Aktuális fejlemények a magyar munkaerőpiacon

Átírás

1 Aktuális fejlemények a magyar munkaerőpiacon készült: szeptember Megjegyzés: Az összehasonlítás során mindig figyelembe kell venni, hogy a munkaerő piacra vonatkozó adatok különböző forrásból származnak. Foglalkoztatottak, keresők, munkanélküliek és rátáik: A Központi Statisztikai Hivatala (KSH) munkaerő piaci felmérése. Foglalkoztatottnak minősül az, aki a felmérés időszakában (hetében) legalább 1 órát dolgozott díjazás fejében. Alkalmazásban állók, keresetek: a vállalatok részéről jelentett adatok. Részmunkaidőben foglalkoztatottakat arányosan teljes munkaidősre számítják át. Forrás: KSH álláskeresők: a munkaügyi központoknál (NFSZ) bejelentett személyek. Tartalomjegyzék: 1. Foglalkoztatási helyzet, munkanélküliség 2. Szakemberhiány 3. Bérek, járulékos bérköltség. Bértárgyalások, szakszervezetek 1. Foglalkoztatás, munkanélküliség A foglalkoztatás és a munkanélküliség alakulása A foglalkoztatási ráta 2016 közepére a kilencvenes évek elejétől mért legmagasabb szintet érte el. Egyúttal a munkanélküliség a legalacsonyabb a rendszerváltás óta. Foglalkoztatás né né Munkanélküliségi ráta (%)* Foglalkoztatási ráta (%)** * 1 7 évesek, ** 1 6 évesek. Negyedéves átlagok. Forrás: KSH munkaerő piaci felmérés / Eurostat 1

2 Foglalkoztatás szektorok szerint Az új munkahelyek több mint felét 2011 óta a közfoglalkoztatás teremtette. A foglalkoztatásban állók számának változása az előző évhez viszonyítva százalékban, gördülő 3 havi átlag versenyszféra Forrás: KSH / vállalati statisztika költségvetési szféra Az alkalmazottak száma szektorok szerint * ezer fő év összesen versenyszféra költségvetési szféra közfoglalkoztatás közfoglalkoztatás nélkül jan.-jún változás 2016/2011 között * A nonprofit szektor és a magánháztartások nélkül. Forrás: KSH / vállalati statisztika A foglalkoztatás területi bontásban A munkanélküliségi és foglalkoztatási adatok igen jelentős eltérést mutatnak az egyes régiókban. Egyes gazdaságilag fejlett régiókban 3 százalékos vagy még alacsonyabb munkanélküliség is előfordul, ami gyakorlatilag teljes foglalkoztatást jelent, egyúttal pedig egyes térségekben jócskán kétszámjegyű a munkanélküliségi ráta. 2

3 Munkanélküliségi ráta megyék szerinti bontásban, első félév százalékos arányban Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) Az NFSZ részletes munkaerő piaci adatai: 2. Szakemberhiány Betöltetlen állások Az első negyedévben a KSH betöltetlen állást tartott nyilván, ebből t a magángazdaságban. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságban 0 munkahelyből átlagosan 1,7 et nem tudtak betölteni. Kiemelkedően magas ez az arány az elektronikai iparban (,0), a textiliparban (3,7) és az informatikai és kommunikációs gazdaságban (3,), de a járműgyártásban és az elektrotechnikában is (2,6 ill. 2,9). Kiemelten keresik a felsőfokú végzettségűeket, de a gépkezelőket, gyártási szerelőket és járművezetőket is. A KSH jelentés letölthető: 3. Bérek, járulékos bérköltség Hosszú távú változások A munkaerő piacon uralkodó nyomás kedvez a jelenleg viszonylag magas ütemű bérnövekedésnek: az első félévben a bruttó keresetek,3 százalékkal emelkedtek a versenyszférában, a költségvetési szférában pedig 7,9 százalékkal. Az adócsökkentéseknek és a nulla százalékos inflációnak köszönhetően ez 7, százalékos reálbérnövekedést eredményezett. Középtávon a bérköltség a 2016 első félévében tapasztalt mértékű emelkedése kockázatot jelenthet a magyarországi gazdasági környezet versenyképességére nézve. 3

