Súr községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2007. (III. 29.) rendelet. a szociális ellátásokról és eljárásról

Átírás

1 Súr községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2007. (III. 29.) rendelet a szociális ellátásokról és eljárásról Súr községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. tv (1) bek., a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló módosított évi III. tv. (továbbiakban: Sztv.) 10.. (1) bek., 32.. (1) bek. b./ pont és (3) bek., 38.. (9) bek., 43/B (1) bek., 45. (1) - (3) bek., 46. (1) bek., 50.. (3) bek., 92.. (1)-(2) bekezdéseiben valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján ezek helyi végrehajtásáról a következő rendeletet alkotja (továbbiakban: helyi szociális rendelet) I. F E J E Z E T ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) helyi végrehajtásán túl meghatározni azokat a szociális ellátásokat, amelyeket az önkormányzat közigazgatási területén biztosítani tud azoknak a személyeknek, akik átmenetileg vagy tartósan igénylik az önkormányzat gondoskodását, személyes, természetbeni vagy anyagi formában történő törődését, támogatását, valamint az érvényesítését garanciáit. E rendelet szabályozza: 2. a./ a községben nyújtott személyes gondoskodás pénzbeni és természetbeni ellátások formáit és a jogosultság helyi feltételeit, b./ az egyes szociális gondoskodási formák részletes szabályait, c./ a szociális ellátások pénzügyi finanszírozásának gyakorlati kérdéseit, d./ szociális ügyekben eljárásra jogosultak körét. Eljárási rendelkezések 3. (1) A szociális ellátásokra való jogosultság megállapítása céljából a kérelmező az alábbi iratokat köteles benyújtani az önkormányzathoz: a./ A lakásfenntartási támogatás, közgyógyellátás, ápolási díj iránti kérelem benyújtása esetén a 3. (1) bek. b./ és c./ pontjában meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat kell csatolni. A jövedelemigazolásnak az igénylő és a vele közös háztartásban élők havonta

2 2 mérhető jövedelméről a kérelem benyújtását megelőző három havi nettó átlagát kell tartalmaznia, egyéb jövedelmeknél pedig a kérelem benyújtását megelőző 12 havi nettó jövedelemre vonatkozó igazolást vagy nyilatkozatot. b./ Munkaviszonyban állók a munkáltató által kiállított kereseti igazolást, nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban, árvaellátásban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, munkanélküli járadékban, álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben, álláskeresést ösztönző juttatásban, családi pótlékban, tartásdíjban részesülők a kiutalást bizonyító feladóvevényt csatolják, a jogosultságot megállapító határozatot bemutatják. c./ Egyéb forrásból származó jövedelem esetén különösen ingatlan-, üdülő-, lakás hasznosítása, alkalmi munka - személyes nyilatkozatot mellékelnek. d./ A szociális rászorultságtól függő kérelmek az év folyamán bármikor benyújthatók. (2) A Polgármesteri Hivatal az önkormányzathoz benyújtandó szociális ellátások iránti kérelmek, a jövedelem és vagyonnyilatkozat tartalmára formanyomtatványt készít a mindenkor hatályos kormányrendelet alapján. (3) A szociális ellátások igénylését a Polgármesteri Hivatalban elektronikus úton nem lehet intézni. 5. (1) A Képviselő-testület a szociális törvény által hatáskörébe utalt, alábbi ellátások megállapításával kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át: - temetési segély, normatív lakásfenntartási támogatás, szociális étkeztetés II. F E J E Z E T A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK FORMÁI (1) Az önkormányzat a szociális gondoskodás keretében az alábbi ellátásokat nyújtja: 6. - szociális rászorultságtól függő helyi támogatások: a./ pénzbeli támogatások b./ természetbeni támogatások c./ személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás, szolgáltatás (2) Az önkormányzat e rendeletében szabályozza a szociális rászorultságtól függő támogatások, ellátások megállapításának feltételeit. (3) A felsorolt támogatások, ellátások pénzügyi fedezetét az éves költségvetési rendeletében állapítja meg a képviselő-testület.

