A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai

Átírás

1 A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai I. félév Budapest

2 Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch Irén Készítette: Székács Tamás 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Levelezési cím: 1476 Budapest, Pf. 75 Telefon: (1) Fax: (1)

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata I. félévben A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata terület szerint A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata a I. félévben A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata a június 30-ai állapot alapján Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata terület szerint Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint A kiadott és az érvényben lévő EU Kék Kártya vizsgálata Jogszabályok melléklete Táblázatok melléklete

4 1. Bevezetés A munkaügyi központok a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásához kapcsolódóan a foglalkoztató által benyújtott munkaerőigény és engedély iránti kérelem alapján (16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet) engedélyezési eljárást folytatnak. Emellett a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, foglalkoztatásra kerülő, bejelentett de engedélyezésre nem kötelezett külföldi munkavállalókról nyilvántartást (355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet) vezetnek. A munkavállalási engedélyek és a bejelentett munkavállalók számának adatai egy központi adatbázisban kerülnek tárolásra. Az adatok rögzítése, az adatbázisban való megjelenítése folyamatos, az így rendelkezésre álló statisztikai adatokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal negyedévenként feldolgozza és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján közli ( Az EU Kék Kártya engedélyezési eljárását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal folytatja le, a 168/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet értelmében a megyei (fővárosi) kormányhivatal munkaügyi központjainak hatásköre az eljárás folyamatában csak szakhatósági állásfoglalás megtételére terjed ki. Tehát az illetékes munkaügyi központ nyilatkozik arról, hogy az adott EU Kék Kártya engedély kiadását a munkaerő-piaci helyzet figyelembevételével támogatja, vagy sem. A kiadott és érvényes EU Kék Kártyák adatai ettől függetlenül megjelennek, rendelkezésre állnak a nyilvántartásban. A statisztikai adatgyűjtéshez és feldolgozáshoz kapcsolódóan, a jogszabályi háttérnek, kötelezettségnek megfelelően, különböző fogalmak kidolgozására került sor a külföldi munkavállalók munkavállalási engedélyére, bejelentésére vonatkozóan, amelyek az alábbiakban kerülnek ismertetésre. A rendeletekben megjelölt egyes adatgyűjtési kötelezettségekhez tartozó főbb statisztikai megnevezések a következők: 1. harmadik országbeli állampolgár a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező külföldi állampolgár, aki nem hontalan, 2. kiadott munkavállalási engedélyek száma 1 adott időintervallumban kiadott munkavállalási engedélyek száma, 3. érvényes munkavállalási engedélyek száma adott időpontban érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkezők száma, 4. mezőgazdasági szezonális engedélyek száma az engedélyezési eljárás speciálisan a mezőgazdasági, szezonális engedélyezési eljárás alá vont külföldi állampolgárok munkavállalására vonatkozó (jogi értelemben) engedélyek, (statisztikai értelemben) kibocsátott engedélyek, ill. érvényes engedélyek száma, 1 A kiadott és a harmadik pontban szereplő érvényes munkavállalási engedélyek a nem mezőgazdasági, szezonális engedélyezési eljárás kategóriába tartozó, harmadik országbeli munkavállalók engedélyköteles munkavállalására vonatkozó (jogi értelemben) engedélyek, (statisztikai értelemben) kibocsátott engedélyek, ill. érvényes engedélyek száma (az egyszerűsített foglalkozás keretében foglalkoztatottakat is beleértve engedélyköteles munkavállalás esetén). 4

5 5. bejelentés (regisztráció) száma a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi állampolgárságú személyek Magyarországon történő foglalkoztatásának megkezdésére és befejezésére vonatkozóan közölt munkavállalók száma (az egyszerűsített foglalkozás keretében foglalkoztatottakat is beleértve bejelentési kötelezettség esetén), 6. érvényes bejelentések száma adott időpontban érvényesen bejelentett (korábban már foglalkoztatás megkezdésére bejelentett, de a foglalkoztatás megszűnésére még be nem jelentett) munkavállalók együttes száma. 7. kiadott EU Kék Kártyák száma 2 adott időintervallumban kiadott EU Kék Kártyák száma 8. érvényes EU Kék Kártyák száma adott időpontban érvényes EU Kék Kártyák száma A témával kapcsolatos a különböző engedélyezési eljárásokra és a bejelentési kötelezettségekre vonatkozó érvényes jogi szabályozást részletesen a Melléklet ismerteti. A fogalmak ismertetésének szükségességét az indokolja, hogy jól látható legyen az a két fő elemzési dimenzió, amelyek alapján adatainkat vizsgáljuk. Egyrészt tehát megfigyeljük az egy adott időszakra kiadott engedélyek (egyéni, illetve mezőgazdasági szezonális), EU Kék Kártyák illetve bejelentések számát, másrészt pedig az egy adott időpontban érvényes engedélyek (egyéni, illetve mezőgazdasági szezonális), illetve EU Kék Kártyák számát. Ezeket az adatokat állampolgárság, nemzetgazdasági ágak, foglalkozási főcsoportok és terület szerinti bontásban is megvizsgáljuk. 2. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata I. félévben Ha állampolgárság szerint kívánjuk elemezni a külföldiek foglalkoztatási viszonyait, akkor meg kell vizsgálnunk egyrészt azon országok állampolgárait, akiknek a foglalkoztatását megelőzően csak a foglalkoztatás tényét kell bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők, továbbá azokét, akik esetében harmadik országbeli állampolgárok munkavállalási engedélyre van szükség. Meg kell jegyeznünk, hogy néhány esetben azonban ezeknek az állampolgároknak a foglalkoztatása is csupán bejelentési kötelezettséget von maga után. (355/2007. (XII.23) Korm. rendelet és 355/2009 (XII.30) Korm. rendelet és 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet) I. félévben a kiadott munkavállalási engedélyek (egyéni illetve mezőgazdasági szezonális) száma db volt. Ezen belül db egyéni engedély és 162 db mezőgazdasági szezonális engedély került kiadásra I. félévhez képest a kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek együttes száma 3,1%-kal növekedett. Ezen belül az egyéni munkavállalási engedélyek számában emelkedés (6,4%-os), a mezőgazdasági szezonális engedélyek (50,0%-os) számában viszont csökkenés mutatkozott az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2 Fontos megjegyezni, hogy az EU Kék Kártyát speciális helyzete miatt külön kezeljük az egyéni munkavállalási és a mezőgazdasági, szezonális engedélyek csoportjától. 5

