A családtípusok jellemzői

Átírás

1 A családtípusok jellemzői

2

3 Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 16. A családtípusok jellemzői Budapest, 2015

4 Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISBN ö ISBN Készült a Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálási, Debreceni, Győri, Miskolci és Szegedi főosztályán, az Informatikai főosztály és a Tájékoztatási főosztály közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezetők: Grábics Ágnes, Kocsis-Nagy Zsolt, Malakucziné Póka Mária, Nyitrai József, Waffenschmidt Jánosné Összeállították: Csiszérné Palkó Rita, Csőszné Seres Ilona, Fejes László, Kása Katalin, László Dóra, Nagyné Takács Tünde, Restyánszkiné Jaczkó Valéria, Rövid Irén, Szekeres Jánosné, Varsányi Tamás, Vigné Cseh Magdolna, Vörös Csabáné Közreműködött: Kocsis-Nagy Zsolt, Kovács Marcell, Malakucziné Póka Mária, Novák Géza, Rácz Attila, Zilahy Edina A táblázó programot készítette: Papp Márton Tördelőszerkesztő: Gyulai Katalin További információ: Kovács Marcell Telefon: (+36-1) , [email protected] Internet: [email protected] (+36-1) (telefon), (+36-1) (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

5 Tartalom Köszöntöm az Olvasót! A párkapcsolaton alapuló családok A családösszetételt befolyásoló tényezők A párkapcsolatok demográfiai jellemzői Korcsoport szerinti különbségek a párkapcsolatban élők arányában Az iskolázottság szerepe Összefüggés a gazdasági aktivitási státusszal Megyék közötti különbségek Az élettársi kapcsolatok elterjedtségének területi különbségei A fiatalok párkapcsolati jellemzői A többség egyedül él A párok életkor különbségei Házasság vagy élettársi kapcsolat? A középkorúak párkapcsolati jellemzői A többség párkapcsolatban él Több a házasság, mint az élettársi kapcsolat Az élettársak családi állapota Az idősek párkapcsolati jellemzői Az idős nők kisebb, a férfiak nagyobb része párkapcsolatban él Az idős korosztályban ritka az élettársi kapcsolat A párkapcsolatra épülő családok lakásviszonyai Az élettársak gyakrabban bérelnek lakást A házaspárok lakásai általában nagyobbak és komfortosabbak A párkapcsolaton alapuló gyermekes családok A párkapcsolaton alapuló gyermekes családok összetételének változása A párkapcsolaton alapuló családban élő gyermekek száma korcsoportok szerint, területi különbségek A szülők jellemzői a párkapcsolaton alapuló gyermekes családokban A szülők korösszetétele A szülők foglalkoztatottsága A szülők iskolai végzettsége A gyermekes élettársak családi állapota A gyermekes családokban élő feleség, nő élettárs termékenysége A gyermekek szülőkhöz fűződő vérségi kapcsolata A jelenlegi házasságban, élettársi kapcsolatban eltelt idő és a gyermekek száma Lakáskörülmények A családtípusok jellemzői 3

6 Országlista 3. Az egyszülős családok Az egyszülős családok aránya Az egyszülős családok összetétele Az egyszülős családokban élő gyermekek Az apa, az anya jellemzői Korcsoport Családi állapot Iskolai végzettség Gazdasági aktivitás Lakáskörülmények Nem családban élők Az egyedülállók Az egyedülállók számának és korösszetételének alakulása Területi eltérések A fiatal egyedülállók jellemzői Családi állapot Iskolai végzettség Gazdasági aktivitás Lakáskörülmények A középkorú egyedülállók jellemzői Családi állapot Iskolai végzettség Gazdasági aktivitás Lakáskörülmények Az idős egyedülállók jellemzői Családi állapot Iskolai végzettség Gazdasági aktivitás Lakáskörülmények...75 Táblázatok...77 AT BE BG CY CZ DK UK EE EU-28 FI FR GR NL HR IE PL LV LT LU HU MT Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Egyesült Királyság Észtország Európai Unió Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta DE Németország IT Olaszország PT Portugália RO Románia ES Spanyolország SE Svédország SK Szlovákia SI Szlovénia 4 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

7 Köszöntöm az Olvasót! A hazánkban 1870 óta rendszeresen, általában tízévenként tartott cenzusok rendkívül értékes információs anyagot tartalmaznak, más forrásokból nem pótolható összefüggések feltárására nyújtanak lehetőséget. A évi népszámlálás által rögzített helyzet, az ahhoz vezető országos folyamatok mellett többféle térségi metszetben vizsgáltuk a területi népszámlálási adatokat is. A járások, megyék, településtípusok, valamint a főváros vidék közötti szembetűnő egyenlőtlenségekre igyekszünk felhívni az olvasó figyelmét. A népszámlálások egy-egy eszmei időpontra vonatkozóan tartalmaznak információkat. A évi népszámlálás eszmei időpontja október 1-je volt. Az adatok nagy többsége erre az időpontra vonatkozik. A megelőző évtizedben lezajlott változásokat minden témánál bemutatjuk, sok esetben a korábbi évtizedekre is visszatekintünk. A családok szerkezetében, jellemzőiben sokrétű, gyors változás ment végbe az elmúlt évtizedekben, így az ezredforduló után is. Ezeknek a folyamatoknak a végeredményét rögzítette a évi népszámlálás. A lezajlott változásokat, az egyes családtípusok részletes bemutatását tartalmazza a jelen kiadványban foglalt négy elemzés. Fő fejezetei az alábbiak: A párkapcsolaton alapuló családok A párkapcsolaton alapuló gyermekes családok Az egyszülős családok Nem családban élők egyedülállók A téma súlya a társadalmi együttélés, a gyermekvállalás és nevelés körülményei az oka annak, hogy a hagyományos, témánkénti népszámlálási elemzésekhez képest bővebb terjedelemben foglalkozunk a családokkal. A fejezetek elején röviden összefoglaltuk az adott családtípusra vonatkozó legfontosabb megállapításokat. Az egyes családtípusok szerepének, jellemzőinek részletes bemutatása mellett mindegyik tanulmány a területi folyamatok, különbségek elemzésére helyezi a fő hangsúlyt. A szöveges ismertetést követő részletes táblázatokból nyomon követhetők a területi sajátosságok. Az elemzés a korábbi népszámlálási kiadványokban megjelent adatokra is támaszkodik. A nemzetközi kitekintés az Európai Uniós folyamatokról nyújt információt. Az oldalszélen elhelyezett hőmérők az összehasonlító adatokon keresztül a tagországok és köztük hazánk helyzetét szemléltetik. A módszertani megjegyzések, fogalmak a népszámlálás honlapján megtalálhatók: Az európai népszámlálási adatok egyszerű és rugalmas hozzáférését biztosító Census Hub adatbázis az Eurostat honlapjáról érhető el: Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 16. A családtípusok jellemzői 5

8 1. A PÁRKAPCSOLATON ALAPULÓ CSALÁDOK A családszerkezeti változások egyik lényeges vetülete, hogy 1990 óta csökkent a párkapcsolaton alapuló és nőtt az egyszülős családok száma ben a párkapcsolaton alapuló családok száma 2 millió 177 ezer volt. A hagyományos, házaspáros családtípus veszített súlyából, egyre elterjedtebbé váltak a házasságon kívüli együttélések, az élettársi kapcsolatok ben a párkapcsolatokból 1 millió 772 ezer házasságon, 405 ezer élettársi kapcsolaton alapult. A társadalmi változások leginkább a fiatalkorúak (15 29 évesek) párkapcsolati döntéseiben mutatkoznak meg. A családalapítás későbbi életkorra tolódásával, illetve a fiatalkori házasságkötések csökkenésével a korcsoport egyre kisebb része él párkapcsolatban, ezen belül ugrásszerűen megnőtt az élettársi kapcsolatot választók aránya. Az életkor emelkedésével (60 éves korig) a párkapcsolatban élők aránya nő, utána az időskori megözvegyüléssel összefüggésben csökken. Az is általános tendencia, hogy az idős korcsoportokba tartozók párkapcsolataiban kisebb az élettársi együttélések súlya, és a házasságok válnak dominánssá. Az életkor előrehaladtával nemcsak ritkábbak az élettársi kapcsolatok, de alapvetően más körülmények között is jönnek létre, mint a fiatalabb korúaknál. Míg 40 éves kor alatt az élettársként élők zömmel hajadon, nőtlen családi állapotúak, addig 40 éves kor fölött egyre jellemzőbbek az elváltként, illetve az özvegyen létesített élettársi kapcsolatok. Az életkor mellett (és sok esetben azzal összefüggésben) más tényezők is befolyásolják a párkapcsolatok létesítését és a választott párkapcsolati formát. Így a családszerkezet térbeli különbségeire hatással van a lakosság eltérő struktúrája, és az is, hogy a hasonló ismérvekkel rendelkező csoportok párkapcsolati attitűdjei területenként különbözőek. A területi differenciák általában a Budapest vidék viszonylatban a legélesebbek. A fővárosban jóval átlag alatti a párkapcsolatban élők aránya a 15 éves % ábra A családok megoszlása családtípusonként 15,5 16,5 19,8 4,3 9,5 14,9 80,2 74,0 65, Házasságon alapuló család Élettársi kapcsolaton alapuló család Egyszülős család 6 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

9 és idősebb népességen belül, és ott gyakoribbak az élettársi kapcsolatok. A települési hierarchiában a községek felé haladva nő a párkapcsolatban élők aránya, ezen belül a budapestinél nagyobb részt képviselnek a tradicionális, házastársi együttélések. Budapest helyzete abból a szempontból is sajátos, hogy a fővárosban az élettársi kapcsolatok nagyobb részében élnek házasságot még soha nem kötött személyek, mint más településtípusoknál. Az utóbbiaknál ezt az együttélési formát nagyobb arányban választják azok, akik már korábban éltek házasságban, vagyis eredetileg a házaspáros családmodellt választották. A megyék közül Vas, Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb a házaspárok részaránya a párkapcsolatra épülő családokon belül. Ezeken a területeken nemcsak az élettársi kapcsolatok, hanem az egyszülős családok is ritkábbak az átlagosnál. A viszonylag korai családalapítás Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a leggyakoribb. A házastársi vagy élettársi kapcsolatok létesítésének halasztása a nők esetén a fővárosban, a férfiaknál Vas megyében a leginkább jellemző magatartás. A családalapítás időzítésében és a párkapcsolati forma megválasztásában jelentős befolyásoló tényező az iskolai végzettség. Az alacsonyabb képzettségi szinteken általában korábban létesítenek párkapcsolatot, ám ezek között magasabb az élettársi kapcsolatok részaránya, mint az iskolázottabbaknál. A fővárosban ugyanakkor a középfokú végzettségűeken belül a leggyakoribbak az élettársi kapcsolatok, és a felsőfokúaknál is jellemzőbb ez az együttélési forma, mint a többi településtípusban. A házaspárok és az élettársak eltérő életkörülményei a lakásviszonyaikban is tükröződnek. A házastársi kapcsolatra épülő családoknál jellemzően magasabb a saját tulajdonú lakásokban élők aránya, nagyobb az ingatlanok átlagos alapterülete, és kedvezőbb a komfortosság. A lakhatási viszonyokban megmutatkozó területi különbségek az élettársi kapcsolatra épülő családok esetén nagyobbak, mint a házaspároknál. Magyarországon az ezredfordulót követően folytatódott a hagyományos családszerkezet átalakulása. Ez megnyilvánul abban, hogy csökkent a párkapcsolatra épülő családmodell súlya, és ezzel párhuzamosan nőtt az egyszülős családok száma. Míg 1990-ben a családok 85%-a alapult párkapcsolaton, addig ben már csak 80%. A párkapcsolatok közül a tradicionális, házaspáros családtípus részaránya között 80%-ról 65%-ra visszaesett, miközben egyre elterjedtebbé váltak a házasságon kívüli együttélések, az élettársi kapcsolatok ben a családok 15%-a élettársi kapcsolaton alapult. 1.1 A családösszetételt befolyásoló tényezők A változásokat előidéző társadalmi folyamatok sokrétűek. Csökken és egyre későbbi életkorra tevődik az első alkalommal házasságra lépők száma, magas a válások gyakorisága, és a válás, megözvegyülés utáni újraházasodók száma is mérséklődik. Terjed a szingli életforma, a mamahotelezés (a felnőtt gyermek együttélése a szülőkkel), és a gyermekvállalás alacsony szintje is mérsékli a családok számát, hiszen a párkapcsolatok felbomlását követően egy szülő csak gyermekekkel alkot családot. E folyamatok már a rendszerváltást megelőzően elkezdődtek, a 2000-es években pedig felerősödtek. A családdinamikát befolyásoló tényezők közül a házasságkötések száma 1975 óta csökken. Míg az 1970-es években még évente csaknem 100 ezer házasság köttetett, addig az ezredforduló első évtizedében évente átlagosan mindössze 43 ezer. A válások száma ugyanakkor 1970 óta permanensen meghaladja a 20 ezret. Az 1970-es évek közepén még 4-szer többen kötöttek házasságot annál, mint ahányan elváltak, között azonban már csak 1,7-szerese volt a házasságkötések száma a válásokénak. A fennálló házasságok számát nagyobbrészt a halálozás miatti házasságfelbomlások csökkentik. Miközben tehát a házasság intézményébe egyre kevesebb a belépő, hosszabb távon nőtt, illetve magas szinten stabilizálódott a kilépőké, így az ezredforduló első évtizedében évente átlagosan 33 ezerrel több házasság szűnt meg Magyarországon, mint amennyi létrejött. 16. A családtípusok jellemzői 7

10 1.2. ábra A házasságkötések és a válások száma* Házasság, válás, ezer Házasságkötés Válás * Forrás: KSH STADAT-táblák 1.1 Népesség, népmozgalom ( ). E folyamatok tükrében nem meglepő, hogy az ország 15 éves és idősebb népességének mindöszsze 42%-a élt házasságban a évi népszámlálás eszmei időpontjában, szemben a évi 50 és az évi 56%-kal. Az élettársi kapcsolatban élők népességen belüli aránya ugyanakkor megduplázódott a rendszerváltás óta, így 2011-ben már a vizsgált korcsoport tizede házasság nélküli párkapcsolatban élt. Az élettársi kapcsolatok fokozódó terjedése sem pótolja azonban a házasságban élők számának jelentős visszaesését, így a párkapcsolatban élő 1 15 éves és idősebb népesség aránya az évi 59%-ról re 51%-ra csökkent. 1.2 A párkapcsolatok demográfiai jellemzői Statisztikai definíció szerint párkapcsolaton a házassági vagy élettársi kapcsolatokat értjük, ami szorosan kapcsolódik a család fogalmához. Családot alkotnak ugyanis az egy lakásban együtt élő házastársak, élettársak (gyermekkel vagy anélkül), továbbá jellemzően a kapcsolatok felbomlását követően az egyszülős családok. A párkapcsolatok elterjedtségének, formáinak változását így eklatánsan tükrözi a családstruktúra módosulása. A párkapcsolatban élők arányának csökkenése és ezen belül az élettársi együttélések terjedése általános tendencia, ugyanakkor a családalapítási magatartás 2 területi jellegzetességei továbbra is megmaradtak ben Budapest 15 éves és idősebb népességének csupán 45%-a élt párkapcsolatban. A megyei jogú városokban is átlag alatti (49%) az arányuk, a többi városban és a községekben pedig a feletti, 53, illetve 54%-uk Korcsoport szerinti különbségek a párkapcsolatban élők arányában A település jogállása szerinti különbségek általában finomabb metszetben, az egyes társadalmi csoportokon belül is fennállnak. E tekintetben a 30 évesnél fiatalabbak helyzete annyiban sajátos, hogy esetükben nem Budapesten, hanem a megyei jogú városokban a legalacsonyabb (15%) a párkapcsolatban élők aránya. Ez összefüggésben van azzal, hogy a vidéki nagyvárosokban (különösen Szegeden, Pécsen és Debrecenben) a legmagasabb a éves korcsoportban az iskolarendszerű oktatásban résztvevők aránya, akiknek csekély része országosan mindössze 3%-a élt párkapcsolatban 2011-ben. Ugyanakkor a középkorúak (30 59 évesek) és az időskorúak (60 éves és idősebbek) csoportjában már rendre a fővárosban a legkisebb a párkapcsolatban élők aránya. A területi különbségek a éves korosztályban a legmarkánsabbak. Ez abból adódik, hogy ez a generáció több szempontból is a legheterogénebb öszszetételű, így az eltérő családi állapotú, iskolázottságú, gazdasági aktivitású csoportok párkapcsolati magatartása közötti differenciák, illetve a társadalom rétegződésének területi sajátosságai ebben a korcsoportban domborodnak ki a legélesebben. Budapesten a kö július 1-jétől lehetőség van arra, hogy az azonos neműek anyakönyvvezető általi bejegyzéssel hivatalossá tegyék párkapcsolatukat. A évi népszámlálás 85 bejegyzett élettársi kapcsolatot rögzített, ezek a párok az összevont családi állapot kategóriákban a házasok, a családtípusoknál pedig az élettársak között szerepelnek. Mindazonáltal az azonos neműek (bejegyzett, nyilvántartásba vett vagy bejegyzés, nyilvántartásba vétel nélküliek) együttélése a népszámlálás adatai alapján meglehetősen ritka, a 2011-ben a 1842 azonos nemű pár az élettársi kapcsolatok 0,5%-át jelentette. Számuk Budapesten volt a legmagasabb, Tolna és Nógrád megyében pedig a legalacsonyabb. 2 A családalapítás köznapi értelemben általában a gyermekvállalást jelenti. Ugyanakkor statisztikai szempontból a gyermek nélkül élő házaspárok és élettársi kapcsolatok is családnak számítanak, ezért elemzésünkben a párkapcsolatok létesítése és a párkapcsolat nélküli gyermekvállalás is családalapítás. 8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

11 1.1. tábla A párkapcsolatban élők aránya a 15 éves és idősebb népességből, demográfiai jellemzők szerint településtípusonként, 2011 (%) Megnevezés Főváros Megyei jogú városok Többi város Községek, nagyközségek Ország öszszesen Korcsoport, éves ,1 15,1 17,8 20,8 18, ,7 62,9 67,7 69,9 65, ,2 52,3 52,4 51,1 51,2 45,2 49,2 53,1 54,4 51,3 Legmagasabb befejezett iskolai végzettség általános iskola 8. évfolyam vagy alacsonyabb 31,8 33,8 40,2 45,0 40,2 középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 54,0 59,5 63,7 65,4 62,5 érettségi 42,4 47,7 53,9 55,2 50,2 egyetem, főiskola stb. oklevéllel 53,7 60,5 64,0 65,3 59,9 Gazdaságilag aktív foglalkoztatott 51,5 58,7 62,5 64,2 60,0 munkanélküli 36,2 41,3 47,3 51,9 46,0 Gazdaságilag inaktív 38,9 40,5 44,7 46,3 43,4 zépkorúaknak 56%-a élt párkapcsolatban a legutóbbi népszámlálás idején, a megyei jogú városokban 63, a többi városban és a községekben pedig 68, illetve 70%-uk. A zömében nyugdíjasokból álló időskorúak csoportjában a különbségek már lényegesen kisebbek: a fővárosban 48, a vidéki városokban 52, a községekben 51%-os arány jellemző Az iskolázottság szerepe A párkapcsolati magatartást az iskolázottság is befolyásolja, részben korspecifikus jellegéből adódóan. Az iskolázottsági szintek közül minden településtípusban az érettségi nélküli szakmai oklevéllel rendelkező középfokú végzettségűek és a diplomások között a legmagasabb a párkapcsolatban élők aránya. A számos ezt magyarázó tényezők egyike, hogy az általános iskolát végzettek és az érettségizettek jelentős része még középiskolában, illetve a felsőoktatásban tanult a évi népszámlálás idején, statisztikai értelemben vett családot pedig jellemzően csak későbbi életkorban és az iskolázottságnak magasabb szintjén alapítanak. Az iskolai végzettség valamennyi kategóriájában a községekben és a nem megyei jogú városokban a legnagyobb a párkapcsolatban élők aránya, a fővárosban pedig a legalacsonyabb. A népesség településtípusonként eltérő képzettségi struktúrájának néhány eleme ugyanakkor alapvetően csökkenti a párkapcsolatban élők arányának területi különbségeit. A településhierarchia egyre magasabb szintjén ugyanis emelkedik a népességen belül a diplomások részaránya, akiknél fajlagosan gyakoribb a házas-, illetve élettársi együttélés. Ezzel egyidejűleg csökken azoké (a legfeljebb az általános iskola 8 osztályát elvégzőké), akiknél a legalacsonyabb a párkapcsolatban élők aránya. Ezzel szemben a községekben és a kisebb városokban nagyobb azoknak a hányada, akik az általános iskola elvégzését, illetve az érettségi megszerzését követően nem tanulnak (nem tanultak) tovább Összefüggés a gazdasági aktivitási státussal A párkapcsolatban élők aránya a különböző gazdasági aktivitású csoportokban is igen eltérő A családtípusok jellemzői 9

12 PT NL CY DK, RO DE FR ES BE BG FI EU-28 MT HR GR UK SE IT LU AT PL IE HU LV EE 61,1 61,0 59,6 58,3 58,2 57,9 57,7 56,9 56,7 56,1 56,0 55,9 55,5 55,3 55,2 54,9 54,8 54,6 54,0 53,2 52,0 51,3 51,2 50,1 ben országosan a foglalkoztatottak 60, a munkanélküliek 46, a gazdaságilag inaktívak 43%-a élt házasságban vagy élettársi kapcsolatban. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy a munkaerő-piaci státus szorosan összefügg az életkorral és az iskolai végzettséggel. A foglalkoztatott népesség 78%-a középkorú, 88%-a legalább középfokú végzettséggel rendelkezik, vagyis zömmel olyan társadalmi csoportokhoz tartozik, amelyekben viszonylag magas a párkapcsolatban élők aránya. Ezzel szemben a munkanélküliek között lényegesen magasabb a 30 évesnél fiatalabbak és a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya, akiknek az átlagosnál csak jóval kisebb részük él párkapcsolatban. Az inaktívak pedig zömmel vagy tanulók, akik jellemzően még nem alapítottak családot, vagy nyugdíjasok, akik között magas az özvegyek, a párjukat már elveszítők aránya. A területi különbségek a gazdasági aktivitás tekintetében is jelentősek. A munkaerő-piaci státus mindhárom kategóriájában a fővárosban a legalacsonyabb a párkapcsolatban élők hányada, ami a települési hierarchia mentén a községek felé haladva fokozatosan emelkedik. nyezők szerint területenként eltérő a népesség öszszetétele. Pest megyében a legnagyobb a évesek részaránya a 15 éves és idősebb népességen belül, és a megye lakosságának zöme (ahogyan Tolna megyében is) kis- és középvárosokban, illetve községekben él. A középkorúak hányada Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is viszonylag magas, emellett Győr-Moson-Sopronban az egyik legnagyobb a diplomával és középfokú szakmai oklevéllel rendelkezők együttes aránya, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig viszonylag elterjedtek az átlagosnál korábbi életkorban létesített együttélések, és 2011-ben itt volt a legalacsonyabb az elváltak aránya. Ezzel szemben Csongrádban a megyei jogú városokban lakók hányada kiemelkedő (52%). A megye 15 éves és idősebb népességének nagyobb része tehát olyan településen lakik, ahol az átlagosnál jóval alacsonyabb a párkapcsolatban élők aránya. Emellett Csongrádban a legmagasabb az elvált családi állapotúak gyakorisága, és legalacsonyabb a évesek részaránya, azé a korcsoporté, amelynek legnagyobb része él párkapcsolatban ábra A párkapcsolatban élők aránya a 15 éves és idősebb népességből megyénként, 2011 SI CZ LT SK 48,2 47,0 44,1 42, Megyék közötti különbségek A megyék közül Győr-Moson-Sopron, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyében a legmagasabb a párkapcsolatban élők hányada (54%), míg a főváros (45%) után Csongrádban a legkisebb az arányuk (49%). A többi megyében a 15 éves és idősebb népesség 51 53%-a élt párkapcsolatban 2011-ben. E különbségekben sok egyéb tényező mellett szerepe van annak is, hogy a párkapcsolati magatartást befolyásoló demográfiai té- A párkapcsolatban élők aránya a 15 éves és idősebb népességből az Európai Unió országaiban, 2011 (%) Az élettársi kapcsolatok elterjedtségének területi különbségei A budapestiek együttélési szokásai abban is különböznek a vidéken élőkre jellemzőtől, hogy a párkapcsolatban élők közül a fővárosban magasabb (21%) az élettársi kapcsolatot választók aránya, mint a % 10 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

13 1.2. tábla Az élettársak aránya a 15 éves és idősebb párkapcsolatban élő népességből demográfiai jellemzők szerint településtípusonként (%) Megnevezés Főváros Megyei jogú városok Többi város Községek, nagyközségek Ország összesen Korcsoport, éves ,6 59,6 59,2 62,1 60, ,4 19,3 18,0 17,6 18,9 60 6,8 5,9 6,1 6,2 6,2 21,4 18,3 17,7 18,3 18,6 Legmagasabb befejezett iskolai végzettség általános iskola 8. évfolyam vagy alacsonyabb 20,9 19,6 19,8 21,0 20,4 középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 28,2 22,8 20,2 18,8 20,8 érettségi 22,8 18,4 16,9 16,5 18,3 egyetem, főiskola stb. oklevéllel 17,5 13,4 11,9 11,7 13,9 Gazdaságilag aktív foglalkoztatott 26,2 21,3 19,5 18,8 20,8 munkanélküli 37,5 35,0 33,3 34,6 34,6 Gazdaságilag inaktív 11,7 11,6 12,9 14,9 13,1 többi településtípusban (18%). A magasabb fővárosi érték főleg a éveseknél, a felsőbb iskolázottsági szinteken és kedvezőbb munkaerő-piaci (foglalkoztatotti) státus esetén szembeötlő. A többi településtípus közötti különbségek pedig igen mérsékeltek, ami a demográfiai jellemzők szerinti erős hatást jelzi az élettársi kapcsolatok vonatkozásában. Budapest helyzete abból a szempontból is sajátos, hogy az országosnál lényegesen kisebb az elváltként vagy özvegyen élettársi kapcsolatban élők aránya, mint a vidéki térségekben. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a fővárosban az élettársi kapcsolatok nagyobb részében élnek házasságot még soha nem kötött személyek, mint más településeken. A többi településtípusban ugyanakkor ezt az együttélési formát a budapestinél nagyobb arányban választják azok, akik már korábban éltek házasságban, vagyis eredetileg a hagyományos, házaspáros családmodellt választották. A megyék szerinti eltérések a településtípusonként mérténél nagyobbak. A budapesti értékhez hasonlóan magas a párkapcsolatban élőkön belül a házasság nélkül együtt élők hányada Komárom-Esztergom megyében, illetve több térségben is 20% körüli. Az élettársak aránya Győr-Moson-Sopron, Vas, Nógrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb (14 16% közötti). Közülük Győr-Moson- Sopronban, Vasban és Szabolcs-Szatmár- Beregben az egyszülős családok hányada is jóval kisebb az átlagosnál, így ezeken a területeken a legmagasabb a tradicionális, házasságon alapuló családban élők aránya. Ezek a különbségek azt jelzik, hogy a családszerkezet területi eltérései több tényező együttes hatásának eredőjeként alakultak ki. Egyfelől a különböző jogállású településeken, illetve az egyes megyékben eltérőek a lakosság demográfiai jellemzői. Másfelől a hasonló ismérvekkel rendelkező csoportok párkapcsolati attitűdjei térségen- Az élettársak aránya a 15 éves és idősebb párkapcsolatban élő népességből az Európai Unió országaiban, 2011 (%) EE SE FI FR DK NL UK LT BE HU AT BG EU-28 IE ES, SI DE PT LU CZ LV IT SK RO CY HR MT PL GR 31,0 30,8 23,7 23,1 22,5 22,0 20,7 19,6 19,2 18,6 16,6 16,0 15,1 14,9 14,5 14,1 13,3 11,9 11,4 11,3 8,9 8,3 7,2 6,5 4,8 4,2 3,7 2,9 16. A családtípusok jellemzői 11

14 FI EE FR DK RO, BG NL BE UK SE CY PT DE EU-28 AT LV PL HR HU, LT IE LU ES MT GR CZ IT SI 31,1 27,4 26,4 25,4 25,1 24,1 24,0 23,1 22,7 22,6 21,5 20,9 20,4 20,3 19,1 18,4 18,3 18,0 17,8 17,6 17,4 14,1 14,0 12,7 11,5 9, ábra Az élettársak aránya a 15 éves és idősebb párkapcsolatban élő népességből megyénként, 2011 ként különbözőek. A befolyásoló tényezők közül az életkor szerepe a leghangsúlyosabb, így elemzésünkben az egyes korcsoportok párkapcsolati helyzetét és az azokban meglévő területi különbségeket külön fejezetekben vizsgáljuk. 1.3 A fiatalok párkapcsolati jellemzői A többség egyedül él A rendszerváltás után bekövetkezett családszerkezeti változások a legmélyebben a fiatalkorúak családalapítási magatartását alakították át. Az elmúlt évtizedekben ugyanis nemcsak a párkapcsolatok formája változott meg, de későbbi életkorra tolódott a családalapítás is. Míg 1990-ben a éves nők 48%-a élt házasságban vagy élettársi kapcsolatban, addig 2001-ben már csak 30, 2011-ben pedig mindössze 19%- uk. Az ebbe a korosztályba tartozó férfiak esetén 23%-ról 9%-ra csökkent a párkapcsolatban élők aránya között. % Ezek a változások a különböző jogállású településeken eltérő mértékben érvényesültek. A községekben és a kisebb lélekszámú városokban részben a népesség kedvezőtlenebb képzettségi struktúrájával összefüggésben gyakoribbak a fiatalon létesített párkapcsolatok, mint a megyei jogú városokban, vagy Budapesten. Az 1 millió 823 ezer évesből a párkapcsolatban élők száma nem érte el a 328 ezret, közülük 129 ezer személynél házasságkötéssel, 199 ezer személynél pedig anélkül jött létre a párkapcsolat. A párkapcsolatban élők aránya a éves népességből csupán 18% volt. A fiatalkorúak párkapcsolat létesítését elsősorban az iskolai életpálya hossza, az önálló egzisztencia megteremtése, a szülőktől való elköltözés lehetőségei, időzítése határozza meg. A rendszerváltást követő társadalmi folyamatok közül leginkább a felsőoktatás kiszélesedése, illetve az azt előidéző tényezők befolyásolták a fiatalkorúak párkapcsolati döntéseit ben az egyetemi, főiskolai hallgatók létszáma háromszorosa volt a évinek, és az oktatási rendszerben töltött idő meghosszabbodásával tovább erősödött az a több évtizede tartó tendencia, amely a 20. életév betöltése előtt létesített párkapcsolatok folyamatos visszaszorulásával jár ben a éveseknek mindössze 2%-a élt házasságban vagy élettársi kapcsolatban. A tizenévesek családalapítása Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a leggyakoribb, abban a két megyében, ahol a legkevésbé iskolázottak, a 8. osztályt be nem fejező 15 éves és idősebbek aránya is a legmagasabb. A felsőoktatás expanziójának egyik közvetlen hatása, hogy az oktatási centrumok felé tereli a fiatalkorúak egy részét, így 19 éves kortól felduzzad a megyei jogú városokban, különösen a nagy egyetemi központokban a fiatalok száma. A folyamatot jól mutatja, hogy a felsőoktatás fő súlypontjainak számító 6 településen (Budapesten, Pécsen, Szegeden, Deb- SK 7,3 A párkapcsolatban élők aránya a éves népességből az Európai Unió országaiban, 2011 (%) 3 Magyarországon legkorábban a 16. életév betöltését követően lehet törvényes házasságot kötni, az élettársi kapcsolatok létesítésének ugyanakkor nincs alsó korhatára. Mindazonáltal a 15 éves kor alatt élettársi kapcsolatban élők száma elenyésző, ezért őket az elemzésben figyelmen kívül hagytuk. 12 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

15 1.5. ábra A párkapcsolatban élők aránya a éves népességből korcsoport szerint településtípusonként, 2011 Főváros éves éves 2,1 8,4 14,6 18,3 89,5 67,1 Megyei jogú városok éves éves 2,1 8,2 16,8 18,4 89,7 64,9 Többi város éves éves 3,3 11,0 18,7 19,5 85,7 61,7 Községek, nagyközségek éves éves 4,2 14,4 19,6 21,7 81,4 58,7 Ország összesen éves éves 3,1 10,9 17,7 19,7 86,1 62, % Házasságban él Élettársi kapcsolatban él Nem él párkapcsolatban recenben, Miskolcon és Győrben) az ország lakosságának 26%-a él, azonban a éveseknek 30%-a koncentrálódik ezekben a városokban. Ez az arányeltolódás a munkába állással a 35 éves korúakig is megmarad, így a évesek lényegesen nagyobb része lakik a felsőoktatás kiemelt központjaiban, mint az ennél fiatalabb, vagy idősebb korosztályok. (Ez alól a 80 év felettiek jelentik a kivételt, ami azonban a szociális ellátórendszer területi egyenlőtlenségeiből és a városi lakosság magasabb várható élettartamából adódik.) Ennek a folyamatnak jelentős hatása van a fiatalkorúak területenként eltérő családalapítási magatartására is, hiszen a felsőoktatásban részt vevők zöme kollégiumban, albérletben vagy rokonaival jellemzően a szüleivel él, és megélhetését, kiadásait részben vagy egészben általában a szülei fedezik. Ha párkapcsolatot létesítenek, az sokszor ún. látogató partnerkapcsolat, amit a népszámlálási adatfelvétel csak az esetek egy részében dokumentál. A megyei jogú városokban és a fővárosban a évesek 10%-a élt párkapcsolatban 2011-ben, a többi városban 14, a községekben 19%-uk. A településtípusok közötti különbség a évesek között is megmarad: Budapest és a megyei jogú városok 33, illetve 35%-os arányával szemben a többi városban a korosztály 38, a községekben 41%-a él házasságban vagy élettársi kapcsolatban. A három legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező vidéki felsőoktatási intézmény székhelyén (Szegeden, Debrecenben és Pécsen) a párkapcsolatban élő fiatalkorúak aránya a megyei jogú városok átlagánál is a lényegesen alacsonyabb ábra A párkapcsolatban élők aránya a éves népességből megyénként, 2011 % A családtípusok jellemzői 13

16 A párkapcsolatban élő évesek aránya megyénként is számottevően különbözik. A viszonylag korai családalapítás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a leggyakoribb, ahol a éves népesség 20%-a élt párkapcsolatban a évi népszámlálás idején. Az országos átlagot (14%) jóval meghaladó, 18 19% ez az arány Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyében is. Ez összefüggésben van azzal, hogy ezeken a területeken átlag feletti a cigányság részaránya, akik a teljes lakosságra jellemzőnél általában korábban kötnek házasságot vagy létesítenek élettársi kapcsolatot. A éves korcsoporton belül Vas megyében a legalacsonyabb (10%) a párkapcsolatban élők aránya, és 11 12% közötti Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Pest és Veszprém megyében is. A területi különbségek a éves korosztályban már kisebbek, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a korcsoporthoz tartozók 44%-a élt párkapcsolatban, ezzel szemben Budapesten és Vas megyében 33%-a. A területi különbségekben jelentős szerepe van annak, hogy térségenként eltérő a népesség iskolai végzettség szerinti struktúrája, hiszen a fiatalkorúak párkapcsolati magatartása az iskolázottság emelkedésével jelentősen változik. A 8 általánossal vagy még azzal sem rendelkezők körében gyakori a tizenévesen vagy a húszas éveik elején létesített párkapcsolat. A képzettségi szint emelkedésével a családalapítás egyre későbbi életkorra halasztása jellemző: a középfokú végzettségűeknél és különösen a diplomásoknál többségi magatartás, hogy 30 éves koruk alatt a szüleikkel vagy pedig egyedülállóként élnek, és legnagyobb részük csak éves korától él párkapcsolatban. Ez természetesen abból is adódik, hogy a középfokú végzettségűeknek jelentős része a felsőoktatásban tanul tovább, és a diploma megszerzése éves korban (sok esetben pedig a húszas évek második felében) jellemző. Lényeges különbség viszont, hogy míg a legfeljebb az általános iskola 8. osztályát elvégzők az oktatási rendszerből kikerülve viszonylag rövid időn belül alapítanak családot (esetenként éppen a családalapítás miatt hagyják abba tanulmányaikat), addig az iskolázottabbak esetén a végzettség megszerzése és a családalapítás közötti idő általában hosszabb, amit jellemzően a munkába állás, az önálló egzisztencia megteremtése tölt ki ábra A éves népesség megoszlása családi állás szerint legmagasabb befejezett iskolai végzettségenként, 2011 % ,1 4,4 39,5 21,5 27,5 1,3 0,6 58,7 47,7 16,1 18,5 24,2 Alapfokú vagy alacsonyabb végzettségűek Párkapcsolat tagja Többi személy Középfokú végzettségűek Gyermekét egyedül nevelő szülő Felsőfokú végzettségűek Gyermek Nemek szerint vizsgálva az együttéléssel járó párkapcsolatok kialakítása a nők esetén hagyományosan korábbi életkorban történik, mint a férfiaknál: míg a húszas éveikben járó nők közül minden harmadik, addig az ilyen korú férfiak közül csak minden ötödik élt házasságban vagy élettársi kapcsolatban a legutóbbi népszámláláskor A párok életkor különbségei Abból adódóan, hogy a párkapcsolatok többségében az együtt élők életkora hasonló, a éves nők és férfiak párkapcsolati magatartása az ország egyes területein jellemzően együtt mozog. A huszonéves nőknek minden megyében (és a fővárosban is) nagyobb része él párkapcsolatban, mint a korcsoporthoz tartozó férfiaknak. Területenként az arányok közti eltérés is hasonló, amit szemléletesen mutat a 1.8. ábra azzal, hogy az egyes megyék viszonylag közel esnek a regressziós egyeneshez, a budapesti érték ugyanakkor kevésbé illeszkedik a megyei trendhez. A fővárosban ugyanis a párkapcsolatban élő nők aránya nemcsak országos összehasonlításban a legkisebb, de a budapesti férfiakéhoz képest is alacsony. Más megközelítésben ez azt jelenti, hogy a családalapítás időzítésében Budapesten áll egymáshoz legközebb a két nem magatartása. Ez abból adódik, hogy a fővá- 14 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

17 rosban a legmagasabb a diplomás nők aránya, akiknél a családalapítás jellemzően későbbi életkorban történik, és emellett a felsőoktatásban tanulók is jelentős részét adják a huszonéveseknek. A nők felsőoktatásban való részvétele a többi egyetemi központban is megjelenik, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Csongrád és Baranya is rendre a regressziós egyenes alatt helyezkedik el, vagyis ezekben a megyékben a huszonéves nők kisebb hányada él párkapcsolatban, mint ami a éves párkapcsolatban álló férfiak aránya után elvárható lenne. Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyében viszont a fiatalkorúakból (is) álló párkapcsolatoknak alig több mint harmada alapul házasságon ábra Az élettársak aránya a éves párkapcsolatban élő népességből megyénként, ábra A párkapcsolatban élők aránya a éves népességből nemenként, 2011 Párkapcsolatban élő éves nők aránya, % JÁ 37 TO NO BÁ HE 35 FE BÉ KO SO ZA GY 33 VE 31 PE HA VA BA 29 CS 27 BP Párkapcsolatban élő éves férfiak aránya, % Házasság vagy élettársi kapcsolat? Általános tendencia, hogy a 30 évesnél fiatalabbaknál a rendszerváltás óta a házasságok visszaesésével párhuzamosan ugrásszerűen megnőtt az élettársi kapcsolatot választók aránya. Míg 1990-ben a párkapcsolatban élő fiatalkorúak 8%-a élt élettársi kapcsolatban, addig 2011-ben ez az arány már 58% volt. A házasságon kívüli együttélések súlya minden megyében (és Budapesten is) meghaladta az anyakönyvezett kapcsolatokét, ugyanakkor a párkapcsolati formák közötti eltérések viszonylag tág intervallumban szóródnak. Győr-Moson-Sopron, Vas, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csaknem ugyanannyi olyan házasság és élettársi kapcsolat volt, amelyben legalább az egyik fél 30 évesnél fiatalabb. BO SZ A fiatalkorúak élettársi kapcsolataira szokás úgy tekinteni, mint egyfajta próbaházasságra, amely átmeneti jellegű és a házasságnál lazább együttélési forma, vagyis a családalapításnak az a kezdeti szakasza, amelyet a házasság és a gyermekvállalás követ. A évi népszámlálás keresztmetszeti adatai azonban arra utalnak, hogy az élettársi kapcsolatok nem feltétlenül előszobái, hanem sok esetben már fiatal korban is inkább alternatívái a házasságoknak, és egyre többen vállalnak, nevelnek gyermeket házasságon kívül, ami az élettársak nagyobb és tartósabb kötelezettségvállalását is jelzi. A területi különbségek e tekintetben a főváros vidék vonatkozásban a legélesebbek. Az élettársi kapcsolatban élő budapesti fiatalkorúak 79%-a gyermek nélkül élt együtt párjával, míg a megyei jogú városokban 65, a többi városban, 52% volt ez az arány, a községekben pedig már többségben voltak a gyermekes élettársi kapcsolatok. Ez egyfelől abból adódik, hogy a különböző jogállású településeken eltérő a párkapcsolatok létesítésének időzítése és stabilitása, így az együttélés óta eltelt idő a fővárosban lényegesen rövidebb, mint a többi településtípusban, másrészt viszont % A családtípusok jellemzői 15

18 NL, PT CY RO MT HR DK FR BG ES DE PL BE EU-28 FI GR, LU, UK LV SE IE AT IT HU EE 75,1 74,8 73,8 73,1 72,2 71,4 71,3 71,1 70,6 70,2 70,0 69,5 69,4 68,5 68,4 68,2 68,1 67,4 66,8 66,5 65,3 63,3 utal az élettársi kapcsolatok területenként eltérő szerepére is. Ebben a vetületben a budapesti fiatalkorúak élettársi kapcsolatai közelebb állnak a próbaházassághoz, a községek felé haladva azonban inkább tekinthetünk az ilyen típusú együttélésekre, mint a házasság alternatívájára. Az iskolai végzettség a párkapcsolati formák választását is jelentősen befolyásolja. A párkapcsolatban élő fiatalkorúak közül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők 74%-a élettársi kapcsolatban él, a középfokú végzettségűeknél 60, a diplomásoknál pedig mindössze 44% ez az arány. Az iskolázottság emelkedésével csökken ugyan a fiatalon létesített párkapcsolatok aránya, de ezeknek az iskolázottság növekedésével egyre nagyobb részét jelentik a házasságok. Az alacsonyabb képzettségi szinteken jellemzően korábban történik a családalapítás, ám ezeknek nagyobb része élettársi együttéléssel jön létre. Az iskolázottság és a gazdasági aktivitás egymással szorosan összefüggnek, így elmondható, hogy fiatal korban az alacsonyabb társadalmi státusúak (alacsony iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküliek vagy inaktívak) párkapcsolataira inkább az élettársi együttélés jellemző, foglalkoztatottak pedig nagyobb arányban preferálják a házasságot A többség párkapcsolatban él A évi népszámláláskor a párkapcsolatok 58%- ában középkorúak, vagyis év közöttiek éltek együtt, és további 15%-ot jelentettek azok a kapcsolatok, amelyekben az egyik fél ebbe a korcsoportba tartozott. A évihez képest ebben a korosztályban is jelentősen csökkent a párkapcsolatban élők aránya. Az ezredfordulón még a évesek csaknem háromnegyede, 2011-ben már csak kevesebb mint kétharmada élt házasságban vagy élettársként. A 30 év felettiek esetén a csökkenés leginkább a családok gyakori felbomlásával, a válások tartósan magas számával függ össze, ugyanakkor többen vannak azok is, akik kényszerűen vagy tudatosan vállalva nem alakítanak ki sem házastársi, sem élettársi kapcsolatot ábra A párkapcsolatban élők aránya a éves népességből megyénként, 2011 % SI CZ LT SK 61,2 59,0 57,1 56,8 1.4 A középkorúak párkapcsolati jellemzői Az életkor emelkedésével általános tendencia, hogy (60 éves korig) nő a párkapcsolatban élők aránya, valamint a párkapcsolatokon belül csökken az élettárási együttélések súlya, és a házasságok válnak dominánssá. A párkapcsolatban élők aránya a éves népességből az Európai Unió országaiban, 2011 (%) A középkorúakból a párkapcsolatban élők aránya Győr-Moson-Sopron, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb (70%), Budapesten messze a legalacsonyabb (56%). A többi megyében a korosztály 64 68%-a élt párkapcsolatban 2011-ben Több a házasság, mint az élettársi kapcsolat Az életkor emelkedésével amellett, hogy nő a párkapcsolatban élők aránya mérséklődik az élettársi kapcsolatok gyakorisága. Ennek kettős oka van: 16 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

