SZJA különleges formája Egyéni vállalkozások személyi jövedelemadója. Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I.

Átírás

1 SZJA különleges formája Egyéni vállalkozások személyi jövedelemadója

2 Hol tartunk? Összevonás alá nem eső jövedelmek adója Ingóság Árfolyamnyereség adója Kamatadó Osztalék 74-83

3 Miről lesz szó? Egyéni vállalkozók adóalapja Költségelszámolások, mi számít költségnek és mi nem Háromfázisú adó Vállalkozói kivét Egyéni vállalkozó személyi jövedelemadója Osztalékadó Kedvezmények Adóalap csökkentő kedvezmények Adócsökkentő kedvezmények Korrekciós szabály Minimum járulék 84-93

4 Adóalap meghatározása Jövedelem= bevétel költség Az adó háromféle módon csökkenthető 1. Bevételek mérséklése 2. Költségek elszámolhatósága 3. Adócsökkentő kedvezmények Az adó alap azonban nemcsak csökkenthető, hanem növelhető is 84-86

5 Költségelszámolások Az egyéni vállalkozó bevételével szemben felmerülö költségeit a többször módosított évi CXVII. tv. (a továbbiakban szjatörvény) 11. sz. mellékletében foglaltak szerint számolhatja el, tekintetbe véve az ÁFA szabályokat is A törvény nem sorolja fel tételesen az elszámolható költségek körét, hanem csak a jellemzően előforduló költségeket határozza meg. Így a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatban más, a törvényben fel nem sorolt költségek is elszámolhatóak lehetnek, ha azok közvetlenül a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatban merültek fel

6 a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben kifizetett és megfelelően bizonylatolt, igazolt kiadás vehető figyelembe, nem számolható el költségként az a kiadás, amelyet a törvény nem enged elszámolni, vagy amely a törvényben meghatározott felső mértéket meghaladja. nem számolható el költségként az a kiadás, amely akár részben is, személyes vagy családi szükséglet kielégítését szolgálja, és e fő szabály alól a törvény kivételt nem határoz meg

7 Mi nem számít költségnek? bírság, késedelmi pótlék stb. bármilyen címen felvett hitelre (kölcsönre) visszafizetett összeg (ez a rendelkezés persze magára a törzstartozásra vonatkozik, hiszen egyes hitelfajtáknál a törvény engedi a kama- tok elszámolását); a magánnyugdíjpénztárba fizetett saját tagdíj és annak kiegészítése 84-86

8 Mi számít költségnek? Költségként az egyéni vállalkozó az alábbi kiadásokat számolhatja el: vállalkozói kivétet (összevonandó jövedelem kategóriába tartozik); a bevétel megszerzésével közvetlenül összefüggö kiadásokat, az adott elöleget; tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírását; a tevékenység megkezdése előtt legfeljebb 3 évvel korábban beszerzett és utóbb e tevékenységhez felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait Bizonyos adók 84-86

9 az egyéni vállalkozók adózása jelenleg többféle módon lehetséges: a személyi jövedelemadó törvény szerint a vállalkozói jövedelem alapján (bárki választhatja) átalányadózás formájában (a törvényi feltételek szerint). az egyszerüsített vállalkozói adóról (EVA) szóló törvény rendelkezései szerint. Ez utóbbi választására is a törvényi feltételek megléte esetén kerülhet sor. -KATA 2015/ KIVA II.

10 Vállalkozói kivét Az egyéni vállalkozók évközben kiveheti a bevétel egy részét,mintegy az elvégzett munkája járandóságát, ami önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Ezzel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető. Vállalkozói kivét az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt összeg, 86-88

11 Adók költségkénti elszámolása Költségnek minősülnek az állami költségvetésbe, központi alapokba, a helyi önkormányzatoknak fizetett, kizárólag a tevékenységhez kapcsolódóan fizetett adók, útalap, illetékek, vám, vámkezelési díj, hatósági díjak, A bevétel megszerzése érdekében fizetett adó lehetett a vállalkozók kommunális adója stb. Költség a vállalkozó által az alkalmazottnak adott természetbeni juttatás és annak közterhei, a cégautó adó. 2009/ /2016. I. II

12 Lakás=telephely A fütés, világítás, technológiai energia költsége akkor érvényesíthető teljes egészében költségként, ha az ingatlan, vagy a mérőórák által ellenőrzött rész kizárólag üzleti célt szolgál. Ha az üzleti cél hiánytalanul nem valósul meg, az elszámolható költség mértékét arányosítással kell megállapítani. Az arányosításnál a költségnemre jellemző mértéket kell alapul venni, pl. nap, m2, m3. Például, ha a vállalkozó 60 négyzetméteres lakásának 15 négyzetméteres szobáját használja vállalkozásához, akkor (15:60) =25%-át számolhatja el költségként a fütési, világítási, stb. kiadásának. Nincs szükség arányosításra akkor, ha a vállalkozási célú helyiségek, ingatlanrészek külön állnak, vagy külön mérőórájuk van