6 db db Ha országok szerinti csoportosítás alapján vizsgáljuk adatainkat, azt mondhatjuk, hogy az Európai Unióhoz nem tartozó, európai országok állampolgárainak részére kiadott egyéni és mezőgazdasági engedélyek száma 4,4%-kal mérséklődött I. félévben az előző év azonos időszakához képest. Ehhez hasonlóan az Európai Unióhoz nem tartozó, de Magyarországgal szomszédságban lévő országok állampolgárai részére kiadott engedélyek száma is csökkenést mutatott, ennek mértéke 21,5%-os volt. Ezzel szemben az Európán kívüli országok állampolgárainak kiadott engedélyek száma 9,1%-kal emelkedett. A kiadott egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek száma országcsoportonként I. félév, I. félév (db) I. félév I. félév Nem EU-s európai Nem EU-s szomszédos országok Európán kívüli országok A kiadott engedélyek száma a legmagasabb a kínai (1 647 db), az ukrán (1 207 db) és a szerb (395 db) állampolgárok esetében volt I. félévben. Mindez azt jelenti, hogy a I. félévben kiadott engedély 28,9%-a kínai, 21,2%-a ukrán, 6,9%-a pedig szerb állampolgárok részére került kiadásra. A kínaiak részére kiadott engedélyek száma 4,3%-kal emelkedett I. félévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, ezzel szemben az ukránok körében 22,5%-os, a szerbek esetében pedig 14,1%-os csökkenés volt tapasztalható. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma országonként I. félévben, db (100 db-ot meghaladó) Összességében elmondhatjuk, hogy azon nem Európai Uniós, de európai államok állampolgárai körében 3, amelyek jelentős súllyal rendelkeznek Magyarországon, csökkent vagy lényeges változás nem következett be a kiadott engedélyek számában I. félévben 3 A változások vizsgálatánál Koszovót figyelmen kívül hagytuk, ugyanis I. félév végén vált lehetővé erre az állampolgárságra vonatkozóan az adatok rögzítése, emiatt a változások adatai nem értékelhetők I. félévben összesen 320 koszovói állampolgár részére került engedély kiadásra. 6

7 az elmúlt év azonos időszakához képest. Ennek eklatáns példája Ukrajna, Szerbia, Törökország, vagy Oroszország. Ezzel párhuzamosan azonban növekedést mutatott a kiadott engedélyek száma azon ázsiai országok állampolgárainál, amelyek számosságukat tekintve a legmeghatározóbbak. Ebben a vonatkozásban említhetjük a vietnámi és a thaiföldi állampolgárokat, előbbiek esetében 60,9%-kal, utóbbiak esetében pedig 55,6%-kal emelkedett a kiadott engedélyek száma I. félévben I. félévhez viszonyítva. Kiemelhető még a mongol, az indiai és a kínai állampolgárok részére kiadott engedélyek számának növekedése is A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata terület szerint A legtöbb engedély kiadására I. félévben a Fővárosban került sor, amely az összes kiadott egyéni és mezőgazdasági szezonális engedély 61,6%-át jelenti, ezt követően Pest (8,3%) és Győr-Moson-Sopron megyét (5,9%) emelhetjük ki. A legkisebb arányszámokat Somogy és Heves megyében találjuk. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek fontosabb adatai (2011. I. félév, I. félév) Megye Kiadott egyéni engedélyek száma, db 7 Kiadott egyéni engedélyek számának megoszlása, db Index, % I. félév/ I. félév I. félév I. félév I. félév I. félév Budapest ,6 65,3 97,2 Pest ,3 6,5 131,4 Fejér ,8 2,1 137,4 Komárom-Esztergom ,4 1,7 146,7 Veszprém ,9 0,9 100,0 Győr-Moson-Sopron ,9 6,1 99,1 Vas ,7 0,6 111,8 Zala ,7 2,4 71,9 Baranya ,5 0,5 103,7 Somogy ,2 0,3 86,7 Tolna ,7 0,6 108,6 Borsod-Abaúj-Zemplén ,0 0,9 116,0 Heves ,4 0,6 69,7 Nógrád ,7 0,3 256,3 Hajdú-Bihar ,4 2,5 58,0 Jász-Nagykun-Szolnok ,9 1,1 88,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,1 2,6 162,7 Bács-Kiskun ,0 2,4 87,8 Békés ,5 0,3 193,3 Csongrád ,4 2,3 151,6 Összesen ,0 100,0 103, I. félévben a kiadott engedélyek száma a legtöbb megyében növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest. Azokban a megyékben, amelyekben a kiadott engedélyek száma a legmagasabb volt a tárgyidőszakban, a Főváros kivételével ahol 2,8%-os csökkenés következett be az engedélyek számának növekedését, vagy stagnálását tapasztaltuk. Ennek értelmében, Pest megyében több mint harmadával nőtt a kiadott engedélyek száma, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 62,7%-os növekedés valósult

