Kórházügyi helyzetkép, 2015

Átírás

1 Kórházügyi helyzetkép, 2015 Sopron, november 24. Velkey György, Magyar Kórházszövetség

2 Kórházügyi kérdések 1. Van-e elegendő forrás? - Ki vagy mi felelős a kórházi adósságért? 2. Kórházközpontú-e az ellátásunk? Sok-e a kórház? Ha igen, akkor mit lehet ezzel kezdeni? 3. Mi a kórházak szerepe? A fekvőbeteg ellátásokon túl: Egynapos ellátások? Járóbeteg ellátások? Egészségszervező feladatok? Népegészségügyi feladatok? 4. Milyen állapotban vannak a kórházi munkatársak? Mennyire alkalmas a rendszer változás menedzsmentre? 5. Hogyan, milyen területi rendezőelv mentén működjenek együtt a kórházak? 6. Hogyan teljesít a kórházrendszerünk? Mennyire és miért elégedetlenek a betegek? Mit lehet ezzel kezdeni?

4 Oktatási kiadások a GDP arányában (%) Egészségügyi kiadások a GDP arányában (%) Jó Állam Jelentés 2015: a GDP-arányos egészségügyi kiadások nagysága statisztikailag igazolható módon függ össze az egészségügyi állapottal. Amikor az OECD legfrissebb egészségügyet bemutató jelentéseit elemezzük azt találjuk, hogy szinte valamennyi mutató (várható élet-tartam, halálozási ráta, rákos, vagy szív és érrendszeri megbetegedések) tekintetében Magyarország a legrosszabb értékeket mutató országok között van. Ezzel összefüggésben azt is érdemes összehasonlításképpen elemeznünk, hogy más fejlett országban mekkora az egészségügyre fordított kiadás mértéke. Ebben a tekintetben Európában Hollandia vezet közel 13%-kal, de Svájc és Franciaország is élen jár a 11,5% körüli eredményeikkel Az egészségügyi kiadások csökkenése kritikus helyzet irányába sodorja az egészségügyet. A tendencia azonnali megfordítása jelenthet csak némi esélyt arra, hogy a rendszer ne omoljon össze. A források növelésére, és a felhasználás monitoringozására lenne szükség.

5 Szükséglet Daganatos halálozás alakulása néhány európai országban, férfiak, Szív- és érrendszeri okokból bekövetkezett halálozás alakulása néhány európai országban, férfiak, Forrás: European Mortality Database (MDB)

6 Elvesztett egészséges életévek Nemzetközi összehasonlítás és betegségcsoportok szerinti rendezés

7 Ráfordítás Kórházi kiadások aránya (OECD, 2012.)

8 Kórházak eladósodottsága október 31-én (94 kórház és 4 egyetem) Adósságrendezés (2015. május - június) ~ 60 Mrd Ft Összes lejárt adósságállomány: 45,2 Mrd Ft Lejárt adósság/éves költségvetés = 6,0% 29 kórház súlyosan eladósodott (>10%) (MKSz adatgyűjtés, Hegedűs Iván) Adósság átlagos növekedése: 3,1 Mrd Ft/hó (2014. február február)

9 Forráshiány! Négy mondat a Jó Állam Jelentés -ből, 2015: 1. Az egészségügyi kiadások esetében a helyzet még sokkal lehangolóbb hazánkban, mint az oktatás tekintetében. Míg az öregedő népesség arra engedne következtetni, hogy némi emelkedést tapasztalunk, addig drasztikus visszaesés észlelhető. 2. Az egészségügyi kiadások csökkenése kritikus helyzet irányába sodorja az egészségügyet. 3. A tendencia azonnali megfordítása jelenthet csak némi esélyt arra, hogy a rendszer ne omoljon össze. 4. A források növelésére, és a felhasználás monitorizálására lenne szükség. Plusz három megjegyzés: 1. Magyarországon az egészségügyre fordított pénz kevés, a kórházi kiadások aránya nem sok. 2. A rossz egészségügyi és szociális helyzet nagyobb költségigényt jelent. 3. A kórházak a feladatokhoz képest kevés ráfordítás miatt adósodnak el.

10 Kórházmenedzsment szerepe Az adósság 3 emlegetett oka 1. Rossz rendszerszintű hatékonyság struktúra betegutak 2. Rossz intézményi hatékonyság 3. Rossz menedzsmentek? Kórházvezetés felelősségi sorrendje: 1. Abetegeknekalehető legeredményesebb ellátások biztosítása 2. Munkatársak biztosítása 3. Optimális erőforrás gazdálkodás 4. Rendszerszintű cselekvés adósság megítélés

12 Kórházi kiadások aránya (OECD, 2012.)

13 2. Kórházközpontú-e az ellátásunk? Sok-e a kórház? (OECD, 2012.)

