a kereskedelem (szezonális engedélyek több mint harmada). A foglalkozási főcsoportokat vizsgálva nincs kiemelkedő különbség az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Továbbra is a legtöbb kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedély a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások körében került kiadásra, db, amely az összes kiadott engedély harmadát teszi ki. Az előző év azonos időszakához képest szintén a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokat tekinthetjük a második releváns főcsoportnak (2091db), ezt követik azok a munkakörök, amelyek egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget (923db) igényelnek, illetve felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások (1061db). A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma, megoszlása foglalkozási főcsoportok szerint I-III. negyedévben Foglalkozási főcsoport (FEOR 08) Kiadott engedélyek száma, db Kiadott engedélyek számának megoszlása, % Fegyveres szervek foglalkozásai 0 0,0 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók 350 4,1 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások ,3 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások ,7 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 158 1,8 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások ,3 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 156 1,8 Ipari és építőipari foglalkozások ,3 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 269 3,1 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások ,7 Ismeretlen 70 0,8 Összesen ,0 10

11 DB 2.3. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint Az egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek életkor szerinti kiadása tekintetében is nagyon hasonlóak az eredmények az előző év azonos időszakához képest. A kiadott engedélyek legnagyobb része (37,9%-a) a éves korcsoportba tartozó harmadik országbeli állampolgárok köréhez volt kapcsolható I-III. negyedévben, összesen db engedélyt adtak ki e korcsoportba tartozó külföldi munkavállalók részére. A második és harmadik legtöbb engedélyt lefedő korkategóriának a éves (25,3%) és a éves (16,8%) korcsoport nevezhető, míg a 19 év alattiak és az 55 év felettiek súlya a legkisebbnek tekinthető. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek korcsoportok szerint I-III. negyedévben (db) éves és ezalatt éves éves éves éves 55 éves és afelett Az iskolai végzettség kapcsán összegezhető, hogy a legtöbb kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedély a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok részére (3 531 db) került kiadásra, amely az összes engedély 41,3%-át fedi le. Ez is alig eltérő eredmény a I-III. negyedévi adattól. Ezen felül két további iskolai végzettség szerinti kategória releváns szerepe emelhető ki, ezek mindegyikén belül több mint 1000 engedély került kiadásra, így összesen majdnem a minta 40%-át teszik ki. Egyrészt a szakiskolai, szakmunkásképzőé (együttesen) és a felsőfokú végzettségé. Az összes kiadott egyéni és szezonális engedély 19,7%-a (1 694 db) tartozik az előbbi, míg 16,4%-a (1 520 db) az utóbbi kategóriába. Azonban míg a szakiskolai és szakmunkásképző végzettséggel rendelkezők a tavalyi évhez képest számban és arányban is csökkentek, addig a felsőfokú képzettséggel rendelkező állampolgároknak abszolút értékben nőtt a számuk. 11

12 DB A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma iskolai végzettség szerint I-III. negyedévben (db Mind az életkor mind pedig az iskolai végzettség szerinti struktúrával kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy a tárgyidőszakban nem történt lényegi változás az előző év hasonló időszakának adataihoz képest. A I-III. negyedévi adatok is hasonló mintázatot követnek. 3. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata a I-III. negyedévben Az eddigiekben azt vizsgáltuk, hogy azon állampolgárok körében miként alakult a kiadott engedélyek száma, akiknek foglalkoztatása engedélyhez kötött. A külföldi munkavállalók másik nagy csoportját azok az állampolgárok alkotják, akiknek foglalkoztatása nem engedélyköteles, csak a foglalkoztatás tényét szükséges bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elsősorban a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok és bizonyos jogszabályi esetekben harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának feltétele. Mivel a bejelentések szerepe és súlya elsődlegesen az Európai Unió tagállamai esetében jelentkezik, ezért az állampolgárságok esetében csak e tagállamokat vizsgáljuk meg részletesen I-III. negyedévben a munkaadók összesen fő foglalkoztatásának megkezdését jelentették be, amely I-III. negyedévhez képest csekély 0,9%-os csökkenést jelent, szemben azzal, hogy 2012-ben több mint 20%-al nőtt a bejelentések száma 2011 I-III. negyedévéhez képest. Az Európai Unió 28 tagállama közül szemben az előző év azonos időszakához képest (6) már kilenc ország állampolgárai esetében haladta meg a bejelentettek száma a 100 főt. A bejelentett román állampolgárok (3 500 fő) száma volt a legnagyobb, de a tavalyi évhez képest így is csökkent (3968 db volt) amely az összes bejelentett 54,1%-át tette ki, ezt követően a brit állampolgárokat emelhetjük ki, esetükben az iménti arány 9,2%-ot tett ki I-III. negyedévben ezzel megelőzve a tavaly második szlovák állampolgárokat akik az összes bejelentés 7,5%-át teszik ki. Németországot esetében a bejelentett személyek aránya az összes bejelentetthez viszonyítva 3,9%-ot tett ki. 12