19 1.11. ábra Az élettársak aránya a éves párkapcsolatban élő népességből megyénként, ábra Az élettársak aránya a éves párkapcsolatban élő népességből megyénként, 2011 % % egyfelől a korábban élettársi kapcsolatban élők idővel házasságra lépnek, másfelől pedig a házasságon kívüli együttélések csak a legutóbbi évtizedekben váltak széles körben elfogadottá, így az idősebb generációkhoz tartozók túlnyomó része eleve a hagyományos, házaspáros családmodellt választotta. A középkorúak legfiatalabb korcsoportjában, a évesek között már mindössze feleannyi az élettársak aránya a párkapcsolatokon belül, mint a huszonévesek között. A területi különbségek ugyanakkor lényegében ugyanazok, mint a éves korcsoportban: az ország középső és déli megyéiben, valamint Budapesten a legmagasabb az élettársak aránya, 30% fölötti. Ezzel szemben a hagyományos, házaspáros családmodell Győr-Moson-Sopron, Vas, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a leggyakoribb, az élettársak aránya ezeken a területeken nem éri el a 25%-ot. Az alapvető területi különbségek a évesek között is megmaradnak, azzal együtt, hogy tovább csökken az élettársi kapcsolatok aránya. Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a éves párkapcsolatban élők közül már csak minden tizedik élt élettársi kapcsolatban 2011-ben, Budapesten azonban minden ötödik Az élettársak családi állapota A középkorúak élettársi kapcsolata nem csak arányában kisebb, mint a fiatalkorúaké, de alapvetően más körülmények között is jön létre. Míg 30 éves kor alatt az élettársként élők zömmel hajadon, nőtlen családi állapotúak, addig az életkor előrehaladtával egyre jellemzőbbek az elváltként, illetve az özvegyen létesített élettársi kapcsolatok. A folyamatot jól mutatja, hogy a nők esetén a 40 44, a férfiaknál a éves korcsoporttól már az elváltak adják az élettársi kapcsolatban élők legnagyobb részét. Ez alól Budapest jelenti a kivételt, ahol a férfiakhoz hasonlóan a nőknél is a éves korosztálytól, tehát a vidéki térségekben jellemzőnél későbbi életkortól kerülnek többségbe az elváltként élettársi kapcsoltra lépők. Ez összefüggésben van azzal, hogy a fővárosban a nők az országos átlagnál eleve idősebb korban létesítenek párkapcsolatot. Így a harmincas éveikben járók élettársi kapcsolatai sok tekintetben közelebb állnak a fiatalkorúakéhoz, míg az életkor emelkedésével már új elemek, a fiatalokétól különböző típusú motiváló tényezők teszik egyre elterjedtebbé ezt az életformát. Ilyen érv lehet, hogy az elváltak és az özvegyek a korábbi házasságuk után akár érzelmi, akár anyagi megfontolásból kevésbé vállalnak egy újabb szoros, az élettársi együttélésnél több kötelezettséggel járó kapcsolatot. 16. A családtípusok jellemzői 17

20 CY NL PT DE MT GR ES DK BE, IT UK FR EU-28 SE LU AT RO IE BG PL FI, HR SI CZ HU SK LV EE LT 72,0 64,8 64,0 62,8 62,4 62,0 61,6 61,0 60,7 60,0 59,8 59,7 59,4 59,1 57,1 56,2 55,7 55,5 55,3 55,0 53,8 52,4 51,2 49,9 49,4 46,0 44,0 1.5 Az idősek párkapcsolati jellemzői A magyarországi 60 éves és idősebb népesség 51%-a élt párkapcsolatban a évi népszámlálás eszmei időpontjában, valamelyest kevesebben, mint 2001-ben (52%). A csökkenés üteme ugyanakkor lényegesen kisebb, mint a fiatal- és a középkorúak esetén, amiben jelentős szerepe van annak, hogy az ben született nagyobb létszámú korosztályok a évi népszámlálás eszmei időpontjában már betöltötték 60. életévüket. Így az időskorúakon belül nőtt a legfiatalabb (60 64 éves) korcsoportba tartozók részaránya, akik között az idősebb generációkra jellemzőnél alacsonyabb az özvegyek és magasabb a párkapcsolatban élők hányada Az idős nők kisebb, a férfiak nagyobb része párkapcsolatban él A párkapcsolatban élők aránya az életkor előre haladtával csökken, javarészt az időskori megözvegyülés következtében. Míg a éves korcsoportban még meghaladja a 60%-ot a párkapcsolatban élők hányada, addig a évesek között 48, 79 év fölött pedig már csak 24% az arányuk. A két nem rátája közötti különbség az időskorúak között a legnagyobb: a 60 éves és idősebb férfiak 73, a nők 37%-a élt párkapcsolatban 2011-ben. A legidősebb, 80 év feletti népességen belül ennél is jelentősebb az eltérés: tíz férfiból 6, tíz nőből mindössze 1 élt partnerével. Ez összefüggésben van a férfiak kedvezőtlenebb halálozási rátájával, és szerepe van annak is, hogy a párkapcsolatokban hagyományosan a férfi az idősebb, így a nők nagyobb esélylyel özvegyülnek meg. A párkapcsolatban élők aránya a 60 éves és idősebb népesség ből az Európai Unió országaiban, 2011 (%) ábra A párkapcsolatban élők aránya a 60 éves és idősebb népességből megyénként, A párkapcsolatban élő 60 éves és idősebbek aránya Budapesten és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legalacsonyabb (50% alatti). Ez a fővárosban elsősorban abból adódik, hogy a korcsoportban a vidéki átlagnál (5%) lényegesen magasabb (9%) az elvált egyedülállók hányada, míg Borsod-Abaúj- Zemplén megyében alapvetően az özvegyek magas számával van összefüggésben Az idős korosztályban ritka az élettársi kapcsolat A rendszerváltás óta ugyan az időskorúak körében is emelkedett az élettársi együttélések elterjedtsége, azonban a párkapcsolatban élő 59 év felettiek között az átlagosnál továbbra is lényegesen magasabb, szinte kizárólagos a házasságok gyakorisága. Részarányuk minden megyében 90% feletti. Az élettársi kapcsolatok Bács-Kiskunban és Csongrádban képviselnek viszonylag magas, 8%-os súlyt. Az 59 év felettiek esetén is azokban a megyékben (Győr-Moson-Sopron, Vas és Szabolcs-Szatmár-Bereg) a legalacsonyabb (4% alatti, vagy azt alig meghaladó) a házasságon kívüli együttélések gyakorisága, amelyekben fiatalabb korban is ritkábbak az élettársi kapcsolatok. A kevés számú élettársi kapcsolatban élő, 60 éves és idősebbek között természetesen a fiatalabb korcsoportoknál lényegesen alacsonyabb azoknak az aránya, akik még soha nem éltek házasságban, és az % 18 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

21 1.14. ábra Az élettársak aránya a 60 éves és idősebb párkapcsolatban élő népességből megyénként, 2011 özvegy, addig az ennél idősebbek között már többségben vannak azok, akik házastársuk halála után lépnek élettársi kapcsolatra. Területi vetületben ez esetben is meghatározó, hogy Budapesten és Csongrád megyében az országosan jellemzőnél lényegesen magasabb az elváltak aránya, így e két területen csak a 79 évesnél idősebbek korcsoportjában kerülnek többségbe az özvegyen létesített élettársi kapcsolatok. % A párkapcsolatra épülő családok lakásviszonyai A házaspárok és az élettársak eltérő életkörülményei a lakásviszonyaikban is tükröződnek. Ez szorosan összefügg azzal, hogy párkapcsolati formánként különböző az együtt élők demográfiai, munkaerő-piaci, jövedelmi helyzete. életkor emelkedésével folyamatosan nő az özvegyek gyakorisága. Míg a éves korcsoportban az élettársi kapcsolatban élőknek 60%-a volt elvált és 24%-a Az élettársak gyakrabban bérelnek lakást A hazai lakáspiac sajátossága, hogy európai összehasonlításban igen magas a évi népszámlálás 1.3. tábla A párkapcsolaton alapuló családok a lakás főbb jellemzői és a lakáshasználati jogcím szerint, településtípusonként, 2011 (%) Terület Családok száma saját tulajdonú 50 m²-nél kisebb alapterületű 100 m² vagy annál nagyobb alapterületű összkomfortos vagy komfortos lakásban élő családok aránya, % Házaspár Főváros ,3 15,7 21,2 98,4 Megyei jogú városok ,8 9,5 26,7 98,2 Többi város ,5 4,5 37,5 96,2 Községek, nagyközségek ,8 2,2 47,3 93,2 Ország összesen ,6 6,5 36,0 96,0 Élettársi kapcsolat Főváros ,8 37,3 10,2 96,4 Megyei jogú városok ,5 25,8 13,5 94,4 Többi város ,4 13,0 24,4 88,9 Községek, nagyközségek ,2 7,2 32,0 80,3 Ország összesen ,6 18,1 22,1 88,6 Párkapcsolat összesen Főváros ,8 20,3 18,9 98,0 Megyei jogú városok ,6 12,5 24,3 97,5 Többi város ,6 6,0 35,1 94,9 Községek, nagyközségek ,6 3,1 44,5 90,8 Ország összesen ,4 8,6 33,4 94,6 16. A családtípusok jellemzői 19

22 idején 91% volt azoknak a háztartásoknak a hányada, akik saját tulajdonú ingatlanban éltek. A házaspáros családok esetén az átlagost is meghaladó (96%), az élettársaknál pedig az alatti (84%) volt ez az arány. Ezek a differenciák a különböző jogállású településeken eltérően vannak jelen. Budapesten és a megyei jogú városokban az átlagosnál nagyobb a bérlakáspiac szerepe, így ott a párkapcsolaton alapuló családoknak kisebb része lakik saját tulajdonú ingatlanban, mint a többi városban vagy a községekben. A területi különbségek az élettársi kapcsolatra épülő családok esetén különösen nagyok: a fővárosban 75, a községekben pedig 91%-uk él saját lakásban (a megyei jogú városokban 77, a többi városban 85% az arányuk). Ebben többek között szerepe van annak is, hogy Budapesten és a megyei jogú városokban jellemzően magasabb az ingatlanok átlagára, mint a többi településen, így ott az élettársi kapcsolatra épülő családok (amelyek a házaspároknál általában fiatalabb korszerkezetűek) kisebb eséllyel teremtették meg a saját otthonba költözés feltételeit A házaspárok lakásai általában nagyobbak és komfortosabbak A párkapcsolati formák lakásviszonyaiban meglévő különbségek a lakásméret vonatkozásában is igen számottevőek. A házastársak jellemzően nagyobb alapterületű ingatlanban élnek, mint az élettársi kapcsolatra épülő családok. Ez természetesen összefüggésben van azzal is, hogy a házaspáros családok nagyobb részében nevelnek, vagy neveltek gyermeket, így általában többen élnek egy lakásban. A két párkapcsolati forma közötti különbség a települési hierarchia minden szintjén jelentős, és a lakásállomány helyi sajátosságainak megfelelően a fővárosban, valamint a megyei jogú városokban jóval magasabb azoknak a családoknak az aránya, amelyek 50 m²-nél kisebb alapterületű lakásban élnek. A lakásokat komfortfokozat szerint vizsgálva is az élettársak alkotta családok esetén jelentősebbek a területi különbségek. Ezeknek a családoknak minden településtípusban kisebb része él összkomfortos vagy komfortos lakásban, mint a házastársi kapcsolaton alapulóknak, és a települési hierarchiában a fővárostól a községek felé haladva nő a két párkapcsolati forma közötti különbség. Míg Budapesten az élettársak 96%-a él ilyen komfortokozatú lakásban, addig a községben csak 80%-uk. (A házaspáros családokban 98, illetve 93% ez az arány.) Ez javarészt abból adódik, hogy a községekben az élettársi kapcsolatban élőknek jelentős része alacsony társadalmi státusú csoportokból kerül ki: négytizedük legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el és csupán felük volt foglalkoztatott a legutóbbi népszámlálás idején, ami lényegesen kedvezőtlenebb a többi településtípusra jellemzőnél. 20 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

23 2. A PÁRKAPCSOLATON ALAPULÓ GYERMEKES CSALÁDOK A népességfogyással, a születések mérséklődésével összefüggésben az elmúlt évtizedekben csökkent a családok és a családban élők száma is, ez együtt járt a családszerkezet jelentős változásával. A gyermekes párkapcsolatok formái módosultak, a házaspárok száma csökkent, az élettársi kapcsolatoké emelkedett. Magyarországon 2011-ben a párkapcsolaton alapuló gyermekes családok száma 1 millió 241 ezer volt, ezek 83%-a házaspáros, 17%-a élettársi kapcsolaton alapult. A két párkapcsolati formában élő szülők demográfiai jellemzői eltérőek. Az élettársi kapcsolatban a párok koröszszetétele fiatalabb, mint a házaspároké. A házasságban élők foglalkoztatottsági aránya és iskolai végzettsége általában magasabb, mint az élettársi kapcsolatban élőké. A párkapcsolaton alapuló gyermekes családokban 2011-ben 2 millió 114 ezer gyermek élt, közülük 1 millió 377 ezer 18 év alatti. Az 1, valamint a 4 és annál több gyermekes családok aránya az élettársi kapcsolatban magasabb, mint a házaspároknál, a 2 és 3 gyermekeseknél viszont fordított a helyzet. A házasságkötések számának csökkenését tükrözi, hogy az élettársi kapcsolaton nyugvó gyermekes családokban az élettársak döntően nőtlenek, hajadonok és nem elváltak. A házaspáros gyermekes családokban a nők termékenysége magasabb, mint a gyermekkel élettársi kapcsolatban élő társaiké, jelentős korcsoportonkénti különbségek mellett. A párkapcsolaton alapuló gyermekes családokban az összes gyermek 86%-a élt mindkét vér szerinti szülőjével. A házaspáros családtípusban magasabb, az élettársi kapcsolatban alacsonyabb ez az arány. A házas párkapcsolatok stabilitását jelzi az is, hogy a jelenlegi kapcsolat kezdete óta eltelt idő a házasságban lényegesen hosszabb, mint az élettársi kapcsolatban. A házaspáros gyermekes családok lakáskörülményei kedvezőbbek, mint az élettársi kapcsolatban élőké. Előbbiek átlagosan nagyobb, több szobás, komfortosabb és jobban felszerelt lakásban élnek. Az elmúlt két évtizedben kizárólag Pest megyében emelkedett a párkapcsolaton alapuló gyermekes családok száma, a fővárosban és a többi megyében csökkent. A házaspáros gyermekes családok aránya Vas és Győr-Moson-Sopronban volt a legmagasabb az utóbbi népszámláláskor. Somogy, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok megyében legnagyobb azon gyermekes párok hányada, akik a házasság köteléke helyett az élettársi kapcsolatot választották. A megyék között a gyermekes házaspároknál Pest megyében a 2 és 3 gyermekes, az élettársi kapcsolatoknál Szabolcs-Szatmár-Beregben a 3 és annál több gyermekes családok részesedése a legmagasabb. A foglalkoztatottság szempontjából a területi elhelyezkedés a döntő. A családfők foglalkoztatottsági 16. A családtípusok jellemzői 21

24 SK SI MT PL HR IE IT GR ES LT LU CY LV PT CZ HU BG AT EU-28 EE RO BE FR UK NL SE 73,7 67,5 65,9 65,6 65,5 64,2 62,6 61,9 61,5 60,2 60,1 59,6 59,4 58,8 57,5 57,0 55,0 54,6 54,4 53,7 52,9 51,7 50,7 49,4 48,9 48,7 aránya Győr-Moson-Sopronban, a fővárosban, Komárom-Esztergom, Fejér megyében kiemelkedő. A munkanélküliség leginkább Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye családfőit jellemezte. A teljes népesség iskolai végzettségéhez hasonlóan a legtanultabbak a budapesti családfők. Mind a házaspáros, mind az élettársi kapcsolaton alapuló családokban élő nők termékenysége Szabolcs-Szatmár-Beregben a legnagyobb. 2.1 A párkapcsolaton alapuló gyermekes családok összetételének változása A népességfogyással összefüggésben az elmúlt évtizedekben csökkent a családok és a családban élők száma is, ez együtt járt a családszerkezet jelentős változásával. A párkapcsolatok formái módosultak, ami hatással volt a gyermekes családokra és az azokban élő gyermekekre is. A továbbiakban azt vizsgáljuk, hogyan változott az elmúlt évtizedekben a gyermekes családok összetétele. A legutóbbi népszámláláskor 1 millió 778 ezer gyermekes családot számláltak, 6%-kal kevesebbet, mint 2001-ben. Öszszességében a párkapcsolaton 4 alapuló gyermekes családok száma 13%-kal fogyott az elmúlt évtized alatt, úgy, hogy a házaspárosoké 20%-kal csökkent, az élettársi kapcsolaton alapulóké pedig 58%-kal gyarapodott. Eközben az egyszülős családok száma 14%-kal nőtt. A gyermekes családok párkapcsolatokon belüli száma és aránya is csökkent tíz év alatt. 200 ezer gyermekes családdal lett 2.1. ábra A gyermekes családok számának alakulása és megoszlása családtípus szerint megyénként, 2011 Családtípus szerint, % Élettársi kapcsolat Egy szülõ gyermekkel Házaspár Gyermekes családok száma (1990=100%) 83,2 84,7 84,8 90,7 90,8 94,7 94,8 98,7 98,8 128,9 kevesebb, arányuk 2 százalékpontos csökkenés után 57%-ra mérséklődött. A családok szerkezetének változása, átalakulása napjainkban is zajlik, jelentős területi különbségekkel ben csak Pest megyében számláltak több gyermekes családot, mint húsz évvel korábban, a többi megyében és Budapesten kevesebbet. A fővárosban esett vissza leginkább a gyermekes családok száma. Ez egyrészt annak tudható be, hogy ott idős a koröszszetétel (a 60 éves és idősebbek aránya az egyik legmagasabb a főváros és a megyék rangsorában), a gyermekek jó része már kirepült a szülői házból. Másrészt a budapesti fiatalok az országos átlagnál képzettebbek, később létesítenek párkapcsolatot és vállalnak gyermeket, több a szingli közöttük. Harmadrészt pedig az utóbbi évtizedekben sok gyermekes család költözött el a fővárosból a budapesti agglomerációba. Az országos átlagnál kisebb mértékű fogyás Győr- Moson-Sopront, Fejért, Szabolcs-Szatmár-Bereget és Hajdú-Bihart jellemezte. DK DE FI 45,8 44,9 44,2 A gyermekes családok aránya a párkapcsolaton alapuló családokból az Európai Unió országaiban, 2011 (%) 4 Párkapcsolaton házassági vagy élettársi kapcsolatot értünk, ahol az érintett felek egy lakásban és közös háztartásban élnek. 22 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

25 2.2. ábra A párkapcsolaton alapuló gyermekes családok megoszlása családtípus szerint megyénként, 2011 EE 33,9 Vas Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg Nógrád Pest Zala Heves Budapest Ország összesen Veszprém Tolna Csongrád Fejér Borsod-Abaúj-Zemplén Baranya Bács-Kiskun Komárom-Esztergom Jász-Nagykun-Szolnok Békés Somogy Házaspár 87,8 87,6 85,3 85,3 83,9 83,8 83,7 83,2 83,1 82,8 82,8 81,6 81,3 81,3 81,2 81,1 80,4 79,5 79,4 79,2 79,1 Élettársi kapcsolat 12,2 12,4 14,7 14,7 16,1 16,2 16,3 16,8 16,9 17,2 17,2 18,4 18,7 18,7 18,8 18,9 19,6 20,5 20,6 20,8 20, % 2011-ben a párkapcsolaton alapuló gyermekes családok (1 millió 241 ezer) 83%-a házaspáros, 17%-a élettársi kapcsolaton nyugvó volt és 2011 között a gyermekes házaspáros családok száma kizárólag Pest megyében nőtt (11%-kal). Békés megyében csökkent leginkább (39%-kal), ezzel összefüggésben viszonylag magas volt a gyermek nélküli házaspárok aránya. Mindez a megye idős koröszszetételével magyarázható. Élettársak alkotta gyermekes család Budapesten és minden megyében több volt, mint 1990-ben, számuk nagymértékben Győr-Moson-Sopronban és Vasban (5,8, illetve 5,3-szeresére), legkevésbé Budapesten (2,3-szeresére) bővült. Hasonló változások jellemezték a közötti időszakot is. A gyermekes családok száma és azon belül a párkapcsolaton alapuló gyermekeseké csak Pest megyében nőtt, legnagyobb csökkenés Békésben volt. A családszerkezetben bekövetkezett különböző változások mint a hivatalosan meg nem pecsételt együttélések térnyerése ellenére a gyermeket nevelők körében a házasság népszerűsége megmaradt. Magyarországon a legutóbbi népszámláláskor az összes párkapcsolaton alapuló gyermekes családból a hagyományosak (házaspár 1 vagy több gyermekkel) aránya volt a meghatározó (83%), bár ez az arány 8 százalékponttal alatta maradt a évinek. Az átlagos családméret csak kismértékben változott, a párkapcsolatok körében a száz gyermekes családra jutó gyermekszám 171-ről 170-re csökkent. A megyék többségében 2011-ben az élettársi kapcsolaton alapuló családokban élt átlagosan több gyermek, mint a házaspároknál, különösen Szabolcs-Szatmár-Beregben, Az élettársi kapcsolatok aránya a párkapcsolaton alapuló gyermekes családokból az Európai Unió országaiban, 2011 (%) SE FR DK FI LT BG NL BE UK HU SI AT EU-28 PT ES DE LV CZ, LU IE IT, SK RO HR PL CY MT GR 32,1 25,9 20,9 20,8 19,4 18,8 18,5 18,1 17,7 17,2 17,1 14,2 13,0 12,7 10,7 10,2 10,1 9,8 9,7 7,6 6,6 3,4 3,0 2,7 2,6 0,8 16. A családtípusok jellemzői 23

26 Borsod-Abaúj-Zemplénben és Somogyban. A házaspáros gyermekes családok aránya a megyék közül Vasban és Győr-Moson-Sopronban volt a legmagasabb az utóbbi két népszámláláskor. Somogy, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok megyében a gyermekes párok 21%-a a házasság köteléke helyett az élettársi kapcsolatot választotta. Tíz évvel korábban még Baranya és Bács-Kiskun is azok közé a megyék közé tartozott, amelyekben magas, 11% volt az élettársi kapcsolaton alapuló gyermekes családok aránya. Utóbb ezekben a megyékben az egyszülős családok részesedése emelkedett erőteljesebben a párkapcsolatosak ellenében. Általában azokon a területeken, ahol a gyermekes családok közül nagy arányban élnek élettársi kapcsolatban, az egyszülős családtípus is gyakoribb. A párkapcsolatos családok közül 2001-ben százból 59 volt gyermekes, 2011-ben már csak 57. Az élettársi kapcsolatban élő párok korösszetétele fiatalabb a házaspárokénál, körükben minden korcsoportban a 4, 5, 6 vagy annál több gyermekes családok aránya magasabb. Ez fokozottabban jelentkezik azokban a megyékben (Borsod-Abaúj-Zemplén vagy Szabolcs- Szatmár-Bereg), amelyekben viszonylag nagy hányadban élnek romák, e nemzetiségi csoportban már korábban is népszerű és elfogadott együttélési forma volt az élettársi kapcsolat. 2.2 A párkapcsolaton alapuló családban élő gyermekek száma korcsoportok szerint, területi különbségek A legtöbb gyermek továbbra is házaspáros családban él, de számuk évtizedek óta folyamatosan csökken. A fejlett országokban az utóbbi évtizedekben csökken a házasodási kedv, a házasságok egyre nagyobb arányban bomlanak fel, miközben az azoknál kevésbé stabil és rövidebb időtartamú élettársi kapcsolatok egyre inkább terjednek. 5 A párkapcsolaton alapuló családban élő gyermekek száma 14%-kal mérséklődött az elmúlt két évtizedben. A házasságon alapuló családokban élő gyermekek száma 26%-kal csökkent, az élettársi kapcsolatban lévőké viszont 3,3-szeresére nőtt. Míg január 1-jén az összes családban élő 3 millió 104 ezer gyermek 79%-a élt párkapcsolaton alapuló családban, addig 2011-ben a 2 millió 893 ezer gyermeknek már csak 73%-a. A párkapcsolatok gyermekeinek többségét, 83%-át házasságot kötött szülők, 17%-át pedig házasságkötés nélkül élettársi kapcsolatban együtt élő szülők nevelik ábra A párkapcsolaton alapuló családban élő gyermekek számának alakulása és családtípus szerinti megoszlása megyénként, ,0 88,0 16,6 83,4 11,7 88,3 17,0 83,0 22,3 77,7 81,2 19,0 19,4 Családtípus szerint, % Élettársi kapcsolat Házaspár Gyermekes családok száma (2001=100%) 77,9 81,5 81,6 85,2 85,3 88,9 89,0 92,2 92,3 106,7 Magyarországon 2011-ben a párkapcsolaton alapuló gyermekes családok fele 1, 36%-a 2 gyermekes, a nagycsaládosnak számító 3 vagy annál több gyermekeseké pedig együttesen 14% volt hez képest egyedül a 2 gyermekes családok aránya csökkent. A megyék között a családok gyermek száma alapján jelentősek az eltérések. Általában ott, ahol alacsony a gyermekkorúak hányada és viszonylag idősebb a népesség korösszetétele, magasabb az egygyermekes családok aránya. (Lásd 2.4. ábra) Az 1 és a 4 vagy annál több gyermekes családok aránya az élettársi kapcsolatban, a 2 és 3 gyermekeseké a házasságra épülő párkapcsolatban magasabb. 6 évesnél fiatalabb gyermeket Magyarországon 2011-ben az összes párkapcsolaton alapuló gyermekes család 31%-ában, 384 ezer családban neveltek. E családok 72%-a házaspáros, 28%-a élettársi kapcsolaton alapult. A megyék között jelentősek a különbségek, 21,1 17,1 17,8 78,9 20,1 82,9 15,7 15,5 82,2 15,5 79,9 18,3 84,3 84,5 21,3 84,5 81,0 81,7 18,8 80,6 5 Földházi Erzsébet: Új párkapcsolatok az első válás után eseménytörténeti elemzés. Demográfia, évf. 2 3 szám. Budapest. 78,7 17,7 82,3 20,5 79,5 17,1 82,9 24 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

27 2.4. ábra A párkapcsolaton alapuló gyermekes családok megoszlása a gyermekek száma szerint megyénként, 2011 Zala Somogy Békés Tolna Budapest Baranya Nógrád Heves Jász-Nagykun-Szolnok Vas Veszprém Bács-Kiskun Csongrád Komárom-Esztergom Ország összesen Fejér Győr-Moson-Sopron Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg Pest % 1 gyermekkel 2 gyermekkel 3 gyermekkel 4 és több gyermekkel Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyében 37%, ezzel szemben Győr-Moson-Sopronban 20% az élettársi kapcsolatos családok aránya. A párkapcsolaton alapuló családban élő 6 évesnél fiatalabb gyermekek száma az elmúlt évtizedben 5,4%- kal mérséklődött, ezen belül a házaspáros családokban 18%-kal csökkent, az élettársi kapcsolatban 60%-kal bővült. A házaspáros kapcsolatokban csak Budapesten és Pest megyében, az élettársaknál minden megyében gyarapodott a számuk, leginkább Győr-Moson-Sopronban és Vasban. Magyarországon a párkapcsolaton alapuló gyermekes családokban a 6 évesnél fiatalabb gyermekek 72%-át házasságban, 28%-át élettársi kapcsolatban élő szülők nevelték 2011-ben. Magyarországon 15 évesnél fiatalabb gyermeket a párkapcsolaton alapuló gyermekes családok 58%- ában, 717 ezer családban neveltek 2011-ben. Az ilyen korú gyermeket nevelő családok száma 17%-kal kevesebb, mint 2001-ben. Ezen belül a házaspárosoké 28%-kal csökkent, az élettársi kapcsolaton nyugvóké 59%-kal emelkedett. A párkapcsolaton alapuló családban élő 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma a 2001 évi 1 millió 407 ezerről 18%-os csökkenés után 2011-re 1 millió 154 ezerre mérséklődött. A csökkenés Pest kivételével minden megyében és minden településtípusban jellemző volt. A házaspáros családban nevelkedő gyermekek száma minden megyében és településtípusban kisebb, mint az előző népszámlálás idején. A házaspárossal szemben az élettársi kapcsolatos családban nevelkedő 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma minden településtípusban és megyében emelkedett ben a száz gyermekes élettársra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma 126 volt, 40-nel több, mint a házaspároknál. Az élettársi kapcsolaton alapuló családban élő gyermekek számának jelentős növekedése ellenére a párkapcsolatban lévő 15 évesnél fiatalabb gyermekek 77%-a házaspáros családban élt 2011-ben. A társadalmi, gazdasági szempontból kedvezőbb adottságú területeken, mint Budapesten, Győr-Moson-Sopron, Pest és Vas megyében arányuk 80%-ot meghaladó volt. 16. A családtípusok jellemzői 25

28 SI SK 26,3 26, ábra A párkapcsolaton alapuló családban élő 6 évesnél fiatalabb gyermekek megoszlása családtípus szerint megyénként, 2011 GR IT HR CZ, MT ES BG LT PL PT RO HU AT EU-28 23,7 21,9 20,7 19,4 19,3 18,5 18,3 17,9 17,5 17,2 16,6 15,4 14,8 Jász-Nagykun-Szolnok Borsod-Abaúj-Zemplén Somogy Békés Komárom-Esztergom Bács-Kiskun Tolna Heves Nógrád Szabolcs-Szatmár-Bereg Baranya Zala Veszprém Fejér Csongrád Ország összesen Hajdú-Bihar Vas Pest Budapest Győr-Moson-Sopron 62,4 62,5 62,5 64,1 67,6 68,2 68,3 68,5 68,7 69,7 70,0 70,2 71,0 71,0 71,4 72,1 74,0 77,5 77,8 78,6 81,3 Házaspár Élettársi kapcsolat 37,6 37,5 37,5 35,9 32,4 31,8 31,7 31,5 31,3 30,3 30,0 29,8 29,0 29,0 28,6 27,9 26,0 22,5 22,2 21,4 18, % LV CY DE EE IE UK LU BE FR NL FI SE DK 13,4 12,8 11,8 11,5 11,4 11,2 10,8 10,6 6,9 6,6 6,5 4,9 2,2 Magyarországon 2011-ben a 25 évesnél fiatalabb, párkapcsolaton alapuló családban élő gyermekek száma 2001-hez képest 18%-kal kisebb volt. Ezen belül a házaspáros családokban 27%-kal csökkent, az élettársi kapcsolatokban 57%-kal emelkedett. A 25 éves és idősebb gyermekkel együtt élő, párkapcsolaton alapuló családok száma 2011-ben Magyarországon az előző népszámlálás időpontjához képest 28%-kal nagyobb volt. Minden településtípusban, megyében emelkedett a számuk a házasságban és az élettársi kapcsolatban egyaránt. A növekedés mértéke az utóbbiak esetében jelentősebb volt. A párkapcsolaton alapuló családok közül a 24 évesnél idősebb gyermekek 94%-a házaspáros családban élt 2011-ben. Csak 25 éves és idősebb gyermekkel élő családok aránya a párkapcsolaton alapuló gyermekes családokból az Európai Unió országaiban, 2011 (%) Számuk 2001-hez képest 32%-kal emelkedett, ezen belül a városokban 26, a községekben 45%-kal. A gyermekek számának csökkenése az eltartottsági viszonyt is befolyásolta. Az eltartott gyermekkel élő párkapcsolatos családok száma 15%-kal kevesebb volt 2011-ben, mint 2001-ben. Jellemző tendencia, hogy a házasságban fogyott, az élettársi kapcsolatban emelkedett az eltartott gyermekek száma ben száz házaspáros gyermekes családra 128, száz élettársi kapcsolatra 154 eltartott gyermek jutott ben Magyarországon a párkapcsolatos családokban 1 millió 644 ezer eltartott gyermek élt, számuk 15%-kal kevesebb, mint 2001-ben. A gyermekek 78%-a volt eltartott 2011-ben. A házaspáros családoknál ez az arány 75, az élettársi kapcsolatban 90%. (Lásd 2.6. ábra) Csak 25 éves és idősebb gyermekkel élő párkapcsolatok aránya a legutóbbi népszámlálás óta 5 százalékpontos emelkedéssel megközelítette a 17%-ot. Míg száz házasságban élő párból 19-ben kizárólag ilyen korú gyermek nevelkedett, addig száz élettársi kapcsolatból csupán 6-ban. Zalában működött legtovább 26 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

29 2.6. ábra A párkapcsolaton alapuló családban élő eltartott gyermekek számának változása megyénként, 2011 (2001=100) Pest Győr-Moson-Sopron Budapest Hajdú-Bihar Csongrád Ország összesen Fejér Vas Szabolcs-Szatmár-Bereg Heves Komárom-Esztergom Baranya Bács-Kiskun Veszprém Nógrád Zala Somogy Tolna Jász-Nagykun-Szolnok Borsod-Abaúj-Zemplén Békés % Házaspár Élettársi kapcsolat a mamahotel, vagyis a megyék közül legmagasabb a száz gyermekes házaspáros családra jutó 25 éves vagy idősebb gyermekek száma (35). E mutató értéke országosan 29 volt 2011-ben ábra A párkapcsolaton alapuló családban élő gyermekek megoszlása korcsoport szerint, 2011 % ,0 21,5 10,9 30,5 20,1 5,5 12,0 9,0 36,3 37,2 15,0 19,8 10,6 31,5 23,1 Házaspár Élettársi kapcsolat Párkapcsolat összesen 6 évesnél fiatalabb 6 14 éves éves 25 éves és idősebb éves A gyermekek korösszetételében igen jelentős a különbség a párkapcsolat két típusa között. A fiatalabb korcsoportba tartozó gyermekek részaránya az élettársaknál, a nagykorú gyermekeké a házaspároknál volt magasabb. Az élettársi kapcsolatban élő szülők gyermekeinek 83%-a legfeljebb 17 éves, amitől húsz százalékponttal maradt el a házaspárok gyermekeinek arányszáma. Ugyanakkor a házaspárok gyermekei háromszor gyakrabban tartoztak a legidősebb, 25 éves és idősebb korosztályba. A gyermekek átlagos életkora az egyszülős családokban volt a legmagasabb, közel 21 év, az élettársaknál pedig a legalacsonyabb, 10 év. A házasságban élő szülők gyermekei átlagosan 15 évesek voltak. 2.3 A szülők jellemzői a párkapcsolaton alapuló gyermekes családokban A szülők korösszetétele 2011-ben a párkapcsolatban élő gyermekes családoknál a szülők korcsoportjában jelentős az eltérés az együttélési forma szerint. A házaspáros családok 79%-ában mindkét szülő középkorú (30 59 éves), 16. A családtípusok jellemzői 27

30 2.8. ábra A gyermekes élettársi kapcsolatban élő családfők megoszlása korcsoport szerint megyénként, 2011 Budapest Csongrád Pest Győr-Moson-Sopron Vas Zala Fejér Veszprém Békés Bács-Kiskun Komárom-Esztergom Baranya Ország összesen Tolna Somogy Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Heves Nógrád Borsod-Abaúj-Zemplén Szabolcs-Szatmár-Bereg % 29 éves éves éves éves 60 éves és idősebb 8,1%-ában időskorú (60 éves és idősebb), 5,9%-ában a családfő időskorú, a feleség középkorú, 3,7%-ában a családfő középkorú, a feleség fiatalkorú (30 évnél fiatalabb). Az élettársi kapcsolatban jelentősebb a fiatalkorúak, valamint azoknak az aránya, ahol a családfő középkorú és az élettársa fiatalkorú. Magyarországon 2011-ben a párkapcsolatban gyermekkel együtt élő családfők 31%-a éves, 24%-a éves, 18%-a éves, 12%-a 60 éves és idősebb, 11%-a éves, 4,4%-a 30 évesnél fiatalabb volt. Ez a korcsoportos megoszlás valamennyi megyére jellemző, annyi különbséggel, hogy Borsod- Abaúj-Zemplén, Fejér, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nagyobb a évesek aránya a 60 éves és idősebbeknél. A házaspáros családban és az élettársi kapcsolatban élő családfők korösszetétele jelentősen eltér egymástól. A 40 éves és idősebbek esetében a házasságban, az ennél fiatalabbaknál az élettársi kapcsolatban élő családfők aránya a magasabb. A gyermekes párkapcsolatban a nőknél is a 40 éves és idősebbeknél a házasságban, 40 év alatt az élettársi kapcsolatban élők aránya magasabb. A 30 év alatti nők legnagyobb arányban Szabolcs-Szatmár-Bereg, ezt követően Borsod-Abaúj-Zemplén megyében választották az élettársi kapcsolatot. A 20 évesnél fiatalabb, gyermekes párkapcsolatban élő nők 76, a évesek 68%-a élettársi kapcsolatban élt. A 25 éves és idősebbek körében a házasságban élők aránya volt nagyobb A szülők foglalkoztatottsága Magyarországon 2011-ben a párkapcsolaton alapuló gyermekes családok 48%-ában a családfő és párja is foglalkoztatott volt. A vizsgált családok 26%-ában csak a családfő, 10%-ában csak a feleség (élettárs), 16%- ában egyik szülő sem dolgozott. Területi bontásban a foglalkoztatási adatok a gazdaságilag kedvezőbb helyzetben lévő nyugat-dunántúli és közép-dunántúli megyékben lényegesen jobbak, mint az ország keleti részén. Településtípusonként azon családok aránya, ahol a családfő és a feleség (élettárs) is foglalkoztatott volt, a megyeszékhelyeken a legmagasabb, a községekben, nagyközségekben a legalacsonyabb. (Lásd 2.9. ábra) 28 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

31 2.9. ábra A párkapcsolaton alapuló gyermekes családok közül azok aránya, ahol legalább az egyik szülő foglalkoztatott megyénként, 2011 % 76,5 78,8 78,9 81,1 81,2 83,3 83,4 85,6 85,7 87, hez képest nőtt azoknak a családoknak az aránya, ahol mind a két szülő foglalkoztatott volt, csökkent azoké, ahol csak a családfő, valamint ahol egyik szülő sem dolgozott. Országos átlagban jelentősen eltér a házaspáros családban és az élettársi kapcsolatban élők foglalkoztatottsága. A gyermekes házaspáros családok közül azok hányada, ahol mind a két szülő, illetve csak a feleség dolgozott, magasabb, mint az élettársi kapcsolatban. Az élettársi kapcsolatokban ezzel szemben azoknak a családoknak az aránya magasabb, ahol csak a családfő vagy egyik szülő sem foglalkoztatott. A megyék közötti területi különbségek mind a házaspáros, mind az élettársi kapcsolatnál jelen vannak a foglalkoztatási arányokban, azonban az utóbbiak esetében jelentősebbek. Az élettársi kapcsolatoknál azoknak a gyermekes családoknak a hányada, ahol mind a két szülő dolgozik, Budapesten és Győr-Moson-Sopronban 48, Szabolcs-Szatmár-Beregben csak 21%. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az élettársi kapcsolatok 38%-ában egyik fél sem volt foglalkoztatott, Győr-Moson-Sopronban ez az arány 8,9% volt ábra A párkapcsolaton alapuló gyermekes családban élő családfők megoszlása gazdasági aktivitás szerint megyénként, 2011 Házaspár Budapest Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Ország összesen Élettársi kapcsolat % % Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott 16. A családtípusok jellemzői 29

32 A házasságban élő férfiak között magasabb a foglalkoztatottság, annak ellenére, hogy körükben lényegesen nagyobb az inaktív keresők aránya. A munkanélküliek és az eltartottak részesedése az élettársi kapcsolatokban élő családfőknél magasabb. (Lásd ábra) A szülők iskolai végzettsége A házaspáros gyermekes családok több mint kétharmadában azonos, közel egyharmaduknál eltérő a szülők iskolai végzettsége. Az élettársi kapcsolatban a gyermekes párok iskolai végzettsége alacsonyabb volt a házasságban élőkénél. Körükben lényegesen magasabb azoknak a hányada, ahol mindkettejük legfeljebb az általános iskola 8 évfolyamával rendelkezett. A házasságban élő családfőknél nagyobb az érettségivel és főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezők aránya, mint az élettársi kapcsolatban. Az élettársi kapcsolatban Budapest után Pest megyében volt a legkiemelkedőbb a diplomás családfők részesedése. A fővárosban a családfők 15, Szabolcs- Szatmár-Beregben 54%-ának volt legfeljebb általános iskola 8 osztálya. 2.4 A gyermekes élettársak családi állapota Összességében tovább emelkedett a nőtlen, hajadon élettársak aránya ben a gyermekes családfők (férfi élettárs) részesedése 68, a nőké 64% volt. A gyermeket nevelő családok több mint felében egyik élettárs sem kötött házasságot élete során. A gyermeket nevelő élettársak körében Szabolcs- Szatmár-Beregben a legmagasabb a nőtlenek vagy hajadonok aránya, százból 72 férfi és 69 nő még soha nem kötött házasságot. A nőtlenek aránya 70, a hajadonoké 66% feletti még Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Az elvált családi állapotúak részesedése csökkent 2001-hez képest. Magyarországon az élettársi kapcsolaton alapuló gyermekes családokban százból 29 családfő és 31 élettárs korábbi házassága szűnt meg válással. Az özvegyek száma a nőtlenekhez, hajadonokhoz, elváltakhoz mérten csekély, a nemek közötti különbség viszont jelentős, az özvegy nők részesedése lényegesen meghaladta a férfiakét összefüggésben azzal, hogy a népességen belül több az idős nő, mint a férfi. (Lásd 2.1 tábla) ábra A párkapcsolaton alapuló gyermekes családban élő családfők megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint megyénként, 2011 Budapest Pest Csongrád Ország összesen Győr-Moson-Sopron Baranya Fejér Hajdú-Bihar Komárom-Esztergom Veszprém Vas Zala Heves Bács-Kiskun Somogy Borsod-Abaúj-Zemplén Jász-Nagykun-Szolnok Békés Tolna Szabolcs-Szatmár-Bereg Nógrád % Általános iskola 8. évfolyam vagy alacsonyabb Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevél Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevél 30 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

