Költségvetési projekció Bakó Tamás,Cseres-Gergely Zsombor, Vincze János MTA KRTK KTI

Átírás

1 Költségvetési projekció Bakó Tamás,Cseres-Gergely Zsombor, Vincze János MTA KRTK KTI

2 Tartalom 1. A feladat 2. A módszer 3. A makró előrejelzés 4. A változatlan költségvetés feltétel 5. A költségvetési projekció 6. Mikró szimulációs eredmények

3 1. A feladat Költségvetési projekció 2015-re, változatlan költségvetés feltevéssel, 2014 márciusában Frissítés 2014 májusában Nem végzünk rendszeresen ilyen számításokat, tehát a feladat ad hoc volt

4 2. A módszer Kiindulás: makró előrejelzés A költségvetési állandóság megfogalmazása után bizonyos költségvetési változók kivetítése változatlan arányok alapján Mikró szimulációs modellből bizonyos más költségvetési kategóriák kivetítése felhasználva a makró előrejelzést

5 3. A makro előrejelzés Közel volt az MNB és a kormány nominális GDP előrejelzéséhez, ám nagyobb reál növekedéssel és kisebb árnövekedéssel. Más volt a szerkezete: kevesebb beruházás és kevesebb import Azaz máshol csapódik le a vagyon növekménye: nálunk nem beruházásban, hanem folyó fizetési mérlegben

6 Előrejelzési sarokszámok ( ) Reál GDP: 4,7 %/2év Fogyasztás: 2,8 %/2év Beruházás: 6,9 %/2év Export: 11,6 %/2év Import: 11,1 %/2év Maginfláció: 4,9 %/2év Bruttó bér: 8 %/2év

7 4. A változatlan költségvetés feltevés 2015-re es költségvetés teljesül 2. Fennálló törvények továbbra is érvényesek (mikró szimuláció) 3. Effektív átlagos adókulcsok érvényesek egyes adóbevételeknél 4. Változatlan kiadási színvonal a GDP arányában, vagy reálértékben

8 5. A költségvetési kivetítés Bevételek: Társasági adó: 2014-es tervnek megfelelő GDP arány (1,2 %) Jövedéki adó (3,1 %) : fogyasztási arány ÁFA (9,3 %) SZJA (4,7 %), TB bevételek (12,2 %) (mikró szimuláció)

9 A költségvetési kivetítés Kiadások: Központi normatív támogatások Önkormányzatok kiadásai, Elkülönített alapok kiadásai, Családi és szociális támogatások Központi költségvetési szervek nettó kiadásai : MNB kiadványok alapján GDP arányos várakozások TB kiadások inflációs indexálás (15 %)

10 Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű egyenlege 2015 (GDP százalékában) Elsődleges bevételek 49,6 Elsődleges kiadások 48,8 Kamatkiadások egyenlege 3,9 Teljes egyenleg -3,1

11 6. Mikró szimuláció Miért kell mikró szimuláció? Mire használhatjuk? aggregát kivetítés mikró strukturális hatáselemzés

12 A mikró szimulációs modell Háztartási Költségvetési Felvétel alapján paraméterezett Munkakínálati válasz szabályozási változásokra, ami aztán a bérekben is megjelenik. Ehhez mikró szinten karakterizálja a jövedelem és adófizetés változását.

13 Egy példa: a családi adókedvezmény kiterjesztése 2014-től lehetőség van arra, hogy amennyiben a magánszemély elegendő adóköteles jövedelem hiányában nem tudja érvényesíteni az őt egyébként megillető családi kedvezmény teljes összegét, a nem érvényesített rész 16%-ával (vagy annak egy részével) az általa fizetendő 7%-os egészségbiztosítási és 10%-os nyugdíjjárulékot csökkentse. A családi járulékkedvezményt csak az a magánszemély érvényesítheti, aki a társadalombiztosítási jogszabályok alapján biztosítottnak minősül. A járulékkedvezmény is érvényesíthető más jogosulttal közösen vagy megosztva, ha ez a másik személy is biztosítottnak minősül. Az összes érvényesített járulékkedvezmény nem haladhatja meg a jogosulta(ka)t terhelő, biztosított által fizetendő járulékok együttes összegét. A kiterjesztett családi adókedvezményt azok tudják elsősorban teljes egészében igénybe venni, akik 3 gyermekes többkeresetű, vagy kétgyermekes egykeresetű családban élnek. A családi adókedvezmény kiterjesztése az érintettek effektív adókulcsának csökkenését, és nettó jövedelmének növekedését jelenti.

14 Családi adókedvezmény 1000 A háztartások nettó éves jövedelemének változása, alappálya 0 változás, ezer Ft m 4m 6m 8m 10m a háztartások bruttó éves átlagjövedeleme

15 Az átlagos effektív adókulcs változása (AETR) m 4m 6m 8m 10m bruttó éves átlagjövedelem, alappálya

16 Családi adókedvezmény Az alacsony jövedelműeknél csökken a legnagyobb mértékben az effektív átlagos adókulcs az intézkedés hatására. A családi adókedvezmény kiterjesztésének legnagyobb számban az első jövedelmi ötödben vannak nyertesei (kb legalsó ötöd), de a magas jövedelműek között is sokan vannak szép számban nyertesek (kb legfelső ötöd). Az alsó jövedelmi ötödben átlagosan 38 ezer forinttal nő az éves nettó jövedelem, míg a legfelső jövedelmi ötödben közel 450 ezer forinttal nő az éves nettó jövedelem.

17 Családi adókedvezmény 2014-ben a munkavállalói járulék 74 milliárd forintos csökkenése 53 milliárd forinttal növeli meg a rendelkezésre álló jövedelmet és a fogyasztást, mely 18 milliárd forintos ÁFA bevétel növekedést okoz ben nem lesz érdemi változás a 2014-re előrejelzett változásokhoz képest. A családi adókedvezmény kiterjesztésének bruttó költségvetési hatása a munkavállalói járulékok 74,6 milliárd forintos csökkenéséből és az áfa bevétel 18,6 milliárd forintos növekedéséből fakad. Az egyenlőtlenség nem lesz nagyobb, mint 2014-ben.