A magyar pénzügyi rendszer elmúlt húsz éve

Átírás

1 Magyar Közgazdasági Társaság A magyar pénzügyi rendszer elmúlt húsz éve Előadó: Erdei Tamás Elnök vezérigazgató, MKB Bank Zrt. Elnök, Magyar Bankszövetség Budapest, december 16. 1

2 A szektor legújabbkori dinamikus fejlődése jól jellemezhető szakaszokból áll, melyet csak a bankkonszolidáció és a globális válság tört meg eddig 600 (Nem pénzügyi vállalati és háztartási hitel és betétállományok)/bankok száma (MdFt) Fiókok Létszám MNB Specializált bankok Egy offshore bank Egyszintű 21 ~500 ~ Kétszintű bankrendszer Extenzív növekedés Átstrukturálás, konszolidáció és a privatizáció első szakasza Extenzív növekedéssel a bankkonszolidációig Zöldmezős bankok, privatizációk zöme Nagyvállalati finanszírozás Pénz- és tőkepiac 39 ~ Privatizációk zöme Erősödő verseny Akvizíciók (fúziók), kivonulások Nyitás a retail és KKV szektorok irányába Bankok Termékinnovációk, fiókhálózatbővülés Határon átnyúló szolgáltatók megjelenése Bank-biztosítás Regionális terjeszkedés Bázel 2 MIFID Retail, KKV és CEE nyitás Kockázatkezelés Követelésbehajtás Fogyasztóvédelem, szabályozási változások SEPA Globális válság Adatok forrása: MNB, PSZÁF Belföldi ügyfélhitel és ügyfélbetét: Monetáris pénzügyi intézmények és államháztartás nélkül

3 Teljes szolgáltatás választék mellett középtávú potenciál különösen hiteltermékekben, megtakarításokban/befektetésekben és pénzforgalomban A 2009-es magyar és EU-s adatok aránya 1 Szolgáltatásválaszték Folyószámlával rendelkező ügyfelek aránya + 68 %pont Magyarország 76% 1,1 1,2 8 % Görögország, Portugália, Spanyolország, Olaszország DK Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Hollandia, Svédország, Finnország, Dánia Lakossági debitkártya/fő + 72 %pont 72 % 1,3 1,7 Lakossági hitelkártya/fő Lakossági + 15 %pont 15 % 4,2** 3, %pont 29% hitel/gdp 2,0 2,7 Lakáshitel/GDP 19 %* 15 % Potenciál 2,9 3,3 Lakossági megtakarítás/ GDP + 26 %pont 59 % 33 %* 2,3 3,4 * 1987-es adatok hiányában 1988-as adatokkal számolva ** Olaszország, Spanyolország: n.a. 3

4 Ugrásszerű fejlődés az értékesítési tevékenységben és csatornákban, már jóval kisebb az elmaradás, sőt egyes területeken (Mobilbank) lépés tartás A 2009-es magyar és EU-s adatok aránya Szolgáltatási csatornák 2 Magyarország Görögország, Portugália, Spanyolország, Olaszország DK Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Hollandia, Svédország, Finnország, Dánia Népesség/ fiók** ~ % ,6 1,2 Internetbank/ fő + 24 %pont 24 % Potenciál 0,6 2,5 Az SMS alkalmazásában a kártyás fizetésekben úttörő szerep Call Centerek penetrációja és szolgáltatásminősége szintén ugrásszerűen javult ** Takarékszövetkezetekkel 4

5 A hatékonyság sokat javult minden dimenzióban, de a bankadó és a vártnál lassabb üzleti növekedés miatt változatlanul kulcskérdés A 2009-es magyar és EU-s adatok aránya DK 3 Működési hatékonyság Költséghatékonyság (költség/ bruttó eredmény) Magyarország - 45 %pont 90 % 45 % Görögország, Portugália, Spanyolország, Olaszország Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Hollandia, Svédország, Finnország, Dánia 1,2 1,3-35 % Létszám/fiók** ,5 %pont Potenciál 0,5 1,4*** Bruttó eredmény/gdp 2,5 % 5 % 1,5 1,4* Jutalékeredmény/ bruttó eredmény n.a. 14 % 1,6 1,8* * Dánia: n.a. * * Csak a bankfiókok *** Franciaország és Németország: n.a. 5

