Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló június Kőnig Éva

Átírás

1 Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló június Kőnig Éva

2 Mit is vizsgálunk? időszak: /2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak azok, ahol érdemi változások, elmozdulások következtek be okok: mivel magyarázhatóak a változások (szabályozás, finanszírozás stb.) következmények: a változások hogyan hatottak a támogatásra szorulókra

3 Önkormányzati szociális ellátásokban részesülők számának alakulása (ezer fő) Ellátás megnevezése Jövedelempótló ellátások rendszeres szociális segély ápolási díj időskorúak járadéka Jövedelemkiegészítő ellátások lakásfenntartási támogatás adósságkezelési szolgáltatás közgyógyellátás temetési segély köztemetés átmeneti segély

4 Az önkormányzati szociális ellátásokban részesülők számának alakulása (%)

5 Az ellátásokra fordított kiadások változása 2004-hez viszonyítva

6 A szociális ellátások kiadásainak megoszlása 2004; 2008 (%)

7 Átmeneti és temetési segély Közös jellemzőjük: törvényi szabályozásuk szinte alig változott, a törvényi előírások keret jellegűek, helyi szinten kell szabályozni, a kiadásokhoz a központi költségvetés normatív módon járul hozzá, így a kiadások forrása a települési önkormányzat költségvetése, az önkormányzatok több mint 90%-a biztosította mindkét ellátási formát.

8 Átmeneti segély A legnagyobb a létszám csökkenés ezen segély típusnál, amely megjelenik a kiadásokban is, az ellátásban részesülők 70%-a évente egyszer kap átmeneti segélyt az egy személyre jutó esetszám 2,3-ról 1,8-ra esett vissza, összege öt év alatt szinte nem változott (évi Ft/fő között mozgott), az érintettek 25%-a kapja természetben. Az átmeneti segély egyre kevésbé tölti be a funkcióját, inkább gesztus értékű, mint valós segítség a családok számára.

9 Temetési segély A temetési segélyben részesülők száma 22%-al csökkent, a halálozások számához viszonyítva 2004-ben 48%, míg ban 38% után részesült az eltemetetésről gondoskodó személy támogatásban, az összege a vizsgált időszakban alig emelkedett (18 ezer Ft-ról 22 ezer Ft-ra), miközben a temetési költségek jelentősen nőttek. Túl sokan, túl kis összegben kapnak temetési segélyt, amiben az önkormányzatok szemlélete mellett a törvényi szabályozás változatlansága is közrejátszik.

10 Ápolási díj szabályozásának változásai Két fontos változás történt: 2003-tól az alanyi jogon járó ellátás 90%-át a központi költségvetés finanszírozza, 2005-ben bevezetésre került az emelt összegű ellátás a fokozott ápolást igénylő súlyos fogyatékos gondozását végzők részére (összege a nyugdíjminimum 130%-a). A két intézkedés lényeges hatást gyakorolt az ellátottak összetételére.

11 Az ápolási díjban részesülők megoszlása az ellátás főbb típusaiban

12 Ápolási díj - következmények Az ellátotti létszám belső összetétele megfordult: az alanyi jogon ápolási díjban részesülők száma több mint 2- szeresére nőtt, a méltányossági jogon igénybevevők száma csökkent, az alanyi jogon belül emelt összegű ellátásban részesülők aránya 40%, 2004-ben az önkormányzatok 35%, 2008-ban már a 45%-a nem állapított meg méltányossági alapon ellátást. Az önkormányzati és ellátotti érdekeltség egybeesése miatt következett be a belső összetétel változása.

13 Lakásfenntartási támogatás szabályozásának változásai 2003-ban került bevezetésre: a támogatás normatív, kötelezően nyújtandó formája (előtte az ellátottak száma folyamatosan csökkent), adósságkezelés és hozzá kapcsolódó lakásfenntartási támogatás ben több kedvező intézkedés: az elismert lakás költség összege emelkedett, a támogatott lakás kiadás aránya nőtt, a jogosultságnál figyelembe vett lakáskiadások jövedelmen belüli aránya 25%-ról 20%-ra mérséklődött.

14 A támogatásban részesülők számának alakulása jogcímek szerint

15 A lakásfenntartási támogatás célzottsága

16 Lakásfenntartási támogatás következmények I. A normatív támogatás bevezetésével nőtt a létszám, mely tendencia 2008-ban megfordult a jövedelemhatár értékvesztése miatt egyre kevesebben jogosultak, méltányossági támogatás csupán az önkormányzatok 23%- ánál van, az adósságkezelésben pedig nagyon kevesen részesülnek, támogatás összege alacsony (havi Ft), ami az átlagos rezsi költség kb.: 12 %,

17 Lakásfenntartási támogatás következmények II. a természetben nyújtás egyre kevésbé jellemző, így a célhoz kötött felhasználása se biztosított általános jövedelem kiegészítés, 2010-ben megszűnik a gáz-és távhőtámogatás, miközben a lakhatás támogatásának más formája sem került megerősítésre. A lakásfenntartási támogatás célzottsága és hatékonysága az elmúlt években romlott.

