KÖLTSÉGVETÉS ÉS GAZDASÁG 2015 TAVASZÁN A MAGYAR KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA PRIORITÁSAI

Átírás

1 KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG KÖLTSÉGVETÉS ÉS GAZDASÁG 2015 TAVASZÁN A MAGYAR KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA PRIORITÁSAI

2 Az előadás témái: a magyar költségvetési politika prioritásainak változásai 2010-től a gazdaság és a költségvetés várható, ma belátható pozíciói a fejlődés azonosságai és különbségei, a kkv szektor szerepe a növekedésben néhány aktualitás összefoglaló gondolatok 2

3 A tavalyi jó teljesítményt követően idén vegyes a kép: a közép-kelet-európai országok felében várhatóan erősödik, a másik felében lassul a GDP-növekedés 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0 GDP-növekedés (%) Magyarország 2015-ös költségvetésénél figyelembe vett mérték: 2,5%, több elemző azonban ennél jobb, 3 %-os eredményre számít. 3,1 3,5 2,4 2,0 0,8-0,7 2,8 2,5 2,5 2,4 1,7 1,1 0,2 Lengyelország Magyarország Szlovákia Románia Szlovénia Eurózóna Bizakodás van Szlovénia javuló teljesítményében, míg Csehország esetében ellenkező a várakozás.? 2, Csehország Horvátország -3, átlag Forrás: Európai Bizottság őszi előrejelzés, országadatok

4 Februárban fordulat következett be: magasabb GDP-növekedést várnak az elemzők az eurózónára és benne Németországra is, mint az előző hónapokban GDP-növekedési várakozások 2015-re az egymást követő hónapokban (%) Forrás: Consensus Economics

5 A Kormány és a piaci előrejelzők is a hazai növekedés lassulásával számolnak a múlt évi kiemelkedő teljesítmény után, kérdés a mérték és a hosszú távú fenntarthatóság. A folyamatok ma lehetőséget kínálnak további szerkezeti reformokra. GDP-növekedés, Focus Economics felmérés (%) 3.6 A várható magyar növekedés! 2,5 3.0 Korábban a különböző előrejelzések környezettől elmaradó magyar növekedést valószínűsítettek. Az utóbbi hetekben jobbak várakozások: leszakadás helyett felzárkózás! Forrás: Focus Economics, Költségvetési Tanács Titkársága, üzleti elemzők 5

6 A GDP-növekedéshez eltérő mértékben, de minden közép-kelet-európai országban hozzájárulnak a beáramló uniós támogatások 2004Q4 2005Q2 2005Q4 2006Q2 2006Q4 2007Q2 2007Q4 2008Q2 2008Q4 2009Q2 2009Q4 2010Q2 2010Q4 2011Q2 2011Q4 2012Q2 2012Q4 2013Q2 2013Q4 Uniós támogatások (nettó, a GDP %-ában) 6 6 Bulgária Csehország Magyarország 2 2 Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia Forrás: Eurostat

7 Örvendetes, hogy a beruházási ráta az elmúlt negyedévekben emelkedett, bár ebben szerepet játszott az állami beruházási aktivitás Beruházási ráta (%) Az elmúlt 2 évben emelkedett a beruházási ráta, ahogy az uniós pénzek felhasználásának üteme gyorsult A hazai beruházási ráta mára megközelítette a régiós országok átlagát Az állóeszközök amortizációját ma már bőven fedezi a beruházás Forrás: Eurostat, KT Titkárság

8 Mivel a költségvetési szigorítás nem folytatódott, a fogyasztás 2%-kal nőtt, és a dinamika kevéssel e szint felett stabilizálódhat Fogyasztás növekedése (év/év, %) Forrás: Focus Economics, KT Titkárság 8

9 Az infláció továbbra is alacsony marad a közép-kelet-európai országokban, elsősorban az olajár csökkenése miatt Infláció (%) Magyarország 2015-ös költségvetésénél figyelembe vett mérték: 1,8% Lengyelország Magyarország Szlovákia Románia Szlovénia Horvátország Forrás: Európai Bizottság őszi előrejelzés, Magyarországra a legfrissebb várakozást szerepeltetjük