6 A pénzügyi szektor hozzájárulása a nemzetgazdasághoz jelentős (1) Pénzügyi rendszer részaránya a nemzetgazdaságban (2008) Egyes kiemelt nemzetgazdasági ágak GDP-hez való hozzájárulása (2008) fizetett adó 25% 20% immat. javak* 15% 10% saját tőke 5% 0% osztalékfizetés Feldolgozóipar Kereskedelem Szállítás, posta, raktározás, távközlés Építőipar Mezőgazdaság Pénzügyi közvetítés Villamosenergia, gáz-, vízellátás létszám 0% 2% 4% 6% 8% 10% *alapvetően (software) A PÉNZÜGYI SZEKTOR A MAGYAR GAZDASÁG ÁTLAGÁT KÉTSZERESEN MEGHALADÓ HATÉKONYSÁGGAL DOLGOZIK: A PÉNZÜGYI SZEKTOR ALKALMAZOTTI LÉTSZÁMA (AZ ÖSSZLÉTSZÁM KEVESEBB, MINT 2 %-A) A GDP 4%-ÁHOZ JÁRUL HOZZÁ KÖZVETLENÜL, A TŐKÉBŐL (SAJÁT+ALÁRENDELT) MINTEGY 6%-BAN RÉSZESEDVE AZ OSZTALÉK KIVÉTEL KORLÁTOZOTT MÉRTÉKŰ VOLT, AZ EREDMÉNNYEL A TŐKÉT NÖVELVE AZ ÜZLETI BŐVÜLÉST TÁMOGATTÁK A TULAJDONOSOK A GAZDASÁG SZÁMÁRA ENNÉL ALAPVETŐBB A JAVULÓ HATÉKONYSÁGÚ KÖZVETÍTŐ SZEREPE Forrás: KSH, MKB kalkuláció 6

7 A pénzügyi szektor hozzájárulása a nemzetgazdasághoz jelentős (2) Egyes ágazatok adóterhelése 2009-ben és a különadó 2010, 2011 mértéke (MdFt) 2010 Válságadó extra hatása 2009 (különadó 2010-ben kivezetve) JELENTŐS MÉRTÉKŰ ADÓTERHELÉS (ÁLLAMI MENTŐÖVRE A SZEKTOR NEM SZORULT) ADÓTERHELÉS MÁR 2006-TÓL, DE SORÁN TÖBB, MINT AZ UTÁNA KÖVETKEZŐ KÉT SZEKTOR EGYÜTTESEN NINCS KIVÉTEL AZ ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL, MINT AZ ENERGIA ÉS A TELEKOM CÉGEK ESETÉBEN 7

8 A világgazdasági válságban a hazai pénzügyi szektor jól vizsgázott (1) 1 FX/HUF hitelezés 2 Likviditás Összes új hitel (mrd forint) Lakosság Hitel, HUF Hitel, EUR Hitel, CHF % Q Q Q Q4 Likvid eszköz/mérlegfőösszeg 2008 Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q3 % 12,0 9,0 6,0 3,0 0,0-3,0-6,0-9,0 Költségalkalmazkodás 8 Működési költségek változása Infláció (jobb skála) 6,1 4,2 4, Q3 % CHF-hitelezés azonnali leállítása EUR és HUF hitelek megváltozott feltételrendszerben HUF-hitelezés felé terelés, stabilizáló, de adminisztratív intézkedések átmenetileg jelentősen megnehezítik (pl. kilakoltatási moratórium) EUR-hitelezés egy konvergencia folyamatban természetes lehetne A válság hatására legalább 2000 Md Ft-tal bővülő, tartósan magas, alapvetően HUF likviditás jegybanki betétben, illetve állampapírban elhelyezve A jegybanki eszközök (betétek) hozama alacsony, a likviditás felesleges mértékű Az ügyfélkereslet hiánya és az ügyfélkockázatok miatt lassan csökkenthető a többlet likviditás : még a hálózati expanzió determinációi miatt növekvő reálköltségek : drasztikus, reálértéken közel 20%-os csökkenés két év alatt Belső struktúra részben módosult (válság miatt az üzletről áthelyeződik a hangsúly a kockázatkezelésre, behajtásra) Minden költségnemben jelentős csökkentés Forrás: MNB 8

