Sérülékeny gazdaság: sérülékeny állam, sérülékeny háztartások

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sérülékeny gazdaság: sérülékeny állam, sérülékeny háztartások"

Katalin Katonané
7 évvel ezelőtt
Látták:

összehasonlításban Budapest, november 22-23.

1 Sérülékeny gazdaság: sérülékeny állam, sérülékeny háztartások A magyar társadalom 2012-ben: trendek és perspektívák EU összehasonlításban Budapest, november Oblath Gábor Palócz Éva MTA KRTK KTI és ELTE TÁTK KOPINT-TÁRKI Közgazdaságtudományi Tanszék

2 Fı témakörök A gazdasági sérülékenységről (2008 októbere: miért éppen Magyarország vált célponttá?) Gazdasági növekedés/felzárkózás és makrogazdasági sebezhetőség: hazai vs. V3 tapasztalatok A háztartási devizahitelezés és annak makrogazdasági következményei A sérülékenység kezelődése és kormányzati kezelése: további sérülékenységek forrása

3 A gazdasági sérülékenységrıl Általában: sokkoknak való kitettség Makrogazdasági nézıpont Mást jelent egy monokultúrás/nyersanyag-exportır, mint egy diverzifikált gazdaságú ország számára Utóbbi esetben: 3 tényezı szerencsétlen kombinációja: Magas adósságráták Kockázatos szerkezető adósság Gyenge növekedési potenciál Miért vált Magyarország célponttá 2008-ban? Mert a három tényezı együttállása (és potenciálisan egymást fokozó hatása) jellemezte

4 Gazdasági fejlettség és államadósság az EU-ban ábra: Államadósság/GDP és a relatív fejlettségi szint (GDP/fı vásárlóerı-paritáson, EU15=100) az EU tagországaiban 2001-ben és 2007-ben Államadósság/GDP(%) GR IT BE 80 BU AU MT CY DE 60 HU ES FR SE SK PT DKNL FI 40 PL UK IE RO LT CZ SI 20 LV EE GDP/fő(EU15=100) Államadósság/GDP(%) HU PT MT 2007 PL UK NL SE 40 ES FI SK CZ DK SI IE 20 BU LT RO LV EE GDP/fő(EU15=100) GR CY IT FR BE DE AU

5 Gazdasági felzárkózás és az államadósság/gdp változása a V4 országokban között GDP/fő (EU15=100) 2000 GDP/fő (EU15=100) 2007 Államadósság/GDP 2000 Államadósság/GDP CZ HU PL SK

6 Egyes szektorok nyitott devizapozíciója (árfolyamkitettsége) a GDP %-ában: mely szektorok, milyen arányban viselik a nettó külsı adósság árfolyamkockázatát? I. III I. III I. III I. III I. III I. III I. III I. III. Külföld+ Államháztartás+ Vállalat+ Háztartások = Nettó külső adósság

7 Az EU15-höz viszonyított GDP/fı szintek a V4 országokban évi vásárlóerı-paritáson és árakon (bal oldal) és a GDP növekedése (2000=100, jobb oldal) Magyarország felzárkózását az államadósság gyors növekedése kísérte; a költségvetési kiigazítás a felzárkózás elakadására vezetett CZ PL HU SK CZ HU PL SK Forrás: Eurostat alapján saját számítás

8 A GDP-arányos állami és magánszektorbeli megtakarítás-beruházás egyenleg és a folyó fizetési mérleg egyenlege a V4 országokban az 1990-es évek második felében és a es idıszak három részperiódusában 6% 4% Sg-Ig + Sp-Ip = CA 2% 0% -2% -4% -6% -8% CZ HU PL SK