10 Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásainak megoszlása (%) 100% F01. Általános közösségi szolgáltatások 90% 80% F02. Védelem F03. Rendvédelem és közbiztonság F04. Oktatási tevékenységek és szolgáltatások 70% F05. Egészségügy 60% 50% 40% 30% 20% F06. Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások F07 Lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások F08.a Sport és szabadidős tevékenységek és szolgáltatások F08.b-f További szórakoztató, kulturális, és vallási tevékenységek és szolgáltatások F10 Mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodás F12. Közlekedési és távközlési tevékenységek és szolgáltatások F14 Környezetvédelem 10% F15 Államadósság-kezelés 0% Forrás: NGM, Költségvetési Tanács Titkársága szerkesztés Egyéb (9., 11., 13., 16.) funkciók összesen 10

11 A költségvetési hiány Horvátországot kivéve várhatóan minden közép-keleteurópai országban a 3%-os határérték alatt marad Költségvetési hiány (a GDP %-ában) 14, ,6 5,5 4,4 3,4 2,9 2,9 2,6 2,8 2,1 2, átlag 2,8 2,6 Lengyelország Magyarország Szlovákia Románia Szlovénia Eurózóna Horvátország Magyarország 2015-ös költségvetésénél figyelembe vett mérték 2,4% Forrás: Európai Bizottság őszi előrejelzés

12 Az Európai Bizottság szerint az államadósság aránya Magyarországot kivéve várhatóan minden közép-kelet-európai országban emelkedni fog 2015-ben Államadósság (a GDP %-ában) ,7 95,0 82,2 84,9 81,7 82,9 76,9 76,4 54,1 54,9 49,1 50,2 39,4 40, átlag Eurózóna Horvátország Szlovénia Magyarország Szlovákia Lengyelország Románia * * A évi költségvetési törvény szerint stabilitási törvény alapján változatlan árfolyamon számítva az államadósság aránya Magyarországon 2014-ről 2015-re 76,3%-ról 75,4%-ra csökken. Várhatóan teljesülnek az alkotmányos előírások. Forrás: Európai Bizottság őszi előrejelzés, Nemzetgazdasági Minisztérium 12

13 Az államadósság ráta az évközben tapasztalt átmeneti növekedés után éves összevetésben az MNB és a KSH adatai szerint kissé csökkent tavaly; idén hasonló mérséklődést várunk A bruttó és a nettó államadósság a GDP arányában* (%) ** A stabilitási törvény szerinti adósságmutató ettől eltér (várhatóan nagyobb mértékben csökken), mert azt változatlan EUR/HUF árfolyamon kell kiszámolni. A forint éves összevetésben 6%-kal magasabban állt év végén, ami önmagában a GDP 1,7%- ával emelte az adósságrátát. Előretekintve jók a kilátások, teljesítési veszélyek elsősorban a forint árfolyam alakulásától függően re vannak. Forrás: MNB Pénzügyi Számlák, KSH, KT Titkárság, *a 4 negyedéves gördülő GDP %-ában **31.891,6 milliárd forint (az előző évihez képest folyó áron 6,8 %-kal, változatlan áron 3,6 %-kal nagyobb) GDP-vel számolva 13

14 Az év végi bruttó államadósság csökkenéséhez általában hozzájárul, hogy az államháztartás pénzügyi eszközeinek év végi állománya a 2008 óta tapasztalt átlag alá mérséklődik Az állam egyes pénzügyi eszközeinek állománya (milliárd forint) Forrás: MNB, ÁKK, KT Titkárság