13 A bejelentett szabad mozgás és tartózkods jogával rendelkező külföldi állampollfárok száma I-III. negyedévben (fő) (100 főnél több) Hollandia Spanyolország Franciaország Olaszország Lengyelország Németország Szlovákia Egyesült Királyság Románia fő Az előző év azonos időszakához képest tovább csökkent a bejelentett külföldi állampolgárok száma, román állampolgárok körében 19,8%-kal a szlovákok esetében ez az arány 19,9%-ot tett ki, míg a németeknél enyhe növekedés 5,9% volt megfigyelhető. Mind a szlovák mind a román állampolgárok bejelentései tovább csökkentek 2012 azonos időszaka után is, azonban a csökkenés mérséklődni látszik valamelyest. A bejelentett külföldi állampolgárok számának csökkenése elsősorban épp annak köszönhető, hogy a magyar munkaerő-piac szempontjából a legnagyobb súllyal rendelkező országokból érkező bejelentettek száma csökkent. Ezt példázza jól a már fentebb bemutatott román és szlovák állampolgárok esetében megfigyelt csökkenés mértéke. A tavaly még kivételként jelentkező Lengyelország esetében idén már 16,1%-al adtak ki kevesebb engedélyt. További érdekesség, hogy az EU-15-ön belüli országok esetében mind nőtt a bejelentések száma kirívó példa érre az Egyesült- Királyság, amely esetében majdnem háromszorosára nőtt a bejelentett állampolgárok aránya az előző év azonos időszakához képest (182,9%-os növekedés). Ezen kívül több államból jelentősen nőtt a bejelentett állampolgárok aránya százalékosan, azonban ez abszolút értékben nem mutatkozik meg. Ezt példázza Szlovénia (106%-os növekedés, de szám szerint csak 33 bejelentés) Portugália (52,9%; 26 db bejelentés) és Dánia (83,3%-os növekedés; 22db bejelentés). A bejelentések területi eloszlását vizsgálva a következő megállapításokat tehetjük, a rendelkezésre álló adatok tekintetében. A munkáltatók a legtöbb külföldi állampolgárt akárcsak az egyéni engedélyek esetében a Fővárosban jelentették be, a bejelentett összlétszám 39,3%-a tartozott ide területileg. Ezt követően Bács-Kiskun megyét emelhetjük ki, ahol az iménti arány 15,3%-ot tett ki, Békés megyében 5,4%-ot, Csongrád és Vas megyében 5,4%-ot és 5,2%, Pest megyében pedig hasonlóan a Vas megyei értékhez 5,2%-ot. 13

14 A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok fontosabb adatai megyei bontásban (2012. I-III. negyedév, I-III. negyedév) Megye A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma, fő I- III. negyedév I- III. negyedév A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % I- III. negyedév I- III. negyedév Index, % I-III. negyedév/ I-III. negyedév Közép-Magyarország ,5 42,7 103,1 Budapest ,3 36,3 107,2 Pest ,2 6,4 80,0 Közép-Dunántúl ,2 7,1 115,2 Fejér ,5 3,3 136,9 Komárom-Esztergom ,8 2,4 115,3 Veszprém ,9 1,4 63,7 Nyugat-Dunántúl ,2 12,3 114,1 Győr-Moson-Sopron ,2 6,5 64,5 Vas ,2 5,1 101,8 Zala ,8 0,8 618,0 Dél-Dunántúl ,4 0,9 146,7 Baranya ,9 0,2 570,0 Somogy ,3 0,5 57,1 Tolna ,2 0,2 73,3 Észak-Magyarország ,6 1,7 93,6 Borsod-Abaúj-Zemplén ,7 0,9 80,7 Heves ,6 0,4 144,8 Nógrád ,2 0,4 60,9 Észak-Alföld ,0 3,2 124,2 Hajdú-Bihar ,5 1,9 130,1 Jász-Nagykun-Szolnok ,4 0,5 73,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,1 0,8 144,0 Dél-Alföld ,2 32,1 81,0 Bács-Kiskun ,3 17,9 84,5 Békés ,5 7,9 69,1 Csongrád ,4 6,2 86,2 Összesen , , I-III. negyedévében szemben a tavalyival több megyében is nőtt a bejelentett állampolgárok száma, azonban ez csupán százalékokban mutatkozik komolyabb növekedésnek, legtöbbször elhanyagolható a számbeli gyarapodás. Ilyenek voltak például Baranya, ahol 470%-al nőtt a bejelentések száma, vagy Heves, ahol 44,8%-os nöüvekedés 14

