Dr Lakatos Mária BME Pénzügyek Tanszék. Lakatos Mária

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dr Lakatos Mária BME Pénzügyek Tanszék. Lakatos Mária"

Dénes Vörös
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 Dr BME Pénzügyek Tanszék Általában az adó- illetve társadalombiztosítási elvonási rendszer két külön, egymástól független rendszerként jelenik meg, kettőjük kölcsönhatását alig, vagy nem elemezték eddig a szakértők. 1

egymástól független rendszerként jelenik meg, kettőjük

2 Az 1995 óta a magyar adórendszer fokozatosan vesztett szociálpolitikai funkcióiból, mert teret engedve az adóbevétel növelés gazdaságpolitikai igényének, inkább a hatékonyan beszedhet adóbevételi lehet ségeket célozta meg. Az 1995 óta a magyar adószabályozás sajátossága, hogy a személyi jövedelemadó mellett sajátos lineáris adóként kezdett funkcionálni a társadalombiztosítási járulék. Akkor viszont kell lenni valamilyen összefüggésnek a két adónem között. 2

Az 1995 óta a magyar adószabályozás sajátossága, hogy a személyi jövedelemadó mellett sajátos lineáris adóként

3 1.A magyar adórendszer gyökeresen átalakult, az adófizetők reakciói nem magyarázhatóak csak az adóváltozásokkal 2.A magyar elvonási modell felállítása( SZJA +ÁFA) megmutatja a közterhek és adókulcs egymáshoz való viszonyát 3.A Laffer görbe tükrözi a bevételek és az adók viszonyát 4.Következtetéseket lehet levonni a gazdaságpolitikai lépések hatékonyságáról 1995 és 2006 között Magyarországon a jelent s társadalombiztosítási mérték- és alapnövelés a személyi jövedelemadó valorizált értéken számolt csökkenését is magával hozta. Valószín leg azért is, mert a nem állami alkalmazott adófizet k átlagos közteher fizetési hajlandósága az összes közteher mértékéhez igazodott. 3

Következtetéseket lehet levonni a gazdaságpolitikai lépések hatékonyságáról 1995 és 2006 között Magyarországon a jelent s társadalombiztosítási mérték- és alapnövelés a

4 Átlagos személyi jövedelemadó terhelés alakulása 7 000,0 25,00% 6 000,0 20,00% 5 000, , ,0 15,00% 10,00% 1. Összevontan adózó jövedelem 3. Összevontan adózó jövedelem adója -- Összevontan adózó jövedelem adója/összevontan adózó 2 000, ,0 5,00% 0,0 0,00% milliárd forint ,00% ,00% ,00% milliárd forint ,00% 4,00% 3,00% százalék ,00% ,00% ,00% Összesen alkalmazottak Összes vállalkozó Vállalkozói befizetés/összes befizetés 4

2000 2001 2002 2003 2004 2005 milliárd forint 1 400 000 8,00% 1 200 000 7,00% 1 000 000 6,00% milliárd forint 800 000 600 000 5,00% 4,00% 3,00%

5 Az angol modell feltételezései szerint az adótörvények megszabják: az adófizetés módját, a figyelembe vehető jövedelem nagyságát, az igénybe vehető kedvezményeket, a tb-járulékok fizetésének rendjét, az áfa-kulcsokat A makroökonómiából ismert egyenletek alapján felállított modell statikus, mert nem az egyes tényez k változását kívánja ábrázolni az id függvényében, hanem pusztán modellezi az elvonási formákat és azok együttes hatását mutatja ki adott id pontban. Célja, hogy felmérje egyrészt az egyén adóterhelését, másrészt megmutassa a különböz elvonási formák és a bevételek közti kapcsolatot. 5

nem az egyes tényez k változását kívánja ábrázolni az id függvényében, hanem pusztán modellezi az elvonási formákat és azok együttes hatását mutatja