14 A kórházi esetek száma és a kórházi ápolási idő hossza hazánkban és néhány környező országban

15 Diagnózis: 2. Kórházközpontú-e az ellátásunk? Sok-e a kórház? Mit lehet ezzel kezdeni? 1. Az OECD államokhoz képest sok a kórház, de a szomszédos, hasonló egészségügyi kultúrájú országokhoz képest nem. 2. A kórházakban kezelt betegek száma nem sok a környező referencia országokhoz viszonyítva. 3. A kórházi tartózkodás hossza az utóbbi évtizedben nőtt és kissé meghaladja a referencia országokét. Terápia: 1. Az egészségben eltöltött életévek alacsony száma alapján ebben a kérdésben kevés a mozgástér. 2. A rosszabb szociális helyzet a mozgásteret tovább szűkíti. 3. A társadalom és helyi politika nem partner a további jelentős változásban. 4. A szociális rendszerrel való jobb együttműködésben vannak tartalékok.

17 3. Mi a kórházak szerepe a fekvőbeteg ellátásokon túl? Egynapos ellátások? Járóbeteg ellátások? Egészségszervező feladatok? Népegészségügyi feladatok? Egészségügyi tudásközpont 1. Egynapos és járóbeteg ellátások komplex teamek, jó betegbiztonság Szervezési és infrastruktúrális kérdések kiemelt kezelése 2. Népegészségügyi feladatok egészségműveltség fejlesztése 58 egészségfejlesztési iroda (EFI) 3. Egészségszervező funkciók telepítése integráló tényező

18 Állásfoglalás a járóbeteg- és az egynapos ellátásokról (2014.) Magyar Kórházszövetség és Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség Fő üzenetek 1. Forrásbővítés szükségessége 2. Járóbeteg ellátás preferálása 3. Finanszírozási eszközök alkalmazása 4. Betegút és szakmai koordináció 5. Menedzsment technikák szerepe 6. Emberi erőforrás koordináció 7. Egynapos ellátások - betegbiztonság

19 Magánfinanszírozott szolgáltatások megszüntetése a kórházakban Előnyök Betegek esetleges félreértése, félretájékoztatása megszűnik Belső működésben a két rendszer határterületi problémái megszűnnek Előnyök realizálása belső szabályozással, ellenőrzésekkel lehetséges. Hátrányok Forráskivonás a közellátásból Intézmények saját bevétele csökken közfinanszírozott ellátás forráshiánya nő Munkatársak bevételkiesése miatt megtartásuk nehezebbé válik Magán- és közintézmények közti határterületi problémák felerősödnek (szövődmények kezelése, drága beavatkozások elvégzése) Ellátások kimazsolázása Nagy munkaerő igényű, ráfizetéses betegek ellátási zavara Paraszolvencia rögzülése Helyi problémák általánosítása: társadalmi megbecsülés romlása Veszélyek elhárítása sokba kerül, erős rendszerszabályozást és ellenőrzést igényel.

21 Ápolói helyzetkép Mellékállás vállalása A szakemberek, több műszakosok esetében közel 55%-ának, egy műszakosok esetében több, mint 61%-ának van másodállása. A kereset-kiegészítő tevékenység hány százalékát teszi ki a fizetésének? 90,00% 80,00% 70,00% 71,20% 74,20% 1 műszakos munkarend több műszakos munkarend 60,00% 50,00% (Halmosné Mészáros Magdolna Kovács Erzsébet: Az ápolók élet- és munkakörülményei napjainkban) 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% 21,20% 18,20% 3,80% 7,60% 3,80% 0% a fizetésem 10 25%-át a fizetésem 26 50%-át a fizetésem 51 75%-át a fizetésem %-át

22 Alvás, fáradtság 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 39,40% 30,10% 49,00% 57,50% egy műszakos munkarend több műszakos munkarend 20,00% 10,00% 11,50% 12,40% 0,00% rendszeresen fáradt gyakran fáradt általában kipihent (Halmosné Mészáros Magdolna Kovács Erzsébet: Az ápolók élet- és munkakörülményei napjainkban)

23 Egészségi állapottal kapcsolatos kérdések Alapbetegsége a megkérdezettek több mint 45%-ának van. Alapbetegség megnevezése 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 36,60% 54,30% 29,30% 21,20% 1 műszakos munkarend több műszakos munkarend (Halmosné Mészáros Magdolna Kovács Erzsébet: Az ápolók élet- és munkakörülményei napjainkban) 24,40% 18,20% 27,00% 27,00% 10,00% 0,00% 2,40% 3,00% 2,40% 0% mozgásszervi idegrendszeri pszichiátriai eredetű érrendszeri problémák szív eredetű problémák egyéb Egy 2006-os Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet által készített felmérésből kitűnt, hogy a betegágy mellett dolgozó ápolók 37%-a szenvedett krónikus betegségben. Gyógyszert 37%-uk szed rendszeresen. Szűrővizsgálatokra a megkérdezettek 85%-a rendszeresen jár.