8 meg, Fejér megyében pedig 37,4%-os emelkedés tapasztalható. Győr-Moson-Sopron megyében ugyanakkor 0,9%-kal csökkent munkavállalási engedélyhez jutók száma A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint I. félévben az összes kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedély 26,4%-át a kereskedelem, 20,0%-át a feldolgozóipar, 15,4%-át a vendéglátás, 10,3%-át pedig az építőipar nemzetgazdasági ágakra vonatkozóan adták ki. Összességében ez azt jelenti, hogy a kiadott engedélyek 72,1%-a ebben a négy gazdasági ágban összpontosult a tárgyidőszakban. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma, megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint I. félévben Nemzetgazdasági ág (TEAOR 08) Kiadott engedélyek száma, db Kiadott engedélyek számának megoszlása, % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 157 2,8 Bányászat, kőfejtés 64 1,1 Feldolgozóipar ,0 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0 0,0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 40 0,7 szennyeződésmentesítés Építőipar ,3 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,4 Szállítás, raktározás 126 2,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,4 Információ, kommunikáció 180 3,2 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 30 0,5 Ingatlanügyletek 84 1,5 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 314 5,5 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 60 1,1 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 6 0,1 Oktatás 34 0,6 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 33 0,6 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 20 0,4 Egyéb szolgáltatás 277 4,9 Ismeretlen 164 2,9 Összesen ,0 A feldolgozóiparban az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása, a járműgyártás és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazatokban került kiadásra a legtöbb munkavállalási engedély. 8

9 A foglalkozási főcsoportokat vizsgálva láthatjuk, hogy a legtöbb kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedély a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások körében került kiadásra, db, amely az összes kiadott engedély közel harmadát teszi ki. Második releváns főcsoportnak a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokat tekinthetjük, ezt követően pedig azokat a munkaköröket, amelyek egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő, továbbá felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások közé sorolhatók. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma, megoszlása foglalkozási főcsoportok szerint I. félévben Foglalkozási főcsoport (FEOR 08) Kiadott engedélyek száma, db Kiadott engedélyek számának megoszlása, % Fegyveres szervek foglalkozásai 0 0,0 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 216 3, ,3 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások ,9 97 1,7 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások ,9 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 99 1,7 Ipari és építőipari foglalkozások 546 9,6 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 395 6,9 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások ,8 Ismeretlen 19 0,3 Összesen , A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint A kiadott engedélyek legnagyobb része (38,2%-a) a éves korcsoportba tartozó harmadik országbeli állampolgárok köréhez volt kapcsolható I. félévben, összesen db engedélyt adtak ki e korcsoportba tartozó külföldi munkavállalók részére. A második és harmadik releváns korkategóriának a éves és a éves korcsoport nevezhető, míg a 19 év alattiak és az 55 év felettiek súlya a legkisebbnek tekinthető. 9

10 A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek korcsoportok szerint I. félévben (db) 19 éves és ezalatt éves éves éves éves 55 éves és afelett db Az iskolai végzettség kapcsán elmondható, hogy a legtöbb kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedély a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok részére (2 408 db) került kiadásra, amely az összes engedély 42,3%-át fedi le. Ezen túlmenően két további iskolai végzettség szerinti kategória releváns szerepe emelhető ki, egyrészt a szakiskolai, szakmunkásképzőé és a felsőfokú végzettségé. Indokolható ez azzal, hogy az összes kiadott egyéni és szezonális engedély 23,6%-a tartozik az előbbi, míg 16,4%-a az utóbbi kategóriába. A kiadott egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma iskolai végzettség szerint I. félévben (db) általános vagy kevesebb Szakiskola, szakmunkásképző Szakközépiskola Gimnázium Technikum Egyetem, főiskola Egyéb és ismeretlen 10

11 Mind az életkor mind pedig az iskolai végzettség szerinti struktúrával kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy a tárgyidőszakban nem történt lényegi változás az előző év hasonló időszakának adataihoz képest. 3. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata a I. félévben Az eddigiekben azt vizsgáltuk, hogy azon állampolgárok körében miként alakult a kiadott engedélyek száma, akiknek foglalkoztatása engedélyhez kötött. A külföldi munkavállalók másik nagy csoportját azok az állampolgárok alkotják, akiknek foglalkoztatása nem engedélyköteles, csak a foglalkoztatás tényét szükséges bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elsősorban a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok és bizonyos jogszabályi esetekben harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának feltétele. Mivel a bejelentések szerepe és súlya elsődlegesen az Európai Unió tagállamai esetében jelentkezik, ezért az állampolgárságok esetében csak e tagállamokat vizsgáljuk meg részletesen I. félévben a munkaadók összesen fő foglalkoztatásának megkezdését jelentették be, amely I. félévhez képest 39,6%-os csökkenést jelent. Az Európai Unió 27 tagállama közül mindössze három ország állampolgárai esetében haladta meg a bejelentettek száma a 100 főt. A bejelentett román állampolgárok (2 525 fő) száma volt a legnagyobb, amely az összes bejelentett 65,5%-át tette ki, ezt követően a szlovák állampolgárokat emelhetjük ki, esetükben az iménti arány 10,0%-ot tett ki I. félévben. Harmadikként pedig Németországot említhetjük, ahol a bejelentett személyek száma az összes bejelentetthez viszonyítva 4,2%-ot tett ki. A bejelentett szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi állampolgárok száma I. félévben, fő (100 főt meghaladó) Németország 163 Szlovákia 385 Románia fő Az előző év azonos időszakához képest a román állampolgárok körében 26,8%-kal csökkent a bejelentések száma, a szlovákok esetében ez az arány 64,5%-ot tett ki, a németeknél 7,4%-ot. 11