15 mellé társul csekély étszámbeli gyarapodás. Ugyanakkor Zala megyében 518%-al nőtt a bejelentések száma az előző év azonos időszakához képest és ez a számokban is jelentősebb értéket mutat. A tavalyi évben kevesebb külföldit bejelentő megyék közül, leginkább Komárom- Esztergom megyét emelhetjük ki, miután tavaly 83,4%-kal csökkent a bejelentett munkavállalók száma idén 15%-os gyarapodást mutat. A megye egy azon területek közül, ahol korábban a legtöbb külföldit jelentették be. A 2011-es I-III. negyedévi 945 fő 2012 ugyanezen időszakában már csak 157 volt, most ez a hanyatlás indult ismét növekedésnek. Több megyében volt közel 30-40%-os létszámbeli csökkenés. Ezek között említhető Nógrád 39,1%-os, Somogy 42,9%-os, Pest 20%-os, Győr-Moson-Sporon 36,5%-os és Veszprém 36,3%-os csökkenéssel. Ezekben a megyékben szintén jelentősebb szerepe van a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők bejelentésének A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A bejelentett külföldi állampolgárok száma öt nemzetgazdasági ágban bizonyult kiemelkedően magasnak: a mezőgazdaság, a kereskedelem, a feldolgozóipar, az információ, kommunikáció és az építőipar területeken. Ebben az öt nemzetgazdasági ágban jelentették be az összes külföldi állampolgár 63,7%-át. A külföldi állampolgárok 20,8%-át a mezőgazdaság, 10,6%-át a kereskedelem, 9,9%-át a feldolgozóipar, 14,1%-át az információ, kommunikáció, 8,3%-át pedig az építőipar nemzetgazdasági ágak területén jelentették be a foglalkoztatók. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma, megoszlása nemzetgazdasági áganként I-III. negyedévben Nemzetgazdasági ág (TEAOR 08) Bejelentett külföldi állampolgárok száma, fő Bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,8 Bányászat, kőfejtés 1 0,01 Feldolgozóipar 639 9,9 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 7 0,1 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 14 0,2 szennyeződésmentesítés Építőipar 536 8,3 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,6 Szállítás, raktározás 81 1,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 109 1,7 Információ, kommunikáció ,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 43 0,7 Ingatlanügyletek 72 1,1 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 362 5,6 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 428 6,6 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 53 0,8 Oktatás 371 5,7 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 41 0,6 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 105 1,6 Egyéb szolgáltatás 641 8,6 15

16 Ismeretlen 24 1,7 Összesen ,0 Ha foglalkozási főcsoportok szerint vizsgáljuk a bejelentéseket, jól látható, hogy jelen esetben akárcsak az engedélyek tekintetében is a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokban jelentették be a legtöbb külföldi állampolgárt (2 399 fő), az összes bejelentett külföldi 37,1%-a tartozik ebbe a főcsoportba. Ugyanez az arány a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásoknál 22,2%-ot, az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásoknál 11,6%-ot, a gépkezelők, összeszerelők, járművezetőknél pedig 11,5%-ot tett ki I-III. negyedévben. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma, megoszlása foglalkozási főcsoportok szerint I-III. negyedévben Foglalkozási főcsoport (FEOR 08) Bejelentett külföldi állampolgárok száma, db Bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % Fegyveres szervek foglalkozásai 0 0,0 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 251 3, , ,6 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 295 4,6 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 172 2,7 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 84 1,3 Ipari és építőipari foglalkozások 343 5,3 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők ,5 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások ,1 Ismeretlen 0 0,0 Összesen , A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint A munkavállalók részére kiadott engedélyeknél látottakhoz hasonlóan a bejelentett külföldi munkavállalóknál is a éves korcsoport tekinthető dominánsnak, hiszen az összes bejelentésből fő (34,2%) ebbe a kategóriába tartozott I-III. negyedévben. A korábbiaktól eltérően azonban, a második és a harmadik jellegadó korcsoportok közé a éves mellett, már az idősebbek éves korkategóriája is bekerült, az előbbi csoportba a bejelentettek 28,4%-a, utóbbi csoportba pedig 13,6%-a tartozott a tárgyidőszakban. 16