24 Rangsorolja a munkavégzése során Önt veszélyeztető tényezőket (Halmosné Mészáros Magdolna Kovács Erzsébet: Az ápolók élet- és munkakörülményei napjainkban) alacsony munkabér fizikai megterhelés pszichés megterhelés érzelmi megterhelés a sokoldalú elvárás a munkafeltételek a felborult bioritmus a munkahelyi légkör kiégés, fásultság a mindenkinek való megfelelés

25 Hogyan ítéli meg munkahelyén a kollektívát, munkahelyi környezetét? munkahelyi kollektíva munkatársi támogatás munkakörnyezet egészségi mutatók 60% 50% 50,55% 45,75% 40% 30% 20% 24,55% 32,70% 21,15% 16,70% 10% 0% 0,45% 0,35% 3,35% 4,60% nagyon rossznak műszakos munkarend több műszakos munkarend nagyon jónak

26 Az orvosi életpálya ideája Az ORVOS: Keményen tanul évet, míg felelős szakember lesz Dolgozik hetente kb. 60 órát a közellátásban (8-10 óra napi munka, heti 1 hétköznapi és havi 1 hétvégi ügyelet) Naponta 1-2 órában önképzést végez Nevel legalább 3 gyermeket Kultúrával, sporttal, pihenéssel,közösségi élményekkel tartja magát karban Társadalmilag aktív, értelmiségi életet él A szükséges eszközrendszer: Társadalmi tisztelet politikai támogatás arányos média Szakmai előmeneteli rend Elegendő fizetés (beárazandó tételek): napi szükségletek tisztességes lakhatás hatékony és biztonságos közlekedés (autó) szakmai fejlődés utazás, szakirodalom, infokommunikáció nyugodt kikapcsolódás (sport, kultúra, nyaralás, társaság) magas szintű gyermeknevelés feltételei

27 Egérutak az orvosi idea megvalósítására (Valahogy mégiscsak boldogulni kell) Klinikai vizsgálatok Külföldiek oktatása Tudományos grantok Szakértői munkák Kórházon belüli vagy kívüli magánellátás Egészségügyi vállalkozói tevékenység Ágazaton kívüli tevékenységek Részleges vagy teljes külföldi munkavállalás Paraszolvencia Rendszerszervezési megítélés: Értékteremtő egérutak erősítése Értékbiztosító egérutak fenntartása Deformáló egérút (paraszolvencia) kiváltása

28 Fő veszély: Emberi erőforrás kérdés 1. Erőforráshiány eredményesség romlása 2. Kiégés - Reform abszorpciós képesség hiánya 3. Paraszolvencia rögzülése szabályozási és etikai zavarok 4. Menedzsmenthibák felerősítő hatásai (TÁMOP B) - határtartás - érzelmi intelligencia - kommunikáció, közösségépítés

30 Súlyponti, térségi, megyei vagy regionális rendszer? Regionális rendszer Súlyponti rendszer Megyei rendszer Térségi rendszer

31 Nemzetközi alapelvek ,5 millió ember egy szervezési egységben 2. Progresszív ellátórendszer 3. Megközelíthetőség, ellátási hagyományok figyelembevétele 4. Centralizáció decentralizáció

32 A budapesti térségi rendszer gyakorlata Egy kórház területi ellátási kötelezettsége egy két progresszivitási szinten ellátott szakmában Csecsemő- és gyermekintenzív terápia, Bethesda Gyermekkórház, Bp.

33 Egy ország háromféle betegútrendszer 1. Budapest és környéke - kb. 3,5 millió ember Egymáshoz közel levő kórházak Jó közlekedési útvonalak Nem paralell intézményi hierarchia és szakmai progresszivitás (sok országos központ, heterogén specialitások) Többnyire elavult, leromlott infrastruktúra Kisebb, szakosodott gyógyító teamek Kompromisszumokkal összerakott felvételi és ügyeleti rend: helyi, térségi és országos kompetenciákkal, költségérzékeny megoldásokkal, kis mozgástérrel Vidéki Magyarország - kb. 6,5 millió ember Egymástól távoli kórházak Változó közlekedési feltételek Párhuzamos intézményi hierarchia és szakmai progresszivitás Többnyire korszerű, modern infrastruktúra Általános ellátásokra kialakított gyógyító teamek Egyetemi (2.) vagy megyei (3.) központok Folyamatos felvételi és ügyeleti rend: adott progresszivitásnak megfelelő ellátásokkal, kis mozgástérrel

34 Esélyegyenlőtlenség A felső- és alapfokú végzettségű férfiak születéskor várható élettartamában mutatkozó különbségek Európa néhány országában, 2007-ben és 2012-ben Forrás: Demográfiai portré, 2015., Eurostat.