9 A GDP-arányos államadósság (bal oldal) és nettó külföldi adósság (jobb oldal) a visegrádi országokban (százalék) CZ HU PL SK EA CZ HU PL SK Q1 2000Q3 2001Q1 2001Q3 2002Q1 2002Q3 2003Q1 2003Q3 2004Q1 2004Q3 2005Q1 2005Q3 2006Q1 2006Q3 2007Q1 2007Q3 2008Q1 2008Q3 2009Q1 2009Q3 2010Q1 2010Q3 2011Q1 2011Q3 2012Q1 Forrás: Eurostat

10 Háztartási devizahitel: A háztartások reáljövedelme és nettó finanszírozási képessége (megtakarítása) 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0-2,0 A háztartások nettó finanszírozási képessége a GDP százalékában Reáljövedelem éves növekedése -4,0-6,

11 Háztartási hitelek állománya és szerkezete a GDP %-ában Other FX loans Other Forint loans FX housing loans Forint housing loans Q1 2001Q1 2002Q1 2003Q1 2004Q1 2005Q1 2006Q1 2007Q1 2008Q1 2009Q1 2010Q1 2011Q1 2012Q1

12 Háztartási devizahitel-tranzakciók és a forint árfolyama 150 Mrd Ft Árfolyam Devizahitel (bal tengely) EUR/HUF CHF/HUF jan..04 júl..04 jan..05 júl..05 jan..06 júl..06 jan..07 júl..07 jan..08 júl..08 jan..09 júl..09 jan..10 júl..10 jan..11 júl..11 jan..12 júl..12

13 A sérülékenység kezelıdése és kormányzati kezelése: további sérülékenységek forrása Makrogazdasági kezelődés : nettó külső adósság BF csökken -> NX nagy többlet -> CA többlet Nettó külföldi tőkekiáramlás -> nettó külső adósság csökken Állami kezelés Háztartási devizaadósság: Végtörlesztés 180/250 ftsvájci frank, illetve euró árfolyamon: mdft, a teljes devizahitel-állomány kb. egynegyede. A bankszektor vesztesége 260 mdft, de 2012 szeptemberében a devizahitel-állomány még mindig megközelíti az 5 ezer md ft-ot Fix árfolyamos törlesztés: szept. végéig mintegy 610 mdft, de ennek a tőkerészét 2014 után ki kell fizetni Államadósság-csökkentés Magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása (a GDP 10%-a) 2011-ben közvetlen hatás: kb. 5%-pont, de forint leértékelődés miatt csak 0,8%- pont csökkenés (80,6%-ra) [kb. 50% állami devizaadósság!] A forint leértékelődéshez a magánynyugdíj-vagyon államosítása miatti bizalomhiány is hozzájárult

14 Összegzés (I) Azok az országok, amelyek nagy és rossz szerkezetű adósságot örököltek, sérülékenyek, szűk mozgástérrel rendelkeznek Az ilyen országok kormányai azzal javíthatják helyzetüket,hogy nagyobb makrogazdasági stabilitásra és kiszámíthatóságra törekednek, vállalkozás-és befektetésbarát intézményi, gazdálkodási környezetet igyekeznek létrehozni (ez idővel megindíthatja a gazdasági növekedést)

15 Összegzés (II) A nagyobb makrogazdasági stabilitás a kamatokat/hozamokat viheti lejjebb és csökkenti a devizaadósság felfúvódására vezető valutaleértékelődés kockázatát; Az intézményi környezet javulása az FDI-beáramlástés a hazai beruházásokat mozdíthatja elő; A gyorsabb növekedés (az alacsonyabb kamatokkal együtt) az adósságok fenntarthatóságához, majd az adósságráták fokozatos mérséklődéséhez járulhat hozzá Ezek a megfontolások jelzik: Magyarországon milyen területeken indokolt gazdaságpolitikai fordulat a gazdaság egésze (és egyes szektorai) sérülékenységének tartós csökkentéséhez

16 Köszönjük a figyelmet

Hasonló dokumentumok

A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások. Király Júlia, alelnök

A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások Király Júlia, alelnök Mindennapi Pénzügyeink konferencia 212. ius 14. Stabilitás és növekedés: lehet-e