12 A bejelentett szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezőkkel kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy I. félévhez képest lényegesen csökkent a bejelentettek száma, ez a legtöbb állampolgárság esetében tapasztalható volt. Azoknál az állampolgárságoknál, ahol mégis növekedés következett be, a bejelentett személyek száma rendkívül alacsony volt. A munkáltatók a legtöbb külföldi állampolgárt a Fővárosban jelentették be, a bejelentett összlétszám 32,1%-a tartozott ide területileg. Ezt követően Bács-Kiskun megyét emelhetjük ki, ahol az iménti arány 20,4%-ot tett ki, Csongrád megyében 7,8%-ot, Győr-Moson-Sopron megyében 7,5%-ot, Pest megyében pedig 7,4%-ot. Ha az előző év azonos időszakához képest minden megyében csökkent a bejelentett állampolgárok száma, ez alól Fejér (48,3%-kal), Győr-Moson-Sopron (17,9%-kal) és Csongrád (11,6%-kal) megye kivétel, ahol nőtt a bejelentettek száma. Kiemelendő, hogy azokban a megyékben, ahol a bejelentett személyek száma általánosságban magas, jelentős csökkenés következett be az előző év azonos időszakához képest. Eklatáns példa Komárom-Esztergom megye, ahol 92,0%-kal kevesebb külföldi állampolgárt jelentettek be I. félévben, mint egy évvel korábban. Pest megyében 55,1%-kal, Békés megyében 32,7%-kal, Vas megyében 27,1%-kal, Bács-Kiskun megyében 24,0%-kal csökkent a bejelentett személyek száma. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok fontosabb adatai megyei bontásban (2011. I. félév, I. félév) Bejelentett külföldi állampolgárok száma, fő Bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % Index, % I. félév/ I. félév Megye I. félév I. félév I. félév I. félév Budapest ,1 31,9 60,8 Pest ,4 10,0 44,9 Fejér ,3 1,4 148,3 Komárom-Esztergom ,8 13,7 8,0 Veszprém ,9 1,3 91,4 Győr-Moson-Sopron ,5 3,9 117,9 Vas ,5 4,6 72,9 Zala ,8 1,9 25,8 Baranya ,2 0,3 33,3 Somogy ,5 0,4 83,3 Tolna ,2 0,2 69,2 Borsod-Abaúj-Zemplén ,8 1,1 46,3 Heves ,6 0,5 76,7 Nógrád ,3 0,5 36,7 Hajdú-Bihar ,7 1,3 76,7 Jász-Nagykun-Szolnok ,5 0,7 42,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,9 1,0 51,6 Bács-Kiskun ,4 16,2 76,0 Békés ,8 5,2 67,3 Csongrád ,8 4,2 111,6 Összesen ,0 100,0 60,4 12

13 3.1. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A bejelentett külföldi állampolgárok száma négy nemzetgazdasági ágban bizonyult kiemelkedően magasnak: a mezőgazdaság, a kereskedelem, a feldolgozóipar és az információ, kommunikáció területeken. Ebben a négy nemzetgazdasági ágban jelentették be az összes külföldi állampolgár 65,9%-át. A külföldi állampolgárok 34,3%-át a mezőgazdaság, 12,4%-át a kereskedelem, 10,2%-át a feldolgozóipar, 9,0%-át pedig az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágak területén jelentették be a foglalkoztatók. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma, megoszlása nemzetgazdasági áganként I. félévben Nemzetgazdasági ág (TEAOR 08) Bejelentett külföldi állampolgárok száma, fő Bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,3 Bányászat, kőfejtés 6 0,2 Feldolgozóipar ,2 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 4 0,1 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 13 0,3 szennyeződésmentesítés Építőipar 222 5,8 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,4 Szállítás, raktározás 70 1,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 120 3,1 Információ, kommunikáció 348 9,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 60 1,6 Ingatlanügyletek 29 0,8 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 166 4,3 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 243 6,3 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 40 1,0 Oktatás 77 2,0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 43 1,1 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 26 0,7 Egyéb szolgáltatás 185 4,8 Ismeretlen 9 0,2 Összesen ,0 Ha foglalkozási főcsoportok szerint vizsgáljuk a bejelentéseket, jól látható, hogy jelen esetben is a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokban jelentették be a 13

14 legtöbb külföldi állampolgárt (1 923 fő), az összes bejelentett külföldi 49,9%-a tartozik ebbe a főcsoportba. Ugyanez az arány a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásoknál 15,8%-ot, az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásoknál 8,0%-ot, a gépkezelők, összeszerelők, jarművezetőknél pedig 7,4%-ot tett ki I. félévben. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma, megoszlása foglalkozási főcsoportok szerint I. félévben Foglalkozási főcsoport (FEOR 08) Bejelentett külföldi állampolgárok száma, fő Bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % Fegyveres szervek foglalkozásai 0 0,0 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 125 3, , ,0 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 202 5,2 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 108 2,8 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 150 3,9 Ipari és építőipari foglalkozások 144 3,7 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 285 7,4 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások ,9 Ismeretlen 0 0,0 Összesen , A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok létszámadatainak vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint A munkavállalók részére kiadott engedélyeknél látottakhoz hasonlóan a bejelentett külföldi munkavállalóknál is a éves korcsoport tekinthető dominánsnak, hiszen a főből fő (32,8%) ebbe a kategóriába tartozott I. félévben. További egyezőséget jelent, hogy a második és a harmadik jellegadó korcsoport szintén a éves, illetve a éves korkategória, az előbbi csoportba a bejelentettek 29,4%-a, utóbbi csoportba pedig 13,9%-a tartozott a tárgyidőszakban. Az előző év azonos időszakának adaival összehasonlítva kiemelhető, hogy 7,9%-kal növekedett a éves korkategóriába tartozók száma, ezzel párhuzamosan viszont 5,5%-kal csökkent a évesek és 3,2%-kal a évesek korcsoportjába tartozók száma. Ezen változások ellenére kijelenthető, hogy a bejelentett személyek korcsoportok szerinti struktúrája nem változott meg gyökeresen. 14

