A nemzeti innovációs rendszer állapota és fejlesztésének irányai

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A nemzeti innovációs rendszer állapota és fejlesztésének irányai"

Ágnes Borbélyné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A nemzeti innovációs rendszer állapota és fejlesztésének irányai Innováció: esély a felzárkózásra Heti Válasz konferencia május 22. Nyiri Lajos lahoska@gmail.com

2 OECD vizsgálat a magyar nemzeti innovációs rendszerről December Háttértanulmány a a magyar NIR-ről Január OECD nemzetközi szakértői látogatás Június OECD jelentés-tervezet átadása Július Zárókonferencia Megj.: március OECD jelentés Reformok a stabilitásért és a fenntartható növekedésért

Január OECD nemzetközi szakértői látogatás 2008.

3 Háttértanulmány projekt szakértői csapat Szerkesztők: Vezető szakértők: Háttérelemzések: HAVAS Attila NYIRI Lajos BORSI Balázs INZELT Annamária VARGA György BÉKÉS Gábor MOSONINÉ FRIED Judit POLGÁR Tamás SZALAVETZ Andrea SZILÁGYI Judit

Lajos BORSI Balázs INZELT Annamária VARGA György BÉKÉS

4 Definíciók Innováció Nemzeti Innovációs Rendszer

5 Prezentáció fókusza és korlátai Mire irányul? NIR elemeire (az üzleti szektor szempontjából) A fejlődés belső dinamikájára (mi merre és miként haladunk?) Versenytársakhoz képesti pozícionálás (hol vagyunk a pályán?) Mire nem irányul? A NIR átfogó tárgyalására A kormányzati és regionális intézmények működésére A feltáratlan feltárására

6 Teljesítmény: Feldolgozóipari termékek exportszerkezete EU19 OECD Írország Magyarország Egyesült Királyság Hollandia Finnország Svédország Németország Belgium Csehország Ausztria Portugália High-tech fe ldolgozóipar Me dium-high te ch fe ldolgozóipar Medium-low tech fe ldolgozóipar Low-tech fe ldolgozóipar Mezőgazdaság Bányászat és kőfe jté s Görögország Szlovákia Spanyolország Lengyelország Forrás: OECD Science, Technology and Industry Scoreboard, 2007

fe ldolgozóipar Medium-low tech fe ldolgozóipar Low-tech fe ldolgozóipar Mezőgazdaság Bányászat és kőfe jté s

7 Teljesítmény: Magyar tudomány nemzetközi pozíciója (EU15 = 100) K+F ráfordítások a kutatók számított létszámának arányában 40,1 K+F ráfordítások publikációnként 47,3 Idézések száma a kutatók számított létszámának arányában 74,4 Idézések száma publikációnként 87,7 Publikációk száma kutatónként 84, Forrás: Eurostat - GERD és a K+F foglalkoztattak létszáma (FTE); Web of Science - publikációk és idézettség Az idézettségi mutatók megfigyelési időszaka: ; Az ábra Tolnai (2006) módszertanát követi

87,7 Publikációk száma kutatónként 84,8 0 20 40 60 80 100 Forrás: Eurostat - GERD és a K+F foglalkoztattak létszáma (FTE); Web of

8 Ráfordítások: a GERD alakulása Magyarországon (md Ft) Forrás: KSH

9 Ráfordítások GERD/fő (USD)* Forrás: KSH

10 Ráfordítások: GERD/GDP (%) 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0, Forrás: KSH

11 Ráfordítások: Magyarország pozíciója az OECD-hez képest (OECD = 100) GERD/GDP 1 lakosra jutó GERD Forrás: OECD, Main Science and Technology Indicators, 2007 online adatbázis

2005 GERD/GDP 1 lakosra jutó GERD Forrás: OECD, Main

12 Ráfordítások: A GERD megoszlása szektoronként (%) % 20% 40% 60% 80% 100% Vállalkozások Állami költségvetés Egyéb hazai forrás Külföldi forrás Forrás: KSH

13 Ráfordítások: a BERD alakulása Magyarországon BERD (musd) 700 BERD éves növekedési üteme (%) Forrás: OECD, Main Science and Technology Indicators, 2007 online adatbázis

200 10 100 5 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 0 Forrás:

14 Ráfordítások: BERD a GDP százalékában Magyarországon (OECD = 100) Forrás: OECD, Main Science and Technology Indicators, 2007 online adatbázis

