Elvárt adó - nyilatkozat

Átírás

1 Elvárt adó - nyilatkozat Megnevezés Az adóévben Az adóévet megelőző adóévben 2. adóévben Igen Nem Igen Nem Igen Nem Az adózás előtti eredmény nagyobb-e, mint a korrigált bevétel 2%-a? Igen esetén a további adatokat nem kell megadni! Elemi kár sújtotta-e az adóévben vagy a megelőző adóévben? Az iroda elkülönül- e valamely tag (az egyéni vállalkozó) lakásától? A visszavásárolt részvény, üzletrész vételára a névértéket meghaladta? Termék előállítási tevékenység bevétele (ezer Ft) Kereskedelmi tevékenység bevétele (ezer Ft) Szolgáltató tevékenység bevétele összesen (ezer Ft) bérleti díj bevétele (ezer Ft) közvetített szolgáltatás bevétele (ezer Ft) szakértői díj bevétele (ezer Ft) egyéb bevétel (ezer Ft) Igénybevett szolgáltatások értéke összesen (ezer Ft) bérleti díjak összesen (ezer Ft) = iroda bérleti díja (ezer Ft) = lakás bérleti díja (ezer Ft) = üdülő bérleti díja (ezer Ft) reklám-szolgáltatás(ok) címén elszámolt költség (ezer Ft) piackutatás címén elszámolt költség (ezer Ft) tanácsadás, szakértői díj címén elszámolt költség (ezer Ft) ügynöki jutalék címén elszámolt költség (ezer Ft) telefon-szolgáltatás költsége (ezer Ft) Személyi jellegű egyéb kifizetések összesen (ezer Ft) saját gépkocsi használat címén elszámolt költség (ezer Ft) megbízási díj címén elszámolt költség (ezer Ft) külföldi napidíj címén elszámolt költség (ezer Ft) szállás és utazás címén elszámolt költségek (ezer Ft) oktatás, képzési költség címén elszámolt költség (ezer Ft) reprezentációs költség (ezer Ft) adómentes természetbeni juttatás értéke (ezer Ft) = csekély értékű ajándékok értéke (ezer Ft) = üzletpolitikai célú ajándékok, kedvezmények stb. értéke (ezer Ft) Cégautók költsége (üzemanyag, javítás, biztosítás stb.) (ezer Ft) Kapcsolt vállalkozásával kötött szerződés alapján elszámolt összes bevétel (ezer Ft) összes költség (ezer Ft) Elszámolt beruházás értéke (ezer Ft) Elhatárolt veszteségből jogelődnél keletkezett veszteség összege (ezer Ft) Visszavásárolt részvény, üzletrész vételára Adott és kapott kölcsönök összege, fizetett és kapott kamatok (hitelintézetek nélkül) adott kölcsönök nyitó állománya (ezer Ft) adott kölcsönök adó év végén fennálló záró állománya (ezer Ft) kapott kölcsönök nyitó állománya (ezer Ft) kapott kölcsönök adó év végén fennálló záró állománya (ezer Ft) tárgyévben ráfordításként elszámolt fizetett kamatok (ezer Ft) tárgyévben bevételként elszámolt kapott kamatok (ezer Ft) Az öt legnagyobb vevő megnevezése (adószáma) és a számlázott teljesítmény értéke az adóévben (ezer Ft) Az öt legnagyobb szállító adószáma és számlázott teljesítmény értéke az adóévben (ezer Ft) Az öt legnagyobb alvállalkozó adószáma és számlázott teljesítmény értéke az adóévben (ezer Ft) Az öt legnagyobb EVA alany adószáma és befogadott számlák értéke az adóévben (ezer Ft) A pénzkezelési szabályzatban rögzített napi készpénz záró állomány maximális mértéke az adóévben (ezer Ft) Cégautó(k) száma az adóévben (db) A vállalkozás tulajdonában lévő lakáscélú ingatlan(ok), nyaraló(k) száma az adóévben (db)