15 A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma korcsoportok szerint I. félévben (fő) 19 éves és ezalatt éves éves éves éves éves és afelett fő Az iskolai végzettséggel kapcsolatban elsőként szintén a kiadott engedélyek jellemzőihez való hasonlóságot említhető, hiszen a bejelentett munkavállalók legnagyobb része, 49,8%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett I. félévben. Eltérést jelent viszont, hogy míg a munkavállalók részére kiadott engedélyeknél a második domináns kategóriát a szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkezők alkották, jelen esetben az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezők tekinthetők meghatározónak, az első félévben bejelentett külföldi munkavállalók 22,5%-a tartozott ebbe a csoportba. A szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek aránya 12,9%-os volt. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma iskolai végzettség szerint I. félévben (fő) általános vagy kevesebb Szakiskola, szakmunkásképző Szakközépiskola Gimnázium Technikum Egyetem, főiskola Egyéb és ismeretlen Ha összehasonlítjuk a I. félév és a I. félév iskolai végzettség szerinti adatainak megoszlását, összességében azt mondhatjuk, hogy az egyes iskolai végzettséghez tartozó arányszámok tekintetében nem található kiemelendő eltérés. 15

16 db 4. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata a június 30-ai állapot alapján június 30-án az érvényes munkavállalási (egyéni, illetve mezőgazdasági szezonális) engedélyek együttes száma db volt. Ezen belül db egyéni engedély, 99 db szezonális engedély volt érvényben. Az előző év azonos időpontjához képest az érvényes egyéni engedélyek száma 5,2%-kal növekedett, a mezőgazdasági, szezonális engedélyeké viszont 45,3%-kal csökkent. Ha országok szerinti csoportokat nézzük, azt tapasztaljuk, hogy egyedül az Európán kívüli országok esetében nőtt az érvényes munkavállalási engedélyek száma, 13,9%-kal. Ezzel szemben az Európai Unióhoz nem tartozó, de Európában található országok állampolgárai körében 6,2%-kal, a Magyarországgal szomszédos, de nem EU tagállamoknál pedig 13,8%-kal csökkent az érvényben lévő engedélyek száma a június 30-ai állapot szerint, az előző év azonos időpontjához viszonyítva. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma június 30-án (db) június június Nem EU-s európai Nem EU-s szomszédos országok Európán kívüli országok Az érvényes engedélyek száma a legmagasabb a kínai (5 786 db), az ukrán (4 301 db), a szerb (1 728 db) és a vietnámi (1 043 db) állampolgárok körében volt június 30-án. Az érvényes mezőgazdasági, szezonális engedélyek mindegyike ukrán állampolgárhoz kapcsolható. Az Európai Uniós tagsággal nem rendelkező, de Európához sorolandó 4 országok közül a legtöbb állam polgárai esetében az érvényes engedélyek száma csökkent a tárgyidőpontban az előző év azonos időpontjához viszonyítva. Itt elsősorban azon országok állampolgárairól van szó, amelyek körében a legmagasabb az érvényben lévő engedélyek száma. Tehát a csökkenés mértékének sorrendjében az ukránok (15,7%-os), a törökök (10,1%-os), a szerbek (9,3%-os) és a horvátok (9,1%-os) érvényes engedélyeinek száma csökkenést mutatott az imént említett időszakban. 4 Jelen esetben sem célszerű Koszovó adatait a változások vizsgálatánál figyelembe venni a már korábban említett informatikai, adminisztratív változások miatt június 30-án 492 koszovói állampolgár rendelkezett érvényes engedéllyel. Az ukrán és a szerb állampolgárokat követően a koszovóiak rendelkeztek a legtöbb érvényes munkavállalási engedéllyel a vizsgált időpontban. 16

17 db Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma június 30-án, db (400 db-ot meghaladó) Kína Ukrajna Szerbia Vietnám Thaiföld Mongólia India Koszovó Japán USA Ezzel párhuzamosan az Európán kívüli országoknál az iráni (41,7%-os), a vietnámi (26,7%-os), a kínai (24,7%-os), az indiai (20,4%-os) és a thaiföldi (6,1%-os) állampolgárok körében kiemelhető mértékű növekedés zajlott le június 30-a és június 30-a között Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata terület szerint A legtöbb érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedély június 30-án a Fővárosban és Pest megyében volt található. A Fővárosban db engedély volt érvényben, Pest megyében pedig db, előbbi az összes engedély 67,8%-át, utóbbi pedig 7,8%-át tette ki. A többi megyében ez az érték a 4,0%-ot sem éri el június 30-ai állapothoz viszonyítva a legtöbb megyében növekedett az érvényes engedélyek száma. A legnagyobb növekedés Nógrád (66,1%-kal), Veszprém (31,3%-al), Jász-Nagykun-Szolnok (20,9%-kal), Csongrád (20,4%-kal) és Bács-Kiskun (20,1%-kal) megyében következett be. Az érvényes engedélyek számának csökkenése Heves, Komárom- Esztergom, Baranya és Zala volt a legnagyobb. 17