17 DB DB Az előző év azonos időszakának adaival összehasonlítva kiemelhető, hogy 0,5%-ponttal növekedett a éves korkategóriába tartozók száma, ezzel párhuzamosan viszont 2,4%-ponttal csökkent a évesek és 4,7%-ponttal a évesek korcsoportjába tartozók aránya. A évesek körében azonban az előző évhez képest 17,4%-os csökkenés következett be. Ezen változások ellenére kijelenthető, hogy a bejelentett személyek korcsoportok szerinti struktúrája nem változott meg gyökeresen. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek korcsoportok szerint I-III. negyedévben (db) éves és ezalatt éves éves éves éves 55 éves és afelett Az iskolai végzettséggel kapcsolatban elsőként szintén a kiadott engedélyek jellemzőihez való hasonlóság említhető, hiszen a bejelentett munkavállalók legnagyobb része, 36,7%-a (2 374 fő) legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett I-III. negyedévben. Eltérést jelent viszont, hogy míg a munkavállalók részére kiadott engedélyeknél a második domináns kategóriát a szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkezők alkották, jelen esetben az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezők tekinthetők meghatározónak, az első félévben bejelentett külföldi munkavállalók 33,1%-a (2 145 fő) tartozott ebbe a csoportba. A szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek aránya 14,8%-os (955 fő) volt. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma iskolai végzettség szerint I-III. negyedévben (db

18 Ha összehasonlítjuk a I-III. negyedév és a I-III. negyedév adatainak iskolai végzettség szerinti megoszlását, összességében azt mondhatjuk, hogy az egyes iskolai végzettséghez tartozó arányszámok tekintetében nem található kiemelendő eltérés, bár ra nőtt a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek és az egyetemet főiskolát végzettek aránya, ugyanakkor csökkent a legalább 8 általánossal rendelkezők száma. 4. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata a szeptember 30-ai állapot alapján szeptember 30-án az érvényes munkavállalási (egyéni, illetve mezőgazdasági szezonális) engedélyek együttes száma db volt. Ezen belül db egyéni engedély, 132 db szezonális engedély volt érvényben. Az előző év azonos időpontjához képest a munkavállalási engedélyek együttes száma 1,8%-kal növekedett, ezen belül az érvényes egyéni engedélyek száma 1,7%-kal, míg a mezőgazdasági, szezonális engedélyeké 28,1%-kal nőtt. Ha országok szerinti csoportokat nézzük, azt tapasztaljuk, hogy egyedül az Európán kívüli országok esetében nőtt az érvényes munkavállalási engedélyek száma, 13,2%-kal. Ezzel szemben az Európai Unióhoz nem tartozó, de Európában található országok állampolgárai körében 14,6%-kal, a Magyarországgal szomszédos, de nem EU tagállamoknál pedig 33,3%-kal csökkent az érvényben lévő engedélyek száma a szeptember 30-ai állapot szerint, az előző év azonos időpontjához viszonyítva. Az érvényes kiadott egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek száma szeptember 30-án (db) Nem EU-s európai 3980 Nem EU-s szomszédos országok Európán kívüli országok I-III. negyedév 2012 I-III. negyedév Az érvényes engedélyek száma a legmagasabb a kínai (5 529 db), az ukrán (2 516 db), a vietnámi (1524) és a szerb (1 464 db) állampolgárok körében volt szeptember 30-án. Az Európai Uniós tagsággal nem rendelkező, de Európához sorolandó 4 országok közül a legtöbb állam polgárai esetében az érvényes engedélyek száma csökkent a tárgyidőpontban az előző év azonos időpontjához viszonyítva. Itt elsősorban azon országok állampolgárairól van 4 Jelen esetben sem célszerű Koszovó adatait a változások vizsgálatánál figyelembe venni a már korábban említett informatikai, adminisztratív változások miatt szeptember 30-án 1377 koszovói állampolgár rendelkezett érvényes engedéllyel. 18