15 A as időszakban a GDP 8,7%-ával lett kisebb a bruttó adósság a Nyugdíjreform és az Adósság-csökkentő alap forrásai bevonásával. E folyamat fordítottja a 2010 előttinek, amikor részben a nyugdíjpénztárakba befizetett járulék miatt nőtt az államháztartás hiánya és ezáltal az államadósság. Forrás: ÁKK elszámolás: KT Titkárság, *: a 2013-as GDP %-ában; **: a 2013-as tranzakciók hatása nélkül A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap forrásai és felhasználása (milliárd forint) mrd HUF a GDP* % - ában Források (1) Eszközök ,2 (2) Egyéb bevétel 34 0,1 (3) = (1) + (2) Nyugdíjreform Alap 2011 májusi induló állomány reálhozam nélkül ,3 memo reálhozam 233 0,8 memo Nyugdíjreform Alap 2011 májusi induló állomány reálhozammal együtt ,1 (4) Plusz átlépők 2012-ben reálhozam nélkül 51 0,2 (5) = (3) + (4) Összes forrás ,5 Felhasználás (6) Befizették a költségvetésbe 2011-ben 459 1,6 (7) DKJ és Állampapír bevonás és visszavásárlás ( ) ,1 (8) IMF-nek törlesztették 2012-ben 243 0,8 (9) Önkormányzati hitelek előtörlesztése 2013-ban 81 0,3 (10) = (7) + (8) + (9) Összesen bevonás és törlesztés ,2 memo (6) + (10) A bruttó adósságdinamikára kedvező hatást eredményező felhasználás** ,7 (11) Térítésmentes átadás az MNV részére 2012-ben 133 0,5 (12) Nyugdíjreform Alap záró állomány december 31-én 0,2 0,0 (13) = (6) + (10) + (11) + (12) Összes felhasználás ,2 (16) rezidum: árfolyamveszteség, egyéb 84 0,3

16 A költségvetések szempontjából előnyös, hogy az állampapír hozamok alacsony szintre csökkentek, előretekintve az amerikai kamatemelés hozhat fordulatot A 10 éves állampapírhozam alakulása (bázispont) Magyarország Románia Horvátország Lengyelország Szlovénia Eurózóna Szlovákia Forrás: Eurostat

17 Kedvező fejlemény az is, hogy a felárak az elmúlt évekhez képest csökkentek vagy alacsonyak maradtak A CDS-felár alakulása (bázispont) 700 Bulgária 600 Magyarország 500 Románia Lengyelország 400 Szlovákia 300 Csehország Forrás: Reuters

18 A strukturális tényezők mellett ország-specifikus események és a gazdaságpolitika is befolyásolja az egyes országok relatív megítélését A CEE térség átlagos CDS-felára és az egyes országok relatív pozíciói (bázispont) Forrás: Reuters, a CEE átlag a fenti országok átlaga, az egyes országok vonalai pedig a CEE átlagtól való eltérést ábrázolják 18

19 Egy főre eső GDP (euró) a közép-kelet-európai országokban , , , , , , , , , ,0 0,0 Csehország Horvátország Magyarország Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , Forrás: Eurostat, IMF World Economic Outlook, EU Bizottság 19

20 Egy főre eső GDP (euró) vásárlóerőparitáson a közép-kelet-európai országokban Csehország Horvátország Magyarország Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia Forrás: Eurostat, IMF World Economic Outlook, EU Bizottság 20

21 Magyarország megyéiben az egy főre jutó vásárlóerő, 2014 EU 100 %-hoz képest Forrás:GfK Eurostat, IMF World Economic Outlook, EU Bizottság

22 KKV-k számának alakulása között havi bontásban J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N Forrás: KSH 22

23 KKV-k részesedése a foglalkoztatásban és hozzáadott érték termelésben (%) 75,00% 70,00% 65,00% 60,00% A nemzetközi összehasonlításban különösen gyenge, stagnáló hatékonyságot mutató adatok egyben a beavatkozás, cselekvés és fejlesztés lehetőségeit is kijelölik. A tapasztalat az, hogy azokban az európai országokban, ahol a kereskedelmi- és iparkamaráknak nagyobb a fejlesztésben a szerepe és a lehetősége, jobbak az eredmények. 55,00% 50,00% KKV-k foglalkoztatási arány KKV-k részesedése a hozzáadott értékben Forrás: Eurostat, becslés 23