33 2.1. tábla A gyermekes élettársi kapcsolatok megoszlása az élettársak családi állapota szerint, 2011 (%) A családfő családi állapota nőtlen, hajadon Az élettárs házas özvegy elvált családi állapotú Nőtlen, hajadon 54,0 0,8 1,6 11,3 54,6 67,7 Házas 0,7 0,2 0,1 0,8 4,2 1,8 Özvegy 0,4 0,1 0,4 0,8 3,1 1,7 Elvált 8,7 0,5 1,9 17,7 38,1 28,8 63,8 1,6 4,0 30,6 100,0 100,0 Országosan 3,3 ezer nő és 3,8 ezer férfi vallotta magát házasnak, miközben gyermekes élettársi kapcsolatban élt (nem a házastársával). A házasok aránya a megyék többségében 2% alatti volt. 2.5 A gyermekes családokban élő feleség, nő élettárs termékenysége A legutóbbi népszámlálás adatai alapján a házaspáros gyermekes családokban a nők termékenysége magasabb, mint a gyermekkel élettársi kapcsolatban élő társaiké. A termékenységi mutató korcsoportonként és párkapcsolat típusonként, valamint területenként is eltérő ben a párkapcsolaton alapuló gyermekes családokban az összes feleséget, illetve élettársat tekintve száz nőre 206 élveszületett gyermek jutott, ezen belül a házasok körében 209, az élettársak között 194. A mutató a tíz évvel korábbihoz képest a házasok esetében kissé emelkedett, az élettársnál nagyobb mértékben csökkent. Korcsoportonként a legnagyobb növekedés (az éveseknél) és a legnagyobb csökkenés (a éveseknél) is az élettársi kapcsolatban élőknél volt 2001-hez képest ben is igaz, hogy a termékenység a legfiatalabb korcsoporttól (19 évesek és annál fiatalabbak) a legidősebbig (60 évesek és idősebbek) 2.2. tábla Száz nőre jutó élve született gyermek a párkapcsolaton alapuló gyermekes családokban a feleség, élettárs korcsoportja szerint Korcsoport, éves Száz nőre jutó élve született gyermek feleség élettárs összesen A családtípusok jellemzői 31

34 2.12. ábra Száz nőre jutó élve született gyermek a párkapcsolaton alapuló gyermekes családokban megyénként, 2011 Szabolcs-Szatmár-Bereg Borsod-Abaúj-Zemplén Jász-Nagykun-Szolnok Hajdú-Bihar Békés Fejér Nógrád Bács-Kiskun Veszprém Tolna Komárom-Esztergom Ország összesen Heves Pest Somogy Vas Csongrád Győr-Moson-Sopron Baranya Zala Budapest fő Házaspár Élettársi kapcsolat növekszik mindkét vizsgált családtípusban. Ez egyrészt tükrözi azt, hogy a éveseknél (szülőképes korúak) még nem befejezett a termékenység, másrészt azt is, hogy az 50 éves vagy annál idősebbek magasabb termékenységi szint mellett élték meg a szülőképes kort. A házas nők termékenysége a 19 éves és annál fiatalabbaknál, valamint a és éves korcsoportokban magasabb, mint az élettársaké. Az összes többi korcsoportban fordított a helyzet, így a legidősebbeknél is. (Lásd 2.2. tábla) A viszonylag magas termékenységű Borsod-Abaúj- Zemplénben a szülési hajlandóság a 19 évesek és annál fiatalabbak körében kiemelkedő. A 60 éves és idősebbek életük során sokkal több gyermeket szültek, mint amennyit a fiatalabb nőtársaik szültek vagy szülni fognak. A legidősebb korosztályban a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei gyermekes élettársak esetében a legmagasabb a mutató értéke: száz nőre 320 élve született gyermek jutott 2011-ben. A köztes korcsoportokban megyénként változó a házasságban és az élettársi kapcsolatban élő nők termékenysége. A húszas éveik második felében lévő élettársak közül Szabolcs-Szatmár- Beregben és Borsod-Abaúj-Zemplénben fordult elő, hogy egy nőnek átlagosan több mint 2 élve született gyermeke volt. Az ebbe a családtípusba tartozó harmincasok közül is az e két megyében élők a legtermékenyebbek. A termékenységi arányszám szinte minden korcsoportban Budapesten volt a legalacsonyabb. 2.6 A gyermekek szülőkhöz fűződő vérségi kapcsolata A családok felbomlásával, majd újjászerveződéséből járó folyamat következtében egyre gyakoribbá válik a gyermekes családoknak egy speciális típusa, az ún. mozaikcsalád, amely úgy jön létre, hogy a szülők válását, különélését vagy az egyik szülő halálát követően az új partner egy meglévő egyszülős családhoz csatlakozik. Ez a családmodell a klasszikus, nukleáris családtól csak kialakulásában és a gyermekhez fűződő vérségi kapcsolatban tér el, összetételében azonban nem különbözik attól, hiszen két párkapcsolatban élő felnőttből és gyermek(ek)ből áll. 6 6 Vörös Csabáné Kovács Marcell: A változó család a népszámlálási adatok tükrében. Statisztikai Szemle 91. évfolyam 12. szám. 32 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

35 A mozaikcsaládokra jellemző, hogy a házaspáros családban a közös gyermekesek, míg az élettársi kapcsolatban a közös gyermek nélküliek részesedése a nagyobb. A házaspáros gyermekes családokból a nem mozaikcsaládok részesedése hasonlóan a tíz évvel korábbihoz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kiemelkedő, több mint 94%. A mozaikcsaládok aránya 2011-ben Komárom-Esztergomban (8,9%), 2001-ben a fővárosban és Pest megyében volt a legmagasabb. Az élettársi kapcsolaton alapuló családoknál 2001-ben Borsod-Abaúj-Zemplénben száz családból 88 nem mozaikcsalád volt, 2011-ben ez az arány a megyék sorrendjében szintén itt volt a legmagasabb (71), míg a mozaikcsaládok leginkább Győr-Moson- Sopron és Komárom-Esztergom megyében fordult elő ben Magyarországon a párkapcsolaton alapuló gyermekes családokban 1 millió 809 ezer gyermek, az összes gyermek 86%-a élt mindkét vér szerinti szülőjével. A hagyományos családtípusban magasabb, az élettársi kapcsolatban alacsonyabb ez az arány. 305 ezren olyan családban nevelkedtek, ahol legfeljebb az egyik szülő vér szerinti. A házaspáros családokban minden kilencedik, az élettársi kapcsolatban minden harmadik gyermeknek csak az egyik szülője volt vér szerinti a legutóbbi népszámláláskor. A pótapás, illetve pótanyás (az anya, illetve az apa a vér szerinti gyermekét nevelik) családokban élő gyermekek részesedése az élettársi kapcsolaton alapuló családoknál jóval gyakoribb, mint a házaspárosoknál. Az összes párkapcsolaton nyugvó családban 107 ezer gyermek vér szerinti szülő nélkül élt, mint nevelt vagy örökbe fogadott gyermek, a két családtípusban mért arányuk nem tért el lényegesen tábla A párkapcsolaton alapuló családban élő gyermekek megoszlása a szülőkhöz fűződő vérségi kapcsolat szerint településtípusonként, 2011 (%) Terület Szülők közös az apa Csak vér szerinti gyermeke az anya Nevelt vagy örökbe fogadott gyermek Családban élő gyermek összesen Házaspár Főváros 90,1 1,5 4,5 3,8 100,0 Megyei jogú városok 90,1 1,3 4,6 4,0 100,0 Többi város 89,4 1,2 4,2 5,1 100,0 Községek, nagyközségek 88,9 1,1 3,9 6,1 100,0 Ország összesen 89,5 1,2 4,2 5,1 100,0 Élettársi kapcsolat Főváros 66,8 4,5 24,7 4,0 100,0 Megyei jogú városok 65,2 3,8 26,6 4,4 100,0 Többi város 66,5 4,2 24,4 4,9 100,0 Községek, nagyközségek 67,7 4,2 22,8 5,3 100,0 Ország összesen 66,8 4,2 24,2 4,9 100,0 Párkapcsolat összesen Főváros 86,4 2,0 7,7 3,9 100,0 Megyei jogú városok 86,1 1,7 8,1 4,1 100,0 Többi város 85,5 1,7 7,6 5,1 100,0 Községek, nagyközségek 84,9 1,7 7,4 6,0 100,0 Ország összesen 85,6 1,7 7,7 5,1 100,0 16. A családtípusok jellemzői 33

36 2001-hez képest a gyermekes párkapcsolatokban összességében nem változott a két vér szerinti szülőjével együtt élő gyermekek aránya, az élettársi kapcsolatban viszont jelentősen nőtt (15 százalékponttal). Ez egyrészt azt mutatja, hogy közös gyermeket vagy gyermekeket nevelve is sokan választják az élettársi kapcsolatot, másrészt ezeknek az élettársaknak egy része a jövőben köt házasságot, amit egyelőre elodázott. A csak egyik szülővel vérségi kapcsolatban álló és annak párjával, a pótapával, vagy a pótanyával családot alkotó gyermekek részesedése tíz év alatt mindkét családtípusban csökkent. A nevelt vagy örökbe fogadott gyermekek aránya változott a legnagyobb mértékben, a növekedés elsősorban a házaspáros családokban volt jellemző. Ugyanakkor az élettársi kapcsolaton alapuló családokban csökkent azoknak a gyermekeknek az aránya, akik az élettársak egyikével sem álltak vérségi kapcsolatban. A vér szerinti szüleikkel együtt élő gyermekek aránya a fővárosban a legmagasabb az összes párkapcsolatból, a megyéket vizsgálva Hajdú-Bihar, Győr- Moson-Sopron, illetve Vas megyében a hagyományos, azaz házaspáros családokban volt a legjellemzőbb. A nem két vérszerinti szülővel élő gyermekek aránya Somogy megyében volt a legmagasabb, ezen belül a nevelt vagy örökbe fogadottaké is. (Lásd 2.3. tábla) 2.7 A jelenlegi házasságban, élettársi kapcsolatban eltelt idő és a gyermekek száma A párkapcsolat kezdete óta eltelt idő szerint is eltér a családok megoszlása a kétféle családtípusban. A 2011-es népszámláláskor az átlagos házasságtartam 20 év, az átlagos élettársi kapcsolattartam pedig 9 év. 7 A gyermekes párkapcsolatokra is ez a jellemző, az élettársak átlagosan rövidebb ideje élnek együtt, mint a házaspárok. A leggyakoribb időtáv a gyermekes házaspáros családoknál a házasságkötés óta eltelt év, az élettársi kapcsolatoknál csak 2 5 év. A házaspáros családok 20, az élettársi kapcsolatok 28%-a tartozott az előbbi kategóriákba. Tíz évvel korábban szintén e két időtartam volt a legjellemzőbb a párkapcsolatban töltött időt tekintve, viszont az élettársi kapcsolatban már átlagosan hosszabb időt töltenek, mint korábban. A gyermekes házaspárok 3, az élettársak 12%-a kevesebb mint 2 éve élt együtt. Míg minden harmadik gyermeket nevelő házaspár már túl van az ezüstlakodalmán, addig száz élettársból csak 3-nak áll fenn párkapcsolata legalább 25 éve. A párkapcsolatban eltöltött 50 év rendkívül ritka, ami a vizsgált sokaság jellegéből fakad, hiszen a szülők korából adódóan, jellemzően már kevés a felnőtt korú gyermek ezekben a családokban tábla A párkapcsolaton alapuló gyermekes családok megoszlása a jelenlegi párkapcsolat kezdete óta eltelt évek szerint, 2011 (%) Házasságkötés, élettársi kapcsolat kezdete óta eltelt évek Házaspár Élettársi Párkapcsolat kapcsolat összesen 2 évnél kevesebb 2,7 11,6 4, ,6 27,6 12, ,8 22,2 12, ,6 19,7 13, ,8 6,9 7, ,5 8,5 17, ,1 2,1 11, ,5 1,2 14, ,1 0,1 4,2 50 1,2 0,0 1,0 100,0 100,0 100,0 2.8 Lakáskörülmények A évi népszámlálás időpontjában a több mint 1,2 millió, párkapcsolaton alapuló gyermekes család túlnyomó többsége lakásban 8 élt. Mintegy 12 ezer család, a családok 1 ezreléke azonban a lakás kritériumának nem megfelelő ún. egyéb lakóegységben lakott. A vizsgált családok 35%-a 4 vagy annál több szobás, 36%-a 3, 25%-a 2, 3,3%-a 1 szobás lakásban lakott. Tíz év alatt a 4 vagy annál több szobával rendelkező családok részesedése nőtt, a kevesebb szobával rendelkezőké csökkent. Az egyszobás lakásokban élő családok Budapesten (5,6%), a 4 és többszobásban élők Pest megyében (48%) fordultak elő a legnagyobb arányban. 7 Vörös Csabáné Kovács Marcell: A változó család a népszámlálási adatok tükrében. Statisztikai Szemle 91. évfolyam 12. szám. 8 Lakott üdülővel együtt. 34 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

37 Míg a házaspáros családok körében az összes párkapcsolaton alapuló családhoz képest a 3, illetve a 4 és annál többszobás lakásokban, addig az élettársaknál az 1, valamint a 2 szobásban élők képviseltek nagyobb hányadot (akár gyermekkel, akár gyermek nélkül éltek együtt). A családban élő gyermekek a tíz évvel korábbinál nagyobb arányban éltek 4 és annál több szobás lakásokban ábra A párkapcsolaton alapuló gyermekes családok megoszlása a lakás szobaszáma szerint, % Házaspár 2% 8% 23% 21% 38% Egyszobás Élettársi kapcsolat 37% 38% Kétszobás Háromszobás Négy- és többszobás A évi népszámláláskor a párkapcsolaton alapuló gyermekes családok 60%-a 2001-ben 55%-a lakott legalább 80 m 2 alapterületű lakásban. A gyermeket nevelő házaspárok esetében a 80 m 2 vagy azt meghaladó, az élettársaknál a 80 m 2 alatti alapterületű lakásokban lakók voltak többségben. A 39 m 2 -nél nem nagyobb lakásokban lakó gyermekes családok részesedése a főváros után Borsod- Abaúj-Zemplénben volt a legnagyobb és Békés megyében a legkisebb. A 100 m 2 vagy afeletti területű lakásokban élők hányada Győr-Moson-Sopronban volt a legmagasabb, a főváros után Jász-Nagykun- Szolnok megyében a legalacsonyabb. A fővárosban és a megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban gyermekkel együtt élő családok között a többi településtípushoz képest, a lakásméretek településtípusonkénti eltéréseiből is adódóan nagyobb volt azoknak az aránya, akik kisebb alapterületű lakásokban éltek ben a párkapcsolaton alapuló gyermekes családok 70%-a élt összkomfortos, 24%-a komfortos, 2,1%- a félkomfortos, 3,5%-a komfort nélküli vagy szükség- és egyéb lakásokban hez képest az összkomfortos lakásokban élő gyermekes családok hányada emelkedett, a többi komfortfokozatú lakásokban élőké csökkent. A házaspáros családoknál nagyobb, az élettársi kapcsolatban élők között lényegesen kisebb volt azoknak a családoknak az aránya, akik összkomfortos lakásokban éltek. Bár tíz év alatt jelentősen visszaesett főleg a 3 vagy annál több gyermeket nevelőknél a komfort nélküli vagy szükség- és egyéb lakásokban élők aránya, 2011-ben a 3 vagy annál több gyermeket nevelők jóval nagyobb hányada élt ilyen lakásokban, mint az 1 vagy 2 gyermeket nevelők. Ez a különbség az élettársi kapcsolatoknál még erőteljesebb: közöttük 17, házaspáros családoknál 4,2% volt azoknak a legalább 3 gyermeket nevelő családoknak az aránya, akik e két legalacsonyabb komfortfokozattal rendelkező lakásokban éltek. (Lásd ábra) 2.5. tábla A párkapcsolaton alapuló gyermekes családok megoszlása a lakás alapterülete szerint településtípusonként, 2011 (%) Terület m 2 alapterületű lakás Főváros 6,3 27,8 27,1 15,2 23,5 100,0 Megyei jogú városok 3,5 29,2 23,5 16,2 27,6 100,0 Többi város 1,7 15,2 20,0 25,2 37,9 100,0 Községek, nagyközségek 0,9 6,3 17,0 29,1 46,8 100,0 Ország összesen 2,4 16,7 20,7 23,3 36,9 100,0 16. A családtípusok jellemzői 35

38 2.14. ábra A párkapcsolaton alapuló gyermekes családok megoszlása a lakás komfortossága szerint % Házaspár Szükség- és egyéb lakás Komfortos Élettársi Házaspár 2001 kapcsolat 2011 Komfort nélküli Összkomfortos Élettársi kapcsolat Félkomfortos Az összkomfortos lakásokban élő gyermekes családok részesedése Győr-Moson-Sopronban (85%) volt a legmagasabb és Jász-Nagykun-Szolnok megyében (51%) a legalacsonyabb. A komfort nélküli vagy szükség- és egyéb lakásokban élőké Borsod-Abaúj-Zemplénben volt a legnagyobb, Budapesten a legkisebb ábra A komfort nélküli, szükség- és egyéb lakásban élő, valamint a hálózati vízvezetékkel, közcsatornával felszerelt lakásban élő párkapcsolaton alapuló gyermekes családok aránya, 2011 Ellátott lakásban, % Hálózati vízvezetékkel Közcsatornával Komfort nélküli vagy szükség- és egyéb lakásban, % 0,8 2,5 2,6 4,1 4,2 5,8 5,9 7,5 7,6 9,2 A fővárosban, a megyeszékhelyen, megyei jogú városban élő párkapcsolaton alapuló gyermekes családok között nagyobb volt az összkomfortos, a többi városban, valamint a községekben, nagyközségekben az alacsonyabb komfortfokozatú lakással rendelkezők aránya ben a párkapcsolaton alapuló gyermekes családok 60%-a központos fűtéssel (1 vagy több lakást fűtő központi, cirkókazánnal, más eszközzel fűtött), 29%-a egyedi helyiségfűtéssel és 11%-a távfűtéssel rendelkező lakásban élt. Tíz év alatt a központos fűtéssel rendelkező gyermekes családok hányada emelkedett, a távfűtéssel és az egyedi helyiségfűtéssel rendelkezőké csökkent. Gyermeket nevelő házaspárok között lényegesen nagyobb volt (63%) a központos fűtéssel rendelkezők hányada, mint az élettársaknál (42%). A központos fűtéssel rendelkező gyermekes családok aránya Győr-Moson-Sopron megyében (86%) volt a legnagyobb, Jász-Nagykun-Szolnok megyében (52%) a legkisebb. Azoknak a gyermekes családoknak a részesedése, akik távfűtéses lakásban éltek Budapesten (26%), az egyéb központos fűtéssel rendelkezőké Pest megyében (76%) volt a legmagasabb. A gyermekkel élő párkapcsolaton alapuló családok egyedi helyiségfűtéssel leginkább Jász-Nagykun-Szolnok (48%), legkevésbé Győr-Moson-Sopron megyében (14%) biztosították lakásuk melegét. A párkapcsolaton alapuló gyermekes családoknál az országos folyamatokhoz hasonlóan 2001-hez képest javult a lakások felszereltsége. A leglátványosabb változás, hogy 23 százalékponttal nőtt a közcsatorna-hálózatba bekötött lakással rendelkező gyermekes családok részesedése, miközben a házi csatornával rendelkezőké 23%-ra csökkent ben közel 1,2 millió gyermekes családnak a lakásban élő családok 96%-ának biztosították hálózati vízvezetékkel a vízellátását. A párkapcsolaton alapuló gyermekes családok egyaránt 96%-ának volt meleg folyó vízzel, illetve vízöblítéses WC-vel ellátott lakása. Fürdőszobával a családok 97%-a rendelkezett. A közműellátottság, a lakások felszereltsége eltért a házaspáros és az élettársi kapcsolaton alapuló gyermekes családoknál hez képest mindkét családtípusnál javult a felszereltség és a közművekkel való 36 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

39 2.6. tábla A párkapcsolaton alapuló gyermekes családok megoszlása a lakás felszereltsége szerint, 2011 (%) Megnevezés Házaspár Párkapcsolat Élettársi kapcsolat összesen Hálózati vízvezetékkel 96,9 91,3 95,9 Meleg folyó vízzel 97,2 89,3 95,8 Közcsatornával 76,5 68,3 75,1 Fürdőszobával 97,7 91,0 96,5 Vízöblítéses WC-vel 97,1 90,1 95,9 ellátottság, de a házaspáros családok lakásainak mutatói jobbak, mint az élettársi kapcsolaton alapulóké. A gyermekes családok közül a 3 vagy annál több gyermeket nevelők lakásai kevésbé voltak közművekkel ellátva és felszereltségük is kedvezőtlenebb volt, mint azoké a családoké, amelyek 1 vagy 2 gyermekkel éltek együtt. A párkapcsolaton alapuló gyermekes családok 93%-a tulajdonosként, a tulajdonos rokonaként, vagy haszonélvezőként élt lakásában, ez az arány nem változott tíz év alatt. A családok 6,0%-a bérlőként vagy a bérlő rokonaként, 0,9%-a más jogcímen használta a lakást. A lakás tulajdonlása felmérések szerint 9 mind a párkapcsolat kialakítására, mind a gyermekvállalásra kedvező hatással van ben tulajdonos, haszonélvező volt a házaspáros családok 95, az élettársi kapcsolatok 84%-a. A bérlői jogviszonyban, illetve más jogcímen lakásban élők hányada házaspárok esetén 5,1, élettársi kapcsolatoknál 16% volt hez képest a házaspáros családoknál a lakáshasználati jogcím szerinti összetételben nem volt számottevő változás. Az élettársaknál nőtt a tulajdonosi, haszonélvezői és csökkent a bérlői vagy más jogcím szerinti lakáshasználat hányada. Minden megyében 90% feletti volt azoknak a gyermekes családoknak a részesedése, amelyek tulajdonosként vagy haszonélvezőként éltek lakásaikban, egyedül a fővárosban maradt ez alatt. 9 Tézisgyűjtemény Szalma Ivett A munkaerő-piaci helyzet hatása az első tartós párkapcsolat kialakítására és a szülővé válásra című PhD-értekezéséhez. Budapest, A családtípusok jellemzői 37

40 3. AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDOK Az egyszülős családok száma az elmúlt évtizedekben folyamatosan emelkedett. Míg 1980-ban 341 ezer olyan család volt, ahol egy szülő élt együtt gyermekével, addig 2011-ben már csaknem 537 ezer. Míg 1980-ban a családok 11%-a volt egyszülős, addig 2011-re ez az arány már 20%-ra emelkedett. A gyermekes családok között még magasabb az egyszülős családok aránya. A legutóbbi népszámlálás alkalmával a gyermeket nevelő családok 30%-ában hiányzott az egyik szülő. Az egyszülős családok összetételét vizsgálva megállapítható, hogy bár az apás családok aránya az utóbbi évtizedben némileg emelkedett, legnagyobb arányban az anya él együtt gyermekével. Az egyedülálló szülők legnagyobb részének egy gyermeke volt, 2011-ben az egyszülős családok 66%-ában egy gyermek nevelkedett. Száz egyszülős családra 2011-ben átlagosan 145 gyermek jutott, öttel több, mint 2001-ben. A legutóbbi népszámlálás időpontjában 778 ezer gyermek élt csonka családban, 18%-kal több, mint 2001-ben. Az egyszülős család ban nevelkedő gyermekek 44%-a volt 18 évesnél fiatalabb ben a gyermeküket egyedül nevelők 76%-a már betöltötte a 40. életévét. Az egyedülálló apák aránya az évesek korcsoportjában, az anyáké pedig a évesek között volt a legmagasabb. A gyermeküket egyedül nevelő családfők 44%-a elvált, 30%-a özvegy, 14%-a nőtlen, hajadon, 11%-a házas családi állapotú volt. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint azokban a családokban nevelkedett átlagosan a legtöbb gyermek, ahol a szülő házas családi állapotú volt. Mindez arra enged következtetni, hogy bár a válás jogilag sok esetben nem történt meg, a normál kétszülős családmodell funkcionálisan már nem létezik. Az egyedülálló szülők iskolai végzettsége emelkedett 2001 és 2011 között. A legalacsonyabb végzettséggel a legalább három gyermeket nevelők rendelkeztek. A családfők körében nőtt a gazdaságilag aktívak aránya, 2011-ben 62%-uk tartozott ebbe a csoportba, számuk a tíz évvel korábbit 28%-kal meghaladta. A családfők több mint fele foglalkoztatott, 8,9%-uk munkanélküli, 35%-uk inaktív kereső, 2,5%-uk eltartott volt. Az egyszülős családok a párkapcsolaton alapuló családokhoz képest kisebb arányban éltek családi házas, falusi beépítésű környezetben, ezzel szemben a lakótelepi övezetben jelentősebb súlyt képviseltek. Többségük, 65%-uk legalább 60 m 2 alapterületű lakásban lakott. Emelkedett az egyszülős családok körében az összkomfortos és komfortos lakások aránya, javult a lakások közművekkel való ellátottsága. A gyermeküket egyedül nevelő szülők a nagyobb településeken élnek nagyobb arányban. Míg a községekben a családok 17%-a volt egyszülős, addig ez az arány a városokban (21%) és a fővárosban (24%) magasabb volt. A megyék közül az egyszülős családok aránya Győr-Moson-Sopron, Pest és Szabolcs- 38 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

41 Szatmár-Bereg megyében volt a legalacsonyabb (25-26%), Budapest (39%) után Csongrád és Békés megyében pedig a legmagasabb (32%). 3.1 Az egyszülős családok aránya Az egyszülős családok léte bizonyos fokig természetes jelenség, hiszen bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy társa elvesztése után özvegyként egyedül marad gyermekeivel. A válások következtében szintén sok egyszülős család keletkezik, ezen kívül vannak akik úgy döntenek, hogy gyermeküket apa nélkül nevelik fel. Az utóbbi évtizedekben azonban, ha nem is ugrásszerűen, de folyamatosan emelkedett az egyszülős családok száma. Míg az évi népszámlálás alkalmával 341 ezer ilyen családot írtak öszsze, addig 2011-ben már csaknem 537 ezret. Legerőteljesebb, 32%-os növekedés az 1980-as éveket jellemezte, az utóbbi két népszámlálás közötti időszakban pedig 14%-kal gyarapodott a számuk. Az egyszülős családok számának növekedése olyan időszakban következett be, amikor a csökkenő népességszám a családok összlétszámát is mérsékelte. Mindezek következtében az egyszülős családok részaránya jelentősen % ábra Az egyszülős családok aránya a gyermekes és az összes családból emelkedett: míg 1980-ban csak 11, addig 2011-ben már 20%-uk ebbe a kategóriába tartozott. A legutóbbi népszámláláskor pedig már a gyermekes családok 30%-ában csak egy szülő élt együtt a gyermekeivel. A gyermekükkel egyedül élő szülők a 3.2. ábra Az egyszülős családok aránya a gyermekes családokból, 2011 nagyobb településeken gyakoribbak: míg 2011-ben a községekben a családoknak 17%- a volt egyszülős, addig a városokban ugyanezen arány 21, a fővárosban 24% volt. Csak a gyermekes családokhoz viszonyítva még nagyobbak a különbségek, ugyanis a községek 25%-os mutatójával szemben a városoké 6,8, Budapesté 13 százalékponttal magasabb. A fővárosi arány a vidéki átlagot jelentősen meghaladta. Az egyszülős családok részaránya Győr-Moson-Sopron, Pest és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyékben volt a legalacsonyabb (25 26% körüli), Budapest után Csongrád és Békés megyékben a legmagasabb (32%-os). % 24,8 26,7 26,8 28,6 28,7 30,5 30,6 32,3 38,6 LT EE LV SI CZ UK PL HU BE, SK EU-28, AT IE FR DE FI HR BG, ES SE RO DK IT MT LU, PT GR NL 45,4 36,8 35,2 33,3 32,1 31,3 30,3 30,2 27,0 26,0 25,7 24,9 24,5 24,2 24,0 23,9 23,7 23,5 23,3 23,2 23,0 22,9 22,7 19, Összes családból Gyermekes családokból Az egyszülős családok aránya a gyermekes családokból az Európai Unió országaiban, 2011 (%) CY 15,5 16. A családtípusok jellemzői 39

42 Az egyszülős családok aránya a családban élő gyermekek száma szerint igen jelentősen eltér. Az egyedülálló szülők súlya az egygyermekesek körében lényegesen magasabb, mint a 2, esetleg 3 vagy annál több gyermekes családok esetében. Ez a jelenség már a korábbi évtizedekben is jelen volt, az egyre növekvő eltérések csak az utóbbi évtizedben mérséklődtek valamelyest. % ábra Az egyszülős családok aránya a gyermekek száma szerint 3.2 Az egyszülős családok összetétele A család felbomlását követően az esetek legnagyobb hányadában az anya él együtt gyermekeivel, az apás családok aránya annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedben valamelyest emelkedett, 2011-ben még mindig csak 13% volt. Az egyedülálló apák aránya a megyeszékhelyeken a legalacsonyabb, a legutóbbi népszámlálás idején 12% volt, miközben a kisebb lélekszámú településeken, a községekben 15%-os részarányt képviseltek ábra Az apa gyermekkel típusú családok aránya az egyszülős családokból településtípusonként % Egy gyermekkel Két gyermekkel Három és több gyermekkel 0 Főváros Megyei jogú városok Többi város Községek, nagyközségek Ország összesen ben a fővárosban ahol legmagasabb az egyszülős családok aránya az egygyermekes családoknak már csaknem felében (46%-ában) csak egyik szülő élt a gyermekkel együtt. Ugyanezen arány a nagycsaládosok esetében jóval alacsonyabb (23%) volt. Legkedvezőbb értékek a községekben élő gyermekes családokat jellemezték, ahol az egygyermekesek 32, a 3 vagy annál több gyermekeseknek pedig csak 17%- ából hiányzott az egyik szülő. A megyék közül az egygyermekes családoknak Csongrád megyében (39%), a 2, valamint 3 vagy annál több gyermeket nevelőknek pedig Békés megyében (27 és 22%) volt legnagyobb hányada egyszülős. Mindhárom kategóriában Győr-Moson-Sopron megyében volt a legkedvezőbb a mutató, ahol a legalább háromgyermekeseknek csak 16, az egygyermekeseknek pedig 31%-a volt csonka család ben megyénként 12 és 15% között mozgott az apa gyermekkel típusú családok aránya. Az apák leggyakrabban Pest megyében éltek egyedül gyermekeikkel, míg a legalacsonyabb arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét jellemezte. A mutató értéke inkább a nyugati országrészben volt magasabb, a keleti megyékben pedig alacsonyabb. Az egyedülálló szülők leginkább saját vér szerinti gyermekeikkel élnek együtt. A nevelt vagy örökbe fogadott gyermekek aránya 2011-ben mindössze 5,9% volt, 2,2 százalékponttal alacsonyabb, mint tíz évvel korábban. Az apák valamivel gyakrabban vállalják nem vér szerinti gyermekeik nevelését, mint az anyák. Az egyszülős családok többségében (2011-ben 66%- ában) csak egyetlen gyermek élt. Két gyermeket 40 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

43 26%-uk nevelt, a 3 vagy annál több gyermekesek részesedése mindössze 7,9%-ot tett ki. Az egygyermekes családok számát tekintve a nagyobb városok félé történt egy kisebb mértékű koncentrálódás, arányuk pedig az apás családokban magasabb (72%), az anyák 65%-ával szemben ábra Az egygyermekesek aránya az egy szülős családokból településtípusonként % Főváros Megyei jogú városok Többi város Községek, nagyközségek Ország összesen 3.6. ábra A száz egyszülős családra jutó gyermekek száma megyénként, 2011 Fő Az egygyermekes, egyszülős családok részesedése a főváros után a Dunántúl déli megyéiben (Zala, Somogy és Baranya megyékben 67 68%-kal) volt a legmagasabb, az ország északkeleti térségében (Szabolcs- Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyékben 62% körüli aránynyal) pedig a legalacsonyabb. Az egyszülős családokban mindig magas volt az egygyermekesek aránya. Aki eleve egyedül vállalja gyermekét, az esetek többségében később sem válik nagycsaládossá, de az özvegyülést, válást követően is kisebb az esélye, hogy további gyermekek szülessenek. A demográfiai adatok szerint a házasságukat felbontott párok 73%-ának a közötti időszakban legfeljebb egy közös gyermeke született. Az elmúlt tíz évben azonban valamelyest (országosan 2,8 százalékponttal) mérséklődött az egygyermekesek aránya ben száz egyszülős családban átlagosan 145 gyermek élt, 5-tel több, mint tíz évvel azelőtt. Az egyedülálló apáknál kevesebb a gyermek, mint az anyáknál, de településtípus szerint is érezhetők a különbségek. A legtöbb gyermek száz családonként 152 a községek egyszülős családjaiban élt, ugyanakkor a fővárosban több mint egytizeddel kevesebb, mindöszsze 136. Megyénként 140 és 154 között mozgott a mutató értéke. A legmagasabb értékek az északkeleti országrész megyéit Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg jellemezték, a legalacsonyabbak pedig Budapest mellett a Nyugat-Dunántúl megyéit, valamint Baranya megyét. Ez a helyzet nagyrészt abból következik, hogy a keleti térségben több gyermek születik, így a különböző okokból felbomló családok is nagyobbak. Az apa gyermekkel típusú családok aránya az egyszülős családokból az Európai Unió országaiban, 2011 (%) SE RO ES BG CZ BE DK IT NL LU SK FI SI EU-28 FR GR HR DE MT AT UK LV HU, IE PT LT PL CY EE 23,7 21,5 20,9 19,6 18,8 18,4 17,8 17,4 17,3 17,1 17,0 16,8 16,4 16,3 16,2 16,1 16,0 15,5 15,2 14,8 14,3 13,8 13,4 13,3 12,9 12,8 11,7 9,2 16. A családtípusok jellemzői 41

44 3.3 Az egyszülős családokban élő gyermekek Az elmúlt évtizedekben folyamatosan emelkedett azoknak a gyerekeknek a száma, akik csak az egyik szülővel éltek együtt: 2011-ben 778 ezer ilyen gyermek volt, számuk 1,6-szerese az évinek, miközben a családban élő gyermekek összlétszáma ugyanezen időszakban 9,1%-kal csökkent. A legnagyobb mértékű, 35%-os növekedés az 1980-as években történt, az utóbbi tíz évben pedig 18%-kal gyarapodott a számuk ban a családban élő gyermekeknek még csak 15%-volt egyszülős család tagja, amely arány 2011-re elérte a 27%-ot. Az egyszülős családokba tartozó gyermekek aránya a városokban magasabb, mint a községekben. A mutató értéke a fővárosban a legmagasabb, a legutóbbi népszámlálás idején elérte a 35%-ot, amely a községek átlagát 12 százalékponttal haladta meg ábra Az egyszülős családban élő gyermekek aránya az összes családban élő gyermekből településtípusonként mértékű növekedés Békés megyében következett be: a évi 29%-os arány 7,8 százalékponttal meghaladta a korábbit. A fiatalok később kezdik el önálló életüket, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Ez a tény az egyszülős családokban élő gyermekek korösszetételében is jelentősen megmutatkozik ben mindössze 44%-uk volt 18 évesnél fiatalabb, a legalább 25 évesek 33%-os részarányt képviseltek. Az elmúlt tíz évben a legalább 25 évesek hányada 5,9 százalékponttal tovább emelkedett. A gyerekek korösszetételében igen jelentős különbségek vannak az apás és az anyás családok között. Az anyák családjaiban több a fiatalabb gyermek: 2011-ben az általuk nevelt gyermekek 46%-a 18 év alatti volt, míg ugyanezen arány az apáknál mindössze 33%-ot ért el ábra Az egyszülős családban élő gyermekek megoszlása korcsoport szerint, 2011 % Főváros Megyei jogú városok Többi város Községek, nagyközségek Ország összesen % ,7 32,0 32,7 29,7 22,3 23,3 10,5 10,5 10,8 24,4 23,4 17,0 4,9 10,8 10,1 Apa gyermekkel Anya gyermekkel Egyszülos család összesen 6 évesnél fiatalabb 6 14 éves éves 25 éves és idősebb éves Megyénként 22 29% között mozgott az egyszülős családokban élő gyermekek aránya, amely az egyszülős családok részesedéséhez hasonlóan Győr- Moson-Sopron, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg me gyékben volt a legalacsonyabb (22 23%), Budapest után Békés és Csongrád megyékben pedig a legmagasabb (29%). Az elmúlt tíz évben valamennyi megyében emelkedett a mutató értéke. Legnagyobb Településtípus szerint nem annyira hangsúlyosak a különbségek. A 18 évesnél fiatalabbak hányada a főváros után a községekben, nagyközségekben volt a legalacsonyabb, de mindössze 3,0 százalékponttal maradt el a megyeszékhelyek 45%-os mutatójától. Megyénként már jobban érzékelhetők az eltérések: a kiskorúak aránya Vas megyében volt a legalacsonyabb, 37%-os mutatója a másik szélső értéket képviselő 42 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

45 Borsod-Abaúj-Zemplén megyeitől 11 százalékponttal elmaradt. Országos átlag feletti értékek inkább a kelet-magyarországi, illetve a Dunántúl déli megyéit jellemezték. A 0 17 évesek a Nyugat-Dunántúl régió megyéiben képviseltek legkisebb részarányt. Az önállósodás idejének kitolódása valamenynyi családban élő gyermeket érint, az egyszülős és a párkapcsolaton alapuló családok esetében viszont igen jelentősek a különbségek ben a párkapcsolaton alapuló családok gyermekeinek 65%-a 18 évesnél fiatalabb volt, míg az egyszülős családokénak mindössze 44%-a. A legalább 25 évesek viszont az egyszülősök 33%-ával szemben a gyermekes párkapcsolaton alapuló családokban csupán 15%-ot képviseltek. Az egyszülős családok számának és arányának növekedéséhez tehát jelentősen hozzájárul, hogy a felnőtt gyermekek kevésbé igyekeznek önálló életet kialakítani ábra Az egyszülős családban élő gyermekek aránya az összes gyermekből a gyermekek korcsoportja szerint településtípusonként, 2011 % éves 6 14 éves éves éves 25 éves Főváros Megyei jogú városok Többi város Községek, nagyközségek Ország összesen Mindezek következtében a családban élő gyerekek életkorának növekedésével egyre magasabb azok aránya, akik egyszülős család tagjaivá válnak: 2011-ben a 6 évesnél fiatalabb gyermekeknek mindössze 14%-a élt csak az egyik szülőjével, amely a 25 évesek és idősebbek körében már elérte a 44%-ot. A korcsoportonként egyre növekvő arány nem csak országosan, hanem településtípusonként és megyénként is megmutatkozik. Az egyszülős családok gyermekeinek életkor szerinti emelkedő aránya részben természetes, hiszen az évek múlásával, a gyermekek növekedésével bomlik fel egyre több család. Alapvetően azonban a felnőtt gyermekek, a 25 évesek és idősebbek túlsúlya szembetűnő. Ennek a korosztálynak a többsége ugyanis már akkor is befejezte tanulmányait, ha felsőfokú képesítést szerzett és kiléphetett a munkaerőpiacra, így megkezdhette volna önálló életét ben az egyszülős családok 42%- ának volt 25. életévét betöltött még nőtlen vagy hajadon gyermek a tagja, amely arány az utóbbi tíz évben igen jelentősen, 8,0 százalékponttal emelkedett. Az egyszülős családok 36%-ában pedig kizárólag 25 éves vagy idősebb felnőtt gyermek élt. Ugyanakkor a családok 56%-ában egyáltalán nem neveltek 18 évesnél fiatalabb gyermeket. Azok az egyszülős családok, amelyekben minden gyermek legalább 25 éves, a községekben voltak leggyakoribbak ben ezeken a településeken az egyszülős családok 40%-át ez jellemezte, míg ugyanezen arány a megyeszékhelyeken 32, de a fővárosban is elérte a 35%-ot. A megyénkénti különbségek még jelentősebbek: a vizsgált arány 33 44% között mozgott. A csak felnőtt gyermekes családok aránya az ország nyugati felében Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyékben a legmagasabb. Vas megyében az egyszülős családok 44%-ában minden családtag betöltötte a 25. életévét. Ezzel szemben az ország keleti térségében Borsod- Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyék- Csak 25 éves és idősebb gyermekkel élő családok aránya az egyszülős családokból az Európai Unió országaiban, 2011 (%) GR HR RO IT ES SK SI BG PL PT CZ HU LT EE MT EU-28 LV CY AT LU IE DE BE UK FR NL FI SE DK 55,7 53,0 44,4 43,5 43,3 43,2 41,1 40,7 38,4 37,9 36,2 35,5 34,5 32,5 32,3 31,3 31,0 30,5 29,5 24,9 24,7 24,6 22,0 19,4 18,2 16,8 15,6 12,4 6,9 16. A családtípusok jellemzői 43

46 3.10. ábra A különböző korú gyermekkel élő családok aránya az egyszülős családokból megyénként, 2011 Legalább egy 18 évesnél fiatalabb gyermekkel Csak 25 éves vagy idősebb gyermekkel % 37,9 39,9 40,0 42,9 43,0 44,9 45,0 45,9 46,0 46,4 3.4 Az apa, az anya jellemzői Korcsoport A gyermeküket egyedül nevelő szülők korcsoportonkénti megoszlása jelentős különbségeket takar. A kor előrehaladtával, egészen a éves korcsoportig fokozatosan nő azoknak az aránya, akik gyermekükkel egyedül élnek, majd ezt követően némileg csökkent. A gyermeküket egyedül nevelők 76%-a, mintegy 409 ezer fő, a 40 és afölötti korcsoportba tartozik. Leginkább a éveseket, 148 ezer főt érint ez a társadalmi jelenség, legkevésbé pedig a 19 éves és annál fiatalabb generációt. A korcsoportonkénti összetétel nemenként különböző. Az egyik legszembetűnőbb különbség, hogy míg az egyedülálló apák aránya az évesek korcsoportjában a legmagasabb, addig az anyák leginkább a évesek közül kerülnek ki. A gyermeküket egyedül nevelő férfiak aránya az és a 60 év és afeletti korcsoportban a nőkét is meghaladja, a többi korcsoportban alatta marad annak ábra Az egyszülős családok megoszlása a családfő korcsoportja szerint, 2011 ben azon egyszülős családok aránya magas, amelyekben 18 évesnél fiatalabb gyermeket nevelnek. Nagyrészt a gyermekek korcsoportos összetételével, de a kedvezőbb munkaerő-piaci körülményekkel is magyarázható, hogy a nyugat-dunántúli egyszülős családokban lényegesen kevesebb eltartott gyermek él, mint az ország többi, különösen az északkeleti térségében ben Vas megyében a gyermekeknek mindössze fele volt eltartott, míg ugyanezen arány Hajdú-Bihar megyében a 63%-ot közelítette. % 32,8 33,9 34,0 34,9 35,0 35,9 36,0 39,9 40,0 43,5 % ,6 23,8 27,8 13,5 8,0 4,3 Anya gyermekkel 29,2 34,4 26,0 Apa gyermekkel 30 évesnél fiatalabb éves 12,6 7,2 3, éves éves éves és idősebb 2011-ben 537 ezer férfi és nő élt egyedül gyermekével. Az egyedülálló szülők 66%-ának, 353 ezer főnek egy gyermeke volt, 26%-uk kettő, 7,9%-uk 3 vagy annál több gyermeket nevelt. Az egygyermekes családok között az időskorúak (30%) és az éve- 6,6 2,6 23,5 25,2 27,6 Egyszülos család összesen 44 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