19 szó, amelyek körében a legmagasabb az érvényben lévő engedélyek száma. Tehát a csökkenés mértékének sorrendjében az ukránok igen jelentős az előző év után még meredekebb (62,7%-os), a szerbek (10%-os), a törökök (9,4%-os) érvényes engedélyeinek száma csökkenést mutatott az imént említett időszakban. Az érvényes kiadott egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek száma szeptember 30-án (db) Kína Ukrajna Vietnám Szerbia Koszovó* Thaiföld Japán India Az európai országokkal szemben az Európán kívüli államok körében összességében az érvényes engedélyek számának növekedését tapasztaltuk. Főként ez annak köszönhető, hogy a külföldi munkavállalás szempontjából releváns országok állampolgárai esetében nőtt az érvényes engedélyek száma. Ebben a tekintetben a Japán állampolgárokat szükséges kiemelnünk, akik esetében 56%-kal emelkedett az érvényes engedélyek száma, ez az arány a vietnámiaknál ez 37,2%-t, a kínaiaknál 16,6%-ot tett ki, a braziloknál pedig 47,2%-ot. Emellett említést tehetünk még az iráni állampolgárokról is, ugyanis a munkavállalási engedélyek száma 22,9%-kal növekedett a tárgyidőpontban az előző év azonos időszakához viszonyítva, igaz még így is mindösszesen 161 db engedély volt érvényben Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata terület szerint A legtöbb érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedély szeptember 30-án a Fővárosban és Pest megyében volt található. A Fővárosban db engedély volt érvényben, Pest megyében pedig db, előbbi az összes engedély 67,6%-át, utóbbi pedig 7,8%-át tette ki. A többi megyében ez az érték a 4,0%-ot sem éri el szeptember 30-ai állapothoz viszonyítva a legtöbb megyében növekedett az érvényes engedélyek száma. A legnagyobb növekedés Zala (33,2%-kal), Komárom-Esztergom (23,3%- al), Jász-Nagykun-Szolnok (22,1%-kal), Pest (15,8%-kal) volt megfigyelhető. Az érvényes engedélyek számának csökkenése Heves (19,6%), Győr-Moson Sopron (17,1%), és Baranya megyében (13,3%) volt a legnagyobb. 19

20 Az érvényben lévő egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek fontosabb adatai területi bontásban szeptember 30-án Megye Érvényes engedélyek száma, db szeptember szeptember 30. Érvényes engedélyek számának megoszlása, % szeptember szeptember 30. Index, I szeptember 30./ szeptember 30. Közép-Magyarország ,2 75,4 101,6 Budapest ,3 67,6 100,0 Pest ,9 7,8 115,8 Közép-Dunántúl ,7 5,2 110,9 Fejér ,1 2,2 100,0 Komárom-Esztergom ,5 2,1 123,3 Veszprém , ,8 Nyugat-Dunántúl ,5 5,7 97,7 Győr-Moson-Sopron ,9 3,5 82,9 Vas ,9 0,8 104,3 Zala ,7 1,3 133,2 Dél-Dunántúl ,6 1,6 102,7 Baranya ,4 0,5 86,7 Somogy ,4 0,3 111,1 Tolna ,8 0,8 109,0 Észak-Alföld ,5 4,6 98,4 Hajdú-Bihar , ,3 Észak-Magyarország ,1 2,1 101,5 Borsod-Abaúj- Zemplén ,2 1,1 115,8 Heves ,4 0,5 80,4 Nógrád ,5 0,5 94,2 Jász-Nagykun-Szolnok ,3 1,1 122,1 Szabolcs-Szatmár- Bereg ,0 2,5 83,3 Dél-Alföld ,5 5,3 104,2 Bács-Kiskun ,2 2,1 111,5 Békés ,5 0,4 112,2 Csongrád ,7 2,9 97,8 Összesen , , Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A legtöbb, június 30-án érvényben lévő engedély négy nemzetgazdasági ágban csoportosult: a kereskedelem, a feldolgozóipar, a vendéglátás és az építőipar területén. 20