13 Értékcsökkenési leírás Az egyéni vállalkozó a tárgyi eszközök beszerzési költségeit nem a felmerülés évében, hanem évenkénti értékcsökkenési leírással számolja el. (Egyéni vállalkozón és östermelön kívül más személy értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet!) Háromféle módszer ezer forint alatt egyösszegben leírható ezerig két év alatt két részletben(ún. gyorsított értékcsökkenési leírás)

14 Kulcsok az SZJA törvényben ezer Ft fölött az értékcsökkenési leírás a leírási kulcsok jegyzéke alapján számolható el. Épületeknél az épület jellege szerint az évi leírási kulcs 2, 3 és 6 százalék, az építményeknél (ipari, mezőgazdasági, vízi, vezetékek stb.) 1 és 25 százalék közötti, az ültetvényeknél (dió, málna, alma stb.) 4 és 15 százalék közötti, a gépek, berendezések, felszerelések, járműveknél 14,5 és 20, valamint 33 százalék. Gépkocsi esetében a mérték 20%. 2009/ /2016. I. II.

15 Háromfázisú adó 1. Vállalkozói kivét az SZJA törvény szerint 0-15% Példa Ft bevétel költség, ebből kivét Adó nak a 15%-a= forint (Járulékalap-garantált bérminimum, minimum járulékalap előírása!)

16 Vállalkozói személyi jövedelemadó Bevétel elszámolható költség ( értékcsökkenési leírás, vállalkozói kivét, beszerzések)= vállalkozói szja alapja Vállalkozói szja adókulcs 10/ 19% Előző példa: ( 1 millió vállalkozói kivét + 2 millió egyéb ktg)= x0.10= m ig 10% Összesen: Ft Össz adó: =

17 Osztalékadó Vállalkozói adó alapja - osztalék alapját csökkentő/növelő tételek vállalkozói szja= osztalékadó alapja Példa: = Ft Osztalékadó kiszámítása x15 %= Ft

18 Összes fizetett adó Össz adó Ft Ft Összesen: Tényleges adókulcs:17,95% (2015-ben18,68 %,2009-ben 24,55%, 2010-ben 24,99)

19 Kisvállalkozói (beruházási)kedvezmény Egyéni vállalkozók - lényegében a társaságokhoz hasonló szabályok szerint - két új kedvezménnyel élhetnek január 1-től: a kisvállalkozói kedvezménnyel, illetve a hasonló névre keresztelt kisvállalkozások adókedvezményével. Az elöbbi alapján a beruházással a vállalkozói bevétel csökkenthető, az utóbbi alapján a beruházási hitel kamatának 60%-ával az fizetendő adó csökkenthető. Ezek mellett itt is élnek a korábban bevezetett kedvezmények (pl. beruházási, térségi kedvezmények) 89-90

20 Azok az egyéni vállalkozók, akik 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak, és nem veszteségesek (bevételeik meghaladják költségeiket). Átalányadózók a kedvezménnyel nem élhetnek A vállalkozói kedvezmény lényegében azt jelenti, hogy a nyereséges vállalkozásnak a kedvezményezett tárgyi eszközök értéke után a 15%-os vállalkozói személyi jövedelemadót nem kell megfizetnie. Levonás egyéb korlátja: a vállalkozói bevétel csökkenthető évi 30 millió forinttal, de legfeljebb a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költséget meghaladó részével, ezen belül az adóévben beszerzett összes tárgyi eszköz adóévi együttes beruházási költségével. Példa: bevétel 12 millió Tárgyi eszköz beszerzés 1,5 millió forint Egyéb költség 8 millió forint ,5= 2,5 millió max 1,5 millióval csökkenthető a bevétel 88-90

21 Tárgyi eszköznek minösül minden olyan anyagi eszköz (földterület, telek, telkesítés, erdö, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés), tenyészállat, amely tartósan, legalább egy éven túl - közvetlenül vagy e törvényben meghatározott módon közvetve - szolgálja a vállalkozás tevékenységét. (Szja tv. 11.sz. Melléklet II/1.a./) A tárgyi eszközök közül csak azok beszerzése kedvezményezett, amelyek nem közvetve, hanem közvetlenül szolgálják a vállalkozás tevékenységét. A tárgyi eszköz 1) korábban nem lehetett használatba véve, 2) kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek kell, hogy minősüljön, 3) mindezek adóévi együttes beruházási költsége vehetö figyelembe.