47 3.1. tábla Az egyszülős családok megoszlása a családfő korcsoportja és a gyermekek száma szerint (%) Gyermekek száma éves Apa gyermekkel 1 gyermekkel 0,0 0,3 0,8 2,6 5,8 22,8 33,7 33,8 100,0 2 gyermekkel 0,0 0,2 0,7 2,4 7,8 33,2 36,8 18,8 100,0 3 vagy annál több gyermekkel 0,1 0,4 1,5 3,5 11,0 36,7 33,1 13,8 100,0 Együtt 0,0 0,3 0,8 2,6 6,6 26,0 34,4 29,2 100,0 Anya gyermekkel 1 gyermekkel 0,2 1,2 3,0 7,1 10,6 22,3 25,7 29,8 100,0 2 gyermekkel 0,1 0,9 2,8 8,9 17,8 37,6 21,8 10,1 100,0 3 vagy annál több gyermekkel 0,2 1,2 3,9 11,3 22,2 39,6 15,4 6,2 100,0 Együtt 0,2 1,1 3,1 8,0 13,5 27,8 23,8 22,6 100,0 Egyszülős összesen 1 gyermekkel 0,2 1,1 2,7 6,5 9,9 22,4 26,9 30,4 100,0 2 gyermekkel 0,1 0,8 2,6 8,2 16,6 37,1 23,5 11,1 100,0 3 vagy annál több gyermekkel 0,1 1,1 3,7 10,5 21,1 39,3 17,2 7,0 100,0 Együtt 0,1 1,0 2,8 7,2 12,6 27,6 25,2 23,5 100,0 sek (27%) képviselik a legnagyobb hányadot. A kétgyermekes családok leginkább a évesek közül kerülnek ki, az egyszülős családok 37%-ában alkot két gyermek és egy szülő egy családot. A gyermekek száma a családfő neme szerint jelentősen eltér. Míg az apák 72%-ának, 51 ezer főnek egy gyermeke van, addig ugyanez az arány az anyák esetében 65%. A gyermeküket egyedül nevelő szülők korcsoportonkénti megoszlása megyénként hasonló tendenciát követ. Az egyedülálló szülők legnagyobb hányadát adó évesek korcsoportjába arányaiban Baranya és Komárom-Esztergom megyében tartoztak a legtöbben, arányuk külön-külön 29%-ot tett ki. A rangsor végén 25%-os értékkel Vas megye található. A legalacsonyabb részarányt képviselő 19 éves és fiatalabb korosztály egyik megyében sem éri el az 1,0%-ot. alkalmával. Körükben továbbra is az elváltak aránya volt a legmagasabb (44%), míg a családok háromtizede özvegy családfővel rendelkezett. Az egyszülős családok 14%-ában a szülő nem élt még korábban házasságban, 11%-ában házas családi állapotú volt ábra Az egyszülős családok megoszlása a családfő családi állapota szerint ,3 14,3 12,5 11,4 34,5 29,9 42,7 44, Családi állapot Az egyszülős családok családfőinek a népszámlálás eszmei időpontjában fennálló jogi helyzet alapján vizsgált családi állapot szerinti megoszlása összességében hasonló volt 2011-ben, mint a 2001-es cenzus % Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált 16. A családtípusok jellemzői 45

48 Az elvált családi állapotú egyedülálló szülős családok száma 2001 és 2011 között 18, az ilyen családban élő gyermekeké 22%-kal nőtt. A városokban az átlagnál nagyobb az ilyen családok súlya az összes egyszülős családon belül (Budapesten 46, a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban 52, a többi városban 45%). A községekben viszont lényegesen alacsonyabb, mindössze 35%. A megyék közül Szabolcs-Szatmár-Beregben a legalacsonyabb az elvált egyszülős családok aránya (38%), a legmagasabb pedig Csongrád, Hajdú-Bihar és Komárom-Esztergom megyében (47%). Az utolsó két népszámlálás között eltelt időszakban némi súlyponteltolódás következett be az elvált apák irányába: amíg 2001-ben az elvált családfős egyszülős családok 10,6%-ában éltek együtt az apák a gyermekeikkel, addig 10 évvel később már a 12,4%-ában. A településtípusok közül a községekben a leggyakoribb az apák részvétele (16%), a megyék közül pedig Tolnában (15%). Az özvegy családfővel rendelkező egyszülős családok száma 1,3%-kal csökkent az utolsó két cenzus közötti időszakban, míg az ilyen családokban élő gyermekeké lényegében ugyanannyi maradt. A kisebb települések felé haladva egyre nagyobb a súlyuk: amíg a fővárosban száz egyszülős családból átlagosan csak 21 esetben volt özvegy a szülő, addig a községekben 41-ben. A megyék közül Budapest után Baranyában a legalacsonyabb az özvegy családi állapotú egyszülős családok aránya (27%), míg a legmagasabb Vas megyében (41%). A házas családi állapotú egyszülős családok száma 4%-kal emelkedett 2001 és 2011 között, elsősorban az apával élő egyszülős családok számában bekövetkezett 24%-os növekedés miatt. Területi bontásban nézve a központi régióban fordul elő leggyakrabban ez az egyszülős családtípus (Budapesten 15, Pest megyében 13%-ot képvisel), míg a Közép- és a Nyugat-Dunántúlon mindenütt 10% alatti, a legalacsonyabb Vas megyében (7,5%). Az apák jelenléte az ilyen családokban a településtípusok közül a községekben és a fővárosban a legintenzívebb (21, illetve 18%), a megyék közül Fejérben (21%). A legerőteljesebben a nőtlen, illetve hajadon családi állapotú egyedülálló szülővel rendelkező családok száma gyarapodott. Ennek oka egyrészt a házasságon kívül született gyermekek számának jelentős növekedése, másrészt az, hogy ilyenkor a gyermek vagy egy esetenként kevésbé stabil élettársi kapcsolatba születik, vagy eleve tartós párkapcsolat nélkül vállal gyermeket a szülő. Az utolsó két népszámlálás között azon családok száma, ahol a szülő nőtlen, illetve hajadon volt 57, az itt élő gyermekek száma még ennél is jobban, 79%-kal nőtt. Az egyszülős családokon belüli súlyuk a kisebb települések felé haladva fokozatosan csökkent: a fővárosban 17, a községekben 13%-ot képviseltek 2011-ben. A keleti és a nyugati országrészben fekvő megyékben az átlagosnál (14%) valamivel alacsonyabb, az ország közepe felé haladva magasabb volt az arányuk, Budapest után Csongrádban volt a legnagyobb (16%). Az összes családiállapot-típus közül itt volt a legalacsonyabb az apák részvétele mindössze 8,3%, annak ellenére, hogy számuk csaknem megduplázódott 2001 után. Az egyszülős családok családi állapot szerinti elemzésekor érdemes két csoportot elkülöníteni. Az egyik csoportba sorolhatók azok a családok, ahol tábla Az egyszülős családok megoszlása a családfő családi állapot szerint településtípusonként, 2011 Terület Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált családi állapotú Főváros 17,0 15,2 21,3 46,5 100,0 Megyei jogú városok 14,5 10,1 23,3 52,1 100,0 Többi város 13,6 10,5 30,8 45,2 100,0 Községek, nagyközségek 12,7 10,7 41,2 35,4 100,0 Ország összesen 14,3 11,4 29,9 44,4 100,0 (%) 46 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

49 3.13. ábra Az egyszülős családok megoszlása a családfő családi állapota és aszerint, hogy él-e a családban 18 évesnél fiatalabb gyermek Legalább egy 18 évesnél fiatalabb gyermekkel Csak 18 éves vagy idősebb gyermekkel ,3 12,5 49,4 34,5 13,0 18,2 42,7 19, ,7 54,0 7,2 2, ,3 11,4 47,0 29,9 9,7 15,8 44,4 27, ,3 45,8 7,9 4, % % Elvált Özvegy Házas Nőtlen, hajadon éven aluli gyermek is él a családban, ezeknél a családoknál természetes jelenség a gyermek együttélése a szülővel: a gyermek középfokú tanulmányai befejezéséig általában a szülőre van utalva. Számuk a és a évi népszámlálás között 4,9%-kal emelkedett, ami a nőtlen, illetve hajadon egyedülálló szülők számának csaknem másfélszeresére növekedésével magyarázható. Ennek egyik társadalmi oka azon szülők számának gyarapodása, akik akár maguktól, akár a körülmények hatására úgy döntenek, hogy gyermekeiket egyedül nevelik fel. Emellett az eleve gyengébb lábakon álló élettársi kapcsolatból kilépő szülők is ennek a csoportnak a létszámát növelik. A másik csoportba sorolhatók azok az egy szülős családok, ahol már nem él 18 éven aluli gyermek a családban. Számuk az utóbbi két népszámlálás között az előbbi csoporténál jobban, 22%-kal nőtt. Ennek fő oka az a már korábban is létező, de az ezredfordulót követően fokozódó társadalmi jelenség, hogy egyre gyarapodik azon felnőtt korú gyermekek száma, akik még mindig a szülői házban élnek. Az utóbbi évtizedekben egyre többen vesznek részt felsőoktatásban, így ezek a gyermekek túlnyomó többségükben legalább a tanulmányaik befejezéséig a szülővel alkotnak családot. Emellett vannak, akiknél az önálló élet megkezdése más okból tolódik ki: egyesek a hosszúra nyúlt gyermekkort élvezik, mások anyagi okokból kénytelenek továbbra is a szülővel élni ez utóbbi jelenségre a gazdasági válság is ráerősített. Ezen túlmenően nő azoknak a száma is, akik egy rosszul sikerült párkapcsolat után költöznek vissza a szülői házba. Hagyományosan azonban azok az egyedülálló gyermekek tartoznak ide, akik egyedül maradt szüleiknek jelentenek társaságot és támaszt idős napjaikra. Amíg 2001-ben az egyszülős családok 52%-ában élt kizárólag 18 éves vagy idősebb gyermek, addig 2011-ben már az 56%-ában. A két csoport családi állapot szerinti megoszlása rendkívül eltérő. Azon egyszülős családoknál, amelyekben 18 évesnél fiatalabb gyermek is él, lényegesen kisebb az özvegy, és nagyobb a házas és még inkább a nőtlen, illetve hajadon szülők aránya, mint azokban, ahol nincs ilyen korú gyermek. A 18 évesnél fiatalabb gyermekkel is együtt élő egyszülős családoknál minden településtípus és az összes megye esetén az elvált családi állapotú szülővel rendelkező családok dominálnak. Számuk nem változott lényegesen az előző népszámlálás óta, 2011-ben valamivel kisebb hányadot képviseltek (47%), mint tíz évvel korábban. Arányuk a legutóbbi népszámlálás idején a fővárosban volt a legalacsonyabb (42%), a legmagasabb pedig a településtípusok esetében a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban, a megyék közül pedig Győr-Moson-Sopron megyében 16. A családtípusok jellemzői 47

50 3.3. tábla Az egyszülős családok megoszlása a családfő családi állapota és aszerint, hogy él-e a családban 18 évesnél fiatalabb gyermek településtípusonként, 2011 (%) Terület Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált családi állapotú Legalább egy 18 évesnél fiatalabb gyermekkel Főváros 31,7 20,4 5,8 42,1 100,0 Megyei jogú városok 26,9 13,7 6,9 52,6 100,0 Többi város 25,9 14,5 10,5 49,1 100,0 Községek, nagyközségek 26,4 15,9 14,6 43,1 100,0 Ország összesen 27,4 15,8 9,7 47,0 100,0 Csak 18 éves és idősebb gyermekkel Főváros 6,0 11,2 33,0 49,8 100,0 Megyei jogú városok 4,0 7,1 37,3 51,6 100,0 Többi város 3,5 7,1 47,4 41,9 100,0 Községek, nagyközségek 2,9 6,9 60,3 30,0 100,0 Ország összesen 4,0 7,9 45,8 42,3 100,0 (53 53%). Azokban az egyszülős családokban, ahol nem volt 18 évesnél fiatalabb gyermek, szintén jelentős hányadot képviseltek az elvált szülők (42%-ot), számuk 40%-kal, arányuk 5,6 százalékponttal haladta meg a tíz évvel korábbi értéket. A legnagyobb arányban a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban voltak jelen 2011-ben (52%), míg a községekben csak 30%-ot képviseltek. Budapesten a 18 éves, vagy idősebb gyermekeket tartalmazó egyszülős családok között az összes megyénél magasabb volt az elvált szülők aránya (50%), míg a megyék közül Csongrádban volt a legtöbb (46%), Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig a legkevesebb (32%). Az özvegy szülők arányát tekintve alapvető különbség mutatkozik a két vizsgált csoport között, amely nagyrészt életkori sajátosságokkal indokolható. A kizárólag felnőtt gyermekekkel együtt élő szülők többnyire maguk is idősebbek, így egyedül maradásuk nagyobb gyakorisággal adódik házastársuk elvesztéséből. Amíg a 18 évesnél fiatalabb gyermeket is tartalmazó egy szülős családoknál a legutóbbi népszámlálás alkalmával mindössze 9,7% volt az özvegy szülők aránya, addig azokban, ahol nincs ilyen korú gyermek, lényegesen több, 46%. Mindkét csoport esetén a kisebb települések felé haladva emelkedett az egyedül maradt özvegy szülővel alkotott családok aránya, a 18 éves és idősebb gyermekeket magában foglaló családoknál 2011-ben a községekben meghaladta a 60%-ot. A megyék közül mindkét kategóriában Csongrádban volt a legalacsonyabb (8,7, illetve 42%), és Szabolcs- Szatmár-Beregben a legmagasabb az özvegy egyszülős családok aránya (14, illetve 59%). Azok az egyszülős családok, ahol a szülő házas, mindkét vizsgált családkategória esetén viszonylag kisebb hányadot tesznek ki. A 18 éven aluli gyermeket is magában foglaló családoknál 16, míg az ennél csak idősebb gyermekkel együtt élőknél 7,9%-ot. Mindkét csoportnál a Közép-Magyarország régióban fordultak elő a leggyakrabban a házas családi állapotú szülők az egyszülős családokban, különösen Budapesten volt magas az arányuk (20, illetve 11%). Az elmúlt évtizedek társadalmi változásainak eredményeként legintenzívebben a nőtlen, illetve hajadon szülők száma és aránya nőtt meg az egyszülős családokon belül. A kizárólag felnőtt gyermekkel együtt élő egyszülős családok között bár számuk csaknem két és félszeresére, arányuk pedig a duplájára nőtt az elmúlt két népszámlálás között, szerepük marginális maradt. A 18 évesnél fiatalabb gyermeket is nevelő egyszülős családoknál azonban 2001 és 2011 között a családok 48 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

51 száma 48%-kal, az itt élő 18 évesnél fiatalabb gyermekek száma pedig 67%-kal nőtt. Száz ilyen családból 19-ben 2001-ben is nőtlen, illetve hajadon családi ál lapotú volt a szülő, tíz évvel később viszont már 27%-ot tett ki az arányuk. Közöttük leggyakrabban a fővárosban fordultak elő a nőtlen, hajadon családfős egyszülős családok. A megyék közül Csongrádban volt a leg magasabb (30%), Győr-Moson-Sopron megyében pedig a legalacsonyabb az arányuk (23%) 2011-ben ábra Száz családra jutó gyermekek száma az egyszülős családokban településtípusonként, 2011 Fő Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Főváros Megyei jogú városok Többi város Községek, nagyközségek Ország összesen Az egyszülős családokban valamennyi családiállapot-kategória esetén az egygyermekesek domináltak 2011-ben, bár súlyuk az összes kategóriában redukálódott az előző népszámláláshoz képest. Jelentősebb átrendeződés csak a nőtlen, hajadon szülőknél történt: itt az egygyermekesek aránya 12 százalékponttal csökkent (81-ről 69%-ra). A kisebb családok arányának zsugorodásával párhuzamosan, minden családi állapot fajtánál nőtt az átlagos gyermekszám, legnagyobb mértékben a nőtlen, illetve hajadon szülővel rendelkező egyszülős családokban. Amíg körükben 2001-ben 100 családban 127 gyermek élt, addig tíz évvel később 144. Az intenzív emelkedés ellenére az átlagos gyermekszám 18%-kal még mindig elmaradt a párkapcsolaton alapuló, nőtlen, hajadon családfővel rendelkező (élettársi viszonyt takaró) gyermekes családokétól. Az apás egyszülős családokban az özvegyek kivételével az összes családiállapot-kategóriában alacsonyabb volt az átlagos gyermekszám: mind az ország egészében, mind az egyes településtípusok esetén, mind a megyék zömét tekintve. Azoknál az egyszülős családoknál viszont, ahol a szülő özvegy volt néhány megye kivételével, az egyedül maradt apákkal élt átlagosan több gyermek ben a településtípusok mindegyikénél a házas családi állapotú egyedülálló szülők nevelték átlagosan a legtöbb gyermeket. Az átlagos gyermekszám Budapesten volt a legalacsonyabb, és a kisebb települések felé haladva valamennyi családiállapot-kategória esetén növekedett. A megyék közül Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben volt a legmagasabb, és a nőtlenek, hajadonok esetén Győr-Moson- Sopronban, a házasok és az elváltak esetén Zalában, az özvegyeknél pedig Nógrádban volt a legalacsonyabb Iskolai végzettség Az elmúlt évtizedben az egyedülálló szülők iskolai végzettsége a teljes népességhez hasonlóan számottevően emelkedett ben a legfeljebb alapfokú képzésben részesültek 31%-os aránya a évinél 15 százalékponttal alacsonyabb, ugyanakkor a középfokú végzettséggel rendelkezőké 10 százalékponttal 52%-ra, az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezőké 5,5 százalékponttal, 17%-ra növekedett. A gyermeküket egyedül nevelő anyák és apák iskolai végzettség szerinti összetétele jelentősen eltér egymástól ben az apák 60%-a valamilyen középfokú (elsősorban szakmai) oklevéllel rendelkezett, ugyanezen arány az anyáknál 51%-ot ért el, a megszerzett végzettség többsége érettségi bizonyítvány volt. Az anyák körében mind a legfeljebb 8 általánost végzettek, mind az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya meghaladta az apákét. A területi egyenlőtlenségek is igen jelentősek. A társadalom többi rétegéhez hasonlóan a képzettebb egyedülálló szülők is a nagyobb, munkaerő-piaci szempontból kedvezőbb adottságokkal rendelkező településeken élnek ben a fővárosi gyermeküket egyedül nevelő szülők 68%-a legalább érettségivel rendelkezett, a vidéki városokban ugyanezen arány 49% volt, a községekben pedig, messze lemaradva, mindössze 28%-ot ért el. 16. A családtípusok jellemzői 49

52 3.15. ábra Az egyszülős családok megoszlása a családfő legmagasabb befejezett iskolai végzettsége szerint településtípusonként, 2011 Főváros Megyei jogú városok Több város Községek, nagyközségek Ország összesen 1,6 15,8 2,5 5,6 10,0 5,3 18,7 26,5 25,6 14,4 21,4 38, % Általános iskola 8. évfolyamánál Általános iskola 8. évfolyam alacsonyabb Középiskola érettségi nélkül, Érettségi szakmai oklevéllel Egyetem, főiskola stb. oklevél A gyermekükkel egyedül élő szülők a főváros után Csongrád és Pest megyében a legiskolázottabbak, 2011-ben közel felük legalább érettségivel rendelkezett. A legtöbb képzetlen egyedülálló szülő pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében élt, a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya ezeken a területeken elérte a 45, illetve 40%-ot ábra A legfeljebb befejezett általános iskolai végzettségű családfők aránya az egyszülős családokból megyénként, ,2 21,5 39,5 36,4 23,8 30,9 30,2 20,6 28,7 21,0 13,4 16,7 7,6 A képzettségben jelentkező nemenkénti és területi eltérések a társadalom egészében is megmutatkoznak, az egyedülálló szülők azonban fokozottan hátrányos helyzetűek, ugyanis a párkapcsolatban élő gyermekes szülőkhöz képest kevésbé iskolázottak. A különbség mind az apák, mind az anyák esetében megmutatkozik, de az utóbbiaknál erőteljesebb ben a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező egyedülálló anyák 32%-os aránya 10 százalékponttal meghaladta a párkapcsolatban gyermeket nevelő nők hasonló adatát. Az eltérés a községekben volt a legnagyobb (18 százalékpont), de a főváros és néhány megye kivételével mindenütt meghaladta a 10 százalékpontot. A családfő megfelelő iskolai végzettségének, szakképesítésének hiánya jelentősen ronthatja a család anyagi helyzetét, különösen azokét, amelyekben több gyermek is él. Az egyedülálló szülők közül éppen azok a legképzetlenebbek, akik legalább 3 gyermeket nevelnek ben a 3 vagy annál több gyermekesek 43%-a legfeljebb az általános iskola 8. osztályát fejezte be, míg ugyanez az arány az egygyermekeseknél 32, a kétgyermekeseknél csak 25% volt. Különösen a községekben élő egyszülős nagycsaládokat érintette ez a probléma, ahol a családfők 56%-ának csak alapfokú végzettsége volt ábra A legfeljebb befejezett általános iskolai végzettségű családfők aránya az egyszülős családokból a gyermekek száma szerint településtípusonként, 2011 % % 17,4 27,2 29,9 30,0 4,9 35,0 39,9 40,0 45,1 0 Egy gyermekkel Két gyermekkel Három vagy több gyermekkel Főváros Megyei jogú városok Többi város Községek, nagyközségek Ország összesen 50 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

53 A 3 vagy annál több gyermekes legfeljebb az általános iskola 8. osztályát befejezett egyedülálló szülők aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legnagyobb, 2011-ben elérte a 64%-ot. További hat (észak-magyarországi, észak-alföldi és dél-dunántúli) megyében szintén igen magas, 50% feletti a középvagy felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők aránya. A legkedvezőbb helyzetben a Csongrád, Győr-Moson-Sopron és Pest megyei nagycsaládosok voltak, közülük csak minden harmadikról volt elmondható, hogy csak általános iskolai tanulmányokat folytatott. A népesség iskolai végzettsége az elmúlt évtizedekben jelentősen emelkedett, így a fiatalabbak öszszességében iskolázottabbak, mint az idősebbek. Az egyedülálló szülők közül a év közötti korosztályok a legképzettebbek, 2011-ben a közép- vagy felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők aránya 20% alatt maradt. A legalább hatvanéveseknél viszont az arányuk elérte a 61%-ot, sőt a nagyon fiatalon egyszülős családfőként élők jelentős része is meglehetősen képzetlen volt, a legfeljebb 24 évesek 63%-a csak általános iskolába járt. Az egyedülálló szülőknek azonban csak mindössze 1%-a volt 24 éves vagy fiatalabb, legtöbbjük (53%-uk) a éves korosztályból került ki. Nagyrészt a korosztályonkénti különbségekből adódóan a 18 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő egyedülálló szülők is képzettebbek, mint a csak nagykorú gyermekkel, gyermekekkel együtt élők. A legutóbbi népszámlálás idején a kiskorú gyermeket is nevelők mindössze 22%-ának nem volt közép- vagy felsőfokú képesítése, míg azokban a családokban, ahol nem élt ilyen korú gyerek, arányuk elérte a 38%-ot. A településtípusonkénti különbségek ebben a vonatkozásban is meghatározóak. A legkevésbé képzett 18 év alatti gyermeket nevelő egyedülálló szülők Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Jász-Nagykun- Szolnok megyeiek voltak, több mint 30%-uk csak általános iskolába járt. Legiskolázottabbnak a Győr- Moson-Sopron, a Csongrád és a Pest megyeiek bizonyultak. A kiskorú gyermeket nevelő és nem nevelő családok között minden megyében igen jelentősek a képzettségbeli különbségek, 2011-ben a közép- vagy felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők arányában százalékpont közötti eltérések alakultak ki. A legnagyobb (22 27 százalékpontos) különbségek a Nyugat-Dunántúl megyéiben voltak Gazdasági aktivitás Az egy szülővel rendelkező gyermekes családok családfőinek gazdasági aktivitás szerinti összetétele némileg az aktívak irányába tolódott el az utolsó két népszámlálás közötti időszakban. Körükben ben a családfők 62%-a tartozott a gazdaságilag aktívak ábra Az egyszülős családok megoszlása a családfő legmagasabb befejezett iskolai végzettsége és aszerint, hogy él-e a családban 18 évesnél fiatalabb gyermek településtípusonként, 2011 Legalább egy 18 évesnél fiatalabb gyermekkel Csak 18 éves vagy idősebb gyermekkel Főváros 21,9 13,6 39,3 25,2 Főváros 11,5 15,5 39,6 33,4 Megyei jogú városok 27,1 19,7 35,6 17,6 Megyei jogú városok 14,2 23,3 37,4 25,1 Többi város 39,2 21,6 28,3 11,0 Többi város 23,5 27,5 32,6 16,4 Községek, nagyközségek 55,7 20,4 17,9 6,0 Községek, nagyközségek 37,3 28,7 24,3 9,8 Ország összesen 37,5 19,2 29,3 14,0 Ország összesen 22,4 24,4 33,1 20, % % Általános iskola 8. évfolyam vagy alacsonyabb Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevél 16. A családtípusok jellemzői 51

54 közé, 2001 óta számuk 28%-kal, az egyszülős családokon belüli aktivitási arány 6,9 százalékponttal nőtt. A foglalkoztatottak a családfők 53, a munkanélküliek a 8,9%-át tették ki a legutóbbi cenzus idején, míg a szülők 35%-a inaktív kereső, 2,5%-a pedig eltartott volt ábra Az egyszülős családok megoszlása a családfő gazdasági aktivitása szerint, ,3 53,4 5, % Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott 8,9 41,8 35,2 2,8 2,5 családfők aránya: a fővárosban 60,1, a megyeszékhelyeken és az egyéb megyei jogú városokban 59,8, a többi városban 53,1, a községekben viszont csak 43,1%. A nagyobb települések előnyösebb elhelyezkedési esélyeit tovább árnyalja, hogy a fővárosban és a megyeszékhelyeken valamint az egyéb megyei jogú városokban nagyobb a foglalkoztatottak aránya azon egyszülős családoknál, ahol az anyák élnek együtt a gyermekeikkel, mint azokban, ahol az apák. A kisebb településeken ezzel szemben fordított a helyzet. Területi bontásban nézve éles a különbség az ország keleti, illetve a fejlettebb nyugati megyéi között. A foglalkoztatott családfők aránya az egyszülős családokban különösen a Bécs-Budapest tengely mentén fekvő magyar megyékben kiugró, a 2011-es népszámlálás idején a fővárosban és Komárom-Esztergom megyében volt a legmagasabb (60,1, illetve 59,9%). A keleti határ mentén fekvő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legalacsonyabb (42,9%) ábra A foglalkoztatottak aránya az egyszülős családok családfőiből megyénként, 2011 Az egyszülős családokban a szülők kisebb arányban jelentek meg aktívan a munkaerőpiacon, mint a párkapcsolaton alapuló gyermekes családokban, ahol a családfők 81, élet- vagy házastársaik 66%-a volt gazdaságilag aktív. Ez az elmaradás a foglalkoztatottaknál érhető tetten, a munkanélküliek aránya ugyanis az egyszülős családok szülőinél volt nagyobb. Az egyszülős családokon belül az apák és az anyák gazdasági aktivitás szerinti megoszlása hasonló képet mutatott 2011-ben. Számottevő különbség csak az inaktív keresők összetételében mutatkozott: a társ nélkül élő apák nagyobb része volt saját jogon nyugdíjas, illetve, míg az anyák között a gyermekgondozási ellátásban részesülők és a hozzátartozói jogú nyugdíjasok, ok aránya volt magasabb és 2011 között azon egyszülős családok száma, ahol a családfő foglalkoztatott volt 21%-kal, míg az ilyen családokban élő gyermekeké 24%-kal nőtt. A kedvezőbb munkaerő-piaci helyzet következtében a nagyobb településeken magasabb a foglalkoztatott Az elmúlt két népszámlálás között csaknem a duplájára nőtt azon egyszülős családok száma, ahol a családfő munkanélküli volt. Ez a nehezebb munkaerő-piaci helyzeten túl az aktivitás emelkedését is tükrözi, vagyis azt, hogy az inaktívak 2011-ben nagyobb arányban jelentek meg a munkaerőpiacon munkát keresve, mint 2001-ben egy részük azonban nem % 42,9 47,1 47,2 51,4 51,5 55,7 55,8 60,1 52 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

55 tudott elhelyezkedni. A munka nélküli családfők aránya a kisebb települések felé haladva fokozatosan nőtt, míg a fővárosban 7,8, addig a községekben 9,8%-ot tett ki. Területi bontásban nézve Észak-Magyarország két megyéjében: Nógrádban és Borsod-Abaúj-Zemplénben volt legmagasabb az arányuk 2011-ben (12,8, illetve 12,1%), míg a legkisebb a Nyugat-Dunántúlon: Vas (5,2%), Győr-Moson-Sopron (5,3%) és Zala megyében (6,8%) és 2011 között 4,2%-kal csökkent azon egyszülős családok száma, ahol a családfő inaktív keresőnek minősült. Ezen belül az inaktív keresők többségét kitevő saját jogú nyugdíjasok, ok száma 6,3%-kal nőtt, míg gyermekgondozási ellátásban 21%-kal kevesebben részesültek 2011-ben, mint tíz évvel korábban. Utóbbi ellátási formát természetesen lényegesen nagyobb arányban vették igénybe az anyák, mint az apák: előbbiek az inaktív keresők 16, utóbbiak az 1,2%-át tették ki. A saját jogú nyugdíjasok, ok esetén viszont az apák aránya magasabb az inaktív kereső, egyszülős családban élő apák 91%-a tartozott ide, míg az anyáknak csak a 69%-a. A településtípusok közül a kisebb településeken magasabb a gyermeküket egyedül nevelő szülők közt az inaktívak és alkategóriái aránya, mint a nagyobbakon. Az ország nyugati megyéiben többnyire alacsonyabb a gyermekgondozási ellátásban részesülők aránya, és magasabb a saját jogú nyugdíjasok, oké, mint a keleti megyékben. Az egyszülős családok családfői között az eltartottak száma nem változott lényegesen az elmúlt két népszámlálás között eltelt tíz év alatt. A településtípusok közül legnagyobb arányban a községekben voltak jelen 2011-ben itt a gyermekükkel egyedül élő szülőknek a 3,0%-át tették ki, míg a megyék közül Szabolcs-Szatmár-Beregben, ám itt is csupán a 3,4%- át képezték. A szülők életkori sajátosságaival indokolható a 18 évesnél fiatalabb gyermeket is tartalmazó egyszülős családok, és a kizárólag nagykorú gyermekkel együtt élők családfőinek gazdasági aktivitás szerinti összetétele közötti jelentős különbség. Azokban az egyszülős családokban, ahol 18 évesnél fiatalabb gyermek is élt, a szülők 98%-a volt 60 éven aluli a 2011-es népszámlálás idején, míg ahol ábra Az egyszülős családok megoszlása a családfő gazdasági aktivitása és aszerint, hogy él-e a családban 18 évesnél fiatalabb gyermek, 2011 % ,6 19,6 12,9 63,9 Legalább egy 18 évesnél fiatalabb gyermekkel Foglalkoztatott Eltartott Munkanélküli Csak 18 éves és idősebb gyermekkel nem volt ilyen korú gyermek, ott csak a 60%-a. Ennek következtében az előbbi csoport családfői lényegesen nagyobb arányban jelentek meg a munkaerő-piac aktív résztvevőjeként (77%), mint a csak felnőtt gyermekkel élő családoknál (51%). A 18 évesnél fiatalabb gyermeket is nevelő egyszülős családokban a szülők 20%-a tartozott az inaktív keresők közé, amelynek valamivel több mint felét a gyermekgondozási ellátásban részesülők tették ki. Azokban az egyszülős családokban, ahol nem volt 18 évesnél fiatalabb gyermek, az inaktív keresők aránya 47% volt, csaknem kilenctizedét a saját jogú nyugdíjasok, ok alkották. A munkanélküliek, az inaktív keresők és ezen belül a nyugdíjasok, ok aránya a kisebb településtípusok felé haladva mindkét csoportban fokozatosan emelkedett, a foglalkoztatottaké csökkent. Az egyszülős családokban az átlagos gyermekszám az összes gazdasági aktivitási kategóriában emelkedett 2001 és 2011 között. A gyermekgondozási ellátásban részesülőknél volt a legmagasabb, itt az összes egyszülős családot tekintve 100 családban átlagosan 206 gyermek élt. Általánosságban magasabb volt az átlagos gyermekszám azokban a családokban, ahol a gyermekeivel társ nélkül élő szülő munkanélküli vagy eltartott volt, mint azokban, ahol foglalkoztatott vagy 1,7 47,4 5,8 45,1 Inaktív kereső 16. A családtípusok jellemzői 53

56 inaktív kereső. Az egyedül maradt anyákkal bármely kategóriában több gyermek élt, mint az apákkal, és az átlagos gyermekszám a kisebb települések felé haladva egyre nagyobb volt valamennyi gazdasági aktivitási csoport esetén ábra Száz családra jutó gyermekek száma az egyszülős családokban a családfő gazdasági aktivitása szerint településtípusonként, 2011 Fő Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Főváros Megyei jogú városok Többi város Községek, nagyközségek Ország összesen 3.5 Lakáskörülmények A 2011-es népszámlálás alkalmával az egyszülős családok által lakott lakások a továbbiakban beleértve a lakott üdülőket is 54%-a családi házas, falusias beépítésű környezetben, 24%-a lakótelepi, 17%-a hagyományos városias jellegű övezetben volt, további 2 2%-a külterületen, illetve villanegyedben, lakóparkban helyezkedett el, míg a többi lakóövezeti forma csak szórványosan fordult elő. A párkapcsolaton alapuló családokhoz viszonyítva az egyszülős családoknál családi házas, falusias beépítésű környezetben 10 százalékponttal kevesebb, lakótelepi övezetben viszont 8 százalékponttal több a lakás, ez a különbség az egyedül maradt szülő nehezebb anyagi körülményeire utalhat. A nagyobb településeken a lakásállomány összetételéből is adódóan a lakótelepi és a hagyományos városias jellegű környezetben található az egyszülős családok lakásainak döntő többsége, míg a kisebbeken a családi házas, falusias környezet dominál. Bizonyos megyékben a külterületen élő családok aránya is számottevő: Bács-Kiskun megyében 11,5, Csongrád megyében 7,0% volt ben az egyszülős családok lakásaik 88%- ában tulajdonosi, 10%-ában bérleti, 1,6%-ában pedig egyéb jogcímen laktak. A tulajdonosként lakott lakások aránya a nagyobb településeken alacsonyabb volt mint a kisebbeken, és az apás egyszülős családoknak mindenütt nagyobb hányada élt tulajdonosi minőségben a lakásokban, mint az anyásoknak. Az egyszülős családok többsége, 65%-a lakott legalább 60 m 2 alapterületű lakásban a évi népszámlálás idején, arányuk a megelőző tíz évben 4,3 százalékponttal nőtt. A fővárosban és a megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban az egy szülő gyermekes családok többsége (52, illetve 51%-a) 60 m 2 - nél kisebb lakásokban élt, míg a kisebb településeken gyakrabban fordultak elő a nagyobb alapterületű lakások. Az egyszülős családok 70%-a élt legalább 60 m 2 alapterületű lakásban a kisebb városokban, a községekben a többség (64%) lakásának alapterülete a 80 m 2 -t is meghaladta és 2011 között az egyszülős családok által lakott lakások szobaszám szerinti összetétele az országos tendenciához hasonlóan a többszobás lakások irányába mozdult el. A gyermekeikkel egyedül élő szülők a legutóbbi népszámlálás idején nagyobb arányban laktak legalább háromszobás lakásban, mint tíz évvel korábban ben az egyszülős családok 7,1%-a egyszobás, 38%-a kétszobás, 35%-a háromszobás, 20%-a pedig legalább 4 szobás lakásban lakott. A kisebb településeken élő egyszülős családoknak nagyobb hányada lakott többszobás lakásban, mint a városokban élőknek. A gyermekeikkel egyedül élő apáknak a településtípusok mindegyikén nagyobb hányada élt legalább 3 szobás lakásban, mint az anyáknak. Az utóbbi két népszámlálás között a lakásminőség általános javulásával a gyermeküket egyedül nevelő szülők által lakott összkomfortos és komfortos lakások aránya is emelkedett, míg az ennél alacsonyabb minősítésűeké csökkent ben az általuk lakott lakások 60%-a összkomfortos, 32%-a komfortos, 3,0%-a félkomfortos volt, míg a komfort nélküli lakások aránya 5,0%-ot, a szükség- és egyéb lakásoké pedig mindöszsze 0,4%-ot tett ki. A fővárosban és a megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban az egyszülős családok 54 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

57 3.4. tábla Az egyszülős családok által lakott lakások megoszlása alapterület szerint településtípusonként, 2011 (%) Terület m 2 alapterületű lakás Főváros 14,1 37,5 25,2 10,8 12,3 100,0 Megyei jogú városok 7,7 43,7 23,8 11,3 13,6 100,0 Többi város 3,8 26,0 24,1 21,9 24,1 100,0 Községek, nagyközségek 1,8 11,3 23,0 30,0 34,0 100,0 Ország összesen 6,3 28,4 24,0 19,4 21,9 100, ábra Az egyszülős családok által lakott lakások megoszlása szobaszám szerint településtípusonként, 2011 Főváros Megyei jogú városok Többi város Községek, nagyközségek Ország összesen 12,4 6,6 5,7 4,9 7,2 33,0 38,8 44,7 38,6 36,4 39,1 34,7 33,1 34,8 31,7 18,0 17,0 20,8 23,0 19, % Egyszobás Kétszobás Háromszobás Négy- és többszobás lakásainak 73, illetve 74%-a volt összkomfortos, míg a többi városban és a községekben csak az 56, illetve 43%-a. A komfort nélküli lakások aránya ezzel szemben a kisebb településeken volt magasabb, amíg a fővárosban mindössze 1,2, addig a községekben 10,6% és 2011 között az országos tendenciával összhangban az egyszülős családoknál is javult a lakások közművekkel való ellátottsága. Az általuk lakott lakások hálózati vízvezetékkel való ellátottsága 90-ről 95%-ra, míg a közcsatorna-hálózatba való bekötött lakásaik aránya 59-ről 77%-ra nőtt. A közcsatorna esetében azonban még mindig jelentős a különbség az egyes településtípusok között: amíg a fővárosban és a megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban a lakások bekötöttsége 90% feletti, addig a többi városban csak 80%, a községekben pedig az egyszülős családok lakásainak nagyobb részénél még mindig várat magára a közcsatorna-hálózathoz való csatlakozás. 16. A családtípusok jellemzői 55

58 4. NEM CSALÁDBAN ÉLŐK AZ EGYEDÜLÁLLÓK Miközben Magyarország népessége az elmúlt évtizedekben csökkent, az egyedülállóké jelentősen nőtt. A évi népszámlálás időpontjában mintegy 1,3 millió egyszemélyes háztartás regisztráltak, azaz minden hetedik személy egyedül élt az országban. Az egyedüllétnek számos oka lehet, úgy mint a tanulási életszakasz kitolódása, a házasodási kedv csökkenése, a családalapítás későbbre halasztása, a válások gyakoribbá válása, a férfiak és nők eltérő halandósága, valamint új típusú párkapcsolati formák terjedése. Életkor alapján ezek az okok eltérőek, ezért a 30 évesnél fiatalabb, a éves, illetve az ennél idősebb egyedülállók jellemzői különböznek ben 112 ezer 30 évesnél fiatalabb élt egyszemélyes háztartásban. A felsőoktatásban való részvételük és a munkaerő-piaci jelenlétük következtében lakhelyük elsősorban a városokban volt. Iskolai végzettségük az általános tendenciáknak megfelelően jóval magasabb az átlagosnál: 2011-ben közel 50%- uk érettségizett, közel harmaduk diplomás volt. Túlnyomó részük (96%-a) még nem kötött házasságot. Többségük jelen volt a munkaerőpiacon, közel kétharmaduk foglalkoztatottként, közel tizedük munkanélküliként. Az elmúlt időszakban a középkorú (30 59 éves) egyedülállók száma kiemelkedően nőtt: 2011-ben összesen 513 ezer fő tartozott e kategóriába, kétszer több, mint három évtizeddel korábban. E növekedés mögött részben a korcsoport lélekszámának emelkedése, részben a már említett társadalmi változások állnak. A évesek között az egyedüllét feltételezett okai alapján két fő csoportot különböztethetünk meg. A éves egyedülállók jellemzői sok tekintetben hasonlóak a fiatalkorúakéhoz, a évesekéi pedig inkább az időskorúakéhoz állnak közelebb. A 30-as éveikben járók döntő része nőtlen, hajadon családi állapotú, a évesek között viszont már az elváltak vannak többségben ben összesen mintegy 165 ezer éves egyedülálló élt az országban, lakóhelyük jellemzően valamely nagyobb városban található. Életkorukból és az önálló háztartás fenntartásához szükséges jövedelem biztosításából adódóan aktivitásuk jóval nagyobb az átlagosnál, 85%-uk ugyanis foglalkoztatottként volt jelen a munkaerőpiacon. Az egyedülállók arányát tekintve nemek szerint e körben figyelhető meg a legnagyobb különbség a férfiak javára: a éves férfiak 13, míg a hasonló korú nők 8,1%-a vezetett egyedül háztartást. Iskolázottságuk is jelentősen eltér, a nők több mint fele felsőfokú végzettséggel rendelkezett, míg a férfiak háromtizede volt diplomás. Az egyszemélyes háztartásban élő évesek létszáma 2011-ben több mint 348 ezer fő volt. Iskolai végzettségük szintén magasabb az átlagosnál, azonban összességében alacsonyabb a évesekre jellemzőnél. Aktivitásuk is alacsonyabb előbbieké- 56 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