18 Az érvényben lévő egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek legfontosabb adatai területi bontásban (2011. június 30, június 30) Megye Érvényes engedélyek száma, db június június 30. Érvényes engedélyek számának megoszlása, % június június 30. Index, % június 30./ június 30. Budapest ,8 67,5 105,3 Pest ,8 7,8 105,6 Fejér ,3 2,4 99,1 Komárom-Esztergom ,9 2,4 83,9 Veszprém ,0 0,8 131,3 Győr-Moson-Sopron ,7 3,8 100,7 Vas ,9 1,0 100,6 Zala ,3 1,5 89,5 Baranya ,5 0,6 84,2 Somogy ,4 0,4 90,9 Tolna ,7 0,7 102,3 Borsod-Abaúj-Zemplén ,1 1,0 116,5 Heves ,6 1,0 63,0 Nógrád ,5 0,3 166,1 Hajdú-Bihar ,1 1,2 100,9 Jász-Nagykun-Szolnok ,1 1,0 120,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,8 1,9 97,5 Bács-Kiskun ,1 1,8 120,1 Békés ,4 0,4 112,0 Csongrád ,8 2,5 120,4 Összesen ,0 100,0 104, Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A legtöbb, június 30-án érvényben lévő engedély négy nemzetgazdasági ágban csoportosult: a kereskedelem, a feldolgozóipar, a vendéglátás és az építőipar területén. Ezek közül a kereskedelem rendelkezik a legnagyobb súllyal, az összes érvényes engedély 24,5%-a ebben az ágban volt található a tárgyidőpontban, a feldolgozóiparban ez az arány 19,5%-ot tett ki, a vendéglátásban 17,3%-ot, az építőiparban 11,7%-ot. 18

19 Az érvényben lévő egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek száma, megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint június 30-án Nemzetgazdasági ág (TEAOR 08) Érvényes engedélyek Érvényes engedélyek száma, db számának megoszlása, % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 335 1,8 Bányászat, kőfejtés 131 0,7 Feldolgozóipar ,5 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0 0,0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 47 0,2 szennyeződésmentesítés Építőipar ,7 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,5 Szállítás, raktározás 731 3,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,3 Információ, kommunikáció 402 2,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 99 0,5 Ingatlanügyletek 344 1,8 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,4 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 180 0,9 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 13 0,1 Oktatás 187 1,0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 171 0,9 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 82 0,4 Egyéb szolgáltatás 961 5,0 Ismeretlen 465 2,4 Összesen ,0 A feldolgozóiparban az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazatban volt érvényben a legtöbb engedély, összesen db, második releváns területként a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (530 db), majd a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása (349 db) és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (297 db) emelhető ki. A foglalkozási főcsoportok tekintetében azt látjuk, hogy a legtöbb engedély a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások körében volt érvényben (5 705 db), majd a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások körében (4 852 db). Az előbbi főcsoportba az összes engedély közel harmada (29,9%), utóbbiba pedig 25,4%-a tartozik. Ezen túlmenően négy olyan főcsoport nevezhető meg, amely nem elhanyagolható relevanciával rendelkezik: az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő, a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő és az ipari és építőipari foglalkozások, valamint a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők foglalkozásai. 19

20 Az érvényben lévő egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek száma, megoszlása foglalkozási főcsoportok szerint június 30-án Foglalkozási főcsoport (FEOR 08) Érvényes engedélyek száma, db Érvényes engedélyek számának megoszlása, % Fegyveres szervek foglalkozásai 0 0,0 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 819 4, , ,6 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 357 1,9 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások ,4 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 115 0,6 Ipari és építőipari foglalkozások ,9 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők ,7 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások ,9 Ismeretlen 79 0,4 Összesen , Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális munkavállalási engedélyek vizsgálata életkor és iskolai végzettség szerint Az érvényes engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár legnagyobb része, fő a éves korcsoportba tartozott a vizsgált időpontban, amely az összes engedéllyel rendelkező 38,6%-át tette ki. Ezt követően emelhetjük ki a éves korkategóriát, ahová a külföldi állampolgárok több negyede sorolható, továbbá a éveseket, akik 16,2%-át tették ki az összlétszámnak. 20

21 Az érvényes egyéni és mezőgazdasági szezonális engedélyek száma korcsoportok szerint június 30-án (db) 19 éves és ezalatt éves éves éves éves éves és afelett db Az iskolai végzettség esetében azt látjuk, hogy az érvényben lévő engedélyek jelentős része (43,7%) legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező külföldi állampolgárhoz kapcsolható, közel negyedük (24,5%) pedig szakiskolát, szakmunkásképzőt végzett a magyar nómenklatúra szerint. Az érvényes engedéllyel rendelkező állampolgárok harmadik pregnáns csoportját azok alkotják, akik valamilyen felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, arányuk 16,3%-ot tett ki a június 30-ai állapot szerint. Az érvényes egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma iskolai végzettség szerint június 30-án (db) általános vagy kevesebb Szakiskola, szakmunkásképző Szakközépiskola Gimnázium Technikum Egyetem, főiskola Egyéb és ismeretlen 21

22 Az érvényben lévő engedélyekkel kapcsolatban szintén elmondhatjuk, hogy mind a kor szerinti mind pedig az iskolai végzettség szerinti struktúrában nem következett be lényeges változás a június 30-ai állapot szerint az előző év azonos időpontjához képest. 5. A kiadott és az érvényben lévő EU Kék Kártya vizsgálata I. félévben nem került sor EU Kék Kártya kiadására június 30-án egy darab érvényben lévő EU Kék Kártya szerepelt a nyilvántartásban, amely területileg Hajdú-Bihar megyéhez köthető. Az engedély nemzetgazdasági ág szerint az oktatáshoz, foglalkozási főcsoport szerint nézve pedig a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokhoz tartozik. 22