15 Humán erőforrás: Magyarország pozíciója az EU25 átlagához képest (EU25=100) Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 100% 50% Frissen végzettek száma T+M területen 0% Részvétel az élethosszig tartó tanulásban Legalább középfokú végzettséggel rendelkező évesek aránya Forrás: EIS 2006

végzettek száma T+M területen 0% Részvétel az élethosszig tartó

16 K+F Humán erőforrás: Kutatók száma Magyarországon (FTE) K+F intézetek Felsőoktatás Vállalkozások Forrás: KSH

intézetek Felsőoktatás Vállalkozások Forrás: KSH 0 2

17 K+F Humán erőforrás: A kutató-fejlesztők foglalkoztatottra vetített száma 2005-ben (FTE) OECD Finnország Ausztria Németország Írország Csehország Szlovákia Portugália Magyarország Lengyelország Görögország Forrás: OECD, Main Science and Technology Indicators, 2007 online adatbázis

Csehország Szlovákia Portugália Magyarország Lengyelország Görögország 0 4

18 K+F Humán erőforrás: Magyarországon az OECD-hez képest (OECD=100) munkavállalóra jutó (FTE) kutatók száma A vállalkozások által foglalkoztatott kutatók/teljes kutatói létszám (%) Forrás: OECD, Main Science and Technology Indicators, 2007 online adatbázis

vállalkozások által foglalkoztatott kutatók/teljes kutatói létszám (%)

19 Vállalkozások K+F helyzete: A tevékenység megoszlása a vállalkozás mérete szerint, 2006 Kutatóhelyek száma K+F ráfordítás (BERD) Ismeretlen 4% Mikrovállalat; 42% Ismeretlen 1% Nagyvállalkozás 14% Nagyvállalkozás 72% Mikrovállalat; 5% Kisvállalkozás 10% Közepes vállalkozás 18% Kisvállalkozás 22% Ismeretlen 1% Mikrovállalat; 12% Közepes vállalkozás 12% Kutatók számított létszáma Nagyvállalkozás 53% Kisvállalkozás 15% Forrás: KSH Közepes vállalkozás 19%

Mikrovállalat; 5% Kisvállalkozás 10% Közepes vállalkozás 18% Kisvállalkozás 22% Ismeretlen 1% Mikrovállalat; 12%

20 Vállalkozások K+F helyzete: A tevékenység megoszlása a tulajdonos szerintt, 2006 Többségi külföldi 6% Ismeretlen 11% Kutatóhelyek száma 100 %-ban külföldi 8% Többségi állami vagy önkormányzati 5% Többségi hazai 70% Vállalatok K+F ráfordításai (BERD) 100%-ban külföldi oreign (100%) 31% Többségi külföldi 39% Többségi hazai 24% Többségi állami vagy önkormányzati 5% Ismeretlen 1% Kutató személyzet számított létszáma Külföldi 34% Többségi hazai 39% Forrás: KSH Többségi külföldi 18% Ismeretlen 4% Többségi állami vagy önkormányzati 5%

külföldi oreign (100%) 31% Többségi külföldi 39% Többségi hazai 24% Többségi állami vagy önkormányzati 5% Ismeretlen 1% Kutató

21 Innovációs ráfordítások az árbevétel %-ában (innovatív feldolgozóipari vállalkozásoknál) Svédország Németország Belgium Dánia Franciaország Észtország Olaszország Csehország Hollandia Szlovákia Magyarország Lengyelország Litvánia Spanyolország Portugália Forrás: Community Innovation Survey (CIS4)

22 Innováció forrása: A licencek és szabadalmak éves fizetési mérlegének alakulása Magyarországon (millió EUR) Kiadás Bevétel Forrás: MNB

23 A KKV-k házon belüli és szervezeti innovációs tevékenysége az EU-ban Szervezeti innovációt alkalmazó KKV-k (az összes KKV százalékában) 60 DK DE 50 SI FI AT IE SE 40 PT EL EE BE LV CZ FR IT 30 ES NL LT 20 PL HU RO SK Házon belüli innovációs tevékenységet végző KKV-k (az összes KKV százalékában) Forrás: EIS 2006

24 Összefoglalva: erősségek NIR elemei jelen vannak Növekvő számú vállalkozás, amelyek nemzetközi termelési hálózatokba integrálódtak Fejlett K+F humán erőforrás, jelentős nemzetközi együttműködési rutinokkal

25 Összefoglalva: A magyar nemzeti innovációs rendszer gyengeségei 1. Koncentráció 2. Gyenge KKV szektor 3. Emberi erőforrás-hiány várható 4. Gyenge hazai K-F-re alapozott innovációs tevékenység

26 Összefoglalva Köszönöm a figyelmet A tanulmány teljes szövege elérhető:

Hasonló dokumentumok

A hazai szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók szerepe a gazdaságban

Karmazin György Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) regionalitásért és rendezvényekért felelős alelnök BI-KA Logisztika Kft. tulajdonos A hazai szállítmányozók és logisztikai