59 nél, mivel az ötvenes éveikben járók között már magasabb az inaktív keresők hányada. A lakosság javuló életkilátásai is befolyásolják, hogy egyre több idős személy él egyedül. A évi népszámlálás idején a korcsoport 30%-a tartozott az egyszemélyes háztartások közé. Jellemzőiket alapvetően meghatározza, hogy túlnyomó többségük a nők közül került ki. Családi állapotukat tekintve így több mint kétharmaduk özvegy, közel hattizedük iskolai végzettsége legfeljebb nyolc általános volt. Az elmúlt években folyamatosan emelkedő nyugdíjkorhatár ellenére 94%-uk az inaktív keresők közé tartozott. Az időskorúak körében általánosságban közel kétszer nagyobb az egyedülállók aránya az átlagosnál. Az egyszemélyes háztartások előfordulásának és jellemzőinek területi különbségeit elsősorban a lakosság korszerkezete, a nagyobb felsőoktatási centrumok jelenléte, valamint a munkaerő-piaci helyzet befolyásolja. Az egyedülállók népességen belüli aránya így a főváros mellett a nagyobb egyetemi centrumokkal rendelkező, valamint az idősebb korszerkezetű megyékben magasabb az átlagosnál. Mindez a családi állapot és iskolai végzettség szerinti öszszetételükben látható különbségeket is befolyásolja. A munkaerő-piaci jellemzőket illetően az egyszemélyes háztartások közötti területi eltérések az általánosan megfigyelhető gazdasági fejlettségbeli, helyzetbeli különbségeknek megfelelően alakultak. 4.1 Az egyedülállók számának és korösszetételének alakulása A párkapcsolaton alapuló és az egyszülős családok jellemzőinek és számának változása mellett a háztartások elaprózódását jelzi a többgenerációs együttélési forma ritkulása és különösen az egyszemélyes háztartások gyakoriságának növekedése. Mindezt jól mutatja, hogy miközben 1980 és 2011 között a magánháztartásban élő népesség 6,6%-kal csökkent, a háztartások száma 10%-kal nőtt. Egyszemélyes háztartásnak nevezzük, amikor valaki létfenntartási költségeit egyedül viseli, akár úgy, hogy egyedül, akár másokkal közösen él egy lakásban. Népszámláláskor az ilyen személyek családi állása: egyedülálló. Ebben a kiadványban az egyszemélyes háztartás szinonimájaként használjuk az egyedülálló kifejezést. Bár az elemzés tárgya a családtípusok bemutatása, és az egyedülállók statisztikai értelemben nem alkotnak családot, a családok jellemzőinek áttekintése nem lenne teljes az együttélés alternatívája, az egyszemélyes háztartások bemutatása nélkül ábra A háztartások megoszlása háztartásösszetétel szerint ,8 57,0 58,7 64,7 8,1 4,3 Az elmúlt három évtizedben a legnagyobb változás az egyszemélyes háztartásokat illetően következett be, számuk 1,8-szeresére nőtt, 2011-ben már meghaladta az 1,3 milliót. Mindez azt jelenti, hogy a legutolsó népszámlálás idején a lakosság több mint hetede egyedül élt az országban. Korösszetételüket, jellemzőiket tekintve jelentősek a különbségek e csoporton belül is, amelyek területileg is eltérőek lehetnek. A párkapcsolatok elemzésénél látható, hogy a népesség párkapcsolati magatartása a különböző életkorokban eltér. A 30 év alatti fiatalok, illetve az ennél idősebb felnőttek között nagyobb különbségek fedezhetők fel, ezért az egyedülállók kor szerinti csoportosításánál is ezt a határt alkalmaztuk. A középkorú életszakasz felső határát a párkapcsolatok fejezethez hasonlóan szintén a 60. életkorban határoztuk meg. A középkorú egyedülállók fiatalabb (30 39 éves) és idősebb (40 59 éves) csoportja között azonban néhány jellemző mentén meghatározóak a különbség, ezért e korosztályt kettéválasztottuk. 12,9 1,2 10,7 10,6 3,2 2,6 32,1 26,2 24,3 19, % Párkapcsolaton alapuló családból álló háztartás Egyszemélyes háztartás Egyszülős családból álló háztartás Egyéb összetételű háztartás 3,1 2,9 3,9 3,4 Két és több családból álló háztartás 16. A családtípusok jellemzői 57

60 4.1 tábla A 15 éves és idősebb egyedülállók és a népesség számának változása (1980=100%) Korcsoport, éves Egyedülállók Népesség összesen férfi nő összesen férfi nő összesen ,5 106,7 102,3 77,5 77,3 77, ,5 156,0 202,1 105,4 102,0 103, ,9 185,4 188,3 120,2 132,4 127,4 202,8 168,5 180,2 99,8 103,0 101, ,9 277,3 273,4 107,9 106,2 107, ábra A 15 éves és idősebb egyedülállók és a népesség megoszlása korcsoport szerint, 2011 Egyedülállók Népesség összesen Férfi Nő Férfi Nő 11,5 6,6 7,8 8,5 23,4 19,8 21,5 12,5 20,0 19,5 17,3 26,4 20,1 18,6 A éves egyedülállók mindössze 2,3%-kal voltak többen 2011-ben, mint három évtizeddel korábban, melyet a korcsoport nagyságának csökkenése is befolyásolt. A középkorúak közé tartozó évesek körében azonban kiugróan nőtt az egyszemélyes háztartások száma. A jelentős növekedést a házasodási kedv csökkenése, a válások gyakoribbá válása, valamint munkaerő-piaci folyamatok is befolyásolták. Az öregedő korszerkezet is hozzájárult ahhoz, hogy a 60 éves és idősebb egyedülállók száma is az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett. Az egyedülállók népességen belüli aránya a vizsgált három fő korcsoport alapján az életkor előrehaladtával egyre magasabb. A évesek 6,1%-a, a évesek 12%-a, az ennél idősebbek már 30%-a élt egyedül. Az elmúlt három évtizedben a változás mértéke az idősebb korcsoportokban rendre nőtt. Az egyszemélyes háztartások előfordulása, illetve annak változása nemenként is számottevően eltér. Az elmúlt évtizedekben a 60 évesnél fiatalabb korcsoportokban az egyedülállók aránya a férfiak között mindig meghaladta a nőkét, az ennél idősebbek körében viszont éppen fordított a helyzet. Ez a nők kedvezőbb életkilátásaiból, valamint az egyedüllét különböző életkorokban másmás tényezőre visszavezethető okaiból ered ben a 60 éves és idősebb férfi népesség 17, a nők 38%-a élt egyedül. A nők háromnegyede özvegy volt. Az egyedülálló háztartások között felülreprezentáltak a nők, ami a rájuk jellemző hosszabb élettartam következtében összességében az átlagosnál idősebb korszerkezetet eredményez. Az egyszemélyes háztartásban élő népesség 53%-a 60 évesek és idősebbek közé tartozott a legutolsó népszámlálás idején, közülük 77% volt a nők aránya. A Magyarországon élő egyedülállók 41%-a időskorú nő volt. Az időskorúak magas aránya mellett az egyedülálló életforma a fiatalabb korúak között is egyre megszokottabbá válik. Erre utal, hogy 1980 és 2011 között ugyan egyötödöt meghaladóan csökkent a éves népesség, közöttük az egyszemélyes háztartásban élők száma 2,3%-kal növekedett. A fiatalok között gyakoribbá váló egyedüllét részben a házasodási kedv csökkenésének, illetve a házasságkötések későbbi életkorra tolódásának eredménye. Az egyszemélyes háztartások növekvő arányát az egyre hosszabb tanulmányi idő, a felsőoktatás kiterjedése is befolyásolja. A felsőoktatási tanulmányok idejére a hallgatók gyakran átmenetileg elköltöznek otthonról, így önálló háztartást alkotnak. 37,4 31,5 32,4 33,6 66,0 52,6 31,1 31,5 22,9 27, % éves éves éves 60 éves és idősebb 58 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

61 4.2 tábla Az egyedülállók aránya a 15 éves és idősebb népességből családi állapot, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és gazdasági aktivitás szerint, 2011 Megnevezés éves éves Egyedülállók 6,1 11,8 29,7 15,5 10,4 Családi állapot nőtlen, hajadon 6,4 22,6 55,8 13,9 19,0 házas 2,0 2,2 2,7 2,4 1,9 özvegy 13,1 28,8 57,8 53,1 7,8 elvált 11,9 26,0 54,4 33,3 15,9 Legmagasabb befejezett iskolai végzettség általános iskola 8. évfolyam vagy alacsonyabb 1,3 10,4 32,8 18,5 5,9 középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 5,3 10,4 18,1 10,8 7,8 érettségi 7,8 12,0 29,0 14,4 10,5 egyetem, főiskola stb. oklevéllel 15,9 15,0 27,6 17,9 15,9 Gazdasági aktivitás foglalkoztatott 10,5 11,7 22,7 12,0 12,0 munkanélküli 6,5 14,2 31,7 12,4 10,0 inaktív kereső 0,8 11,4 30,4 24,7 1,8 eltartott 3,2 10,4 10,0 4,5 8,6 4.2 Területi eltérések Az egyszemélyes háztartások előfordulása területi összehasonlításban számottevően eltér. A évi népszámlálás idején az egyedülállók népességen belüli aránya a felsőoktatásban betöltött centrum szerep, a jó munkaerő-piaci helyzet, valamint az időskorúak átlagosnál valamivel nagyobb hányada következtében a fővárosban (22%) volt a legmagasabb, miközben a másik szélsőértéket Pest megye (11%) képviselte. Budapest a fiatalabb életkorúak tanulók, munkavállalók számára jelentős vonzerőt jelent, amit jól jelez, hogy a 30 évesnél fiatalabbak és a évesek (különösen a évesek) körében az egyedülállók aránya mintegy kétszer nagyobb az országos átlagnál. Az egyedülállók népességen belüli aránya mindenütt nőtt 1980 és 2011 között. A legnagyobb változás Budapesten és 3 megyében Baranya, Békés 4.3. ábra Az egyedülállók aránya a 15 éves és idősebb népességből megyénként Budapest Csongrád Békés Bács-Kiskun Ország összesen Jász-Nagykun-Szolnok Baranya Heves Nógrád Hajdú-Bihar Borsod-Abaúj-Zemplén Komárom-Esztergom Somogy Tolna Veszprém Zala Fejér Győr-Moson-Sopron Vas Szabolcs-Szatmár-Bereg Pest % (%) Az egyedülállók aránya a 15 éves és idősebb népességből az Európai Unió országaiban, 2011 (%) FI EE DK NL DE AT SE FR BE LT LU CZ HU, LV, UK EU-28 SI BG IT GR, RO IE ES HR PL, SK MT PT CY 23,2 21,9 20,7 19,7 19,6 18,5 18,3 17,8 17,6 16,5 16,4 15,8 15,5 15,3 15,1 14,5 14,1 11,5 10,8 10,6 10,3 9,9 9,7 9,6 8,9 16. A családtípusok jellemzői 59

62 NL FI EE DE DK FR BG SE AT LU BE EU-28, CZ, GR LV, SI LT HU RO UK CY IT PL ES IE, PT, SK MT HR 19,3 18,5 16,0 15,0 13,8 13,2 12,3 12,0 11,9 10,2 10,1 8,9 8,6 8,4 6,1 5,7 5,4 5,2 4,7 4,6 3,7 3,6 3,1 2, tábla Az egyedülállók aránya a 15 éves és idősebb népességből korcsoport szerint megyénként, 2011 (%) Megnevezés éves éves Budapest 14,2 18,9 34,3 22,3 20,1 Bács-Kiskun 3,9 11,8 31,8 15,9 8,9 Baranya 8,8 11,6 27,7 15,4 9,7 Békés 4,0 12,6 30,8 16,4 9,3 Borsod-Abaúj-Zemplén 3,5 10,9 30,5 14,5 8,1 Csongrád 9,3 13,0 31,8 17,4 11,0 Fejér 3,6 9,8 28,1 13,2 8,0 Győr-Moson-Sopron 4,9 9,4 26,8 13,0 8,2 Hajdú-Bihar 6,9 11,0 30,2 14,9 8,8 Heves 4,1 10,5 30,5 15,1 8,1 Jász-Nagykun-Szolnok 3,7 11,5 31,0 15,5 8,3 Komárom-Esztergom 3,9 10,6 28,7 14,0 8,6 Nógrád 2,9 10,8 30,3 15,0 7,3 Pest 2,7 8,4 25,2 11,4 6,7 Somogy 3,5 10,7 27,1 14,0 8,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 2,8 8,7 27,8 11,9 6,1 Tolna 3,4 10,0 28,2 13,9 7,5 Vas 3,3 9,0 25,6 12,5 7,5 Veszprém 4,0 10,2 27,8 13,8 8,0 Zala 3,7 10,2 26,6 13,7 8,0 Ország összesen 6,1 11,8 29,7 15,5 10,4 és Nógrád történt, amely a három évtized alatt bekövetkezett jelentős népességcsökkenéssel is összefügg. Korcsoport alapján a 30 évesnél fiatalabbak körében a főváros és néhány megye kivételével elenyésző mértékű változás történt, számottevőbb különbség a 30 évesnél idősebb korcsoportokban van. 4.3 A fiatal egyedülállók jellemzői A évi népszámlálás idején a Magyarországon élő 1,3 millió egyedülálló 8,5%-a, Az egyedülállók aránya a éves népességből az Európai Unió országaiban, 2011 (%) összesen 112 ezer fő tartozott a 30 évesnél fiatalabbak közé. Számuk három évtized alatt 2,3%-kal nőtt (miközben a évesek száma összességében jelentősen csökkent). A korcsoporton belül többen élnek egyedül, arányuk 1980-ban 4,6, három évtizeddel később már 6,1%-ot tett ki. A fiatalkorú egyedülállók számát és arányát az iskolai oktatás, ezen belül is a felsőfokú tanulmányok jelentősen befolyásolják. Az egyetemisták jelentős része kollégiumban vagy albérletben lakik. Mindebből eredően a fiatalkorú egyedülállók 42%-a Budapesten élt, ezen kívül jelentős volt még arányuk a nagyobb egyetemekkel rendelkező Baranya, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében is. A fiatalkorúak esetében az egyszemélyes háztartások előfordulása Nógrád megyében a legkisebb. 60 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

63 4.4. ábra Az egyedülállók aránya a éves népességből megyénként, 2011 Az utolsó népszámlálás idején az országban élő egyedülálló férfiak 11, a nők 6,6%-a még nem töltötte be a 30. életévét. Az idősebb korcsoportokkal összehasonlítva az ilyen típusú háztartások gyakorisága mind a férfiak, mind a nők körében viszonylag alacsony, mivel a hoszszabb időtartamú tanulmányokkal összefüggésben a későbbi munkavállalás miatt ritkábban áll rendelkezésükre a megfelelő anyagi feltétel a szülői házból való elköltözésre. Mindemellett a házasságkötések életkorbeli kitolódása és a változó életforma következtében szintén tovább élnek együtt szüleikkel. Így a fiatalokat a szülőkkel való tartós, a korábban megszokott életkoron túli, együttélés jellemzi. 10 A 30 év alatti korosztályban viszonylag kiegyenlített a nemek aránya, a férfiak (52%) többen voltak a nőknél. Egyedül csak a fővárosban és Csongrád megyében alkotnak az utóbbiak többséget. Nógrádban viszont a férfiak hányada a hattizedet is meghaladta. A fiatalkorú egyedülállók inkább városokban élnek. Míg országosan átlagosan az egyszemélyes háztartások háromnegyede található városokban, addig a 30 éven aluliak esetében ez az arány mintegy kilenctizedet tett ki. A településméret növekedésével egyre többen élnek egyedül: az egyszemélyes háztartások 42%-a a fővárosban, további több mint háromtizede a megyei jogú városokban. A 30 év alattiak számára e települések nagyobb vonzerőt jelentenek, ami elsősorban abból adódik, hogy sokan még főiskolán/egyetemen tanulnak, % 2,7 2,9 3,3 3,7 3,9 4,9 6,9 9,3 14,2 kollégiumban vagy albérletben élnek, illetve a tanulmányaik befejezése után ezeken a nagyobb településeken vállalnak munkát, itt kezdenek új életet Családi állapot A 30 év alatti egyedülállók döntő része a korábbi évtizedekben is nőtlen, hajadon volt, arányuk azonban jelentősen növekedett, miközben az elváltak és a házasok hányada csökkent. A évi népszámlálás adatai alapján a fiatal egyedülállók 96%-a még nem kötött házasságot. Hányaduk összefügg a települések lélekszámával: a fővárosban és a megyei jogú városokban az átlagost meghaladó (egyaránt 97%), míg a többi városban és a falvakban kisebb annál (94, illetve 93%). A változások, valamint a településtípusonkénti eltérések a társadalmi elvárások átalakulásának hatására is főként iskolázottsági okokra vezethetők vissza. Céljai elérése érdekében egyre több huszonéves vesz részt a felsőoktatásban. Területi összehasonlításban a nőtlen, hajadon egyedülállók aránya így a fővárosban, illetve nagy egyetemi városokkal rendelkező megyékben (Baranya, Csongrád és Hajdú-Bihar) a legmagasabb, ahová a szülői házat elhagyva albérletbe költöznek a hallgatók. A mai fiatalok számára a karrierépítés, a munkahelyi siker is fontos, amely befolyásolja családalapítási szán dékaikat, az általuk választott párkapcsolati formát. Szá mos esetben a szingli életformát tartják a legideálisabbnak, így tanulmányaikra és munkájukra koncentrálhatnak. E forma még elsősorban a választott szinglikategória, hiszen később, középkorúként legnagyobb részük már valamilyen párkapcsolatban él (a házasságkötések időpontja az ezredfordulót követően egyre inkább a 30. életév utánra tolódott ki). A nőtlenek, hajadonok közé tartoznak a fiatalok által szívesen választott ún. látogató partnerkapcsolatot fenntartók is (a felek külön háztartásban, de párkapcsolatban élnek, általában közel egymáshoz). 11 Ebben a korcsoportban a családi állapot szerinti 10 Családtípusok és párkapcsolati formák változása a népszámlálási adatok tükrében. KSH, Budapest, A látogató partnerkapcsolatról a Demográfiai portré, 2009 című, a KSH Népességtudományi Kutatóintézete által közzétett kiadvány a következőképpen ír: A külvilág számára ismert kizárólagos partnerkapcsolatról nem alkalmi kalandokról van szó, amelyekben a partnereknek nincsenek más tartós párkapcsolatai, ám külön háztartásban élnek. A különélés lehet tudatos, önként vállalt; de lehet külső kényszerre viszszavezethető is, például munkahelyük távolsága vagy a lakáskörülmények miatt nem tudnak összeköltözni. A látogató partnerkapcsolat megnevezésére a köznyelvben a mingli szót is használják, ezért elemzésünkben a két fogalmat egymás szinonimájaként értelmezzük. 16. A családtípusok jellemzői 61

64 összetételből adódóan szinte kizárólag közöttük fordulnak elő, azaz ez az együttélési forma a nagyobb elkötelezettséget jelentő élettársi, vagy házassági kapcsolat előzménye, helyettesítője lehet, melyet a változó társadalmi normák mellett jövedelmi körülmények is befolyásolnak. A évi népszámlálás időpontjában a fiatal egyedülállók 5,6%-a élt e párkapcsolati formában. A 30 évesnél fiatalabb egyedülállók között a látogató partnerkapcsolatot fenntartók hányada a nők esetében a településméret csökkenésével emelkedik, a férfiaknál viszont a lakóhely jóval kevésbé jelent befolyásoló tényezőt. (A fővárosban élő 30 évesnél fiatalabb egyedülálló nők 6,0%-a, a községekben élők már 10%-a tartott fenn látogató partnerkapcsolatot, az ilyen korú férfiak esetében ugyanezek az arányok egyaránt 5,4%-ot képviseltek.) Néhány megyében jóval átlag alatti a 30 évesnél fiatalabb egyedülállók között a nőtlenek, hajadonok aránya (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár- Bereg), de ezekben is túlnyomó részt képvisel. Itt kisebb a felsőoktatásban tanulók aránya, és a házasságkötések átlagos életkora is alacsonyabb az átlagosnál. Az egyedülálló háztartások között a községben élő nőtlenek, hajadonok hányada az országos átlagnál 3,2 százalékponttal kisebb, ami az iskolázottsággal, a munkaerő-piaci körülményekkel és lakáspiaci eltérésekkel indokolható. Nemek alapján nincs alapvető különbség a családi állapotot illetően. A különböző házasságkötési életkorokból adódóan a nőtlenek, hajadonok aránya Békés megye kivételével mindenütt a férfiak körében a magasabb, de még a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei nők körében is meghaladja a kilenctizedet Iskolai végzettség A 30 évesnél fiatalabb egyedülállók iskolázottsága jóval magasabb az átlagosnál. A évi népszámlálás időpontjában a férfiak több mint negyede, a nők négytizede rendelkezett egyetemi, vagy főiskolai diplomával, s egyaránt közel 50%-uk volt érettségizett. Érettségi nélküli szakmai oklevele viszont a hasonló korú teljes népességre jellemzőnél kisebb hányaduknak, összesen 11%-uknak (a férfiak 15, a nők 6,3%-a) volt. Az általános tendenciáknak megfelelően a fiatal egyedülállók iskolai végzettsége is egyre magasabb, s a nőké felülmúlja a férfiakét elsősorban a felsőfokú képzettséget tekintve. A női diplomások magas aránya döntően összefügg a karrierépítéssel, a családalapítás kitolódásával, jelenlétük a felsőoktatásban évtizedek óta folyamatosan növekvő mértékű ábra A éves egyedülállók és a népesség megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, 2011 Egyedülállók Népesség összesen Férfi Nő Férfi Nő 2,7 2,1 2,4 9,6 4,56,3 15,2 7,2 10,9 35,5 32,6 34,1 48, % Általános iskola 8. évfolyamánál Általános iskola 8. évfolyam alacsonyabb Középiskola érettségi nélkül, Érettségi szakmai oklevéllel Egyetem, főiskola stb. oklevél Területi összehasonlításban számottevőek a különbségek. A főváros, valamint a nagyobb, erősebb felsőoktatási hagyományokat őrző centrummal rendelkező megyékben a fiatal egyedülállók magasabban kvalifikáltabbak, mint a többi megyében élők. Befejezett általános iskolával, mint legmagasabb végzettséggel a legtöbben (21%) Nógrádban rendelkeztek. Ezzel szemben Budapesten a 30 évesnél fiatalabb egyedülállók mindössze 3,5%-ának volt legfeljebb alapfokú végzettsége, a megyék közül pedig Csongrádban a legalacsonyabb az érték (4,7%). Érettségi nélkül, szakmai oklevéllel országosan 11%-uk rendelkezett, ami a helyi foglalkoztatási sajátosságokkal összefüggésben Békésben 26, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Komárom-Esztergom megyében egyaránt 24%-ot tett ki. Érettségije legnagyobb arányban a Baranyában, Csongrádban és Hajdú-Biharban élőknek volt, sorrendben 63, 62 és 56%-uknak. (E magas értékeket a három megyeszékhelyen működő egyetemek befolyásolták.) A fővárosi 48,6 9,2 16,1 12,7 48,6 40,0 38,3 36,7 39,9 25,5 32,4 16,2 9,0 12,5 62 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

65 4.6. ábra Az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya a éves egyedülállókból nemek szerint megyénként, 2011 Budapest Ország összesen Vas Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg Fejér Borsod-Abaúj-Zemplén Somogy Pest Bács-Kiskun Tolna Veszprém Csongrád Heves Zala Békés Baranya Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom % Férfi Nő fiatal egyedülállók között minden második személynek ez volt a legmagasabb végzettsége. A nemek között a felsőfokú végzettségűek tekintetében figyelhető meg jelentősebb különbség. A férfiak körében a Budapesten élők négytizede diplomás, emellett Csongrád és Hajdú-Bihar megyében volt magas még (21 21%) hányaduk. Békésben és Nógrádban ugyanakkor az átlagosnál jóval kisebb a felsőfokú végzettségű egyedülállók előfordulása. A diplomás nők aránya mindenütt jelentősen nagyobb a férfiakénál. Az iskolázottság emelkedése hosszabb oktatásban töltött időt feltételez, aminek következtében kitolódik a családalapítás ideje ben a 30 évesnél fiatalabb 4.4. tábla A éves nőtlen, hajadon egyedülállók és a népesség megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, 2011 (%) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Egyedülállók Népesség összesen férfi nő összesen férfi nő összesen 1,0 0,6 0,8 2,7 2,1 2,4 Általános iskola 8. évfolyam 9,5 4,4 7,1 36,5 35,0 35,8 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 14,9 6,1 10,7 15,5 8,3 12,1 Érettségi 49,1 49,3 49,2 37,0 40,4 38,6 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel 25,6 39,6 32,2 8,4 14,3 11,2 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 16. A családtípusok jellemzői 63

66 érettségizettek között az egyszemélyes háztartásban élők aránya 1,3-szer, a diplomások között 2,9-szer nagyobb volt az átlagosnál. Mindebből következően a fiatalkorú egyedülállók túlnyomó része a nőtlenek, hajadonok közé tartozott. A megyénkénti sajátosságok mindkét nem esetében azonos vagy hasonló eltéréseket mutatnak, mint ami az egyedülálló fiatal népesség egészére jellemző volt Gazdasági aktivitás A 30 évesnél fiatalabb egyedülállókat a hasonló korú teljes népességhez viszonyítva jóval nagyobb munkaerő-piaci részvétel jellemzi. A évi népszámlálás adatai alapján a korcsoport közel kétharmada foglalkoztatott, közel tizede munkanélküli volt. Az eltartottak közé minden negyedik fiatal egyedülálló tartozott. (A teljes népesség körében a foglalkoztatottak aránya mintegy négytizedet, az eltartottaké közel 50%-ot tett ki). Nemek szerint mindössze néhány százalékpontos a különbség, valamivel nagyobb eltérés az eltartottak körében látható, amit a nők nagyobb felsőoktatási részvétele befolyásol ábra A éves egyedülállók és a népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint, 2011 Egyedülállók Népesség összesen Férfi Nő Férfi Nő 34,3 41,8 38,1 65,6 64,6 65,1 9,3 2,1 8,1 10,9 8,7 6,4 10,0 1,0 8,4 0,7 9,2 0,9 46,8 46,7 46,8 23,4 26,3 24, % Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott felsőoktatási centrumokkal rendelkező megyékben figyelhetünk meg. Három megye kivételével a fiatal korcsoport döntő része jelen volt a munkaerőpiacon, hányaduk egyedül a Baranyai nők körében nem érte el az 50%-ot. Ez utóbbi, valamint Csongrád és Hajdú-Bihar megyében a megyeszékhelyeken működő egyetemeken tanulók magas létszáma miatt az utolsó népszámlálás idején a 30 évesnél fiatalabb egyedülállók kimagasló hányada (43 50%-a) tartozott az eltartottak közé. Arányuk további négy helyen (Budapesten, Győr-Moson-Sopron, Heves, valamint Veszprém megyében) 20 25% között, a többi megyében pedig ez alatt volt. Hasonló különbség figyelhető meg településtípus szerinti öszszehasonlításban is, a megyei jogú városokban ugyanis jóval több az eltartott az átlagosnál ábra A éves egyedülállók megoszlása gazdasági aktivitás szerint megyénként, 2011 Baranya Csongrád Hajdú-Bihar Ország összesen Budapest Győr-Moson-Sopron Heves Veszprém Szabolcs-Szatmár-Bereg Borsod-Abaúj-Zemplén Somogy Fejér Békés Pest Vas Tolna Nógrád Zala Bács-Kiskun Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom % Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott A 30 évesnél fiatalabb egyedülállók gazdasági aktivitás szerinti összetételének területi különbségei jellemzően az általános munkaerő-piaci adottságoknak megfelelően alakultak, ettől eltérő helyzetet a nagyobb A munkaerőpiacon jelen lévő (gazdaságilag aktív) fiatal egyedülállók túlnyomó része foglalkozatott, területi összehasonlításban azonban jelentős a szóródás: a két szélső értéket Nógrád 64 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

67 (73%) és Vas megye (93%) képviseli. Az eltérés az elhelyezkedési esélyeket illetően fennálló különbségekből adódik, a legnagyobb munkanélküliséggel küzdő területeken (Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg) a fiatal egyedülállók körében is átlagosnál jóval több a munkanélküli ábra A foglalkoztatottak aránya a éves gazdaságilag aktív egyedülállókból megyénként, 2011 Vas Győr-Moson-Sopron Komárom-Esztergom Budapest Zala Fejér Veszprém Csongrád Ország összesen Pest Tolna Bács-Kiskun Heves Békés Hajdú-Bihar Somogy Baranya Jász-Nagykun-Szolnok Borsod-Abaúj-Zemplén Szabolcs-Szatmár-Bereg Nógrád 92,8 92,1 90,8 90,6 90,6 88,2 88,0 87,8 87,6 87,0 86,7 86,1 85,8 84,3 82,8 82,1 81,9 81,4 80,3 78,5 73, % A foglalkoztatottak iskolai végzettsége az általánosan megfigyelhető különbséghez hasonlóan a 30 évesnél fiatalabb egyedülállók körében is magasabb az átlagosnál. A fiatal eltartottak döntő része érettségizett, különösen a már említett, nagy egyetemekkel rendelkező megyékben. Mindezek a különbségek mindkét nem esetében érvényesek Lakáskörülmények A fiatal egyedülállók legnagyobb hányada saját tulajdonú lakásban él, azonban jóval gyakrabban laknak bérlakásban, mint a 30 évesnél idősebbek. Sokan a szülői házból való elköltözést követően elegendő pénzügyi forrás híján azonnal nem tudnak saját lakást vásárolni, ezért a bérlés mellett döntenek. (Hazánkban a lakosság túlnyomó része ugyanis saját tulajdonú lakásban él, a bérlakások jórészt átmeneti lakhatási problémák orvoslására szolgálnak). További befolyásoló tényező, hogy az elmúlt időszakban nőtt a felsőoktatásban továbbtanulók száma, akiknek egy része szintén albérletben lakik. A évi népszámlálás idején hazánkban a 30 évesnél fiatalabb egyedülállók 62%-a saját tulajdonú, háromtizede bérlakásban élt. Területi összehasonlításban e tekintetben jelentős a szóródás. Baranyában és Csongrádban a fiatalok kevesebb mint fele, Nógrád megyében ezzel szemben több mint nyolctizede rendelkezett saját lakással. E korcsoportban elsősorban azokban a megyékben magasabb a bérlakásban élők hányada, ahol a jelentősebb felsőoktatási intézmények működnek, illetve kedvezőbb a munkaerő-piaci helyzet (mint Győr-Moson-Sopron megyében). Mindezekkel összefüggésben a saját tulajdonban, illetve bérleti jog ábra A éves egyedülállók megosz lása lakáshasználati jogcím szerint megyénként, 2011 Nógrád Pest Somogy Borsod-Abaúj-Zemplén Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Békés Komárom-Esztergom Tolna Bács-Kiskun Fejér Budapest Vas Ország összesen Veszprém Heves Zala Hajdú-Bihar Győr-Moson-Sopron Baranya Csongrád % Tulajdonosi Bérleti Más jogcímű 16. A családtípusok jellemzői 65

68 viszonyban lakók hányada településtípus alapján jelentősen különbözik. A községekben a fiatal egyedülállók több mint nyolctizede saját tulajdonú lakásban élt, a városokban azonban arányuk ennél jóval alacsonyabb (a megyei jogú városokban 44%-uknak bérlakás volt az otthona, melyet a lakáspiaci kínálat is befolyásolt). Mivel gyakrabban élnek bérlakásban, a fiatal egyedülállók az idősebb egyszemélyes háztartásokhoz viszonyítva kisebb lakásokban laknak. A évi népszámlálás idején a 30 évesnél fiatalabbak 38%-a legfeljebb 49 m²-es lakásban lakott. Településtípus alapján jelentős a különbség, a legkisebb otthonokban, átlagosan 50 m²-esekben a fővárosban laknak, a megyékben azonban (Baranya kivételével) leggyakrabban 60 m²-nél nagyobb lakásokban éltek. A fiatalkorú egyedülállók az átlagosnál újabb építésű lakásokban élnek, így a lakáskörülményeik is kedvezőbbek: mivel ezek a lakások gyakrabban találhatók az ország valamely nagyvárosában, nagyobb arányban laknak a komfortos, összkomfortos otthonokban (mindezt az ezredfordulót követően megugró piaci célú lakásépítések is befolyásolták). Az ország megyéi között e tekintetben nincsen számottevő különbség. 4.4 A középkorú egyedülállók jellemzői A évi népszámlálás idején hazánkban 513 ezer középkorú (30 59 éves) egyedülállót számláltak, mely az összes egyszemélyes háztartás 39%-át jelentette. Három évtized alatt e korcsoportban jelentősen, több mint kétszeresére nőtt az egyedülállók száma, miközben a éves teljes népesség mindössze 3,7%- kal gyarapodott. Elsősorban a évesek körében számláltak kiemelten (2,7-szer) több egyedülállót. E növekedés mögött részben a korcsoport lélekszámának bővülése, részben társadalmi változások állnak. A évesek jelentős része még nem tudott, vagy nem akart tartós párkapcsolatot kialakítani, a házasságkötések életkora kitolódott, illetve gyakoribbá váltak a válások is. A éves egyszemélyes háztartások száma az átlagoshoz hasonló mértékben nőtt. Közöttük az utóbbi időben egyre több az úgynevezett mingli, akiknek van párkapcsolatuk, de külön háztartásban élnek. Utóbbi életformát általában azok választják, akik már túl vannak a válás(ok)on vagy párkapcsolati csalódás(ok)on, és nem kívánják feladni a függetlenségüket. Ez egyfajta átmeneti állapot egy újabb elköteleződés előtt ben a középkorú népesség 12%-a egyedülálló volt, három évtizeddel korábban azonban a évesek még fele ekkora hányada élt egyedül. A középkorú egyedülállók 42%- a éves volt, közel egyharmaduk 30 39, egynegyedük pedig évesek közül került ki ábra Az egyedülállók aránya a éves népességből megyénként, ben a középkorú egyedülállók 28%-a fővárosban, 8,8%-a Pest megyében lakott, amit Borsod Abaúj Zemplén követett (6,1%). A évesek körében Budapest súlya még magasabb, megközelíti a négytizedet is. Az egyszemélyes háztartások korösszetétele nemek szerint jelentősen eltér. Az utolsó népszámlálás idején az egyedülálló férfiak többsége (57%-a) középkorú volt, addig a nők csupán 27%-a tartozott ebbe a korosztályba. Az eltérés részben a nők idősebb korszerkezetéből, részben a éves egyedülálló férfiak nagyobb számából ered. A középkorúak esetében gyakoriak a válások, és ilyenkor a gyermek általában az anyánál marad, így ebben az esetben az elvált férfiak egyedül élnek. 12 Kapitány Balázs: Látogató párkapcsolatok Magyarországon. Szociológiai Szemle, 2012/1. % 8,4 9,0 9,4 10,2 10,5 11,6 11,8 13,0 18,9 66 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

69 A középkorú egyedülállók között több a férfi (57%), mivel ők a nőknél valamivel későbbi életkorban teremtenek párkapcsolatot, illetve az előbb említettek alapján válás következtében is gyakrabban maradnak egyedül. Hat Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest és Tolna megyében a férfiak hányada még a hattizedet is meghaladta. A 40 évesnél fiatalabb középkorú egyedülállók körében még magasabb a férfiak aránya (62%). Nógrád megyében az e korosztályba tartozó egyedülállók csupán negyede nő, bár a főváros esetében nincs nagy különbség a két nem között. A évesek esetében Budapest kivételével férfitöbbség látható. A középkorú egyedülállók többsége városokban él, bár arányuk (78%) kisebb a fiatalabbakénál. A éves egyedülállók között még többen élnek városban, s ezen belül a fővárosiak hányada is magasabb. A éves egyedülállók negyede azonban községekben él. A falvakban az egyszemélyes háztartások száma a középkorúak esetében az életkor előrehaladtával egyre nő Családi állapot Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett társadalmi változásokat (a házasságkötések időbeli kitolódása, illetve elmaradása, a válások növekvő száma) jól jelzi a éves egyedülállók családi állapot szerinti összetétele: évi népszámláláskor 45%-uk nőtlen, hajadon, 36%-uk elvált, 11%-uk házas, és 8,8%-uk özvegy volt. A széles intervallumú korcsoporton belül a és a éves egyszemélyes háztartások jellemzői jelentősen eltérnek. Előbbi korosztály 76%-a még nem kötött házasságot, ami egyik oka annak, hogy a népesség csökkenése ellenére egyre több az egyszemélyes háztartás. Ez az arány a fővárosban és a megyei jogú városokban átlag feletti, míg a falvakban és különösen a nők esetében ahol a házasságkötés ideje kevésbé tolódik ki a 13 A szingli fogalom korábban elsősorban olyan nőkhöz kapcsolódott, akik a harmincas éveikben járnak, magasan képzettek, illetve munkamániásak. Sokuk párválasztását hátráltatja, hogy végzettségükhöz illő férjet szeretnének, inkább egyedül élnek, mint egy alulképzett férfi társaként. A jelenség a férfiak körében is létezik, számukra is fontos a továbbtanulás, a karrier, ha házasodnak, akkor azt későbbi életkorra halasztják, de őket kevésbé zavarja, ha feleségük nem felsőfokú végzettségű. Az egyedüllét ugyanakkor nem mindig tudatosan választott életforma: bizonyos esetekben kényszerűségből adódik, a megfelelő anyagi háttér hiánya vagy a korlátozott ismerkedési lehetőségek okozzák. harmincadik év utánra alatta marad. 13 A nőtlen, hajadon családi állapotú egyedülállók aránya Budapesten (83%) és Csongrád megyében (77%) kimagasló. A munkavállalás és a karrierlehetőség szempontjainak mérlegelésével sok fiatal választja a fővárost, valamint gyakran az időben kitolódott egyetemi tanulmányok befejeztével nem térnek vissza korábbi lakhelyükre. Utóbbi megállapítást támasztja alá, hogy a nőtlenek, hajadonok hányada a többi nagy egyetemmel rendelkező megyében (Baranya, Csongrád, Hajdú- Bihar) is magas. Négy megyében viszonylag alacsony a nőtlen, hajadon egyedülállók aránya (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Szabolcs- Szatmár-Bereg és Nógrád). Ezekben a megyékben a legmagasabb, egyötöd vagy azt meghaladó a házasságok felbomlásából adódóan egyedül maradt évesek hányada, a házas családi állapotúaké pedig 9,5 és 12% között szóródik. Utóbbiak vélhetően nem akarnak, illetve anyagi vagy más okok miatt nem tudnak kilépni a házasság kötelékéből. Merőben más a éves egyedülállók családi állapot szerinti összetétele. A 348 ezer ilyen korú egyedülálló 46%-a elvált, 29%-a nőtlen, hajadon, 13%-a özvegy, és 12%-uk tartozik a házasok csoportjába. Ebben a korcsoportban az elváltak aránya Fejér, Komárom-Esztergom és Tolna megyében 50%-os a legmeghatározóbb. Ugyanez érvényesül minden településtípus esetében, azon belül is főként a megyei jogú városokban képviselnek magas (52%-os), a fővárosban azonban ennél jóval kisebb (42%-os) arányt. A falvakban élő elváltak hányada a Budapestihez hasonló, de míg utóbbiban az általában magasabban képzett, magukat önállóan is fenntartani képes nők, addig a kistelepüléseken a férfiak aránya magasabb az átlagosnál. Az egyedülállók aránya a éves népességből az Európai Unió országaiban, 2011 (%) FI EE DE DK AT LU NL BE SE FR LT UK SI CZ EU-28 HU IT LV IE BG ES CY, SK MT GR RO PL PT HR 18,9 16,7 16,6 16,1 15,8 15,7 15,6 15,5 14,5 13,9 13,6 13,4 12,9 12,6 12,3 11,8 11,3 10,5 9,8 9,3 8,9 8,3 8,2 8,0 7,9 7,3 7,2 7,1 16. A családtípusok jellemzői 67

70 4.12. ábra A nőtlenek, hajadonok aránya a éves egyedülállókból korcsoport szerint megyénként, ábra Az elváltak aránya a éves egyedülállókból korcsoport szerint megyénként, 2011 Budapest Csongrád Ország összesen Veszprém Baranya Komárom-Esztergom Békés Zala Vas Bács-Kiskun Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Tolna Somogy Jász-Nagykun-Szolnok Pest Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Szabolcs-Szatmár-Bereg Nógrád % éves éves Fejér Tolna Komárom-Esztergom Nógrád Csongrád Baranya Hajdú-Bihar Heves Békés Bács-Kiskun Borsod-Abaúj-Zemplén Veszprém Jász-Nagykun-Szolnok Pest Országos átlag Somogy Győr-Moson-Sopron Zala Vas Budapest Szabolcs-Szatmár-Bereg % éves éves A évesek között a nőtlenek, hajadonok aránya különösen a fővárosban magas, 36%. Itt a nőtlen és az elvált férfiak közel azonos számban élnek, a nők körében azonban jóval több az elvált, hányaduk 12 százalékponttal meghaladja a hajadonokét. A nők esetében az ebben a korcsoportban már nagyobb férfihalandóság következményeként magas, országosan 23%-os az özvegyek aránya. Átlagot meghaladó hányaduk a falvakban (37%) illetve Szabolcs- Szatmár-Bereg, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben. A évesek között is jelentős számban élnek ún. látogató partnerkapcsolatban az egyedülállók. A korcsoportban előfordulásuk országosan 4,7%-ot tett ki, azaz az egyedülállók közül 24 ezer személy élt e párkapcsolati formában. Családi állapotuk alapján a leggyakrabban a nőtlenek, hajadonok, valamint az elváltak közül kerülnek ki, azaz ez az együttélési forma részben a házasság helyettesítését, előzményét, illetve egy házasság felbomlása után kezdett lazább kapcsolatot jelent, melyet a felek családi körülményei s jövedelmi helyzete is befolyásol. A középkorú egyedülállók között a látogató partnerkapcsolatot fenntartók hányada összefügg a lakóhellyel. A településméret növekedésével a látogató partnerkapcsolatban élők hányada is egyre nagyobb. (A községekben élő egyedülállók 3,5, a fővárosiak 6,1%-a tartott fenn látogató partnerkapcsolatot.) Iskolai végzettség A középkorú egyedülállók iskolázottsága szintén magasabb az adott korú népességénél. A legutolsó népszámláláskor a férfiak több mint ötöde, a nők harmada rendelkezett egyetemi vagy főiskolai diplomával. A korosztályon belül a évesek között még több a diplomás: a nők 53%-ának, a férfiak háromtizedének volt felsőfokú végzettsége. A éves nők 35, a férfiak 28%-a érettségizett. Szakmai oklevéllel és legfeljebb általános iskolai végzettséggel így a hasonló korú teljes népességre jellemzőnél kisebb hányaduk 68 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

71 rendelkezett. Az általános tendenciáknak megfelelően a középkorú egyedülállók iskolai végzettsége szintén fokozatosan emelkedik, és a nőké itt is felülmúlja a férfiakét elsősorban a felsőfokú képzettséget tekintve. A női diplomások magas arányát az önálló alkotó munkavégzés igénye mellett az is befolyásolta, hogy már az 1990-es években nagyobb volt az igényük a felsőoktatás iránt, míg a férfiak többsége ekkor még a szakmaszerzést helyezte előtérbe. A középkorú egyedülállók iskolai végzettségének területi különbségei hasonlóak a fiatalkorúakéhoz. A főváros mellett itt is a jelentős oktatási, továbbá az ipari központtal rendelkező megyék esetében magasabb az egyedülállók iskolázottsága. Emellett a évesek körében mindenütt több a diplomás és az érettségizett, mint a éveseknél. A évi népszámlálás adatai alapján a fővárosi, valamint a Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Pest, Vas és Zala megyei egyedülállók több mint fele legalább érettségizett volt (hányaduk Budapesten különösen magas, mintegy nyolctizedes). Ugyanakkor a jelentősebb mezőgazdasági termelési hagyományokkal rendelkező, valamint az észak-magyarországi területeken a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya magasabb jóval az átlagosnál. A évesek körében hasonló eltérések láthatók azzal a különbséggel, hogy képzettségük mindenütt kedvezőbb a éveseknél ábra A éves egyedülállók megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint megyénként, ábra A éves egyedülállók megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, éves összesen Ezen belül: éves Férfi Nő Férfi Nő 14,0 14,6 9,6 3,8 10,1 7,4 15,5 21,4 15,2 28,5 26,8 35,6 32,5 31,8 35,0 31,3 30,8 27,6 53,1 32,8 38,8 26,4 29,8 21, % Budapest Ország összesen Csongrád Győr-Moson-Sopron Pest Baranya Vas Fejér Hajdú-Bihar Veszprém Zala Heves Somogy Borsod-Abaúj-Zemplén Komárom-Esztergom Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Jász-Nagykun-Szolnok Bács-Kiskun Békés Nógrád % Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Egyetem, főiskola stb. oklevél Általános iskola 8. évfolyam Érettségi Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Egyetem, főiskola stb. oklevél Általános iskola 8. évfolyam Érettségi A nemek között a felsőfokú végzettségűek tekintetében nincs jelentősebb különbség. A Budapesten élő éves egyedülálló férfiak négytizede, a Csongrád és Győr-Moson-Sopron megyeiek ötöde volt diplomás. A nők körében szintén a főváros és az említett két megye emelhető ki, azonban a felsőfokú végzettségűek aránya mindenütt magasabb a férfiakénál. A évesek esetében a fővárosi egyedülálló férfiak közel fele, a nők 64%-a volt diplomás. A megyék között a csongrádi férfiak 28%-ának, a nőknél pedig a baranyaiak, a csongrádiak és hajdúbihariak felének volt ez a legmagasabb végzettsége. A felsőoktatási centrumok elhelyezkedése a fiatalabb és az egész középkorosztály végzettségét is jelentő- 16. A családtípusok jellemzői 69