2 2 Elvárt adó A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény módosítása 1. (1) A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 49/B. -ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (8) A vállalkozói adóalap a) az (1)-(7) bekezdés szerint megállapított jövedelem, de legalább b) az adóévben az eladásra beszerzett áruk beszerzési értékével csökkentett, az (1) bekezdésben említett vállalkozói bevétel 2 százaléka, azzal, hogy ha az egyéni vállalkozó külföldön is rendelkezik telephellyel (állandó bázissal), akkor a vállalkozói adóalapot figyelemmel a (15) bekezdés rendelkezésére úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalapot, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik. 2. Az Szja tv. 49/B. -ának (20) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (20) Nem kell a (8) bekezdés b) pontját alkalmazni a vállalkozói adóalap megállapítására a) a tevékenység megkezdése évében és az azt követő évben, ha a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott, vagy b) ha az egyéni vállalkozó az adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/B. (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény módosítása 3. (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény ( a továbbiakban: Tao.) 6. -a a következő (5)-(11) bekezdéssel egészül ki: (5) Ha az adózó (1) bekezdés szerinti adóalapja nem éri el az adóévben a korrigált összes bevétele 2 százalékát, akkor a (6)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével ez utóbbi összeget kell adóalapnak tekinteni. (6) Nem kell az (5) bekezdés rendelkezését alkalmaznia az adózónak a) az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben, vagy b) ha a 2. (2) bekezdésének e)-h) pontja alapján adóalany, illetve, ha szociális szövetkezet, iskolaszövetkezet vagy közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság. (7) Az adózó az adókötelezettséget az (1) bekezdés alapján állapítja meg, ha adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/B. (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz.

3 3 (8) Az (5) bekezdés alkalmazásában korrigált összes bevétel a (9) bekezdésben foglaltakkal, valamint ha nemzetközi szerződés így rendelkezik a külföldi telephely korrigált összes bevételével csökkentett és a (10) bekezdésben foglaltakkal növelt összes bevétel. (9) Az (5) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén az összes bevételt csökkenti a) az eladott áruk beszerzési értéke; b) a jogelőd tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett átalakulással létrejött adózóban szerzett részesedés bekerülési értékeként az adóévben elszámolt bevétel, ha alkalmazza a 7. (1) bekezdésének gy) pontjában foglalt rendelkezést; c) az átruházó társaságnál kedvezményezett eszközátruházás esetén az önálló szervezeti egységének átruházása alapján az adóévben elszámolt bevétel, ha alkalmazza a 16. (12) bekezdésében foglaltakat; d) a megszerzett társaság tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség, ha alkalmazza a 7. (1) bekezdés h) pontjában foglalt rendelkezést. (10) Az (5) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén az összes bevételt növeli a) a jogelőd kedvezményezett átalakulására, illetve kedvezményezett részesedéscserére tekintettel a tag, a részvényes az általa csökkentő tételként figyelembe vett összegből a megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján csökkentő tételként figyelembe vett) összeggel, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében azzal a részel, amelyet még nem számolt el növelő tételként, b) az átvevő társaság az átruházónál - az átruházó nyilatkozata alapján - az összes bevétel csökkentéseként figyelembe vett összegből az átvett tárgyi eszközökre és immateriális javakra a számviteli előírás alapján elszámolt értékcsökkenésnek az átvett eszközök bekerülési értéke arányában számított összeggel, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében a fennmaradó összeggel. (11) A külföldi telephely korrigált összes bevételét a külföldi telephelynek betudható összes bevételből a (9)-(10) bekezdés rendelkezése szerint kell megállapítani. Az adózás rendjéről szól évi XCII. törvény módosítása 4. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) a következő új rendelkezéssel egészül ki: 91/B. (1) Az adózó bevallásában nyilatkozik arról, hogy nem alkalmazza a személyi jövedelemadóról szóló törvény 49/B. (20) b) pontja, illetőleg a társasági és osztalékadóról szóló törvény 6. -a (5) bekezdése szerinti adómegállapítást. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot adó adózó köteles az adóbevallásához mellékelni az állami adóhatóság által rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatványt.