6 T = by-a T= az összes adóbevétel a= a jövedelemtől független, autonóm adók Y= az adóköteles jövedelem b= tényleges határadókulcs A társadalombiztosítási járulékot figyelembe véve felírható a következ egyenlet: Y t =(1+n 2 )Y ahol Y t = a munkavállalók teljes bérköltsége n 2 = a munkaadók által fizetett társadalombiztosítási járulék százalékban 6

figyelembe véve felírható a következ egyenlet: Y t =(1+n 2 )Y ahol Y t = a

7 T= T a +Yb T= az összes adóbevétel T a = a jövedelemtől független, autonóm adók Y= az adóköteles jövedelem b= tényleges határadókulcs Behelyettesítve M=M 1 +M 2 Y ami a jelzálogfizetést jelöli T+n 2 Y=(b(1-M 2 ))Y t /(1+n 2 )-(a+bm 1 ) 7

tényleges határadókulcs Behelyettesítve M=M 1 +M 2 Y ami a

8 a Az adótörvények megszabják az adófizetés módját, rendjét, határidejét, a társadalombiztosítási járulékok fizetésének módja hasonlóan szabályozott. Eltér viszont egyrészt a jövedelem számításának módja: a kedvezmények más típusúak, és végül, de nem utolsósorban a társadalombiztosítási járulék adó módjára viselkedik, többek között azért is, mert nem vonható le az adó alapjából. Ezért szükséges módosítani a képletet. A bevételek az adó és tb bevételekből állnak össze Az angol rendszertől eltérően három csoport különíthető el: 1. Az adójóváírásba beleesők csoportja addig a jövedelemig amíg az adójóváírás azonos a fizetendő adóval), 2. Az adójóváírás és a nyugdíjjárulék maximuma közti csoport 3. A nyugdíjjárulék maximuma feletti csoport 8

azért is, mert nem vonható le az adó alapjából. Ezért szükséges módosítani a képletet.

9 T= y 1 b 1 + y 1 N 1 +y 2 b 2 +y 2 N 2 +y 3 b 3 +y 3 N 3. T a teljes tb és adóbevétel N 1,2,3 az egyes csoportok munkaadói és munkavállalói járulékai Ezek után M -mel jelöltem az adójóváírást és az egyszerűsítésekkel ( az adójóváírás kiegyenlíti a fizetendő adót) a következő egyenletet kaptam: T= y 1 b 1 (n 1 +n 2 )/b 1 a 1 + y 2 b 2 (1 M/y2+ (n 1 +n 2 )/b 2 ) (a 1 +(X 1 +X 2 +X 3 )*k) + y 3 b 3 (1+n 1 /b 3 ) a 1 y az egyes csoport jövedelme, X 1,2,3 az adott termékre költött összeg, k pedig a kedvezmény mértéke b a határadókulcs, M az adójóváírás n 1 a munkaadói, n 2 a munkavállalói társadalombiztosítási járulék a=a1+a2 jövedelemtől független adócsökkentő kedvezmény 9

adójóváírás kiegyenlíti a fizetendő adót) a következő egyenletet kaptam: T= y 1 b 1 (n 1 +n 2 )/b 1 a 1 + y 2 b 2 (1 M/y2+ (n 1 +n 2 )/b 2 ) (a 1 +(X 1 +X 2 +X 3 )*k) +

10 T=y 1 b 1 (1 M/y 1 + (n 1 +n 2 )/b 1 ) a + + y 2 b 2 (1 M/y 2 + (n 1 +n 2 )/b 2 ) (a 1 +(X 1 +X 2 +X 3 )*k) + + y 3 b 3 ( 1+n 1 /b 3 ) a 1 A képletből egyértelműen következik, hogy a bevétel nagyságát alapvetően befolyásolja a határadókulcs és az egyes tb járulékok viszonya, Ha bevezetjük még az adófizetők számát is egy egyszerű bővítéssel, elég pontosan modellezhetjük az egyes tényezők hatását. 10

alapvetően befolyásolja a határadókulcs és az egyes tb járulékok viszonya, Ha bevezetjük még az