72 sen befolyásolják a már említett okok miatt az egyedülállók körében Gazdasági aktivitás A korcsoportba tartozó egyedülállók gazdasági aktivitás szerinti összetétele nem különbözik jelentősen a hasonló korú teljes népesség jellemzőitől. Mindez az egyedüllét különböző életkorokban megfigyelhető okaira vezethető vissza, így számottevő eltérés a középkorúak körében a évesek, illetve a évesek között figyelhető meg. Előbbi körben a foglalkoztatottak hányada jóval nagyobb, az eltartottaké viszont kisebb a hasonló korú teljes népesség átlagánál, a évesek esetében azonban éppen fordított a helyzet. Mindezt az egyedülállók családi állapota is befolyásolja. A évesek döntő többsége nőtlen, hajadon, azaz olyan fiatal, akik önálló egzisztenciát teremt(ett), a évesek közel fele azonban elvált, több mint nyolcada özvegy, azaz az egyedüllét gyakran nem akaratlagos életformát jelent ábra A éves egyedülállók és a népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint korcsoportonként, ábra A foglalkoztatottak aránya a éves egyedülállókból megyénként, 2011 és a munkanélküliségi helyzet is kedvezőbb az átlagosnál. Megyei szinten jelentős a szóródás ben a foglalkoztatottak esetében a évesek körében (Győr-Moson-Sopron és Nógrád között) 16, a éveseknél (Budapest és Szabolcs-Szatmár-Bereg között) 22 százalékpontos különbség adódott. A munkanélküliek hányada előbbi korcsoportban 5,5 és 18%, utóbbiban 7,4 és szintén 18% között szóródott (mindkét esetben a két szélső értéket Győr-Moson-Sopron és Nógrád megye képviselte). A vizsgált korcsoportokban az eltartottak aránya jóval kisebb a 30 évesnél fiatalabb egyedülállókhoz viszonyítva: arányuk 5,0% alatt volt. Az életkor előrehaladtával az egyedülállók között is egyre nagyobb az inaktív keresők hányada: a évesek között átlagosan 2,1, a évesek körében már 22%- ot tett ki (túlnyomó részük nyugdíjas volt). Utóbbiak aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyében volt a legnagyobb, ahol a éves egyedülállók 32, illetve 30%-át képviselték, emellett hányaduk további tíz megyében haladta meg az országos átlagot, miköz- Egyedülállók Népesség összesen éves éves éves összesen éves éves éves összesen 63,0 70,2 74,3 69,1 71, % Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Az egyedülállók gazdasági aktivitás szerinti összetételében lévő területi különbségek e korcsoportban is az általánosan érvényes gazdasági, munkaerő-piaci eltéréseket követik: a foglalkoztatottak hányada a évesek és a évesek között is az észak-dunántúli és a közép-magyarországi megyékben a legmagasabb, 85,4 11,8 11,1 8,8 10,0 9,2 9,5 2,13,0 21,8 15,5 3,2 12,23,6 18,3 3,4 3,7 16,1 3,7 Győr-Moson-Sopron Vas Budapest Komárom-Esztergom Fejér Veszprém Zala Pest Csongrád Ország összesen Tolna Bács-Kiskun Heves Jász-Nagykun-Szolnok Baranya Hajdú-Bihar Békés Somogy Borsod-Abaúj-Zemplén Szabolcs-Szatmár-Bereg Nógrád % éves éves 70 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

73 ben a másik szélső értéket képviselő fővárosban mindössze 13%-ot tett ki Lakáskörülmények A középkorú egyedülállók a fiatalabb korúakkal öszszehasonlítva nagyobb arányban élnek saját tulajdonú lakásban (85%), a bérlakásban lakók hányada alig haladja meg az egytizedet. Utóbbiak aránya az élekor növekedésével csökken, hiszen a évesek 14%-a, az éveseknek azonban már csak fele ekkora hányada lakott bérlakásban. A éves egyedülállók többnyire már rendelkeznek a szükséges anyagi feltétellel egy saját lakás megvásárlásához, lakhely bérlésére azonban általában akkor kerül sor, ha váláskor illetve élettársi kapcsolatok megszűnésekor szétköltöznek a párok. A bérlakásban élők hányada ebben a korosztályban is elsősorban a fővárosban, illetve a vidéki nagyvárosokban magasabb. A községekben az egyszemélyes háztartások kilenctizede, a megyei jogú városokban ábra A éves egyedülállók megoszlása lakáshasználati jogcím szerint megyénként, 2011 Szabolcs-Szatmár-Bereg Nógrád Pest Heves Békés Tolna Jász-Nagykun-Szolnok Borsod-Abaúj-Zemplén Veszprém Fejér Hajdú-Bihar Bács-Kiskun Somogy Zala Ország összesen Komárom-Esztergom Csongrád Baranya Vas Győr-Moson-Sopron Budapest 82, a fővárosban viszont 81%-a saját tulajdonú lakásban lakott. Az előbbiekből következően a középkorú egyedülállók a fiatalkorúakkal összehasonlítva nagyobb alapterületű lakásokban élnek, a korcsoporton belül azonban számottevő az eltérés: a évesek lakásméretei közelítettek a fiatalkorúakéhoz, a éveseké inkább az időskorúakéhoz hasonló. Előbbiek inkább kisebb alapterületű otthonokban élnek, utóbbiak valamivel tágasabbakban. Az adott korú egyedülállók is az átlagosnál újabb építésű több mint fele 1970 után épült lakásokban élnek. A lakáskörülmények kedvezőbbek, a középkorú egyedülállók mintegy kilenctizede komfortos, összkomfortos otthonokban lakik. 4.5 Az idős egyedülállók jellemzői Az egyszemélyes háztartások korszerkezete jóval idősebb az átlagosnál, hiszen az utolsó népszámlálás idején hazánkban az egyedülállók többsége (53%-a) 60 éves és annál idősebb volt ben 692 ezer időskorú élt egyedül, 1,9-szer több, mint három évtizeddel korábban. Az életkor előrehaladtával gyakoriságuk rendre nő. Az országban élő 60 évesek és annál idősebbek háromtizede volt egyedülálló. Ezen belül a évesek 23%-a, a évesek egyharmada, az ennél idősebbek több mint négytizede élt egyedül. Az életkor emelkedésével a teljes népességhez hasonlóan az egyedülállók között is egyre nagyobb a nők aránya. Az időskorú egyedülállók 22%-a Budapesten élt, közel egytizede Pest megyében. Előbbi nagyobb, utóbbi kisebb a hasonló korú teljes népességben képviselt arányuknál. Összességében jellemzően a dunántúli megyékben kisebb az egyedülállók előfor- EE DK FI LV HU SE AT, FR LT UK NL BE, CZ DE EU-28 SI BG LU IT RO IE HR SK PL GR ES MT PT 35,6 34,1 33,5 30,4 29,7 29,2 28,6 28,4 28,3 27,8 27,4 27,3 25,6 25,0 24,5 24,2 23,9 23,2 22,8 21,7 21,5 21,4 19,2 18,9 18,2 18, % Tulajdonosi Bérleti Más jogcímű Az egyedülállók aránya a 60 éves és idősebb népességből az Európai Unió országaiban, 2011 (%) CY 15,0 16. A családtípusok jellemzői 71

74 dulása, míg az alföldi, a tiszántúli és az északi térségben átlag feletti ábra Az egyedülállók aránya a 60 éves és idősebb korú népességből megyénként, 2011 az időskorú egyedülállók 68%-a özvegy, 20%-a elvált családi állapotú volt. Az özvegyek aránya a fővárosban és a megyei jogú városokban (a viszonylag fiatalabb korszerkezetből és a gyakoribb válásokból adódóan) 12 és 3,4 százalékponttal alacsonyabb az országos átlagnál. Az idősebb korösszetétel következtében a falvakban az özvegyek aránya kiemelkedő. A megyék közül hányaduk Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár- Beregben a legnagyobb, meghaladta a háromnegyedet is (a városi népesség aránya e három megyében a legkisebb az országban) ábra Az özvegyek aránya a 60 éves és idősebb egyedülállókból megyénként, 2011 A évi népszámlálás idején az időskorú egyedülállók között a nők jelenléte a meghatározó: döntő hányaduk (77%) nő, a férfiak aránya 23%. Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ennél is nagyobb a különbség, a férfiak hányada még az egyötödöt sem érte el. Az időskorú egyszemélyes háztartások előfordulása a fiatalabb korcsoportokhoz viszonyítva kevésbé kötődik településtípushoz. Száz egyedülálló közül 22 a fővárosban, 21 valamely megyei jogú városban, 30 az ország kisebb városaiban, a fennmaradó 28 valamely községben lakott. Az idősek urbanizáltságát a korábbi lakhelyüket képező városban maradáson vagy odaköltözésen kívül az elmúlt évtizedekben létesített kifejezetten idősek számára épült lakóparkok, otthonok is befolyásolták. Az életkor előrehaladtával azonban az egyedülállók nők egyre nagyobb hányada él községben, ami kedvezőbb életkilátásaikból adódik Családi állapot Hazánkban 60 éves és idősebb életkorban túlnyomó részben családi okok miatt élnek egyedül az emberek. Erre utal, hogy a évi népszámlálás idején % 25,2 25,6 26,6 27,1 27,7 28,7 30,2 31,0 31,8 34,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg Nógrád Heves Borsod-Abaúj-Zemplén Tolna Jász-Nagykun-Szolnok Vas Zala Veszprém Somogy Komárom-Esztergom Hajdú-Bihar Győr-Moson-Sopron Fejér Bács-Kiskun Békés Pest Baranya Országos összesen Csongrád Budapest % Férfi Hatvanéves kor felett magasabb átlagéletkorukból eredően számottevően több az egyedülálló nő (534 ezer), mint a férfi (158 ezer), illetve a nagyobb férfihalandóságból adódóan sokkal több az özvegy az előbbiek körében. Arányuk a falvakban 86%. Az özvegy nők hányada a fővárosban (62%) az országosnál 13 százalékponttal alacsonyabb, az elváltaké viszont magasabb (26%) az átlagosnál (17%), és nagyobb mint más településtípusok esetében is. Az egyedülálló nők Nő 72 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

75 közül a hajadonok (5,2%) és a házas családi állapotúak (2,5%) részesedése nem számottevő. A férfiak 44%-a özvegy, 31%-a elvált, és egytizedet meghaladó a nőtlenek (14%), valamint a házasság kötelékéből ki nem lépett egyedülállók (11%) aránya Iskolai végzettség Az időskorúak iskolázottsága elmarad a fiatalabb korcsoportokétól a teljes népesség körében, és az egyedülállók között is. Az ő fiatalkorukban érvényes képzési elvárásokkal és lehetőségekkel összefüggésben, illetve abból eredően hogy döntő részük nő, az egyszemélyes háztartásban élők hattizedének legfeljebb általános iskola 8. osztálya, vagy annál alacsonyabb végzettsége volt. Nemek szerint jelentősek a különbségek: a férfiak 57%-a legalább szakmunkás bizonyítványt szerzett, a nők körében ugyanez az arány mindössze 37%-ot tett ki. E korcsoportban a teljes népesség és az egyedülállók iskolai végzettsége között nincs számottevő eltérés, azaz az egyedüllétben a képzettség nem tekinthető befolyásoló tényezőnek. Az időskorú egyedülállók iskolai végzettség szerinti összetétele a teljes népesség jellemzőihez hasonlóan részletesebb korcsoportok alapján eltérő. A évesek, illetve annál idősebbek között jelentős a különbség: a 70 éves vagy annál idősebb egyedülállók közel háromnegyedének legfeljebb általános iskolai volt a legmagasabb iskolai végzettsége, az ennél fiatalabbak körében ez az arány több mint egyharmados volt. Az érettségizettek és a diplomások között is közel kétszeres a különbség. Az egyedülálló időskorú népesség iskolázottsága területileg jelentősen különbözik, amit főként a lakhelyül szolgáló megye gazdasági szerkezete, iparosodottsága, s a foglalkoztatottság befolyásolt (aktív korukban a betölthető munkakörhöz szükséges képesítés megszerzése volt az irányadó). A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya hét megyében Bács-Kiskun, Békés, Heves, Jász-Nagykun- Szolnok, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna a kétharmadot is meghaladta. Átlagosan alacsony volt a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők aránya, bár a férfiak között a főváros kivételével mindenütt felülmúlta a 15%-ot. Az érettségizetteket és a felsőfo ábra Az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya a 60 évesnél idősebb egyedülállókból megyénként, ábra A 60 éves és idősebb egyedülállók és a népesség megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, 2011 Egyedülállók Népesség összesen Férfi Nő Férfi Nő 8,6 6,9 18,3 16,1 16,3 12,6 34,7 34,7 40,7 45,2 42,8 44,5 15,1 18,1 10,6 6,5 3,9 5,8 22,0 22,0 22,4 22,3 23,4 22,8 19,6 12,3 18,3 10,2 10,0 13, % Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Egyetem, főiskola stb. oklevél Általános iskola 8. évfolyam Érettségi Budapest Veszprém Ország összesen Zala Baranya Pest Fejér Győr-Moson-Sopron Somogy Csongrád Vas Heves Komárom-Esztergom Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar Tolna Nógrád Bács-Kiskun Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Békés % Férfi Nő 16. A családtípusok jellemzői 73

76 kú végzettségűeket illetően jóval nagyobb a szóródás területi szinten, mindkét esetben a két szélsőértéket a főváros, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye képviselte. A Budapesten élő 60 éves és idősebb egyedülállók harmada érettségizett, negyede diplomás volt, míg ugyanezek az arányok utóbbi megyében 15, illetve 7,1%-ot tettek ki. A nemek között a felsőfokú végzettségűek tekintetében figyelhető meg jelentősebb különbség. A Budapesten élő idős férfiak 37%-a volt diplomás, emellett Veszprém (20%) és Zala megyében (17%) magas még a hányaduk. Ez mindkét megyében a fejlett bányászattal volt összefüggésben, ahol a szakemberek magasabb szintű képzettsége iránti igény volt a meghatározó. Nógrádban ugyanakkor az átlagosnál jóval kisebb a felsőfokú végzettségűek előfordulása, mely a nők esetében mindössze 5,3%-os volt. A diplomás férfiak aránya mindenütt jóval nagyobb a nőkénél, összefüggésben a nők családban betöltött szerepével, s ezáltal a felsőoktatásban való alacsonyabb részvételükkel Gazdasági aktivitás A 60 évesnél idősebb egyedülállók gazdasági aktivitását életkorukból adódóan alapvetően meghatározza, hogy döntő többségük nyugdíjas, illetve kedvezőbb életkilátásaikból adódóan túlnyomó részük a nők közül került ki. A évi népszámlálás adatai alapján mindössze 6,0%-uk volt jelen a munkaerőpiacon (jórészt foglalkoztatottként), 94%-uk ugyanis inaktív kereső. Eltartott személy közöttük elenyésző mértékben fordul elő. Ezek az arányok az ilyen korú teljes népesség körében is hasonlóan alakultak. Számottevő különbség nemek szerint létezik, a különböző koröszszetételen túl a nyugdíjkorhatárra vonatkozó eltérő szabályok következményeként. A legutolsó népszámlálás adatai alapján az egyedül élő időskorú férfiak átlagosan 9,4, a nők 4,4%-át foglalkoztatták. A főváros és a megyék összehasonlításában a magasabb iskolai végzettséggel és a fiatalabb korszerkezettel összefüggésben a foglalkoztatottak aránya Budapesten mind a férfiak, mind a nők körében jóval nagyobb volt az országosnál. A másik szélső értéket Nógrád megye képviselte, ahol az egyedülálló férfiak 4,9, a nők 2,3%-át foglalkoztatták. A munkanélküliség e korcsoportban alacsony, a férfiaknál sehol sem érte el a másfél, a nők körében pedig egy helyütt sem múlta felül a 0,5%-ot ábra A 60 éves és idősebb egyedülállók és a népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint, 2011 Egyedülállók Népesség összesen Férfi Nő Férfi Nő 9,4 4,4 5,6 10,5 5,2 7,3 89,1 95,1 93,8 88,5 93,6 91, % Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott ábra Az inaktív keresők aránya a 60 éves és idősebb egyedülállókból megyénként, 2011 Nógrád Borsod-Abaúj-Zemplén Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Zala Hajdú-Bihar Bács-Kiskun Somogy Jász-Nagykun-Szolnok Heves Békés Vas Fejér Veszprém Győr-Moson-Sopron Baranya Komárom-Esztergom Pest Ország összesen Csongrád Budapest % Férfi Nő 74 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

77 Az 60 évesnél idősebb egyedülállók döntő része (89 96%-a) az országban mindenhol az inaktív keresők közé tartozott. A férfiakra vonatkozó magasabb nyugdíjkorhatár és az idősek között fiatalabb koröszszetételük következtében arányuk nagyobb mértékben szóródott, mint a nők körében. A férfiaknál Budapest (83%) és Nógrád (93%) között tíz, a nők esetében ugyanígy a főváros (91%) és Nógrád megye (97%) között hat százalékpontos különbség adódott Lakáskörülmények A három korcsoport közül az időskorú egyedülállókra a legjellemzőbb az, hogy saját tulajdonukban lévő ábra A 60 éves és idősebb egyedülállók megoszlása lakáshasználati jogcím szerint megyénként, 2011 Szabolcs-Szatmár-Bereg Heves Békés Jász-Nagykun-Szolnok Pest Fejér Veszprém Nógrád Tolna Bács-Kiskun Zala Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar Somogy Komárom-Esztergom Ország összesen Baranya Csongrád Vas Győr-Moson-Sopron Budapest % Tulajdonosi Bérleti Más jogcímű otthonukban élnek (95%). A kínálatból adódóan a bérlakásban élők hányada a megyei jogú városokban a legmagasabb (6,1%), ahol a korábbi önkormányzati tulajdonú lakások egy része bérlakás maradt. A bérlakásban élő időskorú egyedülállók aránya Budapesten (7,1%), valamint Győr-Moson-Sopron (6,3%), Vas (5,9%) Csongrád (4,9%) és Baranya (4,6%) megyében magasabb az átlagosnál. Az életkor emelkedésével az egyedülállók mind nagyobb hányada él saját tulajdonú lakásban, ezáltal változik otthonuk átlagos alapterülete is. A 60 éves és idősebb egyedülállók közel kétharmada lakik legfeljebb 79 m 2 -es lakásban, míg a fiatalkorúaknál ez az arány meghaladja a nyolctizedet is. Településtípus alapján is jelentősek az eltérések, a lélekszám növekedésével ugyanis csökken a lakások mérete. Az időskorúak is a fővárosban élnek a legkisebb, s a községekben a legnagyobb lakásokban. Az ilyen korú egyszemélyes háztartások több mint háromnegyede 2, illetve 3 szobás lakásban lakik. Ezek az eltérések gyakran nem életszínvonalbeli különbségeket jeleznek, hanem a település lakásviszonyait. A többgenerációs együttélési forma egyre ritkább, illetve jellemzően a falvakban egyedül maradt özvegyek lakáspiaci, vagy érzelmi okokból nem költöznek más településre, így gyakran kényszerből élnek az átlagosnál nagyobb házakban. Az időskorú egyedülállókhoz kötődő lakásállomány az átlagosnál régibb építésű, több mint hattizede 1971 előtt épült. Ebből eredően lakáskörülményeik kedvezőtlenebbnek tekinthetők. A 60 éves és idősebb egyedülállók kevesebb mint fele lakott összkomfortos lakásban, ami jóval kisebb az átlagosnál. A vezetékes vízellátás túlnyomó részben mindenütt elérhető, a közcsatornázottság azonban csak az általuk lakott lakások háromnegyedében. Az időskorú egyedülállók legnagyobb hányada (52%) egyedi helységfűtésű lakásokban élt, további 31%-uk központi fűtésűben, 16%- uk távfűtésesben. 16. A családtípusok jellemzői 75

78

79 TÁBLÁZATOK 1. ORSZÁGOS ADATOK A személyek szerepe a családban, háztartásban (családi állás) A népesség családi állapot, korcsoport és családi állás szerint A népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettség, korcsoport és családi állás szerint A népesség gazdasági aktivitás, korcsoport és családi állás szerint A párkapcsolaton alapuló családok gyermekkel vagy gyermek nélkül A párkapcsolaton alapuló családok a feleség (élettárs) korcsoportja és az élve született gyermekek száma szerint A párkapcsolaton alapuló családok a házasságkötés (élettársi kapcsolat kezdete) óta eltelt évek és a gyermekek száma szerint A párkapcsolaton alapuló családok a családfő demográfiai, aktivitási jellemzői és a gyermekek száma szerint A párkapcsolaton alapuló családok a családban élők gazdasági aktivitása és a gyermekek száma szerint A párkapcsolaton alapuló családok a lakás főbb jellemzői, lakáshasználati jogcím és a gyermekek száma szerint Az egyszülős családok Az egy szülő gyermekes családok a családfő korcsoportja és az élve született gyermekek száma szerint Az egy szülő gyermekes családok a családfő demográfiai, aktivitási jellemzői és a gyermekek száma szerint Az egy szülő gyermekes családok a családban élők gazdasági aktivitása és a gyermekek száma szerint Az egy szülő gyermekes családok a lakás főbb jellemzői, lakáshasználati jogcím és a gyermekek száma szerint Az egyedülállók Az egyedülállók korcsoport, családi állapot, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint Az egyedülállók korcsoport, családi állapot, gazdasági aktivitás és nemek szerint Az egyedülállók korcsoport, gazdasági aktivitás, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint Az egyedülállók főbb lakásadatai korcsoport és nemek szerint A családtípusok jellemzői 77

80 2. MEGYÉNKÉNTI ÉS TELEPÜLÉSTÍPUS SZERINTI ADATOK A személyek szerepe a családban, háztartásban (családi állás) A népesség korcsoport és családi állás szerint éves és idősebb összesen A 15 éves és idősebb népesség családi állapot és családi állás szerint A 15 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettség és családi állás szerint A 15 éves és idősebb népesség gazdasági aktivitás és családi állás szerint éves A éves népesség családi állapot és családi állás szerint A éves népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettség és családi állás szerint A éves népesség gazdasági aktivitás és családi állás szerint éves A éves népesség családi állapot és családi állás szerint A éves népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettség és családi állás szerint A éves népesség gazdasági aktivitás és családi állás szerint éves és idősebb A 60 éves és idősebb népesség családi állapot és családi állás szerint A 60 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettség és családi állás szerint A 60 éves és idősebb népesség gazdasági aktivitás és családi állás szerint 2.2 A háztartások és a családok főbb adatai A háztartások száma háztartás-összetétel szerint A háztartások és a családok főbb adatai 2.3 A párkapcsolaton alapuló családok gyermekkel vagy gyermek nélkül A házastársak, élettársak főbb demográfiai jellemzői A párkapcsolaton alapuló családok a házastársak (élettársak) összevont korcsoportja szerint A párkapcsolaton alapuló családok a házastársak (élettársak) legmagasabb befejezett iskolai végzettsége szerint A párkapcsolaton alapuló családok a házastársak (élettársak) gazdasági aktivitása szerint A gyermek nélküli párkapcsolaton alapuló családok a házastársak (élettársak) élve született gyermekeinek száma szerint A párkapcsolaton alapuló családokban élő gyermekek száma, a szülőkhöz fűződő vérségi kapcsolat szerint A párkapcsolaton alapuló családok száma kialakulásuk jellege szerint Gyermekszám a párkapcsolaton alapuló családokban A párkapcsolaton alapuló családok a gyermekek száma szerint 78 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

81 A párkapcsolaton alapuló családok a 6 évesnél fiatalabb gyermekek száma szerint A párkapcsolaton alapuló családok a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma szerint A párkapcsolaton alapuló családok a 18 évesnél fiatalabb gyermekek száma szerint A párkapcsolaton alapuló családok a 25 évesnél fiatalabb gyermekek száma szerint A párkapcsolaton alapuló családok a 25 éves és idősebb gyermekek száma szerint A párkapcsolaton alapuló családok az eltartott gyermekek száma szerint Lakáskörülmények a párkapcsolaton alapuló családokban A párkapcsolaton alapuló családok aszerint, hogy egyedül vagy más családdal (háztartással) közösen használják-e a lakást A párkapcsolaton alapuló családok a lakás környezetének lakóövezeti jellege szerint 2.4 Az egyszülős családok Az apa, anya főbb demográfiai jellemzői Az egy szülő gyermekes családok a családfő korcsoportja szerint Az egy szülő gyermekes családok a családfő legmagasabb befejezett iskolai végzettsége szerint Az egy szülő gyermekes családok a családfő gazdasági aktivitása szerint Az egy szülő gyermekes családokban élő gyermekek száma a szülőhöz fűződő vérségi kapcsolat szerint Gyermekszám az egyszülős családokban Az egy szülő gyermekes családok a gyermekek száma szerint Az egy szülő gyermekes családok a 6 évesnél fiatalabb gyermekek száma szerint Az egy szülő gyermekes családok a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma szerint Az egy szülő gyermekes családok a 18 évesnél fiatalabb gyermekek száma szerint Az egy szülő gyermekes családok a 25 évesnél fiatalabb gyermekek száma szerint Az egy szülő gyermekes családok a 25 éves és idősebb gyermekek száma szerint Az egy szülő gyermekes családok az eltartott gyermekek száma szerint Lakáskörülmények az egyszülős családokban Az egy szülő gyermekes családok aszerint, hogy egyedül vagy más családdal (háztartással) közösen használják-e a lakást Az egy szülő gyermekes családok a lakás környezetének lakóövezeti jellege szerint 2.5 Az egyedülállók Az egyedülállók korcsoport és nemek szerint A éves látogató partnerkapcsolatot fenntartó egyedülállók családi állapot és nemek szerint, A háztartások száma aszerint, hogy egyedül vagy más háztartással közösen használják-e a lakást 16. A családtípusok jellemzői 79

82 3. JÁRÁSONKÉNTI ADATOK Népesség A népesség korcsoport szerint, A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerint, A 15 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, A 15 éves és idősebb népesség gazdasági aktivitás szerint, Párkapcsolat tagja A házastársak (élettársak) korcsoport szerint, A 15 éves és idősebb élettársak családi állapot szerint, A 15 éves és idősebb házastársak (élettársak) legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, A 15 éves és idősebb házastársak (élettársak) gazdasági aktivitás szerint, Gyermekét egyedül nevelő szülő A gyermeket egyedül nevelő szülők korcsoport szerint, A gyermeket egyedül nevelő 15 éves és idősebb szülők családi állapot szerint, A gyermeket egyedül nevelő 15 éves és idősebb szülők legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, A gyermeket egyedül nevelő 15 éves és idősebb szülők gazdasági aktivitás szerint, Egyedülálló Az egyedülállók korcsoport szerint, A 15 éves és idősebb egyedülállók családi állapot szerint, A 15 éves és idősebb egyedülállók legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, A 15 éves és idősebb egyedülállók gazdasági aktivitás szerint, Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

83 1. ORSZÁGOS ADATOK

84 1.1 A személyek szerepe a családban, háztartásban (családi állás) A népesség családi állapot, korcsoport és családi állás szerint Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Korcsoport, éves családi állapotú 2001 Népesség összesen (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Férfi népesség (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Nő népesség (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

85 A népesség családi állapot, korcsoport és családi állás szerint (folytatás) Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Korcsoport, éves családi állapotú Magánháztartásban élők közül Párkapcsolat tagja együtt (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Férj, feleség (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Élettárs (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) A családtípusok jellemzői 83

86 A népesség családi állapot, korcsoport és családi állás szerint (folytatás) Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Korcsoport, éves családi állapotú Gyermeket egyedül nevelő szülő (apa, anya) (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Nőtlen, hajadon gyermek (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Egyedülálló együtt (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

87 A népesség családi állapot, korcsoport és családi állás szerint (folytatás) Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Korcsoport, éves családi állapotú Férfi egyedülálló (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Nő egyedülálló (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) A családtípusok jellemzői 85

88 A népesség családi állapot, korcsoport és családi állás szerint (folytatás) Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Korcsoport, éves családi állapotú 2011 Népesség összesen (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Férfi népesség (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Nő népesség (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

89 A népesség családi állapot, korcsoport és családi állás szerint (folytatás) Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Korcsoport, éves családi állapotú Magánháztartásban élők közül Párkapcsolat tagja együtt (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Férj, feleség (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Élettárs (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) A családtípusok jellemzői 87

90 A népesség családi állapot, korcsoport és családi állás szerint (folytatás) Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Korcsoport, éves családi állapotú Gyermeket egyedül nevelő szülő (apa, anya) (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Nőtlen, hajadon gyermek (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Egyedülálló együtt (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

91 A népesség családi állapot, korcsoport és családi állás szerint (folytatás) Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Korcsoport, éves családi állapotú Férfi egyedülálló (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Nő egyedülálló (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) A családtípusok jellemzői 89

92 A népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettség, korcsoport és családi állás szerint Korcsoport, éves Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel 2001 Népesség összesen (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Magánháztartásban élők közül Párkapcsolat tagja együtt (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Férj, feleség (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

93 A népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettség, korcsoport és családi állás szerint (folytatás) Korcsoport, éves Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Élettárs (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Gyermeket egyedül nevelő szülő (apa, anya) (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Egyedülálló (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) A családtípusok jellemzői 91

94 A népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettség, korcsoport és családi állás szerint (folytatás) Korcsoport, éves Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel 2011 Népesség összesen (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Magánháztartásban élők közül Párkapcsolat tagja együtt (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Férj, feleség (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

95 A népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettség, korcsoport és családi állás szerint (folytatás) Korcsoport, éves Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Élettárs (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Gyermeket egyedül nevelő szülő (apa, anya) (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Egyedülálló (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) A családtípusok jellemzői 93

96 A népesség gazdasági aktivitás, korcsoport és családi állás szerint Korcsoport, éves együtt Foglalkoztatott Munkanélküli gyermekgondozási ellátásban részesülő Inaktív kereső ebből: saját jogú hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott 2001 Népesség összesen (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Magánháztartásban élők közül Párkapcsolat tagja együtt (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Férj, feleség (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

97 A népesség gazdasági aktivitás, korcsoport és családi állás szerint (folytatás) Korcsoport, éves együtt Foglalkoztatott Munkanélküli gyermekgondozási ellátásban részesülő Inaktív kereső ebből: saját jogú hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Élettárs (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Gyermeket egyedül nevelő szülő (apa, anya) (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Egyedülálló (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) A családtípusok jellemzői 95

98 A népesség gazdasági aktivitás, korcsoport és családi állás szerint (folytatás) Korcsoport, éves együtt Foglalkoztatott Munkanélküli gyermekgondozási ellátásban részesülő Inaktív kereső ebből: saját jogú hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott 2011 Népesség összesen (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Magánháztartásban élők közül Párkapcsolat tagja együtt (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Férj, feleség (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

99 A népesség gazdasági aktivitás, korcsoport és családi állás szerint (folytatás) Korcsoport, éves együtt Foglalkoztatott Munkanélküli gyermekgondozási ellátásban részesülő Inaktív kereső ebből: saját jogú hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Élettárs (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Gyermeket egyedül nevelő szülő (apa, anya) (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) Egyedülálló (fiatalkorú) (középkorú) (időskorú) A családtípusok jellemzői 97

100 1.2 A párkapcsolaton alapuló családok gyermekkel vagy gyermek nélkül A párkapcsolaton alapuló családok a feleség (élettárs) korcsoportja és az élve született gyermekek száma szerint Korcsoport, éves élveszületett gyermekkel Összes élve született gyermek Száz feleségre (élettársra) jutó élve született gyermek 2001 Házaspár gyermekkel Együtt Házaspár gyermek nélkül Együtt Házaspár együtt Élettársi kapcsolat gyermekkel Együtt Élettársi kapcsolat gyermek nélkül Együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

101 A párkapcsolaton alapuló családok a feleség (élettárs) korcsoportja és az élve született gyermekek száma szerint (folytatás) Korcsoport, éves élveszületett gyermekkel Összes élve született gyermek Száz feleségre (élettársra) jutó élve született gyermek Élettársi kapcsolat együtt Párkapcsolat gyermekkel Együtt Párkapcsolat gyermek nélkül Együtt Párkapcsolat összesen A családtípusok jellemzői 99

102 A párkapcsolaton alapuló családok a feleség (élettárs) korcsoportja és az élve született gyermekek száma szerint (folytatás) Korcsoport, éves élveszületett gyermekkel Összes élve született gyermek Száz feleségre (élettársra) jutó élve született gyermek 2011 Házaspár gyermekkel Együtt Házaspár gyermek nélkül Együtt Házaspár együtt Élettársi kapcsolat gyermekkel Együtt Élettársi kapcsolat gyermek nélkül Együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

103 A párkapcsolaton alapuló családok a feleség (élettárs) korcsoportja és az élve született gyermekek száma szerint (folytatás) Korcsoport, éves élveszületett gyermekkel Összes élve született gyermek Száz feleségre (élettársra) jutó élve született gyermek Élettársi kapcsolat együtt Párkapcsolat gyermekkel Együtt Párkapcsolat gyermek nélkül Együtt Párkapcsolat összesen A családtípusok jellemzői 101

104 A párkapcsolaton alapuló családok a házasságkötés (élettársi kapcsolat kezdete) óta eltelt évek és a gyermekek száma szerint Megnevezés 2 évnél kevesebb Házasságkötés (élettársi kapcsolat kezdete) óta eltelt évek Házaspár 1 gyermekkel gyermekkel gyermekkel vagy több gyermekkel Gyermekkel együtt Gyermek nélkül Családban élő gyermek Száz családra jutó gyermek Száz gyermekes családra jutó gyermek évesnél fiatalabb gyermekek száma nincs ilyen korú gyermek nincs gyermek Családban élő 15 évesnél fiatalabb gyermek Száz családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermek Száz gyermekes családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermek 15 évesnél fiatalabb gyermek az összes gyermek 90,4 94,1 95,2 94,0 70,2 27,9 százalékában Gyermekes házaspárok közül 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel nem mozaikcsalád ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel mozaikcsalád közös gyermek nélkül ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel mozaikcsalád közös gyermekkel ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

105 A párkapcsolaton alapuló családok a házasságkötés (élettársi kapcsolat kezdete) óta eltelt évek és a gyermekek száma szerint (folytatás) Megnevezés Házasságkötés (élettársi kapcsolat kezdete) óta eltelt évek Házaspár 1 gyermekkel gyermekkel gyermekkel vagy több gyermekkel Gyermekkel együtt Gyermek nélkül Családban élő gyermek Száz családra jutó gyermek Száz gyermekes családra jutó gyermek évesnél fiatalabb gyermekek száma nincs ilyen korú gyermek nincs gyermek Családban élő 15 évesnél fiatalabb gyermek Száz családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermek Száz gyermekes családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermek 15 évesnél fiatalabb gyermek az összes gyermek 8,9 3,4 1,1 0,8 56,1 százalékában Gyermekes házaspárok közül 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel nem mozaikcsalád ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel mozaikcsalád közös gyermek nélkül ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel mozaikcsalád közös gyermekkel ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel A családtípusok jellemzői 103

106 A párkapcsolaton alapuló családok a házasságkötés (élettársi kapcsolat kezdete) óta eltelt évek és a gyermekek száma szerint (folytatás) Megnevezés 2 évnél kevesebb Házasságkötés (élettársi kapcsolat kezdete) óta eltelt évek Élettársi kapcsolat 1 gyermekkel gyermekkel gyermekkel vagy több gyermekkel Gyermekkel együtt Gyermek nélkül Családban élő gyermek Száz családra jutó gyermek Száz gyermekes családra jutó gyermek évesnél fiatalabb gyermekek száma nincs ilyen korú gyermek nincs gyermek Családban élő 15 évesnél fiatalabb gyermek Száz családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermek Száz gyermekes családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermek 15 évesnél fiatalabb gyermek az összes gyermek 77,1 79,8 77,3 70,8 56,6 37,0 százalékában Gyermekes élettársak közül 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel nem mozaikcsalád ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel mozaikcsalád közös gyermek nélkül ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel mozaikcsalád közös gyermekkel ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

107 A párkapcsolaton alapuló családok a házasságkötés (élettársi kapcsolat kezdete) óta eltelt évek és a gyermekek száma szerint (folytatás) Megnevezés Házasságkötés (élettársi kapcsolat kezdete) óta eltelt évek Élettársi kapcsolat 1 gyermekkel gyermekkel gyermekkel vagy több gyermekkel Gyermekkel együtt Gyermek nélkül Családban élő gyermek Száz családra jutó gyermek Száz gyermekes családra jutó gyermek évesnél fiatalabb gyermekek száma nincs ilyen korú gyermek nincs gyermek Családban élő 15 évesnél fiatalabb gyermek Száz családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermek Száz gyermekes családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermek 15 évesnél fiatalabb gyermek az összes gyermek 22,4 14,2 4,6 73,3 százalékában Gyermekes élettársak közül 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel nem mozaikcsalád ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel mozaikcsalád közös gyermek nélkül ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel mozaikcsalád közös gyermekkel ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel A családtípusok jellemzői 105

108 A párkapcsolaton alapuló családok a házasságkötés (élettársi kapcsolat kezdete) óta eltelt évek és a gyermekek száma szerint (folytatás) Megnevezés 2 évnél kevesebb Házasságkötés (élettársi kapcsolat kezdete) óta eltelt évek Párkapcsolat összesen 1 gyermekkel gyermekkel gyermekkel vagy több gyermekkel Gyermekkel együtt Gyermek nélkül Családban élő gyermek Száz családra jutó gyermek Száz gyermekes családra jutó gyermek évesnél fiatalabb gyermekek száma nincs ilyen korú gyermek nincs gyermek Családban élő 15 évesnél fiatalabb gyermek Száz családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermek Száz gyermekes családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermek 15 évesnél fiatalabb gyermek az összes gyermek 85,0 90,0 92,3 92,0 69,6 28,1 százalékában Gyermekes házaspárok közül 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel nem mozaikcsalád ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel mozaikcsalád közös gyermek nélkül ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel mozaikcsalád közös gyermekkel ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

109 A párkapcsolaton alapuló családok a házasságkötés (élettársi kapcsolat kezdete) óta eltelt évek és a gyermekek száma szerint (folytatás) Megnevezés Házasságkötés (élettársi kapcsolat kezdete) óta eltelt évek Párkapcsolat összesen 1 gyermekkel gyermekkel gyermekkel vagy több gyermekkel Gyermekkel együtt Gyermek nélkül Családban élő gyermek Száz családra jutó gyermek Száz gyermekes családra jutó gyermek évesnél fiatalabb gyermekek száma nincs ilyen korú gyermek nincs gyermek Családban élő 15 évesnél fiatalabb gyermek Száz családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermek Száz gyermekes családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermek 15 évesnél fiatalabb gyermek az összes gyermek 9,0 3,5 1,1 0,8 57,8 százalékában Gyermekes házaspárok közül 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel nem mozaikcsalád ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel mozaikcsalád közös gyermek nélkül ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel mozaikcsalád közös gyermekkel ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel A családtípusok jellemzői 107

110 A párkapcsolaton alapuló családok a házasságkötés (élettársi kapcsolat kezdete) óta eltelt évek és a gyermekek száma szerint (folytatás) Megnevezés 2 évnél kevesebb Házasságkötés (élettársi kapcsolat kezdete) óta eltelt évek Házaspár 1 gyermekkel gyermekkel gyermekkel vagy több gyermekkel Gyermekkel együtt Gyermek nélkül Családban élő gyermek Száz családra jutó gyermek Száz gyermekes családra jutó gyermek évesnél fiatalabb gyermekek száma nincs ilyen korú gyermek nincs gyermek Családban élő 15 évesnél fiatalabb gyermek Száz családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermek Száz gyermekes családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermek 15 évesnél fiatalabb gyermek az összes gyermek 84,0 90,8 92,3 92,1 70,3 29,4 százalékában Gyermekes házaspárok közül 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel nem mozaikcsalád ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel mozaikcsalád közös gyermek nélkül ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel mozaikcsalád közös gyermekkel ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

111 A párkapcsolaton alapuló családok a házasságkötés (élettársi kapcsolat kezdete) óta eltelt évek és a gyermekek száma szerint (folytatás) Megnevezés Házasságkötés (élettársi kapcsolat kezdete) óta eltelt évek Házaspár 1 gyermekkel gyermekkel gyermekkel vagy több gyermekkel Gyermekkel együtt Gyermek nélkül Családban élő gyermek Száz családra jutó gyermek Száz gyermekes családra jutó gyermek évesnél fiatalabb gyermekek száma nincs ilyen korú gyermek nincs gyermek Családban élő 15 évesnél fiatalabb gyermek Száz családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermek Száz gyermekes családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermek 15 évesnél fiatalabb gyermek az összes gyermek 10,8 11,1 16,8 10,2 50,6 százalékában Gyermekes házaspárok közül 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel nem mozaikcsalád ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel mozaikcsalád közös gyermek nélkül ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel mozaikcsalád közös gyermekkel ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel A családtípusok jellemzői 109

112 A párkapcsolaton alapuló családok a házasságkötés (élettársi kapcsolat kezdete) óta eltelt évek és a gyermekek száma szerint (folytatás) Megnevezés 2 évnél kevesebb Házasságkötés (élettársi kapcsolat kezdete) óta eltelt évek Élettársi kapcsolat 1 gyermekkel gyermekkel gyermekkel vagy több gyermekkel Gyermekkel együtt Gyermek nélkül Családban élő gyermek Száz családra jutó gyermek Száz gyermekes családra jutó gyermek évesnél fiatalabb gyermekek száma nincs ilyen korú gyermek nincs gyermek Családban élő 15 évesnél fiatalabb gyermek Száz családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermek Száz gyermekes családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermek 15 évesnél fiatalabb gyermek az összes gyermek 71,8 79,1 82,3 81,6 69,3 42,2 százalékában Gyermekes élettársak közül 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel nem mozaikcsalád ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel mozaikcsalád közös gyermek nélkül ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel mozaikcsalád közös gyermekkel ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