3 3 III. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL NYÚJTHATÓ PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK, KIFIZETÉSÉNEK, FOLYÓSÍTÁSÁNAK ÉS ELLENŐRZÉSÉNEK FELTÉTELEI 7. (1) Az önkormányzat szociális rászorultságtól függően támogatást kérelemre vagy hivatalból állapít meg. (2) Amennyiben a fél által benyújtott igazolások, nyilatkozatok, helyi ismeret nem elegendő a rászorultság megállapításához, a Polgármesteri Hivatal környezettanulmányt készít. (3) A megállapított pénzbeli támogatást a jogerős határozat alapján a Polgármesteri Hivatal a házipénztárából fizeti ki a jogosultnak. (4) A természetbeni juttatásra jogosító utalványt szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni. IV. FEJEZET 1. SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK AZ ELLÁTÁSOK FORMÁI Időskorúak járadéka 8. (1) Az időskorúak járadékának megállapítása, megszüntetése, felülvizsgálata, összegének megállapítása a Szt. 32/B 32/D -ai alapján történik Rendszeres szociális segély 9. (1) A Szt. 37/A. (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott nem foglalkoztatott részére a rendszeres szociális segély folyósításának a Szt-ben meghatározottakon túl feltétele, hogy a nem foglalkoztatott segélyezett személy együttműködjön: a./ Súr község önkormányzatával b./ a Kisbéri Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Alapellátási Központtal, c./ a Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Tatabányai Regionális Kirendeltségével (2) Az együttműködési kötelezettség tartalma: a./ Az aktív korú nem foglalkoztatott az önkormányzattal való együttműködés keretében köteles a felajánlott és a Szt. 37/H. (6) bekezdése szerint megfelelő munkalehetőséget ami lehet közmunka, közhasznú és közcélú elfogadni. b./ Az aktív korú nem foglalkoztatott a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles személyesen felkeresni a Kisbéri Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Alapellátási Központot nyilvántartásba vétel végett, továbbá köteles a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodni és a továbbiakban az abban foglaltakat teljesíteni.

4 4 c./ Az aktív korú nem foglalkoztatott köteles a Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Tatabányai Regionális Kirendeltségénél az általa meghatározott időpontban álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre jelentkezni és az elhelyezkedése érdekében együttműködni. (3) Az Alapellátási Központ által szervezett beilleszkedési program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális és mentális állapotához igazodva a következőkre terjedhet ki: a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra b) a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre, c) a felajánlott és számára az Szt. 37/H. (6) bekezdése szerint megfelelő munkalehetőség elfogadása, d) a munkaügyi központnál munkanélküliként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttműködésre. (4) Az Alapellátási Központ a segélyezettekről nyilvántartást vezet és tájékoztatja az önkormányzatot az együttműködési kötelezettség megszegéséről. (4) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül: - ha a segélyezett a szervnél az első jelentkezésként megjelölt időpontig nem jelenik meg és az akadályoztatásáról, illetve a távolmaradásának okáról szóló igazolást a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül nem mutatja be. (5) Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül: - ha a segélyezett az önkormányzat által felajánlott megfelelő munkalehetőséget elfogadja, de a nyilatkozatban meghatározott időpontban és helyen a munkavégzést nem kezdi meg és az akadályoztatásáról, a távolmaradásának okáról szóló igazolást a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül nem mutatja be. (6) Amennyiben az aktív korú a (2) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettségét megszegi 6 hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani a segély összegét Lakásfenntartási támogatás 10. (1) Lakásfenntartási támogatásra jogosultak - a Szt (2) bekezdésében maghatározott személyek körén túl azon személyek, akik háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-át nem haladhatja meg, valamint a lakásfenntartás költségei elérik a háztartás havi összjövedelemének 30 %-át. (2) A lakásfenntartási támogatás esetén a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 425 Ft/nm. (3) A lakásfenntartási támogatás esetén az elismert lakásnagyság: a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm, b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm, c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm, d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm, e) ha a négynél több személy lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm. Amennyiben a lakásnagyság a 100 nm-t meghaladja, nem állapítható lakásfenntartási támogatás.