4 (3) Az adóhatóság a bevallást kiegészítő nyomtatvány adatait feldolgozza és kockázatelemző program alapján, számítógépes úton bevallások utólagos ellenőrzésére választja ki azokat az adózókat, amelyeknél (akiknél) alapos okkal feltehető, hogy a vállalkozási tevékenység kimutatott eredménye a bevételek eltitkolásának vagy szabálytalan költségelszámolásnak a következménye. (4) Az e szerinti ellenőrzés során az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetőleg azt, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózónak kell bizonyítania. 4 (5) Az ellenőrzésre történő kiválasztást az adóhatóság a bevallások benyújtásának határidejétől, illetőleg a bevallás kijavításának napjától számított 30 napon belül folytatja le. Egyebekben az ellenőrzésre az e Fejezetben meghatározott szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az e szerinti ellenőrzés nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések 5. (1) Ez a törvény július 1-jén lép hatályba. (2) Az egyéni vállalkozó az Szja tv. 49/B. -a (8) bekezdésének b) pontjában foglaltak alkalmazása esetén a adóévben választhat, hogy az Szja tv. 49/B. (9)-(10) bekezdése szerinti adómértéket a) az Szja tv. 49/B. -a (8) bekezdésének a) pontja szerint a adóév egészére megállapított adóalapból az adóév első napjától június 30-áig számított naptári napoknak a működése adóévi naptári napjaihoz viszonyított arányával (kéttizedesjegyre kerekítve) meghatározott rész és az Szja tv.49/b. -a (8) bekezdésének b) pontja szerint a adóév egészére megállapított adóalapból a július 1-jétől az adóéve utolsó napjáig számított naptári napoknak a működése adóévi naptári napjaihoz viszonyított arányával (kéttizedesjegyre kerekítve) meghatározott rész együttes összegére alkalmazza, vagy b) olyan adóalapra alkalmazza, amelyet ba) az Szja tv. 49/B. -a (8) bekezdésének a) pontja szerint a január 1-je és június 30-a közötti időszakra megállapított adóalap, és bb) az Szja tv. 49/B. -a (8) bekezdésének b) pontja szerint az adóév egészére megállapított adóalapból az Szja tv. 49/B. -a (8) bekezdésének b) pontja szerint a január 1-je és június 30-a közötti időszakra megállapított adóalapot meghaladó rész együttes összegeként határoz meg. (3) Ha az egyéni vállalkozó a évi adókötelezettsége megállapításához a (2) bekezdés bb) pontja szerinti módszert választja, akkor a) nyilvántartásait úgy köteles vezetni, hogy az adókötelezettsége teljesítéséhez és az ellenőrzéshez szükséges adatok rendelkezésre álljanak, b) az Szja tv. 49/B. -a (8) bekezdése b) pontjának alkalmazásáról a évi nyilvántartása alapján a július 1-jétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakra megállapított, az Szja. tv. 49/B. (8) bekezdés a) pontja szerinti adóalap, illetve az Szja. tv. 49/B. (8) bekezdése b) pontja szerinti összeg alapján dönt.

5 5 (4) Az adózó a Tao. 6. (5) bekezdésében foglaltak alkalmazása esetén a adóévben választhat, hogy a Tao a szerinti adómértéket a) a Tao. 6. -a (1) bekezdése szerint a adóév egészére megállapított adóalapból az adóév első napjától június 30-áig számított naptári napoknak a működése adóévi naptári napjaihoz viszonyított arányával (kéttizedesjegyre kerekítve) meghatározott rész és a Tao. 6. -ának (5) bekezdése szerint a adóév egészére megállapított adóalapnak tekintett összegből a július 1-jétől az adóéve utolsó napjáig számított napoknak a működése adóévi naptári napjaihoz viszonyított arányával (kéttizedesjegyre kerekítve) meghatározott rész együttes összegére alkalmazza, vagy b) olyan adóalapra alkalmazza, amelyet ba) a június 30-ára készített közbenső mérleg alapján a Tao 6. -ának (1) bekezdése szerint megállapított adóalap, és bb) a évi adóévről készített beszámoló alapján a Tao. 6. -ának (5) bekezdése szerint megállapított adóalapnak tekintett összegből a június 30-ára készített közbenső mérleg alapján a Tao 6. -ának (5) bekezdése szerint megállapított adóalapnak tekintett összeget meghaladó rész együttes összegeként határoz meg. (5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti választás esetén az adózó a) június 30-ára köteles közbenső mérleget készíteni, és azt az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni; e közbenső mérlegre nem vonatkozik a külön jogszabályban előírt könyvvizsgálati kötelezettség, b) a Tao. 6. -ának (5) bekezdésének alkalmazásáról a évi beszámoló és a közbenső mérleg adatainak különbözeteként a július 1-jétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakra megállapított, a Tao 6. (1) bekezdése szerinti adóalap, illetve a Tao. 6. -ának (5) bekezdése szerint adóalapnak tekintett összeg alapján dönt. (6) Az Art. e törvénnyel megállapított 91/B. -ának (4) bekezdésében előírt bizonyítási kötelezettség a július 1. napjától kiállított számlák, bizonylatok tekintetében terhelheti az adózót.