35 45,6 Esélyegyenlőtlenség az alapellátásban Négy évnél fiatalabb gyermekek és házi gyermekorvosok területi megosztása Magyarországon 41,2 36,1 62,8 46,9 43,6 55,8 55,7 56,7 53,8 53,9 38,7 56,2 46,2 46,3 50,9 36,8 51,9 57,8 43,6 45,8 56,2 37,8 48,7 52,8 36,6 45,4 49,4 45,2 52,8 48,6 45, ,5 51,7 47,4 44, ,7 47,9 58,7 49,1 49,3 40,5 55,9 44,4 63,6 43,6 53,1 51,4 50, ,9 41,5 41,3 61,1 51,6 46,5 52,5 47,5 38,9 42,5 42,9 45,6 42, ,4 48,5 45,9 41,5 58,2 56,6 46,3 48,3 44,7 45,4 54,5 52,1 49,9 50,3 39,4 42,6 42,4 54,9 44, ,6 46,5 44,7 58,2 49,4 46,6 49,9 42, ,9 46,3 44,7 39,4 45,9 45,9 38,7 53,1 46,4 41,9 37,4 42,1 42,3 32,4 37, ,3 39,4 49, ,7 45,3 45,9 45,1 48,3 48,1 46,9 48,9 48,1 47,7 44,4 42,6 40,5 46,8 49,3 43,3 46,5 41,8 46,6 45,1 43,3 33,2 43,2 44,4 37,1 42,8 44,1 45,9 41,8 45,5 45,7 49,3 42,2 34,3 42,9 46,3 47,6 39,5 47,3 43,4 38,3 59,6 45,6 65,9 46,3 40, ,6 40,3 46,5 53,8 42,3

36 5. Kórházi munkamegosztás és betegútrendszer fejlesztési irányai 1. A térségi rendszer igazodik leginkább a nemzetközi elvekhez, a közlekedési viszonyokhoz és hazai progresszív ellátási gyakorlathoz. 2. A főváros környéki és a vidéki egészségügyi ellátás folyamatosságának biztosítása eltérő módon oldható meg. 3. Az esélyegyenlőtlenség leküzdése a betegútrendszer, a kórházi struktúra fejlesztése, valamint az ellátási szintek közötti együttműködés kulcskérdése.

38 Születéskor várható átlagos élettartam (év) 6. Hogyan teljesít az egészségügyünk? Mennyire és miért elégedetlenek a betegek? Mit lehet ezzel kezdeni? Egészségben eltöltött évek száma (év) Forrás: Jó Állam Jelentés 2015

39

40 5. Hogyan teljesít az egészségügyünk? (4 kijelentés, 1 következtetés) Jó állam Jelentés: 1. Az egészségügyi kiadások csökkenése kritikus állapotba sodorja az egészségügyet. 2. Magyarországon gyorsan nőtt az egészségben eltöltött évek száma. E kedvező változásban jelentős szerepet játszott az egészségügyi ellátó rendszer működése is. Eurostat: 3. Az esélyegyenlőség gyenge, de között javult OECD: között nőtt az egészségüggyel kapcsolatos elégedettség Az elsődleges baj az alulfinanszírozottsággal, és nem a hatékonysággal van.

41 5. Hogyan teljesít a kórházrendszerünk? Mennyire és miért elégedetlenek a betegek? Mit lehet ezzel kezdeni? Szolgáltatási színvonal javítása!

42 Ördögi kör egészségügyi ellátórendszeri zavarok társadalmi megbecsüléshiány Legfeltűnőbb tünetek: 1. Kevés, kiégett munkatárs - időzavarok 2. Kórházi adósság 3. Romló szolgáltatási színvonal 4. (Romló eredményesség) Legfontosabb teendők: 1. Emberi erőforrás program 2. Forrásbevonás 3. Szolgáltatási színvonal professzionális javítása 4. (Hatékonyságjavítás struktúra korrekció, fenntartói és intézményi gazdálkodás)

43 A társadalom felelőssége: Méltányos (szolidáris, hozzáférhető) Hatékony (erőforrásokkal jól gazdálkodó) Jó minőségű, kiszámítható szolgáltatási színvonalú Eredményes (szakmailag helytálló) egészségügyi ellátás biztosítása. Újratervezés: Az egészségügyi ellátás ideája Szükséges erőforrások: Társadalmi konszenzus Szabályzás, ellátási rend Infrastruktúra (épület, műszer, informatika, amortizáció pótlás, stb.) Elegendő működési finanszírozás Emberi erőforrás (képzett, megbecsült, motivált)