22 Mire nem vonatkozik? Üzemi körön kívüli ingatlanra Szoftverre A kedvezmény tárgyi eszközök után érvényesíthető, a szoftvert nem ide, hanem a nem anyagi javak közé sorolja a törvény - nem vonatkozik 89-90

23 Korrekciós szabály A kisvállalkozói adókedvezmény a szja megfizetése alól mentesít, de osztalékadót fizetni kell utána Elszámolás Az adózás utáni jövedelemhez hozzáadni a - beruházás költségét és utána osztalékadót számolni bevétel ktg ebből 1 millió beruházás 90-91

24 Adó kiszámítása = Vagyis 7 millió Ft lehet maximum az a beruházási ktg, amit levonhatunk, de a beruházás értéke összesen 1 millió = Vállalkozói SZJA: x10%= Ft 90-91

25 Vállalkozói osztalékadó alapja = De a növelő összeg vagy teljes egészében ( ha a beruházást nem aktiválták), vagy az amortizációval csökkentett része levonható ,vagy ( amortizáció) Az amortizációt már a II. szakaszban elszámoltuk!

26 Beruházási hitel kamatkedvezménye Az előbb tárgyalt kisvállalkozói kedvezménnyel a vállalkozói bevétel csökkenthető - ezzel szemben a "kisvállalkozások adókedvezményével" a 10/19%-os vállalkozói személyi jövedelemadó csökkenthető. A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozók, akik december 31-ét követően bankhitellel tárgyi eszközt szereznek be, vagy állítanak elö, beruháznak 90-91

27 Adókedvezmény Az adókedvezmény a beruházási bankhitel kamata alapján vehető igénybe, mértéke az adóévben fizetett kamat 60%-a, de legfeljebb 6 millió forint. Mire lehet igénybe venni? Bármilyen tárgyi eszköz beszerzésre, előállításra, - az ehhez igényelt bankhitel kamata után. Az egyéni vállalkozó az adókedvezményt a hitelszerződés lejáratának évében veheti igénybe utoljára, illetve ezelőtt abban az évben, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz a nyilvántartásában szerepel

28 Adószámmal rendelkező magánszemély Az ún. adószámos magánszemélyek a Tbj rendelkezései szerint nem biztosítottak, az általuk megszerzett jövedelem nem képez járulékalapot, amelyből az következik, hogy e helyzetükböl eredően a társadalombiztosítási ellátásokra sem szereznek jogosultságot. Ha azonban az adószámos magánszemély díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (például megbízási jogviszony) keretében személyesen végzi tevékenységét és az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelözö hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítottnak minösül. Az a kifizető, aki díjazás ellenében adószámmal rendelkező(és számlát adó) magánszemélyt foglalkoztat., köteles a foglalkoztatott személy biztosítási kötelezettségét elbírálni és azt az előírt feltételek fennállása esetén megállapítani.

29 Abban az esetben, ha az adószámmal rendelkező magánszemély a részére kifizetett díj összege alapján biztosítottá válik, a kifizető a Tbj. szerint foglalkoztatónak minősül és valamennyi, a Tbj-ben a foglalkoztatóra előírt kötelezettség terheli. Meg kell állapítania egyrészt a foglalkoztató társadalombiztosítási járulék valamint tételes egészségügyi hozzájárulási, másrészt a biztosított nyugdíj és egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettségét. A kifizető a társadalombiztosítási járulék és a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét nem háríthatja át a biztosítottra. Amennyiben az adószámos magánszemélynek kifizetett adóköteles juttatás nem éri el a minimálbér harminc százalékát, illetve naptári napokra annak egyharmincad részét, a díjazás összege mentesül a járulékfizetés alól, de alapja a egészségügyi hozzájárulásnak, amely a kifizetőt terheli.

30 Minimum járulék Az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től fix összegű lett, havi 4350 forintban állapította meg a törvény. A 2016-re ez 7050 forint. Minimálbér és a Garantált bérminimum összege január 1-jétől a minimálbér ,-Ft január 1-jétől a garantált bérminimum (szakmunkás bérminimum) ,-Ft.

31 Az adófizetés változása adófizetők számának változása e Ft Adófizetési kötelezettség változása md változás effektív tb kulcs változás effektív adókulcs Dr Lakatos Lakatos Mária: Mária ADÓZÁS I.

32 A magyar elvonási modell matematikai leírása a + T=y 1 b 1 (1 M/y 1 + (n 1 +n 2 )/b 1 ) + y 2 b 2 (1 M/y 2 + (n 1 +n 2 )/b 2 ) (a 1 +(X 1 +X 2 +X 3 )*k) + + y 3 b 3 ( 1+n 1 /b 3 ) a 1 (A. Dilnot, J. Kay N. Norris kutatásai 2015/2016. alapján) II.