5 5 (4) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege legalább Ft. (5) A lakásfenntartási támogatással kapcsolatos igény évente folyamatosan nyújtható be Ápolási díj 11. (1) A képviselő-testület ápolási díjat akkor állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, ha a.) az ápolt és az ápoló azonos lakóhellyel rendelkezik, és életvitelszerűen azonos lakóhelyen él, b.) az ápolást végző személy a hozzátartozó ápolása miatt kénytelen munkaviszonyát felmondani, c.) az ápolási díjra való jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-a, egyedül élő esetén annak 250 %-a Átmeneti segély 12. (1) Átmeneti segély akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %- át, egyedül élő esetén annak 180 %-át. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően állapítható meg átmeneti segély annak a rendkívüli élethelyzetbe került személynek, aki a) tartós betegség vagy rokkantság miatt legalább 3 hónapon keresztül táppénzes állomány miatt jövedelem-kiesést szenved, vagy az egy főre jutó havi jövedelmének kétszeresét meghaladó egyszeri kiadásra kényszerül, b) elemi kár, baleset, bűntény áldozata vagy bűntény áldozatának hozzátartozója (3) Az esetenként megállapított átmeneti segély összege 1000 Ft-nál kevesebb nem lehet Temetési segély 13. (1) Temetési segély abban az esetben nyújtható, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 300 %-át.

6 6 III. F E J E Z E T 2. TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK Közgyógyellátás 14.. (1) Közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg a Szt. 50. (1) (2) bekezdésén túl ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át, egyedül élő esetében 220 %-át, és havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át. IV. F E J E Z E T 3. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK Étkeztetés 15. (1) Az étkeztetést a rászorult kérelme alapján biztosítja az önkormányzat. A szociális étkeztetésre való jogosultság megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %- a, egyedül élő esetén annak 270 %-a. (2) Az ellátás indokoltságát a háziorvos is alátámaszthatja. (3) Az ellátás megszűnik: - az ellátott kérelmére - az ellátott halála esetén Az ellátást meg kell szüntetni, ha annak igénybevételekor rosszhiszeműség merül fel. (4) Az étkeztetést igénybevevő térítési díjat fizet. A fizetendő térítési díj mértékét a képviselőtestület külön rendeletben állapítja meg Házi segítségnyújtás 16. (1) A házi segítségnyújtás feladatait a rászorult írásbeli kérelme alapján a kistérségi társulás formájában működő Alapellátási Központ működésével biztosítja az önkormányzat. Az ellátás igénybevétele, illetve megszüntetése iránti kérelmet a Kisbéri Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Alapellátási Központ Vezetőjéhez kell benyújtani. A kérelmet be lehet adni a helyi Idősek Klubja vezetőjénél is.

7 Családsegítés 17. (1) Az önkormányzat a családsegítést a kistérségi társulás formájában működő Alapellátási Központ működésével biztosítja. (2) A családsegítő szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelmet Kisbéren a Központ irodájában vagy a családgondozó helyi irodájában a családgondozónál vagy ugyanitt a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójánál lehet benyújtani Nappali ellátás 18. (1) Súr község Önkormányzata a rászorulók nappali gondozását a kistérségi társulás formájában működő Alapellátási Központ súri Idősek Nappali Klubja révén biztosítja. Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a Klub vezetőjéhez kell benyújtani. (2) A szolgáltatást igénybevevők térítési díjat nem fizetnek. VI. F E J E Z E T Záró rendelkezések 19. (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Súr községi Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális igazgatásról, a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 10/2005. (VI.22.) rendelete, valamint a módosításáról rendelkező 16/2005. (X. 08.) rendelet. (3) Az 5. (1) bekezdésben foglaltakat a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Sógorka Miklós polgármester Kadlecsik Gyöngyi jegyző A rendelet kihirdetve: Súr, március 29. Kadlecsik Gyöngyi jegyző