113 A párkapcsolaton alapuló családok a házasságkötés (élettársi kapcsolat kezdete) óta eltelt évek és a gyermekek száma szerint (folytatás) Megnevezés Házasságkötés (élettársi kapcsolat kezdete) óta eltelt évek Élettársi kapcsolat 1 gyermekkel gyermekkel gyermekkel vagy több gyermekkel Gyermekkel együtt Gyermek nélkül Családban élő gyermek Száz családra jutó gyermek Száz gyermekes családra jutó gyermek évesnél fiatalabb gyermekek száma nincs ilyen korú gyermek nincs gyermek Családban élő 15 évesnél fiatalabb gyermek Száz családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermek Száz gyermekes családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermek 15 évesnél fiatalabb gyermek az összes gyermek 24,8 24,5 29,8 23,6 73,5 százalékában Gyermekes élettársak közül 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel nem mozaikcsalád ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel mozaikcsalád közös gyermek nélkül ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel mozaikcsalád közös gyermekkel ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel A családtípusok jellemzői 111

114 A párkapcsolaton alapuló családok a házasságkötés (élettársi kapcsolat kezdete) óta eltelt évek és a gyermekek száma szerint (folytatás) Megnevezés 2 évnél kevesebb Házasságkötés (élettársi kapcsolat kezdete) óta eltelt évek Párkapcsolat összesen 1 gyermekkel gyermekkel gyermekkel vagy több gyermekkel Gyermekkel együtt Gyermek nélkül Családban élő gyermek Száz családra jutó gyermek Száz gyermekes családra jutó gyermek évesnél fiatalabb gyermekek száma nincs ilyen korú gyermek nincs gyermek Családban élő 15 évesnél fiatalabb gyermek Száz családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermek Száz gyermekes családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermek 15 évesnél fiatalabb gyermek az összes gyermek 34,9 30,0 23,6 19,1 10,4 3,5 százalékában Gyermekes házaspárok közül 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel nem mozaikcsalád ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel mozaikcsalád közös gyermek nélkül ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel mozaikcsalád közös gyermekkel ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

115 A párkapcsolaton alapuló családok a házasságkötés (élettársi kapcsolat kezdete) óta eltelt évek és a gyermekek száma szerint (folytatás) Megnevezés Házasságkötés (élettársi kapcsolat kezdete) óta eltelt évek Párkapcsolat összesen 1 gyermekkel gyermekkel gyermekkel vagy több gyermekkel Gyermekkel együtt Gyermek nélkül Családban élő gyermek Száz családra jutó gyermek Száz gyermekes családra jutó gyermek évesnél fiatalabb gyermekek száma nincs ilyen korú gyermek nincs gyermek Családban élő 15 évesnél fiatalabb gyermek Száz családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermek 1 12 Száz gyermekes családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermek 15 évesnél fiatalabb gyermek az összes gyermek 0,8 0,4 0,2 0,1 12,7 százalékában Gyermekes házaspárok közül 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel nem mozaikcsalád ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel mozaikcsalád közös gyermek nélkül ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel mozaikcsalád közös gyermekkel ebből: 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel A családtípusok jellemzői 113

116 A párkapcsolaton alapuló családok a családfő demográfiai, aktivitási jellemzői és a gyermekek száma szerint Megnevezés Gyermekkel együtt gyermekkel 2001 Házaspár A családfő korcsoportja, éves A családfő családi állapota nőtlen, hajadon házas özvegy elvált A családfő legmagasabb befejezett iskolai végzettsége általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb általános iskola 8. évfolyam középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel érettségi egyetem, főiskola stb. oklevéllel A családfő gazdasági aktivitása Foglalkoztatott 19 éves éves éves éves éves éves Foglalkoztatott együtt Ebből összevont nemzetgazdasági ág szerint: mezőgazdaság és erdőgazdálkodás ipar, építőipar szolgáltatási jellegű ágazatok Ebből foglalkozási főcsoport szerint: gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások ipari és építőipari foglalkozások gépkezelők, összeszerelők, járművezetők szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások fegyveres szervek foglalkozásai Ebből foglalkozási viszony szerint: alkalmazott önálló, egyéni vállalkozó alkalmazott nélkül önálló, egyéni vállalkozó alkalmazottal társas vállalkozás, szövetkezet dolgozó tagja alkalmi munkavállaló, közmunkás segítő családtag Ebből napi ingázás szerint: helyben lakó és dolgozó naponta ingázó naponta másik településre vagy országba ingázó változó településen dolgozó átmenetileg külföldön tartózkodó Munkanélküli Inaktív kereső gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

117 A párkapcsolaton alapuló családok a családfő demográfiai, aktivitási jellemzői és a gyermekek száma szerint (folytatás) Megnevezés Nincs gyermek Családban élő gyermek Száz családra jutó Száz gyermekes családra jutó gyermek 2001 Házaspár A családfő korcsoportja, éves A családfő családi állapota nőtlen, hajadon házas özvegy elvált A családfő legmagasabb befejezett iskolai végzettsége általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb általános iskola 8. évfolyam középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel érettségi egyetem, főiskola stb. oklevéllel A családfő gazdasági aktivitása Foglalkoztatott 19 éves éves éves éves éves éves Foglalkoztatott együtt Ebből összevont nemzetgazdasági ág szerint: mezőgazdaság és erdőgazdálkodás ipar, építőipar szolgáltatási jellegű ágazatok Ebből foglalkozási főcsoport szerint: gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások ipari és építőipari foglalkozások gépkezelők, összeszerelők, járművezetők szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások fegyveres szervek foglalkozásai Ebből foglalkozási viszony szerint: alkalmazott önálló, egyéni vállalkozó alkalmazott nélkül önálló, egyéni vállalkozó alkalmazottal társas vállalkozás, szövetkezet dolgozó tagja alkalmi munkavállaló, közmunkás segítő családtag Ebből napi ingázás szerint: helyben lakó és dolgozó naponta ingázó naponta másik településre vagy országba ingázó változó településen dolgozó átmenetileg külföldön tartózkodó Munkanélküli Inaktív kereső gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott A családtípusok jellemzői 115

118 A párkapcsolaton alapuló családok a családfő demográfiai, aktivitási jellemzői és a gyermekek száma szerint (folytatás) Megnevezés Gyermekkel gyermekkel együtt Élettársi kapcsolat A családfő korcsoportja, éves A családfő családi állapota nőtlen, hajadon házas özvegy elvált A családfő legmagasabb befejezett iskolai végzettsége általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb általános iskola 8. évfolyam középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel érettségi egyetem, főiskola stb. oklevéllel A családfő gazdasági aktivitása Foglalkoztatott 19 éves éves éves éves éves éves Foglalkoztatott együtt Ebből összevont nemzetgazdasági ág szerint: mezőgazdaság és erdőgazdálkodás ipar, építőipar szolgáltatási jellegű ágazatok Ebből foglalkozási főcsoport szerint: gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások ipari és építőipari foglalkozások gépkezelők, összeszerelők, járművezetők szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások fegyveres szervek foglalkozásai Ebből foglalkozási viszony szerint: alkalmazott önálló, egyéni vállalkozó alkalmazott nélkül önálló, egyéni vállalkozó alkalmazottal társas vállalkozás, szövetkezet dolgozó tagja alkalmi munkavállaló, közmunkás segítő családtag Ebből napi ingázás szerint: helyben lakó és dolgozó naponta ingázó naponta másik településre vagy országba ingázó változó településen dolgozó átmenetileg külföldön tartózkodó Munkanélküli Inaktív kereső gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

119 A párkapcsolaton alapuló családok a családfő demográfiai, aktivitási jellemzői és a gyermekek száma szerint (folytatás) Megnevezés Nincs gyermek Családban élő gyermek Száz családra jutó Száz gyermekes családra jutó gyermek Élettársi kapcsolat A családfő korcsoportja, éves A családfő családi állapota nőtlen, hajadon házas özvegy elvált A családfő legmagasabb befejezett iskolai végzettsége általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb általános iskola 8. évfolyam középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel érettségi egyetem, főiskola stb. oklevéllel A családfő gazdasági aktivitása Foglalkoztatott 19 éves éves éves éves éves éves Foglalkoztatott együtt Ebből összevont nemzetgazdasági ág szerint: mezőgazdaság és erdőgazdálkodás ipar, építőipar szolgáltatási jellegű ágazatok Ebből foglalkozási főcsoport szerint: gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások ipari és építőipari foglalkozások gépkezelők, összeszerelők, járművezetők szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások fegyveres szervek foglalkozásai Ebből foglalkozási viszony szerint: alkalmazott önálló, egyéni vállalkozó alkalmazott nélkül önálló, egyéni vállalkozó alkalmazottal társas vállalkozás, szövetkezet dolgozó tagja alkalmi munkavállaló, közmunkás segítő családtag Ebből napi ingázás szerint: helyben lakó és dolgozó naponta ingázó naponta másik településre vagy országba ingázó változó településen dolgozó átmenetileg külföldön tartózkodó Munkanélküli Inaktív kereső gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott A családtípusok jellemzői 117

120 A párkapcsolaton alapuló családok a családfő demográfiai, aktivitási jellemzői és a gyermekek száma szerint (folytatás) Megnevezés Gyermekkel gyermekkel együtt Párkapcsolat összesen A családfő korcsoportja, éves A családfő családi állapota nőtlen, hajadon házas özvegy elvált A családfő legmagasabb befejezett iskolai végzettsége általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb általános iskola 8. évfolyam középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel érettségi egyetem, főiskola stb. oklevéllel A családfő gazdasági aktivitása Foglalkoztatott 19 éves éves éves éves éves éves Foglalkoztatott együtt Ebből összevont nemzetgazdasági ág szerint: mezőgazdaság és erdőgazdálkodás ipar, építőipar szolgáltatási jellegű ágazatok Ebből foglalkozási főcsoport szerint: gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások ipari és építőipari foglalkozások gépkezelők, összeszerelők, járművezetők szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások fegyveres szervek foglalkozásai Ebből foglalkozási viszony szerint: alkalmazott önálló, egyéni vállalkozó alkalmazott nélkül önálló, egyéni vállalkozó alkalmazottal társas vállalkozás, szövetkezet dolgozó tagja alkalmi munkavállaló, közmunkás segítő családtag Ebből napi ingázás szerint: helyben lakó és dolgozó naponta ingázó naponta másik településre vagy országba ingázó változó településen dolgozó átmenetileg külföldön tartózkodó Munkanélküli Inaktív kereső gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

121 A párkapcsolaton alapuló családok a családfő demográfiai, aktivitási jellemzői és a gyermekek száma szerint (folytatás) Megnevezés Nincs gyermek Családban élő gyermek Száz családra jutó Száz gyermekes családra jutó gyermek Párkapcsolat összesen A családfő korcsoportja, éves A családfő családi állapota nőtlen, hajadon házas özvegy elvált A családfő legmagasabb befejezett iskolai végzettsége általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb általános iskola 8. évfolyam középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel érettségi egyetem, főiskola stb. oklevéllel A családfő gazdasági aktivitása Foglalkoztatott 19 éves éves éves éves éves éves Foglalkoztatott együtt Ebből összevont nemzetgazdasági ág szerint: mezőgazdaság és erdőgazdálkodás ipar, építőipar szolgáltatási jellegű ágazatok Ebből foglalkozási főcsoport szerint: gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások ipari és építőipari foglalkozások gépkezelők, összeszerelők, járművezetők szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások fegyveres szervek foglalkozásai Ebből foglalkozási viszony szerint: alkalmazott önálló, egyéni vállalkozó alkalmazott nélkül önálló, egyéni vállalkozó alkalmazottal társas vállalkozás, szövetkezet dolgozó tagja alkalmi munkavállaló, közmunkás segítő családtag Ebből napi ingázás szerint: helyben lakó és dolgozó naponta ingázó naponta másik településre vagy országba ingázó változó településen dolgozó átmenetileg külföldön tartózkodó Munkanélküli Inaktív kereső gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott A családtípusok jellemzői 119

122 A párkapcsolaton alapuló családok a családfő demográfiai, aktivitási jellemzői és a gyermekek száma szerint (folytatás) Megnevezés Gyermekkel együtt gyermekkel 2011 Házaspár A családfő korcsoportja, éves A családfő családi állapota nőtlen, hajadon házas özvegy elvált A családfő legmagasabb befejezett iskolai végzettsége általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb általános iskola 8. évfolyam középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel érettségi egyetem, főiskola stb. oklevéllel A családfő gazdasági aktivitása Foglalkoztatott 19 éves éves éves éves éves éves Foglalkoztatott együtt Ebből összevont nemzetgazdasági ág szerint: mezőgazdaság és erdőgazdálkodás ipar, építőipar szolgáltatási jellegű ágazatok Ebből foglalkozási főcsoport szerint: gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások ipari és építőipari foglalkozások gépkezelők, összeszerelők, járművezetők szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások fegyveres szervek foglalkozásai Ebből foglalkozási viszony szerint: alkalmazott önálló, egyéni vállalkozó alkalmazott nélkül önálló, egyéni vállalkozó alkalmazottal társas vállalkozás, szövetkezet dolgozó tagja alkalmi munkavállaló, közmunkás segítő családtag Ebből napi ingázás szerint: helyben lakó és dolgozó naponta ingázó naponta másik településre vagy országba ingázó változó településen dolgozó átmenetileg külföldön tartózkodó Munkanélküli Inaktív kereső gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

123 A párkapcsolaton alapuló családok a családfő demográfiai, aktivitási jellemzői és a gyermekek száma szerint (folytatás) Megnevezés Nincs gyermek 2011 Házaspár Családban élő gyermek Száz családra jutó Száz gyermekes családra jutó gyermek A családfő korcsoportja, éves A családfő családi állapota nőtlen, hajadon házas özvegy elvált A családfő legmagasabb befejezett iskolai végzettsége általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb általános iskola 8. évfolyam középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel érettségi egyetem, főiskola stb. oklevéllel A családfő gazdasági aktivitása Foglalkoztatott 19 éves éves éves éves éves éves Foglalkoztatott együtt Ebből összevont nemzetgazdasági ág szerint: mezőgazdaság és erdőgazdálkodás ipar, építőipar szolgáltatási jellegű ágazatok Ebből foglalkozási főcsoport szerint: gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások ipari és építőipari foglalkozások gépkezelők, összeszerelők, járművezetők szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások fegyveres szervek foglalkozásai Ebből foglalkozási viszony szerint: alkalmazott önálló, egyéni vállalkozó alkalmazott nélkül önálló, egyéni vállalkozó alkalmazottal társas vállalkozás, szövetkezet dolgozó tagja alkalmi munkavállaló, közmunkás segítő családtag Ebből napi ingázás szerint: helyben lakó és dolgozó naponta ingázó naponta másik településre vagy országba ingázó változó településen dolgozó átmenetileg külföldön tartózkodó Munkanélküli Inaktív kereső gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott A családtípusok jellemzői 121

124 A párkapcsolaton alapuló családok a családfő demográfiai, aktivitási jellemzői és a gyermekek száma szerint (folytatás) Megnevezés Gyermekkel gyermekkel együtt Élettársi kapcsolat A családfő korcsoportja, éves A családfő családi állapota nőtlen, hajadon házas özvegy elvált A családfő legmagasabb befejezett iskolai végzettsége általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb általános iskola 8. évfolyam középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel érettségi egyetem, főiskola stb. oklevéllel A családfő gazdasági aktivitása Foglalkoztatott 19 éves éves éves éves éves éves Foglalkoztatott együtt Ebből összevont nemzetgazdasági ág szerint: mezőgazdaság és erdőgazdálkodás ipar, építőipar szolgáltatási jellegű ágazatok Ebből foglalkozási főcsoport szerint: gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások ipari és építőipari foglalkozások gépkezelők, összeszerelők, járművezetők szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások fegyveres szervek foglalkozásai Ebből foglalkozási viszony szerint: alkalmazott önálló, egyéni vállalkozó alkalmazott nélkül önálló, egyéni vállalkozó alkalmazottal társas vállalkozás, szövetkezet dolgozó tagja alkalmi munkavállaló, közmunkás segítő családtag Ebből napi ingázás szerint: helyben lakó és dolgozó naponta ingázó naponta másik településre vagy országba ingázó változó településen dolgozó átmenetileg külföldön tartózkodó Munkanélküli Inaktív kereső gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

125 A párkapcsolaton alapuló családok a családfő demográfiai, aktivitási jellemzői és a gyermekek száma szerint (folytatás) Megnevezés Nincs gyermek Családban élő gyermek Száz családra jutó Száz gyermekes családra jutó gyermek Élettársi kapcsolat A családfő korcsoportja, éves A családfő családi állapota nőtlen, hajadon házas özvegy elvált A családfő legmagasabb befejezett iskolai végzettsége általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb általános iskola 8. évfolyam középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel érettségi egyetem, főiskola stb. oklevéllel A családfő gazdasági aktivitása Foglalkoztatott 19 éves éves éves éves éves éves Foglalkoztatott együtt Ebből összevont nemzetgazdasági ág szerint: mezőgazdaság és erdőgazdálkodás ipar, építőipar szolgáltatási jellegű ágazatok Ebből foglalkozási főcsoport szerint: gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások ipari és építőipari foglalkozások gépkezelők, összeszerelők, járművezetők szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások fegyveres szervek foglalkozásai Ebből foglalkozási viszony szerint: alkalmazott önálló, egyéni vállalkozó alkalmazott nélkül önálló, egyéni vállalkozó alkalmazottal társas vállalkozás, szövetkezet dolgozó tagja alkalmi munkavállaló, közmunkás segítő családtag Ebből napi ingázás szerint: helyben lakó és dolgozó naponta ingázó naponta másik településre vagy országba ingázó változó településen dolgozó átmenetileg külföldön tartózkodó Munkanélküli Inaktív kereső gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott A családtípusok jellemzői 123

126 A párkapcsolaton alapuló családok a családfő demográfiai, aktivitási jellemzői és a gyermekek száma szerint (folytatás) Megnevezés Gyermekkel gyermekkel együtt Párkapcsolat összesen A családfő korcsoportja, éves A családfő családi állapota nőtlen, hajadon házas özvegy elvált A családfő legmagasabb befejezett iskolai végzettsége általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb általános iskola 8. évfolyam középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel érettségi egyetem, főiskola stb. oklevéllel A családfő gazdasági aktivitása Foglalkoztatott 19 éves éves éves éves éves éves Foglalkoztatott együtt Ebből összevont nemzetgazdasági ág szerint: mezőgazdaság és erdőgazdálkodás ipar, építőipar szolgáltatási jellegű ágazatok Ebből foglalkozási főcsoport szerint: gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások ipari és építőipari foglalkozások gépkezelők, összeszerelők, járművezetők szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások fegyveres szervek foglalkozásai Ebből foglalkozási viszony szerint: alkalmazott önálló, egyéni vállalkozó alkalmazott nélkül önálló, egyéni vállalkozó alkalmazottal társas vállalkozás, szövetkezet dolgozó tagja alkalmi munkavállaló, közmunkás segítő családtag Ebből napi ingázás szerint: helyben lakó és dolgozó naponta ingázó naponta másik településre vagy országba ingázó változó településen dolgozó átmenetileg külföldön tartózkodó Munkanélküli Inaktív kereső gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

127 A párkapcsolaton alapuló családok a családfő demográfiai, aktivitási jellemzői és a gyermekek száma szerint (folytatás) Megnevezés Nincs gyermek Családban élő gyermek Száz családra jutó Száz gyermekes családra jutó gyermek Párkapcsolat összesen A családfő korcsoportja, éves A családfő családi állapota nőtlen, hajadon házas özvegy elvált A családfő legmagasabb befejezett iskolai végzettsége általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb általános iskola 8. évfolyam középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel érettségi egyetem, főiskola stb. oklevéllel A családfő gazdasági aktivitása Foglalkoztatott 19 éves éves éves éves éves éves Foglalkoztatott együtt Ebből összevont nemzetgazdasági ág szerint: mezőgazdaság és erdőgazdálkodás ipar, építőipar szolgáltatási jellegű ágazatok Ebből foglalkozási főcsoport szerint: gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások ipari és építőipari foglalkozások gépkezelők, összeszerelők, járművezetők szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások fegyveres szervek foglalkozásai Ebből foglalkozási viszony szerint: alkalmazott önálló, egyéni vállalkozó alkalmazott nélkül önálló, egyéni vállalkozó alkalmazottal társas vállalkozás, szövetkezet dolgozó tagja alkalmi munkavállaló, közmunkás segítő családtag Ebből napi ingázás szerint: helyben lakó és dolgozó naponta ingázó naponta másik településre vagy országba ingázó változó településen dolgozó átmenetileg külföldön tartózkodó Munkanélküli Inaktív kereső gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott A családtípusok jellemzői 125

128 A párkapcsolaton alapuló családok a családban élők gazdasági aktivitása és a gyermekek száma szerint Gyermek száma összesen Családban élő munkanélküli foglalkoztatott munkanélküli ebből: inaktív kereső eltartott Száz családra jutó foglalkoztatott inaktív kereső eltartott 2001 Házaspár 1 gyermekkel gyermekkel gyermekkel vagy több gyermekkel Gyermekkel együtt Gyermek nélkül évesnél fiatalabb gyermekek száma nincs ilyen korú gyermek nincs gyermek Gyermekes házaspárok közül 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül 25 éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel Élettársi kapcsolat 1 gyermekkel gyermekkel gyermekkel vagy több gyermekkel Gyermekkel együtt Gyermek nélkül évesnél fiatalabb gyermekek száma nincs ilyen korú gyermek nincs gyermek Gyermekes élettársak közül 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül 25 éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

129 A párkapcsolaton alapuló családok a családban élők gazdasági aktivitása és a gyermekek száma szerint (folytatás) Gyermek száma összesen Családban élő munkanélküli foglalkoztatott munkanélküli ebből: inaktív kereső eltartott Száz családra jutó foglalkoztatott inaktív kereső eltartott Párkapcsolat összesen 1 gyermekkel gyermekkel gyermekkel vagy több gyermekkel Gyermekkel együtt Gyermek nélkül évesnél fiatalabb gyermekek száma nincs ilyen korú gyermek nincs gyermek Gyermekes párkapcsolatok közül 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül 25 éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel A családtípusok jellemzői 127

130 A párkapcsolaton alapuló családok a családban élők gazdasági aktivitása és a gyermekek száma szerint (folytatás) Gyermek száma összesen Családban élő munkanélküli foglalkoztatott munkanélküli ebből: inaktív kereső eltartott Száz családra jutó foglalkoztatott inaktív kereső eltartott 2011 Házaspár 1 gyermekkel gyermekkel gyermekkel vagy több gyermekkel Gyermekkel együtt Gyermek nélkül évesnél fiatalabb gyermekek száma nincs ilyen korú gyermek nincs gyermek Gyermekes házaspárok közül 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül 25 éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel Élettársi kapcsolat 1 gyermekkel gyermekkel gyermekkel vagy több gyermekkel Gyermekkel együtt Gyermek nélkül évesnél fiatalabb gyermekek száma nincs ilyen korú gyermek nincs gyermek Gyermekes élettársak közül 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül 25 éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

131 A párkapcsolaton alapuló családok a családban élők gazdasági aktivitása és a gyermekek száma szerint (folytatás) Gyermek száma összesen Családban élő munkanélküli foglalkoztatott munkanélküli ebből: inaktív kereső eltartott Száz családra jutó foglalkoztatott inaktív kereső eltartott Párkapcsolat összesen 1 gyermekkel gyermekkel gyermekkel vagy több gyermekkel Gyermekkel együtt Gyermek nélkül évesnél fiatalabb gyermekek száma nincs ilyen korú gyermek nincs gyermek Gyermekes párkapcsolatok közül 15 évesnél fiatalabb gyermekkel évesnél fiatalabb gyermek nélkül 25 éves és idősebb gyermekkel eltartott gyermekkel foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel A családtípusok jellemzői 129

132 A párkapcsolaton alapuló családok a lakás főbb jellemzői, lakáshasználati jogcím és a gyermekek száma szerint Lakásjellemzők gyermekkel Gyermekkel együtt Gyermek nélkül Családban élő gyermek Száz családra jutó Száz gyermekes családra jutó gyermek 2001 Házaspár A lakóegység típusa lakás, üdülő egyéb lakóegység A lakások, üdülők szobaszáma A lakások, üdülők alapterülete, m² A lakások, üdülők komfortossága összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli szükség- és egyéb lakás A lakások, üdülők fűtése távfűtés (távvezetékkel hőközpontból) egyéb központos fűtés egyedi helyiségfűtés a) A lakások, üdülők felszereltsége hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel közcsatornával házi csatornával fürdőszobával vízöblítéses WC-vel A lakásban, üdülőben lakó háztartások lakáshasználati jogcíme tulajdonos vagy rokona, haszonélvező az egész lakást bérli vagy a bérlő rokona a lakás egy részét bérli más jogcímen a) A "nincs fűtési lehetőség" választ adó családokkal együtt. 130 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

133 A párkapcsolaton alapuló családok a lakás főbb jellemzői, lakáshasználati jogcím és a gyermekek száma szerint (folytatás) Lakásjellemzők gyermekkel Gyermekkel együtt Gyermek nélkül Családban élő gyermek Száz családra jutó Száz gyermekes családra jutó gyermek Élettársi kapcsolat A lakóegység típusa lakás, üdülő egyéb lakóegység A lakások, üdülők szobaszáma A lakások, üdülők alapterülete, m² A lakások, üdülők komfortossága összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli szükség- és egyéb lakás A lakások, üdülők fűtése távfűtés (távvezetékkel hőközpontból) egyéb központos fűtés egyedi helyiségfűtés a) A lakások, üdülők felszereltsége hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel közcsatornával házi csatornával fürdőszobával vízöblítéses WC-vel A lakásban, üdülőben lakó háztartások lakáshasználati jogcíme tulajdonos vagy rokona, haszonélvező az egész lakást bérli vagy a bérlő rokona a lakás egy részét bérli más jogcímen a) A "nincs fűtési lehetőség" választ adó családokkal együtt. 16. A családtípusok jellemzői 131

134 A párkapcsolaton alapuló családok a lakás főbb jellemzői, lakáshasználati jogcím és a gyermekek száma szerint (folytatás) Lakásjellemzők gyermekkel Gyermekkel együtt Gyermek nélkül Családban élő gyermek Száz családra jutó Száz gyermekes családra jutó gyermek Párkapcsolat összesen A lakóegység típusa lakás, üdülő egyéb lakóegység A lakások, üdülők szobaszáma A lakások, üdülők alapterülete, m² A lakások, üdülők komfortossága összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli szükség- és egyéb lakás A lakások, üdülők fűtése távfűtés (távvezetékkel hőközpontból) egyéb központos fűtés egyedi helyiségfűtés a) A lakások, üdülők felszereltsége hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel közcsatornával házi csatornával fürdőszobával vízöblítéses WC-vel A lakásban, üdülőben lakó háztartások lakáshasználati jogcíme tulajdonos vagy rokona, haszonélvező az egész lakást bérli vagy a bérlő rokona a lakás egy részét bérli más jogcímen a) A "nincs fűtési lehetőség" választ adó családokkal együtt. 132 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

135 A párkapcsolaton alapuló családok a lakás főbb jellemzői, lakáshasználati jogcím és a gyermekek száma szerint (folytatás) Lakásjellemzők gyermekkel Gyermekkel együtt Gyermek nélkül Családban élő gyermek Száz családra jutó Száz gyermekes családra jutó gyermek 2011 Házaspár A lakóegység típusa lakás, üdülő egyéb lakóegység A lakások, üdülők szobaszáma A lakások, üdülők alapterülete, m² A lakások, üdülők komfortossága összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli szükség- és egyéb lakás A lakások, üdülők fűtése távfűtés (távvezetékkel hőközpontból) egyéb központos fűtés egyedi helyiségfűtés a) A lakások, üdülők felszereltsége hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel közcsatornával házi csatornával fürdőszobával vízöblítéses WC-vel A lakásban, üdülőben lakó háztartások lakáshasználati jogcíme tulajdonos vagy rokona, haszonélvező az egész lakást bérli vagy a bérlő rokona a lakás egy részét bérli más jogcímen a) A "nincs fűtési lehetőség" választ adó családokkal együtt. 16. A családtípusok jellemzői 133

136 A párkapcsolaton alapuló családok a lakás főbb jellemzői, lakáshasználati jogcím és a gyermekek száma szerint (folytatás) Lakásjellemzők gyermekkel Gyermekkel együtt Gyermek nélkül Családban élő gyermek Száz családra jutó Száz gyermekes családra jutó gyermek Élettársi kapcsolat A lakóegység típusa lakás, üdülő egyéb lakóegység A lakások, üdülők szobaszáma A lakások, üdülők alapterülete, m² A lakások, üdülők komfortossága összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli szükség- és egyéb lakás A lakások, üdülők fűtése távfűtés (távvezetékkel hőközpontból) egyéb központos fűtés egyedi helyiségfűtés a) A lakások, üdülők felszereltsége hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel közcsatornával házi csatornával fürdőszobával vízöblítéses WC-vel A lakásban, üdülőben lakó háztartások lakáshasználati jogcíme tulajdonos vagy rokona, haszonélvező az egész lakást bérli vagy a bérlő rokona a lakás egy részét bérli más jogcímen a) A "nincs fűtési lehetőség" választ adó családokkal együtt. 134 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

137 A párkapcsolaton alapuló családok a lakás főbb jellemzői, lakáshasználati jogcím és a gyermekek száma szerint (folytatás) Lakásjellemzők gyermekkel Gyermekkel együtt Gyermek nélkül Családban élő gyermek Száz családra jutó Száz gyermekes családra jutó gyermek Párkapcsolat összesen A lakóegység típusa lakás, üdülő egyéb lakóegység A lakások, üdülők szobaszáma A lakások, üdülők alapterülete, m² A lakások, üdülők komfortossága összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli szükség- és egyéb lakás A lakások, üdülők fűtése távfűtés (távvezetékkel hőközpontból) egyéb központos fűtés egyedi helyiségfűtés a) A lakások, üdülők felszereltsége hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel közcsatornával házi csatornával fürdőszobával vízöblítéses WC-vel A lakásban, üdülőben lakó háztartások lakáshasználati jogcíme tulajdonos vagy rokona, haszonélvező az egész lakást bérli vagy a bérlő rokona a lakás egy részét bérli más jogcímen a) A "nincs fűtési lehetőség" választ adó családokkal együtt. 16. A családtípusok jellemzői 135

138 1.3 Az egyszülős családok Az egy szülő gyermekes családok a családfő korcsoportja és az élve született gyermekek száma szerint Korcsoport, éves élveszületett gyermekkel Összes élve született gyermek Száz családfőre jutó élve született gyermek 2001 Apa gyermekkel Együtt Anya gyermekkel Együtt Egy szülő gyermekkel összesen Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

139 Az egy szülő gyermekes családok a családfő korcsoportja és az élve született gyermekek száma szerint (folytatás) Korcsoport, éves élveszületett gyermekkel Összes élve született gyermek Száz családfőre jutó élve született gyermek 2011 Apa gyermekkel Együtt Anya gyermekkel Együtt Egy szülő gyermekkel összesen A családtípusok jellemzői 137

140 Az egy szülő gyermekes családok a családfő demográfiai, aktivitási jellemzői és a gyermekek száma szerint Megnevezés gyermekkel 2001 Apa gyermekkel Családban élő gyermek Száz családra jutó A családfő korcsoportja, éves A családfő családi állapota nőtlen, hajadon házas özvegy elvált A családfő legmagasabb befejezett iskolai végzettsége általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb általános iskola 8. évfolyam középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel érettségi egyetem, főiskola stb. oklevéllel A családfő gazdasági aktivitása Foglalkoztatott 19 éves éves éves éves éves éves Foglalkoztatott együtt Ebből összevont nemzetgazdasági ág szerint: mezőgazdaság és erdőgazdálkodás ipar, építőipar szolgáltatási jellegű ágazatok Ebből foglalkozási főcsoport szerint: gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások ipari és építőipari foglalkozások gépkezelők, összeszerelők, járművezetők szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások fegyveres szervek foglalkozásai Ebből foglalkozási viszony szerint: alkalmazott önálló, egyéni vállalkozó alkalmazott nélkül önálló, egyéni vállalkozó alkalmazottal társas vállalkozás, szövetkezet dolgozó tagja alkalmi munkavállaló, közmunkás segítő családtag Ebből napi ingázás szerint: helyben lakó és dolgozó naponta ingázó naponta másik településre vagy országba ingázó változó településen dolgozó átmenetileg külföldön tartózkodó Munkanélküli Inaktív kereső gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

141 Az egy szülő gyermekes családok a családfő demográfiai, aktivitási jellemzői és a gyermekek száma szerint (folytatás) Megnevezés Családban élő Száz családra jutó gyermekkel gyermek Anya gyermekkel A családfő korcsoportja, éves A családfő családi állapota nőtlen, hajadon házas özvegy elvált A családfő legmagasabb befejezett iskolai végzettsége általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb általános iskola 8. évfolyam középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel érettségi egyetem, főiskola stb. oklevéllel A családfő gazdasági aktivitása Foglalkoztatott 19 éves éves éves éves éves éves Foglalkoztatott együtt Ebből összevont nemzetgazdasági ág szerint: mezőgazdaság és erdőgazdálkodás ipar, építőipar szolgáltatási jellegű ágazatok Ebből foglalkozási főcsoport szerint: gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások ipari és építőipari foglalkozások gépkezelők, összeszerelők, járművezetők szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások fegyveres szervek foglalkozásai Ebből foglalkozási viszony szerint: alkalmazott önálló, egyéni vállalkozó alkalmazott nélkül önálló, egyéni vállalkozó alkalmazottal társas vállalkozás, szövetkezet dolgozó tagja alkalmi munkavállaló, közmunkás segítő családtag Ebből napi ingázás szerint: helyben lakó és dolgozó naponta ingázó naponta másik településre vagy országba ingázó változó településen dolgozó átmenetileg külföldön tartózkodó Munkanélküli Inaktív kereső gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott A családtípusok jellemzői 139

142 Az egy szülő gyermekes családok a családfő demográfiai, aktivitási jellemzői és a gyermekek száma szerint (folytatás) Megnevezés Családban élő Száz családra jutó gyermekkel gyermek Egy szülő gyermekkel összesen A családfő korcsoportja, éves A családfő családi állapota nőtlen, hajadon házas özvegy elvált A családfő legmagasabb befejezett iskolai végzettsége általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb általános iskola 8. évfolyam középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel érettségi egyetem, főiskola stb. oklevéllel A családfő gazdasági aktivitása Foglalkoztatott 19 éves éves éves éves éves éves Foglalkoztatott együtt Ebből összevont nemzetgazdasági ág szerint: mezőgazdaság és erdőgazdálkodás ipar, építőipar szolgáltatási jellegű ágazatok Ebből foglalkozási főcsoport szerint: gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások ipari és építőipari foglalkozások gépkezelők, összeszerelők, járművezetők szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások fegyveres szervek foglalkozásai Ebből foglalkozási viszony szerint: alkalmazott önálló, egyéni vállalkozó alkalmazott nélkül önálló, egyéni vállalkozó alkalmazottal társas vállalkozás, szövetkezet dolgozó tagja alkalmi munkavállaló, közmunkás segítő családtag Ebből napi ingázás szerint: helyben lakó és dolgozó naponta ingázó naponta másik településre vagy országba ingázó változó településen dolgozó átmenetileg külföldön tartózkodó Munkanélküli Inaktív kereső gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

143 Az egy szülő gyermekes családok a családfő demográfiai, aktivitási jellemzői és a gyermekek száma szerint (folytatás) Megnevezés gyermekkel 2011 Apa gyermekkel Családban élő gyermek Száz családra jutó A családfő korcsoportja, éves A családfő családi állapota nőtlen, hajadon házas özvegy elvált A családfő legmagasabb befejezett iskolai végzettsége általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb általános iskola 8. évfolyam középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel érettségi egyetem, főiskola stb. oklevéllel A családfő gazdasági aktivitása Foglalkoztatott 19 éves éves éves éves éves éves Foglalkoztatott együtt Ebből összevont nemzetgazdasági ág szerint: mezőgazdaság és erdőgazdálkodás ipar, építőipar szolgáltatási jellegű ágazatok Ebből foglalkozási főcsoport szerint: gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások ipari és építőipari foglalkozások gépkezelők, összeszerelők, járművezetők szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások fegyveres szervek foglalkozásai Ebből foglalkozási viszony szerint: alkalmazott önálló, egyéni vállalkozó alkalmazott nélkül önálló, egyéni vállalkozó alkalmazottal társas vállalkozás, szövetkezet dolgozó tagja alkalmi munkavállaló, közmunkás segítő családtag Ebből napi ingázás szerint: helyben lakó és dolgozó naponta ingázó naponta másik településre vagy országba ingázó változó településen dolgozó átmenetileg külföldön tartózkodó Munkanélküli Inaktív kereső gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott A családtípusok jellemzői 141

144 Az egy szülő gyermekes családok a családfő demográfiai, aktivitási jellemzői és a gyermekek száma szerint (folytatás) Megnevezés Családban élő Száz családra jutó gyermekkel gyermek Anya gyermekkel A családfő korcsoportja, éves A családfő családi állapota nőtlen, hajadon házas özvegy elvált A családfő legmagasabb befejezett iskolai végzettsége általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb általános iskola 8. évfolyam középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel érettségi egyetem, főiskola stb. oklevéllel A családfő gazdasági aktivitása Foglalkoztatott 19 éves éves éves éves éves éves Foglalkoztatott együtt Ebből összevont nemzetgazdasági ág szerint: mezőgazdaság és erdőgazdálkodás ipar, építőipar szolgáltatási jellegű ágazatok Ebből foglalkozási főcsoport szerint: gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások ipari és építőipari foglalkozások gépkezelők, összeszerelők, járművezetők szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások fegyveres szervek foglalkozásai Ebből foglalkozási viszony szerint: alkalmazott önálló, egyéni vállalkozó alkalmazott nélkül önálló, egyéni vállalkozó alkalmazottal társas vállalkozás, szövetkezet dolgozó tagja alkalmi munkavállaló, közmunkás segítő családtag Ebből napi ingázás szerint: helyben lakó és dolgozó naponta ingázó naponta másik településre vagy országba ingázó változó településen dolgozó átmenetileg külföldön tartózkodó Munkanélküli Inaktív kereső gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

145 Az egy szülő gyermekes családok a családfő demográfiai, aktivitási jellemzői és a gyermekek száma szerint (folytatás) Megnevezés Családban élő Száz családra jutó gyermekkel gyermek Egy szülő gyermekkel összesen A családfő korcsoportja, éves A családfő családi állapota nőtlen, hajadon házas özvegy elvált A családfő legmagasabb befejezett iskolai végzettsége általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb általános iskola 8. évfolyam középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel érettségi egyetem, főiskola stb. oklevéllel A családfő gazdasági aktivitása Foglalkoztatott 19 éves éves éves éves éves éves Foglalkoztatott együtt Ebből összevont nemzetgazdasági ág szerint: mezőgazdaság és erdőgazdálkodás ipar, építőipar szolgáltatási jellegű ágazatok Ebből foglalkozási főcsoport szerint: gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások ipari és építőipari foglalkozások gépkezelők, összeszerelők, járművezetők szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások fegyveres szervek foglalkozásai Ebből foglalkozási viszony szerint: alkalmazott önálló, egyéni vállalkozó alkalmazott nélkül önálló, egyéni vállalkozó alkalmazottal társas vállalkozás, szövetkezet dolgozó tagja alkalmi munkavállaló, közmunkás segítő családtag Ebből napi ingázás szerint: helyben lakó és dolgozó naponta ingázó naponta másik településre vagy országba ingázó változó településen dolgozó átmenetileg külföldön tartózkodó Munkanélküli Inaktív kereső gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott A családtípusok jellemzői 143

146 Az egy szülő gyermekes családok a családban élők gazdasági aktivitása és a gyermekek száma szerint Gyermek száma összesen Családban élő munkanélküli foglalkoztatott munkanélküli ebből: inaktív kereső eltartott Száz családra jutó foglalkoztatott inaktív kereső eltartott 2001 Apa gyermekkel 1 gyermekkel gyermekkel vagy több gyermekkel évesnél fiatalabb gyermekek száma nincs ilyen korú gyermek éves és idősebb gyermekkel Eltartott gyermekkel Foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel Anya gyermekkel 1 gyermekkel gyermekkel vagy több gyermekkel évesnél fiatalabb gyermekek száma nincs ilyen korú gyermek éves és idősebb gyermekkel Eltartott gyermekkel Foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel Egy szülő gyermekkel összesen 1 gyermekkel gyermekkel vagy több gyermekkel évesnél fiatalabb gyermekek száma nincs ilyen korú gyermek éves és idősebb gyermekkel Eltartott gyermekkel Foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

147 Az egy szülő gyermekes családok a családban élők gazdasági aktivitása és a gyermekek száma szerint (folytatás) Gyermek száma összesen Családban élő munkanélküli foglalkoztatott munkanélküli ebből: inaktív kereső eltartott Száz családra jutó foglalkoztatott inaktív kereső eltartott 2011 Apa gyermekkel 1 gyermekkel gyermekkel vagy több gyermekkel évesnél fiatalabb gyermekek száma nincs ilyen korú gyermek éves és idősebb gyermekkel Eltartott gyermekkel Foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel Anya gyermekkel 1 gyermekkel gyermekkel vagy több gyermekkel évesnél fiatalabb gyermekek száma nincs ilyen korú gyermek éves és idősebb gyermekkel Eltartott gyermekkel Foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel Egy szülő gyermekkel összesen 1 gyermekkel gyermekkel vagy több gyermekkel évesnél fiatalabb gyermekek száma nincs ilyen korú gyermek éves és idősebb gyermekkel Eltartott gyermekkel Foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső gyermekkel A családtípusok jellemzői 145

148 Az egy szülő gyermekes családok a lakás főbb jellemzői, lakáshasználati jogcím és a gyermekek száma szerint Száz családra Családban élő Megnevezés jutó gyermekkel gyermek 2001 Apa gyermekkel A lakóegység típusa lakás, üdülő egyéb lakóegység A lakások, üdülők szobaszáma A lakások, üdülők alapterülete, m² A lakások, üdülők komfortossága összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli szükség- és egyéb lakás A lakások, üdülők fűtése távfűtés (távvezetékkel hőközpontból) egyéb központos fűtés egyedi helyiségfűtés a) A lakások, üdülők felszereltsége hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel közcsatornával házi csatornával fürdőszobával vízöblítéses WC-vel A lakásban, üdülőben lakó háztartások lakáshasználati jogcíme tulajdonos vagy rokona, haszonélvező az egész lakást bérli vagy a bérlő rokona a lakás egy részét bérli más jogcímen a) A "nincs fűtési lehetőség" választ adó családokkal együtt. 146 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