9 A világgazdasági válságban a hazai pénzügyi szektor jól vizsgázott (2) 4 Tőkehelyzet 5 Önfinanszírozás 14% Tőkemegfelelési mutató alakulása 180 Loan-to-Deposit ratio (%) Mrd Ft A bankrendszer külföldi forrásai % 80 13% 12% 11% 10% % 8% Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q jan ápr júl okt 2008.jan ápr júl okt 2009.jan ápr júl okt 2010.jan ápr júl dec dec dec dec dec m á rc 2008.jún sze pt dec m á rc 2009.jún sze pt dec m á rc Külföldi - hosszú lejáratú források Külföldi - rövid lejáratú források Külföldi források aránya az idegen forrásokhoz (jobb skála) Külföldi forrásokon belül a tulajdonosi források aránya (jobb skála) 2010.jún sze pt Állami (IMF/EU) tőkeinjekcióban csak egy bank részesült, egy pedig kölcsönben a tőkét visszafizették Anyabankok a tőkeellátottságot biztosították A mutató rendszerszinten biztonságos Tartósan előtérbe kerül az önfinanszírozás szűkítése, drasztikus alkalmazkodás, az LTD ráta csökkentése szinte minden szereplőnél rövidközéptávú cél A megtakarítások visszacsatornázása core betétekbe (alapok, értékpapírok átmeneti vesztesek) Tartósan magas lakossági megtakarítási ráta (óvatosság) Csak két bank vett igénybe állami (IMF/EU) FX kölcsönt már visszafizették Saját jogú (nem anyabanki) FX forrásbevonás lehetőségek fokozatosan enyhülnek csak Forrás: MNB 9

10 A világgazdasági válságban a hazai pénzügyi szektor jól vizsgázott (3) 6 Portfolióminőség 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% 2007 Q Q2 NPL - Háztartások - Szektor NPL - Vállalatok - Szektor Az NPL alakulása 2007 Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Céltartalékképzés (Mrd Ft) és NPL értékvesztés fedezettség alakulása évesített 57% 56% 55% 54% 53% 52% 51% 50% 49% 48% 47% CT ÉV/NPL (jobb skála) Három-négyszeresére megugró ráták, vállalati szektor jobban érintett Késleltetett a javulás a gazdasági növekedéshez képest Várhatóan 2010-ben tetőzik a ráta Magas szintje miatt a banki kockázati étvágyat fékezi gátja a növekedésnek Két év alatt ~ 1000 Md Ft eredményt csökkentő céltartalékképzés A problémás állomány felére van értékvesztés megképezve Alapvető javulásnak kellene bekövetkeznie, hogy a bankszektor a további tőkevesztést elkerülje és finanszírozási szerepét betöltse Forrás: MNB 10

11 A financiális fundamentumok megerősítésén túl a válság a banki működés összes operatív területét érintette Ügyfélkezelés Kockázatkezelés Operáció Pénzügyi területek Hitelezési tevékenység harmadára csökkent A megtakarításokban kevésbé komplex, rövidebb futamidejű termékek nyertek átmenetileg teret Panaszkezelés, tájékoztatás dinamikusan nőtt Restrukturálási megoldások aktív kiajánlása dinamikusan nőtt Szofisztikáltabb kockázatkezelési módszerek Monitoring megerősítése, kiterjesztése Intenzív kezelés (üzleti és kockázati elindítása/kiszélesítése) Fedezetek megerősítése, értékelése Behajtási tevékenység megerősítése Erősödő felügyeleti kontroll Növekvő centralizáció a megugrott problémás ügykezelés miatt, dedikált egységek, erőforrások Megnövekedett tulajdonosi és felügyeleti kontroll Nagyon sok szabályozási változás a válságtól teljesen függetlenül, de azzal egyidejűleg fejtette ki hatását 11

12 A kormányzati intézkedések hozadéka a rövidtávú makrogazdasági stabilizáció a bankszektor jelentős tehervállalásával Az eddigi konkrét intézkedések a makrogazdasági környezet stabilizációjához, a hiánycél tartásához járultak hozzá A költségvetési fegyelem relatíve kedvező nemzetközi pozíciót eredményez Megalapozott strukturális reformokra szükség van Az 5 éves magyar CDS-felár relatív alakulása A svájci frank árfolyama és abban a CHF/EUR keresztárfolyam szerepe 2010-ben Forrás: MNB 12

13 A bankszektor pozíciója bankadó nélkül is kritikus 2010 ben, számos bank veszteséggel zár Mérleg Jutalék- és díjeredmény 14-90% közötti visszaesések az egyes eredménykategóriákban Eredmény A bankszektor főbb eredménytételeinek éves változása 1-10 hóban Mérlegfőösszeg ügyfélforrások Ügyfélhitelek Saját tőke Kamateredmény Egyéb eredmény Bruttó eredmény Költség Üzemi eredmény Céltartalék AEE bankadó nélkül AEE bankadóval AEE időarányos bankadóval Mrd Ft A jutalékeredmény alig nőtt (export beindult, de még kevés új egyéb üzlet). A rendkívüli, Treasury eredmények nem ismétlődnek meg (pénztárakhoz kötődő bevétel részben kiesik 2011-től) A bruttó eredmény 14%-kal csökkent Az elmúlt években a bankszektor költségeit reálértéken minden költségnemben jelentősen csökkentette már, nominálisan stagnáló költségek 2010-ben Az üzemi eredmény 24%-kal esett vissza A portfolióminőség várt fokozatos javulása még csak korlátozottan tükröződik a céltartalék-képzésben Bankadó nélkül is közel feleződik az eredmény, de az időarányos bankadóval számolt adó előtti eredmény 84%-kal kevesebb az előző időszakinál októberig (Szeptemberben és októberben bankadó nélkül is veszteség). A bankszektort 2011-ben még magasabb krízisadó terheli, mint idén Regionális összevetésben alacsony a jövedelmezőség Nincs belső tőkeakkumuláció és a külső források is korlátosak Korlátozott a bankszektor képessége a hazai gazdasági növekedés finanszírozására -100% -80% -60% -40% -20% 0% 20% 13