11 Az alkalmazotti csoportban addig a határig, amíg a jóváírás mentesíti a jövedelmet, csak és kizárólag a társadalombiztosítási járulék növelése hozhat bevételnövelést. Ez történt 2006-ban, amikor a kötelez járulékalapot a korábbi minimálbér kétszeresére emelték. A középrétegek esetében az adókulcs emelése nem hoz egyértelm en növekedést, hiszen hatását mérsékli a tb/adó hányados csökkenése, illetve módosítja az adott kedvezmények összege is (ez a réteg veszi a legnagyobb mértékben igénybe a kedvezményeket.) A legfelső kategóriában a határadókulcs nagysága dominál, hiszen sem adójóváírásra, sem adócsökkentő kedvezményre nem jogosultak. A tőlük származó bevételek egyrészt a nyugdíjjárulék plafon miatt végesek, másrészt ha erőteljesen emelik az adókulcsot, akkor a tb/adó hányados értéke csökkenni fog. 11

A középrétegek esetében az adókulcs emelése nem hoz egyértelm en növekedést, hiszen hatását mérsékli a tb/adó hányados csökkenése, illetve módosítja az adott kedvezmények összege is (ez a réteg veszi

12 A vállalkozóktól származó adó- és társadalombiztosítási bevétel egyenlete hasonlóképpen vezethető le, a különbséget az első kategóriában az okozza, hogy nem érvényes rájuk az adójóváírás, így a beszedhető elvonás már az első csoportban is függ a társadalombiztosítási járulék és adókulcsának hányadosától. Ezek után érdemes megnézni, vajon az ismert képletek és a még ismertebb adó és tb változások valóban tükröződnek-e a bevételek alakulásában? 1.Bizonyítás a statisztikai adatok alapján 2.Bizonyítás a Laffer görbével is lehetséges, hiszen az kifejezi az adókulcs és adóbevétel közötti összefüggést.. 12

13 adófizet k számának változása e Ft Adófizetési kötelezettség változása md változás effektív tb kulcs változás effektív adókulcs A Laffer görbe leírását felhasználva bizonyítható: ha a közteher fizetési kötelezettség és adófizetési kötelezettség elválik egymástól, akkor a bérek növekvő közterhei miatt csökkenni kezd az adóbevétel. Adókulcs helyett a tax wedge mutatóját (közteher+adókulcs) kell használni a magyar görbe leírásához. 13

leírását felhasználva bizonyítható: ha a közteher fizetési kötelezettség és adófizetési kötelezettség elválik egymástól, akkor a bérek

14 dt/dτ = ( θ(τ) + τθ (τ)) wn + τθ (τ) N dw/dτ + τθ(τ)w dn/dτ Változtatás: τ= τ a +τ tb, d(τ a +τ tb )θ (τ a +τ tb ) 0 (τ a +τ tb ) 0, ahol τ a = 0, τ tb 0 illetve d(τ a +τ tb ) 0 adóbevétel max LC max LC adókulcs 14

15 Tb+ adó Milliárd forint Milliárd forint % Társasági adó Bázisév =1998 Átlagos adóterhelés 15

1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001

16 50 effektív adóráta % Md forint 2006-ra a magyar adóbevétel-növelési lehet ségek már drasztikusan besz kültek, mert bár nem minden bevételi lehet ség helyezkedik el az (adófizetési kötelezettség mértéke közteher-fizetési hajlandóságból fakadó tényleges adófizetés kapcsolatát megadó) Laffer-görbe hanyatló szakaszán, az adók és járulékok együttese már igen. 16

ség helyezkedik el az (adófizetési kötelezettség mértéke közteher-fizetési hajlandóságból fakadó

17 A közterhek további növelése, az adóterhelés növelése csak rövid távon növeli a bevételeket, mert a görbe hanyatló szakaszán található az SZJA A társasági adóbevétel növelhető, de a kkv-k terhelése meghaladja a globális szereplőkét Egy ÁFA kulcs emelés hatása legalábbis kérdéses 17

SZJA A társasági adóbevétel növelhető, de a kkv-k terhelése meghaladja

Hasonló dokumentumok

vedelemadózás Magyarországon gon Minden forint egyenlő 2016/2017. I. félév Dr Lakatos Mária

Személyi jövedelemadj vedelemadózás Magyarországon gon Minden forint egyenlő Miről l volt szó? Adókról általában Társadalombiztosítás alapjai Biztosítási rendszer eredete Egy kis történelem Elvek, célok,