Válság és válságkezelés: makrogazdasági és jövedelmi hatások

Átírás

1 Válság és válságkezelés: makrogazdasági és jövedelmi hatások Cserháti Ilona ECOSTAT Gazdaságmodellezési Műhely MTA Közgazdaságtudományi Intézete és az MTA Munkatudományi Bizottsága által rendezett Válság a munkapiacon és azután c. szakmai konferencia Szirák, november 5-6.

2 Az előadás vázlata A válság előtt Elsődleges makrogazdasági válságreakciók I A válság hatása a vállalati szektor működésére A válság hatása a háztartásokra V. A évi egykulcsos adórendszer hatása a jövedelmekre

3 Magyarország zárkózott fel a leglassabban az EU15 átlagához mérve vásárlóerő-paritáson 80% 75% 73,8% 70% 65% 60% 55% 50% 45% 40% 35% 30% 60,9% 46,3% 38,7% 32,2% Csehország: 12,9%pont.növ. Szlovákia: 24,8%pont.növ. Magyarország: 11,1% pont.növ. Lengyelország: 20,5%pont.növ. 63,5% 57,4% 52,7% Forrás: OECD

4 140% 130% 120% 110% 100% 90% 80% Forrás: KSH Életszínvonal, fenntarthatóság GDP Reáljöv. GNI Bokros csomag Kiigazítás

5 A belföldi felhasználás és az export-import alakulása a régióban Csehország Szlovákia Beföldi felhasználás Export Import Polinom. (Beföldi felhasználás) Beföldi felhasználás Export Import Polinom. (Beföldi felhasználás) I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Lengyelország Románia Beföldi felhasználás Export Import Polinom. (Beföldi felhasználás) Beföldi felhasználás Export Import Polinom. (Beföldi felhasználás) 0 0 I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Forrás: Eurostat

6 A bruttó hazai termék (GDP) végső felhasználása évi átlagáron Belföldi felhasználás Export Import Polinom. (Belföldi felhasználás) I I I I I I I I I I Forrás: KSH

7 Forrás: KSH Az ipari értékesítés volumenindexei, év havi átlaga = 100 (szezonálisan és munkanappal kiigazított)

8 A belföldi kereslet alakulása (változás az előző év azonos időszakához viszonyítva) Forrás: KSH, ECOSTAT ECO-LINE modell

9 Működési jellemzők létszámkategóriánként, 2008=100 Létszámkategória Vállalat szám GDP Létszám Nettó árbevétel Export Adózatlan eredmény db 2008=100 Mrd Ft 2008=100 fő 2008=100 Mrd Ft 2008=100 Mrd Ft 2008=100 Mrd Ft 2008= fő felett , ,0 90, , ,4 87, ,5 76,0 829,6 76, fő között , ,2 97, , ,3 88, ,6 93,8 324,6 78, fő között , ,6 92, , ,9 88, ,4 83,6 408,8 75,6 0-9 fő között , ,8 88, , ,8 89, ,1 65,8 360,3 50,3 Üzleti évesek , ,3 128, , ,6 136, ,8 148,3 142,1 82,0 Összesen , ,9 94, , ,0 91, ,4 84, ,3 70,6 Forrás: ECOSTAT vállalati adatbázis és APEH

10 Működési jellemzők tulajdonosi szerkezet szerint, GDP, 2008 GDP, % 47% 46% 52% 4% Külf.tul > 50 % Külf.tul < 50 % Belf. Tulajdon=100 % 2% Külf.tul > 50 % Külf.tul < 50 % Belf. Tulajdon=100 % Forrás: ECOSTAT vállalati adatbázis és APEH

11 A háztartások jövedelmi helyzetének alakulása Az összjövedelem (és a fogyasztás) meredeken csökken Előzetes nemzeti számlák szerint: Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények rendelkezésre álló jövedelme(b6): 2008: milliárd Ft 2009: milliárd Ft (-1,5%) Infláció: 4,2 % Reáljövedelem: min. 5% feletti visszaesés (Háztartások vásárolt fogyasztása: -7.6%) Milyen lehet az eloszlása?