14 A regionális és anyabanki összevetésben gyenge jövedelmezőség a növekedési lehetőségek (RWA, tőke, refinanszírozás, beruházások) bankcsoportokon belüli átmeneti kedvezőtlen allokációját eredményezhetik ROE és ROA mutatók a régióban, 2009 (százalék) E O R LT - EE LV CZ PL HU SK BG RO HU 2010 becsült mutató ROA E O 6 R 4 2 Egyes anyabanki és hazai ROE és ROA mutatók, 2009 (százalék) BayernLB HU HU becsült mutató Raiffeisen Erste Intesa Sanpaolo 0 0,0 0,2 0,4 0,6 0,8 ROA REGIONÁLIS ÖSSZEVETÉSBEN ALACSONY JÖVEDELMEZŐSÉG ÉS A BELSŐ TŐKEAKKUMULÁCIÓ HIÁNYA, VALAMINT A KORLÁTOS KÜLSŐ FORRÁSOK MIATT KORLÁTOZOTT A BANKRENDSZER KÉPESSÉGE A HAZAI GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÁMOGATÁSÁRA Forrás: MNB 14

15 Néhány rövid-, középtávú kihívás Piac, Környezet A korábbiaknál előre jelzetthez képest lassabb ütemű növekedés hitelezésben, valamint lényegesen nagyobb megtakarítási/befektetési növekedési ütem: jelentősen nő a tartós megtakarítások, befektetés, öngondoskodás, előtakarékosság szerepe, alapvetőek a: TBSZ, ÖNYPT, EPT, LTP Hatósági (felügyeleti, fogyasztóvédelmi) szigorítások egy egyébként is kritikus környezetben Stratégia Univerzalitás nem öncél: üzleti modellek felülvizsgálata, mérethatékonnyá, jövedelmezővé, vagy önfinanszírozóvá nem tehető üzletágakból kivonulás Konvergencia folyamat folytatódhat: marzsszűkülés, a hatékonyság, az innováció, a minőségi szolgáltatások, valamint az ezeknek alárendelt, átalakított belső folyamatok kulcstényezők Termék és sales Csatornák Kockázatkezelés Kiegészítő pénzügyi szolgálta tások Dedikált értékajánlatok, személyes kiszolgálás, életút, illetve befektetési jellegű tanácsadás Hiteltermékek forgalomhoz/forráshoz kötése, árazás (kockázat, tőke, refinanszírozás) A válság a hazai kockázatkezelési rendszerek, folyamatok, szervezetek első igazi tesztje volt A befogadási kritériumok, kockázati árazás, monitoring és fedezetek tekintetében alapvető tapasztalatok A válság miatti extra kapacitások és feladatok az áthúzódó hatások miatt csak lassabban építhetők le A kockázati szempontok az üzleti tevékenységbe jobban beépülnek Fiókhálózati racionalizálás (Raiffeisen, Erste, K&H) A válságból való kilábalást támogatja egyes ágazatok technológiai robbanása miatti fellendülés (chipkártyák, paypass kártyák, robbanás előtt álló mobilbankár) Csak a minőségi ügynökhálózatok maradnak, drasztikusan zsugorodott a közvetítői piac A dezintermediáció visszafordult, a kiegészítő szolgáltatások piaca erősen zsugorodott (lízing, hitelközvetítés, értékpapír befektetés, alapok) Változó piaci struktúrában lassú fellendülés 15

16 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! Az előadás anyaga, további pénzügyi és ágazati elemzések mellett, elérhető az MKB honlapján, díjmentes regisztrációt követően az MKB Central European BankerOnline elektronikus publikációi között: Portálunkon az MKB napi, heti és időszaki pénz- és tőkepiaci elemzéseihez is hozzáfér. 16