23 6. Jogszabályok melléklete A külföldi állampolgárok Magyarországon történő foglalkoztatásával kapcsolatos, érvényes engedélyezési eljárásokról és bejelentési kötelezettségéről (A) Jogszabályok A külföldi állampolgárok Magyarországon történő foglalkoztatásával kapcsolatban a főbb jogszabályok a következők: - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. tv. (Flt.) - 355/2007. (XII.23.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról, - 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok Magyar Köztársaság területén történő engedélymentes foglalkoztatásának szabályairól - 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről (2010.V. 28.) - 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról A fenti jogszabályok a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezését is szabályozzák. Az EU Kék Kártya kiadásának főbb szabályait - a megyei (fővárosi) kormányhivatal munkaügyi központjának az EU Kék Kártya kiadásával kapcsolatos szakhatósági állásfoglalása kialakításának szabályairól, valamint az egyes migrációs tárgyú és egyéb kormányrendeletek módosításáról szóló 168/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet tartalmazza További fontosabb jogszabályok, amelyek kapcsolódnak a külföldi állampolgárok magyarországi foglalkoztatásához: évi CV. törvény az egyes munkaügyi tárgyú és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról - 27/2011. (VIII. 24.) BM rendelet az egyes migrációs tárgyú miniszteri rendeleteknek az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló évi CV. törvény végrehajtásához szükséges módosításáról - 3/1996. (IV. 5.) MüM rendelet a rendbírságról évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról - 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi II. törvény végrehajtásáról 23

24 (B) Alapfogalmak EGT államnak kell tekinteni az Európai Unió tagállamát, továbbá az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot, valamint azt az államot, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek: a) a magyar állampolgár kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgárának, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személynek (a továbbiakban együtt: EGTállampolgár), b) az EGT-állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, az EGT-állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagja (a továbbiakban: EGT-állampolgár családtagja), c) a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagja (a továbbiakban: a magyar állampolgár családtagja) d) az EGT-állampolgárt vagy a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó személy, aki a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve akiről súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik, abban az országban, ahonnan érkeznek az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele legalább egy évig egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik, és a hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi Harmadik országbeli állampolgár a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendeletben meghatározott harmadik országbeli állampolgár, azaz a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek kivételével, a nem magyar állampolgár és a hontalan. A munkaerő-piaci helyzet vizsgálata azt jelenti, hogy az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző nappal a munkaadónak be kell jelentenie a munkaerőigényét és a munkaügyi központ kirendeltségeinek ezen idő alatt meg kell kísérelnie hazai (ill. EU-s) munkaerővel kielégíteni az igényt. Az engedély akkor adható ki, ha ez nem sikerül. (C) külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó főszabályok Harmadik országbeli állampolgárhoz kapcsolódó főszabály: 24

25 - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 7. -nak (1) bekezdése értelmében harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgár) a Magyarország területén a 2. (2) bekezdésében, valamint a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a munkavállalási engedély, vagy a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedély (a továbbiakban: EU Kék Kártya) alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. - a 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet szerint, ha a foglalkoztatás engedélyköteles, munkaszerződés csak az engedély beszerzését követően köthető - az engedélyezési eljárás alól való mentességi esetek 355/2009. (XII.30.) Kormányrendelet szerint A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre vonatkozó főszabályok: - a 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. -nak (1) bekezdése alapján A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatását. - a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén történő engedélymentes foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatásához a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet 2. szerinti esetekben (1-25 pontok, a 7-8. pontok kivételével) a foglalkoztató köteles bejelenteni a foglalkoztatást - az évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2. (2) alapján a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismertek, illetve a bevándorolt és letelepedett személyek (őket a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik) bejelentése - a évi LXXV. törvényben fogalmazottak alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott külföldi állampolgárt bizonyos esetekben be kell jelenteni (D) külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó jogszabályok a statisztika tükrében A külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó szabályozási rendszer alapja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (Flt) 2. és 7. -a. Az Flt. szerint egyrészről a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. (Törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól eltérően külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg.) Másrészről a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén egyes kivételekkel az állami foglalkoztatási szerv által kiállított engedély alapján létesíthet 25

26 foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt augusztus 1-jét követően a harmadik országbeli állampolgárok nem csak az állami foglalkoztatási szerv által kiállított engedélyeken keresztül, hanem a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által kiállított EU Kék Kártya birtokában is munkát vállalhatnak. Engedélymentesek, bejelentésre nem kötelezettek A 16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet 1.. (2) bekezdése értelmében, ill. a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdés a) alapján és a 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdése értelmében a foglalkoztató nem köteles bejelenteni (engedélyeztetni): - az EGT-megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás teljesítése keretében kiküldetés, kirendelés útján magyarországi foglalkoztatónál magánjogi szerződés teljesítése érdekében történő munkavégzéshez, - az EGT-megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkaerő kölcsönzési tevékenységet folytató vállalkozás, mint munkáltató által kölcsönzött munkavállaló magyarországi foglalkoztatónál munkaerő- kölcsönzés keretében történő munkavégzéséhez, Bejelentés (bejelentési kötelezettség) Bejelentési kötelezettség áll fent a Magyarországon munkát vállalni szándékozó állampolgárok esetében a 355/2007. (XII. 23.), a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet 2.. (1-25 pontok, a 7-8. pontok kivételével), az évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2. (2) alapján és a évi LXXV. törvényben fogalmazottak alapján. A bejelentés tartalmazza a foglalkoztatottak számát, életkorát, iskolai végzettségét, állampolgárságát, munkakörének FEOR számát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt. A munkaügyi központ igazolja a beérkezés dátumának jelölése mellett a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének. (355/2007. Korm. rendelet, 6. (2, (3) és (5) bekezdés) Statisztikai rendszerünkben, a továbbiakban Bejelentés megnevezés alá gyűjtjük a fentiekben meghatározott adatközléseket. A bejelentés napja legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének a napja. Hasonlóan be kell jelenteni a foglalkoztatás befejezését is, legkésőbb a foglalkoztatás befejezése után első napon. Bejelentés statisztikai kategóriába sorolt jogszabályi esetek: - a 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek, A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek Magyarországon történő foglalkoztatását a 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza. A rendelet 6. értelmében a munkáltató a foglalkoztatni kívánt személy foglalkoztatásának megkezdését, ill. a foglalkozás megszűnését az illetékes munkaügyi központnak köteles bejelenteni. A bejelentési kötelezettség 26