12 Mikroszimuláció - a jövedelemeloszlás becslésére A mikroszimuláció - mikroegységek (egyén, háztartás, vállalat) tulajdonságainak, ezek időbeli alakulásának és a mikroegységek közötti kapcsolatoknak modellezése. A mikroszimuláció alkalmazási lehetőségei: Lakossági jövedelmi viszonyok alakulásának előrejelzése Gazdaságpolitikai lépések hatásvizsgálata. A mikroszimulációs modellek csoportosítása: Statikus modellek: rövid távú hatást vizsgálnak Dinamikus modellek: hosszú távú hatást vizsgál, viselkedési elemeket tartalmaz.

13 ECOS-TAX: az ECOSTAT mikroszimulációs modellje Közös KSH-ECOSTAT kezdetek (KSH: Éltető Ödön, Mihályffy László, Szép Katalin, ECOSTAT: Dobszayné Hennel Judit, Keresztély Tibor, Takács Tibor) Statikus modell (dinamika a súlyrendszer módosításán keresztül) A modellben alkalmazott részletes továbbvezetési szabályok (mintegy 100 tétel, jogszabályok, statisztikai mutatók alapján) Személyi szinten értelmezett jövedelmek A bruttó jövedelmek továbbvezetése Évenként kidolgozott adózási algoritmusok Makrosítás, imputálás Jelenleg: a évi személyi és háztartási adatállomány 2010-re történő átvezetése Felhasználóbarát környezet: módosítható paramétertáblák a makrokörnyezetre és a jövedelem-újraelosztásra Cserháti, Keresztély T.: A megfigyelési egységektől a makrogazdasági aggregátumokig a mikroszimulációs modellezés néhány módszertani kérdése, 2010, Statisztikai Szemle 88 évfolyam, 7-8. szám Cserháti, Péter, Varga Zs.: Trends in Household Income Stratification in Development and Finance, pp /3

14 A válság réteghatásai 105% 103% 10.dec./1.dec.:10,69 101% 99% 10.dec./1.dec.:11,01 97% Leggazdagabbak 95% 93% 91% Összesen Gazdagok Középosztály Legszegényebbek Szegények

15 Az egy főre jutó nettó jövedelmek alakulása a különböző háztartástípusokba tartozóknál Személyek a háztartásuk gyerekszáma szerint Reál index 2008 Reál index 2009 Reál index 2010 Reál index 2010/2007 Nincs gyerek 103,1% 95,4% 97,3% 95,7% Egy gyerek van 100,8% 97,4% 97,7% 95,9% Két gyerek van 97,9% 98,3% 97,3% 93,7% Három vagy több gyerek van 93,6% 96,8% 97,6% 88,4% Együtt 100,6% 95,9% 97,4% 93,9% Személyek a háztartásuk korösszetétele szerint Reál index 2008 Reál index 2009 Reál index 2010 Reál index 2010/2007 Csak fiatal 95,7% 95,1% 97,6% 88,8% Csak középkorú 100,5% 94,9% 97,9% 93,4% Csak idős 102,6% 92,9% 96,7% 92,2% Fiatal és középkorú 101,4% 96,9% 97,5% 95,9% Fiatal és idős 105,8% 99,2% 97,4% 102,3% Középkorú és idős 100,4% 96,0% 97,3% 93,7% Mindhárom generáció 98,1% 100,6% 97,2% 96,0% Együtt 100,6% 95,9% 97,4% 93,9% A nagycsaládosok helyzete jelentősen romlott. A csak fiatalokból álló háztartások pozíciója romlott leginkább. A többgenerációs családok jobban alkalmazkodnak.

16 Az egy főre jutó nettó jövedelmek alakulása régiónként Háztartások régióba tartozásuk szerint Reál index 2008 Reál index 2009 Reál index 2010 Reál index 2010/2007 Budapest 101,5% 96,8% 97,6% 95,9% Pest megye 102,7% 96,0% 97,8% 96,3% Közép-Dunántúl 98,4% 97,3% 97,5% 93,3% Nyugat-Dunántúl 100,3% 96,0% 97,5% 93,9% Dél-Dunántúl 100,6% 94,6% 97,1% 92,4% Észak-Magyarország 97,6% 96,7% 97,3% 91,8% Észak-Alföld 99,1% 96,6% 97,0% 92,9% Dél-Alföld 94,1% 100,9% 97,2% 92,3% Együtt 100,5% 95,9% 97,4% 94,0% Pest megyében átlag alatti az életszínvonal romlás. A legrosszabb pozíciójú régió Észak-Magyarország. Pest megye alkalmazkodott a legjobban.