4 Átlagkeresetek a versenyszférában bruttó nettó * reálértéken ** Ft az előző év %-ban euró Ft az előző év %-ban euró az előző év %-ban H * Nettó bérek 2011 től: gyermekes családok családi adókedvezménye nélkül. ** Reálbérek: a nettó bérek a fogyasztói árindexszel korrigált változása Euró: a Magyar Nemzeti bank (MNB) az adott időszakra vonatkozó átlagos árfolyamán számítva Forrás: KSH / vállalati statisztika, saját számítások A KSH részletes adatai Alkalmazottak jövedelmi eloszlása az adott sávba eső alkalmazottak aránya, százalékban < >00 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 1 kereseti sávok (felső határok, ezer forintban) Régiók, ágazatok A keresetek jelentősen változnak régiók és ágazatok szerint. A járműiparban az átlagos bruttó havi keresetek összesen mintegy 332 ezer forintot tesznek ki, Győr Moson Sopron megyében azonban 2 ezer forintot, míg Zalában csupán 160 ezret. A kereskedelemben foglalkoztatottak Budapesten kb. 313 ezer forintot keresnek, Nógrádban pedig éppen hogy 171 ezer forintot első félévében a bruttó keresetek mintegy harmadával haladták meg a 20 es szintet, ezt a növekedési ütemet csak a feldolgozóiparban és a vendéglátásban haladták meg (+37 ill. +36 százalékkal, bár az utóbbiban az átlagkereset még így is csak az országos átlag 61 százalékát teszi ki). Más ágazatokban az elmúlt öt év bérnövekedése alig haladta meg a 20 százalékot.

5 Havi bruttó átlagkereset ágazatok szerint 2016 első félév Ft változás 2016 első félév/20 % Össszes ágazat A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása CB Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása CC Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység CD Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás CE Vegyi anyag, termék gyártása CF Gyógyszergyártás CG Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása CH Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása CJ Villamos berendezés gyártása CK Gép, gépi berendezés gyártása CL Járműgyártás CM Egyéb feldolgozóipar D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Havi bruttó átlagkereset régiók szerint statisztikai régió / megye 2016 első félév Ft változás 2016 első félév/20 % Magyarország Közép-Magyarország Budapest Pest Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Alföld Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Dél-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád

6 Járulékos bérköltség Magyarországon a járulékos bérköltség a munkáltató teljes munkaköltségének mintegy 23 százalékát teszik ki. Ezzel Magyarország nagyjából a kelet európai országok középmezőnyében van, közel az EU 2 ak és Németország értékéhez. A bérek és a járulékos bérköltség aránya a teljes munkaköltségben 201, versenyszféra, kiemelt országok, százalékban BG SI HR PL LV PT DE RO HU EU2 EE AT SK CZ járulékos bérköltség bérek Forrás: Eurostat, saját számítások Fajlagos munkaköltség A fajlagos munkaköltség (Unit Labour Cost ULC) Magyarországon 20 és 2016 között több mint 20 százalékkal emelkedett, a külföldi partnereknél ez a növekedés csupán mintegy 7 százalékos volt. A versenyképesség ebből adódó romlását legalábbis az erősen export orientált vállalatoknál kompenzálta a forint kb. 13 százalékos nominális leértékelődése, így végeredményben a reálértéken mért fajlagos munkaköltség ( REER ULC ) az elmúlt években viszonylag stabil szinten maradt. A forint fajlagos munkaköltség alapú reálárfolyama (REER ULC) index, 2001=0 magyar ULC külföldi ULC* REER ULC külföldi ULC: a legfontosabb kereskedelmi partnerek súlyozott átlaga Forrás: MNB 6

7 Minimálbér A törvényes minimálbér az erőteljes (+19 százalékos) 2012 es emelést követően az átlagkeresetek korábbi 37 százalékáról 2 százalékára emelkedett, ezt követően ez az arány alapvetően stabil maradt, vagyis a minimálbért 2013 és 2016 között az általános bérfejlesztéssel arányosan emelték. A minimálbérre vonatkozó adatok a KSH nál: Bértárgyalások, szakszervezetek Mindenek előtt a kereskedelemben, de emellett a járműgyártásban is szokatlanul erősen léptek fel a szakszervezetek 2016 ban a bértárgyalások során ban a magángazdaságban az utolsó években Magyarországon rendkívül ritka módon figyelmeztető sztrájkkal is fenyegettek többek között az Audinál és az Autoliv és a LuK Savaria beszállítóknál. Egyes kollektív szerződéses bér megállapodások 2016 ban (forrás: sajtóközlemények): Audi: 12% + 21 százalékos egyszeri kifizetés Lidl: kb. +1% Tesco: 11 2% KIKA: 12,3% IKEA: 11% 2016 januárjában a német IG Metall fémipari szakszervezet összekötő irodát nyitott Győrben, amely támogatást hivatott nyújtani a magyarországi Vasas testvér szakszervezetnek, sőt további városokban is elképzelhető irodák megnyitása. Elérhetőség: Német Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Dirk Wölfer, , woelfer@ahkungarn.hu 7