149 Az egy szülő gyermekes családok a lakás főbb jellemzői, lakáshasználati jogcím és a gyermekek száma szerint (folytatás) Száz családra Családban élő Megnevezés jutó gyermekkel gyermek Anya gyermekkel A lakóegység típusa lakás, üdülő egyéb lakóegység A lakások, üdülők szobaszáma A lakások, üdülők alapterülete, m² A lakások, üdülők komfortossága összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli szükség- és egyéb lakás A lakások, üdülők fűtése távfűtés (távvezetékkel hőközpontból) egyéb központos fűtés egyedi helyiségfűtés a) A lakások, üdülők felszereltsége hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel közcsatornával házi csatornával fürdőszobával vízöblítéses WC-vel A lakásban, üdülőben lakó háztartások lakáshasználati jogcíme tulajdonos vagy rokona, haszonélvező az egész lakást bérli vagy a bérlő rokona a lakás egy részét bérli más jogcímen a) A "nincs fűtési lehetőség" választ adó családokkal együtt. 16. A családtípusok jellemzői 147

150 Az egy szülő gyermekes családok a lakás főbb jellemzői, lakáshasználati jogcím és a gyermekek száma szerint (folytatás) Száz családra Családban élő Megnevezés jutó gyermekkel gyermek Egy szülő gyermekkel összesen A lakóegység típusa lakás, üdülő egyéb lakóegység A lakások, üdülők szobaszáma A lakások, üdülők alapterülete, m² A lakások, üdülők komfortossága összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli szükség- és egyéb lakás A lakások, üdülők fűtése távfűtés (távvezetékkel hőközpontból) egyéb központos fűtés egyedi helyiségfűtés a) A lakások, üdülők felszereltsége hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel közcsatornával házi csatornával fürdőszobával vízöblítéses WC-vel A lakásban, üdülőben lakó háztartások lakáshasználati jogcíme tulajdonos vagy rokona, haszonélvező az egész lakást bérli vagy a bérlő rokona a lakás egy részét bérli más jogcímen a) A "nincs fűtési lehetőség" választ adó családokkal együtt. 148 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

151 Az egy szülő gyermekes családok a lakás főbb jellemzői, lakáshasználati jogcím és a gyermekek száma szerint (folytatás) Száz családra Családban élő Megnevezés jutó gyermekkel gyermek 2011 Apa gyermekkel A lakóegység típusa lakás, üdülő egyéb lakóegység A lakások, üdülők szobaszáma A lakások, üdülők alapterülete, m² A lakások, üdülők komfortossága összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli szükség- és egyéb lakás A lakások, üdülők fűtése távfűtés (távvezetékkel hőközpontból) egyéb központos fűtés egyedi helyiségfűtés a) A lakások, üdülők felszereltsége hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel közcsatornával házi csatornával fürdőszobával vízöblítéses WC-vel A lakásban, üdülőben lakó háztartások lakáshasználati jogcíme tulajdonos vagy rokona, haszonélvező az egész lakást bérli vagy a bérlő rokona a lakás egy részét bérli más jogcímen a) A "nincs fűtési lehetőség" választ adó családokkal együtt. 16. A családtípusok jellemzői 149

152 Az egy szülő gyermekes családok a lakás főbb jellemzői, lakáshasználati jogcím és a gyermekek száma szerint (folytatás) Száz családra Családban élő Megnevezés jutó gyermekkel gyermek Anya gyermekkel A lakóegység típusa lakás, üdülő egyéb lakóegység A lakások, üdülők szobaszáma A lakások, üdülők alapterülete, m² A lakások, üdülők komfortossága összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli szükség- és egyéb lakás A lakások, üdülők fűtése távfűtés (távvezetékkel hőközpontból) egyéb központos fűtés egyedi helyiségfűtés a) A lakások, üdülők felszereltsége hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel közcsatornával házi csatornával fürdőszobával vízöblítéses WC-vel A lakásban, üdülőben lakó háztartások lakáshasználati jogcíme tulajdonos vagy rokona, haszonélvező az egész lakást bérli vagy a bérlő rokona a lakás egy részét bérli más jogcímen a) A "nincs fűtési lehetőség" választ adó családokkal együtt. 150 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

153 Az egy szülő gyermekes családok a lakás főbb jellemzői, lakáshasználati jogcím és a gyermekek száma szerint (folytatás) Száz családra Családban élő Megnevezés jutó gyermekkel gyermek Egy szülő gyermekkel összesen A lakóegység típusa lakás, üdülő egyéb lakóegység A lakások, üdülők szobaszáma A lakások, üdülők alapterülete, m² A lakások, üdülők komfortossága összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli szükség- és egyéb lakás A lakások, üdülők fűtése távfűtés (távvezetékkel hőközpontból) egyéb központos fűtés egyedi helyiségfűtés a) A lakások, üdülők felszereltsége hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel közcsatornával házi csatornával fürdőszobával vízöblítéses WC-vel A lakásban, üdülőben lakó háztartások lakáshasználati jogcíme tulajdonos vagy rokona, haszonélvező az egész lakást bérli vagy a bérlő rokona a lakás egy részét bérli más jogcímen a) A "nincs fűtési lehetőség" választ adó családokkal együtt. 16. A családtípusok jellemzői 151

154 1.4 Az egyedülállók Az egyedülállók korcsoport, családi állapot, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint Legmagasabb befejezett iskolai végzettség éves 2001 Férfi Nőtlen Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Házas Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Özvegy Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Elvált Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Együtt Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

155 Az egyedülállók korcsoport, családi állapot, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint (folytatás) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség Átlagos életkor (éves) 2001 Férfi Nőtlen Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,0 Általános iskola 8. évfolyam ,1 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,5 Érettségi ,2 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,3 Együtt ,6 Házas Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,5 Általános iskola 8. évfolyam ,0 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,9 Érettségi ,2 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,7 Együtt ,6 Özvegy Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,2 Általános iskola 8. évfolyam ,2 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,7 Érettségi ,5 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,9 Együtt ,2 Elvált Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,6 Általános iskola 8. évfolyam ,9 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,7 Érettségi ,3 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,5 Együtt ,5 Együtt Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,6 Általános iskola 8. évfolyam ,6 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,2 Érettségi ,9 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,4 Együtt ,5 éves 16. A családtípusok jellemzői 153

156 Az egyedülállók korcsoport, családi állapot, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint (folytatás) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség éves Nő Hajadon Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Házas Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Özvegy Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Elvált Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Együtt Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

157 Az egyedülállók korcsoport, családi állapot, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint (folytatás) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség Átlagos életkor (éves) Nő Hajadon Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,4 Általános iskola 8. évfolyam ,3 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,1 Érettségi ,7 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,4 Együtt ,8 Házas Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,5 Általános iskola 8. évfolyam ,2 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,4 Érettségi ,2 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,5 Együtt ,3 Özvegy Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,6 Általános iskola 8. évfolyam ,6 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,2 Érettségi ,9 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,5 Együtt ,2 Elvált Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,9 Általános iskola 8. évfolyam ,1 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,4 Érettségi ,2 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,1 Együtt ,6 Együtt Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,7 Általános iskola 8. évfolyam ,6 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,0 Érettségi ,4 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,1 Együtt ,3 éves 16. A családtípusok jellemzői 155

158 Az egyedülállók korcsoport, családi állapot, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint (folytatás) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség éves Nőtlen, hajadon Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Házas Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Özvegy Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Elvált Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Együtt Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

159 Az egyedülállók korcsoport, családi állapot, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint (folytatás) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség Átlagos életkor (éves) Nőtlen, hajadon Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,8 Általános iskola 8. évfolyam ,0 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,2 Érettségi ,1 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,5 Együtt ,0 Házas Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,2 Általános iskola 8. évfolyam ,4 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,6 Érettségi ,2 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,2 Együtt ,7 Özvegy Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,8 Általános iskola 8. évfolyam ,9 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,0 Érettségi ,5 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,4 Együtt ,4 Elvált Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,3 Általános iskola 8. évfolyam ,5 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,8 Érettségi ,2 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,3 Együtt ,2 Együtt Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,8 Általános iskola 8. évfolyam ,5 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,0 Érettségi ,3 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,8 Együtt ,9 éves 16. A családtípusok jellemzői 157

160 Az egyedülállók korcsoport, családi állapot, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint (folytatás) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség éves 2011 Férfi Nőtlen Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Házas Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Özvegy Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Elvált Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Együtt Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

161 Az egyedülállók korcsoport, családi állapot, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint (folytatás) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség Átlagos életkor (éves) 2011 Férfi Nőtlen Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,9 Általános iskola 8. évfolyam ,0 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,8 Érettségi ,2 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,5 Együtt ,5 Házas Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,9 Általános iskola 8. évfolyam ,6 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,7 Érettségi ,2 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,8 Együtt ,1 Özvegy Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,0 Általános iskola 8. évfolyam ,4 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,4 Érettségi ,0 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,3 Együtt ,3 Elvált Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,5 Általános iskola 8. évfolyam ,9 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,3 Érettségi ,4 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,0 Együtt ,1 Együtt Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,6 Általános iskola 8. évfolyam ,1 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,7 Érettségi ,1 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,1 Együtt ,6 éves 16. A családtípusok jellemzői 159

162 Az egyedülállók korcsoport, családi állapot, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint (folytatás) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség éves Nő Hajadon Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Házas Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Özvegy Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Elvált Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Együtt Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

163 Az egyedülállók korcsoport, családi állapot, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint (folytatás) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség Átlagos életkor (éves) Nő Hajadon Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,5 Általános iskola 8. évfolyam ,7 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,1 Érettségi ,3 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,2 Együtt ,4 Házas Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,8 Általános iskola 8. évfolyam ,2 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,7 Érettségi ,8 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,2 Együtt ,8 Özvegy Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,4 Általános iskola 8. évfolyam ,7 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,7 Érettségi ,7 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,3 Együtt ,4 Elvált Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,1 Általános iskola 8. évfolyam ,7 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,3 Érettségi ,1 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,5 Együtt ,5 Együtt Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,3 Általános iskola 8. évfolyam ,1 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,0 Érettségi ,9 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,6 Együtt ,2 éves 16. A családtípusok jellemzői 161

164 Az egyedülállók korcsoport, családi állapot, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint (folytatás) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség éves Nőtlen, hajadon Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Házas Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Özvegy Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Elvált Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Együtt Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

165 Az egyedülállók korcsoport, családi állapot, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint (folytatás) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség Átlagos életkor (éves) Nőtlen, hajadon Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,6 Általános iskola 8. évfolyam ,6 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,2 Érettségi ,6 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,5 Együtt ,9 Házas Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,9 Általános iskola 8. évfolyam ,4 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,9 Érettségi ,9 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,3 Együtt ,4 Özvegy Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,4 Általános iskola 8. évfolyam ,9 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,6 Érettségi ,0 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,4 Együtt ,4 Elvált Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,5 Általános iskola 8. évfolyam ,2 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,1 Érettségi ,8 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,4 Együtt ,5 Együtt Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,9 Általános iskola 8. évfolyam ,2 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,3 Érettségi ,7 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel , ,3 éves 16. A családtípusok jellemzői 163

166 Az egyedülállók korcsoport, családi állapot, gazdasági aktivitás és nemek szerint Gazdasági aktivitás Férfi Nőtlen Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső saját jogú öregségi nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Együtt Házas Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső saját jogú öregségi nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Együtt Özvegy Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső saját jogú öregségi nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Együtt Elvált Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső saját jogú öregségi nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Együtt Együtt Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső saját jogú öregségi nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Együtt éves 164 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

167 Az egyedülállók korcsoport, családi állapot, gazdasági aktivitás és nemek szerint (folytatás) Gazdasági aktivitás éves Átlagos életkor (éves) 2001 Férfi Nőtlen Foglalkoztatott ,0 Munkanélküli ,9 Inaktív kereső ,4 saját jogú öregségi nyugdíjas, ,3 hozzátartozói jogú nyugdíjas, ,7 Eltartott ,1 Együtt ,6 Házas Foglalkoztatott ,5 Munkanélküli ,2 Inaktív kereső ,9 saját jogú öregségi nyugdíjas, ,4 hozzátartozói jogú nyugdíjas, ,3 Eltartott ,0 Együtt ,6 Özvegy Foglalkoztatott ,1 Munkanélküli ,3 Inaktív kereső ,5 saját jogú öregségi nyugdíjas, ,7 hozzátartozói jogú nyugdíjas, ,0 Eltartott ,2 Együtt ,2 Elvált Foglalkoztatott ,4 Munkanélküli ,5 Inaktív kereső ,6 saját jogú öregségi nyugdíjas, ,8 hozzátartozói jogú nyugdíjas, ,4 Eltartott ,3 Együtt ,5 Együtt Foglalkoztatott ,5 Munkanélküli ,8 Inaktív kereső ,7 saját jogú öregségi nyugdíjas, ,7 hozzátartozói jogú nyugdíjas, ,9 Eltartott ,2 Együtt ,5 16. A családtípusok jellemzői 165

168 Az egyedülállók korcsoport, családi állapot, gazdasági aktivitás és nemek szerint (folytatás) Gazdasági aktivitás Nő Hajadon Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső saját jogú öregségi nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Együtt Házas Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső saját jogú öregségi nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Együtt Özvegy Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső saját jogú öregségi nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Együtt Elvált Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső saját jogú öregségi nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Együtt Együtt Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső saját jogú öregségi nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Együtt éves 166 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

169 Az egyedülállók korcsoport, családi állapot, gazdasági aktivitás és nemek szerint (folytatás) Gazdasági aktivitás éves Átlagos életkor (éves) Nő Hajadon Foglalkoztatott ,4 Munkanélküli ,5 Inaktív kereső ,4 saját jogú öregségi nyugdíjas, ,9 hozzátartozói jogú nyugdíjas, ,3 Eltartott ,8 Együtt ,8 Házas Foglalkoztatott ,0 Munkanélküli ,8 Inaktív kereső ,2 saját jogú öregségi nyugdíjas, ,6 hozzátartozói jogú nyugdíjas, ,5 Eltartott ,7 Együtt ,3 Özvegy Foglalkoztatott ,5 Munkanélküli ,2 Inaktív kereső ,1 saját jogú öregségi nyugdíjas, ,4 hozzátartozói jogú nyugdíjas, ,9 Eltartott ,3 Együtt ,2 Elvált Foglalkoztatott ,7 Munkanélküli ,4 Inaktív kereső ,4 saját jogú öregségi nyugdíjas, ,0 hozzátartozói jogú nyugdíjas, ,1 Eltartott ,3 Együtt ,6 Együtt Foglalkoztatott ,4 Munkanélküli ,2 Inaktív kereső ,2 saját jogú öregségi nyugdíjas, ,9 hozzátartozói jogú nyugdíjas, ,8 Eltartott ,3 Együtt ,3 16. A családtípusok jellemzői 167

170 Az egyedülállók korcsoport, családi állapot, gazdasági aktivitás és nemek szerint (folytatás) Gazdasági aktivitás Nőtlen, hajadon Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső saját jogú öregségi nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Együtt Házas Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső saját jogú öregségi nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Együtt Özvegy Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső saját jogú öregségi nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Együtt Elvált Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső saját jogú öregségi nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Együtt Együtt Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső saját jogú öregségi nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott éves 168 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

171 Az egyedülállók korcsoport, családi állapot, gazdasági aktivitás és nemek szerint (folytatás) Gazdasági aktivitás éves Átlagos életkor (éves) Nőtlen, hajadon Foglalkoztatott ,8 Munkanélküli ,8 Inaktív kereső ,8 saját jogú öregségi nyugdíjas, ,0 hozzátartozói jogú nyugdíjas, ,7 Eltartott ,9 Együtt ,0 Házas Foglalkoztatott ,3 Munkanélküli ,1 Inaktív kereső ,5 saját jogú öregségi nyugdíjas, ,5 hozzátartozói jogú nyugdíjas, ,0 Eltartott ,5 Együtt ,7 Özvegy Foglalkoztatott ,8 Munkanélküli ,6 Inaktív kereső ,3 saját jogú öregségi nyugdíjas, ,8 hozzátartozói jogú nyugdíjas, ,8 Eltartott ,4 Együtt ,4 Elvált Foglalkoztatott ,4 Munkanélküli ,0 Inaktív kereső ,2 saját jogú öregségi nyugdíjas, ,5 hozzátartozói jogú nyugdíjas, ,9 Eltartott ,5 Együtt ,2 Együtt Foglalkoztatott ,4 Munkanélküli ,9 Inaktív kereső ,6 saját jogú öregségi nyugdíjas, ,1 hozzátartozói jogú nyugdíjas, ,7 Eltartott , ,9 16. A családtípusok jellemzői 169

172 Az egyedülállók korcsoport, családi állapot, gazdasági aktivitás és nemek szerint (folytatás) Gazdasági aktivitás Férfi Nőtlen Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső saját jogú öregségi nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Együtt Házas Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső saját jogú öregségi nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, 2 1 Eltartott Együtt Özvegy Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső saját jogú öregségi nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Együtt Elvált Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső saját jogú öregségi nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Együtt Együtt Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső saját jogú öregségi nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Együtt éves 170 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

173 Az egyedülállók korcsoport, családi állapot, gazdasági aktivitás és nemek szerint (folytatás) Gazdasági aktivitás éves Átlagos életkor (éves) 2011 Férfi Nőtlen Foglalkoztatott ,3 Munkanélküli ,5 Inaktív kereső ,6 saját jogú öregségi nyugdíjas, ,9 hozzátartozói jogú nyugdíjas, ,3 Eltartott ,8 Együtt ,5 Házas Foglalkoztatott ,5 Munkanélküli ,1 Inaktív kereső ,4 saját jogú öregségi nyugdíjas, ,1 hozzátartozói jogú nyugdíjas, ,7 Eltartott ,6 Együtt ,1 Özvegy Foglalkoztatott ,7 Munkanélküli ,4 Inaktív kereső ,2 saját jogú öregségi nyugdíjas, ,4 hozzátartozói jogú nyugdíjas, ,7 Eltartott ,3 Együtt ,3 Elvált Foglalkoztatott ,2 Munkanélküli ,4 Inaktív kereső ,5 saját jogú öregségi nyugdíjas, ,2 hozzátartozói jogú nyugdíjas, ,0 Eltartott ,3 Együtt ,1 Együtt Foglalkoztatott ,7 Munkanélküli ,6 Inaktív kereső ,5 saját jogú öregségi nyugdíjas, ,5 hozzátartozói jogú nyugdíjas, ,8 Eltartott ,3 Együtt ,6 16. A családtípusok jellemzői 171

174 Az egyedülállók korcsoport, családi állapot, gazdasági aktivitás és nemek szerint (folytatás) Gazdasági aktivitás Nő Hajadon Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső saját jogú öregségi nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Együtt Házas Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső saját jogú öregségi nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Együtt Özvegy Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső saját jogú öregségi nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Együtt Elvált Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső saját jogú öregségi nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Együtt Együtt Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső saját jogú öregségi nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Együtt éves 172 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

175 Az egyedülállók korcsoport, családi állapot, gazdasági aktivitás és nemek szerint (folytatás) Gazdasági aktivitás éves Átlagos életkor (éves) Nő Hajadon Foglalkoztatott ,3 Munkanélküli ,6 Inaktív kereső ,1 saját jogú öregségi nyugdíjas, ,6 hozzátartozói jogú nyugdíjas, ,4 Eltartott ,1 Együtt ,4 Házas Foglalkoztatott ,5 Munkanélküli ,8 Inaktív kereső ,1 saját jogú öregségi nyugdíjas, ,3 hozzátartozói jogú nyugdíjas, ,2 Eltartott ,9 Együtt ,8 Özvegy Foglalkoztatott ,5 Munkanélküli ,2 Inaktív kereső ,7 saját jogú öregségi nyugdíjas, ,4 hozzátartozói jogú nyugdíjas, ,7 Eltartott ,1 Együtt ,4 Elvált Foglalkoztatott ,5 Munkanélküli ,7 Inaktív kereső ,3 saját jogú öregségi nyugdíjas, ,7 hozzátartozói jogú nyugdíjas, ,4 Eltartott ,6 Együtt ,5 Együtt Foglalkoztatott ,2 Munkanélküli ,8 Inaktív kereső ,7 saját jogú öregségi nyugdíjas, ,5 hozzátartozói jogú nyugdíjas, ,5 Eltartott ,2 Együtt ,2 16. A családtípusok jellemzői 173

176 Az egyedülállók korcsoport, családi állapot, gazdasági aktivitás és nemek szerint (folytatás) Gazdasági aktivitás Nőtlen, hajadon Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső saját jogú öregségi nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Együtt Házas Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső saját jogú öregségi nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Együtt Özvegy Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső saját jogú öregségi nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Együtt Elvált Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső saját jogú öregségi nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott Együtt Együtt Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső saját jogú öregségi nyugdíjas, hozzátartozói jogú nyugdíjas, Eltartott éves 174 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

177 Az egyedülállók korcsoport, családi állapot, gazdasági aktivitás és nemek szerint (folytatás) Gazdasági aktivitás éves Átlagos életkor (éves) Nőtlen, hajadon Foglalkoztatott ,9 Munkanélküli ,3 Inaktív kereső ,2 saját jogú öregségi nyugdíjas, ,3 hozzátartozói jogú nyugdíjas, ,9 Eltartott ,7 Együtt ,9 Házas Foglalkoztatott ,5 Munkanélküli ,0 Inaktív kereső ,8 saját jogú öregségi nyugdíjas, ,8 hozzátartozói jogú nyugdíjas, ,3 Eltartott ,6 Együtt ,4 Özvegy Foglalkoztatott ,7 Munkanélküli ,3 Inaktív kereső ,8 saját jogú öregségi nyugdíjas, ,5 hozzátartozói jogú nyugdíjas, ,6 Eltartott ,6 Együtt ,4 Elvált Foglalkoztatott ,7 Munkanélküli ,9 Inaktív kereső ,9 saját jogú öregségi nyugdíjas, ,4 hozzátartozói jogú nyugdíjas, ,4 Eltartott ,4 Együtt ,5 Együtt Foglalkoztatott ,9 Munkanélküli ,7 Inaktív kereső ,4 saját jogú öregségi nyugdíjas, ,5 hozzátartozói jogú nyugdíjas, ,3 Eltartott , ,3 16. A családtípusok jellemzői 175

178 Az egyedülállók korcsoport, gazdasági aktivitás, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint Legmagasabb befezett iskolai végzettség éves 2001 Férfi Foglalkoztatott Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Munkanélküli Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Inaktív kereső együtt Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Saját jogú öregségi nyugdíjas, Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Hozzátartozói jogú nyugdíjas, Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Eltartott Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

179 Az egyedülállók korcsoport, gazdasági aktivitás, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint (folytatás) Legmagasabb befezett iskolai végzettség Átlagos életkor (éves) 2001 Férfi Foglalkoztatott Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,3 Általános iskola 8. évfolyam ,2 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,1 Érettségi ,1 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,4 Együtt ,5 Munkanélküli Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,0 Általános iskola 8. évfolyam ,6 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,0 Érettségi ,9 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,0 Együtt ,8 Inaktív kereső együtt Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,0 Általános iskola 8. évfolyam ,8 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,8 Érettségi ,5 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,1 Együtt ,7 Saját jogú öregségi nyugdíjas, Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,0 Általános iskola 8. évfolyam ,1 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,7 Érettségi ,6 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,0 Együtt ,7 Hozzátartozói jogú nyugdíjas, Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,8 Általános iskola 8. évfolyam ,4 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,9 Érettségi ,1 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,9 Együtt ,9 Eltartott Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,8 Általános iskola 8. évfolyam ,0 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,5 Érettségi ,1 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,3 Együtt , ,5 éves 16. A családtípusok jellemzői 177

180 Az egyedülállók korcsoport, gazdasági aktivitás, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint (folytatás) Legmagasabb befezett iskolai végzettség éves Nő Foglalkoztatott Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Munkanélküli Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Inaktív kereső együtt Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Saját jogú öregségi nyugdíjas, Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Hozzátartozói jogú nyugdíjas, Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Eltartott Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

181 Az egyedülállók korcsoport, gazdasági aktivitás, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint (folytatás) Legmagasabb befezett iskolai végzettség Átlagos életkor (éves) Nő Foglalkoztatott Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,9 Általános iskola 8. évfolyam ,5 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,2 Érettségi ,8 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,2 Együtt ,4 Munkanélküli Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,1 Általános iskola 8. évfolyam ,8 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,4 Érettségi ,5 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,4 Együtt ,2 Inaktív kereső együtt Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,2 Általános iskola 8. évfolyam ,1 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,2 Érettségi ,5 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,0 Együtt ,2 Saját jogú öregségi nyugdíjas, Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,6 Általános iskola 8. évfolyam ,1 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,7 Érettségi ,5 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,9 Együtt ,9 Hozzátartozói jogú nyugdíjas, Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,4 Általános iskola 8. évfolyam ,9 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,1 Érettségi ,1 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,1 Együtt ,8 Eltartott Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,2 Általános iskola 8. évfolyam ,1 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,9 Érettségi ,9 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,3 Együtt , ,3 éves 16. A családtípusok jellemzői 179

182 Az egyedülállók korcsoport, gazdasági aktivitás, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint (folytatás) Legmagasabb befezett iskolai végzettség éves Foglalkoztatott Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Munkanélküli Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Inaktív kereső együtt Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Saját jogú öregségi nyugdíjas, Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Hozzátartozói jogú nyugdíjas, Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Eltartott Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

183 Az egyedülállók korcsoport, gazdasági aktivitás, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint (folytatás) Legmagasabb befezett iskolai végzettség Átlagos életkor (éves) Foglalkoztatott Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,6 Általános iskola 8. évfolyam ,7 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,6 Érettségi ,5 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,3 Együtt ,4 Munkanélküli Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,1 Általános iskola 8. évfolyam ,4 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,4 Érettségi ,2 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,8 Együtt ,9 Inaktív kereső együtt Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,9 Általános iskola 8. évfolyam ,8 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,3 Érettségi ,5 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,4 Együtt ,6 Saját jogú öregségi nyugdíjas, Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,5 Általános iskola 8. évfolyam ,3 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,4 Érettségi ,3 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,8 Együtt ,1 Hozzátartozói jogú nyugdíjas, Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,4 Általános iskola 8. évfolyam ,8 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,4 Érettségi ,4 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,1 Együtt ,7 Eltartott Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,6 Általános iskola 8. évfolyam ,6 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,8 Érettségi ,0 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,7 Együtt , ,9 éves 16. A családtípusok jellemzői 181

184 Az egyedülállók korcsoport, gazdasági aktivitás, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint (folytatás) Legmagasabb befezett iskolai végzettség éves 2011 Férfi Foglalkoztatott Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Munkanélküli Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Inaktív kereső együtt Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Saját jogú öregségi nyugdíjas, Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Hozzátartozói jogú nyugdíjas, Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Eltartott Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

185 Az egyedülállók korcsoport, gazdasági aktivitás, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint (folytatás) Legmagasabb befezett iskolai végzettség Átlagos életkor (éves) 2011 Férfi Foglalkoztatott Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,2 Általános iskola 8. évfolyam ,0 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,1 Érettségi ,2 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,2 Együtt ,7 Munkanélküli Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,4 Általános iskola 8. évfolyam ,5 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,1 Érettségi ,8 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,7 Együtt ,6 Inaktív kereső együtt Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,1 Általános iskola 8. évfolyam ,1 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,8 Érettségi ,8 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,9 Együtt ,5 Saját jogú öregségi nyugdíjas, Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,1 Általános iskola 8. évfolyam ,4 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,7 Érettségi ,4 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,2 Együtt ,5 Hozzátartozói jogú nyugdíjas, Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,4 Általános iskola 8. évfolyam ,0 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,1 Érettségi ,6 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,2 Együtt ,8 Eltartott Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,1 Általános iskola 8. évfolyam ,3 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,8 Érettségi ,5 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,1 Együtt , ,6 éves 16. A családtípusok jellemzői 183

186 Az egyedülállók korcsoport, gazdasági aktivitás, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint (folytatás) Legmagasabb befezett iskolai végzettség éves Nő Foglalkoztatott Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Munkanélküli Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Inaktív kereső együtt Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Saját jogú öregségi nyugdíjas, Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Hozzátartozói jogú nyugdíjas, Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel 1 6 Együtt Eltartott Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

187 Az egyedülállók korcsoport, gazdasági aktivitás, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint (folytatás) Legmagasabb befezett iskolai végzettség Átlagos életkor (éves) Nő Foglalkoztatott Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,5 Általános iskola 8. évfolyam ,3 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,3 Érettségi ,6 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,3 Együtt ,2 Munkanélküli Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,3 Általános iskola 8. évfolyam ,5 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,6 Érettségi ,7 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,4 Együtt ,8 Inaktív kereső együtt Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,9 Általános iskola 8. évfolyam ,3 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,2 Érettségi ,2 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,8 Együtt ,7 Saját jogú öregségi nyugdíjas, Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,9 Általános iskola 8. évfolyam ,3 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,8 Érettségi ,4 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,0 Együtt ,5 Hozzátartozói jogú nyugdíjas, Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,7 Általános iskola 8. évfolyam ,1 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,9 Érettségi ,7 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,6 Együtt ,5 Eltartott Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,2 Általános iskola 8. évfolyam ,6 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,4 Érettségi ,9 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,1 Együtt , ,2 éves 16. A családtípusok jellemzői 185

188 Az egyedülállók korcsoport, gazdasági aktivitás, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint (folytatás) Legmagasabb befezett iskolai végzettség éves Foglalkoztatott Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Munkanélküli Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Inaktív kereső együtt Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Saját jogú öregségi nyugdíjas, Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Hozzátartozói jogú nyugdíjas, Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Eltartott Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

189 Az egyedülállók korcsoport, gazdasági aktivitás, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint (folytatás) Legmagasabb befezett iskolai végzettség Átlagos életkor (éves) Foglalkoztatott Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,1 Általános iskola 8. évfolyam ,2 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,9 Érettségi ,4 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,3 Együtt ,9 Munkanélküli Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,8 Általános iskola 8. évfolyam ,2 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,0 Érettségi ,2 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,5 Együtt ,7 Inaktív kereső együtt Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,3 Általános iskola 8. évfolyam ,6 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,8 Érettségi ,6 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,8 Együtt ,4 Saját jogú öregségi nyugdíjas, Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,5 Általános iskola 8. évfolyam ,0 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,6 Érettségi ,9 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,1 Együtt ,5 Hozzátartozói jogú nyugdíjas, Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,6 Általános iskola 8. évfolyam ,9 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,3 Érettségi ,2 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,2 Együtt ,3 Eltartott Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,3 Általános iskola 8. évfolyam ,4 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,1 Érettségi ,2 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,6 Együtt , ,3 éves 16. A családtípusok jellemzői 187

190 Az egyedülállók főbb lakásadatai korcsoport és nemek szerint Lakásjellemzők Férfi A lakóegység típusa lakás, üdülő egyéb lakóegység A lakások, üdülők szobaszáma p A lakások, üdülők alapterülete, m² A lakások, üdülők komfortossága összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli szükség- és egyéb lakás A lakások, üdülők fűtése távfűtés (távvezetékkel hőközpontból) egyéb központos fűtés egyedi helyiségfűtés a) A lakások, üdülők felszereltsége hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel közcsatornával házi csatornával fürdőszobával vízöblítéses WC-vel A lakásban, üdülőben lakó háztartások lakáshasználati jogcíme tulajdonos vagy rokona, haszonélvező az egész lakást bérli vagy a bérlő rokona a lakás egy részét bérli más jogcímen a) A "nincs fűtési lehetőség" választ adó egyedülállókkal együtt. éves 188 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

191 Az egyedülállók főbb lakásadatai korcsoport és nemek szerint (folytatás) Lakásjellemzők éves Átlagos életkor (éves) 2001 Férfi A lakóegység típusa lakás, üdülő ,5 egyéb lakóegység , ,5 A lakások, üdülők szobaszáma , , , ,0 A lakások, üdülők alapterülete, m² , , , , , , ,9 A lakások, üdülők komfortossága összkomfortos ,1 komfortos ,3 félkomfortos ,3 komfort nélküli ,1 szükség- és egyéb lakás ,0 A lakások, üdülők fűtése távfűtés (távvezetékkel hőközpontból) ,2 egyéb központos fűtés ,8 egyedi helyiségfűtés a) ,8 A lakások, üdülők felszereltsége hálózati vízvezetékkel ,7 házi vízvezetékkel ,0 meleg folyóvízzel ,5 közcsatornával ,5 házi csatornával ,5 fürdőszobával ,5 vízöblítéses WC-vel ,3 A lakásban, üdülőben lakó háztartások lakáshasználati jogcíme tulajdonos vagy rokona, haszonélvező ,9 az egész lakást bérli vagy a bérlő rokona ,9 a lakás egy részét bérli ,9 más jogcímen ,0 a) A "nincs fűtési lehetőség" választ adó egyedülállókkal együtt. 16. A családtípusok jellemzői 189

192 Az egyedülállók főbb lakásadatai korcsoport és nemek szerint (folytatás) Lakásjellemzők Nő A lakóegység típusa lakás, üdülő egyéb lakóegység A lakások, üdülők szobaszáma A lakások, üdülők alapterülete, m² A lakások, üdülők komfortossága összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli szükség- és egyéb lakás A lakások, üdülők fűtése távfűtés (távvezetékkel hőközpontból) egyéb központos fűtés egyedi helyiségfűtés a) A lakások, üdülők felszereltsége hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel közcsatornával házi csatornával fürdőszobával vízöblítéses WC-vel A lakásban, üdülőben lakó háztartások lakáshasználati jogcíme tulajdonos vagy rokona, haszonélvező az egész lakást bérli vagy a bérlő rokona a lakás egy részét bérli más jogcímen a) A "nincs fűtési lehetőség" választ adó egyedülállókkal együtt. éves 190 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

193 Az egyedülállók főbb lakásadatai korcsoport és nemek szerint (folytatás) Lakásjellemzők Átlagos éves életkor (éves) Nő A lakóegység típusa lakás, üdülő ,3 egyéb lakóegység , ,3 A lakások, üdülők szobaszáma , , , ,3 A lakások, üdülők alapterülete, m² , , , , , , ,0 A lakások, üdülők komfortossága összkomfortos ,0 komfortos ,9 félkomfortos ,4 komfort nélküli ,2 szükség- és egyéb lakás ,6 A lakások, üdülők fűtése távfűtés (távvezetékkel hőközpontból) ,7 egyéb központos fűtés ,7 egyedi helyiségfűtés a) ,1 A lakások, üdülők felszereltsége hálózati vízvezetékkel ,3 házi vízvezetékkel ,2 meleg folyóvízzel ,9 közcsatornával ,2 házi csatornával ,9 fürdőszobával ,8 vízöblítéses WC-vel ,6 A lakásban, üdülőben lakó háztartások lakáshasználati jogcíme tulajdonos vagy rokona, haszonélvező ,0 az egész lakást bérli vagy a bérlő rokona ,0 a lakás egy részét bérli ,0 más jogcímen ,2 a) A "nincs fűtési lehetőség" választ adó egyedülállókkal együtt. 16. A családtípusok jellemzői 191

194 Az egyedülállók főbb lakásadatai korcsoport és nemek szerint (folytatás) Lakásjellemzők A lakóegység típusa lakás, üdülő egyéb lakóegység A lakások, üdülők szobaszáma A lakások, üdülők alapterülete, m² A lakások, üdülők komfortossága összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli szükség- és egyéb lakás A lakások, üdülők fűtése távfűtés (távvezetékkel hőközpontból) egyéb központos fűtés egyedi helyiségfűtés a) A lakások, üdülők felszereltsége hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel közcsatornával házi csatornával fürdőszobával vízöblítéses WC-vel A lakásban, üdülőben lakó háztartások lakáshasználati jogcíme tulajdonos vagy rokona, haszonélvező az egész lakást bérli vagy a bérlő rokona a lakás egy részét bérli más jogcímen a) A "nincs fűtési lehetőség" választ adó egyedülállókkal együtt. éves 192 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

195 Az egyedülállók főbb lakásadatai korcsoport és nemek szerint (folytatás) Lakásjellemzők Átlagos éves életkor (éves) A lakóegység típusa lakás, üdülő ,9 egyéb lakóegység , ,9 A lakások, üdülők szobaszáma , , , ,2 A lakások, üdülők alapterülete, m² , , , , , , ,1 A lakások, üdülők komfortossága összkomfortos ,9 komfortos ,9 félkomfortos ,0 komfort nélküli ,0 szükség- és egyéb lakás ,2 A lakások, üdülők fűtése távfűtés (távvezetékkel hőközpontból) ,6 egyéb központos fűtés ,4 egyedi helyiségfűtés a) ,6 A lakások, üdülők felszereltsége hálózati vízvezetékkel ,1 házi vízvezetékkel ,5 meleg folyóvízzel ,7 közcsatornával ,0 házi csatornával ,8 fürdőszobával ,7 vízöblítéses WC-vel ,5 A lakásban, üdülőben lakó háztartások lakáshasználati jogcíme tulajdonos vagy rokona, haszonélvező ,1 az egész lakást bérli vagy a bérlő rokona ,3 a lakás egy részét bérli ,2 más jogcímen ,2 a) A "nincs fűtési lehetőség" választ adó egyedülállókkal együtt. 16. A családtípusok jellemzői 193

196 Az egyedülállók főbb lakásadatai korcsoport és nemek szerint (folytatás) Lakásjellemzők Férfi A lakóegység típusa lakás, üdülő egyéb lakóegység A lakások, üdülők szobaszáma A lakások, üdülők alapterülete, m² A lakások, üdülők építési éve 1919 előtt A lakások, üdülők komfortossága összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli szükség- és egyéb lakás A lakások, üdülők fűtése távfűtés (távvezetékkel hőközpontból) egyéb központos fűtés egyedi helyiségfűtés a) A lakások, üdülők felszereltsége hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel közcsatornával házi csatornával fürdőszobával vízöblítéses WC-vel A lakásban, üdülőben lakó háztartások lakáshasználati jogcíme tulajdonos vagy rokona, haszonélvező az egész lakást bérli vagy a bérlő rokona a lakás egy részét bérli más jogcímen a) A "nincs fűtési lehetőség" választ adó egyedülállókkal együtt. éves 194 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

197 Az egyedülállók főbb lakásadatai korcsoport és nemek szerint (folytatás) Lakásjellemzők éves Átlagos életkor (éves) 2011 Férfi A lakóegység típusa lakás, üdülő ,6 egyéb lakóegység , ,6 A lakások, üdülők szobaszáma , , , ,7 A lakások, üdülők alapterülete, m² , , , , , , ,6 A lakások, üdülők építési éve 1919 előtt , , , , , , , , ,0 A lakások, üdülők komfortossága összkomfortos ,4 komfortos ,4 félkomfortos ,0 komfort nélküli ,3 szükség- és egyéb lakás ,4 A lakások, üdülők fűtése távfűtés (távvezetékkel hőközpontból) ,7 egyéb központos fűtés ,2 egyedi helyiségfűtés a) ,9 A lakások, üdülők felszereltsége hálózati vízvezetékkel ,3 házi vízvezetékkel ,6 meleg folyóvízzel ,1 közcsatornával ,5 házi csatornával ,8 fürdőszobával ,1 vízöblítéses WC-vel ,1 A lakásban, üdülőben lakó háztartások lakáshasználati jogcíme tulajdonos vagy rokona, haszonélvező ,2 az egész lakást bérli vagy a bérlő rokona ,7 a lakás egy részét bérli ,2 más jogcímen ,3 a) A "nincs fűtési lehetőség" választ adó egyedülállókkal együtt. 16. A családtípusok jellemzői 195

198 Az egyedülállók főbb lakásadatai korcsoport és nemek szerint (folytatás) Lakásjellemzők Nő A lakóegység típusa lakás, üdülő egyéb lakóegység A lakások, üdülők szobaszáma A lakások, üdülők alapterülete, m² A lakások, üdülők építési éve 1919 előtt A lakások, üdülők komfortossága összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli szükség- és egyéb lakás A lakások, üdülők fűtése távfűtés (távvezetékkel hőközpontból) egyéb központos fűtés egyedi helyiségfűtés a) A lakások, üdülők felszereltsége hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel közcsatornával házi csatornával fürdőszobával vízöblítéses WC-vel A lakásban, üdülőben lakó háztartások lakáshasználati jogcíme tulajdonos vagy rokona, haszonélvező az egész lakást bérli vagy a bérlő rokona a lakás egy részét bérli más jogcímen a) A "nincs fűtési lehetőség" választ adó egyedülállókkal együtt. éves 196 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

199 Az egyedülállók főbb lakásadatai korcsoport és nemek szerint (folytatás) Lakásjellemzők Átlagos éves életkor (éves) Nő A lakóegység típusa lakás, üdülő ,2 egyéb lakóegység , ,2 A lakások, üdülők szobaszáma , , , ,8 A lakások, üdülők alapterülete, m² , , , , , , ,2 A lakások, üdülők építési éve 1919 előtt , , , , , , , , ,9 A lakások, üdülők komfortossága összkomfortos ,0 komfortos ,9 félkomfortos ,3 komfort nélküli ,3 szükség- és egyéb lakás ,0 A lakások, üdülők fűtése távfűtés (távvezetékkel hőközpontból) ,2 egyéb központos fűtés ,7 egyedi helyiségfűtés a) ,6 A lakások, üdülők felszereltsége hálózati vízvezetékkel ,0 házi vízvezetékkel ,1 meleg folyóvízzel ,7 közcsatornával ,9 házi csatornával ,9 fürdőszobával ,7 vízöblítéses WC-vel ,7 A lakásban, üdülőben lakó háztartások lakáshasználati jogcíme tulajdonos vagy rokona, haszonélvező ,7 az egész lakást bérli vagy a bérlő rokona ,9 a lakás egy részét bérli ,8 más jogcímen ,7 a) A "nincs fűtési lehetőség" választ adó egyedülállókkal együtt. 16. A családtípusok jellemzői 197

200 Az egyedülállók főbb lakásadatai korcsoport és nemek szerint (folytatás) Lakásjellemzők A lakóegység típusa lakás, üdülő egyéb lakóegység A lakások, üdülők szobaszáma A lakások, üdülők alapterülete, m² A lakások, üdülők építési éve 1919 előtt A lakások, üdülők komfortossága összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli szükség- és egyéb lakás A lakások, üdülők fűtése távfűtés (távvezetékkel hőközpontból) egyéb központos fűtés egyedi helyiségfűtés a) A lakások, üdülők felszereltsége hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel közcsatornával házi csatornával fürdőszobával vízöblítéses WC-vel A lakásban, üdülőben lakó háztartások lakáshasználati jogcíme tulajdonos vagy rokona, haszonélvező az egész lakást bérli vagy a bérlő rokona a lakás egy részét bérli más jogcímen a) A "nincs fűtési lehetőség" választ adó egyedülállókkal együtt. éves 198 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

201 Az egyedülállók főbb lakásadatai korcsoport és nemek szerint (folytatás) Lakásjellemzők Átlagos éves életkor (éves) A lakóegység típusa lakás, üdülő ,3 egyéb lakóegység , ,3 A lakások, üdülők szobaszáma , , , ,6 A lakások, üdülők alapterülete, m² , , , , , , ,0 A lakások, üdülők építési éve 1919 előtt , , , , , , , , ,0 A lakások, üdülők komfortossága összkomfortos ,6 komfortos ,1 félkomfortos ,0 komfort nélküli ,1 szükség- és egyéb lakás ,6 A lakások, üdülők fűtése távfűtés (távvezetékkel hőközpontból) ,8 egyéb központos fűtés ,1 egyedi helyiségfűtés a) ,3 A lakások, üdülők felszereltsége hálózati vízvezetékkel ,2 házi vízvezetékkel ,3 meleg folyóvízzel ,0 közcsatornával ,3 házi csatornával ,0 fürdőszobával ,0 vízöblítéses WC-vel ,0 A lakásban, üdülőben lakó háztartások lakáshasználati jogcíme tulajdonos vagy rokona, haszonélvező ,2 az egész lakást bérli vagy a bérlő rokona ,3 a lakás egy részét bérli ,5 más jogcímen ,8 a) A "nincs fűtési lehetőség" választ adó egyedülállókkal együtt. 16. A családtípusok jellemzői 199

202