17 Jövedelemegyenlőtlenségek es időszakban jelentős reáljövedelem-csökkenés A jövedelempolarizáció nő, szegényebb rétegek leszakadása folytatódik A nagycsaládosok, fiatalok, nyugdíjasok, regionális különbségek nőnek, nagycsaládosok, nyugdíjasok helyzete romlik Makrogazdasági problémákhoz vezethet: lanyha fogyasztási kereslet, elhúzódó recesszió, a rejtett gazdaság növekedés

18 A lakossági jövedelmek változásának és eloszlásának becslése 2011-re A makrogazdasági feltételrendszer és a szabályozórendszer : Szja mértéke egységesen 16% (a szuperbruttóra) Adójóváírás: csökken, a bérjövedelem 16%-a, legfeljebb havi forint a jogosultsági határig (évi 2 millió 750 ezer forint), ezt követően 12%-kal fut ki, azaz az adójóváírás évi 3 millió 960 ezer forintos jövedelemtől megszűnik. Átlagos bruttó kereset-emelkedés: 5% Minimálbér emelés: 5%

19 A legmagasabb jövedelemadó kulcsok az EU tagállamaiban, 2010, (százalék) ,5 42, S E BE NL DK AT UK FI DE FR IT EL ES PT IE S I HU LU MT PL CY LV EE S K RO CZ LT BG EU- 27 EA- 16 Forrás: EUROSTAT

20 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% A 16%-os egykulcsos adó hatása A bruttó jövedelemre vetített effektív adókulcs változása Minimálbér évi effektív adókulcs évi effektív adókulcs, 5% általános bruttó béremeléssel

21 Várható nettó jövedelemkülönbözet 2011-re jövedelemszintenként Minimálbér évi nettó különbözet, 5% minimálbér emeléssel évi nettó különbözet, 5% általános bruttó béremeléssel

22 A évi szja hatása az egyes jövedelmi tizedekre Jövedelmi tizedek évre becsült 2011: 5%-os bruttó keresetnöv., egykulcsos szja, 2010=100 családi adókedvezmény 1. tized ,7% 2. tized ,6% 3. tized ,4% 4. tized ,4% 5. tized ,8% 6. tized ,0% 7. tized ,0% 8. tized ,9% 9. tized ,4% 10. tized ,1% Együtt ,5% Forrás: ECOS-TAX modellszámítások

23 A évi szja hatása háztartástípusonként Személyek a háztartásuk gyerekszáma szerint évre becsült 2011: 5%-os bruttó keresetnöv., egykulcsos szja, családi adókedvezmény 2010=100 Nincs gyerek ,0% Egy gyerek van ,0% Két gyerek van ,0% Három vagy több gyerek van ,3% Együtt ,5% Forrás: ECOS-TAX modellszámítások

24 A felső jövedelmi ötödbe tartozó háztartások összetételének változása 1,3% 6,4% gyermektelen 27,4% 41,5% 2 gyermekesek bekerülése a gazdagok közé 2 gyermek 1 gyermek 3 v. több gyermek 20,6% 3 v. többgyermekesek bekerülése a gazdagok közé 2,8% Forrás: ECOS-TAX modellszámítások

25 Következtetések A magyar kilábalás duális jellege A beruházás-ösztönzés nehézkes: a kapacitáskihasználtság szintje jelenleg alacsony, a keresleti várakozások nem túlságosan derűlátóak, először foglalkoztatás-bővülés Fogyasztás-ösztönzés A évi szja szabályozás hatásai: 400 milliárd forintot meghaladó bevételkiesés A többgyermekes családok relatív helyzete javul Regionális különbségek nőnek Lakossági fogyasztás :~+3 % Finanszírozás, hosszú távú hatások