18 Közgyógyellátás szabályozásának változásai július 1-jétől rendszerű változás: a három jogcím maradt, a gyógyszerlistát a gyógyszerkeret váltotta fel (a kiadások 80%-át a gyógyszerek teszik ki), elektronikus adatkapcsolat jött létre az OEP és a gyógyszertárak között, az átállás fokozatosan történt (több mint egy év) mindenkinek új igazolvány került kiadásra től költségvetési megfontolások miatt szigorodtak a gyógyszerköltség megállapításának szabályai.

19 Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők számának változása az ellátás típusa szerint

20 Közgyógyellátás következmények I. Eredmények: a gyógyszerválaszték nagyságrendekkel bővült és személyre szabott lett, a nem célszerű felhasználás visszaesett. Problémák: bonyolult az eljárásrend, nagyon alacsony a gyógyszerkeret (2009-ben Ft/fő volt, mikor a felső határ 12 ezer Ft.) - így a ráfordítás nominálisan se nőtt a rászorultak gyógyszerkiadásainak egyre kisebb részét fedezi.

21 Közgyógyellátás következmények II. Bár a felülvizsgálat eredményeként az alanyi jogosultak száma is mérséklődött, arányuk viszont 2009 végére 65%-ra emelkedett, a legnagyobb visszaesés a méltányossági alapon igénybevevőknél volt (több mint 60%) - kettős ok: törvényi és helyi szabályozás, a legkevesebben 60 ezer fő normatív alapon jogosultak vannak, az alacsony jövedelmi küszöb miatt. A közgyógyellátás célzottsága és hatékonysága nem megfelelő.

22 Rendszeres szociális segély szabályozásának változásai július 1-jével bevezetésre került a családi segélyezés, amely figyelembe vette az eltartott gyermekek számát is,valamint nőtt a jogosultsági határ és az összege is, 2007-től segély összegénél felső korlát (nettó minimálbér) bevezetése, illetve a közcélú és segély kassza átjárhatóvá vált, 2009-től az Út a munkához program keretében bevezetésre került a RÁT és a közcélú foglalkoztatás állami támogatásának felső korlátja megszűnt.

23 A segélyre jogosultak számának alakulása

24 A segély összege néhány fontosabb mutatóhoz viszonyítva

25 Rendszeres szociális segély következmények Jelentős létszám emelkedés, főleg 2009-ben a gazdasági válság következtében nőtt munkanélküliség, a családi segélyezéssel nőtt segély átlagos összege (bár a 40 ezer Ft feletti összegben részesülők aránya 10% volt 2006-ban), az ellátás összege stagnált az elmúlt 3 évben, miközben a megélhetés költségei nőttek.

26 Út a munkához A program elérte-e a célját? igen: mert átrendezte a segélyezettek összetételét, a korábbi 6-7% helyett, 35-40% vett részt közcélú foglalkoztatásban, nem: mert nem vezet vissza az elsődleges munkaerőpiacra, nem jelent tartós foglalkoztatást ezt kellene támogatni. Probléma a tartós munkanélküliek munkavégző képessége alacsony szintű.

27 Együttműködés Szabályozása az évek során igen sokszor módosult, a leglényegesebb változások: már 1994-től szerepel a segélyezett együttműködési kötelezettsége,a felajánlott munka elfogadása, 1997-ben az együttműködés kiterjed a mentális és szociális helyzethez igazodó programra, amelyek szervezése a családsegítők feladata, 2000-től az önkormányzatok feladata lett a közcélú foglalkoztatás megszervezése, és előírhatóvá vált a munkaügyi központtal történő együttműködés, 2005-ben bevezetésre került a beilleszkedési program, 2009-ben a RÁT-ra jogosultaknak kötelező a munkaügyi központokkal együttműködni.

28 Szervezetek között munkamegosztás Az együttműködésben három szerv vesz részt: önkormányzat - közcélú foglalkoztatás, családsegítő központok - beilleszkedési program, munkaügyi központok - álláskeresési megállapodás. A segélyezettek többsége korábban is regisztrálva volt a munkaügyi szervnél, miközben a másik kettővel is együttműködött, így a 2009-es szabályozás nem jelentett gyökeres változást. Mindig is probléma volt és ma is az, hogy nem tisztázottak pontosan a kompetencia határok.

29 Összefoglalás Az önkormányzati költségvetést terhelő, méltányossági ellátások jelentősen visszaestek, a támogatások összegei fokozatosan elértéktelenedtek, a juttatások célzottsága romlott, amiben az emberi erőforrás hiánya is közrejátszik, a foglalkoztatás bővítéséhez a segélyezettek munkára történő felkészítése, a piaci szektorban történő munkába állás állami támogatása szükséges.

30 Köszönöm a figyelmet!