21 Ezek közül a kereskedelem rendelkezik a legnagyobb súllyal, az összes érvényes engedély 30,3%-a ebben az ágban volt található a tárgyidőpontban, a feldolgozóiparban ez az arány 18,9%-ot tett ki, a vendéglátásban 17,6%-ot, az építőiparban 6,4%-ot. Az érvényben lévő egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek száma, megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint szeptember 30-án Nemzetgazdasági ág (TEAOR 08) Érvényes engedélyek száma, db Érvényes engedélyek számának megoszlása, % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 318 1,6 Bányászat, kőfejtés 140 0,7 Feldolgozóipar ,9 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 0 0,0 25 0,1 Építőipar ,4 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,3 Szállítás, raktározás 544 2,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,6 Információ, kommunikáció 471 2,4 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 91 0,5 Ingatlanügyletek 281 1,4 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 888 4,6 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 244 1,3 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 15 0,1 Oktatás 142 0,7 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 139 0,7 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 99 0,5 Egyéb szolgáltatás 953 4,9 Ismeretlen 714 3,7 Összesen ,0 A feldolgozóiparban az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazatban volt érvényben a legtöbb engedély, összesen db, második releváns területként a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása (394db) majd a járműgyártás (351 db), végül a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (321 db), emelhető ki. A foglalkozási főcsoportok tekintetében azt látjuk, hogy a legtöbb engedély a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások körében volt érvényben (5 771 db), majd a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások körében (4 925 db). Az előbbi főcsoportba az összes engedély harmada (29,8%), utóbbiba pedig 25,4%-a tartozik. Ezen túlmenően három olyan főcsoport nevezhető meg, amely nem elhanyagolható relevanciával rendelkezik: az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő, a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő és az ipari és építőipari foglalkozások. Az előző év azonos időszakában is nagyon hasonlóan alakult az érvényes engedélyek foglalkozási főcsoportokon belüli megoszlása. 21

22 Az érvényben lévő egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek száma, megoszlása foglalkozási főcsoportok szerint szeptember 30-án Foglalkozási főcsoport (FEOR 08) Egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek száma, db Egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek számának megoszlása, % Fegyveres szervek foglalkozásai 0 0,0 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 764 3, , ,2 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 355 1,8 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások ,4 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 187 1,0 Ipari és építőipari foglalkozások ,8 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 906 4,7 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások ,8 Ismeretlen 152 0,8 Összesen , Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint Az érvényes engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár legnagyobb része, fő a éves korcsoportba tartozott a vizsgált időpontban, amely az összes engedéllyel rendelkező 38,2%-át tette ki. Ezt követően emelhetjük ki a éves korkategóriát, ahová a külföldi állampolgárok több mint negyede sorolható (25,6%,), továbbá a éveseket, akik 16,6%-át (3 216 fő) tették ki az összlétszámnak. 22

23 DB DB Az érvényes egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek száma korcsoportok szerint szeptember 30-án (db) éves és ezalatt éves éves éves éves 55 éves és afelett Az iskolai végzettség esetében azt látjuk, hogy az érvényben lévő engedélyek jelentős része (43,8%) legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező külföldi állampolgárhoz kapcsolható (8 484 fő), közel negyedük (23,4%) pedig szakiskolát, szakmunkásképzőt végzett (4 527 fő) a magyar terminológia szerint. Ez utóbbi két kategória számossága csökkent az előző év I-III. negyedévéhez képest. Az érvényes engedéllyel rendelkező állampolgárok harmadik jelentős csoportját azok alkotják, akik valamilyen felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, arányuk 16,4%-ot (3 178 fő) tett ki a szeptember 30-ai fordulónap szerint. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma iskolai végzettség szerint szeptember 30-án (db) Az érvényben lévő engedélyekkel kapcsolatban szintén elmondhatjuk, hogy mind a kor szerinti mind pedig az iskolai végzettség szerinti struktúrában nem következett be lényeges változás a szeptember 30-ai állapot szerint az előző év azonos időpontjához képest. 23

24 5. A kiadott és az érvényben lévő EU Kék Kártya vizsgálata I-III. negyedévben nem került sor EU Kék Kártya kiadására szeptember 30-án egy darab érvényben levé EU Kék Kártya szerepel a nyilvántartásban. Az érvényben levő engedély 2011-ben egy iráni állampolgársággal rendelkező külföldi állampolgár részére került kiadásra Hajdú-Bihar megyében. Az engedély nemzetgazdasági ág szerint az oktatáshoz, foglalkozási főcsoport szerint nézve pedig a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokhoz tartozik. 24