24 Magánszektor GDP-arányos hiteltartozása 2012-ben Elsősorban nem a magyar magánszektor eladósodása miatt vált Magyarország sebezhetővé, hanem az államháztartás eladósodása, illetve a magas külső eladósodottság miatt. A duális magyar gazdasági szerkezet miatt a hazai tulajdonú mikro-, kis- és középvállalatok eladósodottsága nagyságrendileg kisebb arányú, mint a külföldi tulajdonú vállalkozásoké. A régiós országokhoz képest viszont magasabb a magyar magánszektor GDP-arányos bruttó adóssága. 24 Forrás (ábra és szöveg): Matolcsy György (2015): Egyensúly és növekedés, Konszolidáció és stabilizáció Magyarországon , 411.oldal, Kairosz Kiadó, Budapest

25 A mérleg szerinti eredményt (millió HUF ) és a befektetési vállalkozások számának változását nézve, és a mérleg szerinti egyesített teljesítményben a BudaCash és a Questor számait nézve kitűnik, hogy ben a BudaCash és a Questor pozíciója rosszabb a többi vállalkozásénál, utóbbi jelentős visszaesését mutat, és 2010 között a befektetési szektor a válság, a bizalomvesztés, a befektetési hajlandóság visszaesése miatt elveszti nyereségtermelő képességét, és ez lényegében 2012-ig így marad, e két cég azonban tartani tudja pozícióit, sőt 2011-től erőteljes eredménynövekedést mutat, ban a szektor összes nyereségének több mint nyolcvan százalékát e két cég adja Befektetési vállalkozások száma BUDA-CASH Brókerház Zártkörűen Működő Rt. QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Nyilvánosan Működő Rt. Mérleg szerinti eredmény összesen Forrás: PSZÁF/MNB Aranykönyvek 25

26 Pesszimista hangulat érvényesült a 2012 év elején. Prófécia volt, hogy a bizalomhiány miatt a reálgazdasági eredmények mellett is, nemcsak újratermelődik az adósság, hanem aránya is gyorsan növekszik, mert az alkalmazkodás elmarad: folyamatos lesz a csődveszély, a stabilitás-hiánya. Trendforduló következett be, de 2015-ben sem lehet hátradőlni! 2015 tény: lassú javulás, piactartás miatt a bankszektorban jelentős tőkebevonás, a hitelezést állami eszközök segítik 2015 tény: jelentősen csökkenő finanszírozási költség Forrás: Simor András 2012 január, Illetve 2015 saját szerkesztés 2012 várakozás: az adósság/adósságarány tovább emelkedik 2015 tény: gyengülő, de stabil árfolyam 2015 tény: jelentősen javuló kilátások 2015:nominálisan még növekszik, 26 de aránya csökken

27 Előretekintve: a GDP-arányos államadósság fenntartható csökkentéséhez elsősorban a növekedési képesség erősítésére van szükség. A felzárkózás egyetlen útja, ha magasabb hozzáadott értékekkel tudunk becsatlakozni a globális termelési láncba. A növekedési képesség erősítése A beruházási ráta emelése, a hitelezési aktivitás javítása, a KKV-szektor vállalkozóképességének fejlesztése. A gazdaságfejlesztésre fordított források ról 3000 Mrd-ra emelése Felszabaduló forrás a gazdaságfejlesztésre A K+F tevékenység további erősítése. További befektetés a humán tőkébe, képzettebb munkaerő-kínálat biztosítása. A GDP fenntartható növekedése Fenntartható GDParányos államadósságcsökkentés A versenyképesség javítása az üzleti bizalom további erősítésével, a szabályozás kiszámíthatóságának növelésével Stabil, forrásaiban javuló költségvetés Forrás: KT Titkárság

28 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! 28