27 teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 56/A. (1) szerint az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, illetőleg személy, aki bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget rendbírságot kell fizetnie. - a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet 2. szerint a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatás, A harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatásához a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet 2. szerint megfogalmazott esetekben nincs szükség engedélyre, csupán bejelentési kötelezettség terheli a foglalkoztatót annak a harmadik országbeli állampolgárnak a foglalkoztatása esetében, akinek engedélymentes a foglalkoztatása, így: - 1. nemzetközi szerződés ilyen tartalmú rendelkezése esetén; - 2. a külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság - nemzetközi szerződés által meghatározott - fiók és képviselet vezetőjeként történő munkavégzéséhez; - 3. külföldi állam diplomáciai (konzuli) képviselete vagy egyéb szerve személyi állománya keretében, a küldő állam által delegált tagjának a képviseletnél vagy egyéb szervnél történő munkavégzéséhez, valamint az államok közt fennálló viszonosság alapján, a külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviselete személyzete közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez; - 4. a Magyarország területén nemzetközi szerződés alapján működő nemzetközi kormányközi szervezet illetőleg Magyarország által nemzetközi szervezetként elismert, Magyarország területén működő szervezet (a továbbiakban: nemzetközi szervezet) személyzetének a nemzetközi szervezetnél történő, valamint ezek közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez; - 5. a nemzetközi szervezetet vagy nemzetközi szervezetnek nem minősülő közös szervet létrehozó szerződésben részes államok által delegált személyeknek (a továbbiakban: delegáltak) nemzetközi szervezetnél vagy közös szervnél történő munkavégzéséhez, valamint a részes államok között fennálló viszonosság alapján a delegáltak közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez; - 6. harmadik országban honos vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő - alkalmanként harminc napos időtartamon belül a tizenöt munkanapot meg nem haladó - üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez; - mint munkáltató által kölcsönzött munkavállaló magyarországi foglalkoztatónál munkaerő- kölcsönzés keretében történő munkavégzéséhez; - 9. külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, valamint felügyelő bizottsági tagjaként történő munkavégzéshez; a posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázat, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj alapján - a pályázat, illetőleg az ösztöndíj keretében történő - munkavégzéshez; külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló harmadik országbeli állampolgárnak nemzetközi diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlat keretében történő foglalkoztatásához; Magyarország területén működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló személynek a jogviszony fennállása alatt történő munkavégzéséhez; alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben, idegen nyelven történő olyan oktatási tevékenységhez, amelyre - az oktatásért felelős miniszter igazolása szerint - az érintett államok illetékes miniszterei által aláírt nemzetközi oktatási program keretén belül kerül sor; Magyarország területén nyilvántartásba vett egyházban vagy annak intézményében munkát végző, az egyházi szolgálatot élethivatásszerűen folytató tevékenységéhez; Magyarország területén menekültkénti vagy oltalmazottkénti, valamint menedékeskénti elismerését kérőnek, továbbá a befogadottnak a befogadó állomáson történő munkavégzéséhez; naptári évenként tíz munkanapnál nem hosszabb ideig tartó, oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenységéhez; kutató olyan tevékenységéhez, amely - a Magyar Tudományos Akadémia által kiállított igazolás szerint - a Magyarország és más állam között létrejött megállapodás hatálya alá tartozik; a Comenius, Erasmus, Leonardo da Vinci, és Grundtvig program keretében szakmai gyakorlaton résztvevő harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásához; magyar állampolgár olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarország területén együtt élt; a kutató olyan magyarországi kutatási tevékenységéhez, amelyet külön jogszabály rendelkezései szerint, akkreditált kutató szervezettel kötött fogadási megállapodás alapján végez; a hivatásos sportolónak munkavégzés keretében folytatott sporttevékenységéhez, illetve az edző sporttevékenységre való felkészítő tevékenységéhez; az Észak-Atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló június 19-én Londonban kelt Megállapodás (a továbbiakban: NATO-SOFA Megállapodás) részes államainak a NATO-SOFA Megállapodás I. Cikk a) és b) pontjában meghatározott és a Magyarország területén szolgálati célból tartózkodó fegyveres ereje és polgári állománya tagjai közeli hozzátartozóinak munkavégzéséhez a szolgálati célú tartózkodás idejére a részes államok közt fennálló viszonosság alapján; a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Harmtv.) meghatározott családegyesítő személy családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező és legalább egy éve jogszerűen a Magyarország területén tartózkodó családtagjának, feltéve, hogy a családegyesítő engedély nélkül foglalkoztatható; menekültként, oltalmazottként elismert személy családtagjának, vagy menekültként elismert kísérő nélküli kiskorú esetén szülőjének, ennek hiányában gyámjának, feltéve, hogy a családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. 27